Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 20. szám
Bratislava, 1969. május 17. Ara: 1.— Kés XX. évfolyam, 20. szám. i I Változások a fogyasztói árakban Mire lapunk az olvasó kezébe kerül, már a kirakatokban lesznek az új árak. Az ország lakossága ez alkalommal felkészülten várta ezeket az intézkedéseket, hiszen politikai és gazdasági vezettünk több alkalommal hangsúlyozták, hogy a fogyasztói árak rendezésének elkerülhetetlenül be kell következnie. Az intézkedések szükségességét és halaszthatatlanságát az inflációs nyomás hívta elő, amely főképpen tavaly óta elmélyftette a piac egyensúlyozásának megbomlását. Sokszor előfordul, hogy a vásárlónak van pénze, de azt nem tudja a számára szükséges anyagra becserélni, vagy a szükséges szolgálatot megkapni. A múlt évben a bérek növekedését nem lehetett ellenőrizni és ezek az emelkedések nem lettek kiegyensúlyozva a termelés növekedésével, a munkatermelékenységgel és a gazdálkodás hatékonyságával. Pl. a múlt évben a lakosság bevételei 21 ml koronával emelkedtek, azonban ennek árufedezetét csak olyan forrásokból sikerült fedezni, amelyek csak egyszer használhatók fel. Pl. a szocialista államokkal szembeni aktív követelések érvényesítése, amelyeket felhasználtak a rendkívüli behozatal emelésére, vagy pedig a piacot az állami tartalékok kimerítésével látták el, sth. Ebben az évben az inflációs nyomás még jobban megerősödött és egyenesen veszélyes jelenség mutatkozott a munkatermelékenység és a bérnövekedés viszonyában. Az ilyen fejlődés folytatása mellett lehetetlen biztosítani a népgazdaság szilárdságát. Ezért a köztársaság mindhárom kormánya több aktív és megszorító intézkedések megvalósítását határozta el. Az aktív intézkedések azt célozzák, hogy a termelés és a behozatal ebben az évben 164 ml korona értékű áruval lássa el a piacot. A termelésnek 2,5 ml koronával, a behozatalnak pedig kb. 3 ml koronával kell emelnie a piac ellátását. A megszorító intézkedések keretében a beruházási építkezések korlátozásával számolnak (ez nem érinti a lakásépítést) és az állami kiadások 10 ml összegű csökkentésével. Főképpen egyes vállalatok állami támogatásának csökkentéséről és veszteséges termelési egységek árkiegyenlítési segélyének megszüntetéséről van szó. Idetartoznak a részleges forgalmiadó rendezések is. A most bevezetett áremelkedések 1969-ben átlagosan 2,5 százalékot tesznek ki és főleg az ipari termékeket érintik. De ezek közt is sok olyan cikk van, amelyeknek az ára megmarad vagy csökken. Nem változnak a fontos napi szükségleti cikkek árai. Így pl. a burgonya, a kenyér, a liszt és péksütemény, a tojás, a cukor, a zsírok, a hús és a húsipari cikkek, a tej, túró, liptói, a 7 és 10 százalékos sör, a gyermekruha és gyermekcipő, a fűtőanyag és a fűtés, a házbér, a vízhasználat, a villany és a gáz ára és a vasúti munkás- valamint diákjegyek díjai. Az árváltozások irányzatát kívánjuk szemléltetni néhány olyan cikk új árának megjelölésével, amelyek olvasóinkat leginkább érdeklik. (Folytatás a 2. oldalon.) Ing. V. PETER, a Földművelésgyi Minisztérium osztályvezetője nyilatkozik Bíztató következtetések a növénytermesztésben A tarkaruhás, jókedvű asszonyok évről évre kapát fognak és hadat üzennek a gyomnak. Reményteljes május Sokat tgérő a határ. A csallóközi rónán a sötétzöld búzatáblákat ikissé halványabb tavaszi árpa. soroló kukorica és cukorrépaparcellák váltják. A sok szép zöldet, sárgán viráígzó repcetáblák ékesítik. A múlt hét végén háromnapos