Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-25 / 4. szám
TOGl TANÁCSADÓ A viszontkereseti követelés kiegyenlitéséről Felelet egy kérdésre „A traktorhoz erősített drótkötél segítségével tevolítottuk el állami gazdaságunkon a ribizke kiöregedett bokrait. Ez alkalommal munkabaleset történt úgy, hogy traktorosunk nem várta ki a vele dolgozó munkatársa előre megbeszélt Jeladását és még mielőtt a kötelet a bokorra erősítették volna, a traktorral elindult. A drótkötél a hirtelen rándítás következtében a bokorról lepattant és a közelben álló dolgozó sérülését okozta. Közöljék velünk, köteles-e gazdaságunk megtéríteni az államnak viszontkereseti követelését és hogyan kell az ilyen esetekben eljárni.“ H. M. Az egészségben esett károsodás költségei kiegyenlítésének viszontkereseti követelését érintő kérdésekben a legfontosabb utasítást a 33/1965 Zb. számú törvényben találjuk. Ez a törvény tárgyalja azoknak az államra háruló költségeknek viszontkereseti kiegyenlítését, amelyek balesetek, hivatásból eredő betegségek s az egészség egyéb károsodása következtében keletkeznek. Az állam viszontkereseti követelését köteles az a szervezet megtéríteni, amely előidézte, hogy valaki egészségében kárt szenvedett vagy meghalt. A szervezetet tekintik a baleset okozójának, ha nem tartották be a munkabiztonsági előírásokat és figyelmen kívül hagyták a munkabiztonság és az egészségvédelem fölött őrködő szervek utasításait. A törvény feltételezi azt, hogy megszegték valamelyik konkrét biztonsági előírást. Ezért annak elbírálásakor, hogy a szervezet megszegte-e az előírásokat, nem lehet az általános rendelkezésekre hivatkozni, amelyek szerint a szervezetnek mindent meg kell tennie azért, nehogy a dolgozók egészsége kárt szenvedjen. Az a szervezet, amelynél megállapították, hogy megszegte a munkabiztonsági előírásokat vagy a munkabiztonság fölött ellenőrzést gyakorló szerv által adott utasítást, mentesülhet a viszontkereseti térítés kötelezettsége alól, abban az esetben, ha az ügy kivizsgálása folyamán a viszontkereseti ügyet lebonyolító szervnek olyan bizonyítékokkal szolgál, amelyekkel igazolhatja, hogy a baleset kizárólag a károsult hibájából keletkezett. További felmentő okot képeznek az olyan esetek, amikor a szervezet minden igyekezete ellenére sem tudta megakadályozni a biztonsági előírások megszegését. Még több felmentő okot is fölsorolhatnánk, ezek azonban a feltett kérdés megoldásában nem jönnek számításba. A baleseti jegyzőkönyv szerint a ribizkebokrokra a drótkötelet T. dolgozó erősítette fel, a drótkötél kioldódott és sérülését okozta, mert a közelben állt, amikor a drótkötél kipattant. Ebből feltételezhető, hogy a drótkötél kivágódását és a dolgozó balesetét a munkaművelet hanyag elvégzése okozta. „A mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban használt gépek és berendezések használatakor betartandó munkabiztonsági és egészségvédelmi rendszabályok“ szerint, amelyet a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium közlönyének 40. részlegében 1967. december 22-én tettek közzé, a traktorosuknak a gép megindítása előtt a megbeszélt dudálással kellett volna figyelmeztetnie munkatársát és csak azután elindítani a traktort. Ha tehát ezt a megbeszélt jelzést a traktoros nem adta meg, úgy megszegte a jogi előírásokat. Mivel a baleset az állami gazdaság által a traktorosnak megszabott munkafeladat teljesítése közben történt, és az állami gazdaságnak nincs bizonyítéka, amelynek alapján mentesülne a viszontkereseti térítés kötelezettsége alól, köteles a viszontkeresetet az államnak megtéríteni. A viszontkereseti térítés összegét a gyógykezelés költsége, a kifizetett betegbiztosítási táppénz és a nyugdíjbiztosítás illetménye, esetleg a társadalom által e célra fordított egyéb kiadások képezik. A