Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-10 / 19. szám
.HASZNOS TUDNIVALÓK. Változások a munkatörvénykönyv megszövegezésében ni, mégpedig közvetlenül a munkahelyen vagy a munkahely közvetlen közelében. E kötelesség a szervezetek vezetőit terheli majd. A módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződésben további fizetett munkaszüneteket kössenek ki azokon a munkahelyeken, ahol ez tekintettel a nehéz munkára, valamint a szükséges gyors munkaütemre feltétlenül szükségesnek mutatkozik. Q A szabadság tartama Sóik félreértésre adtak okot a szabadságra vonatkozó rendelkezések. A szabadság tartamára a korábbi munkaviszonyok is kihatottak, mégpedig aszerint, hogy előnybe helyezett munkaváltoztatásról volt-e sző. A Munkatörvénykönyvnek idevonatkozó rendelkezései értelmében a dolgozók olyan szabadságra vonatkozó igényét ismerték el, amely 1965. december 12-í állapot szerint megilleti őket. E rendelkezést olyan értelemben módosítják, hogy a szabadság céljaira a dolgozó Í8. életéve után vállalt valamennyi munkaviszony tartamát beszámítják. A szabadság idejét nem csökkentik, amennyiben a dolgozó távolmaradását a munkából igazolja. A múltban pl. azt az anyát, aki a szülési szabadság kimerítése í^tán újra munkát vállalt, rövidebb rendes szabadság illette meg, ha az igazolt távolmaradás meghaladta a 100 napot. Hasonló volt a helyzet az olyan dolgozó esetében, aki a katonai szolgálat kitöltése után újra munkába állott. A törvény módosítására vonatkozó javaslat a Munkatörvényikönyv további rendelkezéseit is érinti. Számos módosítási javaslat, több változatot tartalmaz. A végleges módosításra tehát még várni kell. A katonák gyermekei számára elismert nevelési pótlékok csökkentésének rendezése a gyermek saját jövedelme esetében A családi pótlékok új rendezésével összhangban legújabban rendezték a fegyveres alakulatokban szolgálatot teljesítő polgárok ellátatlan gyermekei nevelési pótlékának csökkentésére megállapított jövedelem felső határát. Az 1968. december 31-ig érvényben levő rendelkezés szerint a nevelési pótlékot azzal az összeggel csökkentették, amennyivel a gyermek jövedelme meghaladta a havi 200 koronát. A jövedelemnek ezt a felsó határát a gyermek javára 500 koronára emelték. -r-VADKÁROK A szerkesztőségbe érkező érdeklődések alapján állíthatjuk, hogy a gyakorlatban még mindig elég hiányosan ismerik azokat a rendeleteket, amelyek a vadászat során és vadkárok által ikeletkeznek. Ugyanígy kevéssé ismerik az ilyen jellegű károk jóvátételének módozatait. Ezért legalább röviden ismertetjük azokat a legfőbb elveket, amelyek e kérdések jogi rendezését biztosítják. A vadászat során és a vadon élő állatok által okozott károkat a Tt 23/1962 számú törvény 32—37 paragrafusai rendezik. E törvény meghatározásai szerint a 13. paragrafus első bekezdése kimondja, hogy a vadászatra jogosult (tehát a vadásztársaság, illetve egy állami szervezet — például az Állami Erdőgazdaság — gyakorolhatja a vadászat jogát saját költségére) köteles megtéríteni mindazokat a károkat, amelyek a vadászat során keletkeztek, Illetve amelyeket e területen élő állatok okoztak a le nem aratott kultúrnövényzetben, a szőlőben vagy az erdei növényzetben. E meghatározással kapcsolatban külön ki kell hangsúlyozni, hogy a vadon élő állatok által okozott károk megtérítése csupán a haszonállatok által okozott károkra vonatkozik (ezek közé tartoznak a vaddisznók is), tehát kártérítést nem lehet követelni a vadon élő kártékony állatoik okozta károkért (például a róka, farkas, hőd, borz, stb.). Pontos felsorolását annak, mely állatok tartoznak a haszonállatok, illetve kártékony állatok közé a vadászatról szóló Tt 23/1962 számú törvény 19. paragrafusa határozza meg. A vadászterület használója azonban nem mindig téríti meg a vadon élő haszonállatok által okozott károkat. Ezzel