Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-31 / 22. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE A vállalkozási tevékenység törvényes rendelkezései Az elmúlt két évtized tapasztalatai beigazoltak, hogy a központosított, direktív módon inányított közigazga­tási rendszer nem képes térhódítást teremteni a szocialista vállalkozás számára, nem fokozza életképességét vagy átütőerejét, sem a termelést, sem a szolgáltatásokat nem tudja a kívánt színvonalára emelni. Elsőran­gú feladatunk tehát, hogy egyrészt útat nyissunk a haladó erők társadal­mi tevőlegességének, másrészt pediig elősegítjük a szaktudás érvényesülé­sét. A hiányosságok orvoslását az új törvényektől várjuk, mindenekelőtt a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény rendelkezéseitől. A mezőgazdasági szövetkezetek kér­dése csupán alkatrészét képezi azon problémák szélesebb körének, ame­lyeknek megoldása lehetővé teszi népgazdaságunk átmenetét a gazda­sági irányítás új rendszerébe. Mind­ezt az új törvények egész sorozata, nevezetesen a mezőgazdasági szövet­kezetekről, a szocialista vállalatok­ról, a vállalkozói tevékenységről szó­ló törvény, valamint a Munikatörvény­­könyv módosítása valósítja meg. Va­lamennyi készülő törvénynek kölcsö­nös viszonyulásban kell állnia az EFSZ-eik és a szövetkezeti földműve­cznlr VPl A 143/1968. Zb. számú alkotmány­törvény 24. cikkelye szerint a CSSZSZK hatáskörébe esik a szövet­kezeti és kisipari vállalkozás feltéte­leinek rendezése. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a törvényes rendezés a föde­ratív szerveik elvi határozata alapján a nemzeti szerveket illeti. A már meg­tárgyalt törvényjavaslatokkal kapcso­latban az illetékes föderációs szerv­nek elvi jelentőségű törvényes szabá­lyozásokat kellene kibocsátania a szö­vetkezeti vállalkozásra vonatkozólag, amelyekből világosan kitűnnének a népgazdaságunk új irányítási rend­szerével összefüggő szövetkezeti vál­lalkozás feltételei. A törvényes sza­bályozások egyikének egyértelműen ki kellene mondania, hogy a mező­gazdasági szövetkezeti vállalkozást és kapcsolatait — tekintettel azok sa­játosságára — különálló törvényes rendelkezések keretében kell szabá­lyozni. Ez azt jelenti, hogy a szövet­kezeti vállalkozás általános elveit a szocialista vállalkozásról és a szo­cialista vállalatokról szóló törvények­ben kell rögzíteni, ami által a szocia­lista vállalkozás valamennyi tagoza­tának helyzete jogi rendezés szem­pontjából is egyenjogúsítást érhet el. Az EFSZ-ek helyzetének jogi rende­zését a mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló különálló törvénynek kell tartalmaznia. A „Zivot Zväzu“ című folyóirat egyik legutóbbi száma a mezőgazda­­sági szövetkezetekről szóló különálló törvényjavaslat alapelveit Ismertette és indokolta. Lapunk mai számában viszont a vállalkozási tevékenységről szóló törvény tartalmáról óhajtunk röviden beszámolni. Az utóbbi szoro­san összefügg a szocialista vállala­tokról szóló törvénnyel. Azon törvé­nyes intézkedések egyike, amely a szocialista vállalatok vállalkozási te­vékenységének feltételeit szabályozza. A feltételek szabályozása azzal az új, önállóbb helyzettel kapcsolatban vá­lik szükségessé, amelyet a vállalatok népgazdaságunk új irányítási rendsze­rének viszonyai között elfoglalnak. A vállalkozási tevékenység feltéte­lei, szabályai és előírásai 1950-től kezdve még fokozatosan sem értek meg valamilyen rendezést. A terme­léssel és kereskedelemmel foglalkozó, valamint szolgáltatásokat nyújtó szer­vezeteket maguk a felettes szervek létesítették. Tevékenységük egész ter­jedelmét a gazdasági irányítás szer­vei által jóváhagyott részletes terv határozza meg közvetlenül. Ugyan­ezek a szervek irányították apróléko­san a vállalaton belüli gazdasági te­vékenységet. Ilyen