Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 20. szám
BEL- ÉS KÜLPOLITIKA Mezőgazdaságunk és a külkereskedelem Az irányítás tökéletesített rendszere és az elmúlt évek gazdaságpolitikája kedvezően hatott nemcsak a mezőgazdasági termelésre és a parasztság szociális helyzetére, de egyúttal serkentette a mezőgazdasági üzemek üzleti — kezdeményező szellemét is. Ez logikus és természetes, mert mezőgazdasági üzemeink túlnyomó része [(tehát az EFSZ-ek) olyan gazdasági alapon működik, hogy erre objektiven Is kényszerültek. Az EFSZ-ek közös és a tagok egyéni jövedelme a kitermelt és az értékesített javaktól függ. Nem csoda tehát, ha az utolsó években tanúi lehetünk olyan gazdasági jelenségnek is, amely jelentősen elősegíti az árutermelést, értékesítést és a gazdasági üzletet. Egyre jobban fejlődik az üzemek közötti legkülönfélébb együttműködés az értékesítő üzemekkel történő kooperáció, illetve integráció, a közös szövetkezeti üzemek létesítése stb. Természetes jelenség tehát az is, ha mezőgazdasági üzemeink a jobb üzleti és piaci lehetőségek végett határainkon kívülre, azaz külföldre is gondolnak. Állíthatjuk, hogy vállalkozó szellemű üzemeink régi vágya a külfölddel való kereskedés. Ez a mai gazdaság-politikai rendszerben logikus, indokolt és haladó elképzelés. Nézetem szerint az ilyen nemű üzleti tevékenység rendkívül előnyös lenne nemcsak a kereskedő üzemek, de össztársadalmi szempontból is. Ha szabaddá válnának a mezőgazdasági üzemek külfölddel való kereskedelmi kapcsolatai, ez újszerű, hatékony gazdasági ösztönzővé válna. Direktív módszerek tervezés és egyéb gazdasági eszközök segítsége nélkül, tovább növekedne a mezőgazdasági cikkek termelése. És ami a legfontosabb, hogy legnagyobb figyelmet szentelnének a legértékesebb áruk termelésének és természetesen az áru minőségének is. A közvetlen termelők külkereskedelmi tevékenysége lényegesen hozzájárulna a jelentős devízaveszteségek csökkentéséhez, amelyek a (helytelen szállítás, tárolás, és a direktív rendszerből megmaradt bürokratikus hagyományokból és a rendkívül bonyolult adminisztrációból erednek. Bonyolult értékesítési rendszerünkben a közvetlen felelősség is szétoszlik és a jelentős károk egész népgazdasá gunkat érintik. Erre számos példát lehet felemlíteni. Nem ritka eset a tonnákat kitevő hibás és elromlott tejipari áruk értéktelenedése, a törzskönyvezett nemes állatok vesztesége stb. Ha ezen hiányosságokat a termelők közvetlen külkereskedelmi tevékenysége nem is küszöbölné ki, de minden esetre lényegesen csökkentené. A felsorolt szempontokból tehát a külkereskedelem bürokrácia mentesítése jogos és indokolt követelmény. A csábító külkereskedelmi üzletnek azonban vannak egyéb, árnyékosabb oldalai is. Figyelembe kell vennünk, hogy a külkereskedelem törvényei rendkívül szigorúak és kegyetlenek. Az árucikkek legkisebb hiányossága könyörtelen reklamációt vált ki, ami sírásója lehet az előnyösnek látszó külföldi üzletnek. A nemzetközi árucsere, a szerződéskötés, az arbitrázs és a pénzügyi kérdések megoldása a Ünnepségek a felszabadulás 24. évfordulóján Hazánkban országszerte megünnepelték a fasiszta járom alól történt felszabadulás 24. évfordulóját. PRÁGÁBAN a Kultúra és Pihenés Parkjában sokezer ember jött össze, hogy megemlékezzen hazánk történetének ezen jelentős évfordulójáról. Az ünnepélyen megjelent E. Érban a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, Ján Pillér, a CSKP KB elnökségének