Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-10 / 19. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK Az angliai Cornwall megye egyik kis községének — Rochenak határában gazdálkodik Austin Barnett, akit a környék legjobb farmerei között emlegetnek. Kétszáz acre föld (1 acre = kb. 0,3 ha), minden egyes tábláját másfél méter magas kőkerítés határolja; így hát a farm mellett elhaladó utas jóformán semmit sem lát Austin Barnett gazdaságából. Így van ez errefelé Dél-Angliában, ahol több mint 200 esztendővel ezelőtt tértek át a szakaszos legeltetésre, s a szakaszhatárokat kőkerítéssel zárták le. Azóta a legelők egy részét feltörték, s az egyik tábláról kaput nyitottak a másikra, de a farmok zárt táblaparcella rendszerű gazdálkodása mindmáig megmaradt. Kísérőmmel a reggeli órákban érkeztünk Austin Barnett gazdaságába. A 47 éves farmert éppen számvetés közben találtuk. A süldőállomány heti súlygyarapodását összegezte. Nem íróasztal mellett, hanem kínt a süldőszálláson, ahol a sertésőlból a kifutóba vezető ajtó előtt ötletesen szerkesztett, rácsos automatamérleg állott. Ez a mérleg nemcsak mérte, hanem föl is jegyezte a süldők súlyát. A farmánykeverőből az etetővályú külső peremén mozgó végtelen csiga szállítja és préseli át a vályú oldalsó résein a pépet. Az állatok nem üthetik el egymást a vályútól, mert minden süldőnek külön állása van, amelyet rácsok határolnak. A farmer az etetőteret nyolc—tíz állással többre osztotta be, mint amennyi a süldőállomány. így szabad etetőállás is marad, s nem történik meg, hogy egyik vagy másik mohó állat a már elfoglalt állásra akar befurakodni. Angliában a fehér hússertésnek van a legnagyobb keiete, és természetesen Austin Barnett is ezzel a sertásfajtával foglalkozik. Az értékesítésnél azonban nincs minden rendjén — túlságosan nagy a kínálat, s a 120—130 kilós hízókra már alig-alig leltet piacot találni. Austin Barnett úgy segített magán, hogy a környékbeli hentesekkel szerződött a süldőre. A 78 süldő — amelyből 70 háromhónapos korára meghaladta a 40 kilót — öthónapos korban 65—80 kilóval kerül levágásra. Az angol farmereknek — ha nem akarnak ráfizetni a gazdálkodásra — igazodniuk kell a piac gyorsan váltó-Látogatás egy angol farmon mer 78 süldőt nem egészen tíz perc alatt mért meg egyedül, s amikor végzett, leszakította az automata mérlegből kiálló papírszalagot, és csak annyit mondott elégedetten, hogy rendben van. A heti mérlegelés Austin Barnett farmján ugyanúgy hozzátartozik a gazdálkodáshoz, akárcsak a reggeli vagy az esti etetés. A háromhónapos süldők naponta kétszer kapnak sovány tej és lóhereliszt keverékéből készített pépes takarmányt, amelyet a gazda premixekke! egészít ki. Napközben, ha jó az idő, a reggeli kilenc órai etetéstől este öt óráig, vagyis az esti etetésig legelőn vannak az állatok. Ötletes megoldással épült a 78 süldő szállása is. Az etetőtér padozata bordázott és lécekből készült. Az etetőtérrel szemben, a szállás másik oldalán mintegy két méter széles pihe nőhelv van, amelyet fűrészporral terített be a farmer. Az alomként használt s a Vizelettől átnedvesedett fűrészport a trágyával együtt, hetenként egyszer, a sűrű fogú gereblyéhez hasonló húzószerszámmal takarítják le az istálló közepén végighúzódó csatornába A csatorna tetejét erre az alkalomra felnyitják és a trágvát vízzel mosatják a sertésszállás végében levő gvűitőkannftba. Egy falka sertés alól a trágyázás és az almozás mindössze húsz pereg tart. Az etetés még ennél Is kevesebb időt vesz igénybe. A dob alakú takarzó követelményeihez. Most a 65—80 kg súlyú süldőkre van kereslet, de lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, már a 20—25 kilós választási malacokat igényli a piac. A farmer készségesen vezetett végig gazdaságán, amely két évvel ezelőtt még tejtermelő farmnak számított. Időközben nagyot esett a tej átvételi ára (1965-ben például kétszer szállították le a tej árát), s egy gallon — körülbelül 4,5 liter tejért —, 3,8 százalékú zsírtartalom mellett két shilling hat pennyt fizetnek a termelőknek, Austin Barnett számítása szerint ugyanennyi tej termelési költsége legalább három shillingbe kerül. A farmerek egy része a tef-dömping beköszöntése idején gyorsan túladott a teheneken. Ezt csinálta Austin Bárnett is, és áttért a növendékbika- és az üszőhizlalásra. A Devonl szarvasmarbafajta növendék korában kitünően értékesíti a takarmányt. Ezt a fajtát állította be hizlalásra ő is, akitől látogatásom előtt néhány nappal tíz hízott növendékbtkát 1480 fonléi’t vásároltak meg a londoni kereskedők. A legelőn, — amely a 200 acre területből mintegy 65 acret foglal el — az egvik traktoros éppen mfltrágyázott. Ez a műtrágyázás azonban sok tekintetben különbözik a hazai leeelötrágyázásl módszerektől. A traktor után úgynevezett előhasítóva! öt-hat cm mély és egy-másfél cm széles réseket vágtak, s a műtrágyavetőgép csoroszlyát abha szórták bele a tápanyagot. A csoroszlya mögött kétrészes kis billentőhenger haladt, amely lezárta a réseket. Megkérdeztem a farmert, mi az előnye ennek a műtrágyázásnak, s miért nem a felületre szórják a tápanyagot. A válaszból kiderült, hogy Dél-Angliá ban — ahol majdnem háromszor annyi az évi csapadék, mint hazánkban —, a talajba juttatott műtrágya húsz százalékkal jobban értékesül, és a legeltetést a műtrágyázás befejezése után nyomban folytathatják. Mindezt a felületi műtrágyázás nem biztosítja. A gyári takarmányok ára évről évre emelkedik, és ezeket a dél-angliai farmerek egy része Inkább a természetes takarmányok kiegészítésére —, a legelöfű, a lucerna, a borsóliszt, no meg a soványtej további feljavítására, ízesítésére használja. Danes József I KEVESEBB KOKCÍDIÖZIS ÖREG ALMON? A texasi tojő-téteményvizsgálaton (Texas Random Sample Test) azt tapasztalták, IhOigy ha nyolc hetes korban a növendék jércék almát újra cserélték, a kokcidózisveszteség a későbbi időben nagyobb volt, mint ha a csirke-korúell almot meghagyták. Dr. J. H. Quisenberry, a texasi egyetem kutatója ezt azzal magyarázza, hogy a növendékek tekintélyes mennyiségű almot esznek meg, és az öreg alom kokcídiosztátot (kokcídium elleni gyógyszert f tartalmaz, s a betegség kifejlődését gátolja; A kokcídiosztát a csirkék trágyájával kerül az alomba. A friss alomban kokcídosztát természetesen nem lehet. A szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében A közelmúltban Ötátrafüreden a járási mezőgazdasági társulások és a járási termelési Igazgatóságok fözootechnikusai az lnszemlnáclOs üzemek vezetői, valamint Szlovákia legjobb mezőgazdasági üzemeinek zootechntkusai kétnapos értekezleten vettek részt. Az értekezlet küldetése az volt, hogy a legilletékesebbek' vitassák meg a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet szakemberei által kidolgozott és előterjesztett javaslatot a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését illetően. A szarvasmarhatenyésztés további fejlesztésének koncepcióját a profeszszor ]án Plesník által irányított tudományos dolgozók csoportja állította össze. Az előterjesztett koncepció lényegében az SZNT által 1962-ben jóváhagyott távlati tervek alapján és természetesen a legúlabb tudományos Ismeretek felhasználásával a mezőgazdasági üzemek javaslatainak, megjegyzéseinek figyelembevételével született meg. Az előkészítő bizottság összesen 119 mezőgazdasági üzem és Intézmény illetékes dolgozóinak véleményét vette figyelembe a koncepció kidolgozásakor. A