Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-31 / 22. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE A vállalkozási tevékenység törvényes rendelkezései Az elmúlt két évtized tapasztalatai beigazoltak, hogy a központosított, direktív módon inányított közigazgatási rendszer nem képes térhódítást teremteni a szocialista vállalkozás számára, nem fokozza életképességét vagy átütőerejét, sem a termelést, sem a szolgáltatásokat nem tudja a kívánt színvonalára emelni. Elsőrangú feladatunk tehát, hogy egyrészt útat nyissunk a haladó erők társadalmi tevőlegességének, másrészt pediig elősegítjük a szaktudás érvényesülését. A hiányosságok orvoslását az új törvényektől várjuk, mindenekelőtt a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény rendelkezéseitől. A mezőgazdasági szövetkezetek kérdése csupán alkatrészét képezi azon problémák szélesebb körének, amelyeknek megoldása lehetővé teszi népgazdaságunk átmenetét a gazdasági irányítás új rendszerébe. Mindezt az új törvények egész sorozata, nevezetesen a mezőgazdasági szövetkezetekről, a szocialista vállalatokról, a vállalkozói tevékenységről szóló törvény, valamint a Munikatörvénykönyv módosítása valósítja meg. Valamennyi készülő törvénynek kölcsönös viszonyulásban kell állnia az EFSZ-eik és a szövetkezeti földművecznlr VPl A 143/1968. Zb. számú alkotmánytörvény 24. cikkelye szerint a CSSZSZK hatáskörébe esik a szövetkezeti és kisipari vállalkozás feltételeinek rendezése. Nyilvánvaló tehát, hogy ez a törvényes rendezés a föderatív szerveik elvi határozata alapján a nemzeti szerveket illeti. A már megtárgyalt törvényjavaslatokkal kapcsolatban az illetékes föderációs szervnek elvi jelentőségű törvényes szabályozásokat kellene kibocsátania a szövetkezeti vállalkozásra vonatkozólag, amelyekből világosan kitűnnének a népgazdaságunk új irányítási rendszerével összefüggő szövetkezeti vállalkozás feltételei. A törvényes szabályozások egyikének egyértelműen ki kellene mondania, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti vállalkozást és kapcsolatait — tekintettel azok sajátosságára — különálló törvényes rendelkezések keretében kell szabályozni. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti vállalkozás általános elveit a szocialista vállalkozásról és a szocialista vállalatokról szóló törvényekben kell rögzíteni, ami által a szocialista vállalkozás valamennyi tagozatának helyzete jogi rendezés szempontjából is egyenjogúsítást érhet el. Az EFSZ-ek helyzetének jogi rendezését a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló különálló törvénynek kell tartalmaznia. A „Zivot Zväzu“ című folyóirat egyik legutóbbi száma a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló különálló törvényjavaslat alapelveit Ismertette és indokolta. Lapunk mai számában viszont a vállalkozási tevékenységről szóló törvény tartalmáról óhajtunk röviden beszámolni. Az utóbbi szorosan összefügg a szocialista vállalatokról szóló törvénnyel. Azon törvényes intézkedések egyike, amely a szocialista vállalatok vállalkozási tevékenységének feltételeit szabályozza. A feltételek szabályozása azzal az új, önállóbb helyzettel kapcsolatban válik szükségessé, amelyet a vállalatok népgazdaságunk új irányítási rendszerének viszonyai között elfoglalnak. A vállalkozási tevékenység feltételei, szabályai és előírásai 1950-től kezdve még fokozatosan sem értek meg valamilyen rendezést. A termeléssel és kereskedelemmel foglalkozó, valamint szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket maguk a felettes szervek létesítették. Tevékenységük egész terjedelmét a gazdasági irányítás szervei által jóváhagyott részletes terv határozza meg közvetlenül. Ugyanezek a szervek irányították aprólékosan