Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-18 / 3. szám

Mi újság a műtrágya ellátásban ? A Mezőgazdasági Ellátó és Felvá­sárló Vállalat Szakigazgatóságának tójékoztetása szerint földműveseink •z év első felében az alábbi mennyi­ségű és minőségű műtrágyát kapják: Nitrogéntartalmú trágyák Mésztartalmú ammónium­­salétrom — 25 % N Gyártó cég: Moravské Oliemické zá­­vody, Ostrava. Minőségi jelek a 65 49 04 sz. Cseh­szlovák Szabvány szerint, ebből: leg­alább 24,5 °/o nitrogén tartalom, 12 % ammónium-nitrogén tartalom, nedves­ségtartalom legfeljebb 1,5 %, szemcse­nagyság 0,6—5 mm (0,6 mm-es 5 %-on alul, 5 mm-en felüli nagyság csupán 2 % lehet). 50 kg-os csomagolásban, zsákolva szállítják lt 100 kg eladási ára 85,20 Kós. Az 1969. június 30-ig feltételezett mennyiség 7300 tonna nitrogén, azaz 29 2Ö0 tonna műtrágya, ami a tavalyi mennyiségnek csupán 34,5 %-át ké­pezi. A nagy műtrágya-csökkenés okát abban a tényben kell keresnünk, hogy az elmúlt évben rendkívüli műtrágya­behozatalra került sor. Mésztartalmú ammonium­­salétrom — 30 % N Gyártó cég: SCHZ Lovosice és Duslo Sala. Minőségi jelek a 65 49 06 sz. Szak­igazgatóság! Szabvány szerint, ebből: legalább 29,5 % nitrogéntartalom, 14,5 % ammónium-nitrogén tartalom, ned­vességtartalom legfeljebb 1,5 °/o, szem­csenagyság 0,6—5 mm (0,6 mm-es nagyságig 7 %, 5 mm-nél nagyobb szemcsenagyság 2 %). 50 kg-os cso­magolásban, zsákolva szállítják le, 100 kg eladási ára papírgöngyölegben 102,80 Kös, PE göngyölegben 106,10 Kős. Az 1969. június 30-ig előrelátható mennyiség 67 600 tonna nitrogén, — azaz körülbelül 223 000 tonna műtrá­gya. A leszállított mennyiség tehát alig emelkedik. Ammóniumsalétrom — C 33 Gyártó cég: CHEMKO Strá2ské. Minőségi jelek a PND-11-001-65 számú vállalati szabvány szerint, ebből leg­alább 33 % nitrogéntartalom, 16 % ammónium-nitrogén tartalom, nedves­­ségtaratlom legfeljebb 1,5 %, szem­csenagyság 0,6—5 mm (0,6 mm-es nagyságig 8 °/o, 5 mm-nél nagyobb szemcsenagyság 8 %]. Négyrétegű bi­­tumen-betétü papírzsákokban csoma­golva szállítják le, tűzveszélyes anya­goktól elkülönítve kell tárolni. 100 kg eladási ára 112,10 Kős. Az idén július 30-ig feltételezett le­szállítandó mennyiség 5000 tonna nit­rogén, azaz kb. 15 000 tonna műtrá. gya, tehát a vállalat megközelítőleg 43 %-kal több műtrágyát szállít le a mezőgazdaságnak, mint tavaly. Mészsalétrom — 15 % N Gyártó cég: Moravské chemické zá­­vody, Ostrava és SCHZ Lovosice. Minőségi jelek a 65 49 05 sz. Csehszlo­vák Szabvány szerint, ebből: legalább 15 % nitrogén, legfeljebb 1,5 % ammó­nium-nitrogén, szemcsenagyság 0,6—5 mm (0,6 mm-en aluli 5 °/o, 5 mm-en felüli szemcsenagyság 4 %). Papír­zsákokban 50 kg-os csomagolásban szállítják le. 100 kg eladási ára 76,80 Kős. 1969. június 30-ig a feltételezett le­szállításra kerülő mennyiség 8780 ton­na nitrogén, azaz kb. 58 400 tonna mű­trágya, tehát földműveseink kb 35 százalékkal több műtrágyát kapnak. A salétrom-fajtákból tehát csak az egyes fajták esetében fokozódik e le­szállított mennyiség, azoknál, amelyek mennyiségükkel nem befolyásolják a műtrágya-forrásokat. Ugyanakkor nem fokozódik a döntő jelentőségű fajták leszállított mennyisége, vagyis a mész­tartalmú ammónium-salétrommal való ellátás. Ezért a rendelkezésükre álló műtrágyaforrások csupán 68,6 %-ban tudják fedezni salétrom formájában mezőgazdasági üzemeink nitrogén­szükségletét. Ammóniumszulfát Gyártó cég: PCHZ Zillna, MCHZ Őst* rava, SPOLANA Neratovice, CHZ Soko­lov, VCHZ Kolín, valamint a behozatal. Minőségi