Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-01 / 5. szám
világpolitika felgöngyölítik az izraeli KÉMSZERVEZETET IRAKBAN Külpolitikai kommentárainkban már többször taglaltuk, hogy az izraeliak katonai sikerei Jórészt a Jól szervezett izraeli kémszervezetnek köszönhetők, illetve annak, hogy az izraeli kémszervezetet az arab országokban Jelentős funkcióban lévő egyének támogatják. Az 1967-es júniusi izraeli hatnapos háború is csak azért lehetett villámháború, mert az egyiptomi hadsereg repülőterei katonai, stratégiai központjai, rakéta kilövő állomásai el voltak árulva és hogy az árulás milyen fokú volt, orra elég egy példát felhozni, hogy az egyiptomi légierő kétharmadát a hangárokban pusztították el az izraeli repülőgépek. Szinte az első órákban megsemmisítették a hadsereg korszerű fegyverzetének túlnyomó részét. Amint ismeretes Egyiptomban azóta az árulással kapcsolatban több politikai per zajlott le és azóta is több intézkedés történt a nemzetbiztonság megszilárdítására. Üjabban Irakból érkeznek olyan Jelentések, hogy egyre több egyént tartóztatnak le, akiket azzal gyanúsítanak, hogy együttműködtek az egyiptomi kémszolgálattal. A letartóztatásokkal kapcsolatban ellentétesek a hírügynökségek Jelentései, azonban figyelemre méltó az iraki kormány azon felhívása, hogy Jelentkezzenek azok az egyének, akik együttműködtek az izraeli kémszolgálattal és mondják el, hogy hogyan szervezték be őket az izraeli kémszolgálatba ős milyen feladatokat kaptak. Ezek az egyének ugyanis enyhe büntetésre számíthatnak. Világméretben főleg a Jobboldal tiltakozik a letartóztatások ellen, azonban az tény, hogy az arab országok ütőképessége azért gyenge, mert egyes vezetők kétkulacsos politikát folytatnak és az izraeli nacionalista elemek szolgálatába állnak saját népük ellen. KÍNA MEGJELENIK A FÖLDKÖZI-TENGEREN? Az utóbbi időben igen sok találgatás folyik világszerte a kínai külpolitikáról. Ugyanis többen attól tartanak, hogy a két szuper nagyhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok mellett újabb nagyhatalom jelenik meg, mégpedig Kína és ez megnehezíti majd a világ megoldatlan problémáinak békés rendezését. Kína ugyanis nehezen nyugszik bele, hogy mint a legnagyobb lélekszámú állam a nemzetközi porondon mégsem jelent megfelelő erőt. Az év elején már az első napokban olyan diplomáciai manőverezést tett, amely megakadályozná a Szovjetunió és az USA legmagasabb szintű tárgyalásait. Kína az újévben mindenképen szerepelni akar a nemzetközi életben. Persze ez nem véletlen, ugyanis a kulturális forradalom már nem köti le a politikusok energiáját és a vietnami háború feltételezhető gyors befejezése is szabaddá teszi Peking kezét és lehetővé teszi, hogy más területeken folytasson politikai tevékenységet és esetleg megerősítse katonai kötelezettségeit. Az utóbbi a Földközi-tenger térségére vonatkoztatható. Nemrég Huan Jun-csen, a kínai hadsereg vezérkari főnöke egy hétig tartózkodott Albániában és ebből a katonai szakértők arra következtetnek, hogy Kína esetleg katonai támaszpontot épít ki Albániában és ezzel bizonyos erőt képvisel majd a Földközi-tenger térségében. Természetesen a katonai erőfitogtatásnak olyan célja is van, hogy a katonai támaszpont lényegében ideológiai támaszpont is lesz, mert ezen keresztül Peking Albániára támaszkodva — amely a zabolátlan Kína propaganda központja — erősíteni kívánja befolyását a Földközitengeri országok kommunista és munkás mozgalmában. A kínai Földközi-tengeri erőfitogtatás egyáltalán nem Járul hozzá a nemzetközi kérdések békés rendezéséhez. TERROR SPANYOLORSZÁGBAN A spanyol fasiszta diktatúra mindig kegyetlen eszközökkel nyomta el a népi megmozdulásokat, ennek ellenére a haladó erők Spanyolországban sem nyugodnak. A múlt év végén az újságírók támadták a Franco kormány antidemokratikus intézkedéseit. A diákmegmozdulások komolyan figyelmeztették a fasiszta rezsimet, hogy a spanyol nép Is megűnta a diktatúrát és le akarja rázni magáról a fasiszta Jármot. A mostani megmozdulásokra Jellemző, hogy a Franco kormány megalakulása óta először kellett kihirdetni rendkívüli állapotot az egész ország területén. A rendőrség széles jogkört kapott, például letartóztatásokat hajthat végre letartóztatást parancs nélkül. Egyidőben Spanyolországban úgy nézett ki a helyzet, hogy enyhül a belpolitikai feszültség. Erre engedett következtetni az 1966-os sajtótörvény, amely megszüntette az előzetes cenzúrát. Ezt követte az elkotmánytörvény, amely részleges amnesztiát adott a politikai foglyoknak. A hivatalok hallgatólagosan beleegyeztek néhány illegális munkás bizottság vagy szervezet működésébe. Természetesen ezek az engedmények a munkásosztály egyre erősödő akciói után Jöttek létre. A múlt év ősze azonban komoly konfliktusokat hozott a spanyolországi belpolitikai élet több szakaszán. Már több hónapja tart a rendkívüli állapot a baszk kisebbség területén a kormány a legbrutálisabb módon igyekszik elnyomni a nemzeti kisebbség követeléseit, amelyben igen nagy elkötelezettséget vállalt a baszk katolikus papság is. Az árak emelkedése és a bérek befagyasztása egyre Jobban kiélezi a helyzetet a munkások között és a belpolitikai helyzetet még Jobban kiélezték, illetve a Franco ellenes erők egységét Jobban öszszekovácsoltáik a diákmegmozdulások. A múlt őszi diákmegmozdulásokat a kormány néhány ígérettel igyekezett ellensúlyozni. Megígérte a diákonak, hogy saját szervezetet alapíthatnak, beszélni kezdtek a Jobb tanulási feltételekről stb. Azonban a diákmegmozdulások az engedmények ellenére is egyre jobban a politikai opozíció vonalára csúsztak. A diákmegmozdulások olyan méreteiket öltöttek, hogy múlt évben például föl akarták gyújtani az egyetemet. Ezek után megkezdődött a baloldali diákszervezetek üldözése. Az egyik letartóztatott diák Enrique Ruano kiugrott a hetedik emeletről. A diák halála még jobban felháborította társait és feleletül vörös zászlót tűztek az egyetemre és transzparensen éltették a 30 évvel ezelőtt vérbe fojtott Spanyol Köztársaságot. Ezek után a spanyol kormány riadót rendelt el és minden erejét bevetette a haladó erők ellen. A legutóbbi eseményeik azt bizonyítják, hogy a Franco-kormány nem riad vissza a legbrutálisabb intézkedésektől sem. Száz meg száz diákot tartóztatnak le és a madridi, valamint a barcelóniai diáknegyed teljesen elnéptelenedett, az egyetemek üresek. Több katonai egység a Jelentősebb spanyol városok felé közeledik. A spanyol események kimenetele még nem látható előre, azonban feltételezhető, hogy nem átmeneti megmozdulásokról van szó, hanem az opozíció olyan erejű akciójáról, amely végre is meg akarja dönteni Franco fasiszta uralmát. «£> «J* *3* «3* »:♦ *3» «3* «$► *** *** *** MANSHOLT TERVÉRÖL TÁRGYALTAK A Közös Piac miniszteri tanácsa megvitatta a hat közös piaci ország mezőgazdasági struktúrájának átszervezésére vonatkozó Mansholt-tervét. Debré francia külügyminiszter kijelentette, a közeljövőben nem várható a terv jóváhagyása. A terv érezhetően befolyásolja majd egész Nyugat- Európa gazdasági fejlődését, és ezért gondosan át kell tanulmányozni valamennyi pontját. Harmel belga külügyminiszter azt javasolta, hogy elsősorban a közös mezőgazdasági árakat tárgyalják meg. Vihar Pakisztán felett 0 Földrajzi és gazdasági sajátosságok 0 Nyugat- és Kelet- Pakisztán ellentétei 0 Ayub khán ellenfelei 0 Fogas kérdések Pakisztánban már hetek óta fokozódik a nyugtalanság. Egymást érik a tüntetések, amelyek nem egyszer tragikus kimenetelűek és mindkét országrészt megrázkódtatják. Kelet- Pakisztán fővárosában, Dakikában néhány napon belül 15-en vesztették életüket és fennáll a veszély, hogy a tüntetések elfajulnak. A népi megmozdulásokat részben gazdasági, részben politikai feszültségek váltják ki, melyekre mindennél beszédesebben adnak magyarázatot a száraz tények. Nyugat- és Kelet-Pakisztánt 2000 km távolság választja el egymástól. Már önmagában ez a körülmény meglehetősen nagy nehézséget támaszt a kormányzattal járó feladatok megvalósításában. Az ország területének mintegy hatodát képező Kelet-Pakisztánban, ahol az összlakosság több mint fele, vagyis 60 milliónál is több ember él, úgy gazdasági, mint néprajzi és éghajlati tekintetben elütő a kép. Kelet-Pakisztán aránytalanul nagy mértékben járul hozzá a nemzeti Jövedelemhez és főleg világviszonylatban is jelentős jutakivitelével a devizabevételek tetemes részét biztosítja. Ennek ellenére a devizák mindenekelőtt Nyugat-Pakisztán iparosítását szolgálják. Jellemző, hogy ebben az országrészben állomásozik a katonaság nagy része, amely egyébként a költségvetési bevételek lényeges hányadát nyeli el, és talán csak a Nemzetgyűlést kivéve, a központi 8 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. február 1. kormányhivatalok zöme is Nyugat- Pakisztánban székel. Csupán az utóbbi időben öltött testet az a — nyilvánosság megnyugtatását is célzó elhatározás, hogy Dakkában egy fegyvergyár épül. Jóllehet az ország köztársasági elnökének, Ayub khánnak rezsimje Kelet-Pakisztán tekintetében méltányosabb politikát igyekezett szorgalmazni, a sérelmek még korántsem szűntek meg, és azok nem kis' mértékben terjednek ki az elégtelen infrastruktúrára, az utak, a lakások, az iskolák stb. hiányára. Mindehhez hozzájárul, hogy a kelet-pakisztániak életrevalóbbaknak, mozgékonyabbaknak, produktívabbaknak tekintik magukat és ezen a I címen is úgy vélik — jogot formálhatnak követeléseik igazságos teljesítésére, amelyek azonban semmiképpen sem csúcsosodnak ki holmi szeparatizmusban, hanem beérnék az önkormányzattal. Tagadhatatlan, hogy Ayub khán nem keveset tett Pakisztán konszolidációja érdekében és nevéhez fűződik a főleg Kasmír miatt kirobbant háborús veszélyt elhárító taskenti egyezmény is, melynek révén a Szovjetuniónak sikerült India és Pakisztán akút konfliktusát a békés rendezés útjára Juttatni. Ám a konszolidáció megteremtéséhez Ayub khán már 1958-ban szükségesnek tartotta a politikai pártok feloszlatását, az elnöki hatalomra épített „irányított demokrácia“ érvényesítését, amely lényegében meghiúsítja, hogy a nép közvetlenül vegye ki részét a nemzetet érintő döntésekből. Azonban a haladó rétegek, nem utolsó sorban főiskolai diákság — úgy látszik — nem hajlandók a konszolidációért ily magas árat fizetni és a demokratikus ellenzék mindjobban felüti fejét... A demokrácia hiányaiért nyilván az sem kárpótolja Ayub khán haladó szellemű ellenlábasait, hogy Pakisztán, mely mint Ismeretes mind a Szovjetunióval, mind Kínával baráti kapcsolatokat tart fenn, de emellett szívesen fogadja a nyugati nagy nemzetközi bankok segítségét is, az 1965-ben lezárult ötéves tervidőszakában 30 százalékkal tudta növelni a nemzeti Jövedelmét, és a mostani harmadik ötéves terv újabb komoly előrelépést helyez kilátásba. Kétségtelen, hogy a taskenti egyezmény híján aligha lehetett volna erről sző, viszont nem szabad elfelejteni, hogy Kasmír ügye még továbbra is nyitott probléma, amely nacionalista szenvedélyeket fűt, és a Pakisztán—indiai kapcsolatok még távolról sem mindenben tisztázottak, illetve egészségesek ... Indira Ghandi, India miniszterelnöknője a két ország kapcsolatainak megjavítása érdekében újabban megnemtámadási szerződést ajánlott fel Pakisztánnak, Ayub khán azonban kitérő feleletet adott, ami nem éppen örvendetes tény. Kelet-Pakisztánban, amely élénk kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Indiával érthetőleg szívesen látnák India és Pakisztán egészséges jószomszédi viszonyának kialakulását, Ayub khán azonban kénytelen szembenézni egyrészt demokratikus, másrészt nacionalista ellenzékével, egyben pedig a kelet-pakisztáni autonomistákkal. Így politikája három irányban is ellenállásba ütközik és valóban nem könnyű eldöntenie, hol kössön ki hajójával... Szírt Időszerű jegyzetek Nixon várakozási Állásponton Richard Nixont óriási előkészületek után, — amint ismeretes — Január 20-án iktatták be az elnöki székbe. Az ünnepélyes aktus zavartalan lefolyását 14 000 titkos rendőr és más biztonsági közeg biztosította. A titkos rendőrök megszállták a környező épületeket, a levegőben pedig három helikopter körözött, amelyek állandó kapcsolatban álltak a földön szolgálatot teljesítő titkos rendőrökkel. Az amerikai belpolitikai viszonyokra Jellemző, hogy Nixon az Amerikai Egyesült Államok fönnállása óta először mondta ki az elnöki esküt négy centi vastag golyóálló üveg mögött. Egyébként az elnököt szállító fél millió dollárt érő elnöki autó is teljesen golyóálló. Az alapos biztonsági intézkedések következtében csak kisebb öszszecsapásokra került sor. A nagy ceremónia tehát megtörtént, beiktatták az új elnököt, a világot azonban főleg az érdekli, hogy Nixon merre tart a közeljövőben, milyen intézkedéseket tesz a béke érdekében. Programbeszéde nem túlsókat árul el. Nyilatkozatában a vietnami problémát csak futólag érintette. Azt mondotta, hogy véleménye szerint az idő kedvez a békének. Megemlítette az országok közötti békés versengés elmélyítésének szükségességét, valamint a szegények megsegítésének lehetőségeit. Azonban a külpolitikai kommentátorok között olyan vélemény alakult ki, hogy Nixon programbeszéde eléggé elvont, általános volt és nélkülözte a konkrétumokat. Ha közelebbről megvizsgáljuk Nixon programbeszédét, megállapíthatjuk, hogy jórészt hasonlít Johnson négy év előtti székfoglaló beszédére, amelyben szintén a békés egymás mellett élést hangoztatta, belpolitikai síkon pedig meghirdette a „nagy társadalom“ politikáját. Amint tudjuk, egyikből sem lett semmi. A vietnami háború egyre nagyobb méreteket öltött, és az USA-nak nem kevesebb, mint 30 millió dollárjába került évente. A nagy társadalom pedig várhatott a szociális segítségre. Világszerte nagy érdeklődéssel várták Nixon első sajtóértekezletét. De ez sem hozott sok újdonságot. Általában az a vélemény alakult ki, hogy Nixon elsősorban belpolitikai téren akar rendet teremteni. Többek között például átszervezte a nemzetbiztonsági szerveket és a külpolitikai kérdéseket óvatosan kezeli. Vietnammal kapcsolatban például megjegyezte, hogy a párizsi béketárgyalások Jól kezdődtek, de nem utalt arra, hogy mikor fejeződik be a háború. A közel-keleti helyzethez sem fűzött olyan kommentárt, ami elősegítené a megoldást, hanem inkább a következményekről beszélt. Megemlítette, hogy egy újabb közel-keleti „robbanás“, esetleg az atomhatalmak összetűzéséhez vezetne. Az atomfegyvereikkel kapcsolatban megjegyezte, hogy Amerikának is ratifikálni kellene az atomstop-egyezményt. Nixont egyébként a szovjet diplomácia is óvatosan kezeli, sem a választási kampány idején, sem székfoglalása után még semmiféle bíráló megjegyzést nem tettek vele kapcsolatban. Nixon többször beszélt már a szovjet—amerikai együttműködés elmélyítésének lehetőségéről és a szovjet államférfiak is kedvezően reagáltak erre. Nixon tehát eddig még várakozó állásponton van, azonban lehetséges, hogy a iközéljövőben a két szuper nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA olyan lépéseket tesz, ami lényegesen hozzájárul majd a világ problémáinak békés rendezéséhez. A KGST 20 ÉVE A világ közgazdasági szakemberei élénk figyelemmel kísérték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsiának 38. ülésszakát, amit Berlinben tartottak meg. A KGST 20 éve eredményes volt és hozzájárult tagállamai iparának gyors fejlődéséhez. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a KGST-be csoportosult államok már a világ ipari termelésének 31 százalékát állítják elő. Amikor 1949. Január 25-én megalakult a KGST, valószínű, hogy az alapító hat állam sem gondolt ilyen gyors fejlődésre. Köztudomású, hogy annalkidején a Marsallterv uralta a világot és a KGST ezt igyekezett ellensúlyozni. Az alapító tagok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió eleinte elég nehézséggel küzdött, de később hozzájuk csatlakozott Albánia,, a Német Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Jugoszlávia és megfigyelőként Kuba. A KGST eleinte főleg az árucserére összpontosította tevékenységét, később a szakosított kooperációra, majd a szocialista nemzetközi munkamegosztásra. Ezeket a szakaszokat főleg az egyes országok ipari fejlődésének üteme diktálta. Az együttműködés igen szép eredményeket hozott, hisz az 1961-es 67-es években a KGST államainak ipari termelése 8,4 százalékkal növekedett. Ha már itt tartunk, nem árt megjegyezni, hogy a Közös Piachoz tartozó országok ipari termelése ugyanennyi idő alatt csak 4,9 százalékkal nőtt. Nyugati közgazdasági szakértők szerint, a Jövőben a KGST államai iparának fejlődése még gyorsabb lesz. Eredményes volt az országok közötti kereskedelem is. Főleg a gépek és berendezések kölcsönös segélyét illetően. Elég megemlíteni például, hogy az 1966—67-es évig a tagállamok kereskedelme ezen a téren megkétszereződött. A 38. ülésen az árucsere-forgalom gyorsabb fejlődéséről, a tudományos és műszaki együttműködés elmélyítéséről volt szó. Az egyezmények még szorosabbra fűzik a KGST államait és lehetővé teszik, hogy a tagállamok ipara az élvonal felé törjön. BÁLLÁ JÖZSEF KÉTÉVENKÉNT ÜJ TÍPUSÚ VADÁSZGÉP AZ USA-ban új vadászgépet fejlesztettek ki F—14-es jelzés alatt. A jelentések szerint maximális sebessége 2400 km óránként és olyan ágyúkkal van felszerelve, amelyek percenként 6000 lövést adnak le. Ezen felül levegő-levegő rakétákkal, valamint hat bombával van felszerelve. Azonban a katonai szakértők megjegyzik, hogy a Szovjetunió már rég rendelkezik ilyen típusú vadászrepülőgépekkel és átlagosan kétévenként fejlesztenek egy újabb típusú vadászgépet. FBI-TELENTÉS A BŰNÖZÉSRŐL Az Egyesült Államokban 1968 első kilenc hónapjában az országos bűnözési arány 19 százalékkal meghaladta a tavalyi hasonló időszak bűnözését — olvashatjuk az FBI legújabb Jelentésében. Edgar Hoover, az FBI igazgatója közölte: 1968 első háromnegyed évében az erőszakos cselekmények 32 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Az erőszakos nemi közösülések száma 17 százalékkal, a gyikosságoké 15 százalékkal és a súlyos testi sértéseké 13 százalékkal nőtt. HIRDETÉS Szövetkezetnél vagy állami gazdaságnál vállalok dohány- vagy zöldségkertészi állást. Dohánykertészi képesítéssel és tizennégy éves gyakorlattal rendelkezem. Címem: VERBÖK ISTVÁN, Bina, £. 255, okr. Nővé Zámky. szemle
