Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-01 / 5. szám
családi kör Az osztályzatok becsülete Pedagógusaink nagy többsége megelégedéssel tapasztalja, hogy a szülők Jobbára Ismerik osztályzási rendszerünket, annak célját és módját. Akadnak azonban olyanok Is, akik a gyengébb jegyeket már leklcslnylik, sőt megvetik. Erről győzött meg tanítványaimmal folytatott legutóbbi beszélgetésem Is. Arról érdeklődtem tőlük, hogy szüleik mennyire elégedettek eddigi osztályzataikkal, s hogyan szokták fogadni az ellenőrzőbe beírt jegyeket. Ilyen válaszokat kaptam: „Az én jegyeimre nem kíváncsiak, úgyis tudják, hogy mindig gyenge tanuló voltam, még aláírni is én szoktam.“ „Mindig szidnak, hogy csak hármasra felelek.“ „Négyes feleletért még az ebédet sem érdemiem meg.“ „Ilyen jegyet arra sem méltatnak, hogy aláírják.“ — Idézték a szülők korholó szavait. Különösen elgondolkoztató volt az egyik kislány panasza: „Én nagyon örülök, ha közepesre tudok felelni, de édesapám kinevet, ha dicsekszem vele. Azt mondja, hogy úgy örülök, mintha egyest vinnék haza, pedig a hármas ma már nem ér semmit. De mit csináljak, ha nem tudok jobban felelni. Különben ő is gyenge tanuló volt gyerekkorában, ma mégis kiváló dolgozó.“ Mindebből világosan látszik: nem közömbös, hogy a szülők hogyan fogadják és becsülik a hazavitt osztályzatokat. A gyenge jegyek miatti állandó korholás, lekicsinylés, esetleg gúnyolás — nem is szólva a még előelőforduló testi fenyítésről — károsan hat a gyerek érzelemvilágára, s akadályozza személyiségének harmonikus fejlődését: megrendül önbizalma, csökken tevékenysége, maga is könynyen lekicsinyli mások munkáját és erőfeszítését, elidegenedik szüleitől. S mivel el akarja ikerülni « szülők állandó zsörtölődését, folyton alibit keres — „szigorú a tanító“, „részrehajló“ és így tovább — vagy rászokik a hazudozásra. Különösen akkor, ha a gyengébb osztályzat a gyerek képességeinek hiányából származik. Nem lehet eleget hangoztatni: az osztályozás nem öncél. Azonkívül, hogy regisztrálja a tanuló ismereteinek mennyiségét és minőségét, a Jellemformálás, a személyiségalakítás igen fontos eszköze — nevelési eszköz. Mivel az osztályzat a gyermek személyiségének nem az egyetlen — sőt nem is a legfőbb — jellemzője, a szülőnek nem szabad a gyermek tanulási eredményét többi jellemvonásaitól elszakítva értékelnie. Különöst «j* *** *** *** **• ♦♦♦ *** ♦♦♦ «*» **» *** »*• sen nem szabad — mint az ma divatos — az osztályzatokat fetisizálni, mert ez legtöbbször oda vezet, hogy szülő és gyermek egyaránt olyan „mindenható csodaszernek“ tekinti az egyes osztályzatot, amely eltakarhatja a tanuló egyéb hibáit. Nem arról van szó, hogy a szülő feltétlenül elégedjen meg a gyengébb Jeggyel, hanem arról, hogy az osztályzatokat — figyelembe véve a gyerek képességeit — mindig a mögötte rejlő munka és a tanuló által kifejtett erőfeszítés alapján értékelje. Nemegyszer az állandó korholás helyett dicséretet érdemelnek azok a gyengébb képességű tanulók is, akik nagy erőfeszítések árán, gyakran rendkívüli szorgalommal érik el a sokak által lebecsült elégséges és közepes eredményt. Ezek közé a tanulók közé tartozik az előbb említett kislány is. Képességei, igaz gyengék — de sok olyan pozitív jellembeli és erkölcsi tulajdonsága van — pontos, rendszerető, kitartó, segítőkész, lelkiismeretes —, amely alkalmassá teszi, hogy valamikor ő is valamely szakma kiváló dolgozója legyen. Annál is inkább, mert szorgalma rendkívüli. A számjegyekben kifejezett ismeretek mennyisége bármennyire fontos is a tanulók elbírálásánál, vitathatatlan, hogy a tanuló társadalmi értékét RECEPTEK SÜTNI VALÓ VÉRES HURKA (hentes módra) összetétel: 1 kg szalonna, 4 kg vegyes belsőség (tüdő, szív, lép), 0,5 kg sertésbőrke, 2 kg vér, 0,5 kg töpörtyű, 0,5 kg rizs, 10 dkg vöröshagyma, 12 dkg só, 0,8 dkg űjrölt bors, 1,5 dkg erős paprika, 1 dkg édes paprika, 0,5 dkg őrölt szegfőbors, ízlés szerint csipetnyi majoránna, szegfűszeg és 1—2 dkg cukor. A nyersanyagokat ugyanúgy készítjük elő, mint a májas hurkához, csak vért is adunk hozzá (nyersen). A töltést, főzést is ugyanúgy végezzük. Ez a hurkaféle is igen romlékony. Összekeverés után azonnal tölteni kell, s a kész hurkát két nap alatt — hideg időben három-négy nap alatt — el kell fogyasztani. Ha kihűlés után egy►2* «$♦ ♦♦♦ «$♦ »** *** *** «$► *** ♦$> «$♦ ♦♦♦ «J» MÚZES IMRE: Két hét az Adria mellett n. A csodalatos tenger Különjáratú autóbusz vitt bennünket Síbeníkből Zablaőeba. A tíz percnyi út szinte végtelennek tűnt számunkra, hiszen a tengerre gondolás kötötte le egész énünket. Végre célba értünk. Rendezett sorokban közeledtünk a táborhelyhez. Megszámlálhatatlan sátorral találkozott a tekintetünk. Zolival mindjárt körülvizslattuk a tábort, de tengert sehol nem láttunk. Még távolabb sem... Ez csalódást váltott ki belőlünk. Mire visszatértünk, a többiek már elfoglalták a legjobb sátrakat. A lányok sátrától nem messze észrevettünk egy szemre nem éppen tetszetős, annál erősebb, viharállóbb sátrat. Gyorsan beköltöztünk. Ekkor következett a második csalódás. A sátorban egy széles, lapos sziklát pillantottunk meg, amelyet elmozdítani nem tudtunk. Az ilyen sziklák uralták ez egész környéket, néhány bokorral. Kedvszegettségünket szomszédunk oldotta fel, aki fürdést indítványozott. Gtta néni is beleegyezett. Csakhogy mi ellenkező irányba mentünk, mint akkor, amikor Zolival az Adriát kerestük. Laci barátom (a tábor lakóinak több mint a fele magyar nemzetiségű volt) hirtelen kinyújtotta a kezét. A kéz irányába tekintve megpillantottam ... a tengert. Rohantunk a parthoz. A mólón kisebb hajók ringatóztak. Mellette mintegy háromszáz méter hosszú strand. Mélyen belenéztem az Adria fodrozó hullámaiba. Hol kékes, hol zöldes színt mutatott. Vagy fél kilométernyire sziget kandikált ki a tengerből. Egymás után több sziget is feltűnt. Valóban lenyűgözött ez a csodálatos tenger. Az aranyló napsugarak szinte perzseltek, csak a tenger hűsítő, sós lehelete enyhített olykor a hőségen. Lelkem mélyén éreztem, hogy tapasztalatokkal, élményekkel gazdagít majd a két hetes ittlét. S kárpótolja a hosszú utazást. Három-négy nap múlva egészen megszoktuk a tábori életet. Megismerkedtünk a környékkel, pajtásokkal, barátokkal. Egy napon Berkes István táborvezető örömhírrel kedveskedett. Elújságolta, hogy Jó idő esetén kirándulunk a közeli szigetekre. Ez már augusztus 14-én volt. Verőfényes reggelre virradtunk. Szertefoszlott a köd. Zlarin szigetnél kötött ki hajónk. Itteni érdekesség: a korallcsiszolás. A csiszolók lábbal hajtják a köszörülő alkalmatosságot, s ügyes kézzel formálják a tengerfenékről felhozott színes korallt. Természetesen, a kézi munka drágább, s ez a készítmények árán is érezhető. Vodicén — a második állomáshelyen — megfürödtünk. Sokáig nem lubickolhattunk a tenger hűs vizében, mert vihart jeleztek. Igyekeztünk hát vissza, táborhelyünkre. A vihar este érkezett. Alaposan próbára tette sátrainkat. Rémisztőén hatott a mennydörgés, villámlás. Akkorákat dörgött, aminőket világéletemben nem hallottam. Zuhogott egész éjjel az eső. Nem is csoda, reggel a táborlakók némelyike ázott ürgéhez hasonlított. Az ilyen ítéletidők nem voltaik ritkák. Sátrunk azonban kitünően ellenállt viharnak-esőnek. A sziklára pedig ráraktuk csomagjainkat. Az említett első ítéletidő utáni harmadik napon a krkei vízesést csodáltuk meg, amely jó távol esett Zablacetől. Ehhez foghatót még sohasem — s felnőtt korában egyéni előrehaladását is — elsősorban azok az erkölcsi tulajdonságok határozzák meg, amelyek a tanulás során, az ismeretszerzés „megpróbáltatásai“ közben alakulnak ki benne. Ezért helyes, ha a szülők szabad idejükben rendszeressé teszik az olyan meghitt beszélgetéseket, ahol gyermekük felszabadult érzéssel elmondhatja a kopott osztályzatok „történetét“. Az Ilyen családi „munkaértekezletek“ kettős eredménnyel Járnak: egyrészt növelik a gyermek felelősségérzetét, s rászoktatják az elvégzett munka értékelésére, másrészt alkalom nyílik azoknak a hibáknak a feltárására, ami miatt „csak“ négyest, vagy „csak“ hármast kapott. A rendszeres tanulás feltételeinek biztosítása s a folyamatos segítés ellenőrzés mellett a hazavitt osztályzatok értékelésekor a szülők mindig villantsák meg annak reményét, hogy a gyermekük képes a felelet során ejtett hibák kijavítására. S ha ez olykor-olykor sikerül is — például elégséges képességű tanuló hármasra felel —, a szülők fogadják elismeréssel gyermekük eredményét és ők is osztozzanak örömében. Csak így szabadíthatjuk meg a gyereket attól a nyomasztó érzéstől, mely iskoláskorukban gyakran végigkíséri őket. Nem szabad elfelejteniük sem a szülőknek, sem a pedagógusoknak, hogy társadalmunk nemcsak a kiválóak világa, s ahogyan a felnőttek fő erkölcsi értékmérője a képesség szerint végzett munka — úgy a gyermeké is az. Boros Antal két nap alatt rózsaszínűre füstöljük, mint hideg felvágott fogyasztható és hidegen 3—4 hétig is eltartható. MÄJAS HURKA (ínyenc módra) Összetétele: 2 kiló máj, 1 kiló szalonna, 20 deka rizs, 5—10 deka porcukor, 10—15 deka só, 1 deka őrölt bors, 1 deka őrölt paprika, 0,5 deka édes paprika, 0,5 deka majoránna, 1 deka őrölt szegfűbors, ízlés szerint borsfű és szegfűszeg. A szalonnát megabáljuk és megdaráljuk. Ugyanebben a lében a májat is félig megfőzzük (egyharmadát nyersen is felhasználhatjuk), majd megdaráljuk vagy megreszeljük. A rizs is megfőzzük bekeverés előtt. Most a májat, a szalonnát, a rizst a porcukorral, fűszerekkel jól elkeverjük, hozzáöntünk másfél liter abálólevet. A kész keveréket ugyanúgy töltjük és kezeljük a továbbiakban, mint a hurkafélét általában. te TANÁCSADÓ Érdekes megfigyelést közölt néhány évvel ezelőtt Raigh, angol víruskutató. A meteorológiai szolgálattal közreműködve London különböző pontjain steril tartályokba esővizet gyűjtöttek, majd megvizsgálták annak vírustartalmát. Nem kis meglepetésére a vizet erősen fertőzöttnek találták náthavírussal. A vírusok típusának megállapítása után kiderült, hogy néhány héttel korábban ugyanaz a típus nátha-járványt okozott Ukrajnában. A járványt alighanem szél „szállította“ Anglia felé. A heveny náthát leggyakrabban vírusfertőzés okozza. De nem az influenza vírusa, hanem az ún. rhinovírusok. Az Influenza olyan körfolyamat, amely az egész szervezetet érinti, ezzel szemben a heveny nátha inkább csaik helyi megbetegedés, amelynek fő tünete az erős váladékképződéssel járó orrnyálkahártya-hurut (orvosi nevén rhinitis). Az a tény, hogy főleg helyi elváltozásról van szó, azonban nem jelenti ezt, hogy teljesen elhanyagolható, figyelmen kívül hagyható. Évente a világon többmillió ember kapja meg; és bár csak 3—4 napig tartó megbetegedésről van szó, mégis — egy amerikai statisztika szerint — az iparban hússzor annyi munkaóra-kiesést okoz (kellemetlen tünetei, szövődményei miatt), mint a balesetek együttvéve. E gazdasági káron kívül az egészgényes táj, a sok vonatozás tovatűnt — a kéthetes „álom“ végétért. De az emlékek maradnak. Szívem mélyén őrzöm őket. Abban reménykedem, hogy az életben még valamikor talán sikerül újra találkoznom a csodálatos tengerrel, a szebbnél szebb tájakkal, a jugoszláviai pajtásokkal, barátokkal. A viszontlátásra, feledhetetlen Adriai dász: A múltkoriban voltam a te hazádban és meglátogattam a Prádót. Nálatok pedig sokszor láttam a Big- Ben-t. Vasútas: Szép lehet nálatok az a torinói autógyár. Matróz: Én még nem Jutottam el Spanyolországba, a görög partokon is csak egyszer szálltam ki. Sofőr: Ide figyelj, te londoni, ha még egyszer Spanyolországba mész, én is váltok útlevelet, s utazzunk együtt. Egyébként görögül én sem tudok egyetlen szót sem. Katona: Szeretem nálatok azokat a gyönyörű alcazárokat... Anélkül, hogy tovább hallgatnánk a beszélgetést, máris meg tudjuk állapítani, hogy az öt különböző foglalkozású férfinek mi a nemzetisége. Próbáljuk meg! A NÁTHA ségügyi jelentősége sem elhanyagolható. A fölsebzett és lecsökikentett ellenállású orrnyálkahártyát könnyen megtámadják a baktériumok, esetleg többhetes légúti panaszokat okoznak. Megállapították, hogy a nátha gyakran az egész szervezet ellenállóképességét csökkenti, különösen csecsemőkorban. Az emberi szervezet lényegében kétféle módon védekezik a vírusok ellen: saját védőanyagaival (pl. említve az interferon, amelyet csak nemrég sikerült felfedezni), amelyek a vérben találhatók, valamint már maga a fertőzés kiváltotta ún. fajlagos ellenanyagok termelésével. Ezeket az ellenanyagokat nátha esetén még nem sikerült oltóanyagként felhasználni a fertőzések megelőzése céljából, aminek az oka elsősorban az, hogy a vírusoknak igen soíkféle típusa ismeretes, és az oltás csak azon típus ellen képes védelmet nyújtani, amely ellen készítették. Ezenkívül — hasonlóan az influenzajárványhőz — igen nehéz előre megállapítani ezt, hogy a várható járványt milyen típus okozza majd egy bizonyos területen. A súlyos náthát enyhítik az orrcseppek (pl. Sanorin] vagy pl. a Din- Ián nevű gyógyszer, amely jelentősen csökkenti a váladékképződést az orrüregben. Jó hatást tulajdonítanak nagyobb adagokban használt C-vitamtnnak, különösen ha ez nem gyári, hanem növényi eredetű (csipiketea, citrom). Ugyanez állítható pl. a salicilsavas készítményekről is (Acylpyrin, Acylcoffin). A nátha kifejlődését elősegítheti a meglhűlés. Pl. a lábak lehűlése rontja (reflektorikus idegrendszeri úton) a felső légutak nyálkahártyáinak vérkeringését, ami az ellenállóképesség csökkenését vonja maga után. Persze a hűlés csak akkor okozhat megbetegedést, ha a vírusok is jelen vannalk. Bizonyítja ezt a sarkkutatók megfigyelése, mely szerint a sarkvidékeken — a nagy hideg ellenére is — csak akkor fordul elő nátha, ha a fertőzést közvetíti a hajóforgalom. Egyébként alig ismerik. A hideghez hasonló káros hatásuk van bizonyos negatív érzéseknek (félelem, gyűlölet, érzelmi feszültség). Ellenben a kipihent, kiegyensúlyozott idegállapotú egyén ritkábban betegszik meg. A megelőzés szempontjából fontos tudni, hogy az ivópohár, az evőeszköz, de leginkább a túlzsúfolt szórakozóhely, munkahely, valamint közlekedési jármű levegője útján terjed egyik emberről a másikra. Aki már megkapta a náthát, ügyeljen arra, hogy ne terjessze azt tovább. Használjon állandóan zsebkendőt, fedetlen szájjal ne köhögjön, ne tüsszentsen! A szabad, tiszta levegőn való séta, a hőmérséklethez alkalmazkodó öltözködés, télen a meleg lábbeli, a lábizzadás kezelése, az edző hatású hideg zuhanyozások csökkentik a vírusfertőzések iránti fogékonyságot. A vírusos eredetű heveny náthán kívül említésre méltó az ún. idült, hosszú ideig tartó nátha, amelyet a fertőzéses és fizikai eredetű külső ingereken kívül leginkább az orrüreg kóros állapotai (pl. az orrsövényelferdülés) tartanak fenn. Eléggé közismert a szénanátha elnevezés, sőt az utóbi időben az ún. ideges nátha fogalom is. Az előbbit túlérzékenység okozza, elsősorban virágok vagy más növények hímporával szemben. Az ideg eredetű nátha (orvosi nevén rhinitis vasomotorica) lényege valójában szintén a nyálkahártya túlzott érzékenysége pl. hideggel, dohányfüsttel stb. szemben. Azonban ellentétben a szénanáthával, független az évszakoktól, tehát télen-nyáron egyaránt fennállhat. A kezelését az utóbbi esetekben szakorvosra kell bízni. Dr. Országit Ernő ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* »** *X* *2* *** «$♦ «J* »*♦ «j*«g» ♦♦♦ «J* «2« *2< láttam; hozzá hasonlót csak a Winnettou-ftlmek vásznán. Nem csoda, hogy a jugoszláv tengerpart büszkesége ez a természeti szépség! Sajnos, az idő elrohant. Jött a fájó búcsúzás. Elérkezett a hazautazás. A kéthetes üdülés felejthetetlen élményekkel gazdagítot. A tenger zúgása, a hullámok csapkodása, a ködbeburkolt, tengerölelte szigetek, a krkei vízesés, a zlarini korallcsiszolók, az éjszakai félelmetes viharok, a vadre-Melyik milyen? LOGIKAI JÁTÉK Egy gyorsvonat fülkéjében öt férfi kerül össze. Foglalkozásuk szerint: matróz, sofőr, katona, vasutas és nyomdász. Hamar összebarátkoznak, s rövidesen kiderül, hogy van közöttük angol, görög, spanyol, olasz, sőt, nyugatnémet is (de persze nem ebben a sorrendben). Társalogni kezdenek és nemsokára a következő beszélgetés folyik le közöttük: Matróz: A mi királynőnknek sohasem volt olyan kalóz-admirálisa, mint amilyen a XVI. században a tiéteknek volt. Sofőr: Kár, hogy nincs nekünk is egy olyan híres ferde tornyunk ... Katona: Nálunk nem történhetett volna meg: ami Hamburgban esett meg legutóbb, az a nagy betörési Nyom-Irhás gombóc Egykor télt vacsorára Tudtátok, mit ettem? Irhás gömböc volt a neve, — S be nagyon szerettem. Anyám egy nagy vöröshagymát Aprított hozzája. — Könnyezett a két szeme, de Mosolygott a szája. Naponként ezt Ismételtük, — Más nem jutott nékünk, Haj, de sokszor hallottam, hogy „Jaj, csoda, hogy élünk“. CSONTOS VILMOS > 2 <0 gS '2 ® N ■ M (0 a) M U . 'CD »§ I:0 *3 'O 0» Q .2 N > .2 Sm •3 o «.2* x a 03 Níd e > , 2 j=2 00 m «8 XQJ 'O E H o S s „ hí :0 S-gg- a 2 ta X ■§
