Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-10 / 19. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK Az angliai Cornwall megye egyik kis községének — Rochenak határá­ban gazdálkodik Austin Barnett, akit a környék legjobb farmerei között em­legetnek. Kétszáz acre föld (1 acre = kb. 0,3 ha), minden egyes tábláját másfél méter magas kőkerítés hatá­rolja; így hát a farm mellett elhaladó utas jóformán semmit sem lát Austin Barnett gazdaságából. Így van ez erre­felé Dél-Angliában, ahol több mint 200 esztendővel ezelőtt tértek át a szakaszos legeltetésre, s a szakasz­­határokat kőkerítéssel zárták le. Az­óta a legelők egy részét feltörték, s az egyik tábláról kaput nyitottak a másikra, de a farmok zárt tábla­parcella rendszerű gazdálkodása mind­máig megmaradt. Kísérőmmel a reggeli órákban ér­keztünk Austin Barnett gazdaságába. A 47 éves farmert éppen számvetés közben találtuk. A süldőállomány heti súlygyarapodását összegezte. Nem író­asztal mellett, hanem kínt a süldő­­szálláson, ahol a sertésőlból a kifutó­ba vezető ajtó előtt ötletesen szer­kesztett, rácsos automatamérleg állott. Ez a mérleg nemcsak mérte, hanem föl is jegyezte a süldők súlyát. A far­mánykeverőből az etetővályú külső peremén mozgó végtelen csiga szál­lítja és préseli át a vályú oldalsó ré­sein a pépet. Az állatok nem üthetik el egymást a vályútól, mert minden süldőnek külön állása van, amelyet rácsok határolnak. A farmer az etető­­teret nyolc—tíz állással többre osz­totta be, mint amennyi a süldőállo­mány. így szabad etetőállás is marad, s nem történik meg, hogy egyik vagy másik mohó állat a már elfoglalt ál­lásra akar befurakodni. Angliában a fehér hússertésnek van a legnagyobb keiete, és természetesen Austin Barnett is ezzel a sertásfajtá­­val foglalkozik. Az értékesítésnél azonban nincs minden rendjén — túl­ságosan nagy a kínálat, s a 120—130 kilós hízókra már alig-alig leltet pia­cot találni. Austin Barnett úgy segí­tett magán, hogy a környékbeli hen­tesekkel szerződött a süldőre. A 78 süldő — amelyből 70 háromhónapos korára meghaladta a 40 kilót — öt­hónapos korban 65—80 kilóval kerül levágásra. Az angol farmereknek — ha nem akarnak ráfizetni a gazdálkodásra — igazodniuk kell a piac gyorsan váltó-Látogatás egy angol farmon mer 78 süldőt nem egészen tíz perc alatt mért meg egyedül, s amikor vég­zett, leszakította az automata mérleg­ből kiálló papírszalagot, és csak annyit mondott elégedetten, hogy rendben van. A heti mérlegelés Austin Barnett farmján ugyanúgy hozzátartozik a gaz­dálkodáshoz, akárcsak a reggeli vagy az esti etetés. A háromhónapos sül­dők naponta kétszer kapnak sovány tej és lóhereliszt keverékéből készí­tett pépes takarmányt, amelyet a gaz­da premixekke! egészít ki. Napköz­ben, ha jó az idő, a reggeli kilenc órai etetéstől este öt óráig, vagyis az esti etetésig legelőn vannak az ál­latok. Ötletes megoldással épült a 78 sül­dő szállása is. Az etetőtér padozata bordázott és lécekből készült. Az ete­tőtérrel szemben, a szállás másik ol­dalán mintegy két méter széles pihe nőhelv van, amelyet fűrészporral terí­tett be a farmer. Az alomként hasz­nált s a Vizelettől átnedvesedett fű­részport a trágyával együtt, heten­ként egyszer, a sűrű fogú gereblyéhez hasonló húzószerszámmal takarítják le az istálló közepén végighúzódó csa­tornába A csatorna tetejét erre az alkalomra felnyitják és a trágvát víz­zel mosatják a sertésszállás végében levő gvűitőkannftba. Egy falka sertés alól a trágyázás és az almozás mindössze húsz pereg tart. Az etetés még ennél Is kevesebb időt vesz igénybe. A dob alakú takar­zó követelményeihez. Most a 65—80 kg súlyú süldőkre van kereslet, de lehet, hogy mire ezek a sorok meg­jelennek, már a 20—25 kilós válasz­tási malacokat igényli a piac. A farmer készségesen vezetett vé­gig gazdaságán, amely két évvel ez­előtt még tejtermelő farmnak számí­tott. Időközben nagyot esett a tej át­vételi ára (1965-ben például kétszer szállították le a tej árát), s egy gal­lon — körülbelül 4,5 liter tejért —, 3,8 százalékú zsírtartalom mellett két shilling hat pennyt fizetnek a terme­lőknek, Austin Barnett számítása sze­rint ugyanennyi tej termelési költsé­ge legalább három shillingbe kerül. A farmerek egy része a tef-dömping beköszöntése idején gyorsan túladott a teheneken. Ezt csinálta Austin Bár­­nett is, és áttért a növendékbika- és az üszőhizlalásra. A Devonl szarvas­­marbafajta növendék korában kitü­nően értékesíti a takarmányt. Ezt a fajtát állította be hizlalásra ő is, aki­től látogatásom előtt néhány nappal tíz hízott növendékbtkát 1480 fonléi’t vásároltak meg a londoni kereskedők. A legelőn, — amely a 200 acre te­rületből mintegy 65 acret foglal el — az egvik traktoros éppen mfltrágyá­­zott. Ez a műtrágyázás azonban sok tekintetben különbözik a hazai leeelö­­trágyázásl módszerektől. A traktor után úgynevezett előhasítóva! öt-hat cm mély és egy-másfél cm széles ré­seket vágtak, s a műtrágyavetőgép csoroszlyát abha szórták bele a táp­anyagot. A csoroszlya mögött kétré­szes kis billentőhenger haladt, amely lezárta a réseket. Megkérdeztem a farmert, mi az elő­nye ennek a műtrágyázásnak, s miért nem a felületre szórják a tápanyagot. A válaszból kiderült, hogy Dél-Angliá ban — ahol majdnem háromszor annyi az évi csapadék, mint hazánk­ban —, a talajba juttatott műtrágya húsz százalékkal jobban értékesül, és a legeltetést a műtrágyázás befeje­zése után nyomban folytathatják. Mindezt a felületi műtrágyázás nem biztosítja. A gyári takarmányok ára évről évre emelkedik, és ezeket a dél-angliai farmerek egy része Inkább a termé­szetes takarmányok kiegészítésére —, a legelöfű, a lucerna, a borsóliszt, no meg a soványtej további feljavítására, ízesítésére használja. Danes József I KEVESEBB KOKCÍDIÖZIS ÖREG ALMON? A texasi tojő-téteményvizsgála­­ton (Texas Random Sample Test) azt tapasztalták, IhOigy ha nyolc hetes korban a növendék jércék almát újra cserélték, a kokcidózis­­veszteség a későbbi időben na­gyobb volt, mint ha a csirke-kor­­úell almot meghagyták. Dr. J. H. Quisenberry, a texasi egyetem ku­tatója ezt azzal magyarázza, hogy a növendékek tekintélyes mennyi­ségű almot esznek meg, és az öreg alom kokcídiosztátot (kokcídium elleni gyógyszert f tartalmaz, s a betegség kifejlődését gátolja; A kokcídiosztát a csirkék trágyájával kerül az alomba. A friss alomban kokcídosztát természetesen nem lehet. A szarvasmarha-tenyésztés fellendítése érdekében A közelmúltban Ötátrafüreden a já­rási mezőgazdasági társulások és a járási termelési Igazgatóságok fözoo­­technikusai az lnszemlnáclOs üzemek vezetői, valamint Szlovákia legjobb mezőgazdasági üzemeinek zootechnt­­kusai kétnapos értekezleten vettek részt. Az értekezlet küldetése az volt, hogy a legilletékesebbek' vitassák meg a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóinté­zet szakemberei által kidolgozott és előterjesztett javaslatot a szarvasmar­hatenyésztés fejlesztését illetően. A szarvasmarhatenyésztés további fejlesztésének koncepcióját a profesz­­szor ]án Plesník által irányított tudo­mányos dolgozók csoportja állította össze. Az előterjesztett koncepció lé­nyegében az SZNT által 1962-ben jóvá­hagyott távlati tervek alapján és ter­mészetesen a legúlabb tudományos Ismeretek felhasználásával a mező­­gazdasági üzemek javaslatainak, meg­jegyzéseinek figyelembevételével szü­letett meg. Az előkészítő bizottság összesen 119 mezőgazdasági üzem és Intézmény illetékes dolgozóinak véle­ményét vette figyelembe a koncepció kidolgozásakor. A kétnapos értekezleten, amelyen