állapotok mellett egyszerűen fölöslegesnek mutatkozott a szocialista szervezetek vállalkozási tevékenységének különleges engedé­lyezése és a vállalkozás feltételeinek meghatározása. A szocialista vállalatokról szóló törvény életbe lépése után csak foko­zatosan lehetnek a vállalatokból va­lódi vállalkozók, mert egyedül a tör­vény jogosítja fel őket vállalkozói te­vékenységük kibontakoztatására, vál­lalkozási ágazatuk keretén belül a termelési program meghatározására, szállítóik és átvevőik kiválasztására, egyéb vállalatokkal történő társulá­sukra stb. A fokozott önállóság mellett más­részről felmerül az állammal szemben fennálló kötelezettségek betartásának szükségessége. Ezért a vállalkozási tevékenységről szóló törvényjavaslat meghatározza, melyik alany ruházha­tó fel milyen terjedelemben vállalko­zási joggal, egyúttal pedig az'államl szervek szükséges befolyását bizto­sítja ebben az irányban. Elhatárolja továbbá a termelés, a kereskedés és a szolgáltatásnyújtás Jogosítványának terjedelmét, megteremti a megelőző intézkedéseket a nyilvánosságnak az üzemeltetés által előállható veszélyez­tetése vagy zaklatása ellen, gátat vet a vállalkozási Jogokkal történő visz­­szaé lésnek a gazdasági versengés meghiúsítása vagy csorbítása ellen, kijelöli a kötelességeket a társadalmi érdekek megőrzésére, a piac védel­mére népgazdaságunk fejlesztése, va­lamint a piaci kínálat és kereslet ér­dekében, végül pedig olyan eszközök­kel ruházza fel az állami szerveket, amelyek segítségével közvetlenül el­érhetik a társadalmi érdekek megva­lósítását és egyben meghatározza a piac védelmét szolgáló törvényes esz­közök módozatát és érvényesítését. A vállalkozási tevékenységről szóló törvény elvei — a szocialista válla­latokról kidolgozott törvényjavaslat elveitől eltérően — nem vonatkoznak csupán az eddigi állami gazdasági szervezetekre, hanem a többi gazda­sági szervezetre is, amelyek vállalko­zói alanyként számításba jöhetnek. A szocialista vállalatokról szóló tör­vényjavaslat értelmében ezek közé tartoznak maguk a szocialista válla­latok, a szövetkezetek, a részvénytár­saságok, a társa db Imi szervezetek, az egyesületek és további csehszlová­kiai jogi személyek, végül pedig eset­leg olyan külföldi vállalkozók is, aiklk a csehszlovák állami szervek hozzá­járulásával jogosultak lesznek a CSSZSZK területén tevékenykedni. A gazdasági reformok megvalósítá­sára irányuló további lépés egyik el­választhatatlan tartozékát iképezi a vállalatok közötti gazdasági versen­gés jogi rendezése, amelynek ugyan­csak a lehető legsürgősebben kell ér­vényt szerezni, amint életbe lép a szocialista vállalatok új helyzeténeik és irányításának hatálya. A gazdasági versengés Jogi rendezésére még az előkészületben levő gazdasági és jogi intézkedések teljes mértékbeni kibon­takozása előtt van szükség, hogy a vállalatok közötti kölcsönös együtt­működés egészséges versenyére irá­nyuló pozitív hatékonyságát biztosít­hassuk és kirekeszthessük esetleges negatív jellegű kísérőjelenségeit. A vállalatok tevékenységére, egy­más közti kapcsolataira és a polgá­rokkal kiépülő viszonyulásaira vonat­kozó rendszabályok lefektetése tehát elengedhetetlenül szükséges, kellő be­tartásukról pedig az állami szervek­nek kell gondoskodniuk. Valamennyi mezőgazdasági őster­melő, de mindenekelőtt a szövetke­zeti földművesek élénk figyelemmel kísérik az új törvények kialakulását, mert hiszen azok lesznek hivatottak hosszú időre meghatározni a szövet­kezeti vállalatok helyzetét egyéb vál­lalatokhoz viszonyítva, egyenjogú fel­tételeket szabni a mezőgazdasági ter­melés és vállalkozás fejlődése szá­mára, maguknak a szövetkezeti föld­műveseknek egyenjogú helyzetéről j nem is szólva lakosságunk többi ré- i tegének viszonylatában. Érthető te«' hát, hogy