Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-15 / 7. szám
Bratislava, 19B9. február 15. Ära: 1.— Kés XX. évfolyam, 7. szám. Bíztató zárszámadások Az idei zárszámadások azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés egyre jobban felfelé ivei. Különösen a növénytermesztésben születtek szép eredmények, de az állattenyésztés sem sereghajtó. A termelés szintje között azonban még igen nagy különbségek vannak. A dunaszerdahelyi járásban például már a tehenenkénti évi 3000 literes tejhozam sem számit csúcseredménynek, hisz amint Dömény János, a nyárasdi szövetkezet elnöke elmondotta, ők már 3953 liternél tartanak, más járásokban azonban még olyan szövetkezetek is akadnak, ahol naponta csak másfél liter tejet adnak el tehenenként. Ez pedig azt mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés emelésére még igen nagy tartalékok vannak. A számvetésekből az is kitűnik, hogy az anyagi érdekeltség, a különböző prémiumok, a termelés motorjai és a minőségi munka jutalmazása a szövetkezetekben egyre több hasznot hoz. Ezzel több jut a munkabérekre is és ma már a tagok havi keresete általában 1400— 1B00—2000 korona körül mozog, azonban nem ritkaság a havi 3000 koronás fizetés sem. Perbetei vonzóerő Nagy falu Perbete, nagy a szövetkezete is. A tagság mintegy 3000 hektáron gazdálkodik. Ilyen gazdaságban bizony akad elég probléma, kisebbnagyobb összetűzések, nézeteltérések. De azt szokták mondani, hogy minden jé, ha a vége jó. Ez jellemző a perbetei szövetkezet évzáró közgyűlésére is. A tagság még sohasem mutatott ilyen érdeklődést a számvetés iránt. Igaz, a szövetkezet irodájából olyan híreik szállingóztak ki, hogy a közös gazdaság jól zárta az évet, busás lett az osztalék. Hogy ez így volt, ezt Varga Richárd mérnök, a szövetkezet ökonómusa támasztotta alá pénzügyi beszámolójában, ami szerint a tervezett 27 millió 106 ezer korona helyett 31 millió 139 ezer koronát értek el, mégpedig nem akárhogyan. A többtermelés mellett ez önköltség csökkent. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a tiszta jövedelem tervét több mint 3 millió koronával lépték túl. Tehát a tagok munkaegységeire is több pénz jutott a tervezettnél. Amíg 1967-ben 9 millió 031 ezer korona volt a szövetkezeti tagok béralapja, a múlt év munkálatai után már 10 mtllió 478 ezer koronát kaptak. Ez pedig nem kis előretörés. Amint hallgattam a beszámolókat, a vitázókat, egyre jobban kialakult bennem az a vélemény, hogy a perbetei szövetkezet gazdasági eredményei elsősorban az igazságos, a több és jobb minőségű munka serkentésére alapozott bérezésnek, illetve jutalmazásnak köszönhetők. Év közben egyszeri prémium fejében 342 ezer, eredményprémium fejében pedig 143 ezer koronát fizettek iki. A különböző anyagi érdekeltségre alapozott prémiumrendszerből csak egy példát említek meg. A traktorosok, ha Idegen üzemeknek fuvaroztak, minden 100 koronából 24 korona prémiumot kaptak. Ilyen prémium fejében Ádámka Tibor traktoros, például nem kevesebb, mint 6000 koronát telhetett a pénztárcájába. A zárszámadás azt is megmutatta, hogy a múlt évben a növénytermesztés jeleskedett. Nagy László agronómus szerint a tervet ezen a szakaszon három millió koronával túllépték. Amint a felszólalásokból is meglátszott, ezzel szemben az állattenyésztés terén még igen sok a tennivaló. A perbetei szövetkezet gazdasági eredményeire már az egész faluban, sőt a környéken is felfigyeltek. A kívülállók is látják, hogy aki a közös gazdaságban lelkiismeretesen dolgozik, jó fizetéshez jut. Nagy Ferenc, szövetkezeti elnök az évzáró gyűlésen bejelentette, hogy 90 fiatal kéri felvételét a szövetkezetbe. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy a perbetel szövetkezet ma már jó úton halad, és nagy népszerűségnek örvend az egész faluban. (b) jól jövedelmező kooperáció A januári demokratizálódási folyamat a szövetkezetekbe is szabadabb levegőt (hozott. Ezt állította Bíró Pál, az albárí szövetkezet zootechnikusa is az évzáró gyűlés megkezdése előtt. Szerinte nemcsak a termelés, de az üzlet is fontos. Nem mindegy, hogy a szövetkezet milyen termelési ágba fekteti be a pénzét. Oj termelési ágakkal és esetleg üzletkötésekkel is kell foglalkozni. Amint az évzáró gyűlés is bizonyította, az albári szövetkezet ezen a téren bátor lépést tett előre. A szövetkezetnek sok kihasználatlan férőhelye volt, többek között egy elárvult szabad istálló is. A Kerületi Baromfitenyésztő Üzemnek viszont fölösleges húscsibéi voltak, de nem volt elég helyiség nevelésükre. A kettős lehetőségből azután megszületett az egyezség. A baromfitenyésztő üzem adja a broiler csibéket és a takarmányt, az albári szövetkezet pedig a férőhelyet és természetesen a gondozást. A tiszta hasznon pedig fele-fele arányban osztoznak. A lépés bizony elég bátor volt és a környékbeli szövetkezetek funkcionáriusai többször megjegyezték, hogy az albáriak belebuknak a vállalkozásba. Bíró Pál zootechnikus és Bogyal Ignác szövetkezeti elnök, valamint Snirc Koloman, a baromfitenyésztő üzem igazgatója azonban hitt a sikerben. Az eredmény nem maradt el. Kétszázharmincezer húscsirkét értékesítettek 26 vagon súlyban és a szövetkezet 690 ezer korona tiszta hasznot tehetett a közös kasszába. A baromfitenyésztő üzem szintén ennyit. Bár eddig még nem voltak különösebb tapasztalataik a csibehizlalásban, mégis szép eredményeket értek el. A plymuth csirkék 63 nap alatt 1,30 kg-ra híztak, a Hunnia hibridek pedig nyolc hét alat 1,42 kg-ra. Egy korona ráfordítás 70 fillér tiszta nyereséget hozott. Jó volt a takarmányértékesítés Is, hisz 1 kg csibehúst 2,77 kg takarmányból állítottak elő, de a G 65-ös hibrideknél 2,35 kg abrak is elég volt. Az átlagos eladási ár kilogrammonként 17,80 korona volt, az önköltség pedig 10,50 korona. A vállalkozás tehát sikerült, azonban drágította a termelést ez eladás körüli huzavona. A hibrid csibék ugyanis 63 nap után már rosszul értékesítik a takarmányt, mert piacérettek, és így növekedik az önköltség. A nagyobb jövedelmezőség szempontjából a jövőben csökkenteni kell az elhullást is, ami elég magas volt. A hiányosság ellenére is a kooperáció jóval emelte a szövetkezet tiszta bevételét és ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlag kereset a szövetkezetben már 2500 korona. Ha minden tagot számítunk, akkor pedig 1830 korona. De vannak olyan tagok is, mint például Bartalos Géza traktoros, Varga Endre fejő, Kovács Kálmán kocsis, Bartalos Kálmánná baromfigondozó, akiknek keresete meghaladja vagy megközelíti a havi 3000 koronát. A vállalkozást a jövőben tovább fejlesztik. Idén már 46 vagon csibehúst adnak el és olyan terveik is vannak, hogy a jövőben nyúltenyésztéssel foglalkoznak, ami előreláthatólag szintén jó pénzt hoz a házhoz. (bállá) Tj' lül a zaj az évzáró qyűlésen, amikor a szövet* kezet elnöke szólásra emelkedik. Szokása szerint, igazít kabátján, végigsimtt haján, mielőtt megszólal. Beszédjétől függ, elnökké választják-e. Immár nyolc éve viseli e tisztséget. Szeretik a vezetők, a járás, szeretik a tagok. Igaz, nem egytől egyig, dehát istenem ... kinek a pap, kinek a papné. Igaz ugyan, hogy négy évvel ezelőtt a járási küldött méltatta érdemeit, s ajánlotta újraválasztását. De hol van az a szép idő?l Elfúlta a januárt szél. Akkor a járás keményen tartotta a gyeplőt. Szava volt az évzáró gyűléseken. Most? Titkos szavazást követelnek az emberek. De még ilyet! A pártelnök alig tudta meggyőzni az egybegyűlteket, kézfelnyújfással