ünnep volt. Ünnepelt az ország. Ezrek és ezrek keresték fel a szórakozó és kirándulóhelyeket. A föld népe elfelejtett ünnepelni. A határban emberek százai görnyedeztek, egyelték a cukorrépát. Másutt a zöldségféléket palántázták. A traktorok megszokott zenéje is hallatszott itt-ott. Kukoricát vetettek csalamádénak, s kaszálták az őszi keveréket. A bakai szövetkezet (dunaszerdahelyi járás) nádasdi részlegén sokan nyüzsögtek a kertészetben, ültették a paradicsomot. Világi Sándor kertész és Bóne László csoportvezető elégedettek az ügyeskezű lányok, asszonyok munkájával. — Pénteken késő estig kint voltak — szólt róluk elismerően a csoportvezető. — Ma is addig dolgoznak, míg az utolsó szál palánta a földbe nem kerül. — A legjobban bevált román, magyar, jugoszláv, francia fajtákat. Tavaly néhány csallóközi mezőgazdasági üzemben sok fajtával kísérleteztek. Mi az ott elért legjobb eredmények szerint választottunk. Különben az idén 14 hektáron mi is vetettünk 14 fajtát kísérletképpen. — Kapálják, avagy nem kapálják a kukoricát? — Az újból rangot kapott növényt 165 hektáron SPC-6-os jelzésű jól bevált román géppel vetettük. A sortávolság 60 cm-es, a szemet pedig 26- tól 35 cm-es távolságba szórta a gép. Aszerint korai-e avagy kései a kukorica. A kísérlet alapján ezzel a vetési módszerrel jelentősen lehet emelni a hektárhozamot. Kapálni nem akarunk. Szelektfnből másfél kilót, Zeazinból pedig két kilót adagoltunk hektáronként. Azt hisszük, ez elég lesz a gyomosodás ellen. — Hatvanöt hektáron vetettünk koptatott magot. Nagyon szépen kelt és már mindenütt sorol. A répamag vetésnél egy kis hiba becsúszott, mivel nem kaptuk meg Időben a gyomirtószert. Ez évben a tavaszi munkák a szokottnál 10—14 nappal később kerültek végrehajtásra, pedig főleg Dél-Szlovákiában fontos, hogy minél korábban tavaszodjék. Szerencsére a vetést az átlagosnál rövidebb idő alatt sikerült elvégezni, majd az áprilisi rendkívül meleg időjárás a termesztett növények fejlődését meggyorsította, így a lemaradás minimálisra csökkent. Az Indulás tehát jó, ezért az eddigi időjárás rovására elmarasztaló megjegyzésünk nem lehet. Az elvetett tavaszi gabonafélék fajtaösszetételét sikerült megjavítani, például árpából kétharmadrészt nagyhozamú fajtákat vetettek mezőgazdasági üzemeink, köztük a Diamant, a Jan tar, a Dvoran és a Sladar fajtákat. A zab esetében az északi területek részére hiány mutatkozott, amit behozatallal oldottunk meg. Nagyon jól teleltek az idejében elvetett őszi búzák és örömmel mondhatom, hogy például a dunaszerdahelyi, a komáromi és az érsekújvári járásban olyan erőteljes, bokros az őszi búzánk, amelynek talán Európában nincs mása. Már jelenleg is sokkal jobbak búzáink, mint tavaly ilyenkor. A magra termesztett kukorica terén úgymond forradalmi változást hajtottunk végre. Magyarországról, Jugoszláviából, Romániából és Franciaországból százhetven vagon mennyiségű vetőmagot hoztunk be, ami gyakorlatilag fedezi az EFSZ-ek és az állami gazdaságok össz-szükségletét. Ezek kiváló hibridek, amelyek megfelelő agrotechnika alkalmazása esetén hektáronként tíz-tizenöt mázsával nagyobb szemtermést nyújthatnak, mint a régi kukoricafajtáink. Ezek részben korai fajták, főleg amit Zágrábból kaptunk. Magyarországról középkorai fajtákat kaptunk, de sajnos felerészt kései fajtákat is átvettünk. Az ilyen kései fajták az elmúlt évben például a komáromi Járásban jól beértek. Tény az, hogy az időjárástól függ ezek rendes beérése. tehát bizonyos mértékben