jele a 65 22 42 sz. Csehszlo­vák Szabvány szerint, ebből: a) szin­tetikus ammóniumszulfát — nitrogén­­tartalom (ammóniákos) 20,5 °/o, ned­vességtartalom legfeljebb 1 °/o és a szabad kénsav tartalom, legfeljebb 0,2 %; b) Kokszipari ammóniumszul­fát — nitrogéntartalom (ammóniákos) 20,3 %, legnagyobb nedvességtarta­lom 1,5 %, szabad kénsavtartalom legfeljebb 0,2 %. Papírzsákokban, 50 kg-os csomago­lásban, vagy pedig szabadon ömleszt­ve szállítják le. 100 kg csomagolt mű­trágya eladási ára 83,40 Kcs, 100 kg szabadon ömlesztett műtrágya eladási ára 76,70 Kcs. Az 1969. Június 30-ig feltételezett leszállítási mennyiség 60 000 tonna nitrogén, azaz kb. 300 000 tonna mű­trágya. A tényleges szükséglet azon­ban még ennél Is nagyobb, s így az eddigi források csupán 83,5 %-ban tudják fedezni a szükségletet. ' Ammóniák Gyártó cég: DUSLO Sala. Minőségi jelek a PND 54-010-67 számú Vállalati Szabvány szerint, ebből: 46 % nitrogéntartalom, nedvességtarta­lom legfeljebb 1,5 %, biuret-tartalom legfeljebb 1,5 %, szemcsenagyság 0,2 mm—3 mm (0,2 mm-lg 0,5 %, 3 mm­­en felüli szemcsenagyság 0,1 %). Papírzsákokban, 40 kg-os csomago­lásban szállítják le. 100 kg műtrágya eladási ára 164,20 Kős. 1968. június 30-ig ilyen formában csupán 1650 tonna nitrogént, azaz kb. 3600 tonna műtrágyát szállítottak le. Az 1969. június 30-ig feltételezett le­szállítási mennyiség 16 000 tonna nit­rogén, azaz kb. 35.000 tonna műtrágya. A leszállított mennyiség Jelentős emelkedése azonban az 1968-as év termelési tervének tartós nem teljesí­tése miatt csupán látszólagos. Hasznos tudnivalók a szeszfózésról Az utóbbi időben több állami gazda­ság és egységes földmüvesszövetkezet­­ben élénk érdeklődést tanúsítanak a gyümölcspárlat készítésének lehető­ségei iránt. Főleg a gyümölcstermelők igényeit és a kisebb helyi szeszfőzdék teljesítőképességének kihasználását tartják szem előtt. Ráadásul nem le­becsülendő tény, hogy a gyümölcs­párlatok készítésének említett mődja eléggé kifizetődő, segédüzemi terme­lésre nyújt lehetőséget. A gyümölcs­párlat készíttetéssel kapcsolatos kér­désekkel az alábbiakban óhajtunk foglalkozni. A szeszfözéshez szükséges külön engedélyt a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium adja az esetben, ha az érdekelt fél eleget tesz a 248/ 56. sz. és a 85/65. sz. rendeletben fel­tüntetett feltételeknek. A Hivatalos Közlönyben közzétett rendelet sze­rint az illetékes járási nemzeti bi­zottság pénzügyi osztályának dolgo­zóira hárul az a feladat, hogy a szesz­főzést ellenőrizzék. Fontos tudni, hogy a szeszfőzdék­ben kizárólag olyan berendezések használata engedélyezhető, amelyek lehetővé teszik az előállított szesz mennyiségének teljesen megbízható megállapítását az illetékes szervek ál­tal jóváhagyott típusú mérőeszközök­kel. Ezeket a mérőeszközöket a szesz­főzdéknek kell beszerezniük, amelyek kifogástalanságáról az illetékes járási nemzeti bizottság pénzügyi osztálya szakembereinek az ellenőrzés színhe­lyén kell meggyőződniük. A szeszfőz­de vezetősége legalább 14 nappal a szeszfőzés megkezdése előtt köteles az említett osztályon bejelenteni egy­részt a szeszgyártás kezdetének idő­pontját, másrészt a gyártás félbesza­kítását is az esetben, ha a szeszfőzés 10 napnál tovább szünetelne. Az illetékes járási nemzeti bizottság pénzügyi osztályának dolgozói havon­ta kötelesek ellenőrizni a gyümölcs­párlatot készítő szeszfőzdékben az 4 SZAR AD FilrPMÜVFS 1969. január előállított szesz mennyiségét, a terme­lési idény végén pedig a tárolt