Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-10 / 19. szám
FALVAINK Szinte minden községben állandóan építenek újabb és újabb házakat. Persze ilyenknr jólesik a segítség. Amint a képen is látható, jó barát akad ax építéshez elég és a közös összefogás után születnek az új házak. Bállá felv. Minden tűzeset után sok szó esik arról, hogy milyen módon lehetett volna megelőzni a tűz keletkezését. Tény, hogy a mezőgazdaságban is igen jelentős károkat okoznak a tűzesetek. