Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-25 / 4. szám

Kérdések és feleletek

a nyugdíjemelésről

A f. 6. január l-vel életbe lépett Járadékrendezés érthető feltűnést keltett mind a nyugdíjasok, mind pedig a szövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó földművesek soraiban. Ezt bizonyltja a szerkesztőségünkbe érkező levelek és tudakozódások jelentős száma. Mivel olvasóinkat lehetőleg aprólékosan akarjuk tájékoztatni a közérdekű intézkedésekről, felkerestük a Szlovák Szocialista Köztársaság Munka- és Szociálisügyi Minisztériuménak sajtófelelős titkárát, ján Pietrzyk elvtársat, akinek néhány kérdést tettünk fel az ügy tisztázása érdekében.

Mat számunkban mindenekelőtt azzal a kérdéssel foglalkozunk, milyen nyugdijak összegét emelik. Kitérünk továbbá a magasabb létfenntartási költségek kiegyenlítését célzó külön pótlékokra és arra a kérdésre, vajon azoknak is jár-e ez ,a pótlék, akiknek alacsony nyugdíját már tavaly emelték, végül pedig az ellenállási harcosok nyugdíjemelésére.

— A nyilvánosság nagy része már tudomást szerzett azokról a kedvező változásokról, amelyek január X-i hatállyal beállottak. Lenne szíves ezeket nagyjában megnevezni?

— A változások közül, amelyeket Nemzetgyűlésünk jóváhagyott és amelyek f. é. Január 1-én léptek érvénybe, legfontosabbnak tartom a nyugdíj után járó külön pótlék bevezetését és a felszabadulásunkért vívott ellenállási küzdelem résztvevői járadékbiztosításának rendezését. De az immár jóváhagyott 161. számú törvény további módosításokat is tartalmaz, amelyek azon asszonyok özvegyi nyugdíját érintik, akik még munkaviszonyban állnak és — ami bizonyára leginkább érdekli majd olvasóinkat — a szövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó földművesek szociális biztosítására vonatkozó változásokat.

KINEK MILYEN PÖTLÉK JÄR?

— Lenne szíves először az említett pótlékok kérdését megmagyarázni, amelyeknek folyósításét január 1-én máris megkezdték és amelyek az elmúlt évek folyamén bekövetkezett

létfenntertési költségnövekedés és az eddig kifizetett nyugdijak reális értékének csökkenése közti különbözet kiegyenlítését szolgálják. Kinek folyósítanak ilyen külön pótlékot, milyen összegben és mikor kapja kézhez a járadékos?

— A fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának ingadozása, amely kihat a lakosság jövedelmének reális értékére, azt eredményezte, hogy a nyugdijak nagysága jelenleg nem áll arányban a járadékosok létfenntartási költségeinek emelkedésével. A nyugdíjak után járó külön pótlékok bevezetése tehát ezt, a különbözetet hivatott kiegyensúlyozni. A járadékosok háztartása költségnövekedésének fedezésére 1969 januárjától kezdve átlag 8,7 százalékkal emeltük a járadékbiztosítás nyugdíjainak valamenynyi fajtáját. Emellett az alacsonyabb nyugdíjaknál viszonylag magasabb az emelés, a magasabb járadékoknál viszont alacsonyabb. így a pótlék összege a nyugdíj nagyságától függ, havi 45 és 100 korona között ingadozik.

— Annak ellenére, hogy több mint 700 000 nyugdíjtételt kellett átszámítanunk, már a januári kifizetéssel együtt kapják meg a pótlékot ts a járadékosok. Pótlékot szavaztunk meg az öregségi, a rokkantsági, a részbeni rokkantsági, az özvegyi, az árvaság!, a szociális és személyt nyugdíj után, sőt az ún. feleség nyugdíjéihoz Is, amennyiben a járadékélvezők az említett nyugdíjakra magukra igényt támaszthatnak vagy ha 1969. január 1-e előtt már elismertük ebbell igényjogosultságukat. Ugyancsak külön pótlék jár az 1957. január 1-e előtt érvényes előírások értelmében megszavazott szülői és testvéri nyugdíjak után is. A külön pótlék összegének elbírálásánál az adó levonása után fennmaradó havi nyugdíjösszeg a mérvadó. A külön pótlék nem esik megadóztatás alá akkor sem, ha nyugdíjának összege ezáltal meghaladja az egyes csoportok szerinti 1600, 1800 vagy 2200 koronás szabott határokat.