szesz­készletet. A gyümölcspárlat engedélyezhető mennyisége attól függ, hogy ki készít­teti a szeszfőzdében. Az egységes földmíívesszövetkezetek csupán annyi gyümölcspárlatot kaphatnak, hogy legfeljebb 15 liter tiszta szesznek megfelelő mennyiség jusson a szövet­kezet egy-egy tagjának. Erre azonban csak akkor tarthatnak igényt, ha az egységes földmttvesszövetkezet saját termésű gyümölcséből, illetve gyü­mölcshulladékából készült a gyü­mölcspárlat. Az egységes földmíívesszövetkezetek tagjai közül azok, akik nem az EFSZ közvetítésével készíttetnek gyümölcs­párlatot, háztartásonként ugyancsak legfeljebb 15 liter tiszta szesznek megfelelő mennyiségű párlatot kap­hatnak, az esetben, ha saját termésű gyümölcsüket, illetve gyümölcshulla­­dékukat dolgoztatják fel. vagy pedig természetbeni juttatás címén az EFSZ- től kapták a gyümölcsöt. A Csehszlovák Gyümölcstermelők és Kertészek Szövetségének tagjai, a szövetség helyi szervezetei révén igé­nyelhetik a gyümölcspárlat készíté­sét, amelyből háztartásonként legföl­jebb 15 liter tiszta szesznek megfele­lő mennyiséget kaphatnak az esetben, ha a párlatot saját termésű gyümöl­csükből, illetve gyüniölcshulladékuk­­ból készíttették. Más gyümölcstermelők háztartáson­ként legfeljebb 10 liter tiszta szesz­nek megfelelő mennyiségű párlatot kaphatnak az esetben, ha saját termé­sű gyümölcsüket, illetve gyümölcs­hulladékukat dolgoztatták fel. Ugyan­annyi gyümölcspárlatra tarthatnak igényt az állami gazdaságok alkalma­zottai közül azok, akik a 30/1966. gyűjt. sz. rendelet értelmében az álla­mi gazdaságtól vásárolt gyümölcsöt dolgoztatták fel. A gyümölcspárlat készítésének en­gedélyezését kérvényező egyén csa­ládtagjának számítanak azok a szemé­lyek is, akik vele közös háztartásban élnek. Mészsalétrom Gyártő cég: CHZ Sokolov. Minőségi jelek a 65 49 04 sz. Csehszlo­vák Szabvány szerint, ebből: 17,5 % nitrogéntartalom, raanadék-karbid leg­feljebb 2 %. Bitumen-betéttel ellátott 4-réteges papírzsákokban csomagolva szállítják le. Száraz, fedett és jől szellőztethető térségekben kell tárolni. A műtrágyá­val végzett mindennemű munka ese­tében feltétlenül be kell tartani a 65 49 04 sz. Csehszlovák Szabványban is feltüntetett munkavédelmi s egész­ségvédelmi rendszabályokat! 100 kg műtrágya eladási ára 197,50 Kős. 1968. június 30-ig ilyen formában összesen 3975 tonna nitrogént, azaz kb. 22 660 tonna műtrágyát szállítot­tak le. Az 1969. június 30-ig feltétele­zett leszállítási mennyiség 3750 tonna nitrogén, azaz kb. 21380 tonna mű­trágya. Tehát megközelítően ugyan­olyan mennyiség áll majd földműve­seink rendelkezésére, mint tavaly. A szükséglet szempontjából azonban ez a mennyiség csupán 52,5 %-ban ké­pes fedezni a tényleges keresletet. A követelmények és a feltételezett műtrágyamennyiség közötti különb­ség továbbra Is mélyül, mivel 1968. második felében sem tudták teljes mértékben biztosítani mezőgazdasági üzemeink mütrágyaszükségletét. A hiányzó szilárd nitrogéntartalmú trágyafélék mennyisége közel 50 000 tonna nitrogén, azaz a szükséglet 20 százaléka. A jelenlegi időszakban ezért további intézkedéseket fogana­tosítanak a tényleges szükséglet teljes mértékű fedezésére. A répaszelet a cukorgyárak nagyon értékes mellékterméke, mely az állat­­állomány számára a bőséges és jó minőségű takarmányalap megteremtésé­ben nagy jelentőséggel bír. A cukorgyárakból visszakerülő répaszeletet minden mezőgazdasági üzemben igyekezzünk a lehető legcélszerűbben fel­használni. Kép és szöveg: Kajtor Pál WWWWVWWWWWWWWVN/WVWVWWVWSA vigyázat! 