Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-25 / 4. szám
A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma MIVEL FOGLALKOZZON AZ ALAPSZERVEZET ?| Mondhatom, eléggé hosszú ideig kerestem, mig végre ráakadtam egy emberre, akinek konkrét elképzelései vannak az Egységes Parasztszövetség alapszervezetének társadalmi tevékenységére vonatkozólag. Helyesebben, az elképzelést már a múlt év negyedik negyedévétől a gyakorlatba is bevezették. MILAN SMOLKA mezőgazdasági mérnök, amióta a fakóvezekényi szövetkezet élére került, számos érdekes újítást vitt be a szervezésbe. Az eredmény természetesen az lett, hogy gazdaságilag konszolidálódott, megszilárdult a szövetkezet, s ezzel párhuzamosan a dolgozók életszínvonala is megfelelő módon emelkedett. Amint tudjuk, közben megalakult az Egységes Parasztszövetség szlovákiai központi szerve, s Smolka elnököt is a Központi Bizottság plénumába, járási szinten pedig az előkészítő bizottság elnökévé választották. így kísérletezte ki odahaza a szövetkezet gazdasági és társadalmi ágazatai kölcsönös vonatkozásait. Természetesen elképzelése szerint az utóbbira építik a szövetség helyi szervezetének tevékenységét. Hogy egy kis ízelítőt adjak komplex elképzeléseiből, legalább nagy vonalakban érintenem kell mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi érdekkört. Amint ismeretes, a szövetkezetek legfelsőbb fóruma a taggyűlés. A szövetkezet gazdasági, valamint társadalmi tevékenységéről, annak teljes felelősséggel tartozik az elnök. Tán mondanom sem kell, hogy ennek minden egyes szövetkezetben így kell lennie. Fakóvezekényben azonban az elnöktől elágaztatva külön vezető ökonómussal is rendelkeznek, aki a könyvelőkkel, a gépesítővei és más ágazatok vezetőivel tart kapcsolatot. A termelés felelőse egyben az elnök helyettese, a termelés minden vonatkozásáért felelős. Hatáskörébe tartozik az agronómus, a zootechnikus és a többi termelő ágazat vezetője. A további elágazás — amiért lényegében fölkerestem Smolka elnököt — a társadalmi ügyek irányítójához vezet. Ö vezeti a katonai nyilvántartást, felelős a munkabiztonságért és a tűzvédelemért, hatáskörébe tartozik az ellenőrző bizottság, a szociális ügyek bizottsága és a kulturális bizottság. Az utóbbi három kérdésben részben az elnökségnek, részben pedig a taggyűlésnek, újabban a szövetség alapszervezete tagságának tartozik felelősséggel. Sokan talán azt mondhatnák, hogy nem valami nagy dolog a társadalmi ügyek intézése. Magam részéről erre csak azt mondhatom, hogy egyesek a múltban éppen ezzel a lekicsinylő, vállvonogató nemtörődöm állásfoglalással követték el a súlyos deformációkat, amikor az emberről, főképpen a földművesről csupán azt vették tudomásul, hogy létezik és termel, de az már nem érdekelte őket, hogy ennek a vérből és húsból lévő embernek valamilyen igényel és jogai is lehetnek. Mondjuk meg őszintén, ezen a téren bizony nagy mulasztások történtek. Éppen ezért kell, hogy a fakóvezekényi gyakorlat mind nagyobb teret hódítson, és más termelőegységekben is népszerűvé váljon. De mit is tesz tulajdonképpen Fakóvezekényben a társadalmi ügyek felelőse? Egyszerűen azt, hogy mindig akkor foglalkozik az emberrel, amikor erre egyrészt magának az embernek, másrészt a szövetkezet és a társadalom szempontjából a legnagyobb szükség van. Számtalan esetben tárgyal a tényleges katonai szolgálatról hazatérő fiatalokkal, fölkínálja számukra a szövetkezetben való érvényesülés lehetőségeit, iskoláztatásokat, tanulmányutakat és más hasonló rendezvényeket szervez. De törődik a nyugdíjaztatás határán lévő idős szövetkezeti tagokkal is. Ezekkel már jóelőre beszélget. Többször tolmácsolja különféle kérelmeiket a vezetőségben, melynek ő is tagja. Eljár a nyugdíjaztatás kérdéseiben a szociális ügyek osztályán. Egyszóval az a dolga, hogy gondoskodjék az emberről. így természetesen az idős nyugdíjba menő dolgozók érzik, hogy van támaszuk. Nem úgy hagyják el a munkahelyet, mint akiket az erejük elhasználódása után kényszerből