Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-08 / 6. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK kibővítve egy nyári igazítással. A nyá­ri igazítás abból áll, hogy a nagyon erős, másod és harmadrendű oldal­ágakat hozó hajtásokat alulról, a má­sodik másodlagos oldalhajtás felett levágjuk. A meghagyott kát másodla­gos hajtás megerősödik és berakodik termőrüggyel. Ezt rendszerint június második felében és júliusban az elő­fordulástól függően végezzük el. Az 0. p.-án a hasonló erősen növő hajtásokat, amelyek másodlagos oldal­hajtásokat adnának, nem metsszük le, hanem idejében letűrjük. A minimális metszést azért tartom előnyösnek az olasz palmettánál, mert nem bontja-zavarja meg lényegesen az őszibarackfa életritmusát fasszi­­miláció, nedvkeringést stb.). Gyakor­latilag nincsenek sebhelyek. Az őszibarackot a többi fától elté­rően ne metsszük ággyűrűre, hanem hagyjunk mindig 1—2 cm-es csapot, így a seb könnyebben beforr és elke­rülhetjük a sebhelyek mézgásodását. Az őszibarackfa élettartamát és a termőképességét lényegesen meghosz­­szabbíthatjuk, ha megóvjuk a gomba­betegségektől és a levéltetvektől. Az őszibarack legkárosabb gombabeteg­sége a levélfodrosodás és a levél­­likasztó gomba. A levélfodrosodás ellen pirosbimbós állapotban 2 %-os bordőilével, vagy kuprtkollal védekez­hetünk. Őszintén szólva a levélfodro­sodás ellen a legjobb permetanyag­­nak a Nitrosan 2 %-os oldatát tartom, ami az utóbbi 8—7 évben tökéletes védelmet adott. Persze Nltrosanna! csak január végéig lehet permetezni ífagymentes napon), mert később ká­rosítja, vagy teljesen tönkreteszi a termő.rügyeket, Bartalos Menyhárt mg, mérnök, a sósszigeti növénynemesítő állomás dolgozója szerrel próbálkoznak. A kehelykoro­­nás termesztési és ehhez kapcsolódó metszési mód eléggé bonyolult. Na­gyobb szakértelmet kíván. Ennél a módszernél már megfelelően ismer­nünk kell az őszibarackfa élet és kórtanát, a talajt és az egyes fajták eltérő tulajdonságait stb. A helytelenül alkalmazott termesz­tési, egyben metszési mód, rendsze­rint megbosszúlja magát. Időelőtti felkopaszodást, kevés termést, vagy túlterhelést eredményezhet. A helyte­lenül metszett, illetve kezelt fákon megindul a mézgásodás és a fa kez­detben részben, majd teljesen kipusz­tul. A háztáji gyümölcsészek pár év alatt 5—6 őszibarackfa kedvéért nem képezhetik magukat tapasztalt ter­mesztőkké. Ezért szeretném megis­mertetni az érdeklődőket egy olyan faalak kialakításával, illetve termesz­tési módszerrel, melynek végrehaj­tásához kevesebb szakértelemmel sem követhetünk el a fa életére végzetes baklövéseket, amellett legalább olyan jó gyümölcsterméseket érhetünk el, mint bármelyik bevált módszer he­lyes alkalmazásakor. A leírandó faalakot, illetve termesz­tési módot Olaszországban a bolognai főiskola gyümölcstermesztési tanszé­kén, annak kísérleti telepein, vala­mint a fernarai gyümölcskísérletí te­lepeken ismertük meg ottjártunkkor a dunaszerdaihelyi szakemberek cso­portjával. A faalakot olasz palmettának (szár­nyas sövény) nevezik. Az olasz pal­­mettát (továbbiakban O. p.) eredeti­leg az almafákhoz hozták létre — fejlesztették ki. Ma már az őszi­baracknál is