kapcsolatban a törvény kimondja, hogy nem térítik meg például a gondozatlan szőlőtőkén okozott károkat (amelyeket az állatok a takaratlan, vagy másképp nem védett szőlőtőkén okoznak), továbbá a bekerltetlen gyümölcsösökben és zöldségeskertekben, virágos kerteikben, a szabadon növő fákon, illetve az értékes növények termesztésére szolgáló elkerítetlen területein okoznak. Ugyancsak nem adnak kártérítést az agrotechnikai határidőig be nem takarított, illetve a vadászterületen tárolt növények után sem (silógödrök, vermek), ha nem tettek olyan intézkedést, amelyekkel az így tárolt növényekben okozott (károkat meggátolhatták volna. A törvény továbbá az összes érdekelt szervezet együttműködésének szükségességét is kihangsúlyozza annak érdekében, hogy a vadkárokat megelőzhessék. A vadászterületek használói (EFSZ, állami gazdaság) minden szükséges intézkedést köteles megtenni a vadkárok meggátlására (például különböző riasztó berendezéseket ikell felállítani, a területet, amennyiben lehetséges be kell keríteni, a védett növényeket óvószerekkel kell bekenni). Ezeknek az Intézkedéseknek azonban nem szabad a vadon élő állatokban kárt okozniuk. (Tehát nem szabad a terület bekerítésére szögesdrótot Imsznální.) Ha a mezőgazdasági terület tulajdonosa a kellő óvintézkedéseket nem teszi meg, úgy (kártérítési követelését ennek megfelelően csökkentik. Ugyancsak kellő óvintézkedések megtételére köteles a vadászterület használója is. Intézkedéseinek azonban nem szabad a mezőgazdasági földterület megművelését akadályoznia. Ha mégis károk keletkeznének, a törvény meghatározásai szerint a károsultnak elsősorban a vadászterület használójával történő megegyezés alapján kell a kártérítési igényt érvényesítenie. Ha ilyen megegyezés nem jön létre, a kártérítés kérdésében nem döntenek a gazdasági döntőbíróságok. A törvény az ilyen esetekre külön ügyintézést ír elő. Az ilyen jellegű károk megtérítéséneik pereiben döntőbizottságok (három tagú) határoznak, amelynek tagjait a járási nemzeti bizottság nevezi ki és függeszti fel. A károsult köteles a döntőbizottság elnökének bejelenteni az elszenvedett kárt és az igényelt kártérítési összeget — ha mezőgazdasági kultúrában keletkezett kár, úgy 14 napon belül, az erdei növényzet károsodása esetén 30 napon belül a kár keletkezésének napjától számítva, — s ugyanakkor feltünteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a vadkár megelőzése érdekében tett. A károsult kártérítési Igénye megszűnik, ha az előbb említett határidőn belül nem jelenti,be az elszenvedett kárt. A döntőbizottság elnöke a károsultat és a vadászterület használóját felszólítja arra, hogy a kár megtérítése tárgyában egyezzenek meg. Ha egyességet nem sikerül elérnie, úgy a bizottsájg dönt a kártérítési összeg nagyságában — helyszíni szemle megejtése után. A döntés tartalmazza a kártérítési összeget és azt az időpontot, ameddig ki kell egyenlíteni. A döntőbizottság határozata, illetve e bizottság előtt kötött egyezség bírőságilag végrehajtható. Ha a felek egyike e bizottság elnökének a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül bejelenti, hogy a döntéssel nem ért egyet, úgy a hozott döntés érvényét veszti. A bizottság elnöke köteles a feleket értesíteni arról, hogy a döntés érvénytelen lett. Az esetben, ha a károsult e bejelentés kézbesítésétől számított 30 napon belül nem érvényesíti kártérítési jogát a bíróságnál, úgy elveszti a kártérítés kiegyenlítésére tartott igényét. —n— Mindnyájunk szívügye az egészség A múlt év végéig az érvényes jogi előírások szerint az alkalmazotti viszonyban levő dolgozók, valamint a gazdálkodás magasabb színvonalán álló szövetkezetek dolgozói a III. kategóriában havonta legföljebb 1600 korona, a II. kategória dolgozói 1800 korona és az I. kategórióba sorolt dolgozók havonta 2200 korona nyugdijat