Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-21 / 25. szám
KULTÚRA. Utójegyzet a jókai-Napokról Kulturális életünkben egymást követik az események. Alig fejeződött be a vers- és prózamondók, Irodalmi színpadok, színjátszó együttesek országos fesztiválja Komáromban, máris tanúi lehettünk Bodrogközben, Borsiban egy nagyszabású Rákóczit idéző, majd Gömörben, Rimaszombatban Tompa Mihályt idéző rendezvénysorozatnak. Nem is beszélve arról, hogy most tartottuk a Zselizi Országos Népművészet) Fesztivált, majd kilencszáz szereplővel, és alig két hétre rá a gombaszögi nagy találkozót, ahol ez évben már valóban ott lesz a budapesti operaház együttese, hogy a Sajó-völgyben fölcsendüljön a dal: Én a pásztorok királya .. .1 Van olyan dolog, amire azt mondják, hogy agyonlrjuk. Én mégis azt állítotn ismételten, hogy művészeti tömegrendezvényeink közül egyedül a Komáromi Jókai Napok az, amely a legnagyobb figyelmet érdemel, és ezt hangoztatni nem agyonírása egy ügynek, amikor ez az ügy mindannyiunk ügyének kellene, hogy legyen. Az igaz, hogy Komárom és a komáromi járás már magáénak tekinti. Elsősorban a szövetkezetek vezetősége az, amely e tíz nap alatt Komárom környékén, de még azon túl is, ellátja közönséggel a sorozatos rendezvényeket. A befutó autóbuszokról napégette földművesek szálltak le esténként, hogy megtöltsék az előadótermet, hogy tapsoljanak a gondolatot hirdető szereplőknek. De sok esetben a szövetkezetesek azok, akik otthont nyújtanak e szereplőknek odahaza, hogy felkészülhessenek műsorukkal, hogy szórakozhasson egy-egy csoport és e szórakozással másokat is felderítsen, elgondolkoztasson: egyszóval, neveljen. Bár ezrével lennének olyan szövetkezeti klubok, ahol ilyen lehetőség adódna az önműve lésre és a gondolatok ápolására, a sokrétű szórakozás mellett az Irodalmi színpadok, színjátszó együttesek bemutatóira. Példa lehet az ilyen jellegű támogatásra a Komáromban fellépő naszvadi együttes, amely a megnevezésében is hirdeti, hogy a szövetkezeti klub mellett működő CSEMADOK színjátszó együttes. De valószínűleg ilyen támogatást kaphat a búcsi Irodalmi Színpad is, függetlenül attól, hogy szenvedélyes és hozzáértő vezetőik nélkül az ilyen Jellegű támogatás nem érne sokat. Ám a kettő együtt mindent megérhet. Ismétlem: nem tartom agyonírásnak, ha ismételten kifejezésre juttatjuk azt is, amit oly sokszor emlegetünk, az egységes földművesszövetkezetek viszonyát a kultúrához, az úgynevezett kulturális alap tényleges és valódi felhasználását a művelődés fejlesztésére. Azt gondolom, hogy a szövetkezeti vezető vagy egyszerű tag, aki előteremti e kulturális alapot, ha ott volt Komáromban és látta az előadásokat, a jövőben nagyobb fontosságot tulajdonít a maga által megteremtett anyagi alap felhasználására. Nem akarok ismételni olyan dolgot, amit már elmondtunk az idei Jókai Napokról, hogy dicséret illet minden szereplőt és rendezőt azért a szenvedélyes és hozzáértő munkáért, amit a siker érdekében végzett, de azt ismételten el kell mondani, hogy a legnagyobb eredmény, amit örömmel könyvelhetünk el, az anyanyelv, a szép magyar beszéd kulturáltsága, amiről Komáromban meggyőződhettünk. A másik, mondhatnám egyjelentőségű az elsővel, az eszmei hozzá Hlás a műsorok megválasztó sához. A vers- és prózamondók fesztiválját az irodalmi színpadok követték. Ha csak a címek mögé nézünk, látjuk, minden dramaturgszerkes tő a tnaga összeállítását, válogatását a korhoz mérte. A rimaszombati Fáklya, Hemingway öreg halászát jelenítette meg a színpadon. Mottóul használva az emberi magatartás önbíztatását: „Az ember nem arra szü atett, hogy legyőzzék: az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.