kilöktek. Tény, hogy ezek az emberek az életük hátralevő idősaakában mindig szívesen visszagondolnak majd arra, hogy a szövetkezetben milyen emberségesen bántak velük. Smolka mérnök és munkatársai nagyon helyesen tették, hogy megalapozták az emberről való gondoskodás effajta részlegét. Náluk az emberségesség azonban nem csupán ezen a téren jut kifejezésre. Egymás megbecsülését a gazdaság minden vonatkozásában érvényesítik. Ha például a taggyűlés időtartamát 90 percben szabják meg, annak tárgykörét föltétlenül három egyenlő részre osztják. Tehát 30 percig sző esik például a termelésről, a további 30 percben az ökonómiai kérdésekről, s a megmaradt 30 percben pedig a társadalmi természetű ügyeket tárgyalják. így a taggyűléseken mindig azok a kérdések kerülnek bonckés alá, amelyek éppen programon vannak. Egyszerűen azt mondhatnánk, hogy így koncepciója van a taggyűlésnek, s nem fajulhat az valamiféle semmit meg nem oldó vitaegyletté. Természetesen egy ilyen 2180 hektáros konszolidált gazdaságban sok mindenre telik. A kedvező pénzügyi helyzetnél fogva a társadalmi ügyek intézője is jelentős pénzösszeg felett rendelkezik. De ami az emberségességet illeti, az sem Fakóvezekényben, sem pedig másutt egy fillérbe se kerül. Sok helyütt mégis éppen azzal fukarkodnak a legjobban. Ügy hiszem sikerült rávilágítanom arra, hogy miként kell dolgoznia az Egységes Parasztszövetség alapszervezetének, vagyis, hogy mit kell programra tűznie, hogy társadalmi küldetését odahaza tagjai körében valóban a követelményekhez hűen teljesítse. Hoksza István PAVEL JÓNÁS mérnök, az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának elnöke beszámolóját tartja a Központi Bizottság plénuma előtt. Az elnökségben foglalt helyet többek közt JÄN JANOVIC mérnök, a tudományok kandidátusa, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere is. Fényképezte: Noga . I. .*. .*. .♦. A A A A A A A A A A A A A A A A A .». A .♦. A .♦. .♦. A A. A A. A. A. kiveszik a részüket. A munkatervből nem felejtették ki a társadalmi természetű rendezvényeket sem. Ennek keretében szervezik a járási mezőgazdasági bált is. A munkaterv első pontjában a járási konferencia előkészítése szerepel. Ezt követően megtárgyalják és jóváhagyják a földművesek hazai és külföldi üdültetésére, továbbá a fürdői kezelés megszervezésére szóló tervezetet. Márciusban már a tavaszi munkák kerülnek programra, de ugyanakkor nem feledkeznek meg a munkabiztonságról, a tűz- és egészségvédelemről sem. így sorolhatnánk tovább a munkaterv többi pontjait is, melyek konkrét feladatok teljesítéséhez fűződnek. A munkatervből néhány alapvető tételt kiragadtunk. Látszik, hogy az előkészítő bizottságok akár Kelet-, akár Közép- vagy Nyugat- Szlovákiában tudják mi az Egységes Parasztszövetség küldetése, tisztában vannak azzal, hogy a Szövetség társadalmi és gazdasági küldetése egyben a szervezők küldetése is. Éppen ezért folyik több járásban és községben a szövetség megszervezésénél élénk tevékenység. Az eperjesi járási előkészítő bizottság havonta tárgyalni fogja mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi természetű kérdéseket. Természetes, hogy amikor a termelés gyorsabb fellendítésének, korszerűbb szervezésének módozatait vitatják, ugyanakkor arra is törekedni fognak, hogy minden az ember érdekében történjék. Véleményünk szerint ez mintaszerű elgondolás. De dicséretükre válik az is, hogy nem várakoztak az Egységes Parasztszövetség központi szerve által megküldött minta munkatervezetre, hanem saját elképzelésükből és szükségletükből indultak ki munkatervük elkészítésénél. (nuf) A napokban örömhír érkezett az eperjesi járásból. Ugyanis a 79 szövetkezetből már 76-ban megalakították az Egységes Parasztszövetség alapszervezetét. Már csak RoZfiany és Lutina községek szövetkezetei helyezkedtek várakozó álláspontra. Véleményünk szerint ez nem baj, sőt ellenkezőleg. A várakozás arról tanúskodik, hogy a Parasztszövetségbe való belépést önkéntes alapokra helyezték, vagyis hogy ebben a kérdésben valóban