kaphatlak. Ezek az összegek a nyugdíj-korhatár elérése után ledolgozott időt beszámítva elérhető legmagasabb nyugdíjnak számítottak, tehát az átlagos fizetés (munkajutalom) 4 %-ával emelve a nyugdíjkorhatár elérése utáni minden egyes ledolgozott évre, illetve 1 %-kal emelve a további foglalkoztatottság minden három hónapja után. Az idei év elejétől érvényben levő új nyugdíjrendezés szerint e nyugdíjösszegek felső határát 2500 koronára emelték, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazottak melyik kategóriájába sorolt a nyugdíjigénylő által betöltött állás. Ennek alapján újból rendezik az 1969. január 1. előtt megítélt nyugdíjakat, ha az aggkori nyugdíj eredeti megszabásakor a további alkalmazásból (munkatevékenységből) eredő igényt az említett legmagasabb nyugdíjösszegek által szabott halár miatt csökkenteni, korlátozni kellett. Az özvegyi nyugdíjak csökkentésének rendezése Még a tavalyi év végéig érvényben volt az a rendelet, amely szerint az özvegyi nyugdijakat a saját keresettel rendelkező özvegynek férjük halála után egy esztendővel annak az öszszegnek felével csökkentették, amelylyel az özvegyi nyugdíj és keresetük összege meghaladta az 1400 koronát, ha egy kiskorú gyerekről gondoskodott, illetve az 1800 koronát, ha két gyermeket nevelt. Ha az özvegy egy gyermekről gondoskodott, úgy a csökkentés után is özvegyi nyugdíjának legalább a fele kellett hogy megmaradjon. A három gyermeket nevelő özvegy özvegyi nyugdíját sohasem csökkentették. Az új rendelkezések szerint az özvegyi nyugdíjakat a saját keresettel párhuzamosan nem csökkentik, ha az alkalmazásban álló özvegy akárcsak egy gyermekről gondoskodik is. Ha viszont gyermektelen, úgy özvegyi nyugdiját annak az összegnek felével csökkentik, egy évvel férje halála után, amellyel keresetének és özvegyi nyugdíjának együttes összege meghaladja a havi 1500 koronát. Az új nyugdíjrendezés tehát elsősorban azoknak a keresettel rendelkező özvegyeknek jelent előnyt, akik egy vagy több kiskorú gyermekről gondoskodnak, mivel özvegyi nyugdíjukat még akkor sem csökkentik, ha bármilyen magas is a keresetük. Azonban a gyermektelen, illetve a kiskorú gyermekekről nem gondoskodó özvegyek számára is előnyösebb az előzőnél ez az új rendelkezés, mert a csökkentés alá nem eső összkereset határát így is 300 koronával emelték. 1969. május 10. 0 Az élet- és munkafeltételek fontossága 0 Mi hátráltatja a vidéki egészségügyi szolgáltatások kibontakozását 0 Kórházak vagy orvosi rendelőintézetek a mezőgazdasági vállalatok dolgozói számára 0 A mezőgazdasági foglalkozásból eredő betegségek elleni védelem 0 A Szlovák Szocialista Köztársaság egészségügyi miniszterének, MUDr. V. Zvara docensnek, az orvostudományok doktorának néhány kérdést tettünk fel: 0 Hogyan nyilvánul meg az egészségügy új szervezése a föderatív államrendezésből kifolyólag? — Az egészségügy szlovákiai akcióprogramja megköveteli a lakosság egészségvédelme színvonalának további emelését. A szocialista egészségvédelem nívóját azonban nem határozza meg csupán maga az egészségügyi reszort, hanem a tágabb értelemben vett társadalmi és gazdasági körülmények. Jóllehet az egészségügy új, föderatív szervezése Szlovákiában új távlatokat biztosít számunkra problémáink gondosabb megoldását illetően, mégis számos feladat vár ránk az egészségügyi létesítmények (hálózatának bővítése, a korszerű technika meghonosítása, az egészségügyi dolgozók szakképesítése terén. A kerületi nemzeti bizottságok feloszlatása is tetézte a ránk háruló kötelezettségeket. 