alkalmazzák. Sikeresen próbálkoznak vele a cseresznye, meggy, kajszi és a szilvánál is. Először ismertetném az 0. p. kiala­kításának és gondozásának módját, utána pedig a módszer magyarázatát. Az 0. p. kinevelésébez drőthuzalos támrendszerre van szükség. Az osz­lopok lehetnek betonból és fából. A háztáji kertekben inkább faszobrokat láttunk. Betonoszlopos támrendszer és méretei az 1. ábrán — faoszlopos támrendszer, a 2. ábrán látható. A sorokat, ha lehetséges észak-déli Irányba helyezzük el. A sorok egy­mástól való távolsága különböző. Az őszibaracknál fajtától függően 4—5m fgyengenövésű fajtáknál, vagy ala­nyokon kevesebb — erősnövekedésű­­eknél több). Viszonyaink közt a ház­táji kertekben a mandulaalanyú fáknál 2. a magonoalanyúaknál 3,5 m is elég­séges. Sorokban a tőtávolság szintén az alanyoktól és a fajtáktól függően 4 és 5,5 m között mozog. Háztáji ker­tekben 4 m is elégséges. A háztáji kertekben az olasz szokványtól azért javasolok kisebb méreteket, mert itt jobban tudjuk irányítani a növeke­darat szintén visszametsszük kb. 30 cm-re a vázágak felett. Az első évben szabadon hagyjuk nőni a két vázágat és a sudarat. Ha a sudárból és a vázágakből nagyon erős hajtások törnének elő — nem kívánatos függőleges irányba, akkor azokat nem metsszük, hanem amikor azt látjuk, hogy erősebben fejlődnek, mint a vázágak, akkor azokat 40—50 cm-es hosszúságnál letörjük a 4. ábra szerint. A második év tavaszán — növeke­déstől függően visszametsszük a váz­ágak végeit V4—Vs részét levágjuk — külső szemre. Amikor a leveleit bont­ja, az első két vázágat kb. 45 °-os szögbe lekötjük léc, vagy egyenes pálca segítségével. (5. ábra.) A sudarat az első vázágak felett kb. 50—60 cm-nél metsszük vissza. Második évben már erőteljes a nö­vekedés. Az első két vázágon ceruza­­vastagságú hajtások nőnek. A sudá­­ron az első vázágak felett mintegy 50 cm-re kineveljük a második eme­letet. Ha erőteljes a növekedés, ekkor június végén — júliusban sudarat a második emelet felett 50—60 cm-re ismét visszametsszük és kinevelhetjük a harmadik emeletet is. így folytatjuk tovább a harmadik és a negyedik évben is. Tetszés sze­rint — 3—4 emeletet nevelhetünk. A vázágakat rendszerint csak az első éves korukban kurtítjuk meg, hason­lóképpen mint az első kettőnél. A második és a további vázágak lekö­tését akkor végezzük el, ha elérik az X m-es hosszúságot, lehetőleg a tava­szi kilevelezés kezdete után. A váz­ágak irányításához — lekötéséhez használjunk ismételten lécet, vagy egyenes mogyoró, bodza stb. pálcát. A vezetőlécet először rákötjük — kí­vánt helyzetbe a drótvezetékre — utána hozzákötjük a vázágat. Ha a vázágak megerősödnek az irányító­­lécet levehetjük. A legfelső emelet vázágait a drótszinthez viszonyítva kisebb szögben kötjük le, hogy ezáltal mérsékeljük a további növekedést. A kialakított O. p. váza a 6. ábrán látható. Olaszországban az őszibarack ter­mesztését az O. p. módszer segítségé­vel minimális metszéssel akarják megoldani. Abból kiindulva, hogy a metszés nagyban drágítja a termesz­tési költségeket, a helytelen és sok metszés, káros a fának. Magyarázatként hasonlítsuk össze a nálunk alkalmazott kehely és ez új O. p. termesztési, illetve metszési módját. A kehelyformánál az a célunk, hogy a fa minél több napfényt kap­jon. Ekkor 3—4 vázágat nevelünk. A vázágakat mintegy 40 cm-ként visz­­szametsszük. Mindig külső szemre, hogy a vázágakat a kehelyforma ki­alakításához kifelé kísérjük. Minden egyes vlsszametszéskor hajtások nö-_ 1. aibra * jaoulopos — drothíixalos támrancLu.r £ S aíra • VauloUatk, pálcák falkotótú a. í.