Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-08 / 6. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A napokban résztvettem a* Egy** séges Panasztszövetség rimaszombati és losonci előkészítő bizotteágalmak gyűlésein. Mondhatom, hogy a két előkészítő bizottság alapos munkát végzett, ami abból is kitűnik, hogy például a rimaszombati járás 113 szövetkezete közül 96-ban összesen 6127 taglétszámú alapszervezet működik, a losonci járásban pedig befejezték az alapszervezetek alakítását, és az 50 szövetkezetben 4200 parasztszövetségi tagot számlálnak. Mind a két járás elérkezett a konferenciára való előkészület konkrét szakaszához. Csupán néhány apróbb részletkérdést kell még megoldaniuk, aztán jöhet a konferencia, s a járási bizottságok választása. Haas mezőgazdasági mérnök a Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Társulás titkára megjegyezte, hogy e konferenciát a szövetkezeti évzáró közgyűlések befejezése után hívják csak egybe. A közbeeső időt arra használják, hogy a még kívülálló szövetkezetekben is megalakítsák az alapszervezeteket. A községekbe tanácsadókként mennek, s a szövetkezeti dolgozókat kellő mértékben tájékoztatják a szövetség küldetéséről s tagjai javára programra tűzött érdekvédelmi társadalmi célkitűzésekről. Az eddigi eredményeket Is az aprólékos, meggyőző munkának köszönhetik. A szövetkezetek taggyűlései megértették a hasznos tanácsadást, s jelentkeztek az alapszervezetekbe. Természetesen a szervezésbe a járási mezőgazdasági társulás minden egyes dolgozója bekapcsolódott, s ez nagyban hozzájárult a jó eredmény eléréséhez. Egyszóval nyíltan ki kell mondani, hogy a végeredmény majdnem kizárólagosan a járási vezetők és a beosztottak hozzáállásán múlott. S hogy ez jó példamutatás-e mások számára, azt hiszem, ez vitán kívüli. Haas elvtárs a továbbiakban elmondta, hogy a Nemzeti Front járási szerveibe négy szövetségi tagot küldtek. Ügy egyeztek meg a Nemzeti Fronttal, hogy annak alelnöke, a Parasztszövetség járási vezetőségéből kerüljön ki. Megjegyezte továbbá, hogy az előkészítő bizottság tagjai kíváncsian várják, hogy végre valakitől kimerítő magyarázatot kapjanak a mezőgazdasági társulások, a termelési igazgatóságok és a szövetség járási szerveinek együttműködésére, illetőleg a járási mezőgazdasági szervek átállására vonatkozólag. A kérdésre minden tekintetben kimerítő, kvalifikált magyarázatot adott dr. Mirhái Durdiak elvtárs, a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága társadalmi ügyosztályának vezetője. Megjegyezte többek közt, hogy legutóbb a SZÉP Központi Bizottsága milyen egyezményt kötött az illetékes államhatalmi szervekkel, a mezőgazdasági társulások és a Parasztszövetség járási szervei munkájának egybehangolása céljából. Ecsetelte, a nyitrai konferencia célkitűzéseit, melyekben a gazdasági és társadalmi érdekvédelem gyakorlati bevezetését tűzték programra. Mint már korábbról ismeretes, a kormány a múlt esztendő november 11-i 402. számú rendeletében úgy határozott, hogy ebben az esztendőben nem változtat a mezőgazdaság irányításának járási rendszerén. így ragadta meg a K zponti Bizottság a kínálkozó alkalmat, hogy a SZÉP járási szerveit a mezőgazdasági társulások és a termelési igazgatóságok bázisán felépíthesse. Miért ment ebbe bele a Központi Bizottság elnöksége és plenáris ülése? Azért, mert az új elgondolás megavlósulása után is teljesen biztosítottnak látta a szövetkezetek gazdasági és társadalmi érdekeit. Hiszen köztudott, hogy a járási mezőgazdasági társulások és a termelési igazgatóságok élén a szövetkezeti vezető szakemberek túlsúlyban vannak. S még egy másik konkrét érv, hogy a járási bizottságok megalakulása után ez a helyzet lényegesen szilárdabbá válik, mert a SZÉP járási bizottságainak plénumába annyi tagot választanak, ahány