Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-01 / 5. szám
BELPOLITIKA £sehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége hétfői ülésén a legutóbbi események során kialakult politikai helyzetről tárgyalt. Az elnökség kijelentette, hogy nagyra értékeli polgártársaink s az ifjúság túlnyomó többségének megfontoltságát. Bebizonyították, hogy nem ragadtatják magukat olyan akciókra, amelyeknek kiváltására bizonyos szélsőséges elemek törekszenek. A CSKP KB elnöksége nagy elismeréssel nyilatkozott közbiztonsági szerveinkről, melyeknek tagjai áldozatkészen s határozott fellépésükkel lehetővé tették a rend helyreállítását a fővárosban és másutt is, ahol társadalomellenes (Csoportok s egyéb elemek megkísérelték a helyzet kiélezését, a békés lakosság terrorizálását, a közrend megbontását. Az elnökség szívélyes üdvözletét küldte Alexander Dubcek elvtársnak, egyben gyors javulást kívánt neki, hogy minél előbb egészségesen térhessen vissza munkájához. Majd az elnökség tudomásul vette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánynyilatkozatának szövegét és jóváhagyását javasolta. Ezt követve megvitatta a Szövetségi Gyűlésben ténykedő kommunista képviselők klubjára vonatkozó javaslatot. Ez a klub az eddigi pártcsoport helyett létesült. Jk napokban aktívaülést tartottak Prágában a fővárosi és a közép-csehországi 'kerületi népi milícia alakulatainak képviselői. A jelenlegi politikai helyzetről Eubomír Strougal elvtárs tartott beszámolót. Beszédében kifejtette, hogy mindazok, akik nem kívánják a pártnak, hogy szilárdan összefogja sorait és megszilárdítsa a szocialista erők egységét, nem kívánnak sikert ennek az aktívának sem. Megállapította, hogy a népi milíciák mindig hűséges alakulatai voltak a pártnak, de nemcsak voltak, hanem meggyőződésünk, hogy lesznek is. A párt — hangsúlyozta Strougal elvtárs — mindig támaszkodhat a munkásőrség tagjaira, a Központi Bizottság novemberi határozatainak megvalósításában, amely az egyetlen reális kivezető út a jelenlegi bonyolult helyzetből. A továbbiakban Strougal elvtárs beszélt a tömegtájékoztatási eszközök munkájáról, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek fejlődéséről. Aláhúzta annak szükségességét, hogy a jelenlegi időszakban valamennyi kommunistának szilárd egységben kell fellépnie. íjlésezett a héten a Nemzeti ^ Front Központi Bizottságának elnöksége is Prágában. A tanácskozást Evzen Erban, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke vezette. Tárgysorozata első pontjaként az elnökség megvitatta a szövetségi gyűlés és két kamarája — a Népi Kamara, s a Nemzetek Kamarája — alakuló ülésére tett előkészületeket. Részletesen foglalkozott az elnökség a jelenlegi aggasztó belpolitikai helyzettel. Hangsúlyozta, hogy a lakosság körében keltett nyugtalanság, s a belső viszály ellentétben állnak népünk érdekeivel, akadályokat gördítenek az ország képviselői törekvéseinek útjába, és nem egyeztethetők össze a Nemzeti Front politikájával. Nem szólva arról, hogy mindezek a jelenségek rendkívül megnehezítik január utáni programunk megvalósítását. Éppen ezért a Nemzeti Front elnöksége fegyelmezettségre hívta fel minden szervét és szervezetét és egyben arra a kötelességükre is figyelmeztette őket, hogy kezdeményező javaslataikkal a Nemzeti Front talaján lépjenek fel, ahol a valóban értékes javaslatok és indítványok demokratikus megvitatása lehetővé teszi az egybehangzó álláspontok kialakítását. •Sajtóértekezletet tartott a na** pókban Jan Pelnáf belügyminiszter. Ismertette az újságírókkal a Szövetségi Belügyminisztérium feladatait, különös tekintettel a CSKP Akcióprogramjára. Pelnáf elvtárs rámutatott az elmúlt napokban kialakult súlyos helyzetre. Olyan jelenségek voltak tapasztalhatók, amelyek méltán aggasztóak éppen ezért társadalmi érdek, hogy a rendőrség következetesen és határozottan védje a közrendet és hozzájáruljon az anarchista tendenciák felszámolásához. Államunk minden polgárának éreznie kell a biztonságot — jelentette ki a belügyminiszter — tudatában kell ienni személyi biztonságának, jogainak, valamint annak, hogy törvényerővel védik a rendet lakóhelyén, munkahelyén. A belügyminiszter a továbbiakban ismertette az ország föderatív rendezéséből származó szervezési problémákat, a biztonsági szervek munkájának, területén. 2 SZAR AH FÖLDMŰVES 1989. február 1. A haladó erők határozott fellépése szükséges A napokban zajlott la Bratislavában az I. szlovák szakszervezeti kongresszus. A tanácskozáson 525 küldött képviselte Szlovákia 1 millió 340 ezer szervezett dolgozóját. A kongresszuson felfii Itetö beszédet tartott dr. Gustáv Husák elvtárs, az SZLKP KB első titkára. Beszédének lényegesebb részeit az alábbiakban közöljük. Beszéde bevezetőjében Husák elvtárs üdvözölte a kongresszust, s rámutatott arra a tényre, hogy a tanácskozásra bonyolult politikai helyzetben került sor. Mind a pártszervezetek — fejtette ki Husák elvtárs —, mind az állami és gazdasági szervek feladata a problémák megoldása, hogy a szocialista társadalom alap-' gondolata, a dolgozó ember szabadabb, jobb, gazdagabb élete valósággá váljék. Ennek ellenére következetesen el kell térnünk a konkrét gazdasági és szociális problémák megoldásától. Államunk politikai élete már több mint egy év óta nagyon viharos, és különösen az utóbbi időszakban egyik feszültség a másikat, egyik válságos helyzet a másikat követi. Ezek a kérdések természetesen nem csupán a kommunista pártot érintik, hanem minden polgárt is, és annyival inkább a dolgozók hatalmas szervezetét, amilyen a szakszervezeti mozgalom. A SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉRTELME Ma egyes emberek valahogy elködösítik a szocialista társadalom legbennsőbb értelmét. A szocializmust úgy magyarázzák, hogy végül már semmi sem marad belőle, csak az elnevezés. Tudjuk, hogy a munkásmozgalom már a múlt évszázadba visszanyúló kezdete idején harcolt és áldozatokat hozott azért, hogy hozzájáruljon a kizsákmányoló osztály legyőzéséhez és felépíthesse a politikailag jobb, szociálisan Igazságosabb, minden kizsákmányolástól mentes társadalmat, amely belsőleg Is demokratikus. Ettől a céltól a kommunista párt — és meggyőződésem szerint a szakszervezeti mozgalom sem tért el. Igaz, hogy az ötvenes évek jelentős torzulásai rányomták bélyegüket mozgalmunkra, gyengítették eszmei és gyakorlati lépéseink vonzóerejét, gyengítették a párt népszerűségét a dolgozóik széles tömegei előtt és számos negatívummal az egész társadalmat. Másrészt azonban ebben az időben is az embermilliók becsületes munkája révén államunk gazdaságilag, szociális és kulturális téren is igen magas színvonalat ért el. Mindazt, amit ezekben az években kiépítettünk, nem lehet leírni, nem lehet csupán tagadni. POLITIKÁNK REFORMJA Politikai rendszerünk reformjára akkor került sor, amikor erre még nem készültünk fel kellő módon. Ezért közvetlenül január után láthatóvá válik a vontatottság és a rögtönzés célkitűzéseinkben és a konkrét 'megoldásokban. Habár nem túlságosan tervszerűen és következetesen, mégiscsak kizártuk társadalmunkból a bürokratikus, centralisztikus uralmi rendszert és a problémák ilyen módon történő megoldását. A dolgozó ember számára megnyílt a politikai tér, közéletünkből eltűnt az a rendszer, amely nem számolt az emberrel ás az embernek azzal a jogával, hagy részt vehet az állam lényeges kérdéseinek alakításában és ellenőrizheti a döntéseket. Kialakult a szocialista demokrácia, a polgárok demokratikus kapcsolatainak és az egyes szociális csoportok kapcsolatainak új tartalma. Sokat beszélnek arról, hogy valaki korlátozni akarja a polgárjogokat. Nézzünk szét magunk között, vajon hol korlátozzák ezeket a jogokat? Az alapvető demokratikus jogokat nálunk megtartják és a párt vezetősége szintén arra törekszik, hogy ezeket az alapvető jogokat tiszteletben tartsák és meghonosítsák. Miért támadnak tehát olyan küzdelmek és megmozdulások, amilyeneket például a közelmúltban éltünk át? Látni kell, hogy az a politikai front, amely 1968 januárja előtt a Novotny-rendszer ellen kialakult, a maga egységében bonyolult volt. Ezen a fronton álltak olyanok is, akik egyáltalán nem értettek egyet a szocializmussal. A gárdisták is Novotny ellen voltak és mégsem tartjuk ma őket a haladás hordozóinak, hanem óvatosak leszünk, ha arra törekszenek, hogy politikai életünkbe saját eszméiket csempésszék be. A másik oldalon viszont szervezkedtek és szervezkednek azok a különféle szocialista ellenes erők, amelyek nem tudtak soha belenőni a szocialista társadalomba és ezt sohasem tartották sajátjuknak. Ezek az erők a párt jobboldali csoportjaival együtt szüntelenül demagóg jelszavakat hangoztatnak, ezzel hívják fel magukra a széles néprétegek figyelmét, majd ezt használják ki a párt és az állam vezetőségének irányvonala ellen, hogy így állandó feszültséget és válságot idézzenek elő. Áz elmúlt időszak eseményeinek politikai vonatkozása — mondotta Husák elvtárs — gondolkodásra kényszeríti a pártot, valamint arra, hogy ezekből levonja a szükséges következtetéseket. Szlovákia Kommunista Pártja vezetőségének nevében csak annyit mondhatok, hogy minden türelemnek van határa és ezt az államat felfordítani nem hagyjuk. Több figyelmet az előkészületeknek Szlovákia összes járásában megkezdődtek a párt évzáró közgyűlései. Felmerül tehát a kérdés, vajon milyen ezeknek a gyűléseknek a tartalma, érvényesül-e a párton belüli demokrácia, milyen e gyűlések látogatottsága stb. Ami az évzáró közgyűlések formális vonatkozásait illeti, elmondhatjuk, hogy e téren minden rendben van. A párt tagjai nagy érdeklődést tanúsítanak a gyűlések iránt. A zólyomi járásban például 92,7, a losonci járásban 92,5 százalék az átlagos részvétel az évzárókon. A nagyszombati járásban például köszönőleveleket juttatnak el a mezőgazdasági dolgozókhoz az elmúlt időszakban kifejtett áldozatkész munkájukért. A beszámolók, viták és az elfogadott határozatok azt bizonyítják, hogy az alapszervezetekben a Központi Bizottság irányvonala alapján a legtöbb figyelmet a novemberi és a decemberi plénum határozatainak szentelik. Mindenütt magasan kiemelik a januári politikai pozitívumait, egyúttal viszont élesen elítélik a negativista irányzatokat, amelyek fékezően hatnak társadalmunk további fejlődésére. A dunaszerdahelyi járásban a kommunisták figyelme mindezeken kfvül a helyi problémákra is terelődik. Követelik, hogy szélesítsék ki a pártiskolát és javítsák meg a tájékoztatást. A gyűléseken nyílt szavazással választják be az elvtársakat a vezetőségbe. Ezzel szemben a galántai járásban inkább a titkos szavazásnak adnak előnyt. A tanácskozások főleg arra irányulnak, vajon a novemberi plénum határozatait miként lehetne a legjobban konkretizálni a helyi körülmények között. A galántai járás kommunistái ugyanakkor aggodalmuknak adnak kifejezést az ifjúsági szervezetek felépítését illetően. A pártévzárök a napokban kezdődtek. Bízunk benne, hogy hozzájárulnak belpolitikai helyzetünk konszolidációjához. Kjj4run^end xLr-iunb A kultúráról Az elmúlt napokban sajtóértekezletet tartott Miroslav Válek miniszter, amelyen körvonalaiban ismertette a Kulturállsügyt Minisztérium munkáját és terveit a jövőre vonatkozóan. A jelenlegi időszakban két lényeges kérdésre kell összpontosítani a figyelmünket, mégpedig a kultúrpolitika koncepciójának kialakítására, valamint az ezzel összefüggő gazdasági kérdések megoldására. Ami e kérdéseik megoldásának fontosságát illeti, a miniszter szavai szerint egyik sem tűr halasztást. Ugyanekkor őszintén meg kell mondanunk, hogy nem kis problémákról van szó, hisz a kulturális élet fogalma egy egész sor ágazatot ölel fel. Itt van például a kulturális folyóiratok, a könyvkiadók, a kulturális emlékek kérdése, nem szólva a többi ágazatról. Abból az alapvető gondolatból kell kiindulni, hogy a kultúrának tulajdonképpen „rentábilisnak“ kellene lennie. Persze mindezt nem lehet leegyszerűsített számításokkal kimutatni, hanem figyelembe kell venni azt a fontos tényezőt Is, amely a kultúra össztársadalmi hatásában jelentkezik. Több probléma merül tel a szlovák kultúra reprezentációjával kapcsolatosan külföldön, a szlovák kulturális termékek exportja terén is változtatásokra lesz szükség. Az elképzeléseket Illetően Válek miniszter nem szakadt el a realitásoktól, mindaz, amit mondott s amit a minisztérium a közeljövőben szeretne megvalósítani, megvalósítható. Valóban, ha elgondolkodunk a jelenlegi állapotok felett, meg kell állapítanunk, hogy kultúránk további fejlődése érdekében operatív intézkedésekre van szükségünk. El kell érnünk, hogy színvonalas és elegendő kulturális termék Jusson el dolgozóinkhoz s hogy kulturális fejlődésünk mintegy egyensúlyban legyen gazdasági fejlődésünkkel, hisz az egyik törvényszerűen feltételezi a másikat, ennek be nem tartása lényegében a társadalom szellemi egyensúlyának felborulásához vezetne. (p) Utak, források, lehetőségek A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata a jelenlegi politikai-társadalmi mozgások keretén belül, alapvető fontosságú dokumentummá vált. A programnyilatkozat megszabja az SZSZK kormányának politikai Irányvonalát, mind ideológiai, mind gazdaságpolitikai vonatkozásban. Mindenekelőtt fontos, hogy szükségleteinkhez, ikörülményeinkhez és lehetőségeinkhez mérten kibontakoztassuk a szlovák politikát, amely az új síkon feltámadott nemzeti kezdeményező erő és felelősségtudat nagy történelmi alkalma — szögezi le bevezetőjében a programnyilatkozat. A politikai vonalvezetés további fontos momentuma megszilárdítani és kifejleszteni a csehszlovák államiságot, részt venni a csehszlovák politika formálásában és megvalósításában azzal a céllal, hogy megszilárdítsuk közös államunk belső rendjét, valamint külpolitikai irányvonalát, amely mindenekelőtt a Szovjetunióhoz és a szocialista államokhoz fűződő szövetségi és testvéri kapcsolatokra támaszkodik. A szocialista országépítés éveinek időszaka Szlovákia nagy gazdasági, kulturális fejlődésének korszaka volt. Eikkor raktuk le az új alapokat, amelyekre ma építünk. Viszont a bürokratikus elemek fokozatos elburjánzása az irányításban, a lélektelen centralizmus megszilárdítása a következő években elkerülhetetlenül ismét éket vert a csehek és a szlovákok közé. Ezt ml sem bizonyítja jobban, mint a politikai perek és az, hogy nem használták ki eléggé a Szlovákiaradta lehetőségeket és lebecsülték a szlovák nép munkáját az országépítésben. A válságot kiváltó okok felszámolása során a múlt év januárja után felszínre került a csehek és a szlovákok kapcsolatának áilamjogi módosítása is. A CSKP Akcióprogramja leszögezte a csehszlovák föderáció elvét, amely az Alkotmánytörvényben nyert végső megfogalmazást. Szlovákia felvirágoztatása szorosan összefügg és a múltban is összefüggött a mind nagyobb méreteket öltő foglalkoztatottsággal az iparban és népgazdaságunk más ágazataiban. Az eddigi gazdaságpolitika és irányítási rendszer azonban újabb égető problémát idézett elő: olyan helyzetbe jutottunk, hogy a foglalkoztatottságot sok esetben társadalmi problémának tekintették, ez pedig nem egyeztethető össze a népgazdaság hatékonyságának növelését célzó törekvésekkel. Aggasztó problémát jelent az Ifjúság érvényesülési lehetősége Is, s Szlovákia kormánya programnyilatkozatában bátran tárja fel az ezzel kapcsolatos problémákat. A problémát ugyanis az jelenti, hogy késedelmesen, s nem elegendő mértékben gondoskodtunk a fiatalok előkészítéséről a gazdasági életbe. Meg kell adni minden lehetőséget a kiváló szakképzettségű fiataloknak, hogy megismerhessék a korszerű tudomány és technika eredményeit és így közgazdaságunk korszerű, dinamikus mozgatóerői lelhessenek. A gazdasági fejlődés irányzatai azonosak a szocializmus emberi célkitűzéseivel és ez a tény új megvilágításba állítja a közoktatást, az egészségügyet, a tudományos és kulturális életet stb. A kormány tudatában van annak, hogy a most napirendre kerülő problémák immár hosszabb ideje halmozódtak fel. S éppen ezért megoldásuk nem lehetséges a legközelebbi napokban, sőt a legközelebbi években sem. Ugyanis nem mellőzhetjük az olyan mélyreható elemzést, amely teltárja e problémák gyökereit, s rámutat megoldásuk módjára és eszközeire. Erre való tekintettel a kormány a jelenlegi időszakban csak körvonalazhatja szociális, gazdasági és kulturális politikájának legfontosabb célkitűzéseit és csupán a legközelebbi konkrét intézkedéseire utalhat. A programnyilatkozatbél kitűnik, hogy a kormány politikája célkitűzéseit és irányzatait ismerve, mindenkor számításba veszi tudományos és kulturális erőnket, s így kívánja elérni, hogy politikájának megvalósítása társadalmunk minden osztályának, minden szociális csoportjának szívügye legyen. Szlovákia eddigi gazdasági fejlődésében észlelhető ellentmondások és fogyatékosságok különösen arra vezethetők vissza, hogy nem voltak tisztázva a fejlődéssel kapcsolatos általános elgondolások, nem vált be gazdálkodásunk régi modellje, egyszintű volt az állam politikai szervezettsége, s mindez gépiesen érvényesült a gazdasági életben is. A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos helytelen elgondolások alapja az adminisztratív Irányítási rendszer volt, amelynek átalakítása túl sokáig tartott, s ennek következtében az említett ellenmondások szinte a mérhetetlenségig növelték a strukturális egyensúly hiányát. A strukturális átszervezésre vonatkozóan a programnyilatkozat a következő célkitűzéseket tárja elénk: gazdasági fejlődésben hasznosítanunk kell a nemzet intellektuális erejét; fejlesztenünk kell a korszerű jövedelmező és dinamikus ágazatokat, amelyek biztosíthatják az átlagon felüli felhalmozási forrásokat, s lehetővé tehetik a szakképzett fiatalok érvényesülését; gazdaságunkkal eredményesebben kell részt vennünk a nemzetközi munkamegosztásban. A kormány tehát e szempontok figyelembevételével határozza meg a közepes tartamú ás a hosszúlejáratú tervek célkitűzéseit. A programnyilatkozatban a kormány foglalkozik természetesen a műveltség és a kultúra fejlesztésének időszerű kérdéseivel. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya — amint ez a nyilatkozatból kitűnik — gondoskodni kíván a közép- és főiskolai fokon valő művelődés lehetőségeinek további bővítéséről, s törekedni fog a nevelés és művelődés tartalmának illetve módszereinek korszerűsítésére az Iskolarendszer tökéletesebbé tételére. Kormányunk tudatosítja, hogy olyan időben élünk, amikor a kultúra jelentősége rendkívül megnövekedett. A szocialista társadalomnak érdeke, hogy a kultúra integrációs tényezőként hasson benne. Nincs szükség külön hangsúlyozni, hogy a „szlovákiai kultúra“ fogalma magában fogl»lja a Szlovákia területén élő nemzetiségek kulturális alkotó hozzájárulását is. A kormány kultúrpolitikájának Integrált része lesz tehát a szlovákiai kultúra fejlesztése, optimális anyagi feltételeinek kialakítása. A programnyilatkozat mélyrehatóan elemzi a törvényességgel és a szocialista társadalmi rend védelmével összefüggő kérdéseket is. Ezekre a kérdésekre a jövőben természetesen még vissza-visszatérünk. Viszont a programnyilatkozat legérdekesebb s tartalmában is talán a legfelfigyeltetőbb része az, amely a közeljövő feladataival foglalkozik. S Itt mindenekelőtt a lakosság életszínvonalának emelését célzó konkrét intézkedésekről van szó. A kormány a lakosság pénzjövedelmének mintegy 12 százalékos gyarapodásával számol, miközben az árak 2,5 százalékkal, a reálbérek pedig 2,5—3 százalékkal fognak gyarapodni. A kormány céljai közt szerepel az egészségügy és a szociális biztosítás rendszeres fejlesztése is. Viszont a programnyilatkozat nyíltan kimondja, hogy az életszínvonallal összefüggő célkitűzéseit csak azzal a feltétellel érhetjük el, hogy fokozott szorgalmat és igyekezetét tanúsítunk az iparban, az építkezésekben, valamint a társadalmi szférában is. ,
