Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-21 / 25. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK A korszerűbb gyümölcstermesztés záloga Plínlus, az ókor nagy természetbúvára még csak 26 almafajtát Ismert és Jegyzett fel az utókor számára. Azóta Idestova 2000 év telt el, a fejlődés hatalmas léptekkel tört előre behatolva Ismeretlen régiókba. Ma a pomológla, a gyümölcsészet tudománya a földkerekségen meghonosított és termesztett különböző tulajdonságú almák tízezer fajtáját tartja nyilván. S keresztezéssel további, az eddigieknél még Jobb, hasznosabb, termelékenyebb gyümölcsfajták kinemesftésén megteremtésén dolgoznak tudományos kutatóintézeteink munkatársai. * A gyümölcsészet terén folyó kutatómunkáról beszélgettünk nemrég Bohuslav B e n k o mérnökkel, a Pőstyénl Növénytermesztési Kutatóintézet pomológial osztályának tudományos dolgozójával. Korunkban az élet minden terén észlelhető gyorsütemfl fejlődés számtalan komoly, egymástól elválaszthatatlan problémát tár a tudományos kutatás elé. Ettől a gyüraölcsészet kutatása sem mentes, sőt a nagyüzemi termelés egyre különlegesebb, speciálisabb feladatok megoldását teszi szükségessé. — A pőstyénl kutatóintézet létrejöttét követő első esztendőkben kutatómunkánk nem Irányult a nagyüzemi termelés létfontosságú szükségleteire — mondta nehezen induló beszélgetésünk kezdetén Benko mérnök. — Első sorban a kiskertek problémáira fordítottunk figyelmet, a hazai adottságaink között legmegfelelőbb gyümölcsfajták meghatározásával, valamint a betegségek és a kártevők elleni védekezés megszervezésével. — A későbbi esztendőkben munkánk zömét a gyümölcstermesztésre legalkalmasabb tájegységek, területek, valamint a gyümölcsészet szempontjából egyáltalán meg nem felelő területek kijelölése és meghatározása képezte. Ugyanakkor megkezdtük a gyümölcsök fajtaválasztékának kialakításával kapcsolatos munkánkat is. :jc Milyen gyümölcsfa fajtákkal folytattak kísérleteket s milyen eredmény koronázta igyekezetüket? — Az almán kívül különösen a csonthéjú gyümölcsök s köztük elsősorban a dió, továbbá az őszi- és kajszibarack képezte kutatásaink tárgyát. Mindenekelőtt a legkedvezőbb fajtákat kutattuk fel kint a terepen; az egyes tájegységek szerint, megállapítottuk, melyek a legtermékenveb Beszélgetés BOHUSLAV BENKO mérnökkel, a Postyéni Növénytermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársával. bek, és melyek rendelkeznek a gyakorlat szempontjából igen fontos és legtöbb Jó tulajdonsággal. Felfektet tűk, hol milyen fajtákat termesztettek és átoltásokkal igyekeztünk a kívánt célt — a legmegfelelőbb fajtát — az egyes területeken elérni. Az eredmény ugyan nem maradt el, de Jelentős energiát és költségráfordítást igényelt. jjc Az átoltások során milyen fogamzási eredményt értek el? — A diófa nemesltési kísérleteink során 60 %-os fogamzást sikerült elérnünk, viszont egyes helyeken a fogamzás! arány alig haladta meg a 40 %-ot. % Az almás gyümölcsünk termesztésében jelentős nehézségeket és veszteségeket okoznak a kártevők és a betegségek. Bizonyára e téren is folytattak kísérleteket. — A gyümölcsfáknak a kártevők és a betegségek elleni védelmével természetesen munkánk során nagyon behatóan foglalkoztunk. Hiszen ez a kérdéscsoport szintén szorosan összefügg az új fajták kialakításának problémáival. Általában munkánkról nyugodtan állíthatom, hogy egy probléma megoldása láncszerűen sok más kérdés vizsgálatát, elemzését, megoldását is megköveteli. A gyümölcsvédelem terén többek között megszerveztük a kártevők nagyobb arányú elterjedésének előrejelzését, különösen a levélsodró almamoly és a levélragya kártételének leküzdésére. Kiépítettük az előrejelző szolgálat alapjait, de sajnos, a gyakorlatban még sok kívánnivaló akad e szolgálat végrehajtása terén. Az előrejelző szolgálatot igen célszerűen és jól oldották meg Romániában, amint arról személyesen is volt alkalmam meggyőződni. jjc A nagyüzemi gyümölcstermesztés problémái közül milyen kérdésekre összpontosították eddig figyelmüket? — Nagyüzemi gyümölcstermesztésünk jövőjét mindenekelőtt a legkedvezőbb fanlaknk kialakításában látom. A legfontosabb és központi kérdés ugyanis — s ez is képezi tanulmányaink tárgyát — a nagyüzemi gyümölcsös telepítésekor a megfelelő tő- és sortávolság, a fák legcélszerűbb formájának kialakítása, különösen az alma, az őszi- és a kajszibarack termesztésekor. A nagyüzemi termelés feltételei között, különösen az almás gyümölcsüek esetében világviszonylatban a sűrűbb tőtávolság és a palmetta, illetve sövényrendszerű megoldás lép előtérbe. Nem felelnek meg a magas, vagy félmagas törzsű, gömbkoronájú faalakok. Jelenleg vizsgálat tárgyát képezi a Magyarországon is jól bevált, Hungaro-szlsztémnek nevezett élősövény-szerű telepítés, és faalak-adta előnyök. Hogy kedvezőbb ez a módszer, az vitán felül áll. Pl. könnyebb a talaj megmunkálása, a növényvédelmi munkák elvégzése, a fák több fényt kapnak, és a sorközök talapját sem árnyékolják be anynylra, mint a hagyományos telepítésű gyümölcsösökben. Jobban kihasználhatók a sorközök. Gépesíthető csaknem minden munka, ős természetesen a gyümölcsszüret Is. jjc Tehát véleménye szerint melyik gyümölc8telep(tési módszer a leghelyesebb? — Helytelen lenne egyértelműen ezt vagy amazt a telepítési módszert a többi fölé helyezni. Ajánlatos lenne, ha ezt a nézetet a gyakorlati gyümölcsészek is magukévá tennék, mert mindig a helyi adottságok, valamint az szabja meg, milyen telepítési formát alkalmazzunk, hogy sikerül-e képzett és tapasztalattal rendelkező és ezen új módszereket tökéletesen ismerő gyümölcsész szakembereket szerezni. Amint már az előbb is említettem, ha kifizetődő gyümölcstermesztést akarunk elérni, úgy hektáronként feltétlenül 100 mázsa gyümölcsöt kellene szüretelnünk. Ezt pedig elsősorban a legkorszerűbb telepítési módszerek alkalmazásával érhetjük el. Tehát az élősövény a Jövő gyümölcsöseink legmegfelelőbb alakja. Külföldön, Európa dőli részén, Bulgáriában, Romániában, Magyarországon már igen gyakran találkozunk olasz palmetta rendszerű gyümölcsösökkel, nemcsak alma, hanem őszi- és kajszibarack telepítvényekben is. 5jc A nagyüzemi gyümölcsészet mellett hazánkban ma még igen jelentős a kiskertek gyümölcstermesztése is. Milyen kapcsolatot tartanak fenn a kertészek szövetségével? — A kertészek szövetségével kiépített együttműködésünk Igen eredményesnek mondható. Vitathatatlan, hogy valóban nagy mennyiségű gyümölcs kerül piacra az egyéni termesztők kiskertjeiből. Ezt talán egy számadat bizonyltja a legjobban. A nagyüzemi gyümölcsösök kereken 600 000 hektár területet foglalnak el, ezzel szemben a kiskertek területe körülbelül ennek egyharmada, 220 000 hektár. A piacra kerülő gyümölcsmennyiség 70 százaléka azonban a kiskertek terméséből származik. Ennél ékesszólóbb adathoz szükségtelen a kommentár. Viszont ez a számadat bár késztetné arra nagyüzemi gyümölcstermesztőinket, hogy lehetőségeiket még Jobban kihasználják és nagyobb eredményt mutassanak fel hazai piacunk olyannyira szükséges gazdagabb gyümölcsellátása érdekében. A tudomány ismereteinek kihasználása a korszerűbb gyümölcstermesztés záloga. A beszélgetést feljegyezte: Obenau Károly A kutatóintézet agrolaboratóriuma számos probléma megoldásában nyújtott segítökezet. (Foto: R. Noga) A növénygyííjtés gyógyszeriparunkat fejleszti Ojra itt a nyár, teljes pompájukban nyílnak nemcsak a dédelgetett kerti virágok, hanem ugyanúgy burjánoznak az avatatlanok által gyakran lekicsinyelt gyomnövények úton-útfélen. Köztük a gyógynövények, amelyeknek tömeges begyűjtésére nagyobb szüksége van népgazdaságunknak, mint valaha Elsődleges feladatunk a tavaly beállott kiesések feltöltése, pótlása Az Alábbiakban ismertetjük azokat a növényeket és növényrészeket, amelyek Július, Illetve augusztus végéig beérnek és értékesíthetők. Záróleiben közöljük a felvásárlást szervek által Immár felemelt árakat a szárított növények kilogrammjáért: a báromszínfí mezei árvácska virága (28—J és levele (8-1: a fekete áfunya (vagy csucsor) teljesen érett, fekete színű, hibátlan termése (30. — J és levélzete (5.— ); a kék búzavirág sötétkék fészkes virágzatából szétsugárzó apró, csöves virágorská! (45 —); a közönséges dió fiatal leve'e (3.50); az aranyos istápfű virágzó 20—30 cm hosszú szárvége (4 60); a réti here piros vagy világos kárminszínű fejes vl rágzata (10. — ): az északi kakukkfű virágzó szára gyökerek és fás részek hozzákeveredése nélkül (6. —); a mezei katáng 40 cm hosszú szára a virágzás kezdetén az alsó fás részek nélkül (2 60); a málna fiatal levele a növény virágzása előtt vagy annak kezdetén (8.—); a palástfü virágzó alső vastav szára gyökérmaradvá nyok nélkül 14. — I. a nadragulya kártevőktől megkímélt levele a növény virágzása kezdetén (20.— ). Vigyázat, a növény felette mérgezői a lyukaslevelű orbáncfű legfeljebb 30 cm hosszú szárvége a virágzás kezdetén, fás részek hozzákeveredése nélkül (4.— ); a közönséges párlóffi leveles szára a virágzás kezdetén (6.—); a pásztortáska fiatal szára termés nélkül (4.—); a libapimpó virágzó szára (3.—); a fekete ribiszke fiatal, ép levele (7.—); az orvosi somkóró 20—25 cm-es hajtásvége virágzás kezdetén (4.—); az erdei szamóca, de nem a kerti eper levele (10,— ); az útszéli (vagy fekete) szeder fiatal levele (7.— ); a szurokfű legfeljebb 20 cm hosszú és 3 mm vastag szára virágzás kezdetén, a fás részek hozzákeveredése nélkül (5.— ); a pettyegetett tüdőffi fiatal levele rövid nyéllel (7.50); az orvosi veronika szára virágzás kezdetén (6.—). Csupán a legismertebb gyógynövényeket soroltuk fel tájékoztatásul. Ugyanakkor lsméielten figyelmezteti a Slovakofarma nemzeti vállalat a növényszedőket, ne hordjanak össze válogatás nélkül bármilyen gyógynö vényt, hanem kérjék ki előbb az árjegyzéket és a szükséges utasításokat. Nyugdíjasok, szabadságon lévő dolgozók és nagyvakációjukat élvező diákok nagy hasznot hajtanak népgaz daságunknak, ha bekapcsolódnak a szervezett gyógynövénygyűjtésbe, amivel egyúttal nem megvetendő keresetet biztosíthatnak maguknak. KOZICS EDE Képeinken a TMB-200 Jelzésű betonkeverőt mutatjuk be munka közben. Á TMB-200 jelzésű traktoros betonkeverő A legkülönbözőbb építkezési munkáknál használható a traktorra szerelt TMB-200 Jelzésű betonkeverő. Ez a gép kiválóan alkalmas a mezőgazdaságban is kisebb épltkezésenknál, mert egyrészt keveri a betont, másrészt pedig szükség szerint a felhasználás helyére Is szállítja. Felbecsülhetetlen előnyökkel rendelkezik az olyan építkezési helyeken, ahol a villanyáram forrása távol esik, különösen a meliorációs építkezéseken, az út, híd, mezei szénatárolők építésekor, Jól felhasználható a legelőkön létesített fészerek, továbbá hétvégi üdülőházak építésénél. A gép kezelése Igen egyszerű. Ha viszont a betonkeverőt a traktorról leszerelik, a traktor minden szokásos munkára és vontatásra felhasználható. A TMB-200 Jelzésű betonkeverőt a Zetor 4011 traktor hidraulikus berendezésére hárompontos függesztésfl eszközként szerelik. A betonkeverők dobjának meghajtását a traktor hajtőtengelyéről kardán átvétellel és Járulékos áttétellel biztosítják. A keverődob le- és felhajtását a hidraulikus, folyadéknyomásos áttétel segítségével végzik. A gép műszaki adatai: A betonkeverő súlya A betonkeverő dobjának térfogata A betonkeverő dobjának hasznos térfogata Elérhető teljesítmény Meghajtás A keverődob fordulatszáma A dob traktorra szerelésének Időtartama A keverő dob leszerelésének Időtartama 205 kg 400 Itt. 200 lit. 3—6 m3/6 Zetor 4011'traktor 25—30 ford/perc. 50 perc 45 perc A traktorra szerelhető betonkeverőt a Ziar nad Hronom-i gép- és traktorállomás gyártja és szállítja. A betonkeverő ára 5800 korona. Stanislav Prokeá mérnök Jó ha tudjuk A trágyák közül a legjobb a szerves trágya. A növények részére a legfontosabb tápanyagokkal gazdagítja a talajt, Javítja a talaj szerkezetét. A jól elkészített komposzt is a legértékesebb humuszképző anyagok egyike. Ható ereje aránylag sokkal nagyobb, mint ugyanolyan mennyiségű alapelemeké műtrágya formájában. Könnyű talajokra ne adjunk friss, meleg trágyát, az ilyen trágya az agyag- és vályogtalajokra alkalmas. A sertés-, lúd- és kacsa-trágya több vizet tartalmaz, lassabban bomlik el, hidegebb, könnyebb talajokra alkal masabb. A trágyát lehetőleg ősszel ássuk (szántsuk) be. Káposztaféléket, uburkát, ha istállótrágyával trágyázzuk, a következő évben gumós- és gyökérzöldségfélék, hagyma termesztésre alkalmas a talaj. A gyümölcsfák korona alatti területét minden harmadik évben istállóirágyával trágyázzuk, négyzetméterenként 3 kg-ot számítva. Fontos, hogy a trágyát teregetés után azonnal beássuk (szántsuk), hogy értékéből ne veszítsen. Komposzttal az év bármely szakában trágyázhatjuk a zöldségféléket és gyümölcsfákat: a gyümölcsfákat inkább ősszel, különösen a rövid tenyészidejű zöldségféléket pedig tavasszal. A komposztkészítéshez felhasználhatjuk az istállótrágyán kívül a nagy felszívóképességű anyagokat, egyéb állati ürülékeket, gyomnövények szárait és leveleit magkötés előtt, levél, szár, hamu, iszap stb., melyhez még tőzeget, köbméterenként 2 kg raészpurt, esetleg műtrágyát is használunk. Nagyon fontos az áthányással történő szellőztetés, a nedvesség kozéparányának fenntartása, hogy ne gyomosodjon el. Az érettségét úgy állapítjuk meg, hogy a marokba vett anyag a kinyitott tenyérből széthull, ha az eredeti anyagok a felisnierhetellenségig elbomlottak. —nj— SZABAD FÖLDMŰVES 1969. június 21.