“ És e mottóra szinte bizonyosságként hatott az Ipolysági József Attila Irodalmi Színpad műsora, Aiszkhülosz Leláncolt Prométheusza Igen, az embert nem lehet legyőzni. De Ilyen gondolati töltésű volt a csata! magyar iskola irodalmi színpadának, Lovicsek Béla által szerkesztett műsora, a Napleány is, a gondolkodó gyermek helykeresése a világban, hogy el ne pusztuljon, el ne vesszen az embertelenségek között. Szinte visszhangzót-Gimnáziumoké a jövő Stráznicén június 27—28 és 2S-én lesz a már hagyományos folklór fesztivál. A nagyszabású ünnepségen ötven tánccsoport lép fel s mintegy 40 ezer látogatót várnak. tak egymás műsorára az előadások. A pozsonyi Forrás Irodalmi Színpad a Győztes új és magyar Ady összeállítással tett hitet az emberi magatartás mellett, és a komáromi Petőfi Ifjúsági Klub irodalmi színpada Györy Dezső költészetével példázta a közép-európai embert, a kisebbségi magyar sorsot. És tágította e gondolatot a lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad műsora: Két végtelenség között. A két végtelenség az élet és a halál. A gondolat: hogy a két végtelenség között mindenképpen csak embermódra lehet élni, bármilyen nehéz is ez. Hogy milyen nehéz, azt Illyés Gyula irodalmi színpadra írt: Az éden elvesztése című művének előadásával példázza a búcsi Lant Irodalmi Színpad. Az édent el lehet veszíteni, hogy el ne veszítsük, gondolkodjunk annak megtartásán. Csak egyet lehet mondani: az irodalmi színpadi produkciók ez évben azt bizonyították Komáromban, hogy mélyen gondolkodó, művelt, hozzáértő fiatal emberek álltak e színpadi műfajt ápolók sorába, és az eredmény a maradéktalan öröm mindnyájunk számára. Színjátszó együtteseink e hagyományos műfajban újat nem hoztak, de amit hoztak és bemutattak az még mindig bizonyítja a műkedvelő színjátszás életképességét és nagy lehetőségeit. A pozsonyi Forrás színjátszó együttes Heitai: A néma levente c. verses vígjátékával méltán nyerte el a fesztivál osztott nagydíját a drámai műfajban nyújtott teljesítményért. De ez az együttes kapta a színpadi beszéd díját Is és nem véletlenül. A pozsonyi magyar gimnázium és annak egyik tanára, Kulcsár Tibor, és a diákokból szerveződött együttes példás abban már évek óta, hogy az iskolában és a pódiumon egyaránt a legszebben beszéli a magyar nyelvet. A fesztivál másik osztott nagydíjasa a naszvadi színjátszó együttes, amelyről már szóltam. Holubek László rendező olyasmit hozott létre e nagy faluban, ami dicséretére válhat egy városnak Is. A zenés műfajban a maximumot adta. Egy valóban csak szórakoztató Játékot: Isten veled édes Piroskám — Dobos — Szenes — Nagy ismert színdarabját mutatták be nagy sikerrel, hogy ezzel a darabbal szerepeljenek majd a szlovákiai fesztiválon is, Iglón. A losonci Madách Színkör a legjobb müsorválasztás díját kapta Komáromban, Kármán — Szabó: Fanni hagyományai című színmű bemutatásáért. Ez esetben is elmondhatjuk, mint minden együttesnél, hogy csodálatos módon megfiatalodnak a színjátszó együttesek. A losonciak Játékának főszerepeiben alig felcseperedett leányok és fiúk nyújtottak maradéktalan élményt. Ugyanezt tapasztalhattuk a lévai Garamvölgyi Színház összetételében is. Ez az együttes, Illetve annak rendezője Kabát Gabi és Zórád Aladár az egyéni alakítás díját is elnyerték. A pozsonyi Dériné Színkör ez évben Herczeg F. Szendrei Júlia c. színművével szerepelt a fesztiválon és játékáért a zsűri díjával lett jutalmazva. összegezésül valóban csak ismételni lehet: kulturális életünk művészeti tömegrendezvényei legnagyobb