Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-14 / 24. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK A takarmánykutatás legújabb eredményei A tudomány kutatja a gazdaságos takarmánytermesztés lehetőségeit # Az újabb és jobb megoldásokat a gyakorlatban ki kell használni O Hatékonyabb belterjes takarmánytermesztést a szántóföldeken % A farmok mellett létesített szántóföldi takarmányparcellák előnyei Megismerni egy kutatóintézet dolgozóinak mindennapi munkáját, problémáit, a sikerekhez vezető göröngyös utat egy-két szűkre szabott látogatás alatt szinte lehetetlenség. A kívül álló szemlélő, érdeklődő csupán röpke bepillantást nyerhet tevékenységébe. Átfogó kép kialakításához hetekig. sőt hónapokig kellene együtt élni a növénytermesztés kutatásával foglalkozó pöstényi tudományos intézet dolgozóival. Mert legutóbb itt jártunk, a Pöstényi Növénytermesztési Kutatóintézetben. Az Intézet különböző osztályai más-teás kutatási feladat megoldásán szorgoskodnak, hogy munkájuk eredményével a tudomány legkorszerűbb ismereteire' támaszkodva szilárdan alapozzák meg a szocialista mezőgazdasági gyakorlat fejlesztését, földművesszövetkezeteink és állami gazdaságaink termelésének átütő sikereit. Hiszen elsősorban ők veszik hasznát e tudományos intézet munkája eredményeinek. A belterjes gazdálkodás szolgálatában Korszerű mezőgazdaság ma már el sem képzelhető a termelésnek ezt az ágazatát egyre inkább Ismeretekkel ellátó tudományos kutatás nélkül. Állandóan új lehetőségek tárulnak fel a növénytermesztés fejlesztésével foglalkozó gyakorlati földművesek és a tudományos dolgozók előtt. Az újabb, jobb tulajdonságokkal rendelkező kinemesftett növényfajták a hagyományostól eltérő agrotechnikát, tápanyagellátást kívánnak meg. Ismerni kell a növények genetikai adottságait, hogy megfelelően, az optimális lehetőségeket kihasználva a legnagyobb terméshozamot érhessük el. A növények élettana, az Időjárás és az éghajlat, a pedológtai adottságok, a csapadék, a talaj szerkezetessége és még felsorolni Is sok. ml minden egyéb körülmény játszik szerepet a terméshozamok Ilyen vagy olyan alakulásában. Az extenztv, külterjes gazdálkodás feltételei között e tényezők hatását tudatosan nem használták és nem használják ki. Az optimális eredmény eléréséhez azonban feltétlenül ismerni kell a természeti tényezők hatásának törvényszerűségeit, a növények biológiai adottságait és az összes többi kísérő jelenséget s ezeket fel kell használni a cél — a lehető legnagyobb terméseredmény — elérésére. Ezt pedig csakis a folyamatos, rendszerező, minden összefüggést számba vevő tudományos kutatás képes a gyakorlat számára elérhető formában biztosítani. S éppen ebben láthatjuk, ebben kell látnunk azt a nagy segítséget, amit a tudomány nyújt mezőgazdasági gyakorlatunknak. Ezért csakis elismerés Illetheti meg a mezőgazdasági kutatás dolgozóit és érdemük még jelentősebben domborodik ki, ha tekintetbe vesszük szerény lehetőségeiket s azokat a néha áthidalhatatlannak látszó problémákat, amelyekkel meg kell küzdeniük. A Pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet számtalan tudományos feladata közül ez alkalommal elsősorban a takarmánytermesztéssel összefüggő kutatómunka iránt érdeklődtünk. Nemcsak azért, mert ez a problémakör napjainkban elsőrendű jelentőségű, hanem egyúttal valóban igen érdekes kérdéscsoport is. Hiszen gyakorlati földműveseink, a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói számára fontos, milyen mennyiségű és főképp milyen minőségű takarmányt tudnak előállítani. Mert ugyanazon a talaion más-más takarmánymennyiséget érhetünk el attól függően, helyesen. Illetve helytelenül választiuk-e meg a termesztendő növényfajtát, milyen összetevőkből álló takarmánykeveréket termesztünk, mennyire Ismerjük éppen ezeknek a termesztett növényeknek tápanyagszükségletét és ezt a szükségletet hogyan elégítjük ki. Erre a tudományos kutatás adja meg a legpontosabb választ. A szántóföldi takarmánytermesztés hogyan miértjével a Pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézetben négy szakosztály foglalkozik Az első a ta karmánytermesztés gazdaságtanának és szervezésének osztálya, a második a takarmánytermesztés agrotechnikájának osztálya, a harmadik a takarmánynövények tápanyagellátását és fiziológiáját kutató osztály, a negyedik pedig e növények genetikáiét és nemesítését vizsgáló osztály. Rendelkezésükre áll még a pedológlal és agrokémiai laboratórium. S természetesen az Intézet kísérleti parcellái, valamint a kutatásaik eredményeit a gyakorlatban alkalmazó és velük együttműködő szövetkezetek és más állami mezőgazdasági szervezetek kiterjedt hálózata a legkülönbözőbb termesztési körzetekben. Az Intézetnek e speciális feladataival foglalkozó osztályán az osztály, vezetőjével Jozef Danéík mérnök, tudományos kandidátussal beszélgettünk a takarmánytermesztéssel kapcsolatos kutatómunkájukról. Az előző esztendőkre visszatekintve az Intézet múltiáról röviden Danőik mérnök elmondotta, hogy a Borovce székhellyel 1951. január 12-én létesített Körzeti Növénytermesztési Kutatóintézetből alakult és Pösténybe 1956- ban költözött az akkor létesített új épületekbe. Azóta is Itt fejti ki ez az Intézet tevékenységét, míg a borovcel gazdaság csupán kísérleti bázisként szolgál. Fennállása óta többféle szervezési átalakuláson ment át és csaknem száz tudományos kutatói feladatot oldott meg. Egyes osztályaiból, mint például a rét- és legelőkutatási osztályból Poprád székhellyel önálló kutatóintézet alakult. Szántóföldi takarmánytermesztés Jelenleg a takarmánytermesztés gazdaságtanával és szervezésével foglalkozó osztályuk e tárgykör ökonómiai kérdéseit vizsgálja, pontosabban a köztesnövények, a lucerna és heretermesztés, valamint kölcsönös kapcsolatai, továbbá a tavaszi-, nyári- és tarlókeverékek gazdaságtanának kutatásával foglalkozik. Csaknem 40 szövetkezetben három esztendő során kísérték figyelemmel, hogyan termesztik a takarmánynövényeket, megfigyelték milyen hibákat követnek el e téren, gondosan feljegyezték milyen terméseredményeket mutattak ki, milyen költség ráfordítás mellett. — A legtöbb esetben igen nagy költség ráfordítást állapítottunk meg. amellyel összehasonlítva az elért terméseredmények igen szerények —■ mondta beszélgetésünk során Daniik mérnök. — A köztes takarmánynövényekkel kapcsolatban az a véleményünk, s ezt kutatásaink eredményeivel tudjuk alátámasztani, hogy takarmánytermesztőinknek a rozsos-lucerna, illetve általában a gabona-pillangós keverékek termesztése helyett 70 %-ban monokultúrában rozsot kellene termeszteni (a takarmánykeverékekre szánt terület százalékarányát tekintve) és csupán 30 %-ban mutatkozik szükségesnek a gabona-plllangós torrr>q<í7^4f*e. latos a rozsot monokultúrában termeszteni a takarmánytermesztésre kijelölt terület egy részén. Így gazdaságosan adagolhatjuk számára a kellő nitrogént, takarmányozásra az előző esethez hasonlítva két-három héttel korábban haszálhatjuk, amíg kalászt nem fejleszt s így a földterület már kora tavasszal felszabadul a következő növény (kukorica) számára. Így komoly költségmegtakarítást is elérünk. — A termelési költségek csökkentésének .további módja a hüvelyesek vetőmagmennyiség részarányénak lecsökkentése a keverékekben. Ez érthető is, hiszen a pillangós virágú növények vetőmagjának ára a rozk vetőmag árának 3—4-szerese. A lucerna vetőmagmennyiségének csökkentése minden káros következmény nélkül lehetséges és az elérhető megtakarítás gazdasági haszna jelentős. — A gazdasági eredmények figyelemmel kisérése elsőrendű követelmény. A gyakorlat érdeke az eddiginél nagyobb mennyiséget jobb minőség mellett olcsóbban előállítani. A nyári takarmánykeverékek és a tarlókeverékek termesztésének megfigyelésekor kitűnt, hogy a költségek jelentős hányadát a talaj előkészítésének munkái, a szántás, rögtörés, boronálás, simítózás stb. — tehát rendszerint több művelet tette ki. Ennek redukálását csupán egy műveletre a rotavátorok alkalmazása segíti elő. — A nvári- és tarlőkeverékek ese-A Pöstyénh növénytermesztési Kutatóintézet épülete (Foto: Noga R.) — Hogyan alakult ki ilyen nézetünk? — folytatja közbevetett kérdésünkre. — Elsősorban azért, mert a gabona-pillangós keveréket rendsze rlnt április végén kell kaszálni, néha azonban az időjárás késlelteti ezt a munkaműveletet s így az utána következő növényt már körülményesebb földbe juttatni. Ha az ilyen takarmánykeveréket nitrogénes tápanyaggal kiadósán trágyázzuk, hogy a rozsot gyorsabb növekedésre serkentsük, úgy igen hamar megdől. Beárnyékolja és ezzel gátolja a lucerna alávetés fejlődését és részben a nitrogénes trágya pocsékolását is jelenti. Ezért ajántében kukorica helyett célszerűbbnek látszik a kisebb magvű növények (napraforgó, mohar stb.) beiktatása, mivel e növények vetőmagmennytsége kisebb és a kukoricánál jóval olcsóbbak is. Here és lucerna — Az országos eredmények feldolgozásakor megállapítottuk, hogy a herénél célszerűbb lucernát termeszteni, mivel a vetés területe több éven át kihasználható. A lucerna ugyan elég kényes növény, mert hagyományosan árpába vagy más gabonafélékbe vetik. Emellett nem tartják be azt az elvet, hogy a takarőnővényből csekélyebb vetőmagmennyiségét, legfeljebb 120 kg-ot használjanak. E területeken természetesen nem szabadna túlzottan nitrogénes trágyázást alkalmazni, mert ezáltal a takarónövény gyorsabban fejlődik és a lucernát erősen beárnyékolja. és hamarább megdől. Ilyenkor rögtön le kell kaszálni. Ha pedig száraz év mutatkozik — ami Dél-Szlovákiában minden öt évből rendszerint három — az alávetés nem kap elegendő nedvességet s ilyenkor csak az öntözés segíthet (ami, sajnos, elég kevés helyen van). Danőik mérnökkel folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogy az alávetésben komoly károkat okoznak sok helyütt a takarónövény begyűjtésekor. Á traktorok legyűrjék és néha teljesen kipusztul. Az ilyenkor kimutatható anyagi kár hektáronként meghaladja a 3000 koronát is, ami komoly veszteség és nem lehet közömbös senki számára. Az Intézetben mindenre kiterjedő figyelemmel vizsgálják a legcélszerűbb és egyben gazdaságos takarmánytermesztés lehetőségeit. Kutatják a módját annak, hogy mezőgazdasági üzemeink gazdaságosabban állíthassák elő a szükséges takarmánymenynyiséget. Kutatásaik során rájöttek arra. hogy igen eredményes a ritkább tőtávólságra és szélesebb sorokba történő vetés a herefélék és különösen a lucerna esetében. A lucernának jelentős terjeszkedő képessége s még a ritkább vetés mellett is tökéletesen betakarja a talajt. A gazdaságos termelés szempontjából igen jelentős a farmok mellett létesített takarmányos vetésforgók kialakítása. Különösen akkor előnyösek, ha öntözésüket. Illetve trágyalés öntözésüket Is biztosíthatjuk. így az állattenyésztést farmok körül takarmányos zöld övezet létesíthető, melyről folyamatosan lehet a takarmányt beszerezni. És még ezen felül szükségtelen a nagvobb távolságről történő költséges tdeszállításuk. Tehát olcsó módszer, fis éppen ezen van a hangsúly a racionális, intenzív termelés feltételeinek kialakításában. A farmok körüli takaímánytermesztésnek azonban van még más komoly előnye Is. éspedig az, hogy az állatokat ide legelni Is kihajthatjuk s nein kel! messzire vándorolniuk. S ez szintén nem megvetendő megtakarítást eredményez. így sorolhatnánk tovább mindazokat a gyakorlati megoldásokat, amelyeket a Pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet egyik osztályának tudományos munkatársai kísérleteztek és dolgoztak ki. Csupán egy töredéke ez mindazoknak a szívős és kitartó munkával elért eredményeknek, amit a kívül állő egyáltalán nem is érzékelhet. S néha bizony a kudarc sem kerüli el a kntatőt, ami fékezi és hátráltatja újabb eredményeinek elérését. Munkájuk megbecsülést és elismerést érdemel, mert komoly segítséget nyújtanak a mezőgazdasági gyakorlatnak. Ilyen érzésekkel eltelve vettünk bűcsüt a hallottak és látottak után az Intézet munkatársaitól. Obenan Károly Az alábbiakban ismertetett berendezés kitűnően alkalmas a 76, 102, 120 és 150 mm átmérőjű öntözőcsövek szállítására az öntözésre kijelölt területen, a közutak kivételével. Ezen a berendezésen egyszerre szállfthatók az öntözőcsövek, a permetezőfejek, armatúrák, valamint az üzemanyaggal teli hordó az öntözött terület egyes parcelláin. Eddig ugyanis az öntözőberendezések szállítását fogatokkal, traktorvontatású pótkocsikkal végezték, s igen nagy volt a nehéz és körülményes élő munka részaránya, különösen az öntözőberendezés fő Elmés berendezés az öntözó'csövek szállítására csöveinek és elágazó csöveinek szállításakor. Az öntözőberendezés szállításéra alkalmas szerkezetet az RS—09 eszközhordozó traktorra szerelik. Két elülső és két hátsó lehajtható tartókarból, az öntözőfejek és kapcsolók szállítására alkalmas fém ládából, az üzemanyag-tartály elhelyezésére alkalmas tarlóberendezésböl, valamint az eszközhordozó traktor kapcsolójának és Hossza munka közben (az öntözöcsövekkel) 6000 mm Hossza menet közben (öntözőcsövek nélkül) 3850 mm A berendezés súlya 230 kg Maximális teherbíróképessége 1500 kg Munkasebessége (második haladási gyorsaság) 1,5 km/ó Az öntözőberendezés és az iitöniocsövek szállítására készített gép az öntözőcsövekkel megrakva. Az öntözöcsövek szállítására készített berendezés karbantartása igen egyszerű és kizárólag a rendszeres tisztításban, valamint a kenésre szoruló helyek gondozásában merül ki. A lehajtható tartókarokat kapcsolásuk (forgásuk) helyén havonta egyszer olajjal, a kézifék szegmentumát pedig kenőolajjal kenjük. Ezt a berendezést a Peztnokl Gép- és Traktorállomás szenei üzemegysége gyártja és ára 3600 korona. Stanislav PROKES mérnök SZABAD FÖLDMŰVES 1989. június 14. Az öntözőberendezés szállítására gyártott gép menetkészen, tartókaruk összecsukott állapotban. 7 fékjének kezelését elősegítő mechanikai berendezésből áll. A traktor első ás hátsó tartókarjára erősítik a lehajtható berendezést, és hátsó részére a traktor fékjének és kapcsolójának kezeléséhez szükséges mechanikai berendezést. A tartókarok villáinak belső részét falemezekkel bélelték és felfelé hajlított végeit gumipárnákkal takarták. A traktor hoszszanti irányú tartógerendájának jobb oldalán helyezik el az üzemanyag szállítására alkalmas hordó tartókarját, míg a traktor elülső tartógerendájára szerelik a szórófejek, permetezők és az armatúra szállítására szolgáló fém-ládát. A berendezéssel együtt szállítják le a traktor hosszabbított tndítóforgattyúját is. Erre a traktoros szállító berendezésre a következő mennyiségű öntöző csövet lehet felrakni szállításkor: 86 db 76 mm átmérőjű öntözőcső, 58 db 102 mm átmérőjű öntözőcső, 46 db 120 mm átmérőjű öntözőcső, 22 db 150 mm átmérőjű öntözőcső. A gép üzemeléséhez három dolgozó szükséges, éspedig a traktorvezető és két segéderő. Műszaki adatok" Szélessége munka közben széttárt tartókarokkal 3185 mm Szélessége szállítás közben lehajtott tartőkarokkal 2100 mm a