tagja, jozef Smrkovsky, a Népi Kamara elnöke, S. Rázl, a Cseh Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Zdenek Fierlinger, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetség elnöke, valamint politikai és közéletünk számos képviselője, jelen voltak a Prágában akreditált külföldi diplomácia képviselői, élükön Sz. V. Cservonyenkoval, a Szovjetunió prágai nagykövetével. Az állami himnusz elhangzása után Miroslav Kouril, mérnök, a Szovjetbarát Szövetség prágai városi bizottságának elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd ján Pillér, a CSKP KB elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet, melyet a jelenlevők többször szakítottak félbe lelkes tapssal és a Szovjetunió viharos éltetésével. Pillér elvtárs hangsúlyozta, hogy a CSKP politikájával mindenkor helyes irányba, a reális, humánus és igazságos szocializmus felé vezette népeinket. Ez különösen 1968 januárjában jutott kifejezésre, amikor teljes mértékben lehetővé vált; hogy népünk legszélesebb rétegei résztvegyenek minden politikai tevékenységben és biztosítsák a polgári szabadságjogok érvényesülését. A januárt követő események után pártunk Központi Bizottsága újból megtalálta az egyedül lehetséges kiutat és megalapozta belpolitikai helyzetünk megszilárdításánek, valamint nemzetközi kapcsolataink rendezésének reális feltételeit. Ezért a mai napon már örömteljesen ünnepelhetjük hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadításának 24. évfordulóját a felújult kölcsönös bizalom légkörében és annak tudatában, hogy ismét biztonságban élhetünk és dolgozhatunk a szebb jövő érdekében. A beszéd elhangzása után ján Pillér átadta a Szovjetunió nagykövetének a Szovjetunió népének küldött üdvözletét, amelyet a nagykövet meleg szavak kíséretében vett át. BRATISLAVÄBAN, a Szlovák Szocia^ SZABAD Fitt DMŰVES 19S9. május 17. lista Köztársaság fővárosában a kormány rendezett ünnepi estet, amelyen megjelent Ing. Stefan Sádovsky az SZLKP KB első titkára, Dr. Peter Colotka, miniszterelnök, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Anton Tazky a SZSZK Nemzeti Frontja Központi bizottságának elnöke, valamint az SZLKP KB-ának további tagjai, az SZNT és a kormány tagjai, politikai és közéletünk tudományos és kulturális életünk, művészetünk, néphadseregünk képviselői, valamint a szovjet hadsereg küldöttei. A szívélyes hangulatú ünnepi esten I. Sz. Kuznyecov a Szovjetunió főkonzulja, valamint a konzuli képviseletek vezetői mondottak üdvözlő beszédeket. nemzetközi piac szabályai alapján történik. Ezért a nemzetközi piac és kereskedelem terén rendkívüli jelentőséggel bírnak a jól képzett és tehetséges szakembereik. Ezekből viszont sajnos egyáltalán nem bővelkedünk, sőt ellenkezőleg. Nagy hiányosságok mutatkoznak a külkereskedelmünk szervezésénél és fölépítésénél is. A mai valóság ezen a téren már nem felel meg a világpiac modern követelményeinek. Egyik lényeges és sokat kritizált hiányosság a túlszervezés, a sok előírás és szabály, egyszóval külkereskedelmünk túl van bürokratizálva. Passzív külkereskedelmi mérlegünk megkövetelte a devizák szigorú központosítását is. Ez természetesen jelentősen nehezíti a dynamikus, vállalkozó szellemű kereskedelmet. Ha valamely üzem vagy szervezet külkereskedelmi tevékenységéihez valutát kap, az már szinte csodának számíthat. Külkereskedelmünk egyik rendkívül bonyolult kérdése a hazai és a világpiaci árviszonyok. Belkereskedelmi áraink ugyanis nincsenek egyáltalán arányban a világpiacon érvényes árakkal. így rendkívül nehéz meghatározni, hogy milyen árucikkek termelése, illetve azok külföldön való értékesítése a legelőnyösebb. Ez is egyik fő oka külkereskedelmünk nehéz helyzetének. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az új irányítási rendszerre való áttérés hosszú folyamat. Ezért a külkereskedelem reformálását is ilyen nemű folyamatnak kell tekintenünk. A felsorolt bonyolult valóságok mellett is már megtörténteik az első lépések a külkereskedelem racionalizálására. 1969. január 1-től, a közismert Koospol, külkereskedelmi vállalat, amely a mezőgazdasági és az élelmezési cikkek kereskedésével foglalkozott, részvénytársasággá alakult át. így a külkereskedelemben már szervesen nászt vehetnek e társaság részvényesei Is. Sajnos, e részvénytársaságban nem érvényesül a mezőgazdasági őstermelők befolyása. Pl. a Cseh állami gazdaságok szövetsége nem lehetett ezen társaság részvényese, szűk pénzeszközei miatt. Egy részvény ugyanis 100 000 Kős. Így a részvénytársaságban való részvétel az EFSZ-ek szövetsége részére még reménytelenebb. Napjainkig tehát a mezőgazdasági cikkek kivitelére csak az élelmiszeri üzemek Ihatnak. Az elsődleges termelés részére nagy jelentőséggel bír a deviza hitel. Ezt a hitelt a Gazdasági vagy a Csehszlovák Állami Bank juttatja. Ezen hitelek törlesztése az export áruk terven felüli beadásával történik. E valutaeszközöket a mezőgazdasági üzemek főleg a modern, világszínvonalú technika bevásárlására fordítják. TÖTH ENDRE (Folytatás az 1. oldalról.) eddigi ár új ár 7,80 8,30 10,80 14,90 6.40 8,90 4.50 5,— 1,65 2,20 0,15 0,20 1.50 2,30 1.40 1,90 1,10 1,80 0,22 0.24 0,20 0,28 435,- 485.-500,— 570,— 520,— 650,— 800,— 850,— 1620,— 1800,— 1340,— 2480,— 370,— 490,— 440,— 560 — 500,— 680,— 5900,— 5050,— 5600,— 5220,— 7600,— 5090,— 7300,— 5340,— 6810,— 5750,— 9600,— 6720,— 10 000,— 7370,— 10 200,— 7250,— 11000,— 8180,— 11700,— 9000,— 3270,— 3790,— 3220,— 3680,— 6000,— 5820,— 1090,— 990,— 1450,— 1530,— 1900,— 1970,— 24,- 27,— 12,- 15,50 10,— . 10,— 16,— 18,— 54, — 39,— 22,— 20,— 22,— 25,— 42,- 41,-9,— 12.— 6,— 8,50 22,— 33,— 320,— 300,— 260,— 280,— 60,- 55,-65,— 100,— 270,— 250,— 60,— 55,— 27,— 22,— 50,— 45.— 50,— 70,— 120,— 110,— 160,— 155,— 78,— 85,— 50,— 53,— 88,— 80,— 80,— 90,— 10,— 12,— 9,— 12,— 38,— 35,— 40,— 60,— 16,— 22,— 35,— 30,— 280,— 380,— 1190,— 1210,— 355,— 355,— 35,— ‘ 63,— 55, — 85,— 160,— 155,— 130,— 110,— 105,— 127,— 160,— 170,— 80,— 110,— Szertefoszló Wilsoni illúziók Baljóslatú brit községi választások £ A Labour Party súlyos hanyatlásának okai # Wilson további népszerűtlen intézkedései © Tornyosuló nehézségek és talányos reménykedések Egy héttel azelőtt értek véget Nagy-Britanniában a községi választások. Igaz, csak részlegesek voltaik — hiszen pl. London 32 körzetében, nem folytak le az idén választások — de eredményeik sokat mondanak. Igazolják azokat a közvéleménykutatő-intézeteket, amelyek a munkáspárti (labourista) szavazók táborának alapos megfogyatkozásával számoltak. A Labour Party még a 35 esztendőn át fellegvárának tekintett nagyipari Glasgow-ban sem tudta holtbiztosra vett szavazattöbbségét megtartani és most a széles „fronton“ előretört konzervatívok állnak a város élén. Nem teljesültek a skót nacionalisták reményei sem, 23 jelöltjük közül csupán egyetlenegy győzött Glasgow-ban. Ugyanúgy, vagy még rosszabbül jártak másutt is. Amennyiben tehát a mostani községi