Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-01 / 5. szám

HASZNOS TUDNIVALÓK KINEK JÁR nyereségrészesedés ? A gazdasági eredmények alapján adott nyereségrészesedés egyes kérdé­seinek aprólékosabb megmagyarázása és a gyakorlat egységesítése érdeké­ben az alábbiakban részletesen kifejt­jük a volt Állami Pénzügyi-, Ár- és Bérbizottság 1966. december 20-án ki­adott 101/66 Zb. számú hirdetményé­nek 20.—24. §§-iba foglalt rendelke­zéseket. E hirdetmény 24. §-a értelmében a nyereségrészesedés elvei a kollektív szerződések részét képezik. Tehát tágak a lehetőségek, ame­lyek szerint a kollektív szerződést megkötő mindkét fél meghatározhatja a nyereségrészesedés módozatait és elveit, melyek a szervezet adottságai alapján a legcélszerűbbek. E feltéte­lek megszabásakor azonban nem sza­bad mellőzni és figyelmen kívül hagy­ni az említett hirdetmény 21. §-át, amely szerint a nyereségrészesedés mindazokat a dolgozókat megilleti, akik jó munkájukkal hozzájárultak az üzem gazdasági eredményeinek eléré­séhez. Ha mindkét fél abból a feltételből Indul ki, hogy az a dolgozó, aki az év folyamán kilépett az üzem köteléké­ből, nem járult hozzá a gazdasági eredmények eléréséhez és a kollektív szerződésbe belefoglalják azt a meg­határozást, hogy ennék következtében nem illeti meg nyereségrészesedés azt a dolgozót, akinek munkaviszonya az év közben (amelyre a nyereség­részesedést adták) megszűnt, úgy az Ilyen meghatározást nem lehet ér­vénytelennek minősíteni. Ajánlani kell azonban, hogy a kollektív szerződé­sek mindig tartalmazzák az olyan meghatározást, hogy a nyerseségré­szesedést abban az esetben Is kifize­tik, ha a munkaviszony a naptári év folyamán kezdődött vagy végződött. Különösen a munkaviszony befejezé­sekor helyesnek kell tartani ez olyan gyakorlatot, hogy a dolgozónak a nyereségrészesedés arányos részét ki­fizessék akkor, ha a szervezet kötelé­kében legalább fél évet dolgozott. Ter­mészetesen feltéve azt, hogy ngm állnak fenn olyan okok és körülmé­nyek, amelyek a nyereségrészesedés csökkentését, Illetve megvonását kö­vetelnék meg. Amennyiben a dolgozó a szervezet­ben legalább fél évet nem dolgozott le, úgy célszerűbb, ha az elért ered­ményekben szerzett érdemeit jutalom formájában ismerik el. Az említett hirdetmény 21. §-ának meghatározásaival ellentétben állna a kollektív szerződések olyan kitétele, amely szerint a nyereségrészesedés nem Illetné meg az olyan dolgozót, aki a részesedés kifizetésének napján (rendszerint a következő év márciu­sában vagy áprilisában) már nincs az üzemnél munkaviszonyban. Nem lehet ok a nyereségrészesedés megtagadá­sa, ha a dolgozó felmondási ideje a következő év első hónapjaira esik — máskülönben azonban teljesítette a kollektív szerződés összes feltételét a nyereségrészesedés kifizetésére. Ilyen okból nem lehet tőle megvonni a nye­reségrészesedést. A kollektív szerző­dés ilyen kitétele érvénytelen lenne. ( Kizárólag a kollektív szerződésekre tartozik annak meghatározása, milyen okokból csökkentik a nyereségrésze­sedést. Azonban e kérdésben Is szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy az egyes dolgozóik nyereségrészesedé­sének összegét a reájuk háruló fele­lősség és a gazdasági eredmények elérésében szerzett érdemeik szerint differenciálva szabják meg. A nyere­ségrészesedés csökkentése kérdésére azért ajánlatos a kollektív szerződé­sekben kellő figyelmet