részt vett dr. Knloman Roda minisz­ter, a Mezőgazdasági ér. Élelmezési Bizottság elnöke, ing. Ján Janovic, a Szlovák Szocialista Köztársaság Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi minisz­tere is, megvitatták a szarvasmarha­tenyésztés Időszerű problémáit, a te­­nyészmunka fontosságát és fejleszté­sének további lehetőségeit. Az előterjesztett koncepcióval kap­csolatban a mezőgazdasági üzemek képviselői őszintén és részletesen ki­fejtették véleményüket és helyesnek találták a szarvasmarhatenyésztés to­vábbi fejlesztésének célkitűzéseit. Csupán két kérdésben nem alakult ki egyöntetű vélemény. Éspedig, az idegen szarvasmarha-fajták behozata­lának mennyiségét, valamint az egyé­nileg gazdálkodó földművesek szarvas­marha-állományának tenyészellenőrzé­­sét Illetőleg. Az elhangzott megjegy­zéseket, javaslatokat egy szakbizott­ság értékeli ki Nyitrán, amely majd véglegesíti Szlovákia szarvasmarha­tenyésztése további fejlesztésének koncepcióját. Az előterjesztett és megvitatott kon­cepció tartalmát röviden az alábbiak­ban foglalhatjuk össze: A A legfontosabb feladat szarvas­marha-tenyésztésünk további céltuda­tos fejlesztése. Növények az érckutatás szolgálatában Az állatok szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodása, valamint azok ismeretének felhasználása a tudományos kísérleteknél ma már köz­tudomású dolog. Vegyük például a radar feltalálásénak eszméjét, mely a sötétben is tájékozódó denevértől származik. Ellenben a bagolylepkék denevárhangot érzékelő szervének megismerése eddig még nem sikerült, de várható, hogy ennek ismerete a radarhoz hasonló alkotmány feltalálása hoz vezethet. Több ilyen példát felvethetnénk, de térjünk a tárgyra. A növények igen sok esetben elárulják az ásványok jelenlétét. Ugyanis a sok ezer különféle növény közül mindegyik más és más tulajdonságú, és vegyi összetételük is eltérő. Ezzel magyarázható, miért fejlődnek egyes növények legjobban ott, ahol a talaj a nekik legmegfelelőbb ásványokat tartalmazza. Ezt a körülményt kihasználhatjuk bizonyos érclelőhelyek fel­kutatásánál is. Így például a cink jelenlétét a talajban a mezei árvácska, a kéküstökű csormolya, e csillaghúr, a tyúkhúr és az ibolya jelzi. A kálium jelenlétére szintén egész sor növény alapján — csomós ebír, rozsnok, nadragulya, hölgymái — lehet következtetni. A talaj bő kálium tartalmára vall, egyéb­ként egyes lombos fék, például a tölgy, a kőrisfa, a szilfa, a bükk kedvező fejlődése is. Nitrogén-gazdagságot jelez a talajban a tarackbúza, a csalán, a medvetalp, a disznoparéj, az aggófű. A kalciumot is számos növény ked­veli: a sátángomba, a csattanó szamóca, a bókoló gyöngyperje, a keserű pacsirtafű. a kökény, a sudár rozsnok, a leánykökörcsin, az erdei szellő­rózsa, a bábakalács, a mogyoró. Ezek a növények jól megvannak ugyan kevesebb meszet tartalmazó talajban is, de meszes földben fejlődésük erő­teljesebb, levelük pedig sötétzöld színű lesz. Más növények ezzel szemben a meszet nem viselik el: a hanga például a mészhiányt árulja el a talajban, hasonlóképpen a seprőzanőt vagy a tőzegmoha is. A zsurlók ás a perjefűvek szilíciumról tanúskodnak, a korpa­fű alumíniumról, a lombos fák magnéziumot, a fenyők mangánt jeleznek. A növényeknek azt a képességét, hogy testükben bizonyos elemeket kon­centrálnak, az utóbbi időben érctelepek kutatásánál gyakorlatilag is ki­használják. A vizsgált körzetekben olyan növényeket keresnek, amelyekről ismeretes, hogy az illető elemet nagyobb mennyiségben tartalmazzák. Amennyiben a kohászati technika .fejlődése lehetővé teszi a kevésbé dús ércek felhasználósát is, a botanika és a biológia tehát az egyes vidékek geológiai vizsgálatának fontos tényezője lett. MATISZ GYULA továbbra is a tejtermelés fokozására, hiszen a jelenlegi