Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-15 / 7. szám

BELPOLITIKA ■ ülésezett a héten a Szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottsága. Az elnökségi asztalnál he­lyet foglalt Stefan Sádovsky mérnök, miniszterelnök, Anton Tazíky, az SZLKP KB elnökségének tagja, s jelen volt Turöek elvtárs is, az SZLKP KB tit­kára. Az ülésen Samuel Falfan elvtárs elnökölt. Elsőként Sádovsky minisz­terelnök szólalt fel, aki a központi bizottsági tagokkal részletesen ismer­tette a kormányprogram alapvető el­veit, majd azon elképzelését, hogy a Szlovák Nemzeti Front szervezetei­nek a kormányprogram megvalósítá­sában miként kellene együttműköd­niük. Az SZNF Központi Bizottsága nagy megértéssel fogadta a minisz­terelnök beszédét s állásfoglalásában leszögezte, hogy Szlovákia politikai és társadalmi szervezetei teljes mér­tékben bizalmat szavaznak Szlovákia első kormányának. Később Falfan elvtárs az SZNF Központi Bizottságá­nak az elnökségében javasolt válto­zásokról tájékoztatta a jelenlevőket. A javaslat szerint a CSEMADOK kül- , dötte is helyet foglal majd ezután az SZNF elnökségében. Azzal kapcsolat­ban, hogy a közelmúltban Faltan elv­társ a szövetségi kormányban minisz­terelnökhelyettesi funkciót kapott, az SZNF elnöki tisztjéről lemondott. Az ülésen jelenlevő J. Turőek, az SZLKP KB titkára a párt megbízásából azt javasolta, hogy az SZNFT elnöke An­ton TaZky legyen. A Központi Bizott­ság tagjai a javaslattal egyetértettek. ■ ubomíí Strougal elvtárs vezeté­” sével ülést tartott a CSKP KB cseh irodája, s a cseh nemzeti szer­vek létesítésnek kérdéseivel foglal­kozott. Értékelte a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága létrehozá­sára tett előkészületeket és meghall­gatta a cseh művészeti szövetségek alakuló kongreszusáról szóló tájékoz­tatást, továbbá tudomásul vette a cseh parasztszövetség tevékenységé­ről szóló jelentést, valamint a cseh lakásszövetkezetek szövetségének ala­kuló kongresszusa előkészületeiről szőlő beszámolót. A CSKP KB cseh irodája jóváhagyta a Cseh Szocialista Köztársaság kormányapparátusa fel­építésével összefüggő személyi kér­déseket, és megbízta a Cseh Szocia­lista Köztársaság miniszterelnökét, hogy a kormányprogram realizálásá­val biztosítsa a közigazgatás korsze­rűsítését. Evzen Erban, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke javaslatot nyújtott he a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága alakuló gyűlésének összehívására. Végül a CKP KB cseh irodája foglalkozott a VII. általános szakszervezeti kong­resszus előkészületeivel és a szak­­szervezeti politika egyéb problémái­val. rjobos László, az SZSZK minisz­­tere és Tolvaj Bertalan, a szlo­vák kormány nemzetiségi titkárságá­nak vezetője Eperjesen találkozott az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsé­gének elnökségével, valamint a kul­turális és gazdasági intézmények uk­rán nemzetiségű vezető dolgozóival. A szívélyes légkörben lezajlott talál­kozón Michal Mindoá, az Ukrán Dol­­gozók Kulturális Szövetsége elnöké­nek az ukrán nemzetiségű polgárok társadalmi, gazdasági, kulturális és iskolaügyi problémáiról megtartott bevezető beszéde, valamint Dobos László miniszternek az SZSZK kor­mánya mellett létesített és még léte­sítendő nemzetiségi szervek struktú­rájáról, feladatairól megtartott tájé­koztatója után élénk vita folyt az ukrán és ruszin nemzetiség helyzeté­ről, speciális igényeiről. A találkozó igazolta, hogy nagyon sok, az ukrán és ruszin nemzetiséget érintő kérdés vár még rendezésre. Ezek közé tar­tozik többek között a munkalehetősé­gek megteremtése ts. Felfigyeltetően sok bírálat érte a nemzetiségi iskola­politikát. Ugyanis a 260 kelet-szlová­kiai ukrán község közül mindössze harmincötben működik ukrán iskola. Dobos miniszter a délutáni órákban találkozott az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezetőivel. Értekezletre gyűltek össze a na­" pókban az SZLKP Központi Bizottságán az élelmiszeripari válla­latok vezérigazgatói, valamint a me­zőgazdasági vállalatuk vezető dolga zói, s a szocialista vállalkozásról szóló törvény tervezetéről tárgyaltak. Az értekezleten jelen volt Ján Jano­­vie, az SZSZK mezőgazdasági és élel­mezési minisztere is. A bevezető sza­vait követő vitában az értekezlet résztvevői kifejtették azt a véteiné nyűket, hogy meg kell gyorsítani a szocialista vállalkozásról szóló tör­vény előkészítésének ütemét. 