Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-07 / 23. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK === A Szajuzszelhoz-technika a termelés szolgálatában Május első felében történt szovjetunióbeli tanulmányutunk alkalmával eszmecserét folytattunk többek közt a Szajuzszelhoz-technika össz-szövetségi vezető dolgozóival. Elsősorban az érdekelt bennünket, hogy ez az intézmény mivel foglalkozik s milyen a viszonya a Mezőgazdasági Minisztériumhoz. MINDJÁRT ELÖLJÁRÓBAN el kell mondanom, hogy a Szajuzszelhoztechnika intézménye nem tartozik a Mezőgazdasági Minisztérium kötelékébe vagy irányítása alá, hanem tel Jesen önálló szervezet, széles, sajátos munkakörrel. Központi szervének képviselője tagja a Szövetségi Minisztertanácsnak, s ennélfogva a miniszterek bármelyikével egyenlő. Az említett Intézmény feladatkörét egyenesen a Minisztertanács szabja meg. Természetesen a kölcsönös elv alapján szorosan együttműködik a Mezőgazdasági Minisztériummal. De nem csigázom tovább a kedélyeket, hanem elmondom, mi mindennel foglalkozik a Szajúzszelhoz-technika. Elsőrendű feladatának tekinti a sokoldalú szolgáltatást. Előzetes megrendelésre a kolhozok és szovhozok számára beszerzi a termelőeszközöket, gépeket, ipari trágyaszereket, s kü lönleges esetben szakmai tanácsot is nyújt. Az Intézmény képviselői arról is tájékoztattak, hogy a Szovjetunió területén 3500 specializált mezőgazdasági gépjavító műhellyel rendelkeznek, s ezen kívül 300 nagyobb javító üzemük is van. A gépjavító műhelyek és üzemek a mült esztendőben nem kevesebb, mint 1 millió 100 ezer kü lönféle gépet javítottak meg, az elő zőleg megkötött szerződésekre partnereiknek, a mezőgazdasági üzemeknek. OLVASÓINK BIZONYARA KIVÁNCSIAK arra is, hogy a Szajuzszelhoztechnika hogyan tartja a kapcsolatot a kolhozokkal és a szovhozokkal. Mielőtt ennek Ismertetésére rátérnék, el kell mondanom, hogy az intézmény dolgozóinak teljes létszáma 900 ezer. így a szervezet képes a nagy munkaterület felölelésére. Képviselőit ott találhatjuk a járásokban, a kerületekben, a Szövetségi Szocialista Köztársaságokban. Ezek az emberek állandó kapcsolatban vannak a mezőgazdasá gi üzemekkel és saját felsőbb szervükkel. A Szajuzszelhoz-technika feladatai közé tartozik továbbá különféle földmunkák elvégzése, köztük a talajjavítás, a tápanyag visszapótlás, az okszerű trágyázás! tervek elkészítése, védősávok létesítése, növényvédelem stb. Komplex gépesítő csoportjai közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben tevékenykednek, s közreműködésükkel már a gazdaságok 80 százalékban bevezették az állattenyésztés komplex gépesítését. Ebben az esztendőben például több mint 10 ezer farmon szerelik fel a komplex gépesítés eszközeit. Az intézmény vezető dolgozóinak tájékoztatása arra is kiterjedt, hogy az üzemekben nem találomra vezetik be a termelés korszerűsítéséhez szükséges gépesítést, hanem jóelőre kipróbálják az eszközöket, s csak bevált gépeket adnak a termelőknek. Erre a célra az ország területén számos állami kísérleti munkahelyet létesítettek, ahol kikísérletezik az egyes géptípusokat. Ezek a munkahelyek az utóbbi Időszakban több mint 1600 kór szerű berendezést és gépalkotást ad tak a termelési gyakorlatnak, s újabb 4000 géptípus van kísérlet alatt. A SZOVJETUNIÓ KOLHOZAINAK ÉS SZOVHOZAINAK dolgozói nagyon kedvelik az új technológiát s nemcsak