a vállalaton belüli gazdasági tevékenységet. Ilyen állapotok mellett egyszerűen fölöslegesnek mutatkozott a szocialista szervezetek vállalkozási tevékenységének különleges engedélyezése és a vállalkozás feltételeinek meghatározása. A szocialista vállalatokról szóló törvény életbe lépése után csak fokozatosan lehetnek a vállalatokból valódi vállalkozók, mert egyedül a törvény jogosítja fel őket vállalkozói tevékenységük kibontakoztatására, vállalkozási ágazatuk keretén belül a termelési program meghatározására, szállítóik és átvevőik kiválasztására, egyéb vállalatokkal történő társulásukra stb. A fokozott önállóság mellett másrészről felmerül az állammal szemben fennálló kötelezettségek betartásának szükségessége. Ezért a vállalkozási tevékenységről szóló törvényjavaslat meghatározza, melyik alany ruházható fel milyen terjedelemben vállalkozási joggal, egyúttal pedig az'államl szervek szükséges befolyását biztosítja ebben az irányban. Elhatárolja továbbá a termelés, a kereskedés és a szolgáltatásnyújtás Jogosítványának terjedelmét, megteremti a megelőző intézkedéseket a nyilvánosságnak az üzemeltetés által előállható veszélyeztetése vagy zaklatása ellen, gátat vet a vállalkozási Jogokkal történő viszszaé lésnek a gazdasági versengés meghiúsítása vagy csorbítása ellen, kijelöli a kötelességeket a társadalmi érdekek megőrzésére, a piac védelmére népgazdaságunk fejlesztése, valamint a piaci kínálat és kereslet érdekében, végül pedig olyan eszközökkel ruházza fel az állami szerveket, amelyek segítségével közvetlenül elérhetik a társadalmi érdekek megvalósítását és egyben meghatározza a piac védelmét szolgáló törvényes eszközök módozatát és érvényesítését. A vállalkozási tevékenységről szóló törvény elvei — a szocialista vállalatokról kidolgozott törvényjavaslat elveitől eltérően — nem vonatkoznak csupán az eddigi állami gazdasági szervezetekre, hanem a többi gazdasági szervezetre is, amelyek vállalkozói alanyként számításba jöhetnek. A szocialista vállalatokról szóló törvényjavaslat értelmében ezek közé tartoznak maguk a szocialista vállalatok, a szövetkezetek, a részvénytársaságok, a társa db Imi szervezetek, az egyesületek és további csehszlovákiai jogi személyek, végül pedig esetleg olyan külföldi vállalkozók is, aiklk a csehszlovák állami szervek hozzájárulásával jogosultak lesznek a CSSZSZK területén tevékenykedni. A gazdasági reformok megvalósítására irányuló további lépés egyik elválaszthatatlan tartozékát iképezi a vállalatok közötti gazdasági versengés jogi rendezése, amelynek ugyancsak a lehető legsürgősebben kell érvényt szerezni, amint életbe lép a szocialista vállalatok új helyzeténeik és irányításának hatálya. A gazdasági versengés Jogi rendezésére még az előkészületben levő gazdasági és jogi intézkedések teljes mértékbeni kibontakozása előtt van szükség, hogy a vállalatok közötti kölcsönös együttműködés egészséges versenyére irányuló pozitív hatékonyságát biztosíthassuk és kirekeszthessük esetleges negatív jellegű kísérőjelenségeit. A vállalatok tevékenységére, egymás közti kapcsolataira és a polgárokkal kiépülő viszonyulásaira vonatkozó rendszabályok lefektetése tehát elengedhetetlenül szükséges, kellő betartásukról pedig az állami szerveknek kell gondoskodniuk. Valamennyi mezőgazdasági őstermelő, de mindenekelőtt a szövetkezeti földművesek élénk figyelemmel kísérik az új törvények kialakulását, mert hiszen azok lesznek hivatottak hosszú időre meghatározni a szövetkezeti vállalatok helyzetét egyéb vállalatokhoz viszonyítva, egyenjogú feltételeket szabni a mezőgazdasági termelés és vállalkozás fejlődése számára, maguknak a szövetkezeti földműveseknek egyenjogú helyzetéről j nem is szólva lakosságunk többi ré- i tegének