a Szlovákiai Egységes P®»i rasztszövetség tagjai akár közvetleií * hozzászólásaikkal, akár érdekvédelmi| szervezetük közvetítésével derekasan' 4 kiveszik részüket az új törvényjavas­latok tanulmányozásából és megvita­tásából. A vállalkozási tevékenységről ki­dolgozott törvényjavaslathoz a Szlo­vákiai Egységes Parasztszövetség Köz­ponti Bizottsága is olyan álláspontra helyezkedik, amelynek biztosítania kell a szövetkezeti vállalkozás jogsza­bályainak megfelelő elveket, a szo­cialista vállalkozás valamennyi alaku­latának egyenjogúsítását olyképpen, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló különálló törvény az EFSZ-ek helyzetének jogi átrendezé­sét is felölelje. A legközelebbi na­pokban ezekről a kérdésekről is nyi­latkoznak majd a Szlovákiai Egysé­ges Parasztszövetség járási bizottsá­gai. JUDr. Michal DURDIAK, az SZEP-KB dolgozója TiZ nap a szovjetunióban Bővülnek mezőgazdasági kapcsolataink A Parasztszövetség Központi Bizottságának küldöttsége PAVOL JÓNÁS mérnöknek, a szövetség elnökének veze­tésével, a közelmúltban tíz napot töltött a Szovjetunió­ban. Fölkerestük a küldöttség vezetőjét, hogy tájékoztas­sa e Parasztszövetség dél-szlovákiai tagságát a tanul­mányút kimeneteléről. 0 Mi volt 8 tanulmányút célja? — Tudomást szereztünk róla, hogy a Szovjetunióban novemberben egybehívják a kolhozok országos kong­resszusát, ahol tárgyalásra s jóváhagyásra kerül az új alapszabályzat. Természetesen a jelentős dokumentum­ból meríteni szerettünk volna, s ez sikerült is számunk­ra, mert az alapszabályzat-tervezet valóban nekünk is Jó útmutató. A Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium­ban eszmecserét folytattunk néhány vezető dolgozóval. Petrov miniszterhelyettessel például a kolhozok nagy­üzemi technológiájának fejlesztéséről beszéltünk, de a gazdaságok szervezeti felépítése is érdekelt bennünket. Ennek fejében mi ismertettük szövetkezeteink eddigi fejlődését, szervezeti felépítését és gazdasági helyzetét. Ezzel egyidejűleg elmondtuk azt is, hogy szövetkezeti parasztságunk legjelentősebb eleme népgazdaságunk konszolidálódásának, s arról is beszéltünk, hogy kiváló gabonatermesztésünk és betakarítási technológiánk eredményei éppen a szovjet búzafajtáknak és kombáj­noknak köszönhetőik. Petrov miniszterhelyettessel beszél­tünk arról is, hogy nagyon örvendetes lenne, ha a közel­jövőben az újonnan nemesített búza vetőmagvakból a Jubilejnából a Kaukazból és az Aurórából is kaphat­nánk. • Melyik mezőgazdasági üzemeket látogatták meg? — A moszkvai körzetben a Lenin nevét viselő kolhoz­ban Jártunk, ahol a rekeszes rendszerű tehénistállót te­kintettük meg. A kolhozban a síkvidéki fríz fajtából leszármaztatott fekete-tarka marhát tenyésztik. Tanul­ságos volt számunkra a Komszomolka rendszerű fejő­­automata, mellyel egy személy 75 tehenet fej ki. Véle­ményünk szerint ez a gép kisebb hibáinak kiküszöbölése után nálunk is jól beválhatna. 0 Másutt i« jártak? — Igen, Jártunk a Lett Szovjet Szocialista Köztársar Ságban, ahol eszmecserét folytattunk a mezőgazdasági miniszterrel, ez ottani termelési feltételekről és Irány­zatokról. Ezt követőleg megnéztünk néhány kolhozt. Az érdekesség kedvéért megemlítem, a melléküzemi terme­léséről nevezetes Adezsi nevű kolhozt. Meg kell még azt is mondanom, hogy utunk alkalmával tapasztaltuk, hogy a Szovjetunióban következetesen rátérnek a mel­léküzemági termelésre, s ezt a törekvést az állami szer­vek teljes mértékben támogatják, azaz nem fojtják meg a kezdeményezést különféle adókkal. Megtekintettünk egy üvegházi kertészetet is, melyet minimális beruhá­zási költséggel építettek. A beruházás megtérülési Ideje ugyanis mindössze egy esztendő. A vas helyett favázat, az üveg helyett pedig olcsó fóliát alkalmaztak, s ez teszi lehetővé a beruházás korai megtérülését. 