Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-24 / 21. szám

KERTÉSZET Megvan nálunk az előfeltétele a nagyüzemi dinnyetermesztésnek ? A hazai dínnyetermesztés hanyatlá­sának okaival már több ízben foglal­koztunk. Ebben a rövid írásban sze­retnénk felhívni a figyelmet a nagy­üzemi dínnyetermesztés jelenlegi le­hetőségeire, amelyek sajnos távolról sincsenek kihasználva. Aliihoz, hogy a mezőgazdasági üze­mek dinnyét termeljenek, előfeltétele, hogy a termesztés haszonnal járjon. Mivel az éghajlati adottságaink nem minden évben a legmegfelelőbbek, ezért nálunk a dinnye termesztése bizonyos kockázattal jár. Magától ér­tetődik, hogy a természeti kockázatot a termesztőnek a legkisebbre kell szorítani. A múltban a nagyüzemek­ben csaknem kizárólag előneveléssel termesztették a dinnyét és igyekeztek korait ültetni. Ezért a terület egy ré­szén korán, április végén, május ele­jén ültették ki a palántát, és ahol módjuk volt rá, papír védősüvegekkel védték a kései fagyoktól. Kedvező évben sokkal nagyobb jövedelmet biz­tosított a korai dinnye, mivel nemcsak jobb áron lehetett értékesíteni, de többet is termett. Jobb volt a minő­sége, és a betegségek nem tettek benne akkora kárt. Jelenleg az a né­hány üzem, amelyik dinnyetermesztés­sel foglalkozik, inkább az úgynevezett biztonságos termeléshez ragaszkodik. Május végén ültetik ki a palántát, hogy ne faggyon el, s ezért az érés kezdete rendszerint augusztus végére, szeptember elejére húzódik. Ennek következményeként a kései dinnye termése kicsi, minősége gyenge és gyakran a betegségek is megtámad­ják. Jelenleg a nagyüzemi dinnyeter­mesztéshez sokkal jobbak az előfelté­telek, mint húsz évvel ezelőtt. Ter­mesztésénél a fólia alkalmazása nagy lehetőségeket nyit meg. Egyrészt a kései fagyok ellen nyújthat védelmet védősüveg formában, aminek nagy előnye, hogy a kiültetés napjától egé­szen a fagyveszély elmúltáig állan­dóan a palántákon hagyható a szín­telen fóliából készült süveg. Ugyan­csak jó eredményekkel lehet alkal­mazni a fóliával való takarást. Alkal­mazásával az eddigi tapasztalatok alapján a dinnye érése 10—14 nap­pal korábban kezdődik, s a termés­többlet is jelentős (50—100 %'). Ta­lajtakarás esetén palántanevelés nél­kül is termelhetünk korai dinnyét. A szabad földbe vetett dinnyemag a fólia alatt nagyon gyorsan kikel és jól fejlődik. A fóliával történő talaj­­takarás előnyeit a következőkben fog­lalhatjuk össze: A fólia alatt a talaj hőmérséklete 4—5 °C-al magasabb, így a dinnye kezdeti fejlődése sokkal gyorsabb. Korábban virágzik, jobb a gyümölcskötés, nagyobbak a gyümöl­csök, korábban érik és nagyobb a ter­més. Az eddigi tapasztalatok alapján a cukordinnyénél legalább 60—100 mázsás terméstöbblettel számolhatunk hektáronként, ami kilónkénti ikétkoro­­nás felvásárlási ár mellett 12—20 ko­rona bevételtöbbletet jelent a fólia javára. Ugyanakkor a fóliára eső költ­ség hektáronként 2500— 3000 korona. Fólia alkalmazásával a cukordinnyé­nél hektáronként 50—60 ezer korona bevételre számíthatunk, de kedvező év esetén több is lehet. Görögdinnyé­nél 30—45 ezer koronára rúghat a bevétel. A továbbiakban röviden felvázoljuk, hogy jelenlegi adottságaink között hogyan valósítható meg nagyüzemíleg a korai dinnyetermesztés. Egy üzem keretén belül legalább 3—5 hektáron kell dinnyét termelni, lehetőleg tápanyagokban gazdag és könnyebb jellegű, meleg talajokon. Nem muszáj ragaszkodnunk a fészek­trágyázáshoz, azonban ügyelni kell, hogy a talajból