Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-25 / 4. szám

Íz évzáró -----­taggyűlések elé A napokban az egységes földművesszövetkezetekben teljes ütemben készülődnek a zárszámadásra és az 1969-es esztendő gazdasági és pénzügyi tervein dolgoznak. Értékelésre kerül­nek a múlt év eredményei. A szövetkezetek tagsága mérlegeli a vezetőség munkáját, és ha esetleg szükségét látja, új veze­tőséget választ. Az 1968-as év gazdasági és politi­kai eseményei erősen éreztetik hatá­sukat az egységes földműves szövet­kezetekben is. Jönéhány helyen e szö­vetkezet vezetőségének összetételében' Jelentős változásokra lehet számíta­ni, ahol ezt a tagság így látja helyes­nek. Mivel a zárszámadások ideje köze­ledik, hasznosnak tartjuk ezzel kap­csolatban néhány gondolatot papírra vetni. Először talán azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy alaposan és rész­rehajlás nélkül értékeljük a szövet­kezetek vezetőinek az elmúlt időszak­ban kifejtett munkáját. Nem szabad elhamarkodni semmit! Nagyon meg kell fontolni, hogy érdemes-e Jelentő­sen megváltoztatni a Jelenlegi vezető­ség összetételét. Ezzel nem azt akar­juk hangsúlyozni, hogy minden ma­radjon a régi és ne vegyük figyelem­be a demokratizálódási folyamatot. Ellenkezőleg! Csupán arra szeretnénk a szövetkezeti tagság figyelmét fel­hívni, hogy a megújhódás szellemében megfontoltan cselekedjen. Vagyis azt tartsa szem előtt, hogy a vezetőségbe becsületes, odaadó emberek kerülje­nek, akik ]6I Ismerik földműveseink problémáit, megfelelő szaktudással és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkez­nek. Ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a szövetkezetekben tel­jes mértékben érvényesüljön a szö­vetkezeti demokrácia. KIINDULÓPONT Röviden szeretnénk azon elvekkel foglalkozni, amelyeket szükséges be­tartani az évzáró taggyűlésen. Minden egységes földművesszövet­kezetben a felmerülő nehézségek ki­küszöbölésénél a szövetkezeti demo­krácia alapelveiből kell kiindulni. A szövetkezeti demokrácia alapelvei a földművesszövetkezetekkel kapcso­latos előírásokban, az EFSZ-ről szóié törvényben és az egységes földműves­­szövetkezetek mintaalapszabályzatá­ban, valamint az egyes szövetkezetek házirendjében találhatók meg. Az egyik alapelv például kimondja, hogy a szövetkezeti tagnak joga és kötelessége résztvenni a szövetkezet irányításában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jogait a taggyűlésen ér­vényesítheti, ahol tárgyal és beleszól a szövetkezetét érintő valamennyi kérdésbe. A taggyűlés az egységes földmüvesszövetkezet legfelsőbb fóru­ma, amelyre többek között az a fontos feladat hárul, hogy megválasztja a szövetkezet vezető személyiségeit és szerveit. A választás azonban csak akkor érvényes, ha a nyilvántartott tagság­nak több mint fele jelen van, s ha a jelenlevők több mint 50 százaléka rájuk adta szavazatát. A szövetkezeti tagnak joga van résztvenni és szavazni a taggyűlésen még akkor is, ha a rábízott feladato­kat esetleg nem teljesítette. A tagok­nak tehát Joguk és kötelességük meg­jelenni a taggyűlésen, amíg tagságuk nem szűnt meg a mintaalapszabályzat 15. cikkelyének értelmében. Akik már nem dolgoznak a szövetkezetben, nyugdíjasok, továbbra Is joguk van résztvenni a taggyűlésen, amíg tag­ságuk nem vesztette érvényét a szö­vetkezetek mintaalapszabályzata értel­mében (kilépés, közös megegyezés az egységes földművesszövetkezettel, ki­zárás, elhalálozás). Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a névsor­ból való egyszerű törlést a földműves­szövetkezetek Jogi előírásai nem en­gedélyezik. Az elmondottak alapján tehát a taggyűlésen Jogosan részt­­vehet minden aktívan és nem aktívan dolgozó szövetkezeti tag. A szövet­kezetben dolgozó egyének, akik nem tagjai a szövetkezetnek, a taggyűlé­sen szintén részt vehetnek, de nem rendelkeznek szavazati joggal. Ezért ajánlatos pontos nyilvántartást vezet­ni a tagságról és a szövetkezetben dolgozókról. . ÉRVÉNYES A TITKOS SZAVAZÁS? Az utóbbi időben egyre több sző esik a titkos szavazásról. Ezzel kap­csolatban ismertetjük a 49/1959 Zb. számó törvény 18. §-ának 3. bekezdé­sét. A taggyűlés nyilvános szavazással dönt a felvetett kérdésekről. Ebből kiindulva elvan vélemények is nap világot látnak, hogy a taggyűlés más formában nem választhat és nem hoz­hat döntést a szövetkezet ügyeiben. Ezzel az állásfoglalással teljes mér­tékben nem lehet egyetérteni. Hogy miért? A taggyűlés a szövetkezet leg­felsőbb szerve, amely hivatott arra, hogy a szövetkezetét érintő bármely kérdésben döntést hozzon. A törvény értelmében a nyilvános szavazás ke­rül előtérbe. A törvény azonban nem zárja ki és nem tiltja a titkos válasz­tási formát sem. Ezek alapján a titkos választási forma alkalmazása nem sérti a szövetkezeti demokrácia alap­elveit. Ha a taggyűlés a titkos válasz­tás mellett dönt, a vezetők ilyen for­mában való megválasztása érvényes. Az évzáró taggyűlésekkel, illetve a választásokkal kapcsolatban arra hívjuk fel a szövetkezeti tagok figyel­mét, hogy az elnököt és az elnök­­helyettest külön-külön kell megvá­lasztani. A vezetőség többi tagjainak választása egyszerre történik. Reméljük, hogy a szövetkezetek év­záró taggyűlésein teljes mértékben érvényesülnek a szövetkezeti demo­krácia alapelvei. K. P. A mezőgazdasági műszaki középiskolák tanulóinak szakismereti A baromfitenyésztés fejlesztése céljából nélkülözhetetlen a csirkenevelde, amely felvételünkön látható. -kp-A nagyvilág mezőgazdaságából vetélkedője Az elmúlt év december 6-án az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Kö­zépiskola igazgatóságának és a Sza­bad Földműves szerkesztőségének rendezésében értekezletet tartottak a magyar tannyelvű mezőgazdasági mű­szaki középiskolák tantestületeinek küldöttei abból a célból, hogy meg­tárgyalják a magyar tannyelvű mező­­gazdasági középiskolák együttműkö­dése fejlesztésének lehetőségeit. Az értekezlet résztvevői egyönte­tűen arra a következtetésre jutottak, hogy az együttműködés elmélyülését következetesen szolgálhatják, az olyan rendezvények, amelyekbe a különböző fokozatú mezőgazdasági iskolák be­kapcsolódhatnak. Ezért elhatározták, hogy az 1969-es évtől kezdődően, min­den évben megrendezik a Szabad Földművessel való együttműködésben a mezőgazdasági középiskolák ta­nulóinak szakismereti vetélkedőjét. A jelenlevők megegyeztek abban is, hogy az ismertetett vetélkedőt min­den évben május 15-ig rendezik meg. Az első vetélkedő megrendezését az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Kö­zépiskolára bízták. A szakismereti vetélkedő célja, hogy ösztönözze az iskolák tanulóit a tanulmányi eredmények fokozására. Fontos küldetése az is, hogy az ered­mények tükrében vizsgálja a tanítás módszereit, és lehetővé tegye a tan­testületek tapaszatlatcsere mozgalmá­nak kibontakozását. A vetélkedő elő­nyösen fejlesztheti a tanulókban az igényességet, és a versengési szelle­met. A