a szövetkezetek tagságára bízták a döntést és ahogyan mondani szokás, senkit sem eresztettek a kútba le fejjel, ha netalán nem akart belépni a Parasztszövetségbe. Tény, hogy a szövetségnek az eperjesi járásban 6723 tagja van s ebből 3882 a szövetkezetekben. Gondolom nem árt, ha megemlítek néhányat a szervezésben kiváló eredményt elért községekből. Ezek az alapszervezetek a szövetség Járási bizottságában bizonyosan méltó helyet kapnak majd. Ezek közé tartozik például Chminany 119 taggal, Svinia 112 taggal, Petrovany 187 taggal, Vífaz 174 taggal, Sedlice 138 taggal stb. Természetesen tovább sorolhatnánk a szervezésben jó eredményt elért községek nevét, de mutatónak talán ez is elegendő. A járási előkészítő bizottság az eperjesi járásban munkatervet is dolgozott ki a Parasztszövetség tevékenységére. A munkából természetesen a bizottság tagjai megfelelő módon TUDNIVALÓK A PARASZTSZÖVETSÉG JÁRÁSI KONFERENCIÁI ELŐTT Járási szinten sem bontjuk meg a mezőgazdaság irányításának egységes rendszerét (Folytatás az 1. oldalról) Az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának elnöke a továbbiakban megjegyezte, hogy a Parasztszövetség átmenetileg megegyezett a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium vezető dolgozóival, hogy ezek után nem lenne célszerű a járási mezőgazdasági társulások, vagy a termelési igazgatóságok eszközeiből bizonyos részt vagy dolgozóikból néhányat a szövetség járási szervéhez delimitálni. Vagyis ebben az átmeneti időszakban a Parasztszövetség járási bizottságai nem létesítenek külön fizetett végrehajtószervet, hanem a társadalmi természetű ügyeket is a járási mezőgazdasági társulások vagy a termelési igazgatóságok dolgozói lesznek hivatottak intézni. Ugyanis ezeken a munkaközösségeken belül a társadalmi természetű ügyek intézésére külön csoportot hoznak majd létre, amely a társadalmi kamarához tartozó ügyekkel foglalkozik. A többi kérdéseket a járási mezőgazdasági társulás a szövetség gazdasági kamaráján keresztül intézi. Ezért tanácsos, hogy a Parasztszövetség járási bizottságainak főtitkári funkciójába megnyerjék a mezőgazdasági társulások s a termelési igazgatóságok vezetőit. Szó esett továbbá arról is, hogy a járási mezőgazdasági társulások apparátusának dolgozói ebben az esztendőben fizetésüket a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium erre fenntartott eszközeiből kapják. A beszámoló továbbá taglalja a járási társulásoknak és a szövetségek befizetésre kerülő tagdíjainak mennyiségét, amelyeket a szövetkezetek a nyersjövedelem egy százalékában Juttatnak a járási szerveknek. Megegyeztek abban is, hogy a járási mezőgazdasági társulások az alapszabályzat módosításának alapján megfelelő pénzügyi alapot létesítenek a Parasztszövetség járási szerve részére, s ebből az összegből fedezik majd a szövetség társadalmi természetű kiadásait. Az összegből természetesen juttatnak majd bizonyos részt a központi szerv részére is. Jónás elvtárs ismertette a központi bizottság tagjait azzal az elképzeléssel is, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium rövidesen módosítást eszközöl a termelési igazgatóságok szervezeti szabályzatában, valamint a mellettük működő tanácsadó testület elnevezésében és felépítésében. A javaslat értelmében ez a szerv átalakul a mezőgazdasági üzemek tanácsává, vagyis ezt az elnevezést veszi fel. Tagjait megválaszthatják a Parasztszövetség járási konferenciáin, mind az elnökségbe, mind pedig a járási bizottságba. Az eddigi gyakorlattól eltérően, ahol a tanácsadó testület elnöke, egyben a termelési igazgatóság vezetője is volt, a szervezeti szabályzatot úgy módosítják, hogy a mezőgazdasági üzemek tanácsának elnöke, egyben a szövetség járási bizottságának elnöke is legyen. Természetesen az ilyen járások termelési igazgatóságainak apparátusa is hasonló módon oszlik meg, akárcsak a föntebb említett mezőgazdasági társulások esetében. Úgy gondolom, — jegyezte meg a továbbiakban JonáS elvtárs —, hogy a szövetség járási szerveinek alapvető