ne hiányozzanak a szükséges tápanyagok. Hektáronként, közepes tápanyagtartalmú talajokon, legalább 3—4 q szuperfoszfátot, 3—4 q kálisót és 2 mázsa szénsavas ammó­niát ajánlatos a talajba dolgozni. Ha palántaelőneveléssel termeljük a diny­­nyét, akkor a táp-, vagy gyepkockák­ba ajánlatos március második felébe elvetni a magot, és az erős, edzett palántákat április végén, május elején kiültetni a szabadföldbe. Ha mód van rá, a kései fagyok ellen fólia-védősü­veget alkalmazzunk, ha nincs, akkor az első vetés után 2—3 héttel később tartalékpalántákat nevelünk, ha az első ültetés elfagyna, legyen mivel pótolni. A sorokra 60—100 cm széles­ségben talajtakarást alkalmazunk fó­liával, ha csak lehet géppel, mert a kézi fólia kihúzása költséges. Ha a palántát a fólia kihúzása után ültet­jük, ekkor az ültetés lassabban megy, a fólián nagyobb nyílást kell vágni. A palántát nem ajánljuk a fólia­­sávok közé ültetni, mert akkor nem tudja kihasználni a főlianyújtotta me­leget, ami éppen a kezdeti fejlődéshez a legfontosabb. Nálunk jól bevált a dinnyepalánták kiültetésénél az a módszer, hogy előbb kiültettük a dinnyepalántát, majd letakartuk kis virágcserepekkel, hogy a fólia le ne törje a levelet. A fólia kifeszitése után a cserepeik felett felvágtuk a fó­liát, kivettük a cserepet és a fólia fölé helyeztük a palánta leveleit, a fóliát pedig a palánta körül leerősí­­tettük földdel. Használtunk átlátszó (fehér], fekete és zöld színű fóliát. Az átlátszó fólia alatt egyes gyom­féleségek nem pusztultak el és meg­emelték azt, ezért ha ilyen fóliát használunk, a széleit nagyon gondo­san erősítsük le. A fekete és színes fóliák alatt a gyomok elpusztulnak. A talajt a fólia kifeszitése előtt na­gyon gondosan simára dolgozzuk. Ha átlátszó fóliát használunk, akkor a talajt korábban készítsük elő, hogy a A meleg időjárás alkalmával szá­molnunk kell a peronoszpéra ismételt fellépésével. Megelőzése érdekében a szükségeshez mérten permetezzünk. kiültetés vagy vetés előtt legalább még kétszer újra eldolgozhassuk a talajt, ezáltal a kelő gyomok nagy részét elpusztítjuk. A tápanyagokban gazdag, meleg talajokon nem szüksé­ges a fészektrágyázás komposzttal, a palántát vagy a magot egyenesen a frissen eldolgozott földbe ültetjük, vagy vetjük, öntözés nélkül. Az öntö­zés csak nagyon erős szárazságban szükséges. A fóliás termesztés lehetővé teszi a korai dinnye termesztését palánta­előnevelés nélkül is, ami jelentős költ­ségmegtakarítással jár. Ugyanakkor az egyenesen szabadföldbe vetett magból rendszerint erőteljesebb és egészségesebb növények fejlődnek, mint a palántáról neveltekből. Szabad­földbe a magot április második felé­ben vetjük, 2—3 cm mélyre, legalább 4—5 magot. Fóliás termesztésnél a sortávolság sárgadinnyénél 130—150 cm, a fészektávolság 80—100 cm. Gö­rögdinnyénél a sortávolság 150 cm, a növénytávolság 100—120 cm. A ve­tés után azonnal a sorok fölé kifeszít­jük a fóliasávokat, 60—100 cm szé­lességben. A fészkeket néhány centi­vel mélyebbre készítsük, hogy kelés­kor ne érjen a dinnye azonnal a fó­liához. Az átlátszó fóliánál a kelés után a növények felett kivágjuk a fó­liát és földdel a dinnye körül leerősít­­jük. Ha színes vagy fekete fóliát hasz­nálunk, akikor a fólia kihúzása után a fészkek felett kerek nyílásokat vá­gunk, és átlátszó fóliát helyezünk a nyílásba a fészkek fölé, mivel a szí­nes fólia alatt a dinnye elpusztulna. A fólia alatt a talaj állandóan ned­ves, meleg (4—5 °C-al melegebb, mint