0 Miért vannak hátrányban egészségügyi gondoskodás tekintetében a vidéki, tehát mezőgazdasági dolgozók a városi és nagyvállalati alkalmazottakhoz \ viszonyítva? — A lakosság és vele együtt a mezőgazdasági dolgozók ambuláns egészségügyi ellátásáról elvben a kerületi orvosi rendelőintézetek és poliklinikák alkalmazottjai gondoskodnak. Távolesű és nehezen megközelíthető körzetekben ún. orvosi mentőállomásokat létesítettünk, de a vidéki lakosságnak nyújtott egészségügyi szolgáltatások eddig mégsem érték el a városiak színvonalát. Az elmaradás okát mindenekelőtt egyes községek, települések, tanyák szétszórtságában, a közlekedés és öszszeköttetés nehézségeiben kell keresnünk főleg a ihegyi és hegyalji körzetekben, ahol bajos lenne poliiklinikákhoz hasonló, nagyobb számú szakavatott személyzetű egészségügyi központokat létesíteni. Városok és iparközpontok nagyüzemeiben könnyebben létesítenek ilyen berendezéseket. Jelenleg vidéki orvosi rendelőintézeteink hálózatát bővítjük. Emellett számolunk a gazdaságilag erős mezőgazdasági üzemek segítségével. 0 Miért panaszkodnak annyian az ún. körzeti munkarendszerre? — A poliklinikai és az ún. orvosi körzeti munkarendszer főleg a városokban vélt be. A panaszok javarészét nem minősíthetjük általános jellegűnek, nem írhatjuk őket sem a munkarendszer, sem pedig a körzetesítés rovására. Mindazonáltal többek között a szabad orvosválasztás lehetőségét is bővíteni szándékszunk. Indokoltabbak azok a panaszok, amelyek arra utalnak, hogy a körzeteken kívül lakó egészségügyi dolgozók nem ismerik eléggé a körzet pácienseinek munkabeosztását, lakás- és életkörülményeit. A mezőgazdasági dolgozók viszont gyakran kivonják magukat a tetanusz ellent kötelező védőoltások alól, elhanyagolják a szarvasmarhaápolásnál előírt munkavédelmi és biztonsági rendelkezéseket. Ugyancsak kifogásolható a dolgozók nem kielégítő étkezése a mezőgazdasági csúcsmunkálatok idején. 0 Európai viszonylatban mi hiányolható egészségügyünkben? — Tény, hogy egészségügyi dolgozóink a helyzet ma-, gaslatán állnak. Hiszen kellő megelőző intézkedések foganatosításával rohamosan csökkentettük egyes ragályos megbetegedések előfordulását. Fogyatékosságot látunk azonban néhány berendezésünk elavult felszerelésén és egészségügyi dolgozóink nem kielégítő díjazásán. 0 Nézetem szerint többet beszélnek nálunk a megelőző intézkedésekről, mint amennyit megvalósítunk. Itt van például az állatgondozók legfontosabb betegségmegelőző kelléke, a kifogástalan minőségű ivóvíz gyakori hiánya. — Szlovákia ivóvízellátása valóban sok gondot okoz. 1967-ben a lakosságnak csupán 36,4 százaléka élvezhetett vízvezeték szolgáltatta ivóvizet, oroszlánrésze azonban nyilvános és magán kutaknak járványos betegségterjesztő vizére szorult. Ugyanúgy ismerjük az állatápolók foglalkozásából eredő betegségek keletkezését, terjedését és megelőzhetőségét, de a mezőgazdasági üzemek és dolgozók tevőleges részvétele nélkül telhetetlenek vagyunk a már említett merevgörcs, a gombás bőrés féregbetegségek, a tuberkulózis és a tularémia ellen vívott küzdelmünkben. 0 Milyenek a kilátások újabb egészségügyi berendezések létesítésére? — Jóllehet az elmúlt években szép számban gyarapodtak egészségügyi intézményeink, egyre újabb kórházakat, poliklinikákat és orvosi rendelőintézeteket építünk többek között Malackán, Dolny Rubinban, Breznón, Terebesen és Banská Bystricában, valamint Galántán, Érsekújváron stb. Az épülőfélben lévő létesítmények összesen 6000 fekhelyet biztosítanak betegeink számára. A tájékoztatásért köszönetét mondott: E. WETZLEROVÁ Az aggkori nyudgíj összegének rendezése tehát előnybe helyezte a munkáltatót. E rendelkezés törvénybe iktatását ' az Indokolta, hogy a törvény kiadásának idején félő volt, a munkaerőihullámzás nem hat^e majd kedvezőtlenül a népgazdaság feladatainak elvégzésére. Az aggályok alaptalannak bizonyultak, tehát jelenleg az említett veszély nern fenyeget. A módosítás ezért lehetővé teszi, hogy a dolgozó bármilyen okból vagy az ok feltüntése nélkül 3 hónapos felmondási idővel megszüntethesse munkaviszonyát. # A munkavélemények kidolgozásának új szabályozása A jelenlegi szabályozás értelmében a munkáltató csak annak az új munkáltatónak köteles a dolgozó munkájára vonatkozó véleményt kiadni, amellyel a dolgozó munkaviszonyba akar lépni vagy már munkaviszonyba lépett. Annak érdekében, hogy megakadályozzák az ilyen vélemények kiadását a dolgozó tudta nélkül, a módosítás lelhetővé teszi majd, hogy a dolgozó a munkaviszony megszűnése után kérhesse az ilyen vélemény kiadását. A szervezet a dolgozó kérelmére továbbá köteles tesz írásban igazolni a szóbelileg kötött munkaszerződés tartalmát és módosítását. E jog nemcsak az új dolgozót illeti majd meg, hanem azt is, aki már dolgozik a szervezetben. 9 Meleg étel biztosítása A dolgozókról történő gondoskodás bővítését jelenti az a rendelkezés, amelynek értelmében a szervezet valamennyi műszakban kötetes lesz meleg ételt és megfelelő italt biztosíta-Hazánk központi törvényihozó szervei a Munkatörvényikönyvet módosító i$s kiegészítő törvénytervezet elveit Vitatják. Nem titok ugyanis, hogy egyes rendelkezései már nem felelnek meg a népgazdaság-irányítás feltételeinek és ezért jogos bírálat tárgyát képezik. A Szakszervezetek Központi Tanácsának indítványára a Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma javaslatot dolgozott ki a Munkatörvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítására. A javaslatot azután vitára bocsátotta. 'A legjelentősebb módosítások az ágazati szervezetek munkaviszonyra vonatkozó jogkörének bővítését érintik. A módosítási javaslat értelmében fi Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága a szervezet vezetőségével együtt döntene a dolgozók számának megállapításáról, összetételéről és széthelyezéséről. A szervezet bizonyos határidőkön belül köteles tesz az üzemi bizottsággal közölni az új munkaviszonyokra vonatkozó magállapodásokat, hogy az üzemi bizottság ellenőrizhesse az új dolgozók felvételét, munkába állítását és munkabérét. A kollektív szerződéshez kötött funkciókba a szervezet csak az üzemi bizottság beleegyezésével vehet fel dolgozókat. ^ Indok nélküli felmondás Gyakran éri bírálat a Munkatörvénykönyvnek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit. A jelenlegi szabályozás értelmében, amennyiben a dolgozó olyan ok miatt adott felmondást, amelyet a Munkatörvénykönyv nem tartalmazott az 1—3 (hónapig tartó felmondási idő további 6 hónappal hosszabbítható, amennyiben a szervezettel nem állapodott meg másképpen. A rendelkezés Kinek és mikor van igénye szakszervezeti segélyre ? nak alapját a beiratásí díjaik és a havi tagdíjak alkotják. További bevételei vanniak a szakszervezetnek kulturális és sportrendezvényekből, valamint a tulajdonában tevő ingatlanokból. A szakszervezet pénzével 6 jóváhagyott költségvetés alapján a választott szervek rendelkeznek. Az alapszervezetek esetében az üzemi bizottságok. Ezek a szakszervezeti pénzekkel a Szakszervezetek Központi 'Tanácsa által kiadott irányelvek alapján diszponálnak. Pénzsegélyt bizonyos magasságig az ÜB, ezen felül a taggyűlés hagyhat jóvá. A kéretem elbírálásánál tekintetbe kell venni azokat az okokat, amelyek miatt a szakszervezeti tag anyagi nehézségek közé került. A körülmények mérte gelése úián az ÜB vagy a taggyűlés megszavazhatja a segélyt. A pánzse gély azonban mindig csak egyszeri. Meg kell jegyezni, hogy szakszerve zeti segély nyújtására törvényes rendelkezés nem vonatkozik. Igen rossz anyagi helyzetben élek. Feleségem nincs állásban, én pedig betegállományban vagyok, s így csak a táppénzből élünk. Mint szakszervezeti tagnak igényem van-e valamilyen segélyre? A szakszervezet bevételi forrásai ■ FIGYELEM! Azonnali belépéssel felveszünk gyorsjáratú személygépkocsihoz szokott, gyakori vidéki utazást kedvelő gép kocslvezetőt. Jelentkezni tehet a Szabad Földműves szerkesztőségé ben, Bratislava, Suvorovova 16. (Lakást biztosítani nem 10 SZABAD FÖLDMŰVES