ábra* A iíalaíu’iotf olást úatmifh JELMAGYARÁZAT AZ 1. SZAMÜ ÁBRÁHOZ: 1 — hideg levegő bevezetése a légkörből 2 — gázelvezetés 3 — meleg levegő elvezetése 4 — meleg vfz lővesztése 5 — K.693 jelzésű úszőka 6 — hideg levegő bevezetése Z — állvány 3 — 320—350 liter ürtartalmú víz­tartály 9 — légkondicionáló berendezés IQ — szellőztető készülék LÉGKONDICIONÁLÓ BERENDEZÉS, AMELY VIZET IS MELEGÍT Anyasertés- és borjú istállókban, valamint baromfiólakban télvíz idején jól beválik az alább ismertetett légkondicionáló berendezés térbeli víz­melegítővel, amelynek segítségével 20—25 °C állandó bőmérsékletet érhe­tünk el a helyiségben. A térbeli vízmelegítő termoszifonos keringésen alapul. A nyári időszakban viszont hatékony szellőztetésre használhatjuk ezt a berendezést. Főbb műszaki adatok: A légkondiciös berendezés méretei 700X400X1200 mm Tüzelőtogyasztás.............................. 30— 50 kg 8 éra alett Villanyáram-fogyasztás....................0,75 kilowattóra Maximálisan kifűthető térfogat . . 300—1000 liter köbtertalom a megrendelő kívánsága szerint A vfz átlagos hőfoka.................... 70—80 °C Előállítja és szállítja.........................STS (GTÄ) Nővé Mesto nad Váhom Szállítási határidő..............................1—3 hónap A berendezés éra.............................. 3 200 korona A rendelő, iletve étvevő kívánságára a szállító GTÁ Nővé Mesto n. V. a mezőgazdasági üzem meghatóroztt épületében, a helyszínen is szaksze­rűen felszereli a légkondicionáló berendezést a vízmelegítővel együtt. Stanislav Pro kés mérnök .3. olóra* k íúii'lfckít űjxlí csima.f’a. íaoasii visstamtsusa. * p ilóta* írói óüggóltats hajtások. <&. fúrási f óira s beJonocitopos - dtolhuzalos iamrarulsiar paszkodik. Az O. p.-nál bőséges napfényt kap a korona. Vázágakon a hajtásképző­­dést nem annyira visszametszéssel, mint a vázágak lehajlltásával (45°-os szögbe) érjük el. Tudott dolog, hogy­ha az ágat visszametsszük, oldalhaj­tások hozására serikentjük. Ugyanezt teszi az ág, ha a függőleges helyzet­ből ferde szögbe kötjük le. Ezáltal egyben csökken a hosszirányú növe­kedése. A kehelyelakú koronán tavasszal válogató-metszést végzünk olyatén­­képpen, Ihogy a fejlett, termőrügyek­kel jól berakodott hajtásokon 5-től 8 termörügyet hagyunk. A gyengén fej­lett hajtásokat 1—2-es rügyalapra metsszük vissza, aminek nevelni kelle­ne a következő év termővesszőit. így váltakozva termőre — alapra met­széssel tudjuk fenntartani a termő­­képességet, illetve megőrizni az ága­kat több évig a felkapaszkodástól. Az O. p.