Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-08 / 6. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

Legfőbb érték

az ember

Jelenleg a gépesítés magas fokán nincs szükség arra, hogy valaki tönkretegye magát a munkában, sérülést szenvedjen a veszélyesebb munkahelyeken, vagy egészségét kockáztassa például a vegyi anyagok kiszórásánál, a növényvédelmi munkáknál stb.

A BALESETEK MEGELŐZÉSE ELSŐRENDŰ KÖTELESSÉG

Gelle István a szőgyéni szövetkezet munkabiztonsági felelőse. Immár negyedik éve viseli e tisztséget. Tisztsége alatt ezidáig komoly baleset nem fordult elő. Ez annak köszönhető, hogy nagy gondot fordítanak a ba] megelőzésére. Régebben halálos kimenetelű baleset is előfordult, amely örök tanulságul szolgált.

Gelle elvtárs szaval szerint a legtöbb balesetet általában a Ikardálytengely, majd az egyéb forgó eszközök védőburok jának hiánya okozza. Erre ügyel elsőként a munkabiztonsági felelős, a brigádvezető, sőt a mechanizátor Is. Ám mindhárom ember segltőkészsége hiábavalónak bizonyul, (ha maga a traktoros megszegi az előírásokat. Tavaly például megtörtént, hogy herekaszálás közben a traktoros levette a fűkaszáló védőlemezét, mert a zöld fűtől betapadt a vágószerkezet. Ez még nem lett volna hiba, de az igen, hogy a fiatalember „elfelejtette“ visszarakni a védőlemezt, s ez az elővigyázatlanság később megbosszulta magát. A traktoros ujjába került.

VEDÖRÄMÄT a traktorokra

Az új munkabiztonsági előírások értelmében minden traktorra védőrámát kell szerelni, mert ennek hiánya is a balesetek fő forrása. Az elmúlt években például Szőgyénben is többízben megtörtént, hogy felborult a traktor, de komolyabb sérülés nem esett, mivel a gép védőrámával rendelkezett. A legutóbb Király József borult fel egy Super 50-es traktorral, de a káron kívül életveszélyes baleset nem történt. Ezekután nem csoda, ha a szövetkezet 130 ezer korona befektetéssel mind a 90 traktorra új védőrámát készíttet.

Amint fentebb mondottuk, a balesetek megelőzése terén főszerep jut a traktorosnak, illetve mindazoknak, akik a gépek körül, avagy egyéb munkahelyeken dolgoznak. Ennek figyelembevételével a szövetkezet évről évre megrendezi a traktorosok, segédmunkások, állattenyésztők, kőművesek, raktárosok, egyszóval az állandó munkában lévő egyének iskoláztatását. Itt elsősorban a biztonsági intézkedésekkel, egészségügyi tudni-Mióta használják a biztonsági színeket ?

valókkal, és a tűzvédelemmel kapcsolatos dolgokkal ismerkednek meg a hallgatók. A január 25-én kezdődött oktatásra 15 ezer koronát fordít a szövetkezet.

TÖBB MINT 100 EZER KORONA MUNKARUHÁKRA

A balesetek megelőzése mellett fontos tényező az egészségvédelem, melynek fő kellékei a tisztaság, és az időjárásnak megfelelő öltözködés. Ezen kíván segíteni a szövetkezet, amikor évenként 101 ezer korona értékben munkaruhát és egyéb védőberendezést vásárol tagjainak. Különböző meleg ruhákat kapnak a traktorosok, műhelyek dolgozói, kőművesek, segédmunkások stb. Az állattenyésztés dolgozói gumicsizmát, két pár munkaruhát, gumikötényt s a tisztálkodáshoz szükséges egyéb holmit kapnak. A traktorosok és kertészeti dolgozók a ruhákon kívül az előírásoknak megfelelően megkapják a számukra szükséges védőeszközöket. A felsorolt Juttatások körülbelül 360 személyt érintenek.