kérdéseit eléggé megvilágítottam. Tulajdonképpen azért folyamodtunk az ilyen megoldáshoz, mert a szövetséget két lehetőség elé állították. Az egyik lehetőség az volt, hogy a Parasztszövetség járási szinten maradjon kimondottan társadalmi érdekvédelmi szervezet, három-öt dolgozóval, akiket az elképzelések szerint a jelenlegi járási mezőgazdasági irányító szervből delimitáltak volna a Parasztszövetség járási apparátusába. Ez persze nem egyezik szövetségünk alapszabályzatával, és programjával. A másik lehetőség már a föntiekből ismeretes, éppen ezért választottuk ezt a megoldást. Kétségtelen, hogy az Egységes Parasztszövetség járási szerveinek ilyen formájú megválasztása útján kellő mód nyílhat a szövetség társadalmi tevékenységének nagyarányú kibontakoztatására is. Ugyanis ezen a szakaszon rendelkezünk a legkevesebb kvalifikált dolgozóval, s éppen ezért hangsúlyozni kell, hogy a szövetség társadalmi tevékenységének intézéséhez olyan emberekre van szükségünk, akik rátermettségüknél és kvalifikációjuknál fogva alkalmasak s készek lesznek a dolgok kifogástalan intézésére, hogy az ezzel kapcsolatos feladatokat már kezdettől fogva a lehető legjobban teljesíthessük. A szövetség a társadalmi, a szociális, továbbá a kulturális nevelői tevékenység irányában már megtette az első jelentős lépéseket. A Központi Bizottság plénumának tagjai megkapták az erre vonatkozó írásbeli információt. Van már a szövetségnek saját utazási irodája, mely elsősorban tagjai rendelkezésére áll. Rajta keresztül mód nyílik majd külföldi és hazai tanulmányutak megtételére. A szociális ellátottság terén persze nem gondolunk csupán az üdültetésre. Való tény, hogy a szociális ügyek a múlt esztendőben sokban rendeződtek a földművesek javára is, hanem azt is látnunk kell, hogy mindeddig kevés változás történt az alacsony nyugdíjak rendezésére. El kell érnünk, hogy a földműveseknek, a mai szövetkezetek tagjainak beszámítsák a nyugdíjaztatásba azt az időt is, amikor egyénileg gazdálkodtak. Segíteni kívánunk továbbá a szövetkezeti sokgyermekes asszonyok helyzetén is, akik érthető okoknál fogva egész napon át nem dolgozhatnak. Jonáé elvtárs beszámolóját hosszadalmas vita követte. A Központi Bizottság 17 tagja felszólalásában helyeselte az elnökség beterjesztett javaslatát, minek következtében ezt a dokumentumot a Központi Bizottság határozatilag is elfogadta. keztáben néhány járásban még ebben a hónapban egybehívják a járási konferenciát. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy néhány szóban ismertessük a küldötteket legalább az alapvető kérdésekről. A járási előkészítő bizottságok feladatul kapták néhány bizottság megalakítását. Ezek közé tartoznak a káderelőkészítő, a program előkészítő és a szervező főbizottságok. A káderelőkészítő bizottságnak, mely a javaslatokat készíti elő, a szövetkezetek és újabban a szövetség Központi Bizottsága javaslatára, az lesz a feladata, hogy összeválogassa azokat az embereket, akik rátermettségüknél, szakmai fölkészültségüknél fogva képesek lesznek arra, hogy megválasztásuk után a lehető legjobban dolgozzanak a járási bizottság plénumában, elnökségében vagy ellenőrző bizottságában. Természetesen a káderelőkészítő bizottságnak a konferencia megkezdéséig kell elkészíteni mindent, s a kész anyagot át kell adnia a konferencián javaslatára megválasztott választó bizottságnak. A káderelőkészítő bizottság a konferencia elé javaslatot nyújt be a munkaelnökségre és a mandátum szedő bizottságra vonatkozólag is. Meg kell jegyeznünk még azt is, hogy az elnököt és az elnökséget, valamint a főtitkárt a járási bizottság maga közül választja meg, s itt fontosnak tartjuk figyelembe venni Pavel JonáS mérnöknek, az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága elnökének a Szabad Földműves mostani számában közölt e vonatkozású javaslatait. —in— Eperjes is jói (elkészült Mint ismeretes, egyes járásainkban a Parasztszövetség alapszervezeteinek megszervezésében elérték a száz százalékos eredményt. Ennek követ