szövetkezeti alapszervezet van a járásban. Ennél az egyszerű oknál fogva alig hihető, hogy a szövetkezetek képviselői olyan határozatokat hoznának vagy fogadnának el, amelyek esetleg ellenük szólnának. Különben erre a témára január 25-i számunkban Pavel Jónás mérnöknek a SZÉP Központi Bizottsága elnökének a beszámolója nyomán részletes tájékoztató cikket közöltünk. Természetes, hogy az Egységes Parasztszövetség feladatköre és a járási mezőgazdasági Irányítőszerv munkájának egybehangolása után is megmarad az eddigi végrehajtó apparátus, mely majd két részre, vagyis gazdasági és társadalmi kamarára bomlik. Ogy hisszük, fölösleges lenne, ha itt a gazdasági kamara küldetéséről részletesebben beszélnénk, hiszen erre vonatkozólag elegendő tapasztalat gyűlt össze a járásokon. Csupán azt tartjuk fontosnak megjegyezni, hogy a jövőben a járási irányítószerv részéről hatékony szaktanácsadásra lesz szükség lent a termelésben. Ellenben kevesebb a tapasz falat a társadalmi természetű ügyek intézése terén, s ez arra figyelmeztet, hogy a társadalmi kamara végrehajtó apparátusának dolgozóit nagy gonddal kell összeválogatni. Vagyis már kezdettől fogva olyan egyéneket kell erre a szakaszra beosztani, akik jártasak a társadalmi munka bizonyos területein, hogy azok az emberek, akik irányadásra lesznek hivatottak, ne várják azt, hogy őket kézenfogva vezetgessék. Vitárius mérnök a rimaszombati Mezőgazdasági Társulás, s egyben a nagybalogi szövetkezet elnöke, feltette a kérdést, hogy most, a járás hogyan helyezkedjen el az agrökomplexumban? Megjegyezte, hogy a VII. Szövetkezeti Kongresszuson az égvilágon senki nem szidta a járási mezőgazdasági társulásokat, vagy a termelési iagzgatóságokat, hanem sokat beszéltek arról, hogy a deniokratizációs folyamatot a központi szervekig kellene vinni. S amint látjuk, a Parasztszövetség Központi Bizottságának vezetőit kissé mellőzték. Igaz, hogy ott vannak az SZNT-ben vagy a minisztériumi bizottságokban, de nem a legfelsőbb fórumban. A rimaszombati járási előkészítő bizottság tagjai azt szeretnék, hogy a Parasztszövetség Központi Bizottságának elnöke, Pavel JonáS mérnök a Szlovák Nemzeti Kormány tagja lenne. Mint elöljáróban említettem, a losonci járás is jó eredményt ért el a SZÉP alapszervezeteinek alakítása terén. Ez gyakorlatilag azt bizonyítja, hogy semmi akadálya a járási konferencia egybehívásának. Akadály azonban mégis van, ugyanis a járásban 10 ezren felüli az egyénileg gazdálkodó földművesek száma, s azoknak jórésze örömest belépne az egyénileg gazdálkodók társulásába és rajta keresztül a Parasztszövetségbe. Ez azonban idő kérdése, s a Központi Bizottság már megtette a lépéseket e lehetőség gyakorlati megvalósítására, de a járási konferencia megtartását így későbbi időszakra kellett halasztani. A termelési Igazgatóság vezetőjének Ladislav Jánosík mérnöknek a kérésére dr. Durdiak ismételten kimerítő tájékoztatást nyújtott az előkészítő bizottság tagjainak a szövetség és a termelési igazgatóság egybehangolásának módjáról, vagyis a Parasztszövetség járási szervének felépítéséről. Konferenciára készülődnek Kell most az élő szó! Ki kell továbbá mondani ezt is, hogy a losonci előkészítő bizottság derekas munkát végzett a konferenciát előkészítő különféle bizottságok összeállítása tekintetében is, úgyhogy a járási konferencia előkészületei minden egyes bizottságban zavartalanul folyhassanak. A vitában az előkészítő bizottság tagjai aránylag sokat foglalkoztak a járásukban lévő egyénileg gazdálkodó földművesek jelenlegi helyzetével és a szövetségbe való belépésük lehetőségeivel. Többen eléggé tájékozatlanok voltak az állam által az egyénieknek folyósítható szubvenció módjáról. Ezért nagy szükség volt rá, hogy dr. Durdiak ebben a tárgykörben is kellő magyarázatot adjon, s gyakorlati