-nál ez a nagy szakértelmet és gyakorlatot Igénylő metszés leegy­szerűsödik. A vázágak nem fejleszte­nek annyi hajtást. Illetve termővesz­­szőt. Olaszországban némely helyen a termővesszőket egyáltalán nem metszik. Válogatómetszést sem alkal­maznak. Másutt nyírógéppel vissza­metszik az összes termővesszőt, válo­gatás nélkül 20—30 cm hosszúra. A következő év termővesszői úgy fejlőd­nek ki, hogy az előző évi vesszők már most gallyak a termés súlya alatt lehajtanak és azokon rövid termőkép­letek — termődárdák — nyársak fej­lődnek. Ezeken 2—3 és több termő­rügy képződik. Ezenfelül a lghajló termőgallyak a tartalék rügyek ki­hajtanak és termővesszővé fejlődnek. Természetesen a háztáji gyümölcsö­sökben 4—5 őszibarack metszése nem drágítja a termelést. A termővessző­ket itt tavasszal visszametszük, még­pedig a fa és a termővessző gyü­mölcsbírásától függően 2-től 10—15 termőrügyre, lehetőleg úgy, hogy az utolsó rügy Ihajtásrügy legyen. Az előző évben letermett termőgallyakat, ha nincs rajtuk termőképlet, 1—2 cm-es csapra metsszük vissza. Ha a termőgallyon sok termőképlet van, akkor azokból kettőt- hármat megha­gyunk, a többit gallyal együtt lemetsz­­szük. Amelyiken csak 2—3 van, azt egészében meghagyjuk. A kehely faataknál-módszernél * korona alakításának 2—3 éve alatt a nyár folyamán is kétszer-háromszor metszünk. A korona kialakítása után ennél a formánál is (az eddigi ta­pasztalataim alapján) az egyszeri ta­vaszi metszést tartom a legjobbnak, TAPASZTALATOK az őszibaracktermesztésben vekedésére serkentjük a vázágakat. A vázágakon növő éves hajtásokon lesz a következő év termése. Ha he­lyesen metsszük a fát, akkor fejlett ceruzavastagságú hajtások fejlődnek, gazdagon berakodva virág, Illetve ter­mőrüggyel. Ha rosszul sikerül a met­szés, akkor vagy kevés hajtást ka­punk, amelyen másod, esetleg har­madrendű hajtások képződnek (virág­­rüigy nélküli), vagy sűrű hajtásnőve­­kedést kapunk. A sűrű hajtások leg­többje csenevész, beárnyékolják egy­mást, amit az őszibarack nem tűr. A csenevész hajtásokon szintén nem alakulnak ki termőrügyek és nagyré­szük elhal. A vázágak tartalék (alvói rügyeit kimerítettük és a fa felka­dést, és a termőrefordulást. Ültetés; kizárólag 1 éves facsemetét ültetünk, mégpedig olyat, amelyiknél a faiskolában még nem alakították ki a kehely koronát. Az ültetést végez­hetjük ősszel és tavasszal egyaránt. Az ültetés utáni visszametszést min­dig tavasszal végezzük. Az ültetés utáni visszametszést a 3. ábrán lát­hatjuk. A faiskolában kialakult gúla koronán a földszinttől számítva 40— 50 cm felett a sor Irányában mintegy 3 rügyre meghagyunk két vázágat ellentétes Irányban. A kis vázágakat mindig külső szemre metssszük. (Nem fontos, hogy a két vázág pontosan egy szinből Induljon ki.) A többi ol­dalhajtást lemetéljük (3. ábra). A su-Ai őszibarack nagyon csábító ** gyümölcs. A termesztésével sokan megpróbálkoznak. őszintén szólva, hazánkban e gyü­mölcsfajtánál még nincsenek gazdag tapasztalatok. A nemrég telepített nagyüzemi őszibarackosok szakembe­rei is külföldi termesztési módszere­iket alkalmaznak, esetleg helyi módo­sításokkal. A nagyüzemi őszibarackosainknál általánosan elfogadott és alkalmazott e kehely korona. Tehát a koronaala­kítás és a metszés módja, ha helyle­ges módosításokkal is, ehhez a for­mához kialakított módszerhez igazo­dik. ' A háztáji kertekben Is ezzel a mód-

Next

/
Thumbnails
Contents