mezőgazdasági műszaki közép­iskolák igazgatósága három diákot küld a vetélkedőre A versenyző diá­koknak egy szakkérdésre egy általá­nos mezőgazdaság-politikai kérdésre és egy általános műveltséggel kapcso­latos kérdésre kell majd válaszolniuk. A szakmai vetélkedő győztesei könyvjutalomban részesülnek. Vetőgép a vegyszeres talajművelésben Az új vegyszeres gyomirtási eljárá­sokhoz olyan gépi eszközöket alakí­tanak ki, amelyek javítják a kezelés hatékonyságát. A szántás mellőzésé­vel vegyszeresen kezelt tarlón a ha­gyományos vetőgépekkel nehéz a föld­be tenni a magot. Ezért újszerű cso­­roszlyát alakítottak ki, mely három tárcsából áll. Az első kisebb méretű, éles tárcsa behatol a talajba, majd ezt követően a két nagyobb átmérőjű ferdére állított tárcsa készíti elő a megfelelő magágyat. A burgonya és a répa vitamintartalma A burgonya és a répa C-vitamin tartalmát raktározás és az előkészítés során vizsgálták. Betakarításkor a burgonya C-vitamin tartalma 17,05 mg %, a répáé pedig 10,88 mg % volt. A raktározás során az előbbié 78, az utóbbié 70,11 °/o-kal csökkent. A fagyás következtében beálló veszte­ség 7,6, illetve 10,8 % volt. Ha a répa megfagy, és rothadni kezd, a veszte­ség elérheti a 94 százalékot Is. Főzés után a C-vitamin tartalom 16—28,5 %-os veszteséget szenved. A kísérlet tapasztalataiból az a következtetés vonható le, hogy a burgonyát és a répát lehetőleg nyersen kell etetni. Az Onaque-2 kukorica kitűnő takarmány Az USA-ban előállított Opaque-2 el­­■nevezésű kukorica szemtermése a normál kukoricánál Jóval több fehér­jét tartalmaz. Ebben a fehérjében 50—70 %-kal több a lizin és nagyobb a triptofán aránya. Egyelőre kevés van belőle, ezért csak kísérletképpen vizsgálták. A műtrágya növeli a termést A FAO által végzett vizsgálatok és kísérletek, illetve az általuk rendezett kiállítások bizonyították, hogy Jelen­leg a műtrágyák fokozottabb alkal­mazása a több termelés fő eszköze. A gabonafélék esetében például egy tonna tiszta tápanyag körülbelül 10 tonna terméstöbbletet eredményez. Ez a mennyiség egy éven át 40 személy számára szolgáltat napi 2400 kalóriát. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek vizsgálatai alapján a világ mű­trágyatermelése előreláthatólag 1970- re 85,5 millió tonna lesz. A húsforgalom helyzete az USA-ban A személyenkénti húsfogyasztás az USA-ban 1950-es 76,8 kg-ról 96,6 kg-ra nőtt. Ezen belül a marhahúsé 28,8 kg-ról 45,3 kg-ra, illetve 37,5 %-ról 46,9 °/o-ra emelkedett. A sertéshúsé 31,4 kg-ról 29,5 kg-ra, illetve 40,9 °/o­­ról 30,5 %-ra csökkent. Jelentős volt a baromfihús hányadának növekedése is: 11,2 kg-ról 17,5 kg-ra. A burgonya részesedése a világ mezőgazdaságában A világ burgonyatermésének több mint 50 százalékát nyolc ország adja: az NSZK, NDK, Franciaország, Anglia, Szovjetuniói Lengyelország, Csehszlo­vákia és Hollandia. Európa a Szovjetunióval a világ burgonyatermésének 80 %-át termelt. Az egy személyre eső össz-burgonye­­termés több év átlagában 350 kg. Élénk színű mezőgazdasági gépek Az élénk színek alkalmazása a me­zőgazdasági gépeken ma világjelen­ség. Nemrégen még a szín márkát is jelentett, ezt ma kevés cég vallja. A tudomány fenntartja a különböző színek hatását a dolgozó emberre. Ezeknek a színtani hatásoknak mun­kaélettani és munkalélektani ismere­te fontos a mezőgazdasági gépek szí­nezésekor. A kék és a zöld szín álta­lában megnyugtatóan hat, viszont a barna és a szürkésbarna hatása ked­vezőtlen. A