példák alapján ismertesse az intézkedés lényegét és gyakorlatát. Vagyis azt, hogy a hivatásos egyénileg gazdálkodók az államnak eladott termékeik után szubvenciót kaphatnak, ha ezt a Parasztszövetség járási szerve jóváhagyja. Készpénzt azonban semmi esetre sem kaphatnak. Az állam támogathatja a hivatásos egyénileg gazdálkodókat például a talajjavítás, a vadvizek lecsapódása, a műtrágya-vásárlás és a termelés más természetű fellendítése esetében bizonyos mennyiségű pénzeszközzel. Vagyis a termelési szükségletek vagy eszközök ellenértékét térítheti. A két járásban megtartott előkészítőbizottsági gyűlés után azt ja következtetést vontam le, hogy Rimaszombatban csakúgy, akár Losoncon az adott lehetőségekhez mérten felkészültek a konferenciára. Egyet azonban nyíltan meg kell mondani. Ezekben a mozgalmas napokban, amikor a járási mezőgazdasági szervek és az előkészítő bizottságok több más munkával is terheltek, a központi szerv dolgozói részéről egy-két órás helyszíni tájékoztatásra mégis futnia kell az időből, mert erre végtelenül naigy szükség van. Esetünkben dr. Durdiak kimerítő tájékoztatójával, tanácsaival valóban segítséget nyújtott mindkét járás száméra. KOKSZA ISTVÁN Megoldódik a helyzet? A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának január 15-í ülésén többek közt foglalkoztak az egyénileg gazdálkodók számára a* állami alapokból folyósítható szubvenció juttatásának módjával is. Ugyanis a kormány 1968. november 11-i rendelkezése értelmében módosul az állam és az egyénileg gazdálkodók viszonya. Ebben a javaslatban az egyéniek lehetőséget kaptak arra, hogy azokban a községekben, ahol nincsenek szövetkezetek, vagy állami gazdaságok, megalakíthassák saját társulataikat is. Ez benne foglaltatik a készülő szövetkezeti törvényjavaslatban. Előzetes értesülések szerint: azonban ezt a törvényt csak * későbbiek folyamán adják ki, így megnehezült Szlovákiában az említett kormányrendelet gyakorlati bevezetése. Jelenleg sajnos nincs rá mód, hogy az egyénieknek a szubvenciót a jelzett társulatokon keresztül adják, mint eredetileg szó volt róla, hanem a lehetőség az egyénekre korlátozódott. Ennek figyelembevételével a szövetség központi bizottsága a Mezőgazdasági- és Élelmezési Minisztériummal együttműködve, valamint a Belügyminisztériummal történt egyezmény alapján módosítási javaslatot nyújt be az említett kormányrendeletre vonatkozóan, hogy a szövetkezeti törvény kibocsátása előtt is mód nyílhasson az egyéniek helyi társulatainak megalakítására. (Du) Helyes-e a titkos választás ? Mezőgazdasági üzemeinkben, most már egyben a Parasztszövetség alapszervezeteiben is egymást követik az évzáró taggyűlések. Ez a helyes, mert értékelik a múlt esztendő eredményeit s egyben megformálják a jövőt. Ezzel párhuzamosan számos szövetkezetben újból választják a vezetőket. Utaink alkalmával sokan feltették a kérdést, hogy miként vezessék le a választásokat, helyes e a titkos szavazás, vagy pedig az érvényes alapszabályzat értelmében járjanak el. A kérdésre azt a választ adhatjuk, hogy az eddigi alapszabályzat továbbra is érvényben maradt, s ha a tagság azt tartaná jónak, akkor a vezetőket nyílt szavazással, vagyis a többség kézfelemelésével választják. De szóba kerülhet a titkos szavazás is, mely csak abban az esetben törvényes, ha ezt a tagság előzőleg szavazati többséggel jóvá hagyta s erről jegyzőkönyvet is készítettek. Ha tehát egyes szövetkezetekben a titkos szavazást tartják jónak, azt föltétlenül az említett törvényes keretek között vezessék le. (hal) Mi a lényege a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség és a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium egyezményének ? Megkértük JOZEF NAVRÄTIL docensét, a tudományok kandidátusát, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium tervező osztályának vezetőjét, hogy nyilatkozzék a Parasztszövetség és a járási mezőgazdasági társulások új szervezeti összehangolásáról. Ebben a kérdésben milyen egyezményt kötöttek az Egységes Parasztszövetséggel? — Véleményem szerint elsősorban fontos, hogy pontos tájékoztatást nyújtsák ebben a kérdésben, mert legutóbb egyes sajtótermékek ezt a tárgykört nem eléggé domborították ki. Nem arról van szó, hogy a mezőgazdasági társulásokat személyzetűikkel és elnökségükkel együtt a Parasztszövetséghez csatoljuk. Mint ismeretes, a járási mezőgazdasági társulásoknak, illetve azok elnökségének tagjai nemcsak a szövetkezetekből, hanem az állami gazdaságokból, a felvásárló üzemekből, a gépállomások és más vállalatok képviselőiből alakultak. Vitán kívüli, hogy a szövetkezetek képviselői a társulásokon belül többségben vannak. Itt tehát nem a teljes összekapcsolásról, hanem a járási mezőgazdasági társulások elnökségében helyet foglaló szövetkezeti képviselők kétirányú átállításáról van szó. Ez pedig oly módon történhet, hogy azokat az elnökségi tagokat, akik a szövetkezetekből kerültek a járási mezőgazdasági társulások elnökségeibe, jelölhetik és megválaszthatják a Parasztszövetség járási elnökségébe is. Erre azonban nem történt egyezmény. Ez kizárólagosan a Parasztszövetség tagjaira tartozik, s az is, hogy kiket válasszanak a szövetség járási elnökségébe. Arról sem volt szó, hogy a járási mezőgazdasági társulások a Parasztszövetség szerves részévé váljanak. A társulásoknak tehát nem áll jogukban, hogy eltanácsolják a többi tagüzemeket, de a szövetkezeteknek sem szabad majd partnereiket saját szervezetükben — a járási mezőgazdasági társulásokban — albérlőknek tekinteniük. Az intézkedéseknek, amelyeket a Parasztszövetséggel együtt tettünk, tartalmazniuk kellett a múlt év november 11-i kormányrendelet idevágó alapelveit. A rendelettel a kormány kimondta a járási mezőgazdasági társulások szükségességét és további megmaradását. Elismerte a társulásokat, amelyek nemcsak a szövetkezetek és más mezőgazdasági üzemek, hanem egyben az agrokomplexum szerves részei is. • Hogyan képzeli el a gyakorlatban a vezetők kétoldali szereplését? — A vezetők ugyanazt teszik majd, amit eddig. A járási mezőgazdasági társulás elnöksége felé nem saját nézeteiket tolmácsolják majd, hanem a kollektíva véleményével lépnek fel olyan állásponttal, amelyet a Parasztszövetség járási szerve is jóváhagyott. Az álláspontot aztán a járási mezőgazdasági társulás közös ülésén letárgyalják s az ügyet megoldásig viszik. 0 Mi az újdonság az egyezményben? — A Parasztszövetségnek Szlovákiában nem lesz saját járási végrehajtó hivatali apparátusa. Ezt a munkát is a járási mezőgazdasági társulások végzik majd. Ismeretes, hogy a cseh országrészekben Borűvika elvtárs javaslatára., mérlegelték annak a lehetőségét, hogy a járási mezőgazdasági társulásokból felszabadítsanak néhány dolgozót a szövetség számára, akiket esetleg a minisztérium pénzeszközeiből fizetnek. Mi ugyanebben a kérdésben kissé más álláspontot foglaltunk el, mégpedig olyat, hogy ugyan a minisztérium fizetheti ezeket az embereket, de dolgozzanak a társulás keretében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem delimitálunik dolgozókat a Parasztszövetséghez, hanem kijelölünk egy részleget, ahol majd a társadalmi ügyekkel foglalkoznak. 0 Hogyan képzeli el a bizottságok tevékenységét? — Ogy, hogy a bizottságok is közösek lesznek, hiszen azokban jelenleg is túlsúlyban vannak a szövetkezeti dolgozók. így munkájukat továbbra Is jól végezhetik, mind a társulás, mind pedig a szövetség irányelvei értelmében. 