kétnapos értekezleten, amelyen részt vett dr. Knloman Roda miniszter, a Mezőgazdasági ér. Élelmezési Bizottság elnöke, ing. Ján Janovic, a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi minisztere is, megvitatták a szarvasmarhatenyésztés Időszerű problémáit, a tenyészmunka fontosságát és fejlesztésének további lehetőségeit. Az előterjesztett koncepcióval kapcsolatban a mezőgazdasági üzemek képviselői őszintén és részletesen kifejtették véleményüket és helyesnek találták a szarvasmarhatenyésztés további fejlesztésének célkitűzéseit. Csupán két kérdésben nem alakult ki egyöntetű vélemény. Éspedig, az idegen szarvasmarha-fajták behozatalának mennyiségét, valamint az egyénileg gazdálkodó földművesek szarvasmarha-állományának tenyészellenőrzését Illetőleg. Az elhangzott megjegyzéseket, javaslatokat egy szakbizottság értékeli ki Nyitrán, amely majd véglegesíti Szlovákia szarvasmarhatenyésztése további fejlesztésének koncepcióját. Az előterjesztett és megvitatott koncepció tartalmát röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: A A legfontosabb feladat szarvasmarha-tenyésztésünk további céltudatos fejlesztése. Növények az érckutatás szolgálatában Az állatok szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodása, valamint azok ismeretének felhasználása a tudományos kísérleteknél ma már köztudomású dolog. Vegyük például a radar feltalálásénak eszméjét, mely a sötétben is tájékozódó denevértől származik. Ellenben a bagolylepkék denevárhangot érzékelő szervének megismerése eddig még nem sikerült, de várható, hogy ennek ismerete a radarhoz hasonló alkotmány feltalálása hoz vezethet. Több ilyen példát felvethetnénk, de térjünk a tárgyra. A növények igen sok esetben elárulják az ásványok jelenlétét. Ugyanis a sok ezer különféle növény közül mindegyik más és más tulajdonságú, és vegyi összetételük is eltérő. Ezzel magyarázható, miért fejlődnek egyes növények legjobban ott, ahol a talaj a nekik legmegfelelőbb ásványokat tartalmazza. Ezt a körülményt kihasználhatjuk bizonyos érclelőhelyek felkutatásánál is. Így például a cink jelenlétét a talajban a mezei árvácska, a kéküstökű csormolya, e csillaghúr, a tyúkhúr és az ibolya jelzi. A kálium jelenlétére szintén egész sor növény alapján — csomós ebír, rozsnok, nadragulya, hölgymái — lehet következtetni. A talaj bő kálium tartalmára vall, egyébként egyes lombos fék, például a tölgy, a kőrisfa, a szilfa, a bükk kedvező fejlődése is. Nitrogén-gazdagságot jelez a talajban a tarackbúza, a csalán, a medvetalp, a disznoparéj, az aggófű. A kalciumot is számos növény kedveli: a sátángomba, a csattanó szamóca, a bókoló gyöngyperje, a keserű pacsirtafű. a kökény, a sudár rozsnok, a leánykökörcsin, az erdei szellőrózsa, a bábakalács, a mogyoró. Ezek a növények jól megvannak ugyan kevesebb meszet tartalmazó talajban is, de meszes földben fejlődésük erőteljesebb, levelük pedig sötétzöld színű lesz. Más növények ezzel szemben a meszet nem viselik el: a hanga például a mészhiányt árulja el a talajban, hasonlóképpen a seprőzanőt vagy a tőzegmoha is. A zsurlók ás a perjefűvek szilíciumról tanúskodnak, a korpafű alumíniumról, a lombos fák magnéziumot, a fenyők mangánt jeleznek. A növényeknek azt a képességét, hogy testükben bizonyos elemeket koncentrálnak, az utóbbi időben érctelepek kutatásánál gyakorlatilag is kihasználják. A vizsgált körzetekben olyan növényeket keresnek, amelyekről ismeretes, hogy az illető elemet nagyobb mennyiségben tartalmazzák. Amennyiben a kohászati technika .fejlődése lehetővé teszi a kevésbé dús ércek felhasználósát is, a botanika és a biológia tehát az egyes vidékek geológiai vizsgálatának fontos tényezője lett. MATISZ GYULA továbbra is a tejtermelés fokozására, hiszen a jelenlegi eredményekkel még nem lehetünk elégedettek annak ellenére sem, hogy az utóbbi években jelentősen növekedett a tejtermelés. (1965-ben tehenenként 1752 liter, — 1968-ban pedig már 2008 liter tejet termeltünk.) ▲ A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a tenyészmunkára, ami a hasznosság további fokozásának az alapja. ▲ A hazánkban tenyésztett szlováktarka és a Pinzgaui szarvasmarhafajta pontos körzetesítése Szlovákiában. A Továbbá meghatározza a szükséges idegen fajták behozatalának mennyiségét, azok területi elhelyezését és nem utolsósorban a legkiválóbb apaállatok importját. Végül pedig a hasznossági továbbtenyésztés, a keresztezés és a fajtanemesités kérdéseivel foglalkozik. Szlovákia szarvasmarha-tenyésztésének jelenlegi helyzetét ing. Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a következőképpen értékelte: — Az utóbbi öt év alatt tehenenként átlagosan 568 literrel növeltük a tejtermelést. A dunaszerdahelyi járásban azonban 651 literrel, a komáromi járásban 682 literrel, az iglői járásban 888 literrel, a prievidzai járásban pedig 1067 literrel emelkedett a tejtermelés. A ma ismert traktorok Diesel** motorjai viszonylag sok helyet foglalnak el, karbantartásuk és ápolásuk bonyolult, fáradságos. Egyes tervezők ezért a gázturbinában remélik megtalálni a jobb megoldást. Az el9<j gázturbinás traktorokat már el is készítették. Ennél a motortípusnál a környező térből beszívott levegőt összesűrítiik, majd az égéstérbe juttatják. Itt adagolják a tüzelőanyagot, a gázolajat. Az égésfolyamat megkezdődik, a hőmérséklet 2000 fokig emelkedik. A felhevített gázt még egyszer hideg levegővel hígítják, és így 700— 800 C-fokos hőmérséklettel vezetik a munkaturbine lapátozására. A járókerék rendkívül gyorsan forog — fordulatszáma percenként 50 ezer fordulatig terjedhet — és igen nagy teljesítményt ad. A gázturbinás traktorok alkotói azonban több akadállyal találták szemben magukat. A gázturbina túlságosan sokat fogyaszt. Az új traktortípus fejlesztésénél tehát a feladat a következő: egyrészt a tüzelőanyag-fogyasztás csökkentése, másrészt a közlőmű tökéletesebb megszerkesztése. (A közlőmű feladata, hogy a turbina rendkívül nagy fordulatszámút a traktor viszonylag kis fordulatszámú kerekeire vigye át.) A fejlesztés másik irányára a villamos traktoruk jellemzők. Ezeket már a második világháború előtt kipróbálták a Szovjetunió szántóföldjein. A világ első villaraöstraktor-állomását a Szovjetunióban hozták létre. A villamos traktorok munka közben igen jól beváltak, de előnyeiket néhány bonyolult megoldás rontja. Ezek a traktorok ugyanis transzformátorállomáshoz és tápvezetékhez vannak kötve. A traktor tetejére kábelbotot kell szerelni, amely folyamatosan le-, illetve feltekercseli a mintegy 500 méter hosszú tápkábelt. A .vezeték gyorsan kopik, és fennakadhat az esetleges akadályokon. A traktort nehéz átszállítani egyik területről a másikra. Hosszas kísérletezés után ezért a próbálkozások abba is maradtak. megoldás óriási fordulatot hozhat a mezőgazdaság gépesítésében. A jövő mezőgazdasági erőgépparkjának egy sokat ígérő típusát — a Diesel elektromos traktort — már néhány évvel ezelőtt kifejlesztették. A Diesel-motor itt egy áramfejlesztőt működtet, a traktort pedig villamos motor haltja. Az elv megegyezik a Diesel-mozdonyok elvével. Az első pillanatra talán nehézkesnek tűnik ez a szerkezeti kivitel, de vitathatatlan előnyei Is vannak. A Diesel-motor ugyanis ennél a megoldásnál amelyeket porózus, üreges elektródokba vezetnek. A fütőanyagcellákban 2—2 darab porózus fémből vagy szénből sajtolt elektród van. Ezek az elektródok merülnek be az elektrolitba. Ha az elektródokra például hidrogént és oxigént vezetnek, akkor a cellában villamos áram (keletkezik. Üzemanyagként gáz halmazállapotú hidrogén, esetleg metanol vagy földgáz szolgál. E traktor üzeme zajtalan, nincsenek kipufogó gázoik. A már elkészült kísérleti berendezések legalább 20 LE teljesítményt adnak le a sok kis méretű cellából. Egyelőre ez a hajtóműtípus Is sok üzemanyagot fogyaszt. Ez azonban csak műszaki jellegű nehézség, amit a későbbiek során bizonyosan le fognak győzni. A villamos traktor ténylegesen csaknem 90 százalékos hatásfokot képes elérni (ennyit hasznosít az energiából). Összehasonlításképpen: a gőzmozdony hatásfoka 7 százalék, a Diesel-motoré pedig 25—30 százalék. Van ezeknek a kísérleteknek egy másik érdekes vonatkozása is. A Hold meghódítása nem képzelhető el megfelelő terepiáró járművek nélkül. Ezek tervezéséhez a mintát a korszerű traktorok adják. A ha gyományos. belsőégésű motorokkal ellátott traktorok beválnak a földi körülmények közepette, de oxigén nélkül nincs égés: a holdtraktort ezért csak villamos hajtóenergiával lehet elképzelni. A holnap traktorai A tervezőknek azonban ma mégis az a véleményük, hogy célszerű lenne visszatérni a „kötött“ traktorok ötletéhez. A villamosipar ugyanis közben újszerű, rugalmasabb műanyagokat talált a vezetékek szigetelésére. A vezetékeket ma már kisebb átmérővel, szilárdabb kivitelben tudjuk gyártani. A mezögépgyártó szakemberek most már arra a lehetőségre is gondolnak, hogy a villamos energiát a megfelelő vezeték nélküli eljárással úgy kellene átvinni a traktorra, akár a rádióhullámokat. Az ilyen traktorokat tükörantennával tervezik felszerelni, amelyek képesek a vezeték nélkül érkező villamos áram felfogására. Ez a egyenletesebben működik, kopása csökken, a villamos motorok ellenállóképessége és szabályozhatósága pedig jobb. Az ilyen traktorok előnye, hogy a Diesel- és a villamos hajtás előnyeit egyesíti, hátránya viszont a nagy súly és a magas ár. A jövő villamos traktorának másik változatát a fütöanyagcellák táplálják. A fűtőanyagcellákban az éghető gázok vegyi energiája közvetlenül villamos energiává alakul át. Az energtaátalakitás azonban nem ügy megy végbe, mint a szokványos galvánelemeknél, vagyis a fémelektródok fogyasztásával, hanem az energiaátalakítás két egymással vegyülő gázzal történik, László László, tudományos munkatárs A miniszter külön kiemelte a kelet, szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek igyekezetét, ahol szintén nagy haladást értek el a tejtermelésben. Említést tett arról is, hogy számos Járásban még komoly problémát jelent a tejtermelés fokozása. Ez különösen a nagykürtösi, losonci, cadcai, Doln-y Kubin-1, iilínai, svidníki, humennéi, Stará Lubovna-i és egyéb járásokra vonatkozik. Persze, ez nem jelent! azt, hogy az említett Járásokban néhány szövetkezet nem ért el kitűnő eredményt. Egy kellemetlen jelenséget Is megemlített Ján Janovic miniszter, éspedig, hogy a tavalyi legmagasabb húsfelvásárlást az állomány mennyiségének rovására értük el. Ugyanis ez év január elseién 97 ezer darab szarvasmarhával (ebből 7000 tehén 1 kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az értekezlet utolsó pontjaként ing. Jozef Magerőnk értékelte Szlovákia tejtermelésének tavalyi eredményeit. A laglobb eredményt a dunaszerdahelyi iárás mezőgazdasági üzemei érték el, hiszen a 2683 tehéntől átlagosan 3156 liter tejet termeltek. A tejtermelésben legfőbb eredményeket elért mezőgazdasági üzemeket és a járási főzootechnikusokat az utol. só háromévi teltermelés növekedése alapián pénziutalomban részesítették, az élenfárókat periig még elismerő oklevéllel Is megajándékozták. Kajtor Pál SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1989. május 10.