— Célszerűnek tartanám, ha a következő táblázat szemléltetésével tájékoztatnák olvasóközönségüket a külön pótlék összegéről:

A havi nyugdíj összege után A havi pótlék összege

799 koronáig 45 korona

800 koronától 899 koronáig 50 korona

900 koronától 999 koronáig 55 korona

1000 koronától 1099 koronáig 59 korona

1100 koronától 1199 koronáig 63 korona

1200 koronától 1299 koronáig 67 korona

1300 koronától 1399 koronáig 71 korona

1400 koronától 1499 koronáig 75 korona

és Így tovább. 100 koronás pótlék tehát csak havi 2200 koronás nyugdíj után jár.

— Meg kell jegyeznem, hogy külön pótlék a családfenntartási járulék után is megilleti azon katona családtagjait, aki a fegyveres erők kötelékében teljesít szolgálatot. Ilyenkor a külön pótlék összege aszerint ingadozik, vajon a katona ellátatlan gyermekei, felesége, szülei vagy más személy élvezi-e a családfenntartási járulékot, akik a katonaköteles személy eltartásiéra vannak iftatva. Ez a pótlék 30 és 60 korona között Ingadozik.

— Azokat a falun élő járadékosokat fs megilleti az említett külön pótlék, akiknek alacsony nyugdíját csak a múlt év második felében emelték? Ha igen, hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?

— A pótlékokat valamennyi járadékosnak megszavazták. Sőt azoknak Is, akiknek járadékát csak a múlt év utolsó hónapjaiban emelték az alacsony nyugdíjak általános rendezésének keretében.

— Vajon hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? Egyszerűen! A járadékosok vagy már megkapták a külön pótlékot, vagy pedig még megkapják január végéig aszerint, melyik napon folyósítják nyugdíjukat. A külön pótlék megítéléséről nem kapnak semmiféle írásbeli értesítést vagy végzést. Hiszen több mint 700 000 új határozat kiadása fölösleges ügykezelési megterhelést jelentene. A fenti táblázat alapján a járadékosok különben is könnyen ellenőrizhetik pótlékuk összegének helyes kiszámítását.

AZ ELLENÁLLÁSI harcosok nyugdíjának Átrendezése

— Vidéken szép számban élnek ellenállási harcosok, akik a törvény betűje szerint nyugdíjemelést igényelhetnek. Lenne szíves tehát közelebbről megjelölni, milyen személyek számolhatnak ezzel, milyen javítást várhatnak és milyen feltételeket kell teljesíteniük, hogy a törvényadta kiváltságokat élvezhessék?

n SZABAD FÖLDMŰVES

— A szociális biztosítás egyik jelentős módosítását képezi az ellenállási küzdelem résztvevői nydgdíjilletményeinek átrendezése, ahogyan azt a CSKP és a kormány 1968 áprilist akcióprogramja kifejtette. Az átrendezés egyúttal következetesen kiküszöböli az első és a második ellenállási harc résztvevőit ért sérelmeket és nem tárgyilagos elbírálásét. Azt a célt szolgálja, hogy ezeket a polgárokat — vagy hátramaradottjaikat — semmilyen károsodás ne érje az ellenállási küzdelemben kifejtett részévételükből kifolyólag, hanem ellenkezőleg, hogy tevékenységüket kellőképpen értékelve biztosítsák számukra a megfelelő életszínvonal elérését.

— Az ellenállási harcosokat érdemeiknek megfelelően négy csoportra osztottuk. Döntő tényezőül küzdelmük időtartamát és hatékonyságát, valamint az egészségüket ért károsodást vagy veszélyeztetést vettük alapul.

— Az I. csoportba soroljuk mindenekelőtt azokat, akiknek bármilyen fokú ellenállási harci tevékenysége legalább négy évig tartott, amely időből legalább hat hónapot a harctéren

vagy fegyveres alakulatok kötelékében töltöttek, vagy fogságban sínylődtek a fasiszta üldözés következtében. Azok az ellenállási harcosok is ebbe a csoportba tartoznak, akik legalább két éven át teljesítettek harctéri szolgálatot fegyveres alakulatokban. A 161. számú törvény különben részletesen meghatározza az ebbe a csoportba sorolható többi ellenállási harcost is (többek között az ellenséges arcvonal mögött harcba vetett repülőket és ejtőernyősöket).

— A II. csoportba azok tartoznak, akik legalább két évig fejtettek ki ellenállási harcot és abból háromhavi harctéri szolgálatot teljesítettek vagy fogságot szenvedtek. Ugyancsak ide tartoznak azok az ellenállási harcosok, akik legalább hat hónapig szolgáltak fegyveres alakulatokban, valamint az olyan polgárok is, akiknek ellenállási tevékenysége ugyan legalább négy évig tartott, de különben nem teljesítik az I. csoportba sorolhatók feltételeit.