0 A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség programra tűzte a gazdasági és társadalmi érdekvédelem megvalósítását. Hogyan jut ez majd kifejezésre a gyakorlatban? — A gazdasági tevékenység a társuláson belül marad az eddigi formájában. A szövetség ebbe nem avatkozik bele közvetlenül, hanem tagjain keresztül kapcsolódik bele a gazdasági ügyek irányításába, s ezek az emberek egyrészt a szövetség, másrészt a társulás elnökségi tagjai. Amennyiben ebben a iközös szervben többségben lesznek a Parasztszövetség képviselői, a társulás elnöksége olyan tevékenységet szab majd meg, hogy az összhangban legyen a szövetkezeti szektor s' egyben a többi társulási tagüzemek érdekeivel és szükségleteivel. 0 On hangsúlyozta, hogy a járási társulásokban a szövetség tagjain kívül más érdekelt felek is résztvesznek. Számolnak az egyéniekkel is, illetve az új helyzetben kifejezésre juttatják ezt, s végeredményben számolni lehet az egyéniek képviseletével a társulásokban? — Nem mondok újat azzal, hogy a jövőben szükséges lesz az egyénileg gazdálkodók egyenjogúsítása is. Szlovákiában az egyénileg gazdálkodók a községekben megalakított saját társulataikon keresztül teljes jogú tagjai a Parasztszövetségnek. Így a társulások közgyűlésein feltétlenül figyelembe kell venni az új helyzetet, s a járási mezőgazdasági társulások alapszabályzatát egy tétellel ki kell egészíteni, melyben kimondják, hogy az egyénileg gazdálkodók társulatai tagjai lehetnek a járási mezőgazdasági társulásnak. Ugyanis az egyénileg gazdálkodók társulatait szocialista jellegű szervezeteknek tartjuk. Ennek következtében képviselőik a járási mezőgazdasági társulás teljesjogú tagjai lesznek. Megfelelő helyet kell majd kapniuk a választott szervben is. Addig is, míg rendeződnek az egyéniek társulatainak jogi kérdései, el kell érni, hogy a járási mezőgazdasági társulások alapszabályzatában — mint már föntebb is említettem — ilyen értelmű módosítást eszközöljenek, s helyet tartalékoljanak az egyénileg gazdálkodók társulatai képviselőinek. Addig kooptálás útján kell betölteni ezt a helyet. így az egyénileg gazdálkodó földműveseknek megfelelő befolyásuk lehet saját körükben a termelés kibontakoztatásában. Z, N. SZÖVETSÉGI HÍREK te 0 BORSTEIN OSZKÁR mérnökkel az ipolynyéki szövetkezet gépesítőjével való beszélgetésünk alkalmával megtudtuk, hogy ez a gazdasági egység 275 taggal csatlakozott a Parasztszövetséghez. A gazdaság ökonómiai helyzete megengedi, hogy egyre nagyobb gondot fordítsanak az értékek létrehozóira, az emberre. Ez Ipolynyéken már nem újdonság. Nemrégiben alakítoták az alapszervezetet, de a szövetkezetben már múlt év október óta bevezették a szabad szombatokat. 0 A PARASZTSZÖVETSÉG Központi Bizottságához január 24-ig beérkezett adatok szerint a nyugat-szlovákiai kerületben egyedül a lévai járásban érték el a 100 százalékos szervezettséget, ennek következtében január 31-én Szlovákiában elsőként tarthattak járási konferenciát. A szervezettség terén jó eredményt értek el továbbá a nyitrai, újvári, tapolcsányi és a trencséni járásokban is. A komáromi járásban azonban csak 12, a galántaiban 11, a dunaszerdahelyi járásban pedig 10 alapszervezetet jelentettek a megadott időben. 0 A RIMASZOMBATI járási előkészítő bizottság legutóbbi ülésén történt, hogy a járási mezőgazdasági társulás titkára és sokan mások szóvátették az Agroexporta velük szemben elfoglalt álláspontját. Amikor ugyanis szerettek volna belépni részvényesekként az Agroexportába, onnan azt a választ kapták, hogy nincs rá lehetőség, mert o részvények elkeltek. Bosszúsan tették fel a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Parasztszövetség szervezete, vagyis az Agroexporta nem értesítette a lehetőségről a rimaszombati Járást, ahol az alapszervezetek megalakítása már régi keletű, ugyanakkor olyan járásokat részesítettek előnyben, ahol csak a napokban kezdték az alapszervezetek alakítását és nagyon messze vannak a 100 százaléktól. (h)