seregszemléje még nagyobb figyelmet érdemel, de nemcsak utólagosan, hanem már a felkészülés időszakában is. E figyelmet leginkább azok érdemlik meg, akik díjtalanul, minden szabad idejüket feláldozva munkálkodnak nyelvünk ápolásáért, a műkedvelők, akik oly nagy űrt töltöttek be már eddig is szakadékos közművelődésünk testén, övék az érdem. Mi csak köszönthetjük őket. GYURCSÖ ISTVÁN A hűvös június elejei napokban forró volt a légkör az iskolában. Érettségiztek a végzős diákok, az általános és szakközépiskolákon. Szlovákiai méretben az összevont és külön igazgatóságok alatt levő általános műveltséget nyújtó magyar tannyelvű középiskolákban 1061-en álltak a bizottság előtt (ebből a nyugat-szlovákiai kerületben 650, a közép-szlovákiaiban 175, kelet-szlovákiaiban 236), és tettek tanúbizottságot érettségükről. A Királyhelmeci Általános Műveltséget Nyújtó Középiskolában 115 on érettségiztek. A két magyar osztályból 60-an, s az ugyancsak két szlovák osztályból 55-en izgultak a bizottságok előtt. Az érettségiző Szabó Ibolya számok tengerét írta a táblára. Kissé remegett kezében a kréta, de végülis a példa megoldása sikerült, és számára végétért az erőpróba. Egy röpke percre „elloptam“ a magyar igazgatót, hogy szót váltsák vele az érettségizőkről. A rendelkezésünkre álló rövid idő alatt két kérdést tettem fel. — Mi az oka, hogy a magyar érettségizők többsége vidéki, s milyen iskolába jelentkeznek a végzősök? A válasz a megszokott volt. — A helybeli értelmiségiek többnek tartják a szlovák érettségit, mint a magyart. Ebben látják gyermekeik boldogulásának könnyebb útját. Persze, ez a valóságban nincs így, és a magyar érettségivel rendelkezők legtöbbje jól megállja a helyét a főiskolákon. Kihúzták az érettségi tételt, és a feleletre készültek a királyhelmeci lányok Máskülönben az érettségizőknek mintegy fele jelentkezik továbbtanulásra. Évenként ketten-hárman a Nyítrai Mezőgazdasági Főiskolát választják. Mintegy 10—15-en a pedagógiai fakultáson tanulnak tovább. De nagy az érdeklődés az orvosi egyetem iránt is. Királyhelmecről s a többi iskolákból aránylag sokan jelentkeznek a Pozsonyi Komensky Egyetem orvostudományi karára. Ebben az évben 1082 a jelentkezők száma, pedig az általános fogorvosira és gyermekorvosira mindössze 360 tanulót vesznek fel. Sokan jelentkeznek orvosira, és aránylag kevesen mezőgazdasági főiskolára. Pedig Déi-Szlovákia erősen mezőgazdasági Jellegű vidék, és sok mérnökre lenne szükség ahhoz, hogy még jobban kihasználják az adott lehetőségeket. Szomorú, de a főiskolára fölvett magyar nemzetiségű tanulók száma Jubilál a dolgozók filmfesztiválja A hagyományos és egyre népszerűbb Dolgozók Filmfesztiválja a napokban ünnepli húszéves jubileumát. Ügy tűnik, hogy a rendezőség, talán tekintettel e szép, kerek évfordulóra, ezúttal gondosabban válogatta meg az egyes filmeket, mint a múltban, így aztán minden mozirajongó megtalálhatja majd a számítását, hiszen valóban a legkülönbözőbb zsánerű filmek kerülnek műsorra. A kiválasztott filmek között van komoly, társadalmi problémát feldől gozó darab és vígjáték is. Persze, a krimi rajongóiról sem feledkeztek meg Az izgalom imádói ezúttal nem lesznek elégedetlenek, hiszen a fran ciák két Fantomas filmje már a horror határán mozog. Noha maga a filmfesztivál csak 16 napig tart. senkinek sem kell attól tartani, hogy ha esetleg nem kapott jegyet egy egy előadásra, már nem láthatja a filmet, ugyanis valamennyi darabot később t? fogják vetíteni. Ha egv pillantást vetünk a 13 veti tésre kerülő műre (Pozsonyban) úgv láthatjuk, hogv a francia filmek do mtnálnak A francia kinematográfiát ezúttal négy film képviseli Az ango lók és az amerikaiak két-két filmmel képviselik magukat, míg a román, olasz, nyugatnémet, szlovák és cseh filmgyártást egy-egy film reprezentálja. A fesztivál egyik legigényesebb és legjobb filmje minden bizonnyal a „Találd el, ki Jön vacsorára?“ című amerikai film, melyben Krámer, a film ismert rendezője az Egyesült Államok egyik legégetőbb, legaktuálisabb problémáját, a faji megkülönböztetést vitte vászonra. Joey váratlanul hazatért Hawayból és szülei nagy meglepetésére bejelenti, hogy vacsorára vőlegényét is meghívta, aki néger. De a lány más meglepetést is tartogat szüleinek, még pedig azt, hogy vőlegénye, (az Ismert világhírű néger színész Sydney Poltier alakítja) szülei Is hivatalosak a va csorára, hogy mindent közösen be széljenek meg. A film vádirat a raszizmus ellen. A fesztivál talán legvonzóbb filmje bizonyára az angolok Fathom című darabja lesz. Hogy miért? Nem is annyira művészi értéke, mint női fő szereplője miatt A főszerepet ugyanis nem más, mint a világ állítólag leg tökéletesebb alakú nője. a nálunk in kább csak hírből ismert amerikai Raquel Welch játssza. A nem túl igényes kalandfilmen a néző végigkíséri a bálos Raquelt, azaz Fathomot veszélyes útjain és aki szereti az izgalmas Jeleneteket, feszültséget és csodálőja a szép nemnek, elégedetten távozhat majd a moziból. Az olaszok „Tigris és cica“ című vígjátéka Dlno Rossi rendező munkája. A főszereplő a nálunk is igen népszerű Vittorio Gassman. A történet egy lány és egy apa és fia különös kapcsolata körűi forog. A fiú, aki halálosan szerelmes a lányba, öngyilkosságot kísérel meg, mert szerelmét nem viszonozzák. Az apa látva, hogy ennek fele sem tréfa, beszél a lánynyal, aki legnagyobb meglepetésére szerelmet vall neki. Az apa hasztalan igyekszik menekülni a szerelmes lány elől. Végül fia segítségével próbál szabadulni. Közben természetesen sok humoros, nem várt Jelenet adódik elő. A Fantomas és a Fantomas a Scotland Yard ellen című francia filmekben a főszereplőkkel kell kezdenünk, akik ugyancsak ismert és népszerű színészek. Elég csak az olyan sok hősszerelmest alakító veterán Jean Marais, továbbá a szőke Mylene Demonguet, Louis de Funes stb. nevét említeni. A történet Párizsban játszódik, ahol titokzatos körülmények között felfelbukkan a félelmetes hírű Fantomas. A nagystílű bűnözőt senki sem tudja leleplezni, a rendőrség tehetetlen. Sokan kételkednek létezésében, és azt hiszik, hogy Fantomas, csak a fantázia szülöttje és a rendőrség kudarcainak leplezésére szolgál. Fandor az ismert újságíró elhatározta, hogy végére jár a dolognak, és interjút készít a kőálarcot viselő Fantomassal, akinek az arcát még senkinek sem sikerült megpillantania. A találkozó ugyan sikerül, de Fandor menyasszonyával együtt eltűnik. A rendőrség teljes gőzzel nyomoz, nem tudja, hogy az újságíró menyasszonya Fantomas föld alatti luxuspalotájában van. Fantomas közben tovább garázdálkodik. A másik Fantomas filmben Fandoréknak sikerül kiszabadulniuk és Juwe felügyelővel — Fantomas legálhatatosabb ellenségével — próbálják leleplezni a gonosztevőt, aki újabb és újabb gaztettekre készül. Aki a vígjátékokat kedveli, ne mu lassza el megtekinteni az Oscar című francia komédiát, melyet Clauda Magúiéra színdarabja alapján Edouard Malinaro rendező vitt filmre. Természetes, hogy az említett filmeken kívül is sok érdekes mű kerül a közeljövőben filmszínházainkba, többek között a magyarok nagyfilmje, az Egri csillagok is. (o. v.J az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. Az 1961—62-es iskolaévben a 7159 főiskolás közül 549, az 1966—67-es tanévben 9317 közül már csak 385 volt a magyar tanulók száma. A múlt év valamivel Jobb volt, mert 9944 felvett főiskolás hallgatóból 460-an a magyar iskolákon érettségizettek közül voltak. Azt hiszem az iskolarendszerünk átszervezése elősegíti, hogy a magyar iskolában érettségizettek az arányszámnak megfelelően kerüljenek főiskolára. Három éven belül ugyanis megszűnnek az általános műveltséget nyújtó középiskolák, és helyettük reál- és humán irányzatú gimnáziumok létesülnek. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az alapfokú kilencéves iskola elvégzése után négy évet Járnak gimnáziumba, méghozzá olyan irányzatúra, amilyen főiskolára szeretnének járni. Különösen, amióta bevezették az ötnapos tanítási hetet, nagyon nehéz elrendezni a tananyagot, s bizony sok esetben a magyar nyelv tanításából lopnak el órákat. A négyéves gimnáziumban sokkal nagyobbak lesznek a lehetőségek és ott nem szabad a magyar nyelv tanítására tervezett órákat csökkenteni, és a szlovák nyelv tanítására is nagyobb súlyt kell fektetni. Ez lesz az egyik előnye a gimnáziumoknak. A másik, hogy azoknak a tantárgyaknak a tanítása kerül előtérbe a kétfajta irányzatú gimnáziumban, amilyen főiskolára készül a tanuló. Harmadik előnye, hogy a gimnázium megfelelőbben előkészíti a tanulókat az életre, mivel gyakorlati tantárgyak is lesznek. Tanulják majd a csehszlovák jog alapjait, népgazdaságtant, gépírást, adminisztrációs tevékenységet és a kibernetika alapjait. Ez azt jelenti, hogy a gimnáziumban érettségizettek a főiskola elvégzése nélkül is jobban elhelyezkedhetnek valamilyen hivatalban. Már az 1969—70 es iskolai évben több helyen megnyílnak a gimnáziumok. Füleken, Zselízen, Nagykaposon egy-egy osztállyal kezdenek. Pozsonyban, Rozsnyón, Rimaszombatban, Dunaszerdahelyen, Léván, Komáromban, Újvárott két-két osztállyal indulnak. A pozsonyi Duna utcai gimnáziumban egy nyelvi osztály is nyílik szeptembertől. Négy év múlva kerülnek ki az első érettségiző tanulók a gimnáziumokból. Valójában csak akkor lehet majd lemérni mit segített az Iskolareform — s talán csak akkor, — ha a főiskolát is elvégzik a két különböző irányzatú gimnáziumban érettségizett tanulók. TÓTH DEZSŐ Ismét fellendült A közelmúltban a CSEMADOK ipolyviski helyi szervezetének tagjai is megtartották ünnepi gyűlésüket, ahol Bartal Lajos, a szervezet elnöke méltatta a CSEMADOK megalakításának jelentőségét, és ismertette a két évtized alatt kifejtett tevékenységüket. Ipolyvlsken a volt ipolysági járásban az elsők között alakították meg a CSEMADOK helyi szervezetét. Több mint száz taggal vette kezdetét a kulturális tevékenység. Jól működő énekkarral, színjátszó és tánccsoporttal rendelkezett a szervezet, amelyek rendszeresen felléptek a helyi rendezvényeken és a körzeti dal- és táncünnepélyeken. Aktív tevékenységük elismeréséül számos oklevéllel ajándékozták meg őket. Kezdetben valóban példásan működött a szervezet. Később sajnálatos visszaesés mutatkozott. Sokan nem tartották szívügyüknek a CSEMADOK- ban való tevékenykedést, ami azt eredményezte, hogy a tagság száma a felére csökkent. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi hónapokban ismét fellendült a kulturális élet. A színjátszó csoport két alkalommal szórakoztatta a közönséget, egyszer helyben, másodszor pedig Százdon vendégszerepeltek. A Komáromi Magvar Területi Színház is gyakori vendég. Az ünnepi gyűlésen Göbö elvtárs, a CSEMADOK járási bizottságának nevében az alapító és példás munkát végző tagokat Misko Bélát. Tóth Jánost, Bartal Etelt és Tóth Ignácot díszoklevéllel jutalmazta meg.-kp-