Ami az állatgondozók, valamint a gépesített brigád dolgozóinak tisztálkodását illeti, szintén jó mederben halad a szövetkezet. Jelenleg a 2. számú brigádon befejezés előtt áll a

szociális épület 120—130 dolgozó számára. Idén további helyiségek épülnek az 1. és a 3. brigád gazdasági udvarán. Az utóbbi annyiban különbözik majd az első kettőtől, hogy a barti részlegen konyhát is építenek.

FONTOS FELADAT AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁS

Az egészségügyet tekintve szólnunk kell az elsősegélynyújtásban oly szükséges vöröskeresztes ládákról is, annál inkább, mert évenként 8500 koronát áldoz a szövetkezet orvosságokra és az egyéb szükséges kötszerekre. Gelle elvtárs szavai szerint minden istállóban megtalálható az egészségügyi láda a hozzávaló felszereléssel. Ám e pontnál nem hallgathatjuk el, hogy nincs elég képzett dolgozó, akik az elsősegély-nyújtást szakszerűen elvégeznék. Nem ártana, ha minden istállóban akadna legaláb egy személy, aki tisztában lenne a segélynyújtás követelményeivel. Hiszen sokszor egész ártatlannak látszó karcolás, munkakiesés, sőt életveszélyes fertőzés előidézője lelhet. Kisebb-nagyobb sérüléseiknél elengedhetetlen az azonnali fertőtlenítés, sebkezelés, Illetve elsősegély-nyújtás, mert ezzel számos előre nem látott következmény megelőzhető. Tanácsos lenne tehát, ha már az Idei iskolázáson ez elsősegély-nyújtók képzésére is sor kerülne.

Bármilyen formában is vigyázunk egymás egészségére, testi épségére, fő célunk legyen, hogy az előirányzott összeget a leghasznosabban felhasználjuk.

(sándor)

Érintésvédelem

és balesetelhárítás

A villamosáram baleseti veszélyt jelent, ha a motorokat, készülékeket nem szakszerűen szemlélik, karbantartásukat elhanyagolják. Különösen a mezőgazdaságban sok a baleset, mert a dolgozók gyakran nem rendelkeznek kellő szakismeretekkel. A balesetek csökkentése érdekében igen fontos a villamos berendezések kezelésével kapcsolatos legfontosabb előírások ismerete és betartása.

A villamos motor vagy készülék fémháza, teste, amelyet kézzel gyakran megérintenek, nem áll feszültség alatt. A tekercseket, fűtőhuzalt stb. elszigetelik a testtől. így a kezelőt nem érheti áramütés.

Mégis, előfordulhat a szigetelés hibája folytán, hogy a test is feszültség alá kerül, testzárlat jön létre, így érintése balesetet okozhat. Az ilyen balesetek elhárítására szolgál az ún. érintésvédelem. Ennek több módja van, legfontosabbak a következők:

Törpefeszültség alkalmazása, amikor 42 Voltos lámpát, készüléket használunk, mert ez a feszültség az emberre nem veszélyes. Nyirkos, párás, nedves szén- vagy fémporos helyiségben ez előírás. Kazán, tartály vagy gép szereléséhez, amikor tehát a szerelő tartály vagy gép belsejében

Ha nem vigyázunk eléggé, hamar az árokba fordul a jármű, s a balesetnél életünkkel is fizethetünk. Foto: Hal

Baleset nélkül Ipolybélen

dolgozik, 24 V-os lámpát szabad használnunk.

Az állatok nagyon érzékenyek az áramütésre, ezért az istállóban az állattal érintkező olyan gépet, amelynek feszültsége 42 V-nál nagyobb, mellőznünk kell.

A védőföldelés és nullázás során a testet vezetékkel a földbe helyezett fémlemezhez, földelőhöz kötik be, illetve nullázásnál az ún. nullavezetékhez. A nullavezeték egyik vagy mindkét végét gondosan elkészített központi, ún. üzemi földeléshez kapcsolják. Ezáltal testzárlatkor kiolvad a biztosíték és a gépet néhány másodpercen belül lekapcsolja a hálózatról.