— A III. csoport kiváltságaira azok az ellenállási harcosok tarthatnak igényt, akik fegyveres alakulatok kötelékébe tartoztak vagy börtönbüntetést szenvedtek a fasiszta üldözés folytán és akik ugyan legalább egyévi ellenállási tevékenységet fejtettek ki, különben viszont nem teljesítik az I. és II. csoportba sorolhatók feltételeit. Ugyancsak Ide tartozik majd a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőinek többsége — amennyiben persze nem teljesíti az előző két csoport kikötéseit és — ha fel tudja mutatni a 255/1946. számú törvényben megállapított tanúsítványt.

— A IV. csoportba azokat soroltuk, akik egy évnél rövidebb Ideig fejtettek ki ellenállási tevékenységet, továbbá a prágai májust felkelés harcosait és az első világháborúbeli háborúellenes zendülések résztvevőit.

— Sok helyet igényelne azon feltételek részletes taglalása, amelyek alapján igényt tarthatnak az ellenállási harcosok nyugdíjuk emelésére. Nagyjában azonban máris leszögezhetjük, hogy az ellenállási harcos öregségi vagy rokkantsági nyugdíja legalább havi

1400 koronát tesz ki az I. csoportban, 1200 koronát tesz ki a II. csoportban, 1000 koronát tesz ki a III. csoportban, 800 koronát tesz kt a IV. csoportban emellett legalább 560 korona havi özvegyi nyugdíj jár az elhúnyt ellenállási harcos után, félárvája pedig havi 400 és egész árvája havi 700 korona árvasági nyugdíjban részesül.

— Még egy fontos figyelmeztetés: azoknak a járadékosoknak, akik ellenállási tevékenységük címén szorgalmazzák nyugdíjuk emelését, jelentkezniük kell. Erről a Járadékigazgatás már a napi sajtóban is tálékoztatta az ellenállást küzdelem résztvevőit. Az írásbeli kérvényben fel kell tüntetni a kérvényező nevét, lakcímét, születési adatait és azt a számot, amelyet az eddigi nyugdíj folyósítására feljogosító végzés vagy határozat (vymer, rozhodnuttej visel. Csatolni kell a 255/1946 számú törvényben megállapított tanúsítvány, esetleg a 462/1919 számú törvény szerinti igazolás hitelesített másolatát.

— Már most felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy jelen cikksorozatunk folytatásában további tájékoztatásokat közlünk: vajon ez év január 1-e után ts keletkezhetnek-e még alacsony nyugdíjak, mennyi lesz a magasabb nyugdíiak felső határa, hogyan rendezik az özvegyi járadékokat, milyen mélyreható Intézkedések történnek az éltes földművesek javára, milyen javulást várhatnak az egyénileg gazdálkodó földművesek — és további érdekességeket.

Beszélgetett: JOZEF INOVECK?

Az országutak mentén egyre több mutatós csárdát látunk. Ezek közé tartozik a képeo látható hetényi szövetkezeti csárda is, amely oemcsak kívülről mutatós, hanem belülről is igazán Ízlésesen van berendezve, és ami a legfontosabb, jó ínyenc falatok kaphatók benne. Különösen jó az óriási lengyel babszemekkel készült bableves, amely után mindenki megnyalhatja a tíz körmét. Bállá félj/.

HÁZTÁJI FÖLD HELYETT PÉNZ A NYUGDÍJASOKNAK

Ésszerű megoldás...?

Az intézkedések, határozatok helyességét, vagy helytelenségét a mindennapi élet, a gyakorlat bizonyítja a leghitelesebben. Márpedig ezek gyakoriak manapság, mezőgazdasági üzemeinkben. Nem hagyják a hibákat megcsontosodni, egymásra halmozni, mődot keresnek — s a legtöbbször találnak is — azok megoldására.

így cselekedtek a nagymegyeri szövetkezetben is, amikor a nyugdíjasok közül többen panaszkodtak, efféleképpen: „Mi hasznom a harminc árnyi háztáji földből? Hiszen annak termését nem én, hanem a hozzámtartozók — fiaim, lányaim — etetik meg a háziállatokkal?“ vagy „Könyöradományként kapok vissza a háztáji jövedelméből valamicskét“, más: „Engem kisemmiz a fiam a háztájiból“ stb.

Nem néztek el a dolgok fölött a szövetkezet vezetői. A héttagú szociális bizottsággal karöltve — amely már három éves működésre tekinthet viszsza — megvitatták a kérdést.

— S ml történne akkor, ha a háztáji föld helyett pénzt kapnának az öregjeink, s azt arra költhetnek,' amire akarják — született meg az ötlet, egy évvel ezelőtt.

A többség kivitelezhetőnek tartotta, jónak látta. De ellenvetések is elhangzottak, Ismerve a föld iránti vonzódást, amely él az emberekben.

— Beszéljünk róla a nyugdíjasainkkal!

Majdmeg:

— Taggyűlésen ts vitassuk meg az indítványt! Hátha a többség másként vélekedik ...?