50 fillérrel csökkenhet literenként a tej felvásárlási ára A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozata értelmében 1969. január 1-től 50 fillérrel csök­kent a gümőkóros tehenektől szárma­zó tej felvásárlási ára. Az ezzel kap­csolatos problémákat az alábbiakban ismertetjük: A minisztérium lényegében azért hozott ilyen határozatot, mert 1968- ban a szarvasmarha-tenyésztésben si­került felszámolni a gümőkóros meg­betegedéseket. Ennek következtében lehetőség nyílik a lakosságot egészsé­gileg kifogástalan minőségű tejjel el­látni. Az ismertetett intézkedés azt a célt is szolgálja, hogy a mezőgazda­sági üzemek legyenek ökonőmiailag is érdekeltek az egészséges tehénállomá­nyok fenntartása érdekében. Szükségesnek tartjuk ismertetni, hogy a tehenek egészségi állapotáról a körzeti állatorvos dönt, aki a mező­­gazdasági üzemek, a háztáji tehén­tulajdonosok, valamint az egyénileg gazdálkodók tehénállományát fél­évenként ellenőrzi, és igazolja, hogy a teheneknél nincs gümőkóros meg­betegedés. Az ezt bizonyító igazolás kiállítása díjtalan. Azon háztáji tehén­tulajdonosok és mezőgazdasági üze­mek névjegyzékét, ahol a tehénállo­mány mentes a gümőkóros megbete­gedéstől, a járási állatorvos átadja a tejfeldolgozó üzemnek. Nagyon fontos tudni, hogy abban az esetben, ha gümőkóros megbetege­dés fordul elő, az ilyen teheneket azonnal szükséges elkülöníteni az egészséges állománytól és legkésőbb tíz napon belül elszállítani az üzem­ből. A megbetegedett tehenektől szár­mazó tej eladása szigorúan tilos. Ha a mezőgazdasági üzem a tilalmat megszegi, az állatorvos azonnal visz­­szavonja a gümökórmentes tehénállo­mányról szóló igazolást, és ettől a naptól kezdve a tejfeldolgozó üzem a felvásárolt tej mennyisége szerint a felvásárlási ár 50 fillérrel csökken literenként. A beteg telién elszállítása után, vagyis a további fertőzés veszé­lyének megszűntével a körzeti állat­orvos újra igazolja, hogy az illető mezőgazdasági üzem tehénállománya gümökórmentes. Az említett eljárás alapján szerzett pénzösszeg nem marad a tejfelvásárló üzem tulajdonában, hanem a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium külön számlájára folyósítják. A minisztérium az így szerzett pénz­­mennyiséget az esetlegesen előforduló gümőkóros megbetegedések felszámo­lására használja majd fel, mivel az egészséges tehénállományban is fenn­áll annak a veszélye, hogy újra fel­ütheti fejét a gümőkóros megbetege­dés. -kp-A felvásárlási árak legyenek összhangban a termelési költségekkel A CSSZKP Központi Bizottságának decemberi plenáris ülésén a vitában többek között felszólalt Ján Havelka elvtárs is, aki a mezőgazdasági terme­lés fejlődésének problémáit részletez­te. Ján Havelka elvtárs felszólalásában kijelentette, hogy a január utáni poli­tikai fejlődés a pártban teljesen hát­térbe szorította a közgazdasági prob­lémákat olyannyira, hogy a Központi Bizottság a múlt év folyamán egyetlen esetben sem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Engedjenek meg egy kis megjegy­zést arról a problémáról, amelyről gyakran beszélnek. Ismét bebizonyo­sodott, hogy a CSSZKP politikája a szövetkezetesítés időszakában helyes volt. A múltban elkövetett néhány ihibát azonban az elmúlt hónapokban felhasználták a párt egész mezőgaz­dasági politikája ellen. Bizonyosan helyes lesz az egész Időszakot alapo­san elemezni és meghatározni azt a helyét, a párt történetében, amely jogosan megilleti. A szövetkezeti gon­dolat erejét bizonyítja, hogy a január