Vannak továbbá érintésvédelmi kapcsolók, amelyek testzárlat hatására lépnek működésbe és kikapcsolják a berendezést. A mezőgazdaságban főleg a nullázást alkalmazzák. Ennél igen fontos, hogy a motorok, készülékek előtt megfelelő olvadóbiztosító legyen és azt elhasználódás után ugyanolyan betéttel pótolják. Az „átkötött“ betét életveszély, sőt tűz okozója is lehet. Fontos továbbá, hogy az üzemi földelések jók legyenek; ezek állapotát az áramszolgáltató rendszeresen ellenőrizze. (sza)

Javában folyt a takarmány előkészítőse a Zselízi Állami Gazdaság ipolybélf részlegén, amikor beléptünk az istállóba. Balázs János a gazdaság zootechníkusa is jelen volt, akivel a balesetelhárításról, elsősegélynyújtásról beszélgettünk.

Balázs János elmondotta, hogy Rajcsó János üzemvezetővel már 1949-től ezen a gazdasági részlegen dolgoznak. Ilyképpen 20 éves áttekintésük van nemcsak a gazdaság eredményeiről, de egész életéről.

Az állami gazdaság ipolybéli részlegén 650 hektár földet művelnek. Határuk dimbes-dombos, ezért a baleset megelőzése rendkívüli óvatosságot követel. Mégis elmondhatják, hogy 20 év alatt az üzemrészlegen nem történt komolyabb baleset.

Urbán Imre kovácsmester az üzem biztonsági felelőse. Urbán elvtárs mivel régi dolgozója az üzemnek, nagyon jól Ismeri a biztonsági rendszabályokat, amelyeket iskolázás keretében át is ad az érdekelteknek. Az üzem 75—80 dolgozója közül 12 a gépesítésben, 20 az állattenyésztésben, a többi a növénytermesztésben dolgozik. A munkahelyeiken megvannak az elsősegélynyújtásihoz szükséges kellékek. Az egyes részlegeken képzett dolgozó van, aki szükség esetén szakszerű segélyt nyújt a rászorulóknak.

Arra a kérdésünkre, hogy mikor végeznek biztonsági szemlét, azt a választ kaptuk, hogy ez nem Időleges, de állandó feladat. Ugyanis erre nap

mint nap szükség van, mivel amint fentebb már mondottuk, a dimbesdombos határ ezt megköveteli. Az állandó figyelmes ellenőrzés elővigyázatosságra serkent, hiszen a dolgozókat majdnem minden esetben azzal Indítják munkába, vigyázzatok, ügyeljetek! Talán ennek is Jó része van abban, hogy az ipolybéli részleg munkásai 1949 óta balesetmentesen dolgoznak. Ügy gondoljuk, ezzel nem sok üzem dicsekedhet.

Az üzembiztonság egyik fontos tényezője a tűzvédelem is. A megelőző intézkedések e téren is megfelelnek a követelményeknek. Az épületek az előírások szerint fel vannak szerelve a tűzoltáshoz szükséges kellékekkel. Emellett az üzem számos dolgozója a helyi tűzoltószervezet tagja, melynek 16-os motorfecskendő áll rendelkezésére. Szükség esetén pedig az udvaron lévő három méter átmérőjű kút vize bírja a tűzoltást. A múltban már egyszer megtörtént, hogy a játszadozó gyerekek tudatlanságból felgyújtották a szénakazlat, ami akkoriban nagyon is éreztette hatását. Más tűzeset még nem fordult elő a gazdaságban.

A gondos óvóintézkedések és a baleset megelőzésére szolgáló teendők mellett fontos, hogy a tűzvédelemre is nagy gondot fordítsanak, mert ilyképjren ebben az évben az ipolybéli részleg 20 éves balesetmentes évet zárhat le.

Belányi János

A közlekedési balesetek számának csökkentése már régen foglalkoztatja a szakembereket. A sok elképzelés és módszer közül e célt szolgálta a jelzőlámpák bevezetése is.

