Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-08 / 6. szám
KÖZÉLELMEZÉS ÉS FELVÁSÁRLÁS Ä termelők és a felvásárlás Magvak és permetezési anyagok beszerezhetők a FARBY-LAKY-DROGERIE üzletekben A mezőgazdasági termékek közül főleg a zöldségfélék értékesítése jelent komoly problémát. Mennyi boszszúságot okozott már a zöldségfélék értékesítése Emlékezzünk csak viszsza azokra az intézkedésekre, amelyek nem engedélyezték az egységes földmüvesszövetkezeteknek, hogy saját zöldségüzleteikben értékesítsék termékeiket. Vajon kinek az érdekeit szolgálták az Ilyen intézkedések, amikor a zöldségfélék fogyasztásának fokozását növelni akartuk. Sajnos, a múltban nagyon sok helytelen Intézkedéssel találkoztunk, ami károsan hatott a termelés növekedésére. A legutóbbi években a zöldségfélék értékesítése némileg javult. Szabadabb kezet kaptak a termelők és ennek következtében valamivel több lehetőség mutatkozik a zöldségfélék értékesítésére. Manapság a vállalkozó szellem újabb és újabb lehetőségeket tár fel. Számos szövetkezet a távolabb eső városok zöldséigüzleteit közvetlenül látja el friss zöldséggel. Az értékesítés ilyen formája még nem képes teljesen megoldani a problémákat. Nagy mennyiségű zöldségféle értékesítése továbbra is a zöldségfelvásárló üzemekben és a konzervgyárakban történik. Valóban jelentős mennyiségű zöldségről van sző, amelyet a zöldségfeldolgozó konzervgyáraknak adnak az egységes földművesszövetkezetek. Ezért néhány sorban szeretnénk ezekkel a kérdé sekkel foglalkozni. A rimaszombati Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozó Konzervgyárban Jakab István és Palkoviő Ján elvtársaktól a felvásárlás vezetőitől érdeklődtünk a termelők és az üzem kapcsolatáról. A konzervgyár a rimaszombati, losonci, nagykürtöst, lévai, érsekújvári Járások több mint 70 mezőgazdasági üzemével tart fenn szoros kapcsolatot. Ha a termelők és az üzem kapcsolatát értékeljük, meg kell említeni, hogy tavaly csupán egy komolyabb nézeteltérésre került sor. Mi is történt lényegében? A rapl szövetkezet tavaly augusztusban a felvásárlás harmonogramja alapján, amely az egyes dekádok szerint 40 mázsa, 50 mázsa és 10 mázsa paradicsom felvásárlását irányozta elő, nem teljesítette kezdetben a meghatározott menynyiséget. A szövetkezet a kezdeti lemaradást az utolsó dekád túlteljesítésével akarta pótolni. A konzervgyár ezt nem vállalta, amit azzal indokolt, hogy az ismeretes augusztusi események miatt jelentős termeléskiesés keletkezett és mintegy 70 vagon nyersanyag halmozódott fel Ezenkívül főleg azzal érveltek, hogy a konzervgyár minden mezőgazdasági üzemben az előző hónap 27-ig a havonta felvásárlásra kerülő zöldségmennyiséget, ez esetben paradicsomot, az egyes dekádok szerint szét- Irják, illetve egyeztetik a konzervgyár és a termelő érdekelt. További lndoik, hogy a külföldről Importált zöldségféléket is fel kellett dolgozni. A konzervgyár és a rapl EFSZ esetével a jogi tanácsadó Is foglalkozott. Az ügy kivizsgálása alapján ezúttal a szövetkezet panasza jogtalan volt, mert nem tartották be a szerződés által előirányzott, és júniusban végérvényesített eladásra szánt paradicsom mennyiségét. Közlök Ferenc, a rapl szövetkezet ökonómusának véleménye szerint, lényegében igazat ad a konzervgyár képviselőinek. Azonban megjegyezte, hogy a konzervgyár a szeptemberi szétirásoknál nem vette figyelembe az EFSZ igényeit. Mivel a 7 hektáron gazdálkodó rapl kertészetben 5 hektáron paradicsomot termesztenek, (tavaly 177 ezer koronát eredményezett), érthető, hogy a szövetkezet vezetői mindent elkövettek a nagymenynyiségű