Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-24 / 21. szám
KERTÉSZET Megvan nálunk az előfeltétele a nagyüzemi dinnyetermesztésnek ? A hazai dínnyetermesztés hanyatlásának okaival már több ízben foglalkoztunk. Ebben a rövid írásban szeretnénk felhívni a figyelmet a nagyüzemi dínnyetermesztés jelenlegi lehetőségeire, amelyek sajnos távolról sincsenek kihasználva. Aliihoz, hogy a mezőgazdasági üzemek dinnyét termeljenek, előfeltétele, hogy a termesztés haszonnal járjon. Mivel az éghajlati adottságaink nem minden évben a legmegfelelőbbek, ezért nálunk a dinnye termesztése bizonyos kockázattal jár. Magától értetődik, hogy a természeti kockázatot a termesztőnek a legkisebbre kell szorítani. A múltban a nagyüzemekben csaknem kizárólag előneveléssel termesztették a dinnyét és igyekeztek korait ültetni. Ezért a terület egy részén korán, április végén, május elején ültették ki a palántát, és ahol módjuk volt rá, papír védősüvegekkel védték a kései fagyoktól. Kedvező évben sokkal nagyobb jövedelmet biztosított a korai dinnye, mivel nemcsak jobb áron lehetett értékesíteni, de többet is termett. Jobb volt a minősége, és a betegségek nem tettek benne akkora kárt. Jelenleg az a néhány üzem, amelyik dinnyetermesztéssel foglalkozik, inkább az úgynevezett biztonságos termeléshez ragaszkodik. Május végén ültetik ki a palántát, hogy ne faggyon el, s ezért az érés kezdete rendszerint augusztus végére, szeptember elejére húzódik. Ennek következményeként a kései dinnye termése kicsi, minősége gyenge és gyakran a betegségek is megtámadják. Jelenleg a nagyüzemi dinnyetermesztéshez sokkal jobbak az előfeltételek, mint húsz évvel ezelőtt. Termesztésénél a fólia alkalmazása nagy lehetőségeket nyit meg. Egyrészt a kései fagyok ellen nyújthat védelmet védősüveg formában, aminek nagy előnye, hogy a kiültetés napjától egészen a fagyveszély elmúltáig állandóan a palántákon hagyható a színtelen fóliából készült süveg. Ugyancsak jó eredményekkel lehet alkalmazni a fóliával való takarást. Alkalmazásával az eddigi tapasztalatok alapján a dinnye érése 10—14 nappal korábban kezdődik, s a terméstöbblet is jelentős (50—100 %'). Talajtakarás esetén palántanevelés nélkül is termelhetünk korai dinnyét. A szabad földbe vetett dinnyemag a fólia alatt nagyon gyorsan kikel és jól fejlődik. A fóliával történő talajtakarás előnyeit a következőkben foglalhatjuk össze: A fólia alatt a talaj hőmérséklete 4—5 °C-al magasabb, így a dinnye kezdeti fejlődése sokkal gyorsabb. Korábban virágzik, jobb a gyümölcskötés, nagyobbak a gyümölcsök, korábban érik és nagyobb a termés. Az eddigi tapasztalatok alapján a cukordinnyénél legalább 60—100 mázsás terméstöbblettel számolhatunk hektáronként, ami kilónkénti ikétkoronás felvásárlási ár mellett 12—20 korona bevételtöbbletet jelent a fólia javára. Ugyanakkor a fóliára eső költség hektáronként 2500— 3000 korona. Fólia alkalmazásával a cukordinnyénél hektáronként 50—60 ezer korona bevételre számíthatunk, de kedvező év esetén több is lehet. Görögdinnyénél 30—45 ezer koronára rúghat a bevétel. A továbbiakban röviden felvázoljuk, hogy jelenlegi adottságaink között hogyan valósítható meg nagyüzemíleg a korai dinnyetermesztés. Egy üzem keretén belül legalább 3—5 hektáron kell dinnyét termelni, lehetőleg tápanyagokban gazdag és könnyebb jellegű, meleg talajokon. Nem muszáj ragaszkodnunk a fészektrágyázáshoz, azonban ügyelni kell, hogy a