0 Miben egyeztek meg a szovjet elvtársakkal? — Megegyeztünk abban, hogy a jövőben szoros, köl­csönös kapcsolatot tartunk, kicseréljük tapasztalatain­kat , mezőgazdasági szakembereket küldünk egymáshoz, hogy eltanulhassuk és alkalmazhassuk a korszerű ter­melési módszereket. A szakember-csere a Szlovákiai Pa­rasztszövetség és a Szovjetunió Szövetségi Mezőgazda­­sági Minisztériuma közt történik majd. Végezetül meg kell említenem, hogy a Szovjetunióban való tartózkodá­sunk nagyon eredményes és tanulságos volt. Szívélye­sen, barátságosan fogadtak bennünket, s az egészben az a Jő, hogy kapcsolataink kibővülnek és folytatódnak. HOKSZA ISTVÁN KMft TÁLUL* Cm * IKftn A gépkocsi ráérős tempóban halad át a kosúti templomtéren. Nem hi­szem, hogy akadna valaki, aki ne gon­dolna arra az eseményre, amely ezen az egyszerű, de csinos házakkal be­kerített földdarabon játszódott le egy emberöltővel ezelőtt. Csendőr­fegyverek dörögtek, haldoklók rogy­tak az utca porába, sebesültek segély­­kiáltása törte meg a sortűz után be­állott csendet. Az itteni emberek, a résztvevők és a szemtanúk, éppen azért, mert azóta is ebben a környe­zetben élnek talán nem is érezhetik a múlt e vészterhes üzenetének döb­benetét, ami a látogató idegeit még ma is felborzolja. A megszokás, a fe­lejteni akarás és az élet gondjai, örö­mei felé fordulás koptatja a fájdal­mas emléket. De kívánja ezt az élet folyása is, mely alapjában véve mássá lett, Jobbá, emberibbé. Vannak ugyan ma is gondok — nincs élet gondok nélkül — de ezek már nem az élet alapfeltételeit érintik, a kenyeret, a ruhát, a gyermekek jövőjét, mint an­nak idején, amikor ezekért az alap­vető javakért kellett harcolni és meghalni a kosuti templomtéren. A jelen gondjai az életkörülmények állandó megjavításából, az emberhez méltó laikás és környezet, a kulturál­tabb életmód megteremtéséből szár­maznak. Ennek pedig fő előfeltétele, hogy a meghódított föld többet és jobbat adjon az embernek, a család­nak. Itt találkozik a múlt és a jelen, mely a jövőt is magában rejti. A ko­súti, a hidaskürti és a vízkeleti em­ber ma már a jelennek él, dolgozik a földön, házat épít, gyermeket nevel, szórakozik és művelődik. Nem felejti el ugyan soha, amit úgy sem lehet felejteni, de nem hagyja, hogy a gyá­szos emlék terhelje a jelent, amely­nek akarásáért azon a szomorú em­lékezetű vasárnapon vérnek kellett folynia. — 4* — Ünnepet ültek a Kosúti Állami Gaz­daság dolgozói a hidaskürti vendéglő nagytermében. Az állami gazdaságok megalapításának .20. évfordulójára emlékeztek. Nem fényes, rezesbandás ünnepség volt ez, hanem olyan ben­sőséges házi összejövetel, amelyen beszélni lehet a hétköznapok apróbb­­nagyobb gondjairól, bajairól is. Mér­legelnek és terveznek, keresgélik a jobb lehetőségeket, latolgatják a hi­bák felszámolását. A gyűlés program­jának legfőbb pontja a 20. évforduló méltatása mellett az új kollektív szer­ződés megtárgyalása és megkötése. Ez a szerződés alapos megfontolás után a legszélesebbkörű konzultáció segítségével öltött formát. Tartalmát minden munkahelyen megvitatták. A jelentős okmányt Tibenszky Lász­ló, a szakszervezet helyi csoport el­nöke ismertette. Nem érzem magamat teljesen hivatottnak egy ilyen jogi ter­mészetű okmány értékelésére, de az a benyomásom, hogy sikerült alkotás az új szerződés. A vállalat vezetése és a dolgozók nem feledkeztek meg sem­miről, ami a termelés emelkedését és a dolgozók életszínvonalának növelé­sét szolgálja. Természetesen az utób­binak nélkülözhetetlen előfeltétele a termelési hozamok és ezzel a bevétel növelése. Ezt a növekedést 1969-ben 886 korona értékben irányozták elő, ami a tavalyihoz hasonlítva 7,68 szá­zalékos emelkedésnek felel meg. En­nek a tervszámnak az elérése megva­lósíthatja az előirányzott 688 ezer ko­rona nyereségrészesedés elosztását. Nem feledkeztek meg a megfelelő szociális és kulturális alap biztosítá­sáról, de főleg a jó megélhetést nyúj­tó egyéni jövedelmekről sem. Egy-tkét szemléltető szám. A traktorosok ter­vezett átlag keresete havi 1800, a nö­vénytermesztőké 1600, az iparosoké 1840, a technikusoké pedig 2100 ko­rona. Hogy mennyi volt az a bérköve­telés, amit annakidején Küfner báró nem akart kifizetni és amiért a pus­kák elé (kellett állni, azt már csalit az idősebbek tudják. Üj elem a szerződésben az a törek­vés, hogy megoldják az állattenyész­tési dolgozók műszakváltását. Ez bi­zony már régen időszerű feladat nem­csak a Kosúti Állami Gazdaságban, hanem sok más mezőgazdasági üzem­ben.- * -Az ünnepi gyűlés előtt Kugler János elvtárssal, a gazdaság Igazgatójával beszélgettünk. Régi olvasóinknak nem idegen ez a név, hiszen alapítója és első főszerkesztője volt lapunknak. Amiért aktkor harcolt, írt, most a gya­korlatba igyekszik átültetni. És nem is sikertelenül. A modern nagyüzemi gazdálkodás, a magasabb életszínvo­nalat biztosító egyéni jövedelem, az egyéni munkakörülmények, a higié­nia és a magasfokű munkabiztonság megteremtése: ezek voltak az elgon­dolásai, amelyeket most kell a gya­korlatban valóra váltania. Ez bizony nagyon igényes feladatkomplexum, amit csak megértő kollektíva és ma­gasfokú munkafegyelem segítségével, a vezetés részéről pedig helyes ter­melési irányzat megválasztásával le­het megoldani. A gazdaság a magter­melés, gyümölcsfacsemete-nevelés és nagy hasznossáigú szarvasmarha-állo­mány kifejlesztésének irányzatát tűz­te ki célul. Az eredményekről, az évi beszámolóknál többet és konkrétab­ban beszél a tény, hogy sok szlová­kiai mezőgazdasági üzem a jó minő­ségű kosúti vetőmagot használja. A világszínvonalat elért árpavetőmag ma már közismert az egész ország­ban. A húsellátáshoz a gazdaság évi 50 vagon marha- és sertéshússal járul hozzá. Egyik kollégám a Pravdában szel­lemesen jegyezte meg, hogy Kufner báró a volt földbirtokos és ismert ki­váló szakember Is biztosan kosüti ve­tőmagot használna. Persze, ha még lenne földje a köztársaságban. — 4* — A mostani vezetőség nem éppen há­lás örökséget vett át. A gazdaságot a Galántai Állami Gazdaság terüle­téből szakították ki 1960-ban, amely a központtól távoleső üzemi egysége­ket elég mostohán kezelte. Ezért még feltűnőbb ez a mai fellendülés, mely a vezetés és minden dolgozó munká­ját dicséri. Az átvett marhaállomány TBC-vel volt fertőzött és teljesen ki kellett cserélni. A mai állomány be­tegségmentes, jó hozamú. Ezért az önfeláldozó és gondos állattenyésztő­ket illeti a dicséret. Fel kellett újítani a gépparkot és modernizálni, a kor­szerű technológiára alkalmassá tenni a régi gazdasági épületeket, egészsé­gessé és biztonságossá tenni a kör­nyezetet. Mindez már nagyrészt meg­oldott feladat. Persze a szocialista állam mindehhez segítséget adott. — 4* — A Jubileumi ünnepség komoly is, meg vidám is. Komoly, mert a jövő felett el kell gondolkodni, és vidám, mert van minek örülni. Kilencven régi dolgozónak nyújtották ét a meg­érdemelt kitüntetést, köztük hat leg­kiválóbb a Minisztérium „A mezőgaz­daság kiváló dolgozója“ feliratú ér­mét tűzhette fel kabátja hajtókájára. A kitüntetésekkel persze pénzes borí­ték is jár, ami jól kiegészítette a nemrég kiosztott nyereségrészese­dést. Ez kb. egyhavi fizetésnek felelt meg. ☆ A halottak némán elússzék álmu­kat a ikosúti temetőben. Már soha­sem tudhatják meg, hogy megvalósult az, amiért életüket áldozták, nem lát­hatják a zöldellő határt, az új, szebb életet. Nem tudhatják meg, hogy már nem a bárók és a csendőrök a föld urai, sem Kosúton, sem máshol eb­ben a hazában. PERL ELEMÉR SZABAD FÖLDMŰVES 3 1389. május 31,

Next

/
Thumbnails
Contents