választásokból kiindulva következtetéseket lehetne levonni, a Wilson-kormány tekintélyének valósággal katasztrofális hanyatlására, amelyről egyébként a parlamenti pótválasztások nagy része is tanúskodott — akkor bizony a Labour-Party az 1971-re esedékes parlamenti választásokon jelentéktelen párttá válnék. Persze addig még sok víz folyik le a Temzén ... Minden esetre a Labour Party csalódott szavazói jobbratolódásukkal lesújtó ítéletet mondtak ki a Wilson-kormány szociális politikája felett. Elégedetlenségük egyik legfontosabb oka a még mindig tartó munikabérbefagyasztás, az utóbbi időben különösen gyors iramú áremelkedés és a sztrájkhoz való jog korlátozásának veszélye. Az 1967 novemberében végrehajtott fontleértékelés korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a bérbefagyasztási törvények érvényesítése sem biztosított tartósabb lendületet a kivitelnek. Nagy-Britanniának nem sikerült eltűnten! a külkereskedelem és a fizetési mérleg hiányát. Ez év első negyedében havi átlagban 43 millió fontra rúgott a külkereskedelmi deficit, hova-tovább ugyananynyira, mint a leértékelés előtt. A helyzetet nehezíti, hogy veszedelmesen közeledik a font támogatására felvett nemzetközi kölcsönök első visszafizetési határideje, amelyre Nagy-Britannia kormánya valószínűleg halasztást lesz kénytelen kérni, amit viszont a Nemzetközi Pénzügyi Alap szakemberei aligha engedélyeznének szigorú pénzügyi intézkedések követelése nélkül. A múlt esztendő utolsó negyedében mutatkozó kiviteli fellendülés csak tiszavirág életű volt. A font továbbra is küszködik, és jenkins angol pénzügyminiszter az új költségvetésben a megszokott módon folytatja „egyensúlyozó“ játékát. Két és fél százalékkal felemelte a most már 45 százalékos vállalati nyereség-adót, ugyanakkor újból megdrágította a legszélesebb rétegeket érintő benzint, különleges adót vetett ki a vendéglátóiparban és az áruházakban foglalkoztatott férfialkalmazottak után, emelte a televíziós hirdetések adóját stb. Igaz, bejelentette a nyugdíjak 250 millió fontos növelését is, de végeredményben pénzügyileg alig változott a kép. A tartós infláció közepette fokozott nyugtalanságot váltott ki, hogy a kormány kemény megtorló intézkedést, pénzbírságot helyez kilátásba az úgynevezett „vadsztrájkok“, tehát ez egyes ágazati szakszervezetek hivatalos csúcsszervei által nem jóváhagyott munkabeszüntetések ellen. Ám ennek a törvényjavaslatnak, amely értihetőleg nagy örömet okozott a konzervatívok soraiban, még a labourista kormányon belül is van ellenzéke, így maga Callaghan, a belügyminiszter, aki nyilván Wilson kormányfői posztjára vágyik. Természetesen a legnagyobb ellenállás a szakszervezetek részéről mutatkozik, amelyek — mint ismeretes — Labour Party törzsét alkotják. A brit miniszterelnök tehát a font újból és újból megrendített pozíciója védelmében a nagybankok és szakszervezetek malomkövei közt őrlődik... Nem vitás, hogy a „vadsztrájkok“, ahogy azt a balközép irányzatot képviselő New Statesman c. folyóirat vezércikkben megállapítja, gyengítenék a fontot, nehezítenék az exportot, lassítanák a termelés növekedését, és emelnék a munkanélküliséget. De az is vitathatatlan, hogy az angol gazdasági élet szanálását csak az ipar strukturális feljavításával és a még mindig rendkívül magas fegyverkezési kiadások lényeges csökkentésével lehet elérni. Márpedig e téren édeskevés történt. Másrészt a legkevésbé sem a konzervatívok illetékesek a