viszontkereseti ügy bizonyító anyagának előkészítése, valamint előterjesztése általában annak a járást egészségügyi intézetnek a dolga, amelynek körzetében a baleset történt. A járási egészségügyi intézetek a kártérítés kifizetéséről, amennyiben az összeg nem haladja meg az 5000 koronát, vagy ha a viszontkereset jogosultságát s a kártérítés összegét írásban is elismerték, esetleg akkor, ha csupán a viszontkereseti kártérítés összegének megállapításáról van szó. Egyéb esetekben a viszontkereseti ügyekben a járási nemzeti bizottságok viszontkereseti komissziója dönt. A járási nemzeti bizottság azonban az ügy kivizsgálásával az egészségügyi szakügyosztályokat is megbízhatja, amenynyiben a kártérítés összege nem haladja meg a 10 000 koronát. A viszontkereseti ügyek bizonyító anyagának előkészítéséről az a járási egészségügyi intézet gondoskodik, amelynek körzetében a baleset történt, mégpedig vagy a saját belátása, vagy a balesetről érkezett bejelentés alapján. Természetesen köteles a tényállást a lehető legpontosabban, legrészletesebben és a legcélszerűbben kivizsgálni. A viszontkereseti ügyek kivizsgálásával a járási egészségügyi intézet különleges osztálya van megbízva, amelynek dolgozói nemcsak jogosultak, de kötelesek is lefolytatni minden bizonyító eljárást, a perrendtartásban használatos módszerrel. A perrendtartásra vonatkozó általános előírásoktól eltérően azonban, ha a viszontkereseti kártérítésre kötelezett szervezet fellebbezni óhajt, akkor a vizsgálatot vezető szerv által megadott határidőig saját magának kell összegyűjtenie és előterjesztenie az ellenbizonyftékokat, amelyek perdöntők lehetnek a viszontkereseti kötelezettség alóli felmentésben. Annak a szervnek, amely a viszontkereseti ügyben dönt, döntésében a tényállás teljesen objektív kivizsgálásából kell kiindulnia, s ha az előterjesztett bizonyító anyagot nem tartja elegendőnek, úgy saját magának kell vizsgálati eljárást indítania s megszereznie a szükséges adatokat. Mindamellett az ügyfeleknek lehetőséget kell adni arra, hogy a perdöntő anyaggal s a vizsgálati eljárással kapcsolatban véleményt nyilváníthassanak. Az ügyfelek jelenlétével akkor hirdet ki szóbeli tárgyalást, ha erre a tényállás maradéktalan felderítésének érdekében szükség van. Az ítéletnek összhangban kell lennie a jogi előírásokkal, a helyzet megbízható felméréséből kell kiindulnia, meggyőzőnek kell lennie, s alaposan megindokoltnak különös tekintettel az ügyfelek ellenvetéseire és javaslataira, hogy a döntésből a szervezetek levonhassák a tanulságot, illetve hogy kötelességeik teljesítésében nagyobb fegyelmezettségre bírja őket. A végzésbe bele kell foglalni a fellebbezés lehetőségéről szóló felvilágosítást. A végzést az ügyfelekhez írásban kell eljuttatni, akik kötelesek azt átvenni. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani, mégpedig ahhoz a szervhez, amely az ítéletet hozta. A járási egészségügyi intézet döntése elleni fellebbezés ügyében az intézet viszontkereseti komissziója dönt. A járási egészségügyi intézet által megbízott szerv döntése elleni fellebbezésben a kerületi nemzeti bizottság hasonló szervei döntenek. Ugyanezek döntenek a viszontkereset csökkentését, részletekben való törlesztését, esetleg a végrehajtási határidő elhalasztását Illetően. A viszontkereseti kártérítéshez illetményt hozzászámítani kizárólag csak az ítélettel egyidőben lehet. A már jogerős viszontkereseti kártérítés csökkentését, vagy egyéb változtatásokat a járási nemzeti bizottság pénzügyi osztálya hajthat végre, amely a viszontkereseti követeléseket igazgatja. Amennyiben a viszontkereseti kártérítés ügyében feltétlenül szakvéleményezés szükséges, s ha az ügyet erről az oldaláról nem vizsgálták meg tüzetesen az előző vizsgálatok folyamán, úgy a fellebbező szerv az illetékes