A színeket jelzésre először a Stockton-Darlington közti vasútvonalon alkalmazták, ahol már 1827-ben, nappal vörös zászlóval, éjjel pedig vörös lámpással jelezték, hogy „vigyázni, veszély van“. Néhány év múlva, 1834-ben a Liverpool—Manchester-! vasútvonalon már faállványra szerelt forgatható piros jelzőket használtak.

Az 1841-es birminghami vasúti értekezleten megállapodtak abban, hogy a veszély, „megállni“ jelzésre a vörös; figyelem, „elővigyázat“ jelzésre a zöld, míg a szabad pálya jelzésre a fehér színt kell alkalmazni. Később a fehér szín használata megszűnt, mivel sok esetben a vörös jelzőüveg eltűrésekor az fehér színűnek tűnt, s így nem is egyszer baleseteknek volt az előidézője. Az említett okok miatt vezették be a „szabad“ jelzésre a zöld színt.

Igen ám, de hosszú ideig nem mindenütt volt egységes a biztonsági színek használata ... „itt piros, ott fehér, amott zöld fény jelzi a szabad pályát —, más helyeken viszont úgy nezek a színek jelentik az állj, a veszély jelét, avagy a lassan haladjot“ — írta egy közlekedési szakkönyv.

Végül. 1954-ben, a hágai értekezleten a szakemberek újból megpróbálták a biztonsági színeknek az alábbi egységesítését; zöld = szabad pálya; piros = tilos, veszély; sárga — vigyázni, veszélylehetőség.

6

SZABAD FÖLDMŰVES

1969. február 8.

Munkabiztonsági előírások az állattenyésztésben

Tavaly novemberben a Földművelés- és Élelmezési Minisztérium valamennyi járási mezőgazdasági társulásnak, mezőgazdasági termelési igazgatásnak és a szakágazati igazgatóságok által irányított szervezetnek megküldte az úgynevezett „Véstnik MZVz“ (közlöny) 11/1968-as füzetének mellékleti különkiadását „Munkabiztonsági előírások az állattenyésztésben“ címen. A fent említett szervek viszont az általuk igazgatott vállalatoknak továbbították az előírásokat.

Ha ezeket az előírásokat a többi biztonsági intézkedésekkel együtt mindenütt betartották volna, nem került volna sor annyi — gyakran halálos, kimenetelű — munkabalesetre, ahogyan az például a Novy Jiőín-1 járásban történt.

Vagy 3 erdei köbméter, azaz körülbelül 20 mázsa szálfával megrakott szekér haladt az úton. A kocsis és munkatársai megálltak és betértek a helyi Jednota boltjába, ahol a kocsis megivott két üveg 10 fokos sört, társai pedig uzsonnát vásároltak maguknak. A kocsis nem akarta kivárni, amíg társai jóllaknak, és egyedül indult útnak. Tíz perc elmúltával azután a többiek is szedelőzködtek és egy másik szekéren utána eredtek. Alig tettek meg 1 kilométernyi utat, rátaláltak a kocsisra, aki holtan feküdt az úttesten. A helyszínen megejtett szemle és az egyes tanúvallomások szerint a kocsis úgy ült a megrakott szekéren, hogy a gyeplőt válla és felsőteste köré csavarta keresztbe. Amikor le akart ugrani, hogy lefékezze az egyre gyorsabban gördülő kocsit, a teste köré csavart gyeplőszár lerántotta a szekérről, mire fejjel a fuvar hátsó kereke alá esett.