is kifejezhetik akaratukat. Vadul száguldoznak az elnök gondolatat, de a székeken már izegnek-mozognak az emberek. Reszket a hangja, mikor megszólal. — Mélyen tisztelt tagság, kedves vendégeink! Mielőtt szavazásra kerülne a sor, engedjenek meg néhány szót. Szeretném, ha nem értenék félre mondanivalóm, és méltányolnák érdemeimet a szavazáskor. Távól áll tőlem, hogy befolyásoljam döntésüket, de szükségesnek tartom a nagy nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy nyolcéves elnöki időm alatt úgy őriztem a közös vagyonát, mint szemem fényét. Elvtársaim! Un-Januári szél nepélyesen kijelenthetem, nem vittem el a közösből egy téglát, kiló búzát, egy cső kukoricát, még egy szeget sem. Tiszta a kezem, elvtársakl Álljon fel, mutasson rám, akt tud valamit, hogy egy fillér értékű holmival megkárosítottam a szövetkezetei. Az elnök hangja elcsuklik, s könny csordul szeméből. Az emberek mélyen hallgatnak. Nem néznek a szónokra, nem néznek jobbra, se balra. A hátsó sorokból egy szőrös kéz nyúlik a magasba. Az elnök önmagával bíbelődik, szemét törölgeti, így nem veszi észre a jelentkezőt. A felszólaló hangja annál inkább meglepi. — Igaza van, elnök elvtárs. Krajcár értéket sem vitt el a közösből. Am ne vegye rossz néven, mondanék valamit. Ki az oka, hogy az Alsó dűlőben nem öntöztük a lucernát? Csupán egy kaszálást adott, azután kiszántották. A korai burgonya ts ötven mázsával többet fizet hektáronként, ha egyetlen egyszer megöntözzük. S a sok szép lúd! Elbitangoltuk őket. Adtuk, ahogy vették. Se ingyen, se pénzen. Az elnök elvtárs inkább a kocsmát járta, mintsem vevő után nézett volna. A felszólaló köhint egyet, kifújja tüdejéből a levegőt és megadja a kegyelemdöfést. — Szerény számításom szerint, a szövetkezet vesztesége félmillió korona. Félmtllió egy év alatt. Az elmúlt hét esztendőt nem említem, mert... Robbanásszerű tapsorkán, nevetés, kiáltozás szakítja félbe a beszélőt. Az elnök dühösen felugrik székéről. Szeme szikrákat szór. A halálraítéltek utolsó kívánsága jogán beszédre nyitja száját. Szava a felszabadult érzések viharába vész. SÁNDOR GÁBOR Jól fejlődik a korai saláta az üvegházakban. Jusson is, maradjon is Köbölkúton az EFSZ évzáró gyűlésén Dobos László miniszter köszönetét fejezte ki Stefan S ád ovsky mérnök, kormányelnök nevében is a szövetkezet tagjainak odaadó munkájukért, helytállásukért és az elért kiváló termelési eredményekért az elmúlt esztendőben. Azon reményének adott kifejezést, hogy az új államjogi elrendezés körülményei közepette a kitűzött kormányprogram teljesítésében ugyanilyen odaadó magatartást tanúsít majd a tagság és általánosságban a hazánkban élő magyarság a szlovák nemzetiségű polgártársainkkal való megértésben és egységben is. Misko József elnök, valamint Kovács Ferenc mérnök, ökonómus részletesen foglalkoztak a termelési és pénzügyi eredmények ismertetésével, amelyek az egyre jelentősebben előtérbe kerülő, kemény feltételeket szabó szabad piaci értékesítés következtében, s a piaci kereslet — kínálat törvényszerűségeinek érvényesülésével alakultak ki. A növénytermesztésben főleg a gabona- és takarmányfélék termesztésére, továbbá a szőlő- és gyümölcstermesztés bővítésére irányult figyelmük. Például búzából 320 hektáron 36 mázsás átlagtermést értek el, a 62 hektárnyi szőlészetben pedig 121 mázsás hektárhozamot, s ez utóbbival országosan a legjobbak közé kerültek. A 150 hektárról betakarított 60 000 kéve nádat az ipari melléktermelésben melegágyi takarókká, stukatúrnáddá, lemezzé stb. dolgozzák fel. Hektérátlagban 235 kg műtrágyát használtak fel a növénytermesztésben tiszta tápanyagban. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-, a sertés-, valamint a baromfitenyésztés kötötte le mindenekelőtt figyelmüket, a legelőkihasználás végett pedig juhokat tartottak és tartanak kisebb mennyiségben. Csirkéből 140 000 darabot adtak el, ez anyasertésektől átlagosan 18,5 malacot értek el. Az 1355 hektárnyi mezőgazdasági terület egy hektárjára számított termelés átlagos értéke 17 310 korona. Az alapeszközök értéke az utóbbi tíz évben 208 °/o-al fokozódott és 21,5 millió koronát ért el, ami hektáronként 15 880 koronát jelent. A tartalékalapban összesen 5 millió koronát, vagyis hektáronként 3685 koronát tartanak nyilván. Az egy személyre számított teljes jövedelem 65 350 korona. Az alapeszközök egy személyre számított értéke 60 000 korona, a tartalékalap pedig 13 900 korona. A tagság szilárd jutalmazása, a prémiumok és a jövedelemrészesedés együttesen és személyenként évi átlagban 1572 korona volt, azonban az egyes munkacsoportokban a személyenkénti átlagkereset eltérő. Feladatul tűzték ki a búza és a kukorica hektárhozamainak emelését, a szőlőtermesztés további fejlesztését, a jelenleg kiültetett 25 220 gyümölcsfa ápolását és továbbiak kiültetését, hogy gyümölcsből évi 100 vagonra való mennyiséget adhassanak el. Az állattenyésztésben meg kívánják oldani a szakosítást és az elavult épületek korszerűsítését. A szociális gondoskodás javítására 64 000 korona értéikű épületet adnak át idén rendeltetésének, és 2,5 millió koronás költséggel néhány év alatt kiépítik a gazdasági udvar úthálózatát. Napirendre tűzik a szabad szombatok kérdésének fokozatos gyakorlati megvalósítását, amihez szükséges feltölteni a dolgozók létszámát. Fúró Ferenc, ez ellenőrző bizottság elnöke szerint, a termeléssel nem volt annyi baj, mint az értékesítéssel. Az emberek munkához való viszonya jelentősen javult. Z e m k o elvtárs, a Borászati Üzemek n. v. képviseletében ígéretet tett arra, hogy Köbölkúton megvalósul az évekkel ezelőtt kérvényezett és azóta is követelt borfeldolgozó üzem építése. —ksz— A termelő és fogyasztó érdekében ZÖLDSÉGTERMESZTŐ ÉS FORGALMAZÓ TÁRSULAT A zöldség és gyümölcs pótolhatatlan részét képezi mindennapi étlapunknak. Ezért dicséretreméltó a rimaszombati járás mezőgazdasági üzemeinek az a törekvése, hogy a termőterületek egyesítésével és a kitermelt zöldség értékesítésének tökéletesebb szervezésével hozzájáruljanak a jobb ellátáshoz. A gyümölcs- és zöldségkereskedelmi vállalat (Zelenina) monopolhely zete nem tette lehetővé a piaci kereslethez való rugalmas alkalmazkodást. Emellett hátrányos helyzetbe hozta a termelőket, mert az árak megszabásakor nem vette figyelembe a termelés költségeit és más gazdasági tényezőket, az árakat a kereskedelmi vállalat érdekei szerint állapította meg. Képtelen volt biztosítani a kitermelt zöldség, gyümölcs megfelelő értékesítését, sokszor megtörtént, hogy a leszerződött mennyiséget sem vette át a mezőgazdasági üzemektől. A rimaszombati Járási Mezőgazdasági Társulat ezért javasolta zöldségtermesztő- és értékesítő társulat létrehozását járási szinten. A javaslat megértésre talált, s a társulat létrejöttét január 31-i ülésén jóváhagyta a JNB tanácsa is. Az új vállalat feladata lesz a zöldség- és gyümölcstermelés szervezése, a termékek összetételének, választékának biztosítása, a korszerűbb termelési módok bevezetése és nem utolsó sorban a kitermelt áru értékesítése. Kétségtelen, hogy ez a megoldás nemcsak a társulatot létrehozó mezőgazdasági üzemek számára lesz előnyös, hanem hozzájárul a lakosság jobb ellátásának a biztosításához is. A társulat alapító tagjai a rimaszombati, jánosi, uzapanyiti, gesztesi, várgedei és zeherjei EFSZ. Elnöke Soltész Tibor, az uzapanyiti EFSZ elnöke, a vezetőség további tagjai pedig Kucsera Imre, a rimaszombati, és Nosáf György, a jánosi EFSZ dolgozói. —cs—