kedvelik, hanem egyben igénylik is azt. Bizonyíték erre az is, hogy a mezőgazdasági üzemek a Szajuzszelhoztechnikához az állattenyésztés korszerűsítésére idén 1 milliárd rubelen felüli gépigénylést nyújtottak be, de a gyártási kapacitás csak 490 millió rubel értékű gép szállítására képes, — vagyis éppen a duplájára, mint 1968- ban. Persze, ismételten intézkedést tettek a termelési kapacitás megtöbbszörözésére, s az 1970-es esztendőtől kezdve az állattenyésztés termelésének gépesítéséhez minden igényt kielégíthetnek. A Szajuzszelhoz-technika nagy figyelmet fordít az úgynevezett baromfigyárak s köztük a korszerűen felszerelt tojástermelő farmok építésére, s ehhez megfelelő állomány beállítására, mert a rentabilitás csak abban az esetben lehet a kívánt színvonalon, ha az adott korszerű környezetben megfelelő hasznú tojókat helyeznek, mivel 120—150 tojásrakásra képes tyúkállományt hiába helyeznének olyan farmokra, ahol más, nagyobb hasznú állománnyal feltétlenül 200-on felüli lehetne a termelési standard. Egyik ilyen nagy tojásgyárban megfigyelték, hogy 220 db évi tojásátlag mellett 1000 tojónként 2,7 órának megfelelő emberi munkaerőre volt szükségük. Itt a termelés s a rentabilitás Is a kívánt színvonalon volt. Az intézmény természetesen a gépkezelő személyzet szakmai nevelését is szorgalmazza. Traktorosokat, kombájnosokat és más specialistákat nevel a mezőgazdasági üzemeknek. Újabban a korszerű szerviz-szolgálat kiépítésén fáradozik. Kerületenként, körzetenként és a járásokban. Ez nemcsak a gépekre, hanem az összes termelési szükségletek szállítására is vonatkozik. Az alkatrész-ellátás körül persze még mindig akadnak kisebb-nagyobb hiányosságok. No, de hatalmas nagy országról van szó, így előfordulhat bizonyos kiesés, ha nálunk, a kis országban is ismeretes az ilyesmi. A KÖVETKEZŐ ESZTENDŐKBEN azonban ezt a kérdést is megoldják. A moszkvai körzetben már megkezdték az ún. komplex rendszer kiépítését, melynek lényege abban van, hogy központilag nyilvántartják a föllelhető pótalkatrész-készletet. így bármely pillanatban megállapíthatják a választék szerinti valóságos mennyiséget. s ha a szükség úgy kívánja, Intézkedést tesznek a készlet kiegészítésére, vagy bővítésére. Tervezik, hogy a gazdaságokban előforduló nagyobb üzemzavarokat a legrövidebb időn belül kiküszöböljék vagyis, ha az üzemzavar teszem azt aratás közben, valahol távol, a mezőn történik, a rendelkezésre álló rádión történő értesítés után — attól függően, milyen távol történt az üzemzavar t- szervizkocsin, vagy helikopteren szállítják az alkatrészt, s beszerelik a meghibásodott gépbe, hogy mielőbb munkába állíthassák. A komplex módszert, az ellátást, a nyilvántartást, a szállítást és a beszerelést, a Szovjetunió minden egyes kerületében 1974-ig bevezetik. El kell mondanom még azt is, hogy a bőségesebb pótalkatrész- vagy agregátum-ellátást szolgálja az is, hogy a Szovjetunió gépgyáraiban következetesen rátértek az unifikált gépsorozatok gyártására. Ennélfogva számos pótalkatrész és agregátum több gépnél is hasznosítható. így küszöbölik ki az alkatrész-gyártás előző hiányosságait. TOVÁBB TÖKÉLETESÍTIK a mezőgazdasági gépjavító szolgáltatást is, vagyis az ipari jellegű javítás egyre nagyobb teret hódít. Ez természetesen elősegíti a jobb minőségű javítói munka végzését, s végeredményben meghosszabbítja a gépek élettartamát. Ezekben az üzemekben módot találnak a megkopott alkatrészek kijavítására csakúgy, mint újak készítésére, s ebben az a jó, hogy nem kell más, közbeeső vállalatokra szorulni. A Szajuzszelhoz-technikának külön szakcsoportja foglalkozik a tudományos és műszaki ismeretek terjesztésével. A központnak ebben végtelenül nagy segítséget nyújtanak járási kirendeltségei, ahonnan rendszeresen tájékoztatják a központot a mezőgazdasági üzemek konkrét igényeiről. A járásokban működő csoportok évente több tízezer tudományos előadást tartanak, s néhány százezer esetben nyújtanak szaktanácsadást, ismertetik az újonnan kibocsátott műszaki eszközök és berendezések működési elvét, ökonómiai hatékonyságát stb. Az intézmény dolgozói a központokban akár Moszkvában akár lent a Járásokban, egy nagyon fontos és lényeges tényt tartanak szem előtt, mégpedig azt, hogy a Szajuzszelhoz-technika létezése egyedül és kizárólagosan a mezőgazdasági üzemeken múlik, nem pedig fordítva. Említést érdemel az is, hogy a gazdaságok teljes mértékben bíznak ebben a szervezetben, szükség esetén támogatását kérik. A segítséget eddig minden esetben meg is kapták. Az intézmény dolgozói előtt ismeretes, hogy amint ez a kapcsolat valamilyen oknál fogva meglazulna, vagyis ha a gazdaságok nem kapnák meg a kívánt segítséget, ez a Szajuzszelhoz-technika alkonyát jelentené. Ezért az intézmény igyekszik megszerezni a maga számára a legtehetségesebb. a legkiválóbb szakembereket, akiknek a tudományos-műszaki fejlesztés terén van mondanivalójuk, s nemcsak a gazdaságok, hanem a gépipar és más intézmények felé is jő tanácsot tudnak adni. Ha összehasonlítást akarnánk tenni azt kellene mondanunk, hogy a Szajuzszelhoz-technika olyasvalami, mint nálunk a mezőgazdasági technika vállalatai, a gépállomások, a meliorációs vállalatok és szövetkezetek, a mezőgazdasági építő vállalatok, a mezőgazdasági gépjavító vállalatok stb. együttvéve, persze bizonyos színvonal-különbséggel. Ezzel természetesen azt akartam mondani, nekünk még nagyon sokat kell tanulnunk, hogy megközelíthessük az említett színvonalat, s éppen a Szovjetuniótól kell tanulnunk, ez akár tetszik egyeseknek, akár nem. Hoksza István NUKLEÁRIS TOJÁSHÉJMÉRŐ BERENDEZÉS A* Egyesült Államokban nemrégiben egy speciális tojáshéjmérő műszert helyeztek üzembe. Az Oak- Ridge-i Kutató Laboratóriumban kísérletezték ki. Pontosan mérhető vele a tojáshéj vastagsága. A műszernek elsősorban a csomagolásnál van Jelentősége, a héjvastagság után lehet meghatározni a csomagolás módját, jellegét. Az amerikai szakköröket már régóta foglalkoztatja a tojás csomagolásának a módja, az Egyesült Államokban a szállítások során eltört tojásokból származó kár ugyanis nagyobb évi 25 millió dollárnál. A mérőműszer nagysága nem nagyobb, mint egy táskaírógépé. A műszer rádióaktív forrása: béta-sugarakat bocsát ki magából. A kibocsátott sugarak a nagyon vékony hájon áthatolnak, a kissé vastagabb héjról azonban részben visszaverődnek. A visszaverődés nagysága egyenesen arányos a tojáshéj vastagságával. Egyegy mérés mindössze 5 másodpero időt vesz igénybe. A besugárzás egyáltalán nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét. Az éj műszer a gyakorlatban nemcsak a csomagolástechnika, hanem a tojástermelés szempontjából is jelentős. A baromfitartás bizonyos tényezői (hőmérséklet, légnedvesség, táplálék stbj jelentősen befolyásolják a héj vastagságát. E. I. Munkában a kukorica-sarabolók NÉVADÁS ELŐTT Uúsz esztendő egy tudományos ln■■ tézmény életében nem nagy idő. Különösen nem sok egy növénynemesítő állomás esetében, ahol a kutatás és nemesítés hosszú esztendők megfeszített, kitartó és szívós munkáját igényli, amíg bizonyos eredményt mutathatnak fel. S különösen nem sok akkor, ha olyan növény nemesítésével foglalkoznak elsősorban, mint amilyen a kétéves fejlődési Időt követelő cukorrépa. És a siker mégis lehetséges. Ezt bizonyítja a Bucsányi (trnaval Járás) Kapás Magnövények Nemesítésére jozet HAAS elviars, a oucsanyt növény nemesítő állomás igazgatója Foto: R. Noga Szakosított Főállomás eredménye, ahol fennállásának 20. évében az állomás munkaközösségének sikerült kinemesítenl a Bucsányi egycsírájú cukorrépamagot. Ezzel a bucsányi növénynemesítők újabb, az eddiglenknél még jelentősebb ténnyel gazdagították már eddig Is komoly eredményeket felmutató munkásságukat. így Joggal illeti meg őket világviszonylatban is megtisztelő hely a növénynemesítők élvonalában. A kinemesített egycsírájú répamag hivatalos névadása előtt jártunk Bucsányban, ahol Jozef Haas elvtárs, az állomás igazgatója tájékoztatott munkájukról. Tőle értesültünk a nagy újságról is, hogy ottjártunk előtt nem sokkal Prágában az Állami Fajtaellenőrző Bizottság elismerte az általuk kinemesített új csehszlovák egycsírájú cukorrépamagot. — Hogy visszatekintsék a múltba, szakosított nemesítőállomásunknak nem ez az első eredménye — mondta Haas elvtárs —. habár a növénynemesítés Szlovákiában nem rendelkezik olyan régi hagyományokkal, mint mondjuk Csehországban, vagy másutt külföldön. Hozzá kell fűznöm, hogy nemesítő állomásunk kapás magnövények nemesítésére szakosított főállomás. — Az áttekinthetőség kedvéért — folytatja — szeretném megemlíteni, habár nem tartozik szorosan a tárgyhoz, hogy a növénynemesítő állomások három csoportját ismerjük. Az egyik az univerzális nemesítő állomás, ahol a szükség és az adottságok szerint különböző növények nemesítését végzik. További csoportot alkotnak a szakosított nemesítő állomások, ahol növénynemesítő munkájuknak legalább 50 százalékát a számukra meghatározott szakosított növény nemesítése képezi. A harmadik csoportba tartoznak a szakosított nemesítő főállomások és feladatuk a számukra megszabott növények, illetve növénycsoportok nemesítésén kívül a szakosított állomások közvetlen Irányítása és támogatása is. Ilyen Szlovákiában csak egy van, s ez a ml Bucsányi Főállomásunk. — Tehát ez azt jelenít, hogy munkájuk zömét a cukorrépa, Illetve a magról termesztett kapásnövények nemesítése képezi? — Úgy van. Ez állomásunk nevéből is kitűnik. Munkatartalmunkban szerepel az összes kapás gyökérnövény, a cukorrépa, a takarmányrépa, a takarmánymurok, a cikória, a karórépa, nemesítése. Természetesen foglalkozunk más növények, mint például az őszi búza, a vetési borsó, a lucerna, a baltacím nemesítésével is. Ez azonban csak másodrendű feladatunkat jelenti. — A Bucsányi Növény nemesítő Állomás már a múltban ts jelentős hírnevet szerzett és elismerést vívott ki munkásságával a Bucsányi szárazságtűrő cukorrépafajta ktnemesítésével. — Valóban szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy aránylag fiatal állomásunk megalakulásától kezdve már az elmúlt években is szép eredményeket mutatott fel, s így