2 SZARA*' FÖLDMŰVES 1969. február 15. Köszönet a földműveseknek A közelmúltban Alexander Dubéek, a CSKP KB első titkára Uhrovecbe, szülőfalujába látogatott, ahol részt­­vett az EFSZ évzáró közgyűlésén. A falu lakossága nagy lelkesedéssel fogadta pártunk első titkárát. DubCek elvtárs valóban tartalmas beszédet mondott az uhroveci EFSZ évzáró közgyűlésén, amelynek néhány lénye­ges és a mezőgazdaságra vonatkozó kitételét kivonatosan közöljük. Dubcek elvtárs hazánk jelenlegi po­litikai nehézségeinek felvázolása után rámutatott gazdasági nehézségeinkre és az ezzel kapcsolatban felmerülő újahb problémákra. Méltányolta a mezőgazdaságban tavaly elért kiváló eredményeket, amelyek többek között a mezőgazdasági termelés fokozatos megszilárdulását és azt bizonyítják, hogy rendeződik a helyzet élelmiszer­­piacunkon és hovatovább saját forrá­sainkból elégíthetjük ki az igényeket. Ezzel szorosan összefügg földműve­seink anyagi helyzetének javulása s fokozatosan sor kerül a mezőgazda­­sági, illetve élelmiszeripari dolgozók és a népgazdaságunk más ágazataiban dolgozók anyagi érdekeltségében meg­nyilvánuló teljesen indokolatlan kü­lönbségek megszűnésére. Nagyra be­csüljük földműveseink munkáját — mondotta DubCek elvtárs — áldozat­­készségét és leleményességét, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy korántsem oldottuk meg mezőgazda­sági és élelmiszeriparunk fejlesztésé­nek újabb problémáit. Hazánkban már húsz éve léteznek szövetkezetek, mindnyájan ismerjük sikereiket, elő­nyeiket, de balsikereiket is. Tavaly, amikor arra kényszerültünk, hogy részletesen feltárjuk a gazdasági éle­tünkben felhalmozódott hibákat, egy­idejűleg arról is meggyőződhettünk, mily mély gyökeret vert a szocializ­mus köztársaságunk falvaiban. Föld­műveseink túlnyomó többsége telje­sen egyetértett a CSKP KB januári politikájával és támogatásáról bizto­sította pártunk vezetőségét. Földmű­veseink ezt nemcsak fokozott terme­léssel bizonyították be, hanem politi­kai magatartásukkal is. Hiszen nincs tudomásunk egyetlen olyan esetről sem, hogy valahol feloszlott volna valamelyik egységes földművesszövet­kezet vagy más nem kívánatos jelen­ségre került volna sor. Mindezt azért mondom — hangsúlyozta Duböek elv­társ, mert mindnyájan mélységesen tudatosítjuk, milyen nagy jelentőségű most, s a jövőben is mezőgazdasá­gunk szerepe egész népgazdaságunk­ban és társadalmunkban. Meg vagyok róla győződve, hogy hazánkban min­den földműves, minden szövetkezeti paraszt tudja, mit jelent munkája a társadalom felvirágoztatása szem­pontjából; s ezért meg vagyok arról is győződve, hogy a jövőben is min­den erejüket latba vetve úgy munkál­kodnak, ahogy hazánk elvárja tőlük. Hiszen eddig is állandóan hangsú­lyoztuk, s hangsúlyozzuk ma is, hogy csak valóban derekas, állandó és ki­tartó munkára alapozhatjuk az ország függetlenségét, fejlődését és további felvirágoztatását. Dolgozzunk úgy, hogy nemzeteink méltóak legyenek arra, hogy a szocialista társadalom­ban egyesült nemzetek nagy családjá­ba tartuznak. Biztosítsuk a társadalmi megrendelések ' teljesítését! A Mezőigazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kereskedelmi osztályá­nak igazgatója, Ladislav Spaöinsky mérnök a hét elején tájékoztatta a mezőgazdasági sajtó képviselőit arról, hoigy Szlovákia mezőgazdasági üzemel hogyan viszonyulnak a társadalmi megrendelésekhez. Megállapította, hogy a