rizikót jelent termesztésük. A mezőgazdasági üzemek vezetőit figyelmeztettük, hogy például a jugoszláviai ZP-620-as és a ZP-590-es kései kukorica fajtákat ne vessék túlságosan nagy mennyiségben egy-egy gazdaságban. A kukorica vetését egyébként május elején befejezték. A vetőmagon kívül magra termesztett kukorica A bakai határban Horváth Vince mérnök agronómus és társai elég hálátlan feladatot végeznek. A soroló kukoricatáblákból mérik ki a háztáji földet. Bármennyire is igyekeznek igazságosak lenni, mindig akad elégedetlen, házsártoskodó. Persze mindenkinek nem lehet igazat adni, mert akkor sohasem fejeznék be ezt a tennivalót. Az agronómus komoly arca akkor válik derültebbé, amikor a májusi határról érdeklődöm. — Jobb időt rendelni sem lehetne. Pedig az április igazán megtréfált bennünket. De aztán jött a testetlelket simogató igazi tavasz, és minden jórafordult. A jó meleg földből négy-öt nap alatt kibújt a kukorica. — Milyen fajtákat vetettek? Ipolyság várja vendégeit Május 17—18-án kerül sor a Szlovákiát magyar tannyelvű mezőgazdasági iskolák kulturális, szakmát, néprajzi és sportvetélkedőjére, melyet szerkesztőségünk és az ipolysági MMKI igazgatósága rendez. IPOLYSÁG VÁR]A VENDÉGEIT. A mezőgazdasági iskolák legjobb együttesei és szólistát az amfiteátrumban fognak fellépni. Tánc, dal, szavalat, jelenet... változatos és érdekes műsor lesz. Vendég népművészeti együttesek és népdalénekesek fellépésével tarkított műsorban a magyar nyelvű mezőgazdasági iskolák ifjúsága mutatja be tudásának színe-javát. A SZABAD FÖLDMŰVES KUPÁÉRT versengő labdarúgócsapatok nagyszerű vetélkedőben, a modern stadion gyepén mérik majd össze erejüket. A teljesen szabályos, a mezőgazdasági iskolák sportolóinak igazolása alapján összeállított csapatok küzdelmét semleges bírók vezetik. A szakmai vetélkedők is érdekes műsorral kecsegtetnek. A bíráló és pontozó bizottságok tagjai pártatlan mérnökök és szakemberek lesznek, s így az objektív döntések előfeltételei biztosítottak. A néprajzi vetélkedő érdekes lesz, mert már eddig ts sok eredeti és színvonalas gyűjtemény érkezett és vitathatatlan, hogy ilyen jellegű versenyzés, vetélkedés még nem volt soha. Nem titok az sem, hogy az Ipolysági MMKI konyhájának főztét már sok vendég hasonlította a pozsonyi Devín szálló szakácsművészetéhez. IPOLYSÁG TEHAT VARJA VENDÉGEIT , — Milyenek a pillangósok? — Néhány hektár kivételével az első kaszálásból magas hozamot várhatunk. Sajnos kevés van belőlük, — mindössze 106 hektár. Jövőre már gazdagabbak leszünk, mert 102 hektárnyi volt az alávetés. 60 hektár a lucerna és 42 a vöröshere. Nagyon jól keltek és ha valami rendkívüli időjárás közbe nem jön, jövőre lesz elég lucernánk és vörsherénk, és akkor elégedett lesz velem a zootechnikus. Rácz Ferenc, a zootechnikus most sem panaszkodik, örül, hogy már hordhatják az őszi takarmánykeveréket és a fejési átlag felfelé ível, és rövidesen eléri a 10 litert tehenenként. (Tavaly 9 liter volt az évi átlag.) Már húseladásból is teljesítették a félévi tervüket. Szombat lévén, háromnapos ünnep, de az irodisták is a munkahelyükön vannak. Igaz, most nem kőrmölnek, hanem a szövetkezet székháza körül parkosítanak. Sokszínű tulipánok kerülnek a virágágyakba, s máris szebbé varázsolták az Irodaház környékét. Vasárnap volt az ünnep harmadik napja. Alig dugta ki orcáját a korán kelő nap, asszonyok, emberek Igyekeztek a háztáji földekre. Régi szokás szerint a kukoricasorok közé babot, takarmányrépát és ki