nagyobb hagyományokkal rendelkező, régebben létesített nemesítő állomásoka i, intézményeket is túlszárnyalt. Hiszen a Bucsányi VS és a Bucsányi N fajta elis mérésé szintén komoly sikernek könyvelhető el, mert hazánkban olyan kiváló, világviszonylatban Is elismert, bőtermő cukorrépafajtával rendelkeztünk és rendelkezünk, mint amilyen a Stehlík akadémikus által 1948-ban kinemesített Dobrovicei A fajta. Hiszen egy újabb fajta elismerése és szaporításának engedélyezése megköveteli, hogy ez az új fajta több szempontból is felülmúlja a korábban engedélyezett fajtát. Az állomásunkon kinemesített Bucsányi VS nagyhozamú és szárazságtűrő fajtánkat Szlovákia déli járásaiban földműveseink igen jól ismerik. A Bucsányi N (Normál) polyploid fajtánk eddig szintén eléggé elterjedt. — Egy új cukorrépafajta klnemesttése hosszú esztendők munkáját követeli. Mikor kezdték meg az új egycsírájú cukorrépa fajta nemesítést munkátt? — Mezőgazdaságunk régi követelménye és szükséglete, s ugyanakkor a nemesítőknek is nem újkeletű vágya, az egycsírájú cukorrépa kinemesítése. Általában a répa nemesítésének munkáját lényegesen megnehezíti az, hogy ez kétesztendős növény, s nem lehet a fejlődés egyetlen szakaszát sem átugrani, kihagyni vagy mellőzni. Csaknem tízesztendős igyekezetünket a mesterséges tárolók, hűtőkamrák és a jarovlzálás módszereinek alkalmazása tette lehetővé. így sikerülhetett csupán a kinemesítés idejét lényegesen lecsökkenteni, és aránylag rövid idő alatt eredményt elérni. Az új, egycsírájú cukorrépával kapcsolatban meg kell Jegyeznem, hogy új bucsányi fajtánk a külföldön, Bulgáriában megtartott nemzetközi próbák során is kiválóan megállta a helyét. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az új bucsányi egycsírájú, eddig még a hivatalos névadáson át nem esett fajtánk egycsírájú gomolyának térfogata kétszerte nagyobb, mint a koptatott répamag, tehát perikarp-rétege több tápanyagot és nedvességet tud tárolni és szolgáltatni kicsírázáskor a növénynek, mint az eddigi fajták. — Melyek az új cukorrépa fajta előnyei azonfelül, hogy egycsírájú lévén, szükségtelen lesz egyelése? — Elsősorban is szárazságtűrő, ami Dél-Szlovákla éghajlati adottságai közepette elsőrendű követelmény. További előnye, kellő csírázást erélye, és igen gyors kezdeti növekedése, s így hamarább érik be, mint az eddig nálunk használatos többi fajta. Mivel egycsírájú, a vetőmagmennyiséget az eddig szükséges hektáronkénti 18 kg-ról 8—10 kg-ra lehet majd csökkenteni. Cukortartalmát illetően — a koptatott Dobrovicei A nagyhozamú és jól bevált fajtával összehasonlítva — 0,3 százalékkal nagyobb. Csupán néhány előnyét említettem az új fajtának, és remélem, hogy a gyakorlat kellő megértéssel fogadja majd. Mielőtt megköszöntük a tájékoztatást, kíváncsiságból megkérdeztük, vajon találtak-e már megfelelő nevet az új cukorrépafajtának, Haas igazgató elvtárs elárulta, hogy javaslatuk szerint a Slovmona nevet kapná, amely feltünteti és ország-világnak hirdeti, hogy Szlovákiában kinemesített monoploid, tehát egycsírájú cukorrépa fajtáról van szó. E néhány sorral csatlakozunk mi is a gratulálók népes táborához és szerencsekívánataínkat fejezzük ki a Bucsányi Nemesítő Állomás dolgozóinak, különösen azoknak, akik fáradtságot nem ismerő munkájukkal járultak hozzá e nagy siker eléréséhez. Obenau Károly SZABAD FÖLDMŰVES f 1969. június 7.