viszonylatában. Érthető te«' hát, hogy a Szlovákiai Egységes P®»i rasztszövetség tagjai akár közvetleií * hozzászólásaikkal, akár érdekvédelmi| szervezetük közvetítésével derekasan' 4 kiveszik részüket az új törvényjavaslatok tanulmányozásából és megvitatásából. A vállalkozási tevékenységről kidolgozott törvényjavaslathoz a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága is olyan álláspontra helyezkedik, amelynek biztosítania kell a szövetkezeti vállalkozás jogszabályainak megfelelő elveket, a szocialista vállalkozás valamennyi alakulatának egyenjogúsítását olyképpen, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló különálló törvény az EFSZ-ek helyzetének jogi átrendezését is felölelje. A legközelebbi napokban ezekről a kérdésekről is nyilatkoznak majd a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség járási bizottságai. JUDr. Michal DURDIAK, az SZEP-KB dolgozója TiZ nap a szovjetunióban Bővülnek mezőgazdasági kapcsolataink A Parasztszövetség Központi Bizottságának küldöttsége PAVOL JÓNÁS mérnöknek, a szövetség elnökének vezetésével, a közelmúltban tíz napot töltött a Szovjetunióban. Fölkerestük a küldöttség vezetőjét, hogy tájékoztassa e Parasztszövetség dél-szlovákiai tagságát a tanulmányút kimeneteléről. 0 Mi volt 8 tanulmányút célja? — Tudomást szereztünk róla, hogy a Szovjetunióban novemberben egybehívják a kolhozok országos kongresszusát, ahol tárgyalásra s jóváhagyásra kerül az új alapszabályzat. Természetesen a jelentős dokumentumból meríteni szerettünk volna, s ez sikerült is számunkra, mert az alapszabályzat-tervezet valóban nekünk is Jó útmutató. A Szövetségi Mezőgazdasági Minisztériumban eszmecserét folytattunk néhány vezető dolgozóval. Petrov miniszterhelyettessel például a kolhozok nagyüzemi technológiájának fejlesztéséről beszéltünk, de a gazdaságok szervezeti felépítése is érdekelt bennünket. Ennek fejében mi ismertettük szövetkezeteink eddigi fejlődését, szervezeti felépítését és gazdasági helyzetét. Ezzel egyidejűleg elmondtuk azt is, hogy szövetkezeti parasztságunk legjelentősebb eleme népgazdaságunk konszolidálódásának, s arról is beszéltünk, hogy kiváló gabonatermesztésünk és betakarítási technológiánk eredményei éppen a szovjet búzafajtáknak és kombájnoknak köszönhetőik. Petrov miniszterhelyettessel beszéltünk arról is, hogy nagyon örvendetes lenne, ha a közeljövőben az újonnan nemesített búza vetőmagvakból a Jubilejnából a Kaukazból és az Aurórából is kaphatnánk. • Melyik mezőgazdasági üzemeket látogatták meg? — A moszkvai körzetben a Lenin nevét viselő kolhozban Jártunk, ahol a rekeszes rendszerű tehénistállót tekintettük meg. A kolhozban a síkvidéki fríz fajtából leszármaztatott fekete-tarka marhát tenyésztik. Tanulságos volt számunkra a Komszomolka rendszerű fejőautomata, mellyel egy személy 75 tehenet fej ki. Véleményünk szerint ez a gép kisebb hibáinak kiküszöbölése után nálunk is jól beválhatna. 0 Másutt i« jártak? — Igen, Jártunk a Lett Szovjet Szocialista Köztársar Ságban, ahol eszmecserét folytattunk a mezőgazdasági miniszterrel, ez ottani termelési feltételekről és Irányzatokról. Ezt követőleg megnéztünk néhány kolhozt. Az érdekesség kedvéért megemlítem, a melléküzemi termeléséről nevezetes Adezsi nevű kolhozt. Meg kell még azt is mondanom, hogy utunk alkalmával tapasztaltuk, hogy a Szovjetunióban következetesen rátérnek a melléküzemági termelésre, s ezt a törekvést az állami szervek teljes mértékben támogatják, azaz nem fojtják meg a kezdeményezést különféle adókkal. Megtekintettünk egy üvegházi kertészetet is, melyet minimális beruházási költséggel építettek. A beruházás megtérülési Ideje ugyanis mindössze egy esztendő. A vas helyett favázat, az üveg helyett pedig olcsó fóliát alkalmaztak, s ez teszi lehetővé a beruházás korai megtérülését. 