eredményekkel még nem lehetünk elégedettek annak elle­nére sem, hogy az utóbbi években je­lentősen növekedett a tejtermelés. (1965-ben tehenenként 1752 liter, — 1968-ban pedig már 2008 liter tejet termeltünk.) ▲ A jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a tenyészmunkára, ami a hasznosság további fokozásának az alapja. ▲ A hazánkban tenyésztett szlovák­tarka és a Pinzgaui szarvasmarhafajta pontos körzetesítése Szlovákiában. A Továbbá meghatározza a szük­séges idegen fajták behozatalának mennyiségét, azok területi elhelyezé­sét és nem utolsósorban a legkiválóbb apaállatok importját. Végül pedig a hasznossági továbbtenyésztés, a ke­resztezés és a fajtanemesités kérdé­seivel foglalkozik. Szlovákia szarvasmarha-tenyésztésé­nek jelenlegi helyzetét ing. Ján Janovic mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter a következőképpen értékelte: — Az utóbbi öt év alatt tehenen­ként átlagosan 568 literrel növeltük a tejtermelést. A dunaszerdahelyi já­rásban azonban 651 literrel, a komá­romi járásban 682 literrel, az iglői já­rásban 888 literrel, a prievidzai já­rásban pedig 1067 literrel emelkedett a tejtermelés. A ma ismert traktorok Diesel­** motorjai viszonylag sok he­lyet foglalnak el, karbantartásuk és ápolásuk bonyolult, fáradságos. Egyes tervezők ezért a gázturbi­nában remélik megtalálni a jobb megoldást. Az el9<j gázturbinás traktorokat már el is készítették. Ennél a mo­tortípusnál a környező térből be­szívott levegőt összesűrítiik, majd az égéstérbe juttatják. Itt adagol­ják a tüzelőanyagot, a gázolajat. Az égésfolyamat megkezdődik, a hőmérséklet 2000 fokig emelkedik. A felhevített gázt még egyszer hi­deg levegővel hígítják, és így 700— 800 C-fokos hőmérséklettel veze­tik a munkaturbine lapátozására. A járókerék rendkívül gyorsan fo­rog — fordulatszáma percenként 50 ezer fordulatig terjedhet — és igen nagy teljesítményt ad. A gázturbinás traktorok alkotói azonban több akadállyal találták szemben magukat. A gázturbina túlságosan sokat fogyaszt. Az új traktortípus fejlesztésénél tehát a feladat a következő: egyrészt a tüzelőanyag-fogyasztás csökkenté­se, másrészt a közlőmű tökélete­sebb megszerkesztése. (A közlőmű feladata, hogy a turbina rendkívül nagy fordulatszámút a traktor vi­szonylag kis fordulatszámú kere­keire vigye át.) A fejlesztés másik irányára a villamos traktoruk jellemzők. Eze­ket már a második világháború előtt kipróbálták a Szovjetunió szántóföldjein. A világ első villa­­raöstraktor-állomását a Szovjet­unióban hozták létre. A villamos traktorok munka köz­ben igen jól beváltak, de előnyei­ket néhány bonyolult megoldás rontja. Ezek a traktorok ugyanis transzformátorállomáshoz és táp­vezetékhez vannak kötve. A trak­tor tetejére kábelbotot kell sze­relni, amely folyamatosan le-, il­letve feltekercseli a mintegy 500 méter hosszú tápkábelt. A .vezeték gyorsan kopik, és fennakadhat az esetleges akadályokon. A traktort nehéz átszállítani egyik területről a másikra. Hosszas kísérletezés után ezért a próbálkozások abba is maradtak. megoldás óriási fordulatot hozhat a mezőgazdaság gépesítésében. A jövő mezőgazdasági erőgép­parkjának egy sokat ígérő típusát — a Diesel elektromos traktort — már néhány évvel ezelőtt kifejlesz­tették. A Diesel-motor itt egy áramfejlesztőt működtet, a trak­tort pedig villamos motor haltja. Az elv megegyezik a Diesel-moz­donyok elvével. Az első pillanatra talán nehézkesnek tűnik ez a szer­kezeti kivitel, de vitathatatlan elő­nyei Is vannak. A Diesel-motor ugyanis ennél a megoldásnál amelyeket porózus, üreges elektró­dokba vezetnek. A fütőanyagcellákban 2—2 da­rab porózus fémből vagy szénből sajtolt elektród van. Ezek az elektródok merülnek be az elekt­rolitba. Ha az elektródokra pél­dául hidrogént és oxigént vezet­nek, akkor a cellában villamos áram (keletkezik. Üzemanyagként gáz halmazállapotú hidrogén, eset­leg metanol vagy földgáz szolgál. E traktor üzeme zajtalan, nincse­nek kipufogó gázoik. A már elké­szült kísérleti berendezések leg­alább 20 LE teljesítményt adnak le a sok kis méretű cellából. Egyelőre ez a hajtóműtípus Is sok üzemanyagot fogyaszt. Ez azonban csak műszaki jellegű ne­hézség, amit a későbbiek során bizonyosan le fognak győzni. A villamos traktor ténylegesen csak­nem 90 százalékos hatásfokot ké­pes elérni (ennyit hasznosít az energiából). Összehasonlításkép­pen: a gőzmozdony hatásfoka 7 százalék, a Diesel-motoré pedig 25—30 százalék. Van ezeknek a kísérleteknek egy másik érdekes vonatkozása is. A Hold meghódítása nem képzelhető el megfelelő terepiáró járművek nélkül. Ezek tervezéséhez a mintát a korszerű traktorok adják. A ha gyományos. belsőégésű motorokkal ellátott traktorok beválnak a földi körülmények közepette, de oxigén nélkül nincs égés: a holdtraktort ezért csak villamos hajtóenergiá­val lehet elképzelni. A holnap traktorai A tervezőknek azonban ma mégis az a véleményük, hogy cél­szerű lenne visszatérni a „kötött“ traktorok ötletéhez. A villamosipar ugyanis közben újszerű, rugalma­sabb műanyagokat talált a vezeté­kek szigetelésére. A vezetékeket ma már kisebb átmérővel, szilár­dabb kivitelben tudjuk gyártani. A mezögépgyártó szakemberek most már arra a lehetőségre is gondolnak, hogy a villamos ener­giát a megfelelő vezeték nélküli eljárással úgy kellene átvinni a traktorra, akár a rádióhullámokat. Az ilyen traktorokat tüköranten­nával tervezik felszerelni, amelyek képesek a vezeték nélkül érkező villamos áram felfogására. Ez a egyenletesebben működik, kopása csökken, a villamos motorok el­lenállóképessége és szabályozható­­sága pedig jobb. Az ilyen trakto­rok előnye, hogy a Diesel- és a villamos hajtás előnyeit egyesíti, hátránya viszont a nagy súly és a magas ár. A jövő villamos traktorának má­sik változatát a fütöanyagcellák táplálják. A fűtőanyagcellákban az éghető gázok vegyi energiája köz­vetlenül villamos energiává alakul át. Az energtaátalakitás azonban nem ügy megy végbe, mint a szok­ványos galvánelemeknél, vagyis a fémelektródok fogyasztásával, ha­nem az energiaátalakítás két egy­mással vegyülő gázzal történik, László László, tudományos munkatárs A miniszter külön kiemelte a kelet, szlovákiai kerület mezőgazdasági üze­meinek igyekezetét, ahol szintén nagy haladást értek el a tejtermelésben. Említést tett arról is, hogy számos Járásban még komoly problémát jelent a tejtermelés fokozása. Ez különösen a nagykürtösi, losonci, cadcai, Doln-y Kubin-1, iilínai, svidníki, humennéi, Stará Lubovna-i és egyéb járásokra vonatkozik. Persze, ez nem jelent! azt, hogy az említett Járásokban néhány szövetkezet nem ért el kitűnő ered­ményt. Egy kellemetlen jelenséget Is meg­említett Ján Janovic miniszter, éspe­dig, hogy a tavalyi legmagasabb hús­felvásárlást az állomány mennyiségé­nek rovására értük el. Ugyanis ez év január elseién 97 ezer darab szarvas­­marhával (ebből 7000 tehén 1 keve­sebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az értekezlet utolsó pontjaként ing. Jozef Magerőnk értékelte Szlovákia tejtermelésének tavalyi eredményeit. A laglobb eredményt a dunaszerda­helyi iárás mezőgazdasági üzemei ér­ték el, hiszen a 2683 tehéntől átlago­san 3156 liter tejet termeltek. A tejtermelésben legfőbb eredmé­nyeket elért mezőgazdasági üzemeket és a járási főzootechnikusokat az utol. só háromévi teltermelés növekedése alapián pénziutalomban részesítették, az élenfárókat periig még elismerő oklevéllel Is megajándékozták. Kajtor Pál SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1989. május 10.

Next

/
Thumbnails
Contents