Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-01 / 5. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK KINEK JÁR nyereségrészesedés ? A gazdasági eredmények alapján adott nyereségrészesedés egyes kérdéseinek aprólékosabb megmagyarázása és a gyakorlat egységesítése érdekében az alábbiakban részletesen kifejtjük a volt Állami Pénzügyi-, Ár- és Bérbizottság 1966. december 20-án kiadott 101/66 Zb. számú hirdetményének 20.—24. §§-iba foglalt rendelkezéseket. E hirdetmény 24. §-a értelmében a nyereségrészesedés elvei a kollektív szerződések részét képezik. Tehát tágak a lehetőségek, amelyek szerint a kollektív szerződést megkötő mindkét fél meghatározhatja a nyereségrészesedés módozatait és elveit, melyek a szervezet adottságai alapján a legcélszerűbbek. E feltételek megszabásakor azonban nem szabad mellőzni és figyelmen kívül hagyni az említett hirdetmény 21. §-át, amely szerint a nyereségrészesedés mindazokat a dolgozókat megilleti, akik jó munkájukkal hozzájárultak az üzem gazdasági eredményeinek eléréséhez. Ha mindkét fél abból a feltételből Indul ki, hogy az a dolgozó, aki az év folyamán kilépett az üzem kötelékéből, nem járult hozzá a gazdasági eredmények eléréséhez és a kollektív szerződésbe belefoglalják azt a meghatározást, hogy ennék következtében nem illeti meg nyereségrészesedés azt a dolgozót, akinek munkaviszonya az év közben (amelyre a nyereségrészesedést adták) megszűnt, úgy az Ilyen meghatározást nem lehet érvénytelennek minősíteni. Ajánlani kell azonban, hogy a kollektív szerződések mindig tartalmazzák az olyan meghatározást, hogy a nyerseségrészesedést abban az esetben Is kifizetik, ha a munkaviszony a naptári év folyamán kezdődött vagy végződött. Különösen a munkaviszony befejezésekor helyesnek kell tartani ez olyan gyakorlatot, hogy a dolgozónak a nyereségrészesedés arányos részét kifizessék akkor, ha a szervezet kötelékében legalább fél évet dolgozott. Természetesen feltéve azt, hogy ngm állnak fenn olyan okok és körülmények, amelyek a nyereségrészesedés csökkentését, Illetve megvonását követelnék meg. Amennyiben a dolgozó a szervezetben legalább fél évet nem dolgozott le, úgy célszerűbb, ha az elért eredményekben szerzett érdemeit jutalom formájában ismerik el. Az említett hirdetmény 21. §-ának meghatározásaival ellentétben állna a kollektív szerződések olyan kitétele, amely szerint a nyereségrészesedés nem Illetné meg az olyan dolgozót, aki a részesedés kifizetésének napján (rendszerint a következő év márciusában vagy áprilisában) már nincs az üzemnél munkaviszonyban. Nem lehet ok a nyereségrészesedés megtagadása, ha a dolgozó felmondási ideje a következő év első hónapjaira esik — máskülönben azonban teljesítette a kollektív szerződés összes feltételét a nyereségrészesedés kifizetésére. Ilyen okból nem lehet tőle megvonni a nyereségrészesedést. A kollektív szerződés ilyen kitétele érvénytelen lenne. ( Kizárólag a kollektív szerződésekre tartozik annak meghatározása, milyen okokból csökkentik a nyereségrészesedést. Azonban e kérdésben Is szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy az egyes dolgozóik nyereségrészesedésének összegét a reájuk háruló felelősség és a gazdasági eredmények elérésében szerzett érdemeik szerint differenciálva szabják meg. A nyereségrészesedés csökkentése kérdésére azért ajánlatos a kollektív szerződésekben kellő figyelmet szentelni, mivel e téren adódik a legtöbb fölösleges egyenetlenség. A kollektív szerződésekben ajánlatos célszerű megoldást találni (a nyereségrészesedés csökkentése szempontjából) különösen a dolgozó hosszabb ideig tartó (például több mint három hónapos) távollétében különös tekintettel arra, hogy a dolgozó távollétében átlagkeresetének megfelelő bérpótlást kapott, amelybe már beleszámították a nyereségrészesedés arányos részét. Az előzőékben elmondottakból kitűnik, hogy a nyereségrészesedésből nincs kizárva a dolgozók egyetlen csoportja, tehát azok a dolgozók sem, akik döntő mértékben nem járulnak hozzá az üzem gazdasági eredményeinek eléréséhez (például a vállalat tanoncképző részlegének dolgozói). Ezeknek a dolgozóknak is lehet a vállalat gazdasági eredményéből nyereségrészesedést adni, ha az anyaüzem termeléséhez érdemben hozzájárultak. Ha a sikeres gazdasági eredményekben való érdekeltség a műszaki-gazdasági dolgozók figyelmét elvonná a szakmai tanoncképzés tényleges küldetésétől, úgy a nyereségrészesedést a tanoncképzés terén elért nevelő és termelő munkáért adott rendkívüli jutalmak rendszerével lehet helyettesíteni. Ezeket az alapelveket azonban a kollektív szerződésben kell lefektetni. -Oy-Megoldódik a szövetkezeti tagok rendszeres üdültetése? A szlovákiai szövetkezeti tagok üdülését az év január 1-től a Szlovákiai Parasztszövetség Központi Bizottsága szervezi. Az EFSZ tagok üdültetési akciójának már hagyománya van. Földműveseink az első üdülésre — Prágába és Karlovy Varyba — már 1947—48 telén eljutottak. Ettől az időtől kezdve az üdülésben résztvevők száma évről évre emelkedett és az üdültetés formái is változtak. Terjedelmét azonban mindig a Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium költségvetésében erre a célra meghatározott összeg szabta meg. Ez az összeg nem is volt kicsi — ez elmúlt húsz esztendő alatt több mint 150 millió koronát tett ki. Habár ez a tekintélyes összeg az EFSZ-ek kulturális- és szociális alapjából a szövetkezetek hozzájárulásaként több mint 80 millió koronával gyarapodott, mégsdm volt elég arra, hogy a szövetkezeti tagok üdülése a népgazdaság többi ágazatában dolgozók üdültetésének méreteit elérje. Az elmúlt évben 22 ezer szövetkezeti tag vett részt az üdültetésben. Közülük legtöbben, hozzávetőleg 15 ezren januártól áprilisig, 2 ezren a nyári hónapokban és ötezren novemberben és decemberben. HOL ÜDÜLNI? lati kilátások azonban a parasztszövetség összes szerveinek tevékeny hozzájárulása mellett arra engednek következtetni, hogy az üdültetési gondoskodást tovább fejleszthetjük és a szövetkezeti tagok legalább tíz százalékának nyújthatjuk majd az üdülés és pihenés lehetőségét. A jól felszerelt hazai és külföldi üdülőkben a lágfiatalabbtől a legidősebb korosztályig biztosíthatjuk majd télen és nyáron az üdülést. Fokozatosan lehetővé válik majd, hogy saját üdülőközpontokat létesítsünk a szövetkezeti tagok számára leginkább vonzó helyeken. A PARASZTSZÖVETSÉG CÉLJA Az üdülésben való részvétel feltétele a Jó munka, és célja, hogy kényelmes és kulturált környezetben pihenést biztosítson. A Parasztszövetség Központi Bizottsága ezért szigorúan ügyel majd arra, 'hogy az üdülés teljesítse küldetését és a szövetkezeti tagok elképzeléseit. Ezért együttműködik majd mindazon szervezetekkel, amelyek hozzájárulhatnak a szövetkezeti parasztok üdültetésének gyorsabb fejlesztéséhez. A Parasztszövetség Központi Bizottsága azonban elsősorban a kellő kapcsolatok kiépítését szorgalmazza majd, hogy a szövetség A LEGFIATALABBAK SZÁMÁRA A legégetőbb feladat, amelynek megoldását azonnal meg kell kezdeni, az EFSZ-tagok gyermekei nyári táborozásának megszervezése. Ha az EFSZ-tagok üdülése terén 5—10 éven belül akarjuk elérni azt, hogy az üdülés megfelelő és jó színvonalú legyen, annál inkább kell iparkodnunk a szövetkezeti tagcjjk gyermekei üdültetésének javításáról. Szövetkezeteinknek és a Parasztszövetség szerveinek már ma módjukban áll, hogy egész köztársaságunkból szövetkezeti tagjainknak gyermekei közül legalább 30 ezren töltsék szünidejük egy részét nyári táborokban. 1972-ig lehetséges lenne 70 ezer gyerek nyári táborozását megvalósítani évenként, ami kb. megfelelne a fennálló igényeknek. A szövetkezetek és a Parasztszövetség járási szervezetei készüljenek fel arra, hogy a szövetkezeti tagok felőli gondoskodás, amit tőlük joggal elvárnak, a szövetkezeti tagok gyermekeinél kezdődik. A Parasztszövetség mind a szövetkezeteknek, mind a járási szervezeteknek kellő támogatást és segítséget nyújt legalább olyan mértékben, mint amilyent a múlt évben a Minisztériumtól, illetve az akkori megbízotti hivataltól kaptak. A munkanapok és munkaidő rendezése 1969-ben A köztársaság kormánya az ötnapos munkahét következtében a dolgozók érdekeit szem előtt tartva, hogy a munkaszünetek napjait jobban kihasználhassák a pihenésre, az 1969-es év ünnepnapjaira eső munkaidő következő változásait határozta el: A május 4-ére vasárnapra eső munkaszünetet péntekre, május 2- ára helyezte ét és a május 2-i, pénteki munkaidő május 4-ére, vasárnapra tolódik. Az október 26-i, vasárnapi munkaszünetet hétfőre, október 27-ére és a szombatra, október 25-ére eső munkaszünetet vasárnapra, október 26-ára helyezi át. A hétfőre, október 27-ére eső munkaidőt szombaton, október 25-én kell ledolgozni. A karácsonyi ünnepek idején szintén módosulnak a munkaszüneti napok. A szombatra, december 27-ére eső munkaszünetet szerdára, december 24-ére ég a december 28-i, vasárnapi munkaszünetet szombatra, december 27-ére teszik át. A decemberi 24-i, szerdai munkaidő vasárnapra, december 28-ára tolódik át. Az 1970. január 3-ára, szombatra eső munkaszünetet szerdára, 1989. december 31-ére és a vasárnapi, január 4-i munkaszünetet 1970. január 2-ára, péntekre helyezik át. A szerdai, december 31-1 műszakot szombaton, 1970. január 3-án és a pénteki, január 2-i munkaidőt 1970. január 4-én, vasárnap kell ledolgozni. Ez a munkaidő-rendezés nem vonatkozik a megszakítás nélkül dolgozó, folyamatos üzemű munkahelyekre. Azoknak a dolgozóknak, akik a szombati és a vasárnapi munkáért pótlékot kapnak, e pótlék jár azokon a napokon is, amelyekre a munkaszünetek napjait áthelyezték. A beruházási építkezésre adott állami szubvenciók merítése és elszámolása A Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyének 3/68. számú részlegének 5. sorszáma alatt közölt ,,A Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörében 1968-ban a gazdasági szervezeteknek és az EFSZ- eknek beruházási építkezésekre adott állami hozzájárulások (szubvenciók) megadási elvei“ című anyag kiegészítéseképpen ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 427/67. számú kormányrendelet értelmében az említett elvek III. része 9. pontját úgy kell értelmezni, hogy „az állami hozzájárulással létesített építkezések befejezése után ezek komplex kiértékelése szükséges és az állami költségvetésből merített hozzájárulást eztdeig előlegként kell kezelni“. Ilyen értelemben egészítjük ki a Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium közleményének 34/67 sz. részlege 52 sorszáma alatt közzétett „A mezőgazdaságban és az élelmezésügy terén az üzembe helyezett építkezések kiértékelésére adott utasítások“ című irányelveiket is. Az 1967. június 14-én kelt 111/1-113/ 67 számú utasítás megszabta, hogy a Mezőgazdasági Társulások) a beruházási építkezésre adott hozzájárulás összegeit a gazdasági szervekben a 720-as számú költségvetési számláról és az EFSZ-ekben a 2-724 sz. számlától közvetlenül a beruházó szervezet beruházási számlájára vezetik át. Erre a meghatározásra ismételten felhívjuk az érdekeltek figyelmét, mivel a beruházási építkezésekre adott állami hozzájárulás elismerésének elvei és ' a Csehszlovák Állami Bank főigazgatóságának a hozzájárulások megadására és merítésére kiadott utasításai szerint 1968. 1. 1-től nem lehet a hozzájárulásokat az említett számlákról a központosított pénzeszközök számlájának (410 sz.) útján eszközölni. Ebben az értelemben megszüntetjük a Földművetési és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyének 7/ 1967 sz. részlege 12. sorszáma alatt közölt „A minisztérium (állami költségvetés) forrásaiból ez üzemeknek adott anyagi eszközökkel való pénzügyi gazdálkodás irányelvei“ című utasítás érvényét. Kérjük, hogy a beruházási építkezések támogatására az állami költségvetésből adott ilyen hozzájárulások említett feltételeit pontosan betartsák. Dr. J. Kőül CSc., docens Mezőgazdasági gépek vásárlása Használt mezőgazdasági gépeket az egyénileg gazdálkodó < földművesek nemcsak az EFSZ-ektól, hanem más szocialista szervezetektől, vállalatoktól is vehetnek. A vételárban az EFSZ, illetve a gépet eladó szocialista szervezet közvetlenül egyezik meg az egyénileg gazdálkodó vásárlóval. Az így meghatározott vételár után nem fizetnek forgalmi adót. Az egyénileg gazdálkodó földművesek új mezőgazdasági gépeket is vehetnek, éspedig a megszabott kiskereskedelmi áron. Azok a magángazdák, akik a hegyvidéki körzetekben, illetve a lakott területektől távol eső tanyákon gazdálkodnak, a kiskereskedelmi árból engedményt kaphatnak. Az árengedmény megadásának feltétele annak igazolása, hogy az egyéni gazda használt mezőgazdasági gépet abban a járásban, ahol gazdálkodik, nem tud beszerezni szocialista szervezetektől. -n-A szövetkezeti földművesek téli üdülése egy hetes, nyáron pedig 14 napos turnusokra tagozódik. A szövetkezetek hozzájárulását egy hétre 300 koronában, a 10 éven aluli gyerekeknél 150 koronában szabták meg. Az üdülésben résztvevők 50 %-os vasúti kedvezményben részesülnek és igénybe vehetik a rendkívüli üdülővonatokat, vagy az e célra fenntartott vagonokat. A téli üdültetés céljaira a kulturális és társadalmi élet egyes központjai, valamint a hegyvidéki üdülőközpontok szolgálnak. A szövetkezeti tagok számára fenntartott üdülőközpontok Prágában, Bratislavában, Brnóban, Karlovy Varyban, Marlánske Láznében, Splndlerúv Mlynben, Luhaőovicén, Tátralomnicon, a Magas- és az Alacsony Tátra több más üdülőközpontjában találhatók Az idén az EFSZ-tagok üdültetésének megszervezésében lényegesebb változásra még nem kerül sor. A táv-10 V?VV1 FOlOMllVES 1989. február 1. tagjai számára lehetővé váljék hazánk minél nagyobb területén eltölteni jől megérdemelt szabadságukat. A MEZŐGAZDASÁGI TANONCOK SZÁMÁRA Az EFSZ-ek tagjai és a szövetkezeti ifjúság számára rendszeresített üdültetés mellett a Parasztszövetség a mezőgazdasági tanoncok számára is meg akarja szervezni ez üdültetést. Az Iskolában és a gyakorlati kiképzésben elért jé eredményekért nyújtott üdülés a további jó munkára serkentő tényező lehet. A mezőgazdaság! tanoncok üdülésének költségeit részben a Munka- és Szociális Ügyek Minisztériuma fedezi, részben a munkaerők stabilizálásának alapjából merítik. Az idén kb. 18 ezer mezőgazdasági tanonc üdültetésével számolnak. A tanoncok üdülésének megszervező sében a Parasztszövetség továbbra is együttműködik majd az Iskolaügyi Minisztériummal. Hiszen a fiatal földműves utánpótlás neveléséről és üdültetéséről van szó s ezt a munkát kellő megértéssel és kellő színvonalon kell végezni. Új műszaki szabványok A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyének 16—17 részlegéből az alábbi új műszaki szabványokra hívjuk fel a figyelmet: 0 ÜSN 46 6105 — Hazai szarvasmarhafajtáink tenyészcélja és standardjai megnevezésű 1967. 12. 6-án kiadott csehszlovák állami szabvány összefoglalja a cseh tarka, a szlovák tarka és a szlovák pinzgaui szarvasmarhafajták céltudatos fejlesztésének legfontosabb meghatározásait. A szabvány 1968. 12. 1-től van hatályban. 0 ON 46 7309 — A gazdasági állatuk ibolyántúli besugárzása megnevezésű 1967. 12 12-én kelt szakágazati szabvány meghatározza az ibolyántúli besugárzáshoz nélkülözhetetlen kvarclámpák és berendezések szükségletét s a mezőgazdasági felhasználásra alkalmas besugárzó rendszereket, a gazdasági állatok tenyészeteiben a besugárzó berendezések használatának feltételeit, az Ibolyántúli besugárzás értékelésének és mérésének módozatait, megszabja a besugárzás adagolását, az üzemeltetés elveit és a besugárzásra szolgáló berendezések karbantartását, beleértve a sugárveszély elleni védekezést. A szabvány 1969. 1 1-től van érvényben. 0 ON 46 6106 — A szarvasmarha-nevelés minőségének ellenőrzése nevű, 1967. 11. 23-án kelt szakágazati szabvány a csah tarka növendékmarba neveléséneik minőség biztosítását célozza a nagyüzemi állattenyésztés feltételei között. A szabvány 1968. 12. 1-én lépett érvénybe. (Az új szabványok szövege beszerezhető a következő címen: Statlstické a evldenőné vydavateistvo tlaőfv, Bratislava, Záhradnícka 39/a.) 0 A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az 1966. IV. 6-án kiadott ÜSN 46 2045 — Vetőburgnnyaszabvány 10. cikkelye értelmében és a minták üvegházi vizsgálatainak értékelése után az 1968-as év burgonyatermésére az alábbiak szerint szabja meg a súlyos vírusos betegségek előfordulásának határát: A fajtáik csoportjában a súlyos vírusos megbetegedések előforduláh)ko°at áS ________sának megengedett %-a Ai—Ä2 * fai,ák többi csoportjai E 2 3 Mi 3 4 M2 3 4 Mj 4 5 M< 4 6 Ha a súlyos vírusos betegségek legfeljebb 0,4 %-kal túllépik az egyes fokozatokra megszabott határt, úgy ezeket még az Illető fokozatban elismerik. A Jara fajta csoportjainak az egyes szaporítási fokozatokban történő besorolásáról a bi2wttság külön-külön határoz majd az üvegházi vizsgálat eredményei alapján.