tudja még mit ültettek. A szomszédos bősi határban embersereg hajlong az állami gazdaság hatalmas cukorrépa tábláján. Fiatalok, idősebbek szorgoskodnak, hogy minél előbb elvégezzék a nehéz, de fontos munkát. A nap már magasan jár, és megkondult a déli harangsző, de még mindig vannak néhányan, akik nem hagyják abba, míg a sor végére nem érnek. Akikkel beszéltem, valamennyien azt mondták, reményteljes az idei tavasz. Gazdag termést ígér és busásan jutalmazza majd azokat, akik minden pillanatot kihasználva, szorgoskodnak. Tóth * \ k ugyan a tavalyi 139 kg-hoz viszonyítva emelkedést jelent, viszont nem sikerült elérnünk az ökonómiai szinttel összhangban levő 170—180 kg-os kereslet kielégítését. A követelményekkel szemben az év első felében például 31 000 tonna nitrogén és 15 000 tonna foszfor műtrágya hiányzik tiszta tápanyagban. A helyzet orvoslása érdekében kidolgoztunk egy indokolással alátámasztott tanulmányt, amelyet a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya, valamint a föderatív bizottság jóváhagyott, így most már csupán a szükséges külföldi valuta beszerzésének lehetőségétől függ a Németországból és Ausztriából történő behozatal lebonyolítása. Mindezekből nyilvánvaló, hogy mind a mezőgazdaság dolgozói, mind pedig a minisztérium tisztségviselői megtették a tőlük telhetőt. Kucsera Szilárd vetésére alkalmas pneumatikus, pontosan vető gépeket is beszereztünk Romániából. Ezidáig mindig gondunk volt az egy hektárnyi területre szükséges optimális növényegyed elérésével. Próbaszámlálások alkalmával az elmúlt évben hektáronként olykor tíztizenötezer kukorica növényegyed is hiányzott, ami döntően befolyásolta a hozamot. Tavaly kipróbáltuk az említett SC-6 jelzésű kukoricavetőgéptípust, amely tapasztalataink szerint hiánytalan egyedszámot biztosít. A kukoricatermesztésben nálunk nézetem szerint ez évben olyan fordulatnak kell bekövetkeznie, mint két évvel ezelőtt a búzatermesztésben volt. A cukorrépa vetése megtörtént. Mezőgazdáink a múlt évihez hasonlóan 390—400 métermázsás hektárhozamokkal számolnak. Zömében az ismert és jól bevált nagyhozamú Dobroviceí C és Dobrovicei A fajtákat vetették termelőink, a déli járásokban a Bucsányi poliploidból is vetettek jelentős menynyiséget, amely bár nem éri el a Dobrovicei hektárhozamát, viszont szárazság idején biztos termést nyújt, mert ellenálló az olyankor júliusban és augusztusban fellépő cerkosporiózis ellen. Kisebb mennyiségben vetésre került a Bucsányi egycsírájú cukorrépa vetőmag is, amely nagy ökonómiai előnyöket nyújt, mivel szükségtelenné teszi az egyelést. Ezt a fajtát az olyan gazdaságokban fogjuk a közeljövőben elterjeszteni, ahol a cukorrépatermesztés komplex gépesítésére térnek át. Ebben az évben sikerült külföldi valutát szereznünk és így kiváló gyomirtószereket hozhattunk be külföldről a cukorrépa és más kultúrák védelmére. A cukorrépa művelése egyébként a kellő ütemben halad. A múltban gondot okozott a lucerna-vetőmaggal történő ellátás. Ezt behozatallal sikerült megoldanunk, többek között Magyarországról is importáltunk húsz vagon mennyiségű lucernamagot. A keveréktakarmányokba hiányzott a tavaszi bükköny, amit őszi bükköny vetésével oldottunk meg. A műtrágya-ellátás terén megoldatlan problémáink maradnak. Az elmúlt évi mennyiséghez mérten ugyan átlagosan tizenegy kilóval több jut egy hektárra, de a követelményeket nem tudjuk teljesíteni. Ez évben hektáronként átlag 150 kg műtrágya jut Szlovákia mezőgazdasági területeire, ami
