Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-07 / 23. szám

IPAR-KERESKEDELEM

A POZNANI NEMZETKÖZI VÁSÁR június 8-án nyitja msg kapuit a nagyközönség részére, és június 17-ig látogathatja ezt a nagyarányú rendezvényt. A vásár megrendezésének évszázados hagyománya a Lengyelországi városban a tizenharmadik évszázadba nyúlik vissza. Nemzetközi részvétellel és korszerű tartalommal 1921-ben rendezték meg elsőizben a nagyvásárt. A mostani 3B-dik nemzetközi vásáron 44 ország vállalatai

vesznek részt az egész világról. Bár e rendezvényen mindenekelőtt a különféle gépek dominálnak az Ipar és a mezőgazdaság számára, jelentős képviseletet nyertek a könnyűipari vállalatok gyártmányai is, mint például a bútoripari, az élelmiszeripari, a műanyagipari, a textilipari, a bőripari, a kémiai, a papíripari, a kozmetikai, a festékipari, a gumiipari és számos más iparágba tartozó készítmények. Jelentős helyet foglalnak el

a kiállításon az elektronikai, a műszeripari, az autóipari készítmények és gyártmányok is. A csehszlovákiai traktorok mellett sorakoznak fel Lengyelország autóiparának Fiat 125 F Jelzésű személyautói is. _ -ksz-Adás-vételi kapcsolatok helyzete

a komáromi járásban

A Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás Jogi és kereskedelmi osztályának vezetőjétől, dr. BAKOS Lászlótól, a járásukban fennálló kereskedelmi helyzetről, az előforduló nehézségekről, azok megoldásának formáiról érdeklődtem, mindenekelőtt a mezőgazdasági üzemek és az állami felvásárló üzemek, valamint konzervgyárak viszonyában.

— Vajon hogyan alakult az állattenyésztési termékek eladása az utóbbi időben? — tettem fel a bevezető kérdést.

— A tojáseladás tervének teljesítésében lemaradtunk. A késői tavaszodás okozta, hogy április végén egymillió tojással maradtunk le a közel tizenegy milliót kitevő terv teljesítésében. Jelenleg a lemaradást már részben behoztuk, a teljesítés adatai 91 százalékot mutatnak. Szakértők véleménye szerint július végéig kiegyenlítjük a hiányt. A húseladást az utolsó dekád szerint a tervhez mérten 136 százalékra teljesítjük, ami év elejétől összesen 12 826 tonna hús eladását jelenti. Az állatállomány helyzete arra enged következtetni, hogy a harmadik negyedévben és a negyedik negyedév elején a húseladásban lemaradunk, amit év végéig előreláthatóan behozunk.

— A húseladásban a második félévre jelzett hiányosságok minek tudhatók he?

— Annak, hogy a bagotai, az alsópéteri és a nemesócsai EFSZ-ben, valamint a Bajcsi Állami Gazdaságban száj- és körömfájás ütötte fel a fejét. Például Bajcson a hizlaldában tizenháromezer sertést kellett levágni. A hatalmas kiesés ellenére jelenleg még túlteljesítjük az eladás tervét, mert szép számban álltak rendelkezésünkre tartalékolt választott malacok, viszont a második félévre már négyezret kitevő hiány mutatkozik. Sző van ugyan Lengyelországból történő süldőbehozatalról, azonban ez még bizonytalan, mivel a kereskedelmi szerződés aláírására még nem került sor.

— A marhahús eladás jelenleg rendben van?

— Igen, de sajnos ezen a téren az előrejelzés a tervhez viszonyítva hiányt mutat.

— A komáromi járásból nagyarányú hfzómarha exportot bonyolítottak le az utóbbi időben. Jelenleg milyen a kivitel sorsa?

— A száj- és körömfájás miatt pillanatnyilag még érvényben van az állategészségi szolgálat által elrendelt kivitelt zárlat, amelyet feltehetően júniusban oldanak fel. Ha más akadály nem jönne közbe, úgy az exportra szánt hlzómarhák eladását folytathatnánk.

— Baromfitenyésztés terén milyenek az idei kilátások?

— Rosszak, mivel kevés a naposcsibe. A szükséglet több mint 758 ezer összesen, amiből több mint 485 ezret pecsenyecslrkének nevelnének fel, több mint 155 ezer lenne a többi tyúkféle baromfi, 117 ezret meg a pulyka, a kacsa és a libaszükséglet jelent. Az üzemek mutatkozó szükségletét csak nagynehezen tudjuk kielégíteni, s a szövetkezeti tagok külön nyilvántartott igényeinek teljesítése lehetetlennek látszik. A Szlovákiát Kisállattenyésztők Szövetségébe tömörült tagok naposbaromfi igénylését nem mi intézzük, bár igaz, ilyen irányú kérelemmel nem is fordultak hozzánk.