a takaratlan), így a dinnye gyorsan kikel. Természetesen a fagyvédelem­ről itt is gondoskodni kell, vagy pe­dig biztosításképpen kb. 2—3 héttel később a kikelt növénykék mellé újabb magot vetünk, hogy legyen pót­lék, ha esetleg az első vetés elfagyna. A betegségek ellen az első perme­tezést már a melegágyban végezzük 0,5 °/o-os Novozírral vagy Kuprikollal. A kiültetés után kb. 14 nappal, ami­kor a palánták fejlődése már megin­dult, újra permetezünk 1 %-os per­­mettel. A tenyészidő alatt legalább 2—3-szor megismételjük a permete­zést. A további munkánk a fólia-sávok közötti rész tisztántartása. A dinnye visszacsípése nálunk nem indokolt, csak felesleges többletkiadással jár. Az érés megállapítása a sárgadiny­­nyénél nem okoz gondot, a legtöbb fajtánál az érett gyümölcs megsárgul, illatos és könnyen leválik a szárától, ízre azonban akkor a legjobb a sárga­dinnye, ha szedés után még legalább 2—3 napot áll. A görögdinnyénél fon­tos, hogy a szedés érett állapotban történjék, mivel a görögdinnye íze és cukortartalma szedés után már nem javul. Az érés megállapítására a leg­megbízhatóbb jelek a kopogtatásnál a mély, tompa hang, a dinnye alsó részének a megsárgulása, valamint a dinnyéhez legközelebbi kacs elszá­­radása. Nem szabad a görögdinnye érését nyomkodással, ropogtatással próbálni, mert a dinnye belseje meg­nyomódik és élvezhetetlenné válik. Termesztésre sárgadinnyéből első­sorban a kiváló minőségű, zöldhúsú, bőtermő, korai fajtát, a „Solartúrt“ ajánljuk. További fajta még a gerez­déit sárgahúsú „Lednická“, közepes minőséggel és termőképességgel. Most van kipróbálás alatt egy újabb fajta­jelöltünk az állami kísérletekben 189- es jelzés alatt, amely szintén sárga­húsú, mind termőképességre, mind minőségre jelentősen felülmúlja a „Lednická“ fajtát. Az érdeklődőknek már 1—2 ha területre tudunk: vető­magot adni. Görögdinnyéből a jóminőségű; bő­termő, közepes tenyészidejű „Dunaj“ ajánlható. Ojabb fajtajelöltek a Hibrid 13-as, amely nagyon korai, a Dunai­tól 15—20 nappal korábban érik, jó­minőségű, piros húsú, apró, fekete maggal, jő termőképességgel. A Hib­rid 15-ös kb. 10 nappal érik koráb­ban, mint a Dunaj. Bőtermő, kiváló minőségű, piros húsú, apró fekete maggal. Mindkét hibridből van vető­magúnk. Befejezésül még annyit, hogy a dinnye zöldségkertészet keretein be­lül nehezen termelhető. Jobb ha kü­lön személy gondjaira bízzuk, aki állandóan a dinnyével törődik. Saj­nos, dinnyekertészek ma már alig vannak. Természetesen a sikeres ter­mesztésnek egyik fontos feltétele, hogy a dinnyekertész a termesztésben anyagilag érdekelve legyen. Rákóczi Lajos, Sóssziget Az első permetezést 0,5 %-os Novo­­zlr N 50-es oldattal végezzük. Ha eddig nem permeteztünk akarinózis ellen, illetve ha fennáll a szőlőlisztharmat veszélye, a novozíros oldathoz 0,3 szá­zalékos mennyiségben adjunk Suli­­kolt. A második permetezés idejét az időjárás, illetve a szőlő fejlődési sza­kasza szabja meg. Száraz, hűvös idő­ben ritkábban, meleg, csapadékos időben többször permetezzünk. A má­sodik permetezést rendszerint a virág­zás előtti fejlődési szakaszban kom­binált oldattal végezzük: 0,3 %-os Novozír N 50 és + 0,5 %-os Kuprikol oldatával. (Természetes csupán 0,8 %-os Novozír N 50-el is permetezhe­tünk.) Ehhez a keverékhez tegyünk 0,5 %-ban Sulikolt a szőlőlisztharmat fellépésének megakadályozására. (A fent említett kombinált oldatot úgy készítjük el, hogy külön-külön fel­oldjuk az egyes permetanyagokat a víz