szentelni, mi­vel e téren adódik a legtöbb fölösle­ges egyenetlenség. A kollektív szer­ződésekben ajánlatos célszerű meg­oldást találni (a nyereségrészesedés csökkentése szempontjából) különö­sen a dolgozó hosszabb ideig tartó (például több mint három hónapos) távollétében különös tekintettel arra, hogy a dolgozó távollétében átlag­­keresetének megfelelő bérpótlást ka­pott, amelybe már beleszámították a nyereségrészesedés arányos részét. Az előzőékben elmondottakból ki­tűnik, hogy a nyereségrészesedésből nincs kizárva a dolgozók egyetlen csoportja, tehát azok a dolgozók sem, akik döntő mértékben nem járulnak hozzá az üzem gazdasági eredményei­nek eléréséhez (például a vállalat tanoncképző részlegének dolgozói). Ezeknek a dolgozóknak is lehet a vál­lalat gazdasági eredményéből nyere­ségrészesedést adni, ha az anyaüzem termeléséhez érdemben hozzájárultak. Ha a sikeres gazdasági eredmények­ben való érdekeltség a műszaki-gaz­dasági dolgozók figyelmét elvonná a szakmai tanoncképzés tényleges kül­detésétől, úgy a nyereségrészesedést a tanoncképzés terén elért nevelő és termelő munkáért adott rendkívüli jutalmak rendszerével lehet helyette­síteni. Ezeket az alapelveket azonban a kollektív szerződésben kell lefek­tetni. -Oy-Megoldódik a szövetkezeti tagok rendszeres üdültetése? A szlovákiai szövetkezeti tagok üdü­lését az év január 1-től a Szlovákiai Parasztszövetség Központi Bizottsága szervezi. Az EFSZ tagok üdültetési akciójának már hagyománya van. Földműveseink az első üdülésre — Prágába és Karlovy Varyba — már 1947—48 telén eljutottak. Ettől az idő­től kezdve az üdülésben résztvevők száma évről évre emelkedett és az üdültetés formái is változtak. Terje­delmét azonban mindig a Földműve­lési és Élelmezésügyi Minisztérium költségvetésében erre a célra megha­tározott összeg szabta meg. Ez az összeg nem is volt kicsi — ez elmúlt húsz esztendő alatt több mint 150 millió koronát tett ki. Habár ez a tekintélyes összeg az EFSZ-ek kulturális- és szociális alapjából a szövetkezetek hozzájárulásaként több mint 80 millió koronával gyarapodott, mégsdm volt elég arra, hogy a szö­vetkezeti tagok üdülése a népgazda­ság többi ágazatában dolgozók üdül­tetésének méreteit elérje. Az elmúlt évben 22 ezer szövetke­zeti tag vett részt az üdültetésben. Közülük legtöbben, hozzávetőleg 15 ezren januártól áprilisig, 2 ezren a nyári hónapokban és ötezren novem­berben és decemberben. HOL ÜDÜLNI? lati kilátások azonban a parasztszö­vetség összes szerveinek tevékeny hozzájárulása mellett arra engednek következtetni, hogy az üdültetési gon­doskodást tovább fejleszthetjük és a szövetkezeti tagok legalább tíz száza­lékának nyújthatjuk majd az üdülés és pihenés lehetőségét. A jól felszerelt hazai és külföldi üdülőkben a lág­­fiatalabbtől a legidősebb korosztályig biztosíthatjuk majd télen és nyáron az üdülést. Fokozatosan lehetővé vá­lik majd, hogy saját üdülőközpontokat létesítsünk a szövetkezeti tagok szá­mára leginkább vonzó helyeken. A PARASZTSZÖVETSÉG CÉLJA Az üdülésben való részvétel felté­tele a Jó munka, és célja, hogy ké­nyelmes és kulturált környezetben pi­henést biztosítson. A Parasztszövetség Központi Bizottsága ezért szigorúan ügyel majd arra, 'hogy az üdülés tel­jesítse küldetését és a szövetkezeti tagok elképzeléseit. Ezért együttmű­ködik majd mindazon szervezetekkel, amelyek hozzájárulhatnak a szövet­kezeti parasztok üdültetésének