szerződések alapján lekötött mezőgazdasági termé­kek összege nem fedezi a társadalmi megrendeléseket. Ezért a miniszté­rium arra a következtetésre jutott, hogy a szerződéskötések határidejét február 20-ig meghosszabbítja. Egyes termékekből, főlég búzából és korai burgonyából, a mezőgazda­­sági üzemek az előirányzottnál na­gyobb mennyiséget szerződtek le. Vagyis búzából 116,9 százalékra, ko­rai burgonyából pedig 108,6 száza­lékra akarják teljesíteni a társadalmi megrendelést. Ezzel szemben azonban kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak a sörárpa esetében, ahol 50,4 száza­lékot és több más termék esetében ahol 70—80 százalék a leszerződött mennyiség. A leszerződött termékek mennyisé­ge körüli problémákat az illetékesek elsősorban is az árpolitikában észlel­hető fogyatékosságokkal magyaráz­zák. Ezért a minisztérium arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a közeljö­vőben Intézkedéseket kell tenni egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának rendezése céljából. Ezek közé a termékek közé tartozik például a sörárpa is, ami egyik keresett kiviteli cikkünk, s melynek termesztése iránt csökkenő érdeklődés mutatkozik főleg az alacsony felvásárlási ár miatt. A felvásárlási árak rendezése azoh­ban nem megy máról holnapra. Tehát a jelenlegi árviszonyok mellett is tö­rekednünk kell arra, hogy a társa­dalmi megrendeléseknek eleget te­gyünk — hangsúlyozta Spaöinsky elv­társ. Véleménye szerint a mezőgazda­­sági üzemek sajátos érdekei is meg­követelik, hogy az eladásra szánt kü­lönböző termékeiket leszerződjék. Mert a leszerződött árut a felvásárló szervek kötelesek átvenni, de ugyan­akkor az idén Is megismétlődhetnek olyan esetek, hogy egyes mezőgazda­sági termékek esetében a felvásárló szervek megtagadják a szerződésen felüli árutöbblet átvételét. A társadalmi megrendelések és a leszerződött termékeik mennyisége kö­zötti különbségek kötelezik külkeres­kedelmünket, hogy a hiányzó termék­mennyiséget külföldi piacon szerezze be. Tehát ha a leszerződött termékek mennyisége nem egyezik azzal, amit a mezőgazdasági üzemek ténylegesen értékesíteni akarnak, akkor előfordul­hat és elő is fordul az, hogy egyes mezőgazdasági termékekből kényte­lenek leszünk a szükségesnél többet behozni és így a szerződésen kívül értékesítésre váró saját termékeink felvásárlásával komoly bajok lehet­nek. Ezért minden mezőgazdasági üzem saját érdeke Is megköveteli, hogy a lehetőségek reális mérlegelése következményeként a termékeinek olyan mennyiségére kössön eladási szerződést, ami megközelítőleg össz­hangban van a feltételezhető áruter­melés célkitűzéseivel, illetve ered­ményeivel. ÉRDEKESNEK ÍGÉRKEZŐ KULTURÁLIS ESEMÉNY A nagykürtös! járáshoz tartozó Ipolybalog a napokban kiemelkedő kul­turális esemény színhelye lesz. A CSEMADOK járási bizottsága február 16-án, délután két órai kezdettel itt rendezi meg a magyar népdal- és nótaénekesek járási fesztiváljának elődöntőjét. A házigazda szerepét a CSEMADOK Ipolybalogi Helyi Szövetsége vállalta. A fesztivál előkészitésével járó munkákból a járás helyi szövetségei ki­veszik részüket, és a legjobb énekeseiket küldik e nemes vetélkedőre. A járás magyar nemzetiségű és kultúrát igénylő lakossága, de elsősorban is az ifjúság részéről nagy érdeklődés tapasztalható, amit az is bizonyít, hogy a népdalénekesek első találkozójára 27-en jelentkeztek. Az elődöntőből tizenöt énekes jut a döntőbe, melyet Ipolynyéken — az új kultúrház megnyitásával egyidőben — a Februári események 21. évfor­dulójának tiszteletére — 1969. március 2-án, délután három órai kezdettel tartanak meg. Az ipolynyéki döntő sikere érdekében jó együttműködés tapasztalható a CSEMADOK helyi szövetsége, az egységes földművesszövetkezet, az álla­mi gazdaság és más helyi jellegű üzemek között. Rp. A nők helyzete megoldásra vár A közelmúltban tartották a Szlovák Nőszövetség I. alakuló kongresszusát. A kongresszus rámutatott a nők számos problémájára, mely közül sok sürgős meg­oldásra vár. Hisz tagadhatatlan, hogy a nők helyzete az egyenjogúság állandó hangsúlyozásával még nem ol­dódik meg. Bár kétségkívüli tény, hogy szocializmust építő társadalmunk fejlődése valóban sok tekintetben megnyitotta a nők előtt az érvényesülés kapuját, még­sem azonos a nők társadalmi helyzete. A munkához való jog biztosítása ugyanis még korántsem minden. Sőt, a nők bekapcsolódása a termelőmunkába újabb problémával jár, hiszen a gyermeknevelés, a családról való gondoskodás továbbra is elsősorban a nő feladata, így a dolgozó édesanyákra a mindennapi munka elvég­zése után nem a megérdemelt pihenés, a szórakozás és a művelődés vár, hanem a .második műszak — amely többnyire nehezebb az elsőnél! — a főzés, mosás, taka­rítás, gyermeknevelés, s még soká sorolhatnánk, mi minden. A kérdés részbeni megoldását jelentené, ha a gyer­mekes asszonyok — de főleg a többgyermekes anyák — otthon maradnának, vagyis nem dolgoznának. Az, hogy a többgyermekes anyák dolgozni kénysze­rülnek, nemcsak nekik jelent hátrányt, hanem gyerme­keiknek is. Hiszen az anyai gondoskodást semmilyen bölcsőde, óvoda, illetve napközi otthon sem pótolhatja. Arról nem is beszélve, hogy távolról sincs elég bölcső­­j dénk, óvodánk és napközi otthonunk. Ezért azok számát a jövőben sürgősen növelni kellene. Ám az anyagi támogatás biztosítása sem jelentene | teljes megoldást, hiszen felmerül a kérdés, érdemes e i a nőknek termelniük, ha két-három gyermek megszüle­tése után több évre — vagy talán végleg is — otthon I maradnának, kiesnének a termelésből? Ezt sok nő úgy 1 oldja meg, hogy nem szül gyermeket. Esetleg csupán i egyetlen gyermeket hoz világra. Talán mondani sem kell, hogy a társadalomnak ez nem megoldás — az egyénnek sem —, hiszen a jövő nemzedék biztosítása elengedhetetlenül szükséges. A szaporodás mai, lassú menete pedig egyre elgondolkoztatóbb, mivel ha tovább­ra is ilyen kevés gyermek születne, mint az utóbbi évek­ben, akkor néhány esztendőn beiü1 híj lenne a produk­tív generációval. Éppen ezért gondoskodik társadal­munk különböző intézkedésekkel — pl. a családi pótlék emelése, a szülési szabadság meghosszabbítása, kedvező kölcsönök juttatása stb. — arról, hogy a fiatal háza­soknak segítsen a családalapítás gondjaiban. Külön fejezetet érdemel a nők alacsony fizetése. Az egyes foglalkozásokon belül ugyanis a nők keresete át­lagban legalább egyharmadával alacsonyabb,, mint a férfiaké. Ezen kívül ismert tény, hogy az alacsony fize­téssel járó állásokat elsősorban nők töltik be. Például 1966-ban a nők 32,4 százaléka az 1001-től 1200 koronáig terjedő, alacsony fizetési osztályba tartozott. Ugyanak­kor a férfiaknak csupán 3,2 százaléka, tartozott ebbe a fizetési osztályba. Figyelemre méltó az is, hogy amíg a férfiaknak több mint az egynegyed része 2000 koronán felül keres, addig a munkásnőknek nem egész egy szá­zaléka dicsekedhet ilyen havi jövedelemmel. A 3000 ko­ronát meghaladó fizetési osztályban pedig valóban csak elvétve találunk nőket. A nőket szakképzettségük sem segíti ki minden eset­ben problematikus helyzetükből. Sok munkahelyen ugyanis a szakképzett nőt alkalmazottakat a kvalifiká­ciót nem igénylő feladatok végzésével bízzák meg an­nak ellenére, hogy a szakképzett munkaerőt követelő helyeket, esetleg a vezető tisztségeket kvalifikálatlan férfi munkaerők látják el. A legtöbb az olyan nő, aki gyárban dolgozik s átlag 1240 korona körül keres Mivel ezek jórésze naponta utazik munkahelyére, ezért kora reggel elindulnak ha­zulról, s csak estére kerülnek vissza családjuk körébe. Gyermekeikről vagy a nagymamák gondoskodnak, vagy bölcsődékben, óvodákban helyezik el őket, esetleg ide­gen asszonyok gondjaira bízzák — és fizetnek értük. A dolgozó nők egynegyed része éjjeli műszakba is jár — köztük találhatunk állapotos asszonyokat is. Semmivel sem kedvezőbb, sőt sok tekintetben még rosszabb a me­zőgazdaságban dolgozó nők helyzete. A felsorolt nehézségek, (melyek megközelítőleg sem mutatják a probléma teljességét) mellett egyáltalán nem csodálkozhatunk a nők nagyon rossz egészségi állapo­tán. Mindez a gyermekek egészségi állapotára is kihat. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a nők helyzetén valóban segítenünk kell. Ezért csak örömmel fogadhatjuk a Szlovák Nőszövetség I. kongresszusának határozatait, illetve a nőszövetség akcióprogramját, mely a fenti kérdések megoldását sürgeti. (F-e) Az akcióprogram alapján A KORMÁNY SAJTÖTÁJÉKOZTATÖJA A Szlovák Szocialista Köztár­saság kormánya a műit héten értekezletre hívta a szlovákiai újságírókat és tájékoztatta a kormány programnyilatkozatá­ról. Ing. Stefan Sádovsky minisz­terelnök bevezető szavaiban rö­viden kommentálta a program­­nyilatkozatot, amely kitűzi tár­sadalmunk alapvető céljait, a belpolitika, a népgazdaság, a kultúra és a szociális politika terén. A ikormány programja, amelyet a nyilatkozat körvona­lazott, lényegében konkretizálja a párt Akcióprogramját, amely egész népünk szívbeli ügyévé vált. Az Akcióprogram népünk óhajait és kívánságait foglalja magában. ,,Arról van szó, hogy megta­láljuk a módszereket és a for­mákat, amelyek biztosítják a nép részvételét az állam veze­tésében“ — mondotta a minisz­terelnök. Ezután a nemzetiségi kérdésről s a szlovák népnek a testvéri cseh nemzettel való kapcsolatairól nyilatkozott. Majd hangsúlyozta, hogy a kor­mány következetesen gondos­kodik arról, hogy a polgárok jogai és szociális igényei be legyenek biztosítva. Bővebben nyilatkozott a kor­mány elnöke a gazdasági re­formról, amelyet szavai szerint következetesen érvényesíteni kell. Sürgősen meg kell oldani a szocialista vállalatok jogi helyzetét és a szocialista vál­lalkozás problémáit. Elfogadta azt a bírálatot, amely szerint a kormánynyilatkozat nem elég konkrét az egyes ágazatok fej­lesztésének módjai tekinteté­ben, de a kormány a legfonto­sabbnak tartja a jelen időben az egyes ágazatok közti kap­csolatok elemzését, és azt, hogy figyelmeztessen a nem kiegyen­súlyozott Iparfejlesztés veszé­lyeire, valamint arra, hogy kt kell tűzni a célt az Ipar kom­­pletizációjára, korszerűsítésére, és az anyagi termelés végter­mék gyártásának megoldására. Majd hangsúlyozta, hogy a re­form bevezetését meg kell gyor­sítani, és emellett tekintetbe kell venni Szlovákia ökonomi­­kájának sajátosságait. Nem sza­bad megengednünk, hogy a prágai centralizmus felcseré­lődjön egy új pozsonyi centra­lizmussal, mert ez nem járulna hozzá az egész csehszlovák népgazdaság fejlődéséhez. A tartalékokat az egyes vállala­tok kezdeményező készségében kell keresnünk, valamint Szlo­vákia értelmiségi forrásaiban, a fiatal és középkorú nemze­dékben, amelynek érvényesül­nie ikell a népgazdaság szaka­szán. Az ipar szerkezeti átépítésé­ről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy azt elsősor­ban azokban az ágazatokban kell bevezetni, amelyekben megvannak erre a szükséges előfeltételek. Ezek a vegyipar, a fafeldolgozás és az élelmi­szeripar. (A szakminiszterek felszólalása nyomán ezen ága­zatok közé sorolták az elektro­technikát is.) Előnyt kell adni olyan ágazataiknak, amelyek már bizonyos bázissal rendel­keznek, s ezekben ki kell alakí­tani az akkumuláció forrásait. Majd foglalkozott a polgári szabadságjogok és a szocialista törvényesség betartásának fel­tétlen szükségességével. Végül a kormányfő és a je­lenlevő miniszterek kérték a sajtó segítségét Is ahhoz, hogy a kormány programnyilatkoza­tának célkitűzései minél ha­marabb az egész nép tudatába kerüljenek. A sajtóértekezleten felszólal­tak a jelenlevő miniszterek Is, akik részletesen válaszoltak az újságírók kérdéseire, amelyek leginkább a népgazdaság kér­déseit, valamint a szociális politika célkitűzését érintették. —P—

Next

/
Thumbnails
Contents