0 Miben egyeztek meg a szovjet elvtársakkal? — Megegyeztünk abban, hogy a jövőben szoros, kölcsönös kapcsolatot tartunk, kicseréljük tapasztalatainkat , mezőgazdasági szakembereket küldünk egymáshoz, hogy eltanulhassuk és alkalmazhassuk a korszerű termelési módszereket. A szakember-csere a Szlovákiai Parasztszövetség és a Szovjetunió Szövetségi Mezőgazdasági Minisztériuma közt történik majd. Végezetül meg kell említenem, hogy a Szovjetunióban való tartózkodásunk nagyon eredményes és tanulságos volt. Szívélyesen, barátságosan fogadtak bennünket, s az egészben az a Jő, hogy kapcsolataink kibővülnek és folytatódnak. HOKSZA ISTVÁN KMft TÁLUL* Cm * IKftn A gépkocsi ráérős tempóban halad át a kosúti templomtéren. Nem hiszem, hogy akadna valaki, aki ne gondolna arra az eseményre, amely ezen az egyszerű, de csinos házakkal bekerített földdarabon játszódott le egy emberöltővel ezelőtt. Csendőrfegyverek dörögtek, haldoklók rogytak az utca porába, sebesültek segélykiáltása törte meg a sortűz után beállott csendet. Az itteni emberek, a résztvevők és a szemtanúk, éppen azért, mert azóta is ebben a környezetben élnek talán nem is érezhetik a múlt e vészterhes üzenetének döbbenetét, ami a látogató idegeit még ma is felborzolja. A megszokás, a felejteni akarás és az élet gondjai, örömei felé fordulás koptatja a fájdalmas emléket. De kívánja ezt az élet folyása is, mely alapjában véve mássá lett, Jobbá, emberibbé. Vannak ugyan ma is gondok — nincs élet gondok nélkül — de ezek már nem az élet alapfeltételeit érintik, a kenyeret, a ruhát, a gyermekek jövőjét, mint annak idején, amikor ezekért az alapvető javakért kellett harcolni és meghalni a kosuti templomtéren. A jelen gondjai az életkörülmények állandó megjavításából, az emberhez méltó laikás és környezet, a kulturáltabb életmód megteremtéséből származnak. Ennek pedig fő előfeltétele, hogy a meghódított föld többet és jobbat adjon az embernek, a családnak. Itt találkozik a múlt és a jelen, mely a jövőt is magában rejti. A kosúti, a hidaskürti és a vízkeleti ember ma már a jelennek él, dolgozik a földön, házat épít, gyermeket nevel, szórakozik és művelődik. Nem felejti el ugyan soha, amit úgy sem lehet felejteni, de nem hagyja, hogy a gyászos emlék terhelje a jelent, amelynek akarásáért azon a szomorú emlékezetű vasárnapon vérnek kellett folynia. — 4* — Ünnepet ültek a Kosúti Állami Gazdaság dolgozói a hidaskürti vendéglő nagytermében. Az állami gazdaságok megalapításának .20. évfordulójára emlékeztek. Nem fényes, rezesbandás ünnepség volt ez, hanem olyan bensőséges házi összejövetel, amelyen beszélni lehet a hétköznapok apróbbnagyobb gondjairól, bajairól is. Mérlegelnek és terveznek, keresgélik a jobb lehetőségeket, latolgatják a hibák felszámolását. A gyűlés programjának legfőbb pontja a 20. évforduló méltatása mellett az új kollektív szerződés megtárgyalása és megkötése. Ez a szerződés alapos megfontolás után a legszélesebbkörű konzultáció segítségével öltött formát. Tartalmát minden munkahelyen megvitatták. A jelentős okmányt Tibenszky László, a szakszervezet helyi csoport elnöke ismertette. Nem érzem magamat teljesen hivatottnak egy ilyen jogi természetű okmány értékelésére, de az a benyomásom, hogy sikerült alkotás az új szerződés. A vállalat vezetése és a dolgozók nem feledkeztek meg semmiről, ami a termelés emelkedését és a dolgozók életszínvonalának növelését szolgálja. Természetesen az utóbbinak nélkülözhetetlen előfeltétele a termelési hozamok és ezzel a bevétel növelése. Ezt a növekedést 1969-ben 886 korona értékben irányozták elő, ami a tavalyihoz hasonlítva 7,68 százalékos emelkedésnek felel meg. Ennek a tervszámnak