gyor­sabb fejlesztéséhez. A Parasztszövet­ség Központi Bizottsága azonban első­sorban a kellő kapcsolatok kiépítését szorgalmazza majd, hogy a szövetség A LEGFIATALABBAK SZÁMÁRA A legégetőbb feladat, amelynek megoldását azonnal meg kell kezde­ni, az EFSZ-tagok gyermekei nyári táborozásának megszervezése. Ha az EFSZ-tagok üdülése terén 5—10 éven belül akarjuk elérni azt, hogy az üdü­lés megfelelő és jó színvonalú legyen, annál inkább kell iparkodnunk a szövetkezeti tagcjjk gyermekei üdülte­tésének javításáról. Szövetkezeteink­nek és a Parasztszövetség szerveinek már ma módjukban áll, hogy egész köztársaságunkból szövetkezeti tag­jainknak gyermekei közül legalább 30 ezren töltsék szünidejük egy részét nyári táborokban. 1972-ig lehetséges lenne 70 ezer gyerek nyári táborozá­sát megvalósítani évenként, ami kb. megfelelne a fennálló igényeknek. A szövetkezetek és a Parasztszövet­ség járási szervezetei készüljenek fel arra, hogy a szövetkezeti tagok felőli gondoskodás, amit tőlük joggal elvár­nak, a szövetkezeti tagok gyermekei­nél kezdődik. A Parasztszövetség mind a szövetkezeteknek, mind a járási szervezeteknek kellő támogatást és segítséget nyújt legalább olyan mér­tékben, mint amilyent a múlt évben a Minisztériumtól, illetve az akkori megbízotti hivataltól kaptak. A munkanapok és munkaidő rendezése 1969-ben A köztársaság kormánya az öt­napos munkahét következtében a dolgozók érdekeit szem előtt tart­va, hogy a munkaszünetek napjait jobban kihasználhassák a pihenés­re, az 1969-es év ünnepnapjaira eső munkaidő következő változá­sait határozta el: A május 4-ére vasárnapra eső munkaszünetet péntekre, május 2- ára helyezte ét és a május 2-i, pén­teki munkaidő május 4-ére, vasár­napra tolódik. Az október 26-i, va­sárnapi munkaszünetet hétfőre, október 27-ére és a szombatra, október 25-ére eső munkaszünetet vasárnapra, október 26-ára helyezi át. A hétfőre, október 27-ére eső munkaidőt szombaton, október 25-én kell ledolgozni. A karácsonyi ünnepek idején szintén módosulnak a munkaszü­neti napok. A szombatra, december 27-ére eső munkaszünetet szerdá­ra, december 24-ére ég a decem­ber 28-i, vasárnapi munkaszünetet szombatra, december 27-ére teszik át. A decemberi 24-i, szerdai mun­kaidő vasárnapra, december 28-ára tolódik át. Az 1970. január 3-ára, szombatra eső munkaszünetet szerdára, 1989. december 31-ére és a vasárnapi, január 4-i munkaszünetet 1970. ja­nuár 2-ára, péntekre helyezik át. A szerdai, december 31-1 műszakot szombaton, 1970. január 3-án és a pénteki, január 2-i munkaidőt 1970. január 4-én, vasárnap kell le­dolgozni. Ez a munkaidő-rendezés nem vo­natkozik a megszakítás nélkül dolgozó, folyamatos üzemű munka­helyekre. Azoknak a dolgozóknak, akik a szombati és a vasárnapi munkáért pótlékot kapnak, e pótlék jár azo­kon a napokon is, amelyekre a munkaszünetek napjait áthelyez­ték. A beruházási építkezésre adott állami szubvenciók merítése és elszámolása A Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyének 3/68. számú részlegének 5. sorszáma alatt közölt ,,A Földművelési és Élelmezésügyi Mi­nisztérium hatáskörében 1968-ban a gazdasági szervezeteknek és az EFSZ- eknek beruházási építkezésekre adott állami hozzájárulások (szubvenciók) megadási elvei“ című anyag kiegészí­téseképpen ismét felhívjuk a figyel­met arra, hogy a 427/67. számú kor­mányrendelet értelmében az említett elvek III. része 9. pontját úgy kell értelmezni, hogy „az állami hozzá­járulással létesített építkezések befe­jezése után ezek komplex kiértékelése szükséges és az állami költségvetésből merített hozzájárulást eztdeig előleg­ként kell kezelni“. Ilyen értelemben egészítjük ki a Földművelési és Élelmezésügyi Mi­nisztérium közleményének 34/67 sz. részlege 52 sorszáma alatt közzétett „A mezőgazdaságban és az élelmezés­ügy terén az üzembe helyezett épít­kezések kiértékelésére adott utasítá­sok“ című irányelveiket is. Az 1967. június 14-én kelt 111/1-113/ 67 számú utasítás megszabta, hogy a Mezőgazdasági Társulások) a beruhá­zási építkezésre adott hozzájárulás összegeit a gazdasági szervekben a 720-as számú költségvetési számláról és az EFSZ-ekben a 2-724 sz. számlá­tól közvetlenül a beruházó szervezet beruházási számlájára vezetik át. Erre a meghatározásra ismételten felhívjuk az érdekeltek figyelmét, mivel a beruházási építkezésekre adott állami hozzájárulás elismerésé­nek elvei és ' a Csehszlovák Állami Bank főigazgatóságának a hozzájáru­lások megadására és merítésére ki­adott utasításai szerint 1968. 1. 1-től nem lehet a hozzájárulásokat az emlí­tett számlákról a központosított pénz­eszközök számlájának (410 sz.) útján eszközölni. Ebben az értelemben meg­szüntetjük a Földművetési és Élelme­zésügyi Minisztérium Közlönyének 7/ 1967 sz. részlege 12. sorszáma alatt közölt „A minisztérium (állami költ­ségvetés) forrásaiból ez üzemeknek adott anyagi eszközökkel való pénz­ügyi gazdálkodás irányelvei“ című utasítás érvényét. Kérjük, hogy a beruházási építke­zések támogatására az állami költség­vetésből adott ilyen hozzájárulások említett feltételeit pontosan betartsák. Dr. J. Kőül CSc., docens Mezőgazdasági gépek vásárlása Használt mezőgazdasági gépeket az egyénileg gazdálkodó < földművesek nemcsak az EFSZ-ektól, hanem más szocialista szervezetektől, vállalatok­tól is vehetnek. A vételárban az EFSZ, illetve a gépet eladó szocialista szer­vezet közvetlenül egyezik meg az egyénileg gazdálkodó vásárlóval. Az így meghatározott vételár után nem fizetnek forgalmi adót. Az egyénileg gazdálkodó földműve­sek új mezőgazdasági gépeket is ve­hetnek, éspedig a megszabott kiske­reskedelmi áron. Azok a magángaz­dák, akik a hegyvidéki körzetekben, illetve a lakott területektől távol eső tanyákon gazdálkodnak, a kiskereske­delmi árból engedményt kaphatnak. Az árengedmény megadásának felté­tele annak igazolása, hogy az egyéni gazda használt mezőgazdasági gépet abban a járásban, ahol gazdálkodik, nem tud beszerezni szocialista szer­vezetektől. -n-A szövetkezeti földművesek téli üdülése egy hetes, nyáron pedig 14 napos turnusokra tagozódik. A szö­vetkezetek hozzájárulását egy hétre 300 koronában, a 10 éven aluli gyere­keknél 150 koronában szabták meg. Az üdülésben résztvevők 50 %-os va­súti kedvezményben részesülnek és igénybe vehetik a rendkívüli üdülő­vonatokat, vagy az e célra fenntartott vagonokat. A téli üdültetés céljaira a kulturális és társadalmi élet egyes központjai, valamint a hegyvidéki üdülőközpontok szolgálnak. A szövet­kezeti tagok számára fenntartott üdü­lőközpontok Prágában, Bratislavában, Brnóban, Karlovy Varyban, Marlánske Láznében, Splndlerúv Mlynben, Luha­­őovicén, Tátralomnicon, a Magas- és az Alacsony Tátra több más üdülőköz­pontjában találhatók Az idén az EFSZ-tagok üdültetésé­nek megszervezésében lényegesebb változásra még nem kerül sor. A táv-10 V?VV1 FOlOMllVES 1989. február 1. tagjai számára lehetővé váljék ha­zánk minél nagyobb területén eltöl­teni jől megérdemelt szabadságukat. A MEZŐGAZDASÁGI TANONCOK SZÁMÁRA Az EFSZ-ek tagjai és a szövetkezeti ifjúság számára rendszeresített üdül­tetés mellett a Parasztszövetség a me­zőgazdasági tanoncok számára is meg akarja szervezni ez üdültetést. Az Iskolában és a gyakorlati kikép­zésben elért jé eredményekért nyúj­tott üdülés a további jó munkára ser­kentő tényező lehet. A mezőgazdaság! tanoncok üdülésének költségeit rész­ben a Munka- és Szociális Ügyek Mi­nisztériuma fedezi, részben a munka­erők stabilizálásának alapjából merí­tik. Az idén kb. 18 ezer mezőgazda­­sági tanonc üdültetésével számolnak. A tanoncok üdülésének megszervező sében a Parasztszövetség továbbra is együttműködik majd az Iskolaügyi Minisztériummal. Hiszen a fiatal föld­műves utánpótlás neveléséről és üdül­tetéséről van szó s ezt a munkát kellő megértéssel és kellő színvonalon kell végezni. Új műszaki szabványok A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyének 16—17 részlegéből az alábbi új műszaki szabványokra hívjuk fel a figyelmet: 0 ÜSN 46 6105 — Hazai szarvasmarhafajtáink tenyész­­célja és standardjai megnevezésű 1967. 12. 6-án kiadott csehszlovák állami szabvány összefoglalja a cseh tarka, a szlovák tarka és a szlovák pinzgaui szarvasmarha­­fajták céltudatos fejlesztésének legfontosabb meghatá­rozásait. A szabvány 1968. 12. 1-től van hatályban. 0 ON 46 7309 — A gazdasági állatuk ibolyántúli be­sugárzása megnevezésű 1967. 12 12-én kelt szakágazati szabvány meghatározza az ibolyántúli besugárzáshoz nélkülözhetetlen kvarclámpák és berendezések szükség­letét s a mezőgazdasági felhasználásra alkalmas besugár­zó rendszereket, a gazdasági állatok tenyészeteiben a besugárzó berendezések használatának feltételeit, az Ibolyántúli besugárzás értékelésének és mérésének mó­dozatait, megszabja a besugárzás adagolását, az üzemel­tetés elveit és a besugárzásra szolgáló berendezések karbantartását, beleértve a sugárveszély elleni védeke­zést. A szabvány 1969. 1 1-től van érvényben. 0 ON 46 6106 — A szarvasmarha-nevelés minőségé­nek ellenőrzése nevű, 1967. 11. 23-án kelt szakágazati szabvány a csah tarka növendékmarba neveléséneik mi­nőség biztosítását célozza a nagyüzemi állattenyésztés feltételei között. A szabvány 1968. 12. 1-én lépett érvény­be. (Az új szabványok szövege beszerezhető a következő címen: Statlstické a evldenőné vydavateistvo tlaőfv, Bratislava, Záhradnícka 39/a.) 0 A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az 1966. IV. 6-án kiadott ÜSN 46 2045 — Vetőburgnnya­­szabvány 10. cikkelye értelmében és a minták üvegházi vizsgálatainak értékelése után az 1968-as év burgonya­­termésére az alábbiak szerint szabja meg a súlyos víru­sos betegségek előfordulásának határát: A fajtáik csoportjában a súlyos vírusos megbetegedések előfordulá­­h)ko°at áS ________sának megengedett %-a Ai—Ä2 * fai,ák többi csoportjai E 2 3 Mi 3 4 M2 3 4 Mj 4 5 M< 4 6 Ha a súlyos vírusos betegségek legfeljebb 0,4 %-kal túllépik az egyes fokozatokra megszabott határt, úgy ezeket még az Illető fokozatban elismerik. A Jara fajta csoportjainak az egyes szaporítási foko­zatokban történő besorolásáról a bi2wttság külön-külön határoz majd az üvegházi vizsgálat eredményei alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents