Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-01 / 5. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK

Az őszi gabonák télvégi ápolása,

fejtrágyázása

A januári csapadék és a viszonylag enyhe időjárás miatt több helyen belvizek keletkeztek. Különösen nagy szükség van tehát arra, hogy az üzemekben — még ott is, ahol a búza vetése az agrotechnikai követelményeknek megfelelő minőségben történt — a gabonák télvégi ápolását a szokásosnál nagyobb gonddal, a lehető legkorábban és szakszerűen mindenütt elvégezzék. Az eddigi tapasztalatok szerint a télvégi ápolás a termést nagymértékben befolyásolja.

Mielőtt a vetésápolás főhb feladatairól szólnánk, gondolni kell arra a veszélyre, amit most a belvizek okozhatnak. A belvizek a leggyengébb minőségű búzavetéseket veszélyeztetik. A gondokat később az csak növelheti, ha most a gazdaságok nem tesznek meg mindent a vízzel borított gabonák megmentésére. «

Megfelelő eredményre csak akkor lehet számítani, ha a vízlevezető árkokat az üzemekben máris mindenütt kitisztítják, ha szükséges, újakat készítenek, a vízügyi szervek pedig a befogadókat, a csatornákat, a víz elvezetésére alkalmassá teszik.

Ismert az is, hogy a kora tavaszi talaimunkákat legtöbbször a sok csapadék, de különösen az állóvizek akadályozzák. A hosszantartó vízborítás pedig a növényzetet legtöbbször kipusztítja. Hiába tesznek meg tehát mindent, a gabonák télvégi ápolása során, ha később — az ősszel ás télen esedékes munkák elmulasztása miatt —a belvíz az őszi gabonák egy részét kipusztftja.

A búzatermés növelésének egyik legfontosabb tényezője, a műtrágyázás. A termés kialakítására különösen a nitrogénműtrágyáknak van nagy szerepük, kísérleti tapasztalatok szerint a búza tenyészideje alatt úgyszólván a csírázástól az érésig, állandóan vesz fel nitrogént, de vannak különösen nitrogénigényes időszakok. Ilyen időszak a tél vége, amikor a gabonákban a kalászkezdemény alakul ki. A téplálóanyag-igényt — a hidegtől megsanyargatott növényeknek — nitrogénműtrágyákkal feltétlenül ki kell elégíteni. A nitrogénműtrágyákkal végzett fejtrágyázás akkor lesz valóhan hatékony, ha azt mi.nél korábban végezzük. A korai fejtrágyázást különösen a rövidebb jarovizációs igényű külföldi búzafajták igénylik, mert e fajtáknál a kalászkezdemény sokszor már február végén kialakul. A korán kiszórt feitrágya általában biztosan lejut a gyökérszintig, és így a gyenge növények szükségszerű fejlődésükhöz megfelelő mennyiségű táplálóanyaghoz jutnak.

Sík fekvésű tájainkon a fejtrágyázás a tél második felében bármikor elvégezhető, ha a talaj felszíne fagyott, és összefüggő hótakaró már nem borítja. Ilyenkor a fejtrágyázást még nem zavarják a különböző más munkák, az üzemekben a szükséges

kézierő, gép és egyéb kapacitás rendelkezésre áll. Dombos vidékeken, a korán kiszórt műtrágya hóolvadás vagy esőzés hatására lemosódhat. Ilyen táblákon a fejtrágyázást akkor ajánlatos elvégezni, amikor a növekedésnek indult növényállomány az esetleges lemosódást már meggátolja. A fejtrágyázásra felhasználandó nitrogénműtrágya mennyiségét csakis üzemen belül, táblánként, gondos felméréssel lehet megállapítani.

A régen istállótrágyázott, gyenge termőerőben levő, sok kedvezőtlen összetételű szerves maradványt tartalmazó talajokon a nitrogénhiányt nagyobb műtrágyaadaggal lehet egyensúlyozni. Ajánlatos csoportosítani a búzavetéseket fejlettségi állapot, fajta, elővetemény, vetési idő stb. szerint, és számításba kell venni az elmúlt években bedolgozott szerves és műtrágyák sokszor jelentékeny utóhatását is.

Olyan esetekben, amikor ősszel foszfor- és kálimfitrágyákkal — csökkentett nitrogénnel — alaptrágyázást végeztünk, rendkívül fontos a fejtrágyázás nitrogénműtrágyákkal. Az elmúlt években szerzett üzemi tapasztalatok szerint a tél végén adagolt hektáronkénti 40—-60 kg nitrogén hatóanyag igen jó hatású a gyenge gabonák fejlődésére, és számottevő terméstöbbletet eredményez.

Egységnyi területen a nitrogén fejtrágya mennyisége az őszi nitrogén alapműtrágyázástól is függ. Tapasztalatok szerint 80—100 kg/ha összes nitrogén hatóanyag — ősszel egyéb, foszfor és káli alapműtrágyákkal is kiegészítve — számottevő terméstöbbletet ad. A fejtrágyaadagok megállapításakor búzafajták szerint is helyes különbséget tenni. A szilárd szalmájú, külföldi intenzív fajták a nagyabb műtrágyaadagokat jobban hasznosítják a megdőlés veszélye nélkül. A külföldi intenzív búzafajták táplálóanyag-értékesítő képessége is jobb.

A hektáronkénti fejtrágyaadagok mennyiségét az üzemben rendelkezésre álló műtrágyafélék nitrogénhatőanyag-tartalma is befolyásolja. A különböző hatóanyag-tartalmú nitrogénműtrágyák 100 kg-jában a növények számára nélkülözhetetlen táplálóanyag kisebb-nagyobb mennyiségű. Ezért a fejtrágyázásnál felhasználható, gyorsan ható műtrágyák csakis a táplálóanyag-tartalom szabja meg.

A fejtrágyázáshoz megfelelő mfitrágyaszórókkal rendelkezzünk. Fontos követelmény, hogy az üzemekben a gépekkel a hatóanyagot a gabonatáblákon egyenletesen terítsék. Ez a célkitűzés a gazdaságokban levő különböző típusú tányéros vagy repitőtárcsás műtrágyaszórókkal megvalósítható. Az egyenletes terítés előfeltétele: a gépek pontos beállítása és a megengedett sebességgel történő vontatása.

A mezőgazdasági üzemekben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e nitrogénműtrágyával való fejtrágyázás költsége a többlettermésben sokszorosan megtérül, s általában egy mázsa búzaterméstöbbletet 8,5 kilogramm nitrogén hatóanyag biztosít. Ennek alapján a hektáronként felhasznált 1 mázsa 20,5 százalékos nitrogénműtrágya mintegy 5 mázsa búzaterméstöbbletet ad.

Az üzemekben felhasznált nitrogénműtrágya mennyiségétől, és az őszibúza-vetés állapotától függően okszerű télvégi fejtrágyázással a hektáronkénti tiszta jövedelem 1000—1500 koronával növelhető. Amellett, hogy a búzatermesztés gazdaságosságát a fejtrágyázás nagymértékben javítja, a többlettermés elősegíti az ország kenyérgabona-szükségletének kielégítését.

Nehéz lenne arra határozott választ adni, hogy tél végén, kora tavasszal az ápolási munkák közül melyik a legfontosabb. Az azonban biztos, hogy a jól végzett fejtrágyázás is csak többletköltség marad, ha a tél végén, rendszerint a fejtrágyázás után bekövetkezett felfagyást nem szüntetik meg.

jól tudjuk, hogy a télvégi nagymértékű éjszakai és nappali hőmérsékleti ingadozások miatt, a felszín állandó mozgása következtében a talaj felputfad, a fiatal növényzet gyenge gyökérzete elszakad. A víz- és a táplálóanyagfelvétel is megszűnik. Az ilyen gabonatáblák növényzete hirtelen sárgul, a talajfelszín pedig már rálépéskor is szőnyegszerűen süpped. A felfagyást télvégén az ilyen tünetekről könnyű felismerni, de ehhez az szükséges, hogy a szakemberek a gabonatáblákat naponta vizsgálják meg. Felfagyás esetén a hengerezéssel való késlekedés helyrehozhatatlan károkat okoz. A felfagyott búzavetés a tapasztalatok szerint 40—50 óra alatt kipusztul. Ezért a hengerezést a felfagyás észlelésekor azonnal el kell kezdeni, és azt még éjszakai műszak szervezésével is a lehető legrövidebb idő alatt ajánlatos befejezni. Sok gazdaságban — helyesen — a nagy veszély miatt az önköltséget alig növelő hengerezést tél végén mindenképpen elvégzik.

Helytelen lenne az őszi gabonák télvégi ápolásával kapcsolatos teendőket receptszerfien megállapítani. A feladat más lehet üzemenként, sőt sokszor még táblánként is. Ezért a munkák sorrendjét eldönteni, az alkalmazandó gépeket munkába állítani, a felhasználandó anyagok menynyiségét megállapítani az üzemi viszonyok szerint szabad. Azt viszont minden gazda jól tudja, hogy az őszi gabonák télvégi ápolása rendkívül fontos teendő, s csakis a gondos munka teremtheti meg a jó termés előfeltételeit.

László László,

tudományos munkatárs

Az elhízott csirkék

keveset esznek

A Marylandi Egyetemen (USA) azt a kérdést vizsgálták, hogy milyen befolyású a broiler csirkék étvágyára azok hlzottsága: mennyiben függ öszsze ez az állapot a takarmány minőségével, kiegyensúlyozott béltartalmával, és milyen az összefüggés a környezeti hőmérséklet és a hízottság, illetve a takarmány béltartalma között.

Korábbi kísérletekben tisztázták, hogy az alacsony fehérjetartalmú takarmányon a csirkék már pár nap leforgása alatt „túleszik“ magukat, és elhíznak. A további kísérletek céljából kéthetes csirkéket neveltek különböző takarmányon; ezek egyenlő súlyúak voltak, de testük zsírtartalma 20, illetve 24 g/o volt. Ezek az „elhízott“ és „sovány“ White Rock fajtájú broilercsirkék mind hfmivarúak voltak és a csoportok ad libitum mennyiségű, de kísérleti csoportok szerint különböző fehérje beltartalmú takarmányt kaptak. A fehérje menynyiségét a nélkülözhetetlennek ismert methionin aminósav mennyiségével szabályozták.

Egyik kísérleti csoport takarmányában a methionin a szükségesnél jóval kevesebb volt, a másikéban a methionin kiegyenlített, de bőséges menynyiségben szerepelt. A harmadik csoportnál a methionin csak szűkösen volt elegendő a fehérje mennyiségéhez képest.

A kísérlet során azt tapasztalták, húgy a sovány csirkék tízszer annyi takarmányt fogyasztottak az alacsony methionin tartalmú takarmányból, mint a kövérek. A magas methionin

tartalmú és a methionnal bőségesen ellátott „jól kiegyenlítettnek“ ítélt takarmányból viszont csak kétszeres, illetve háromszoros mennyiséget fogyasztottak a kövér csirkék fogyasztásával összehasonlítva.

A kiegyenlítetlen methion-tartalmú takarmányt fogyasztó kövér csirkék 9 nap alatt 37 grammot fogytak, de testük zsírtartalma 21 % maradt. A sovány csirkék ezzel szemben átlagosan 124 grammot gyarapodtak és testük zsírtartalma 9,8 %-ra nőtt, ami a korhoz képest normális arány.

A változó környezeti hőmérsékleti viszonyok között is azt tapasztalták, hogy a zsíros csirkék kevesebb takarmányt fogyasztanak. A legnagyobb különbséget ekkor is a „kiegyenlítetlen“ beltartalmú (methionin-tartalmú) takarmány esetében tapasztalták. Ha azonban a takarmány béltartalma kiegyenlített, meglepő gyorsasággal képes az állat takarmányfelvételét úgy szabályozni, hogy testének zsírtartalma a normális arányt hamar elérje. Mindazonáltal a kövérség kevésbé hátrányos a csirke növekedése szempontjából, ha a takarmány béltartalma kiegyensúlyozott.

Alacsonyabb terem-hőmérsékleten a sovány csirkék több takarmányt fogyasztanak, jobban növekednek, különösképpen a kiegyensúlyozatlan takarmányon. Ha a takarmány béltartalma kiegyensúlyozott (ez esetben methionin-tartalma biztonságosan elegendő és nem szűkös), a sovány csirkék súlygyarapodása nem nagyobb a kövérekénél, noha több takarmányt fogyasztanak.

Poultry Digest

J3} iedlmajer János, a csicsói szővetkezet elnöke reggeli ellenőrző körútjáról érkezik az irodába. Megragadom a kínálkozó alkalmat, hogy megtudjak egyet s mást az elmúlt év eredményeiről. Az iroda egyik sarkában kályha árasztja melegét. A vígan duruzsoló tűzben dzsinek módjára ropják táncukat a parányi szikrák. Beszélgetésünk nyomán az iroda levegője számokkal, eredményekkel és gondokkal lett tele.

— Tizenhárom és fél vagon sertés- és 700 mázsa marhahúst állítottunk elő — kezdi mondanivalóját az elnök. Ebben nincs semmi különös, de abban már igen, hogy mivel csökkentették a baromfihús fölvásárlási árát, megszüntettük a vágóbaromfi tartását. Az sem a mi hibánk, hogy a tervezett 1 millió 400 ezer darab tojás kitermelését .csupán 1291 darabbal sikerült túlteljesíteni. A nemesócsai takarmánykeverő ludas a dologban, mert az év elején nem adott elegendő szemlézett baromfieleséget. A kiesés egyik napról a másikra jelentkezett a tojástermelésben. Volt nap, amikor 500—600 tojással csökkent a termelés. Ez rányomta bélyegét az év eredményeire is, hiszen amíg 1987-ben egy tojóra 200 darab tojást értünk el, addig az elmúlt évben csak 177 darabot.

Egyre jobban belemelegszünk a beszélgetésbe s egyszercsak a tehenészetnél kötünk ki, amelynek dolgozói az elmúlt évben jó munkát végeztek. Az előirányzott 500 ezer literes tejeladási tervet 80 ezer literrel toldották meg és jelenleg is 7—8 liter között mozog felési átlaguk.

— A növénytermesztés igen megsínylette a csapadékhiányt. A szárazság nagy vámot szedett a termésből, fóieg a szálastakarményok hozamából. Nem lehet gyógyír számunkra,

hogy az egyes gabonafélék hektár-Két szövetkezet házatáján

hozamát sikerült túlteljesítenünk, mert ha kedvez az Időjárás, az eredmények sokkal szebbek lehettek volna. Búzából 38,5 (33), árpából 38 (42), kukoricából 30, illetve 53 métermázsás hozamot értünk el. (Zárójelben a tervezett hektárhozam.) Hazai kukoricát 170 hektáron termesztettünk, de ebből a fajtából (szemesen) csak 30 mázsát értünk el, ugyanakkor a jugoszláv vetőmagból vetett kukorica hektárhozama 53 mázsa volt. Nem tudom megérteni, hogyan lehet, hogy hazánkban több magnemesítő állomás működik, nagyhoaamú vetőmagot mégis külföldről — búzát a Szovjetunióból, kukoricát Magyarországról és Jugoszláviából — kell behoznunk — mondotta Riedlmajer János.

Bödök Géza agronómus és Kis Nándor gépesítő egyszerre toppantak ez elnöki irodába. Jobbkor nem Is érkezhettek. őket is bevonjuk a beszélgetésbe, mely további adatok gyűjtését teszi lehetővé. Az agronómustől megtudom, hogy a mélyszántással rekord idő alatt végeztek. Hogy minden különösebb zökkenő nélkül sikerült pontot tenni a munka végére, az elsősorban Szikonya József, Sárközi Dezső, Tahi Károly és Kollár Károly érdeme. A gondjaikra bízott lánctalpas gépek karbantartását nagy gonddal végezték és ennek tudható be, hogy a szántási Idő alatt a legkisebb hiba sem fordult elő.

— Ami a gépparkot illeti — veszi át a szót Kis Nándor — kissé elhasználódott, de ennek ellenére a szükséges javítás után megfelelnek a követelményeknek. Szövetkezetünknek jól fölszerelt műhelye van, ahol még a bonyolultabb hibák javítását is elvégezzük. Annál inkább fontos ez, mert a mezőgazdasági gépek ára magas, és ezek pótlása jelentősen befolyásolja a termelési költségeket. Ugyanez vonatkozik az alkatrészekre Is. Amit lehet, házilag készítünk, mert az illetékesek többszöri ígérgetése ellenére sem történt lényeges javulás ezen a téren.

Bödök elvtárs ismét a növénytermesztésre tereli a szót, mely fájó pontja a szövetkezetnek. A mezőgazdász számára a legnagyobb gondot az jelenti, hogy csapadékos időben 300 hektáros területen a talajvíz garázdálkodik, szárazság következtében pedig a földterület nagyobbik felében keletkezik kár.

A folyosó túlsó felében kattognak a gépek, sorakoznak a számoszlopok, az elmúlt év gazdasági eredményeinek összegezése folyik. Riedlmajer János szerint nincs ok aggodalomra. Annak ellenére, hogy az egyes szakaszokon bizonyos lemaradás mutatkozik, az előirányzott pénzügyi tervet teljesítik. Ez lehetővé teszi, hogy a munkaegységenként tervezett 26 koronát kifizesse a szövetkezet.

Mit mondanak a szomszédok?

A komáromfüssi szövetkezet irodájában Németh István ökonómussal beszélgetek, de néhány perccel később befut Dobronyi István elnök is. Náluk is az elmúlt év eredményei felől érdeklődöm.

— Mi kis szövetkezet vagyunk — mondja Dobronyi elvtárs. Mezőgazdasági földterületünk 324 hektár, s ebből a szántóterület 311 hektár.

Az elmúlt esztendő eredményeivel nem lehetünk elégedettek, mert egyes termelési szakaszon lemaradtunk. A szárazság miatt e cukorrépa termése jóval kevesebb lett a tervezettnél, hasonló a helyzet a kukoricánál is.

Németh István ökonómus azt nehezményezi, hogy szövetkezetük 100 százalékra teljesítette a gabonaleadás tervét és mégis hátrányban vannak azokkal a szövetkezetekkel szemben, amelyek adósak maradtak a gabonával. Úgy néz ki a dolog, hogy a gabonaeladás teljesítésért nem kapnak a szövetkezetek célprémiumot. Most azok a szövetkezetek járnak jól, amelyek nem adták el gabonájukat, hanem a sertések hizlalására fordították. Olcsó takarmánnyal hizlaltak, ugyanakkor kilónként 13 koronát kapnak az eladott árúért. A sertéshús teljesítése után még célprémiumot is kapnak Véleményem szerint ez nem igazságos intézkedés.

A helyzetet még bonyolultabbá teszi az a körülmény, hogy a szövetkezet nem teljesítette a sertéshús eladási tervét. Igaz hogy 60 sertésük eladásra készen állt, de a járás területén dúló száj- és körömfájás miatt nem kerülhetett sor elszállításukra. Ugyancsak visszamaradt öt darab 600 kilogrammos hízébikájuk is. Bizony ez az összeg hiányzik a pénzügyi tervből.

A komáromfüssiek évek óta foglalkoznak gyógynövények termesztésé vei. A székfű fkamilla) és a levendula természtése munka igényessége mellett is jól jövedelmezett. Mégis úgy határoztak, hogy fölhagynak e növényfélék termesztésével. Elhatározásukat azzal Indokolják, hogy a

növények elöregedtek, de a döntéshez az Is hozzájárult, hogy csökkentették a fölvásárlási árakat.

— Mivel szövetkezetünk kicsi, ezért igyekszünk a földből kivenni amit csak lehet, — egészíti kl az elnök az ökonómus fejtegetéseit. Hogy nem gazdálkodunk rosszul, az is bizonyltja, hogy dolgozóink évi átlagos jövedelme 24—25 ezer korona között mozog. Egy munkanormára 28 koronát fizetünk. Még egy további adattal is bebizonyíthatom szövetkezetünk fejlődését, mégpedig azzal, hogy amíg 1984-ben 900 ezer koronát fizettünk ki munkaegységekre, addig az elmúlt évre 1 millió 200 ezer korona került szétosztásra. De ha mélyebb elemzés alá vesszük szövetkezetünk fejlődését, azt tapasztaljuk, hogy a termelési költségeik rohamos növekedése révén egyhelyben topogunk. A műtrágyák, e mezőgazdasági gépek áráhak szüntelen növelése igen megdrágítja a termelési költségeket. Például négy évvel ezelőtt vásároltunk egy pótkocsit, amelyért 4500 koronát fizettünk, most ugyanaz a pótkocsi 9000 koronába kerül.

Szóbakerült a munkaerő kérdése is. A szövetkezet jelenleg nem küzd munkaerőhiánnyal, de nagy erőfeszítésbe kerül a dolgozók megtartása. Ugyanis a Hydrostav, Váhostav és ez állami gazdaság ideiglenesen jobb anyagi feltételeket kínál. Egyes dolgozók nem azt nézik, hogy a szövetkezetben állandó munkalehetőséget találnak, hanem azt, hogy másutt 100 vagy 200 koronával többet kereshetnek.

Németh István ökonómus derűlátóan ítéli meg a helyzetet. Annak ellenére, hogy egyik-másik termelési szakaszon lemaradtak, a tér. :zett pénzügyi tervet — 3 millió 365 ezer koronát — mégis teljesítik.

Andriskin József