Bizony, nem ment a dolog egészen simán. Mint általában minden újtól, ettől Is húzódoztak egyesek. Nyílt vita keretében tisztázódtak a téves nézetek; a bizonytalankodók, javaslat ellen ágálók is átgondolhatták, formálhatták véleményüket... Az évzáró gyűlésen azután újra napirendre tűzték a dolgot. S végérvényesen jóváhagyták a vezetőség és a szociális bizottság javaslatát. Megállapodtak abban is, hogy valamennyi kiöregedett taggal — 104 a nyugdíjasok száma, akik közül mintegy húszán még dolgoznak — szerződést kötnek, amelyben a többi között az áll, hogy a 30 ár háztáji föld használati jogáról lemondanak. Ennek fejében évente 2200 koronát kapnak, negyedévenként 550 koronás részletekben. Természetbeni járandóságuk: személyenként két mázsa búza — díjmentesen.

— S mit mutat egy év tapasztalata?

Baranyai Mihály, a szociális bizottság elnöke válaszol:

— Eleinte bizony idegenkedtek egyesek, most meg már hálálkodnak. A negyedévenként kézhezkapott pénzecskét kl-ki a maga szükséglete szerint költi el. Ma már azt vennék rossznéven, ha az egy esztendővel ezelőtti intézkedést a visszájára fordítanánk, vagyis a háztáji föld használatának jogát ruháznánk rájuk.

Félreértés ne essék, a 104 járadékos nyugdíjösszege sértetlen. Ellenkezőleg, mintegy 30 személy járadékát emelték, illetve javasolták. Jelenleg nincsen olyan nyugdíjasuk, aki 400 koronánál kevesebbet kapna, sőt csak több lehet, ami az 1969. január elsején életbelépett nyugdíjrendezést, — nyugdíjpótlékot illett.

Ugyancsak az egy évvel ezelőtti zárszámadő közgyűlés határozata: egyetlen 70 éven felüli tagtői sem kívánják meg, hogy a közösben dolgozzék.

— S ha mégis kedve szottyan valamelyik hetven éven felüli tagnak, hogy dolgozgatni szeretne a közös gazdaságban?

— Ebbéli óhaját szívesen teljesítjük. Merő hibának tartanánk, ha kedvszegettséget okoznánk. Célunk: örömet okozni számukra. Hiszen mi Is megöregszünk! — ez nemcsak Baranyai bácsi, hanem sokuk véleménye.

Miután a szövetkezet alkalmazotti viszonyban levőkéhez hasonló, vagyis a legmagasabb járadékot fizeti 1968 július elsejétől, a családi pótlék kiutalása is ennek megfelelő. Aki havonta 20 munkanapot tölt a közösben, az ipari dolgozókéhoz hasonló családi pótlékban részesül.

— Tudott, hogy a növénytermesztés Idényjellegű. Vajon milyen szempontokat vesznek figyelembe azoknál, akik ezen fő termelési ágazatban dolgoznak?

Musicz Mária, a szociális bizottság tagja:

— A csoportvezető Indokolja meg kivételes esetekben, ha nem a tag önhibájából következik be a munkából kimaradás.

— S olyan eset is előfordul, hogy valamely tag szándékosan nem teljesíti a családi pótlék fizetésére vonatkozó feltételeket?

— Ritkán fordul elő Ilyen eset. Például tavaly Mészáros Tihamér, 30 éves, kétgyermekes családapától kellett megvonni a szeptembert, valamint a novemberi családi pótlékot.

Hát az idősebbek? Csökkent munkabírású tagok? Ezeknek a munkabeosztásuk is olyan, hogy nem akadályozzák a munkamenetet.

Az anyaszabadság kérdése: évente mintegy 6—7 családanya részesül ilyen támogatásban, vagyis, ha 240 munkanapot ledolgozott az előző évben, 26 héten keresztül megkapja az erre időre járó fizetés 90 százalékát.

— Hogy miért csupán 6—7 az anyaszabadságoaok száma? Kételyét mindjárt eloszlatom — feleli Kiss Ilona, a szociális bizottság másik tagja. — Ugyanis, nálunk sok fiatal nő dolgozik a kertészetben. Ezek az iskola elvégeztével jönnek ide. Tizennyolcadik évük betöltése után azonban sokan más ipari üzemekben keresnek munkalehetőséget. Tavaly például 30-at tett kt ezeknek a száma. De évről évre friss erő jön a kertészetbe, nincs hiány belőlük.

íme néhány gondolat, s újítás Is, amely nagymegyeri viszonylatban jől bevált. Mi ehhez más szövetkezetek szociális bizottsága tagjainak a véleménye? Jó lenna, ha hasznos vita kerekedne belőle. írják meg a véleményüket.

£869, január 25,

N. Kovács István