Kétségtelen, hogy ez a halálos kimenetelű munkabaleset néhány biztonsági előírás be nem tartása folytán következett be. Az idézett előírások I. cikkelyének 10. bekezdése ugyanis kimondja, hogy „lovas szekér hajtásánál vagy irányításánál tilos a gyeplőt vagy gyepiőszárat a kéz vagy a test köré csavarni.“ Ugyancsak figyelmen kívül hagyták a 67. és 68. bekezdések tilalmait, vagyis „A mezőgazdaságban használatos gépek és gépi berendezéseik körül végzett teendők munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásait“, mivel „teherrel megrakott szekéren tilos a kocsirakományon ülni“. Annak ellenére, hogy a szóban forgó fogaton nem állapítottak meg fogyatékosságokat, az ügy érdekét szolgálja a 67. bekezdés felelevenítése, amely a következőképpen határozza meg az igásfuvar felszerelését és kellékeit:

a) ülésdeszka hátsó és oldaltámlákkal, lábtámasztókkal és gömb- vagy csőacélból készült, körülbelül 80 cm magas korláttal. Hacsak a kocsihasználat sajátos módja nem zárja ki szilárd ülésdeszka elhelyezését és csak akkor lehet ülni a szekéren, ha csapószékkel vagy leszerelhető üléssel látták el;

b) a kézifék elhelyezése megköveteli, hogy menetirányban jobb kéz felől kezelhessék. Féksarut, kerékkötőt és fékező láncot csak szükség esetén

szabad segédeszközként használni, ha egyéb módon nem lehet a kocsit lefékezni:

c) csökkentett látási viszonyok mellett legalább egy, nem vakító fényű lámpást ikell menetirányban bal kéz felől a kocsi elülső részén olyképpen elhelyezni, hogy a világítás élűiről és hátulról is látható legyen;

d) két vörös prlzmaüveg a kocsi hátsó oldalán;

e) fehér prizmaüveg a fuvar elülső falának bal szélén;

f) elöl két, hátul egy használható mászóvas (kivételt képeznek ez alól az erdőgazdaságban faszállítás célját szolgáló ígásfuvarok);

g) súlyos rakománynak hegyi körzetekben történő szállításánál hegyi rugós szerkezetet kell használni.

Az idézett előírásokon kívül megsértették továbbá az alkohol elleni küzdelemről szóló 120/1962 Zb. számú törvény, valamint a közúti közlekedésre vonatkozó 80/1966 Zb. számú hirdetmény rendelkezéseit.

Tekintettel arra, hogy a jelen esetben nem állapítottak meg hiányosságokat az igásfogaton és mert a munkabiztonsági előírásokat ismertető iskoláztatás követelményeinek is hiánytalanul eleget tetteik, a nyomozó közegek beszüntették az eset kivizsgálását. Mindazonáltal a Munkatörvénykönyv 190.—203. szakaszai értelmében szavatossági kártérítési igényt lehet támasztani a szervezettel szemben.

Hasonló munkabalesetek megismétlésének elkerülése érdekében a járási mezőgazdasági társulás a következő intézkedéseket foganatosította:

a) a balesetről valamennyi mezőgazdasági üzemet tájékoztatták és az esetet megtárgyalták a biztonsági felelősök aktívaértekezletén;

b) a mezőgazdasági üzemek rendszeres iskoláztatást kötelesek rendezni a kocsisok számára, akiktől megkövetelhetik, hogy alkalmaztatásuk idején tartózkodjanak alkoholtartalmú italok fogyasztásától;

c) a mezőgazdasági üzemekben végzett ellenőrzésük során az illetékes felügyeleti dolgozók kötelesek felülvizsgálni, milyen mértékben sajátították el az egyes dolgozók a kiadott rendeleteket és előírásokat.

Jó szolgálatot tennének az ügynek a többi irányító szervek is, ha már most foganatosítanának hasonló intézkedéseket és nem várnának arra, amíg súlyos vagy halálos kimenetelű balesetek bekövetkezése kényszeríti arra őket. A Munkatörvénykönyv rendelkezései értelmében ugyanis az illetékes szervezeteiknek olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek összhangban állnak a munkabiztonsággal, az egészségre nem ártalmas munkával és a munkabalesetek megelőzésével.

Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy az állattenyésztésben érvényes új munkabiztonsági előírások még raktáron vannak és megrendelhetők az illetékes járási mezőgazdasági társulásoknál vagy a szakágazati igazgatóságok által irányított szervezeteknél.

ADOLF SMEJKAL,

a Földművelés- és Élelmezési Minisztérium dolgozója