talajból ne hiányozzanak a szükséges tápanyagok. Hektáronként, közepes tápanyagtartalmú talajokon, legalább 3—4 q szuperfoszfátot, 3—4 q kálisót és 2 mázsa szénsavas ammóniát ajánlatos a talajba dolgozni. Ha palántaelőneveléssel termeljük a dinynyét, akkor a táp-, vagy gyepkockákba ajánlatos március második felébe elvetni a magot, és az erős, edzett palántákat április végén, május elején kiültetni a szabadföldbe. Ha mód van rá, a kései fagyok ellen fólia-védősüveget alkalmazzunk, ha nincs, akkor az első vetés után 2—3 héttel később tartalékpalántákat nevelünk, ha az első ültetés elfagyna, legyen mivel pótolni. A sorokra 60—100 cm szélességben talajtakarást alkalmazunk fóliával, ha csak lehet géppel, mert a kézi fólia kihúzása költséges. Ha a palántát a fólia kihúzása után ültetjük, ekkor az ültetés lassabban megy, a fólián nagyobb nyílást kell vágni. A palántát nem ajánljuk a fóliasávok közé ültetni, mert akkor nem tudja kihasználni a főlianyújtotta meleget, ami éppen a kezdeti fejlődéshez a legfontosabb. Nálunk jól bevált a dinnyepalánták kiültetésénél az a módszer, hogy előbb kiültettük a dinnyepalántát, majd letakartuk kis virágcserepekkel, hogy a fólia le ne törje a levelet. A fólia kifeszitése után a cserepeik felett felvágtuk a fóliát, kivettük a cserepet és a fólia fölé helyeztük a palánta leveleit, a fóliát pedig a palánta körül leerősítettük földdel. Használtunk átlátszó (fehér], fekete és zöld színű fóliát. Az átlátszó fólia alatt egyes gyomféleségek nem pusztultak el és megemelték azt, ezért ha ilyen fóliát használunk, a széleit nagyon gondosan erősítsük le. A fekete és színes fóliák alatt a gyomok elpusztulnak. A talajt a fólia kifeszitése előtt nagyon gondosan simára dolgozzuk. Ha átlátszó fóliát használunk, akkor a talajt korábban készítsük elő, hogy a A meleg időjárás alkalmával számolnunk kell a peronoszpéra ismételt fellépésével. Megelőzése érdekében a szükségeshez mérten permetezzünk. kiültetés vagy vetés előtt legalább még kétszer újra eldolgozhassuk a talajt, ezáltal a kelő gyomok nagy részét elpusztítjuk. A tápanyagokban gazdag, meleg talajokon nem szükséges a fészektrágyázás komposzttal, a palántát vagy a magot egyenesen a frissen eldolgozott földbe ültetjük, vagy vetjük, öntözés nélkül. Az öntözés csak nagyon erős szárazságban szükséges. A fóliás termesztés lehetővé teszi a korai dinnye termesztését palántaelőnevelés nélkül is, ami jelentős költségmegtakarítással jár. Ugyanakkor az egyenesen szabadföldbe vetett magból rendszerint erőteljesebb és egészségesebb növények fejlődnek, mint a palántáról neveltekből. Szabadföldbe a magot április második felében vetjük, 2—3 cm mélyre, legalább 4—5 magot. Fóliás termesztésnél a sortávolság sárgadinnyénél 130—150 cm, a fészektávolság 80—100 cm. Görögdinnyénél a sortávolság 150 cm, a növénytávolság 100—120 cm. A vetés után azonnal a sorok fölé kifeszítjük a fóliasávokat, 60—100 cm szélességben. A fészkeket néhány centivel mélyebbre készítsük, hogy keléskor ne érjen a dinnye azonnal a fóliához. Az átlátszó fóliánál a kelés után a növények felett kivágjuk a fóliát és földdel a dinnye körül leerősítjük. Ha színes vagy fekete fóliát használunk, akikor a fólia kihúzása után a fészkek felett kerek nyílásokat vágunk, és átlátszó fóliát helyezünk a nyílásba a fészkek fölé, mivel a színes fólia alatt a dinnye elpusztulna. A fólia alatt a talaj állandóan nedves, meleg (4—5 °C-al melegebb, mint a takaratlan), így a dinnye gyorsan kikel. Természetesen a fagyvédelemről itt is gondoskodni kell, vagy pedig biztosításképpen kb. 2—3 héttel később a kikelt növénykék mellé újabb magot vetünk, hogy legyen pótlék, ha esetleg az első vetés elfagyna. A betegségek ellen az első permetezést már a melegágyban végezzük 0,5 °/o-os Novozírral vagy Kuprikollal. A kiültetés után kb. 14 nappal, amikor a palánták fejlődése már megindult, újra permetezünk 1 %-os permettel. A tenyészidő alatt legalább 2—3-szor megismételjük a permetezést. A további munkánk a fólia-sávok közötti rész tisztántartása. A dinnye visszacsípése nálunk nem indokolt, csak felesleges többletkiadással jár. Az érés megállapítása a sárgadinynyénél nem okoz gondot, a legtöbb fajtánál az érett gyümölcs megsárgul, illatos és könnyen leválik a szárától, ízre azonban akkor a legjobb a sárgadinnye, ha szedés után még legalább 2—3 napot áll. A görögdinnyénél fontos, hogy a szedés érett állapotban történjék, mivel a görögdinnye íze és cukortartalma szedés után már nem javul. Az érés megállapítására a legmegbízhatóbb jelek a kopogtatásnál a mély, tompa hang, a dinnye alsó részének a megsárgulása, valamint a dinnyéhez legközelebbi kacs elszáradása. Nem szabad a görögdinnye érését nyomkodással, ropogtatással próbálni, mert a dinnye belseje megnyomódik és élvezhetetlenné válik. Termesztésre sárgadinnyéből elsősorban a kiváló minőségű, zöldhúsú, bőtermő, korai fajtát, a „Solartúrt“ ajánljuk. További fajta még a gerezdéit sárgahúsú „Lednická“, közepes minőséggel és termőképességgel. Most van kipróbálás alatt egy újabb fajtajelöltünk az állami kísérletekben 189- es jelzés alatt, amely szintén sárgahúsú, mind termőképességre, mind minőségre jelentősen felülmúlja a „Lednická“ fajtát. Az érdeklődőknek már 1—2 ha területre tudunk: vetőmagot adni. Görögdinnyéből a jóminőségű; bőtermő, közepes tenyészidejű „Dunaj“ ajánlható. Ojabb fajtajelöltek a Hibrid 13-as, amely nagyon korai, a Dunaitól 15—20 nappal korábban érik, jóminőségű, piros húsú, apró, fekete maggal, jő termőképességgel. A Hibrid 15-ös kb. 10 nappal érik korábban, mint a Dunaj. Bőtermő, kiváló minőségű, piros húsú, apró fekete maggal. Mindkét hibridből van vetőmagúnk. Befejezésül még annyit, hogy a dinnye zöldségkertészet keretein belül nehezen termelhető. Jobb ha külön személy gondjaira bízzuk, aki állandóan a dinnyével törődik. Sajnos, dinnyekertészek ma már alig vannak. Természetesen a sikeres termesztésnek egyik fontos feltétele, hogy a dinnyekertész a termesztésben anyagilag érdekelve legyen. Rákóczi Lajos, Sóssziget Az első permetezést 0,5 %-os Novozlr N 50-es oldattal végezzük. Ha eddig nem permeteztünk akarinózis ellen, illetve ha fennáll a szőlőlisztharmat veszélye, a novozíros oldathoz 0,3 százalékos mennyiségben adjunk Sulikolt. A második permetezés idejét az időjárás, illetve a szőlő fejlődési szakasza szabja meg. Száraz, hűvös időben ritkábban, meleg, csapadékos időben többször permetezzünk. A második permetezést rendszerint a virágzás előtti fejlődési szakaszban kombinált oldattal végezzük: 0,3 %-os Novozír N 50 és + 0,5 %-os Kuprikol oldatával. (Természetes csupán 0,8 %-os Novozír N 50-el is permetezhetünk.) Ehhez a keverékhez tegyünk 0,5 %-ban Sulikolt a szőlőlisztharmat fellépésének megakadályozására. (A fent említett kombinált oldatot úgy készítjük el, hogy külön-külön feloldjuk az egyes permetanyagokat a víz kb. egyötöd részében, majd alaposan elkeverjük s utána öntjük a permetező edénybe, ahol a többi víz van. Ezzel együtt ismét jól felkeverjük. A kombinált oldatokat még azon a napon használjuk el.) A szőlőmoly rajzása az időjárástól függően májusban történik. Ha rajzását észleljük, várható, hogy nagyobb kárt okoz. A szőlőmoly a fürtbimbókra rakja mákszem nagyságú, fényes, sárga tojásait. A tojásokból 8—10 nap múlva kikelt hernyók befurakodnak a bimbókba s itt kezdik kártételüket. A permetezést a hernyók kikelése idején végezzük. Ellenük 0,4 %-os Dyknllal védekezünk. Ezt a Novozír N 50, illetve Kuprikol oldatba keverhetjük, így egyszerre védekezhetünk a peronoszpéra és szőlőmnly ellen. Jó eredményt érhetünk el a Soldep permetszerrel is 0,4 %-os keveréssel. * A borgazdaságban gondot okozhat a pincék felmelegedése, amely felújíthatja azon borok erjedését, amelyekben ki nem erjedt cukor maradt vissza. A szunnyadó állapotban levő élesztőgombák új erőre kapnak s megbontják a visszamaradt cukrot. A kevés alkohol- és savtartalmú boroknál ez hibás erjedés alapja lehet, amellett a cukorból tejsav s nagyobb mennyiségű ecetsav is keletkezhet. Ezeknek íze a kápnsztaléhez hasonló. Még kellemetlenebb az úgynevezett mannitos erjedés. Ezáltal a borok édeskés ízűek, csípősek, a tej- és ecetsav miatt, és erősen zavarosak. A tejsav és mannitos erjedés akkor fordul elő, ha őszszel az erjedés- nem volt rendes lefolyású, valamint a borokat nem kéneztük kellőképpen. A betegség megelőzése érdekében az erjedés rendes lefolyását kell biztosítanunk, megfelelően kéneznünk, valamint a pince felmelegedését lehetőségünk szerint akadályozzuk meg. A borokat állandóan kísérjük figyelemmel és kéthetenként ízleljük meg azokat. Ebben az időszakban szigorúan ügyeljünk a hordó feltöltésére. ( —) Jelenleg a legfontosabb munkák egyike a gyümölcsös, illetve a zöldség talajának gyakori porhanyítása. Elsősorban azért, hogy ne cserepesedjen a föld, s megakadályozzuk a talaj vízkészletének párolgását, továbbá ne gazosodjon el a növényzet. Csapadékszegény időben öntözzük a gyümölcsfákat, mert éppen ebben az időszakban igényesek a fák a nedvességre. Ebben az időszakban a tápanyagot főleg nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyával egészítsük ki. A fiatal fákról eltávolítjuk a fattyúhajtásokat éppúgy, mint a korona belsejébe növő gallyakat. Faalakokon és háztáji kertekben lekötjük a termőágakat. A szakszerű lekötés kedvezően befolyásolja a termőrügyek kialakulását, valamint a jövő évi gyümölcstermést. Az ültetvényekben ugyancsak elvetjük a zöldtrágyázásra való keverékeket. Faiskolákban ne feledkezzünk meg a sarabolásról, sem a növényi betegségek és kártevők elleni permetezésről. A növényvédelem során a levéltetvek ellen 0,3 százalékos Fosfotionnal permetezünk. Ha falánk hernyók lepik el a gyümölcsöst, 0,4 százalékos g SZABAD FÖLDMŰVES 1969. május 24. Dykollal védekezünk, amelyet a szívórovarok ellen 0,3 százalékos Fosfotionnal keverhetünk. Ha lisztharmat, vagy varasodás üti fel a fejét az őszibarackfákon, 0,5 százalékos Novozír N-50-nel vagy 0,5 százalékos Sulikollal permetezünk. A kétszeri permetezést tíznapos időközökben megismételjük. Zöldségeseinkben szintén kapáljunk, saraboljunk, hogy elejét vegyük a dudvásodásnak és a vízelpárolgásnak. Szükség esetén öntözzünk. Az öntözéssel egyidőben nitrogén-tartalmú műtrágyával fejtrágyázzuk a káposztát és a karfiolt. Gyökérzöldségnél közvetlenül az egyelés után végezzük a fejtrágyázást nitrogén-tartalmú műtrágyával. A paprikát és a paradicsomot foszfor-tartalmú műtrágyával kezeljük. Hagymaültetvényeken ne feledkezzünk meg a pernnoszpóra elleni permetezésről Novozír N-50 felhasználásával. Meleg, páradús időben tetemesen terjednek a gombabetegségek: burgnnyavész a paradicsomon, levélfodrosodás az uborkán stb. Pusztításukra egy százalékos Kuprikol vagy 0,5 százalékos Novozír N-50 oldatot használunk. A tetvek és atkák ellen legjobban bevált a 0,3 százalékos Fosfotionnal történő permetezés, míg a hernyó ellen 0,6 százalékos Dykol vagy 0,1 százalékos Soldep-oldatot alkalmazzunk. Szépítsük házunk táját! A festői szépségű, mindenki által megcsodált japán tájkerteket világszerte irigylik a kertészikedők. Elfelejtik viszont, hogy kissé szerényebb keretek között, hazai adottságainknak megfelelően, csekély költségráfordítással mi is létesíthetünk ilyen „távolkeleti paradicsomot“, ha egyéb célokra alkalmatlan telekkel rendelkezünk. A japán kertek egyik elengedhetetlen kelléke a gazdag vízfelület. Legyen az görgeteges mederben hömpölygő szilaj hegyipatak, vagy lomhán kanyargó, álmatag vízmosás, vagy akár egy felhagyott kacsaúsztató — egyre megy. A japán nőszirom vagy a kék színű, egyszirmú Hosta coerulea híján telepítsünk a vízfolyás partjaira kék nefelejcset, salátaboglárkát, pompás nőszirmot, sárga liliomot vagy egyéb élénk színű növényeket. Egy kis „önámítással“ elérjük a kívánt egzótikus hatást. Ha állóvízről van szó, tarkítsuk a tavat nagylevelű vízirózsákkal. De mindenképpen gondoskodnunk kell megfelelő lefolyás!, illetve levezetési és vízfelújítási lehetőségről, hogy elejét vegyük a víz rothadásának, állati és növényi kórokozók terjedésének. A valódi japán táüeleg kedvéért néhány teknősbékát is „sétáltathatunk“ a partokon. A japán kerti tavacskákat a sokszögűség, az öblök, ki- és beszögellések jellemzik. A tájkertek további jellegzetessé gét képezik az ívelt, domború hidak (lásd az 1. számú képet), amelyekei lépcsőzetesen egymásra szögezett fa lécekből magunk is elkészíthetünk Lugast is készíthetünk az ábrákon látható homorú tetőzettel. A szárazföldön és vízben egyaránt kisebb-nagyobb sziklacsoportokat helyezzünk el, de feltétlenül rendszertelenül! Mindennél fontosabb azonban a növényzetnek lehetőleg élethü helyettesítése. Kerüljük a dzsungel- vagy erdőszerű fásítást és cserjeültetést. Csak elvétve, mintegy találomra „pöttyentsünk“ oda egy-egy díszcserjét, egy lehetőleg ágas-bngas vörös- vagy lúcfenyőt. Lúcfenyő híján egyéb lapos vagy alakított koronáid, esetleg törpe gyümölcsfa is megteszi. Nagyobb hatás kedvéért egy egy ámpolnát is elhelyezhetünk a tó portján olyképpen, hogy fényét este visszatükrözze a Tanácsadó Időszerű munkák a kertészetben vízfelület. Ha nem rendelkezünk divatjamúlt ámpolnával, ócska istállólámpát Is felhasználhatunk, ha vázát előzőleg fénymázzal feketére lakkozzuk. Ha pedig vendégeskedni akarunk, színes lampionokkal emelhetjük a „hamisítatlan japán éjszaka fényét, ahogyan azt a 2. számú képen láthatjuk. Ügyességünktől és leleményességünktől függ, hogyan használjuk ki legcélszerűbben a rendelkezésünkre állő területet. Kjőtő környékén személyesen meggyőződtem arról, hogy a japánok szinte nevetségesen szűk terepet Is képeseik álomszép tálkertté varázsolni. Kozics Ede Japán nőszirom-virágzás Tokió térségében