az elérése megvalósíthatja az előirányzott 688 ezer korona nyereségrészesedés elosztását. Nem feledkeztek meg a megfelelő szociális és kulturális alap biztosításáról, de főleg a jó megélhetést nyújtó egyéni jövedelmekről sem. Egy-tkét szemléltető szám. A traktorosok tervezett átlag keresete havi 1800, a növénytermesztőké 1600, az iparosoké 1840, a technikusoké pedig 2100 korona. Hogy mennyi volt az a bérkövetelés, amit annakidején Küfner báró nem akart kifizetni és amiért a puskák elé (kellett állni, azt már csalit az idősebbek tudják. Üj elem a szerződésben az a törekvés, hogy megoldják az állattenyésztési dolgozók műszakváltását. Ez bizony már régen időszerű feladat nemcsak a Kosúti Állami Gazdaságban, hanem sok más mezőgazdasági üzemben.- * -Az ünnepi gyűlés előtt Kugler János elvtárssal, a gazdaság Igazgatójával beszélgettünk. Régi olvasóinknak nem idegen ez a név, hiszen alapítója és első főszerkesztője volt lapunknak. Amiért aktkor harcolt, írt, most a gyakorlatba igyekszik átültetni. És nem is sikertelenül. A modern nagyüzemi gazdálkodás, a magasabb életszínvonalat biztosító egyéni jövedelem, az egyéni munkakörülmények, a higiénia és a magasfokű munkabiztonság megteremtése: ezek voltak az elgondolásai, amelyeket most kell a gyakorlatban valóra váltania. Ez bizony nagyon igényes feladatkomplexum, amit csak megértő kollektíva és magasfokú munkafegyelem segítségével, a vezetés részéről pedig helyes termelési irányzat megválasztásával lehet megoldani. A gazdaság a magtermelés, gyümölcsfacsemete-nevelés és nagy hasznossáigú szarvasmarha-állomány kifejlesztésének irányzatát tűzte ki célul. Az eredményekről, az évi beszámolóknál többet és konkrétabban beszél a tény, hogy sok szlovákiai mezőgazdasági üzem a jó minőségű kosúti vetőmagot használja. A világszínvonalat elért árpavetőmag ma már közismert az egész országban. A húsellátáshoz a gazdaság évi 50 vagon marha- és sertéshússal járul hozzá. Egyik kollégám a Pravdában szellemesen jegyezte meg, hogy Kufner báró a volt földbirtokos és ismert kiváló szakember Is biztosan kosüti vetőmagot használna. Persze, ha még lenne földje a köztársaságban. — 4* — A mostani vezetőség nem éppen hálás örökséget vett át. A gazdaságot a Galántai Állami Gazdaság területéből szakították ki 1960-ban, amely a központtól távoleső üzemi egységeket elég mostohán kezelte. Ezért még feltűnőbb ez a mai fellendülés, mely a vezetés és minden dolgozó munkáját dicséri. Az átvett marhaállomány TBC-vel volt fertőzött és teljesen ki kellett cserélni. A mai állomány betegségmentes, jó hozamú. Ezért az önfeláldozó és gondos állattenyésztőket illeti a dicséret. Fel kellett újítani a gépparkot és modernizálni, a korszerű technológiára alkalmassá tenni a régi gazdasági épületeket, egészségessé és biztonságossá tenni a környezetet. Mindez már nagyrészt megoldott feladat. Persze a szocialista állam mindehhez segítséget adott. — 4* — A Jubileumi ünnepség komoly is, meg vidám is. Komoly, mert a jövő felett el kell gondolkodni, és vidám, mert van minek örülni. Kilencven régi dolgozónak nyújtották ét a megérdemelt kitüntetést, köztük hat legkiválóbb a Minisztérium „A mezőgazdaság kiváló dolgozója“ feliratú érmét tűzhette fel kabátja hajtókájára. A kitüntetésekkel persze pénzes boríték is jár, ami jól kiegészítette a nemrég kiosztott nyereségrészesedést. Ez kb. egyhavi fizetésnek felelt meg. ☆ A halottak némán elússzék álmukat a ikosúti temetőben. Már sohasem tudhatják meg, hogy megvalósult az, amiért életüket áldozták, nem láthatják a zöldellő határt, az új, szebb életet. Nem tudhatják meg, hogy már nem a bárók és a csendőrök a föld urai, sem Kosúton, sem máshol ebben a hazában. PERL ELEMÉR SZABAD FÖLDMŰVES 3 1389. május 31,