kb. egyötöd részében, majd ala­posan elkeverjük s utána öntjük a permetező edénybe, ahol a többi víz van. Ezzel együtt ismét jól felkever­jük. A kombinált oldatokat még azon a napon használjuk el.) A szőlőmoly rajzása az időjárástól függően májusban történik. Ha raj­zását észleljük, várható, hogy na­gyobb kárt okoz. A szőlőmoly a fürt­­bimbókra rakja mákszem nagyságú, fényes, sárga tojásait. A tojásokból 8—10 nap múlva kikelt hernyók be­furakodnak a bimbókba s itt kezdik kártételüket. A permetezést a her­nyók kikelése idején végezzük. Elle­nük 0,4 %-os Dyknllal védekezünk. Ezt a Novozír N 50, illetve Kuprikol oldatba keverhetjük, így egyszerre védekezhetünk a peronoszpéra és szőlőmnly ellen. Jó eredményt érhe­tünk el a Soldep permetszerrel is 0,4 %-os keveréssel. * A borgazdaságban gondot okozhat a pincék felmelegedése, amely fel­újíthatja azon borok erjedését, ame­lyekben ki nem erjedt cukor maradt vissza. A szunnyadó állapotban levő élesztőgombák új erőre kapnak s meg­bontják a visszamaradt cukrot. A ke­vés alkohol- és savtartalmú boroknál ez hibás erjedés alapja lehet, amellett a cukorból tejsav s nagyobb mennyi­ségű ecetsav is keletkezhet. Ezeknek íze a kápnsztaléhez hasonló. Még kel­lemetlenebb az úgynevezett mannitos erjedés. Ezáltal a borok édeskés ízűek, csípősek, a tej- és ecetsav miatt, és erősen zavarosak. A tejsav és man­nitos erjedés akkor fordul elő, ha ősz­szel az erjedés- nem volt rendes le­folyású, valamint a borokat nem ké­­neztük kellőképpen. A betegség meg­előzése érdekében az erjedés rendes lefolyását kell biztosítanunk, megfele­lően kéneznünk, valamint a pince fel­­melegedését lehetőségünk szerint aka­dályozzuk meg. A borokat állandóan kísérjük fi­gyelemmel és kéthetenként ízleljük meg azokat. Ebben az időszakban szigorúan ügyeljünk a hordó feltölté­sére. ( —) Jelenleg a legfontosabb munkák egyike a gyümölcsös, illetve a zöldség talajának gyakori porhanyítása. Első­sorban azért, hogy ne cserepesedjen a föld, s megakadályozzuk a talaj víz­készletének párolgását, továbbá ne gazosodjon el a növényzet. Csapadék­szegény időben öntözzük a gyümölcs­fákat, mert éppen ebben az időszak­ban igényesek a fák a nedvességre. Ebben az időszakban a tápanyagot főleg nitrogén- és foszfortartalmú mű­trágyával egészítsük ki. A fiatal fákról eltávolítjuk a fattyú­hajtásokat éppúgy, mint a korona belsejébe növő gallyakat. Faalakokon és háztáji kertekben lekötjük a termő­ágakat. A szakszerű lekötés kedvezően befolyásolja a termőrügyek kialakulá­sát, valamint a jövő évi gyümölcster­mést. Az ültetvényekben ugyancsak elvetjük a zöldtrágyázásra való keve­rékeket. Faiskolákban ne feledkezzünk meg a sarabolásról, sem a növényi beteg­ségek és kártevők elleni permetezés­ről. A növényvédelem során a levéltet­­vek ellen 0,3 százalékos Fosfotionnal permetezünk. Ha falánk hernyók le­pik el a gyümölcsöst, 0,4 százalékos g SZABAD FÖLDMŰVES 1969. május 24. Dykollal védekezünk, amelyet a szívó­rovarok ellen 0,3 százalékos Fosfo­tionnal keverhetünk. Ha lisztharmat, vagy varasodás üti fel a fejét az őszi­barackfákon, 0,5 százalékos Novozír N-50-nel vagy 0,5 százalékos Sulikol­­lal permetezünk. A kétszeri perme­tezést tíznapos időközökben megismé­teljük. Zöldségeseinkben szintén kapáljunk, saraboljunk, hogy elejét vegyük a dudvásodásnak és a vízelpárolgásnak. Szükség esetén öntözzünk. Az öntö­zéssel egyidőben nitrogén-tartalmú műtrágyával fejtrágyázzuk a káposz­tát és a karfiolt. Gyökérzöldségnél közvetlenül az egyelés után végezzük a fejtrágyázást nitrogén-tartalmú mű­trágyával. A paprikát és a paradicso­mot foszfor-tartalmú műtrágyával ke­zeljük. Hagymaültetvényeken ne fe­ledkezzünk meg a pernnoszpóra elleni permetezésről Novozír N-50 felhasz­nálásával. Meleg, páradús időben tetemesen terjednek a gombabetegségek: burgn­­nyavész a paradicsomon, levélfodroso­­dás az uborkán stb. Pusztításukra egy százalékos Kuprikol vagy 0,5 száza­lékos Novozír N-50 oldatot haszná­lunk. A tetvek és atkák ellen legjob­ban bevált a 0,3 százalékos Fosfotion­nal történő permetezés, míg a hernyó ellen 0,6 százalékos Dykol vagy 0,1 százalékos Soldep-oldatot alkalmaz­zunk. Szépítsük házunk táját! A festői szépségű, mindenki által megcsodált japán tájkerteket világszerte irigylik a kertészikedők. Elfelejtik viszont, hogy kissé szeré­nyebb keretek között, hazai adottsá­gainknak megfelelően, csekély költ­ségráfordítással mi is létesíthetünk ilyen „távolkeleti paradicsomot“, ha egyéb célokra alkalmatlan telekkel rendelkezünk. A japán kertek egyik elengedhetet­len kelléke a gazdag vízfelület. Le­gyen az görgeteges mederben höm­pölygő szilaj hegyipatak, vagy lomhán kanyargó, álmatag vízmosás, vagy akár egy felhagyott kacsaúsztató — egyre megy. A japán nőszirom vagy a kék színű, egyszirmú Hosta coerulea híján telepítsünk a vízfolyás partjai­ra kék nefelejcset, salátaboglárkát, pompás nőszirmot, sárga liliomot vagy egyéb élénk színű növényeket. Egy kis „önámítással“ elérjük a kívánt egzótikus hatást. Ha állóvízről van szó, tarkítsuk a tavat nagylevelű vízi­rózsákkal. De mindenképpen gondos­kodnunk kell megfelelő lefolyás!, il­letve levezetési és vízfelújítási lehe­tőségről, hogy elejét vegyük a víz rothadásának, állati és növényi kór­okozók terjedésének. A valódi japán táüeleg kedvéért néhány teknősbékát is „sétáltathatunk“ a partokon. A ja­pán kerti tavacskákat a sokszögűség, az öblök, ki- és beszögellések jellem­zik. A tájkertek további jellegzetessé gét képezik az ívelt, domború hidak (lásd az 1. számú képet), amelyekei lépcsőzetesen egymásra szögezett fa lécekből magunk is elkészíthetünk Lugast is készíthetünk az ábrákon lát­ható homorú tetőzettel. A szárazföl­dön és vízben egyaránt kisebb-na­­gyobb sziklacsoportokat helyezzünk el, de feltétlenül rendszertelenül! Mindennél fontosabb azonban a nö­vényzetnek lehetőleg élethü helyette­sítése. Kerüljük a dzsungel- vagy er­dőszerű fásítást és cserjeültetést. Csak elvétve, mintegy találomra „pöttyent­­sünk“ oda egy-egy díszcserjét, egy le­hetőleg ágas-bngas vörös- vagy lúcfe­­nyőt. Lúcfenyő hí­ján egyéb lapos vagy alakított ko­ronáid, esetleg tör­pe gyümölcsfa is megteszi. Nagyobb hatás kedvéért egy egy ámpolnát is el­helyezhetünk a tó portján olyképpen, hogy fényét este visszatükrözze a Tanácsadó Időszerű munkák a kertészetben vízfelület. Ha nem rendelkezünk di­vatjamúlt ámpolnával, ócska istálló­­lámpát Is felhasználhatunk, ha vázát előzőleg fénymázzal feketére lakkoz­zuk. Ha pedig vendégeskedni aka­runk, színes lampionokkal emelhetjük a „hamisítatlan japán éjszaka fényét, ahogyan azt a 2. számú képen láthat­juk. Ügyességünktől és leleményessé­günktől függ, hogyan használjuk ki legcélszerűbben a rendelkezésünkre állő területet. Kjőtő környékén sze­mélyesen meggyőződtem arról, hogy a japánok szinte nevetségesen szűk terepet Is képeseik álomszép tálkertté varázsolni. Kozics Ede Japán nőszirom-virágzás Tokió térségében

Next

/
Thumbnails
Contents