termés értékesítése érdekében. Hogy a jövőben ezt elkerüljék, az idén már 15 vagon paradicsom értékesítésére kötöttek szerződést. A fent említett paradicsom-problémához még néhány megjegyzést szeretnénk hozzáfűzni. Elismerjük, hogy ez esetben a konzervgyárnak volt igaza. Azt azonban mindannyiunknak tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés a szabad ég alatt történik, amit számtalan tényező befolyásol. Ezért elég nehéz előre meghatározni dekádok szerint az értékesítésre szánt paradicsom mennyiségét. Talán valamivel könnyebb á zöldségfeldolgozó konzervgyárban a termelés szervezése, mint a mezőgazdaságban ... Tanulságként a jövőben Igyekezni kell a felvásárlás Időtervét és az eladásra szánt zöldség mennyiségével a lehető legcélszerűbben összehangolni. Ezért tegyünk meg mindent, hogy a termelők és a felvásárló üzemek között a lehető legjobb kapcsolatok alakuljanak ki, ami elősegíti az esetleges problémák megoldását. —kp— SZABAD FÖLDMŰVES 11 1969, február 8, Az utóbbi években a mezőgazdasági termelés színvonala erőteljesen emelkedik. Ennek következtében egyre több termék kerül a fogyasztók asztalára. A mezőgazdaság eddigi fejlődésének értékelése alapján néhány olyan probléma merül fel, amely még megoldásra vár. Ezért haladéktalanul orvosolni kell azokat a tényezőket, amelyek gátolják a termelés további növekedését és egyúttal veszélyeztetik szocialista mezőgazdaságunk bíztató fejlődését. A mezőgazdasági termelés egész társadalmunk érdekeit szolgálja. Mindannyiunk célja, hogy az életszínvonal napról napra magabiztosan emelkedjék. Ennek ez egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy a lakosságot a -lehető legjobban sikerüljön élelmiszerekkel ellátni. Mivel közös érdekről van szó, ezért néhány gondolatot szeretnénk megemlíteni az élelmiszerellátás fokozásának lehetőségeivel kapcsolatban. Főleg azon problémákat akarjuk részletezni, amelyek gátolják a további fejlődést. Őszintén be kell ismerni, hogy az utóbbi években bizonyos aránytalanság mutatkozik a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar között. Vagyis arról van szó, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának emelkedésével járó termésnövekedést a feldolgozó ipar jelenlegi elégtelen kapacitása és bizony elég alacony technológiai színvonala következtében már nem képes az igényeket kielégíteni. Szlovákia élelmiszeripari üzemel termelőeszközökkel való ellátottságának színvonala lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Ez ez állapot pedig károsan fékezheti mezőgazdaságunk további hatékony fejlesztését és a termelés gazdaságosságát. Ezért sürgős intézkedésekre van szükség, mert nem nézhetjük tétlenül, hogy egyrészt a mezőgazdasági üzemek károsodjanak, másrészt pedig a dolgozók asztalára kevesebb élelmiszer kerüljön. Ha a tényekből indulunk ki, megállapíthatjuk, hogy Szlovákiában nagy jelentőséggel bír az élelmiszeripar, hiszen a termelés nagysága szerint a B-csoportban ('közszükségleti cikkek) a második legnagyobb iparágazat. Az élelmiszeripar termékei az összlpari nyerstermelés 21,8 °/o-át alkotják. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az állami jövedelem jelentős része az élelmiszeriparból származik. Csupán a forgalmi adó évente mintegy 3,6 milliárd koronát tesz ki. Ismeretes, hogy Szlovákia élelmiszeriparának jelenlegi kapacitása nem képes a mezőgazdasági üzemek által termelt nyersanyag feldolgozására. Ezért nagymennyiségű mezőgazdasági nyersterméket feldolgozás céljából Csehországba kell szállítani. Annak következtében, hogy a nyersanyagot és a félkész terméket Csehországba, illetve a kész terméket Szlovákiába szállítjuk, fölösleges költségek keletkeznek, amelyek a jövőben elkerülhetők, ha Szlovákiában sikerül megfelelő kapacitású feldolgozóipart létesíteni. Tudjuk, bogy az étrendi szempontból értékesebb élelmiszercikkek fogyasztásának fokozása nagyon szorosan összefügg a feldolgozó és a végterméket gyártó üzemek és nem utolsósorban a kiskereskedelmi hálózat kiépítésével, főleg a túlnyomórészt földművesek által lakott területeken. Ha az egyes feldolgozó iparágazatokat külön-külön értékeljük, a következőket tapasztaljuk. A hústermelés Szlovákiában lényegesen gyorsabban fokozódik, mint a húsfogyasztás. A múlt évben például 9 százalékkal több húst termeltünk, de a húsfogyasztás csupán 4 százalékkal emelkedett. A lakosság minden bizonnyal több húst fogyasztana, ha több és bőségesebben ellátó húsboltunk lenne. A feldolgozó ipar üzemei sem a legszerencsésebben oszlanak el az ország területén. Köztudott dolog, hogy Észak- és Kelet-Szlovákia bizonyos körzetei húsfeldolgozó üzem nélkül vannak, ami természetesen megmutatkozik a lakosság húsellátásának színvonalán. Tavaly komoly problémát okozott a marhahús feldolgozása és értékesítése. Ha közelebbről vizsgáljuk a hiányosságokat, könnyen megtalálhatjuk a felmerülő nehézségek magyarázatát. Szlovákia húsfeldolgozó üzemelnek kapacitása még a vágómarha alapfeldolgozására sem elegendő. Ezért 1968- ban Szlovákiából 43 ezer tonna élő vágómarhát és mintegy 25 ezer tonna kicsontozott húst szállítottunk Csehországba. Ez a húsmennyiség 2—3 húskombinát kapacitásának felel meg. Tehát hamarosan nagy szükség volna legalább két korszerű húskombinát létesítésére, amely a felmerült problémát megoldaná. A tejtermelés jelenlegi szintje mellett Szlovákiában a lakosság teljes ellátása után mintegy 150—200 millió liter tejfölösleg mutatkozik. Ezért a tejtermelés és a tejfogyasztás terén igen érdekes helyzet alakult ki. Hogy miért? Szlovákiában az egy lakosra eső tejfogyasztás színvonala nem éri el még az 1936-ban elért színvonalat sem. (A vajon kívül elérte a 191,2 kg-ot.) A jelenlegi átlagos évi tejfogyasztás 175 kg. Mivel a termelés jóval nagyobb a fogyasztásnál, már most mintegy 40 literrel növelhetnénk az egy lakosra eső átlagos évi tejfogyasztást. Szlovákia tejfeleslegét vaj formában a csehországi kerületekbe szállítják. Kisebb részét pedig tejipari termékekké feldolgozva exportálják. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a szlovákiai termelésből származó tejet a lakosság élelmiszerellátásának biztosítására még célszerűbben is feldolgozhatnánk. Számos tejipari különlegességet, sajtféleségeket, tejport és sütőipari félkészárut gyárthatnánk belőle. A feldolgozó üzemek jelenlegi hálózata és befogadóképessége, valamint az üzemek színvonala nem nyújt erre lehetőséget. Ismét szükséges hangsúlyozni, hogy amikor Szlovákiában tejfölöslegről beszélünk, ugyanakkor Csehországból jelentős mennyiségű tejipari terméket szállítunk. A statisztikai kimutatások szerint, a tejfeldolgozó ipar nem tudja fedezni a lakosság tejkülönlegesség, tejtermék, gyermektáplálék, sajtféleségek és cukrászipari félkészáru szükségletét. Az említett tejipari termékek Szlovákiában elfogyasztott menynyiségének nagy részét a csehországi kerületekből kapjuk. Többek között 1500 tonna fagyasztott tejkrémet, 1600 tonna sajtféleséget és számos tejipari különlegességet. A fagyasztott tejtermékekből mintegy 2500 tonnát fogyaszt el Szlovákia lakossága, amiből a szlovákiai üzemek csupán 500 tonnát tudnak előállítani. A kondenzált tejet és a gyermektápokat pedig teljes egészében a csehországi kerületekből kell behoznunk, ugyanakkor Szlovákiában 6500 tonna vajat készítünk a csehországi kerületek számára. Bizonyos lépések még 1967-ben történtek Szlovákia tejfeldolgozó iparának fejlesztése érdekében. Sajnos, ez kevésnek bizonyult. A tejfeldolgozó ipar további bővítése méig ökonómiai szempontból is indokolt, amit legtobban az egy liter tejből előállított késztermék értéke bizonyít. Ha Szlovákia és Csehország feldolgozó üzemei késztermékeinek, ez egy liter tejből előállított értékét összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy ez Szlovákiában 13 fillérrel alacsonyabb. Látszólag kis különbségről van szó. de 800 millió liter tej feldolgozásánál mintegy 100 millió koronával kisebb Szlovákia jövedelme. A számok felett érdemes elgondolkodni. A tények azt bizonyítják, hogy az új feldolgozó üzemek építése sürgősen megoldásra váró feladat. Hasonló helyzet áll fenn a konzerviparban is, amely a zöldségfélék összállaml termésének csupán 28 százalékát dolgozza fel, ugyanakkor a nyersanyag mintegy 43 százalékát Szlovákiában termelik. A gyümölcsfélék és a szőlő feldolgozása, továbbá az élelmiszeripar más szakaszain szintén hasonló helyzet uralkodik. Például évente a csehországi kerületekbe szállítjuk a melegkedvelő zöldségfajtákat, mintegy 30 ezer tonna mennyiségben. A feldolgozó üzemek sürgős építését még az a tény is alátámassza, hogy Szlovákián keresztül nagymenynyiségfi élelmiszer nyersanyagot importálunk a csehországi kerületekbe. Ha ezt sikerülne Szlovákiában feldolgozni, akkor főleg a gyümölcs és zöldségféléknél lényegesen csökkent- Ihetnénk a szállítási veszteségeket és ráadásul a jelenlegi munkaerő fölösleget Is nagymértékben felszámolhatnánk. Mivel komoly hiányosságok vannak a zöldség- és a gyümölcstermeléssel való gazdálkodás terén, ezért sürgős intézkedésekre van szükség. Tudjuk, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi években komoly jelentőségű intézkedéseket foganatosított a gyümölcs- és a zöldségtermesztés céltudatos fokozása érdekében. Számolnunk kell azzal, hogy 1970-ben mintegy 11 ezer hektár új telepítésű intenzív gyümölcsös fordul termőre. Jelentősen fokozódik a téli gyümölcstermelés is. Ezzel kapcsolatban egy igen komoly probléma merül fel, mert nem rendelkezünk megfelelő légkondicionáló berendezéssel ellátott gyümölcstárolókikal. A gyümölcstermesztés fejlesztésével egyre inkább előtérbe kerül a gyümölcs tárolásának a kérdése, hiszen a termés helyes betakarítása és főleg a szakszerű tárolás nagymértékben csökkenti a tárolási veszteségeket. Ezért haladéktalanul meg kell oldani a gyümölcs és zöldségfélék korszerű tárolását, ami megfelelő befogadóképességű és légkondicionáló berendezéssel ellátott tárolóikban valósítható meg. Az elmondottakból megállapíthatjuk, hogy a kínálkozó nyersanyagforrásokra való tekintettel az egészségileg kívánatos zöldség- és gyümölcsfogyasztás fokozása érdekében sürgősen ki kell építeni az élelmiszeripar legfontosabb szakágazatainak feldolgozó üzemelt. A közélelmezés javítása érdekében hozzá kell látni az élelmiszerüzletek hálózatának további 'kibővítéséhez. A helyes táplálkozás megszervezése, az élelmiszeri cikkek fogyasztása növelése Szlovákiában komoly gazdasági és egyéb problémák megoldásával jár. Végezetül leszögezhetjük, hogy a mezőgazdasági termelés további fokozása sürgősen megköveteli, az élelmiszeripar a feldolgozó üzemek kapacitásának bővítését, és ezzel elősegíti Szlovákia mezőgazdaságának további fejlődését. KAJTOR PÁL Bővíteni kell a feldolgozó ipart