kellemes piros szín nö­veli a teljesítményt, a rikító piros szín tartós látása fáraszt. A figyelmet élénkíti a melegsárga és a narancs­­sárga, ezért ez a balesetveszélyes he­lyek színe. A betegbiztosítás módosításával kapcsolatban A betegbiztosítással összefüggő ügyvitel bizonyos módosítá­saival kapcsolatban új önálló jogi személyként betegbiztosí­tási igazgatóság létesül, amely ez év január elsejétől átvette a szakszervezetek betegbiztosítási feladatkörét. Az új igazga­tóság részt vesz azoknak a feladatoknak a teljesítésében is, amelyekre az eddig érvényes jogszabályok értelmében a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom volt illetékes. Szlosákia-szerte a gyümölcstermesz lés gyors fejlődése tapasztalható. Ezzel kapcsolatban egyre gyakrabban felmerül a gyümölcs értékesítésének ős (árulásának prublémája. Főleg hűtőtárolók építésével lehet a szak­szerű tárolást biztosítani és a táro­lási veszteségeket csökkenteni. Fel vitelünkön egy hűtőtéroió alapozási munkálatain dolgoznak. Dr. Karel Antosík, a Központi Be­tegbiztosítási Igazgatóság igazgató­jának a helyettese közölte, hogy a táppénzekről ezentúl is az üzemi szak­­szervezetek illetékes bizottságai dön­tenek. Ezért éppen úgy, mint eddig, a jövőben is az üzemekben számolják el és fizetik ki a táppénzt. Kivételes esetekben, főképpen akkor, ha kis­üzemek dolgozóiról van szó — az ille­tékes Járási Betegbiztosítási Igazgató­ság dönt a táppénz összegéről s ki­fizetéséről Is. Az említett átszervezés több okból indokolt — hangsúlyozta dr. Antosík Elsősorban az a célja, hogy a szak szervezetek mentesüljenek olyan ügyek közvetlen intézésétől, amelyek re tulajdonképpen nem hivatottak További célkitűzés, hogy az illetéke sek rugalmasan és szakszerűen vé­gezzék a betegbiztosítással össze­függő teendőket. Az új igazgatóság­nak s szerveinek elsőrendű feladata arról gondoskodni, hogy az érvényes előírásnak megfelelően gyorsan és minden fölösleges bürokratikus elodá­zás nélkül elégítsék ki a dolgozók igényelt. Az új rendszer célja többek között a betegség és anyaság idején szüksé­ges, valamint a sokgyermekes csalá­dok támogatásának biztosítósa lesz. A kormány és a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa már eddig is többször tárgyalt ezekről a problémáikról. E tanácskozások eredményei arra utal­nak, hogy minél előbb, s minden részletre kiterjedően kell kidolgozni a kiskorú gyermekek nevelését, és e többgyermekes családok támogatását biztosító intézkedéseket. Erre való tekintette! megfontolás tárgya lesz az is, hogy az anyaság idején juttatott pénzsegélyt további járadékkal kell kiegészíteni, amelyet az anyák szülést szabadságuk végéig kapnának, abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy otthon, s rendszeresen gondoskodnak három éven aluli gyermekeikről. Te­kintettel a jelenlegi népesedési hely­zetre, népesedési politikánkra, és a többgyermekes csalódok életszínvona­lára, nemkülönben a gyermekek ne­velésével s eltartásával kapcsolatos kiadásokra, azt a kérdést is meg kell oldani, hogy mily módon lehet támo­gatni a már nagyobb gyermekek ne­velését, illetve eltartását. Ezt a célt szolgálná az egyszeri pótlékok jutta­tása a családi pótlékok összegének a gyermekek számához igazódó módo­sítása, végül pedig e pótlékok asze­­rinti meghatározása, hogy miként emelkednek az általános létfenntar­tási kiadások és a bérek. SZABAD FÖLDMŰVES J 1969. január 25.

Next

/
Thumbnails
Contents