— Értesüléseim szerint a tej értékesítése bonyodalommentes.

— Ezen a téren valóban nincsenek különösebb problémák. Meg szeretnék említeni egy helyi specialitást, ami nagyban hozzájárult a rend megteremtéséhez a minőségi átvétellel kapcsolatban. A Nagymegyeri Tejfeldolgozó Üzemben a komáromi járás EFSZ-eit egy alkalmazottunk képviseli, ö ellenőrzi az átvett tejet minőségileg és kijár a tejtermelő szövetkezetekbe is ellenőrzésre, különösen ha a tejzslrszázalék körül valamilyen rendellenességet észlel. Tőle havi kimutatást kapunk, amelynek alapján tudjuk, hogy melyik szövetkezet hány százalékos zsírtartalmú tejet adott le, milyen volt a tej tisztasága, továbbá, hogy az EFSZ mennyi tejport kapott a feldolgozóüzemtől és az eladott tej literéért átlagosan mennyi volt a bevétele. Ha a feldolgozó üzem részéről bizonyos hiányosságokat észlel, úgy intézkedik és az EFSZ utólag megkapja a neki járó pénzkülönbözetet. Például márciusban három szövetkezet öszszesen 26 663 koronát kapott meg utólag. A bátorkeszi EFSZ 8875, a búcsí 9937, az Imelyi pedig 7851 koronát.

— Ki tölti be az ellenőri tisztséget és milyen összeget mentett meg az elmúlt évben a szövetkezetek számára járási méretben?

— Szabó Sándor Sztlasről végzi az ellenőrzést, akinek megvan az ehhez szükséges szakiskolája. Tavaly összesen 102 132 koronát kaptak meg utólag a komáromi járás szövetkezetei. Fizetését a társulásnak befizetett tagdíjakból fedezzük. Ugyancsak az EFSZ-ek képviseletében, ellenőri funkciót betöltő szakképzettséggel rendelkező munkaerőnk dolgozik már 1964- től a vágóhídon is, akit hasonlóképpen fizetünk.

— A zöldségfelvásárlási idény, eltekintve az aránylag klsmennyiségű üvegházi árutól, csak most van indulóban, ezért az elmúlt évi tapasztalatokból mit kívánnak idén hasznosítani?

— A korai zöldségfélék közül nálunk fő cikk a karalábé. Szerződés alapján Idén több mint nyolcmillió darabot adunk el a felvásárló vállalatnak. Az elmúlt években a járás EFSZ-einek voltak szervezési problémáik, mert nálunk a háztáji földeken a tagok rengeteg karalábét termesztettek. Eladás Idején megjöttek a bajok, mert a szövetkezeti és a háztáji karalábé egyszerre érett és vált piacképessé, de a tagok előbb a háztájit adták el, s majd csak azután mentek vágni a közöst. A primőráru átvételi ára természetesen magasabb, mint később, amikor már tele van karalábéval a piac. A felvásárló vállalat képviselőivel megegyeztünk, hogy a háztáji karalábét a szövetkezetivel együtt veszik át és az elszámolást az EFSZ-en belül intézik majd el. Járásunk tizenkilenc nagytermelőjének képviselőt, az Érsekújvárt Zöldségfelvásárló Vállalat vezetői és mezőgazdasági társulásunk képviselői a minap Vlrten megegyeztek, hogy május 21—31 közötti időben a karalábé darabonkénti felvásárlási ára az I. minőségi ostzályban 0,70 korona, II. osztályban 0,50 korona lesz. Szövetkezeten belül úgy intézik majd a dolgot, hogy hétfőn, szerdán és csütörtökön a szövetkezet karalábéját, kedden és pénteken pedig a tagokét adják át a komáromi felvásárló üzemnek. Ha előfordul, hogy egy napon adnák le az EFSZ áruját és a háztájit is, úgy odahaza elszámolnak. A virti összejövetelen megegyeztünk a saláta, a kel és a zöldhagyma árában is.

— Egyébként milyen tapasztalataik vannak az Érsekújvár! Zöldségfelvásárló Vállalat komáromi üzemével?

— Kisebb súrlódásokat eltekintve általában nagyon jő tapasztalataink vannak velük. Ebben az évben is a legtöbb zöldséget ez az üzem veszi át, ami szerződés alapján 19 133 tonnát jelent, tehát a 28 331 tonna összmennyiségnek több mint a felét.

— A konzervgyárakkal és a Jednotával milyen a kapcsolat?

— Nagyon jó kapcsolatot tartunk fenn a Slovlik trencsénl vállalat dunaszerdahelyl és érsekújvári konzervipari üzemeivel, amely üzemek mezőgazdasági társulásunk tagjai. Nekik 3294 tonna terményt adunk át. A vsetíni, a éadcal és a komáromi Jednota összesen 1144 tonna árut vesz át. A brnót Frutával 3100 tonna zöldség eladására szerződtünk, amit saját eszközeinkkel fuvarozunk.

— Milyen tehergépkocsikat szereztek be a zöldség, esetleg a gyümölcs fuvarozására?

— Mezőgazdasági társulásunk kereskedelmi osztálya két saját tehergépkocsival rendelkezik. Az egyik hütőkocsi, melynek teherblróképessége 14 tonna, a másik ponyvás kocsi, s teherbíróképessége ugyancsak 14 tonna. A fuvarozásban közreműködik majd a Keszegfalusi EFSZ, valamint a Madari EFSZ teherkocsija, szükség esetén pedig a kávái EFSZ kocsija is. A Komáromi EFSZ teherautója már be is kapcsolódott a munkába.

— Jó ötlet volt a saját autópark megszervezése, hiszen ez nemcsak előnyös, de hasznos is.

— Az ötlettel a konzervgyáriak jöttek, mondván, ha teherautóval gyors fuvarozást tudnánk lebonyolítani, úgy kevesebbe jönne a fuvarköltség mint vonattal, mert a veszteség a minimumra csökkenne. Ha szabad szombat is jön közbe, akkor is szombat reggel a gyárban van a szállítmány, az autó ládával megrakodva tér haza, a kocsivezető szombat délutántól vasárnap estig pihen, éjjel viszi a következő szállítmányt, amely hétfőn kora reggel már a helyszínen van. Idénycsúcs alkalmával a Frutában szombaton Is dolgoznak, úgyhogy csak egynapos lesz a kiesés. Vonattal az első szállítmány hétfőn, az utolsó pedig pénteken reggel ment, így minden héten háromnapos volt a kiesés, ami hőség esetén nagy veszteséget okozott a termelőknek. Tehát a szállítási veszteségen kívül még a földeken is kár keletkezett a terményben, ami sok esetben minden más kárnál nagyobb volt. A Slovlik egyébként magasabbfokú integrációs kapcsolatba kíván velünk kerülni. Járásunkban két szövetkezet, a búcsi és a keszegfalusi EFSZ gyümölcsös zöldség hűtőtárolók építését kezdi meg ebben az évben, amelyek 70—70 vagon árut fogadnak majd be. Ezen kívül a bagotai, az Imelyi és a naszvadi EFSZ közös hűtőraktárat épít fel Bagotán. A Slovlik ezeket a hűtőtárolókat holt szezonban, mondjuk májustól szeptemberig ki szeretné használni. A raktárhoz közeleső 6—7 EFSZ itt adná le az árut. A raktárban konzervipari félkészárut, például gyümölcspulpot készítenének, vagy mondjuk gyümölcsmagtalanltást végeznének a szövetkezet nőtagjai, esetleg a női brigádosok, és alapfokú konzerválást hajtanának végre.

— Ezzel meghosszabbodna például a barack- vagy az őszi* barack felvásárlási idénye, áruromlás nélkül.

— És árleértékelés nélkül.

— Így nem torlódna az áru a gyárudvaron, hanem nyugodtan, a valóságos kapacitásnak megfelelően dolgozhatnák fal az előkészített jóminőségű hűtött félkészárnt.

— Az illetékes szövetkezetek vezetőségével már megtörténi az előzetes megbeszélés, a jövőévi szerződések aláírása pedig júniusban történik meg. A Slovlik vállalta, hogy a gyümölcs félkészáruk előkészítésének irányításához gyakorlattal rendelkező technológusokat küld ki, míg a gyakorlati munkát a helybeliek végeznék el. A bagotai hűtőraktár építésének költségeihez úgynevezett negyedrészes tagként kíván a Slovlik hozzájárulni.

— Mennyibe kerül egy ilyen hfitőraktár?

— Kétmillióhétszázezer koronába, komplett berendezéssel együtt. Az első 25 °/o-os beruházási részesedést a Slovlik adja, év végefelé pedig a három tagszövetkezet is hozzájárul a költségek fedezéséhez, esetleg a következő év elején, amikor befejeződik a munka.

— Különben a zöldség és a gyümölcs behozatalát remélhetőleg ésszerűbben irányítják majd az illetékesek, ami kiküszöböli a torlódást.

— Igen, hallottuk, hogy változás áll be ezen a téren és például a korai karalábé külföldről történő átvételét május húszadikával leállították. Minket eddig évről-évre az húzott vissza, hogy a paradicsom, a zöldpaprika, a karalábé és más termények esetében regeteg külföldi áru érkezett, ami lenyomta a termények árát, minek folytán nem kifizetődőnek mutatkozott az illetékes áru termelése. Szeretnék egy gondolattal visszatérni még a Slovlik vállalatra, mégpedig arra vonatkozóan, hogy ők még februárban azzal az ötlettel jöttek, hogy a komáromi járás területén felvásárló központokat létesítenének. Megmagyaráztuk nekik, ezt a ténykedést jobb lenne nézetünk szerint a hűtőraktárak köré csoportosítani és így született az Ismertetett tervezet.

— Hányán dolgoznak a mezőgazdasági társulás kereskedelmi osztályán?

— A kereskedelmi és jogi ügyosztályán négyen dolgozunk, egy kolléganő az állattenyésztési-baromfitenyésztésl dolgokkal, egy kolléga a növénytermesztési jellegű ügyekkel, egy pedig a kamionos szállítás kérdésekkel foglalkozik. Jómagam mint osztályvezető a kereskedelmi kérdéseken kívül a bírósági és a jogi problémák intézésével foglalkozom az EFSZ-ek, de újabban itt-ott még a szövetkezeti tagok részére is.

— Elégségesnek mutatkozik ez a munkacsoport?

— Legalább egy két jogászt szerettünk volna felvenni, de úgy látszik a mezőgazdaságtól valahogy húzódoznak a jogászok, nem Is annyira a fizetés, mint a munkaidő szempontjából.

— Véleménye szerint hogyan mutatkozna meg az EFSZ javára, ha az olyan funkciókon kívül mint állattenyésztő, növénytermesztő vagy anyagbeszerző a nagyobb szövetkezetek, vagy a kisebb szövetkezetek legalább néhányan közösen létesítenének egy árueladással foglalkozó kereskedelmi funkciót?

— Ez nagyon hasznos lenne, mert az eladás, a minőségi normák betartásának figyelemmel követése nagyon sok időt, utánjárást vesz igénybe, amit rendszerint a feladatokkal agyonterhelt szövetkezeti elnökök szoktak végezni. Ha olyan ügyes embereket tudnának a szövetkezetek munkába állítani, mint ahogyan ez például a Bajcsi, a Gyulamajori vagy a Komáromi Állami Gazdaságokban von, úgy az EFSZ-ek rengeteg pénzt takarítanának meg, mert olykor bizony ennek a kényes munkának nincsen gazdája. Ha az eladó képviselője nincsen jelen az áru átadásánál, a gyakorlatból tudjuk, hogy erre rengeteg pénzt fizet rá. Nem elég az árut jól kitermelni, de azt jól lg kell értékesíteni, különben hiábavaló volt a fáradozás.

— Milyen a helyzet a járásban az áru minőségi osztályotl

szerinti besorolásával kapcsolatban? g

— Sajnos, nem a legjobb, ezért a zöldségfelvásárlő üzemmefí

megegyeztünk, hogy az az EFSZ, amelyik például 50 százalék* nál több I. minőségi osztályba sorolt karalábét ad át, az sf zöldség árán kívül még 5—10 %-os prémiumot kap, Az üzleti kapcsolatban sokat tesz a bizalom. Nevet szerezni az ártijl minőségével nagyon nehéz, de ezt elveszíteni igen könnyf&á Levonásokat a zöldségfelvásárló üzem nem végez, hiszen as$ eladó maga bünteti meg magát azzal, hogy a gondatlan osztá«Éj lyozás miatt II. vagy III. osztályúnak minősítik a különben jűÉ árut. Elszomorító, hogy rendszerint csak néhány hanyagul oda«| vetett darab miatt történik akár az egész szállítmány átérté<-| kelése. á

A különösen érdekes beszélgetésből is kitűnik, hogy mlníj községi, mint pedig járási szinten sok a meggondolni és a'„ tennivaló, ha ökonómiai szempontból igazán erőssé kívánjuk ténni az EFSZ-eket. KUCSERA SZILÁRD <