bírálatra. Hiszen 800 millió font államadósságot és nyomasztó deficitet hagytak örökül Wilson kormányának. A „vadsztrájkok“ meggátlását célzó törvényjavaslat körül kitört viharnak még nincs vége. Lehetséges, hogy a taktikus Wilson kompromisszunos megoldáshoz folyamodik, hogy elejét vegye súlyosabb bonyodalmaknak és ne húzzon Ujjat a szakszervezetekkel. Bonyolítja Anglia problémáit az egész nyugati helyzet is. De Gaulle tábornok visszalépésével ugyanis újból felszínre vetődött a már régóta lappangó valutaválság, amely a frank mellett nem kis mértékben érinti a fontot is. Nagy-Britannia kormányának komoly gondot okoz, milyen lesz az elnökválasztás után Franciaország politikai vonalvezetése, milyen magatartást tanúsít Bonn, felértékelik-e — és ha igen, milyen mértékben — a nyugat-német márkát és mennyiben sikerül összhangba hozni a tíz legfejlettebb nyugati ország pénzügyi és gazdasági politikáját. Nem utolsó sorban foglalkoztatja persze Wilsont az a kérdés, megnyílik-e viszonylag rövid időn belül az út Nagy-Britannia felvételéhez az Európai Gazdasági Közösségbe, amit De Gaulle oly szívósan ellenzett. E gát áttörését Wilson kétségtelenül politikája komoly sikereiként értékelné. Ámbár továbbra is kérdéses, megteremné a „közöspiac“ Nagy-Britanniának a várt gyümölcsöket e korántsem szilárd talajon, amelyen egyébként mindjobban kidomborodik Nyugat-Németország domináns szerepe. Szírt Élelmiszerek: A termék egység magyar gulyás, konzerv. 400 g spanyolmadár 400 g lecsó morva kolbásszal 400 g pacalleves fagyasztott 450 g kétszersült 250 g sósrudacska 25 g melta 500 g rozskávé 500 g karó cigória 250 g fecske cigaretta db Diamant albán cigaretta db Gépipar: villanymotor 2APJ 80-4 s 0,25 kW db „ 2APJC 80-4 037 kW db „ AF 322-4 1—50 kW db szivattyú VN/L/I1-K-FE db vízmű Mini-1 db szivattyú Feha ZPE 5 m db Standard II-5 m db Efekt 5 m db Standard I. — 5 m db motorkerékpár CZ 125-453/05 db „ 125-473 sport db „ 175-450/05 db „ 175-470 sport db „ Trial 125-473-04.01 db „ Trial 250-475/04.01 db „ Jawa 250-599/04 db „ jawa 250-596/00 db „ Jawa 350-360/00 db „ jawa 360-03 db „ jawa 50-20 Standart bd „ Jawa 50-21 norm, db Skuter Tátrán 125/03 db TAZ 120 mosógép db 334 mosógép csavaróval db Combi R 130 mosógép csavaróval db Textil és cipő: Mabei ruhaanyag gyapot 90 cm m Barhet Arktic 70 cm m ruhaanyag Viskoza Sonina 80 cm m ruhaanyag Mirábel, gyapot 90 cm m inganyag Aragonta m frotír törülköző Miss 50/100 cm db frotír törülköző Zane 50/100 cm db szint, szövet, Misa 90 cm m lentörülköző 50/100 db lentörülköző 56/56 db lenabrosz 127/127 cm db kézi kötőfonal, Sport 100 % gyapjú kg kézi kötőfonal, Crylan 100 °/o szint, kg ruhaanyag, Mája, kevert 140 cm m ruhaanyag gyap. kevert 150 cm m Télikabátszövet gyap. kevert 150 cm m női harisnyanadrág Halka db gyapot függönyanyag periin m gyapot függönyanyag bobinet m műszál függönyanyag ni2 férfiing polieszt. Aragonta db férfiing polieszt. Colorádo db férfipizsama Star db lepedő 140/230 cm db női pulóver Danica rövid ujj db melegítőruha (tepláky) garn. férfiúszónadrág gyapot db trikó ujj nélkül db selyem kombiné db női hálóing Lukaska db női harisnya Dobra pár női harisnya kreppolyamid Mirka db férfi hubertus db férfi ruha egysoros, gyapjú db férfi nadrág, teszil 45/55 db férfi munkacipő bőr, gumitalp pár férfi munkacipő, bőrtalp pár női bőrcipő pár női cipő téli ragasztott talppal pár férfi félcipő Pár férfi félcipő félig kézimunka pár férfi szandál pár