után megkezdődött nagy társadalmi mozgásban egyetlen egy EFSZ sem oszlott fel. Ha az utóbbi évek eredményeiről beszélek, úgy gondolom, nem túlzás annak állítása, hogy ezek a pártpoli­tika eredményei, amelyeket a XII. kongresszus határozata alapozott meg, és a párt XIII. kongresszusának hatá­­tározata hangsúlyozott. Megállapítot­tuk tehát a mezőgazdaság távlati fej­lődésének irányát mind a növény­­termszetésben, mind az állattenyész­tésben. Azonban több oldalról Is súlyosan veszélyeztetik a mezőgazdasági terme­lés növekedésének érvénybe léptetett irányzatát. Ilyen veszély mindenek­előtt az új gazdasági rendszer hiá­nyos érvényesítése. Ezért nem tükrö­ződhet vissza a mezőgazdaságban a költségek növekedése a felvásárlási árak növekedésében, amelyek össze­függnek az élelmiszerek szilárd kis­kereskedelmi árával, és a kiegyenlí­tődés számos dotáció és szubvenció formájában válik láthatóvá. Az áron kívüli gazdasági eszközök nagy mér­tékben lehetővé teszik szubjektív el­osztásukat. Ennek következtében eze­ket az eszközöket nem mindig igaz­ságosan osztják el a mezőgazdasági vállalatok között A szövetkezeti dol­gozók, akik azt látják, hogy az Ipar­cikkek ára egyre emelkedik, a másik oldalon nem tapasztalják termékeik felvásárlási árának növekedését. Mind­ez a mezőgazdasági vállalatok anya­gi érdekeltségének gyengítését idézi elő. Gyakran hallható olyan vélemény is, hogy a mezőgazdaságnak folyósí­tott dotáció túlzás. A mezőgazdaság további fejlődésére nagy jelentőségű volt a Központi Bi­zottságnak a XIII. kongresszus hatá­rozatából eredő 1967 márciusi hatá­rozata. A mezőgazdasági élelmiszer­­ipari komplexumok megalakulása a mezőgazdasági termelés és a feldol­gozó ipar további fejlődését jelentette és előnyös volt nemcsak mindkét szakágazat, hanem a fogyasztók szá­mára is. A Központi Bizottság ülése akkor arról tárgyalt, hogy még jobban bővíti a mezőgazdaság kapcsolatát a népgazdasággal, éspedig mezőgazda­sági ipari komplexumok formájában. A kölcsönös összefüggés abból ered, hogy a mezőgazdaság szükségleteinek több mint a felét az ipar fedezi. Az ipar azonban, különösen a gép- és vegyipar nem tud lépést tartani a mezőgazdaság igényeivel. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy mielőbb elegendő és megfelelő mű­szaki felszereléssel, trágyával s olyan típusú mezőgazdasági épületekkel rendelkezzünk, amelyeknek alapján növekedni fog a termelés. Annak, hogy az ipar nem kielégítően teljesíti feladatait a mezőgazdasággal szem­ben, még nagyobb politikai következ­ményei vannak. Ha a piacon nem lesz­nek mezőgazdasági termékek, vagy csak kevés lesz, az közellátási nehéz­ségeket okoz, amiért a mezőgazdasá­got bírálják. A mezőgazdaság viszont az ipart bírálja, mindkét eset a mun­kásparaszt szövetség gyengítését, te­hát társadalmunk alapvető erejének rombolását jelenti. A mezőgazdaság fejlődése szem­pontjából rendkívül fontos az élelmi­szeripar. Ezt éppen az 1968-as évben láthattuk legjobban, amikor a terme­lés tartósan növekedett. Mint mon­dottam, lerakták az alapot a mező­­gazdaság további fejlődése számára. Ha nem követünk el mindent az élel­miszeripar gyorsabb fejlődése érdeké­ben, akkor ez a szakágazat fékezi a mezőgazdaságot, mivel nem termelhet többet, Iha nem tudja értékesíteni és feldolgozni. Nem beszélve arról, hogy megzavarnánk azt a biztonságérzetet, amelyet a mezőgazdasági üzemek szá­mára az jelentett, hogy gyakorlatilag az egész termésüket értékesíthették.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents