Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-24 / 21. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK A Melipax készítmény hatása a lucerna magtermésének növelésére J. KRÄLOVIC mérnök, a Szlovák Tudományos Akadémia Növénykőrtani és Rovartani Kísérleti Intézete, Pozsonyivánka 2. táblázat A tudomány állandóan keresi a mezőgazdasági növények terméshozamának fokozását szolgáló módszereket. Az utóbbi két évtizedben felfedeztek néhány olyan vegyszert (mint például a gibberelllnsav], amelyek serkentik a növények növekedését. Ismeretes továbbá, hogy a HCH hatóanyagú készítmények néhány kultúrnövény esetében serkentik a vegetatív szervek növekedését. Az 1964. évben tanulmányozni kezdtük annak lehetőségét, miként védhetnénk meg a lu-1. ábra. A Melipaxnak • lucernamagdarázs kártételére gyakorolt hatását vizsgáló 1964. évi kísérletek eredményei: A — az egészséges magvak mennyiségének növekedése; B — • léha magvak mennyiségének csökkenése; I. — kontroll; II., III., IV. kísérleti variánsok. cérnát a lucernamagdaiázstól (Bruchophagus roddi Guss.), melynek lárvái 'kirágják a magvak endospermiumát. Ezzel kapcsolatban megvizsgáltuk a Melipax-készítményt, mely 10 % toxafen-hatóanyagot, vagy kémiailag: klórkampfert tartalmaz. Megállapítást nyert, hogy a Melipax készítmény a lucernánál serkenti a magképződési folyamatot, ami számunkra újdonság volt, mivel az irodalomban addig még nem számoltak be arról, hogy ez a készítmény a vegetatív vagy generatív szervek képződése szempontjából serkentő hatású lenne. Az utóbbi években fokozott figyelmet fordítottunk a Melipaxnak a lucerna magképzési folyamatát senkentő hatására, mivel a készítmény megfelelő alkalmazása esetében a magtermés jelentős mértékben növekedett. Mivel a toxafen új tulajdonságának felfedezéséről van szó, melynek alkalmazása a lucernamagtermesztésben jelentős gazdasági hatással rendelkezik, néhány adatot közlünk ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Kísérletet állítottunk be 1984-ben annak tisztázására, hogy milyen hatást gyakorol a Melipax-készítmény a lucernamagderózs kártételére. A kísérletek értékelése során megállapítottuk, hogy a készítmény alkalmazása után a csigákban jelentős mértékben növekedett az egészséges, és csökkent a léha magok száma. Négy kezelést alkalmaztunk háromszori ismétléssel. Hektáronként 30 ikg-os dózist használtunk. A 300 csigában található egészséges és léha magvak átlagos számára vonatkozó adatokat az 1. ábra tartalmazza. Megállapítást nyert, hogy a Melipax készítmény alkalmazása után a lucerna maghozama egy kezelés esetén 69,2 %-kal, kettőnél 89,4 %-kal, három kezelés után pedig 92,6 %-kal emelkedett a kontrolihoz képest. A léha magvak számának csökkenése a csigákban határozott összefüggést mutatott az egészséges magvak számának növekedésével. Egy kezelés esetén a csökkenés mértéke 11,9 % volt, két és három kezelés után pedig 54,2 %. Magától értetődik, hogy a készítmény csökkentette a lucernamagdarázstól károsított magvak mennyiségét, mivel a szer igen Jó inszekticid hatással rendelkezik. A magtermő lucerna Melipax kezelésének az egészséges magvak számát növelő, a léha magvak mennyiségét pedig csökkenő hatását a szórás elemzés segítségével statisztikailag értékelve bebizonyosodott, hogy a kontroll és a kezelt variánsok között az egészséges és léha magvak hozamában igen nagy mértékben megbízható különbség jelentkezik. Mivel az eredményeket többé-kevésbé tájékoztató jellegűnek fogtuk fel, 1965-ben kísérletet állítottunk be, amelyben elsősorban a Melipax készítménynek a lucerna magtermését fokozó serkentő hatását vizsgáltuk. Ennek során megvizsgáltuk e kapott eredményeket, meghatároztuk a kezelés legkedvezőbb Időpontját, a kezelések számát, valamint a toxafán hatásmechanizmusát a lucerna magtermésének növelésében. A kísérleteiket az 1. táblázatban ismertetett kezeléseikkel végeztük. 1. táblázat A Melipax készítmény hatása a lucerna magképzésére és « lucernamagdarázs kártételére 1965-ben A magvak száma 300 hüvelyben Ismétlés Kezelés egészséges léha károsított 1. 1596 401 18 2. 1. 1755 348 12 3. _______ 1777___________407_________12 Összesen: 5128______ 1158__________42 1. 1765 343 12 2. 2. 1760 341 11 3. _______ 1818___________305__________8 Összesen: 5343 989 31 1. 1645 255 9 2. 3. 1766 261 8 3. _______ 1875___________240__________5 összesen: 5286__________756_________22 1. 1963 254 4 2. 4. 1856 207 7 3. _______ 1776___________270__________8 Összesen: 5595 731_________19 1. 1610 311 9 2. 5. 1793 308 12 3. _______ 1864___________188__________8 összesen: . 5267__________807_________29 1. 1825 279 12 2. 8. 1749 320 11 3. _______ 1728___________361_________13 Összesen: 5302___________960__________36 1. 1855 288 13 2. 7. 1828 250 7 3. _______ 1910___________226_________12 összesen: 5593 742_________32 1. 1517 439 23 2. 8. 1651 395 19 3. _______ 1546___________483_________18 Összesen: 4714 1257 60 3. táblázat A Melipax készítmények a lucerna csigákban található egészséges magvak számának növekedésére gyakorolt hatása szóráselemzéssel vizsgálva Variációs M ,, - F táblázat I tényező_______________ * v_________* 0,05 0,01 Kezelés 7 181784 25 968,2 3,181 2,77 4,28 Ismétlés 2 18 031 9 015,5 1,254 3,74 6,51 84,7 Hiba 14 100 815 7188,7 összes 23 300 410 Kezelés Kezelés A kezelés j^eje sorszáma mennyisége______________________ 1. egy I. időpont (a lucerna tömeges virágzása 2. egy II. Időpont (két héttel az I. porzás utón 3. kettő I. és II. időpont 4. egy III. időpont (két héttel a II. porzás után) 5. kettő I. és III. időpontban 6. kettő II. és III. időpontban 7. három I., II. és III. időpontokban 8 kontroll A Melipax készítményt ugyancsak 30 kg/hektár dózisban alkalmaztuk. Valamennyi kísérleti variánsban 300 csigában értékeltük az egészséges, léha és károsított magvak mennyiségét (három ismétlésben). Az eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. Megállapítást nyert, hogy valamennyi variánsban, ahol Mellpaxot használtunk, e csigákban nőtt az egészséges magvak száma, és a kontrolihoz képest csökkent a léha magvak mennyisége. A kapott adatok szóráselemzéssel végzett statisztikai értékelésének ered ményeként megállapítást nyert, hogy a készítménnyel végzett kezelés megbízhatóan növeli a lucernahüvelyekben az egészséges magvak mennyiségét (3. táblázat). A 2. táblázat adatainak elemzése révén arra a következtetésre jutottunk, hogy a kontroll és bármely más olyan variáns magtermék között, melynél Melipax készítményt használtunk, nagymértékben megbízható különbség van. Megállapítást nyert az 1965-től eltelt időszak alatt, hogy a készítmény lucernamagtermést fokozó hatásának elérése szempontjából elégséges egyetlen kezelés. A készítmény alkalmazásának skálája viszonylag széles. A kezelésre legalkalmasabb Időpont a lucerna tömeges virágzása után 7—12 nappal következik be, azaz, amikor a virágok és a hüvelyek együttes számából a hüvelyek részaránya legalább 5 %. A Melipax készítmény alkalmazásának legmegfelelőbb Időpontja a lucernamag-képződés folyamatában jelentkező hatásmechanizmus elemzése során magyarázzuk meg. A gyakorlatban 1967-ben ellenőriztük széles körben a Melipax készítménynek a lucernamagképződésben jelentkező serkentő hatásával kapcsolatos kísérleti eredményeket. A Buóany-i növénynemesítő állomáson harmadik éves, egyszer kaszált magtermő lucernatáblán 1 hektár kezeletlen területről átlagosan 152 kg magot takarítottak be, szemben a kezelt terület 284 kg-Jóval; az emelkedés hektáronként 132 kg-ot tesz ki (illetve 86,8 százalék). Kétszer kaszált táblán viszont a készítmény alkalmazása után a maghozam 192 kg/hektár volt, míg a kontroll parcellán csaik 126 kg/hektár termett. A terméstöbblet 66 kg/ hektár volt, ami 52,3 %-nak felel meg. Ebből viszont látható, hogy a második kaszálás utón a magtermés kisebb volt, mint egyszeri kaszálás utón. Egyidejűleg bizonyos meghatározott különbségeket figyeltünk meg a Melipax-saal kezelt területek maghozamában, melynek alapja a lucernák eltérő hüvelyképzési hajlama, mint erről az alábbiakban még szó lesz. A termelőszövetkezeti gazdaságok magtermő lucernásaiban (2. ábra) átlagosan 48 kgJhektár magtermés-többletet értek el a lucernánál. A készítményt repülőgépről szórták ki 310 hektárra. A 2. ábrából kitűnik, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek lucerna magtermésének mutatói között meghatározott különbségek figyelhetők meg, melyek a lucerna hüvelyképzési hajlamával vannak összefüggésben. A lucerna maghozama a különböző területeken a Melipax készítmény alkalmazása utón nem volt azonos. Ezt több tényező idézte elő, amelyek közül a legfontosabb a növények hüvelyképzési hajlama. A lucernánál, egyéb növényektől eltérően, a virágoknak a magporzásig ki kell nyílniuk. A hüvelykezdemény átlagosan hat-hét, szélsőséges esetben 12 magkezdeményt tartalmaz, melyek közül általában csak 2—3 fejlődik egészséges maggá. A többi a fejlődés folyamán elszárad: feltételezzük, hogy ez tápanyaghiány miatt következik be. Megállapítást nyert továbbá, hogy a Melipax készítmény hatóanyaga részt vesz a növény anyagcseréjében, ennek következtében elsősorban a generatív szervekben, foszforfelhalmozódás megy végbe, melynek kedvező hatása van a magvak tápanyagellátására a hüvelyben való fejlődésük Időszaka alatt. A megfigyeléseik igazolták, hogy toxafénnek a növényanyagcserefolyamataiba való belépése eredményeként a vegetatív szervek növekedésének csökkenése, továbbá az eminosavak, elsősorban a leucin, prolin, clsztin és hasonló vegyületek gátlása Jön létre, melyek jelenléte nem kívánatos a lucerna magképzése szempontjából. Az említett aminosavak mennyisége a maghozó lucernában negatív korrelációban van a hüvelyekben levő magkezdemények számával. A toxafénnek a növények anyagcseréjébe való bekapcsolódása, a generatív szervekben a foszfor felhalmozódása, a vegetatív szervek növekedésének mérséklődése és az aminosavak gátlása (következtében javul a hüvelyekben képződő magvak tápanyagellátása. Ezért a készítmény alkalmazása után a hüvelyekben sokkal több egészséges magot találunk, mint léhát. Minél kedvezőtlenebbek a hüvelyekben a magvak fejlődésének fiziológiai feltételei, annál nagyobb a toxafén hatására beérő magvak aránya. Amennyiben a kedvezőtlen tényezőik következményeként a fejlődés folyamán a magvak kiszáradnak, toxafén alkalmazása után az esetek többségében a növények normálisan fejlett, sárga magvakat teremnek. Korábban már említettük, hogy a Melipax készítmény használata után különböző volt a lucernamag hektáronkénti terméstöbblete. A legnagyobb magtermés-többletet egyszer kaszált magtermő lucernatáblán a Buőany-i kísérleti állomáson értek el, itt 132 (kg/ hektár volt a többlet, a legkisebb különbséget (10 kg/hektár) a Milanovce-i termelőszövetkezet gazdaságában kap tűk. Az Ilyen nagymérvű ingadozások magyarázatát a toxafén hatásmechanizmusában kell keresni. Az anyag cserébe bekapcsolódva a toxafén ilyen mődon Javítja a hüvelyekben levő magvak tápanyagellátását. A kívánt hatás elérése érdekében szüksé ges, hogy a lucerna elegendő mennyiségű csigát fejlesszen. Amennyiben a magtermő lucerna különböző okok következtében nem fejleszt hüvelyeket, a magtermés abszolút növekedésében Jelentkező toxafénhatós alacsony lesz. Ilyen jelenséget figyeltünk meg 1967-ben a ikomjaticei termelőszövetkezet lucernásában; a relatív maghozamnövekedés a kezelt területen a kontrollal összevetve 250 % volt, abszolút értékben azonban csak 18 kg/hektór lett. Ebből az okból következően igen fontos, hogy a magtermő lucerna a készítmény alkalmazásának Időszakában már legalább 5 % hüvelyt képezzen, és megfelelő legyen a hüvelyképzési hajlama. Ezért 5 % hüvely jelenléte a magtermő lucernán, valamint feltehetően Jó hajlama a hüvely képzés re a kezelés alapvető kritériumát képezi. A lucerna hüvelyképzése számos tényezőn alapul, melyek közül döntőek a meteorológiai viszonyok. Ha a lucerna virágzásának Időszakában esős időjárás uralkodik, sok virág, sőt gyakran hüvely is lehullik, hogy a Melipax alkalmazása nem éri el a megfelelő gazdasági hatékonyságot. Hosszantartó szárazság, elsősorban a könnyebb talajokon, ugyancsak a lucernavlrág hullását idézi elő, a hüvelyek képződése ebben az időszakban általában jelentéktelen, sőt gyakran azok is lehullanak úgy, hogy a Mellpax alkalmazása ebben az esetben sem jár a kívánt eredménnyel. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a maximális serkentő hatásra optimális időjárási viszonyok között számíthatunk, amikor a készítmény alkalmazása utáni egyhetes Idő« szakban az átlagos hőmérséklet 18— 20 °C. Amennyiben ez alatt az Időszak alatt eső Jön, mely nem tart tovább egy napnál, a kezelést nem szükséges megismételni. Hosszabb ideig tartő esőzés, valamint erős vihar után a magtermő lucernást újra kezelni kell a készítménnyel. Legjobb és leggazdaságosabb ha a kezelést a reggeli vagy esti órákban repülőgéppel végzik. A Melipax készítmény maximális hatása érdekében a tömeges virágzástól kezdve gondos ápolásban kell részesíteni a magtermő lucernásokat, meg kell határozni a virágok kinyílásának és a megporzásnak az Idejét, ugyanis a terméstöbblet közvetlenül a képződött hüvelyek mennyiségétől függ, mivel a hatóanyag a magképződés folyamatát serkenti. A csigákban két-három érett mag helyett (ennyi képződik e szokásos körülmények között) átlagosan öt-hat mag alakul ki. Tulajdonképpen a lucerna hüvelyképzési hajlamában kell keresni a készítmény hatására keletkező terméstöbbletben tapasztalt jelentős eltérések okát. Néhány kilogrammos terméstöbblet figyelhető meg olyan magtermő lucernatáblán, mely gyenge termőképességűnek bizonyult. Meg kell Jegyeznünk, hogy a Melipax a magtermő lucerna számos kártevőjét megsemmisíti, ami pozitív hatással van a maghozamra. A méhekre aránylag kevéssé toxikus készítmény alkalmazása esetén okvetlenül be kell tartani a virágzó növényekre vonatkozó használati utasítását. A leggazdaságosabban a készítmény repülőgépről alkalmazható, mivel Ilyenkor ez állomány nem sérül meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a készítmény alkalmazása földi eszközök segítségével nem gazdaságos, az állomány azonban részben megsérti!. 2. ábra. A lucerna maghozama számos szövetkezetben a magtermelő lucerna Melipax-szal végzett kezelése utón. SZABAD FÖLDMŰVES "jf 1969. május 24.