munkabiztonsági és egészségvédelmi ellenőrző szervhez, esetleg a kerületi egészségügyi intézet más szervéhez vagy szervezetéhez fordul szakvéleményért, s csak kivételesen súlyos esetekben a kerületi egészségügyi intézet közvetítésével az Egészségügyi Minisztériumihoz. A mezőgazdasági üzemek folyamatos ellátása műtrágyával igen fontos, mivel csak így számíthatunk arra, hogy az aratáskor elsősorban az őszi gabonafélék nagyobb hozamait érhetjük majd el. Az elmúlt évben sajnos a hazai műtrágya-gyártásban kisabb-nagyobb eltolódások, termelés-kiesések voltak és kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a helyzet jelentősebb mértékben bizony még nem nagyon javult. Komoly hiány mutatkozik a már korábban is hiánycikket képező műtrágya-fajtákban, mint amilyenek az ammőniumszulfát, a hugyany, valamint az NPK 1 és az NPK 3 B jelzésű kombinált műtrágyák készleteiben. Megtalálja A FÖLDMÜVELÉSÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLÖNYÉBEN A FÉM közlöny 13/1968 számú részlege tartalmazza: 1. A központi takarmányalap gazdaságos felhasználásáról, valamint a keveréktakarmányok előállításáról és e takarmányoknak az 1969-es évre előirányzott felhasználásáról szóló irányelveket. 2. A növényvédelmi vegyszerek szükséglete 1969-es évi tervének összeállítását elősegítő utasításokat. 3. A közlöny hírei és felhívásai közöt megtaláljuk a Belkereskedelmi Minisztérium rendeletét, amely hatálytalanítja a Belkereskedelmi Minisztérium Tájékoztatójának 2/1967-es számában közzétett rendeletet az üzemi és iskolai étkezdék, valamint a diákszállások dolgozói bérének rendezéséről. 4. Az új műszaki szabványokat. 5. A földművelésügyi és az élelmezésügyi tárcában bekövetkezett szervezési változásokat. 6. Az állattenyésztési technológia ügyosztályának jelentését a kivitelre tenyésztett baromfi hizlalásáról. Hogy a kedvezőtlen helyzeten mihamarabb változtassunk a Földművelési és Élelmezésügyi Minisztérium a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat igazgatóságával és a Chemapol vegyipari vállalattal együtt biztosítja a legfontosabb műtrágyák és a gyártásukhoz szükséges alapanyagok behozatalát. Szerződést kötöttek ammóniumszulfát behozatalára, hogy biztosíthassuk a kombinált trágyák és a nagy töménységű szuperfosztát folyamatos gyártását. Szeretnénk a mezőgazdasági üzemek fokozottabb keresletét e trágyafajta iránt maradéktalanul kiegyenlíteni. Növekszik továbbá a szemcsésített NPK 15:15:15 és a 20:20:0 kombinált műtrágyák, illetve az ezekhez legjobban hasonló műtrágya-típusok behozatala is. Felhasználva ezt az alkalmat azzal a kéréssel fordulunk földműveseinkhez, hogy a meglevő műtrágya-készleteket gazdaságosan, célszerűen használják fel. Habár mezőgazdasági üzemeinkben sok helyen a raktártérségek hiánya miatt nagy gondot okoz a műtrágyák tárolása, ha csak egy mód van rá a lehetőség szerint már jóelőre biztosítsák a nitrogéntartalmú műtrágyák szükséges mennyiségét, hogy az idei télutói trágyázást kellő időpontban elvégezhessék. STANISLAV KOMBEREC mérnök Q Az üzem forrásaiból adott pénzajándékok. — Ha a szövetkezet a Köztársasági Alapra a kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó nyersbevételéből vagy nyereségéből akar ajándékot adni, úgy ezt az öszszeget a 389-es (A gazdálkodás eredményének egyéb felhasználása) számla tedhéhe és a folyószámla javára könyvelt el. A tartalékalapból adott ajándékot az EFSZ a folyószámlakivonat alapján a 933-as (Tartalékalap) számla terhére, a kulturális és szociális alapból adott ajándékot (a taggyűlés határozata alapján) a 932-es (Kulturális és szociális szükségletek) számla terhére könyveli. A tartalékalapból adott ajándékot az alapok változásairól készített 3 A-04 kimutatásban az „egyéb felhasználás“ tételében a 110. rovatba vezetik be; a kulturális és szociális alapokból adott ajándék összegét ugyanabban a kimutatásban ez „egyéb célokra“ tétel 55. rovatába könyvelik. 0 Az üzem készleteiből adott tárgyi ajándékok. — Abban az esetben, ha az üzem saját készleteiből tárgyi ajándékot ad, (itt elsősorban nemes fémekre gondolnak, ami az EFSZ-ek esetében gyakorlatilag nem jön számításbal, úgy ezt is, a pénzajándékhoz hasonlóan számolja el. Tehát az átadott tárgyi ajándék összegét ez illető készlet számlájának (110) javá-4 S7ARAO FÍIinMftVFS 1969. január 25. A köztársasági alapra adott ajándékok (ÚTBAIGAZÍTÁS A SZÖVETKEZETI KÖNYVELŐKNEK) ra és a 430-as számla (Az eladott készletek vételára) terhére írja s egyúttal ugyanezt az összeget a 420-as számla (Egyéb bevételek) javára könyveli. \ Ha az ajándékot a nyersjövedelemből vagy a nyereségből adja, úgy a 389-es számla (A gazdálkodás eredményeinek egyéb felhasználása) terhére írja. Ha viszont az ajándékot a tartalék alapból Illetve a kulturális és szociális alapból adják, úgy a 933-as számla illetve a 832-es számla terhére kell könyvelni. A zárókimutatásban és az alapok változásairól készített kimutatásban ezeket az ajándékokat ugyanazokon az analitikai számlákon tüntetik fel, mint a pénzajándék esetében. % Mezőgazdasági termékek ajándékozása. — Ha az EFSZ a Köztársasági Alapra gabonát vagy egyéb mezőgazdasági terméket ad, akkor ezt ugyanúgy egyenlíti ki, mint a pénzajándék esetében. Az ajándékozott termékek összegét mint eladást könyvelt el az illető analitikai számla javára ugyanakkor a mérlegbe ezt vörös bejegyzéssel könyveli a 452 21 (665) számla (Mezőgazdasági termékek eladása) javára. Az alapkönyvelésben azon felül, hogy a változást a termény készletkártyáján átvezetik, az ajándék összegét állandó árban a 400-as számla (A termelési tevékenység bevételei) javára és a 389-es (A gazdálkodás eredményeinek egyéb felihasználása) számla, illetve a 933-as (Tartalékalap) esetleg a 932-es (Kulturális és szociális alap) terhére könyvelik csakúgy, mint a szövetkezet készleteiből adott tárgyi ajándékokat az előző bekezdés utasításaihoz hasonlóan. A leadott termékért kapott eladási ár összegét a felvásárló szervezet adja le a Köztársasági Alapba. Az Ilyen címen elszámolt bevételeket beszámítják az árkiegyenlltő pótdíjak, illetve a többlettermelésért adott prémiumok meghatározására szolgáló alapösszegbe. • Ajándék a bérekből. — A rendkívüli műszakokért adott béreket és jutalmakat ugyanúgy kell elkönyvelni, mint a többi bért és jutalmat (351-es számla — Bérek — Tartozik; 931-es számla — A dolgozók béralapja — Követel; 256-os számla — Alkalmazottak — Követel) azzal a különbséggel, hogy ezt nem fizetik ki a dolgozóknak, hanem a 256-os [Alkalmazottak) számláról átvezetik a 240-es (A szocialista szervezetek követelései és adósságai) számlára; a 240-es számlát kiegyenlítik azáltal, hogy az öszszeget átutalják a Köztársasági Alapnak. Mivel ezek a bérek mentesek a kereseti adó alól, a bérelszámolási és fizetési listán (amennyiben a rendkívüli műszakok bérét és jutalmát nem számolják el külön fizetési listán) mint adótól mentes bért tüntetik fel, atiiit teljes összegben a Köztársasági Alap javára utalnak át. Arról, hogy az ilyen rendkívüli műszakokért kifizetett jutalmakat az EFSZ-ek esetében beszámítják-e a társadalombiztosítási hozzájárulás összegébe, arról a Munka- és Szociális-ügyek Minisztériuma utólag hoz majd döntést. A dolgozó igényeinek szemszögéből azonban ugyanolyan jellegű, mint a többi bér (az EFSZ tagjainál jutalom), ami azt jelenti, hogy beleszámítják a táppénz kiszámításához szükséges átlagba. # Önkéntes lefogások a bérekből. — Ha a dolgozók (a tagok) elhatározzák, hogy a Köztársasági Alap javára bérük (jutalmuk) bizonyos százalékát (vagy egy meghatározott öszszeget) ajánlanak fel az üzem közvetítése útján, úgy ezt a tiszta keresetből (bér, jutalom) kell számítani, amit az üzem a 256-os (Alkalmazottak) számláról szintén a 240-es (A szocialista szervezetek követelései és adósságai) számlára könyvel és az összeget a Köztársasági Alap javára utalja át. —cej— A nyugdíjbiztosításról Az Állami Biztosító 1968. január elsejétől kezdődően bevezette a dolgozók nyugdíjbiztosítását (pótbiztosítását). Amenynyiben a szövetkezet ilyen nyugdíjbiztosítást köt az Állami Biztosítóval, hogy arra érdemes dolgozóit (tagjait) ilyen formában is rendkívüli jutalomban részesítse, úgy a biztosítási díjat saját forrásaiból merítheti vagy egyszerre egy őszszegben, vagy részletekben, folyamatosan évente. A nyugdíjbiztosítás díjának kiegyenlítésére a szövetkezet kulturális és szociális alapjaiból meríthet a 16 1967 Zb. számú kormányrendeletben körülhatárolt feltételek szerint, amelyet a szövetkezet alapszabályai szerint módosíthatnak. A dolgozók nyugdíjbiztosításának díját a szövetkezet a 389-es (A gazdálkodás eredményének egyéb felhasználása) számla terhére könyveli el. Ugyanis ezt nem könyveli a 361 es (Biztosítási díj) számlára, amint azt a tétel neve megkövetelné, mivel nem függ össze a szövetkezet vállalati tevékenységével. A kulturális és szociális alap, illetve az üzemi tartalékalap egy részének felhasználását e nyugdíjbiztosítás kiegyenlítésére meg lehet valósítani úgy, hogy: a) csökkentjük a kulturális és szociális alap, illetve a tartalékalap feltöltését már az év folyamán és az év végi elszámoláskor; b) kivételes esetekben elkönyvelve a 932 es számla (kulturális és szociális szükségletek alapja) tartozik rovatába, illetve a 933-as számla (Tartalék alap) tartozik rovatába és a 482-es számla (Dotációk, intervenciók és szubvenciók) követel rovatába. Több olvasónk — másképpen fogalmazva, de lényegében ugyanarról ér- j deklödve — fordult hozzánk azzal a kérdéssel: joguk van-e arra, hogy a betegszabadságról visszatérve, gyógyulásuk után ismét ugyanarra a munkára, ugyanabba a munkakörbe sorolják he őket, amelyet megbetegedésük előtt végeztek, illetve töltöttek be? — Röviden összefoglalva erre a kérdésre igyekszünk az alábbiakban választ adni. / A munkaadó szervezet, üzem, vállalat a Munka-törvénykönyv meghatározásai szerint köteles a dolgozót ideiglenes munkaképtelensége (beteg- - sége) után eredeti, tehát a betegszabadság előtt betöltött munkahelyére, munkakörébe visszahelyezni. Ugyanez áll fenn, ha a dolgozó közéleti tisztség, esetleg valamely társadalmi szervezetben betöltött tisztség végeztével, a hadseregben teljesített szolgálat (kiképzés, hadgyakorlat), Illetve nőknél a szülési szabadság után Ismét munkába lép. Ha eredeti munkahelyére visszahelyezni lehetetlen azért, mert a kérdéses munkát (munkakört) megszüntették, esetleg a munkahelyet felszámolták, úgy a szervezet, üzem, vállalat, tehát a munkaadó kötelessége a dolgozót olyan más munkára sorolni, amely a munkaszerződésben megszabott követelményeknek eleget tesz, de legalább a dolgozó képzettségének, szaktudásának, képesítésének megfelel. . i Egyes esetekben azonban a munkaadó szervezet, üzem, vállalat nem köteles a dolgozót eredetileg betöltött munkahelyére állítani, éspedig akkor, ha a korábban betöltött munkakör egészségügyi okokból nem felelt meg. Ezt a tényt azonban az orvosi bizonyítványnak kell igazolnia. Ilyen esetben a munkaadó kötelessége a dolgozó egészségi állapotát, képzettségét és képesítését szem előtt tartva számára más megfelelő munkát biztosítani. * Ha a munkaadó szervezet ilyen esetben nem hajlandó eleget tenni a dőlgoző törvényes és jogos kérelmének, úgy a dolgozó Igényének érvényt / szerezhet. A szakszervezet üzemi bizottságához benyújtott írásbeli javasla- * tával kérheti a döntési eljárás megkezdését és lefolytatását. A mütrágyaellátás helyzete
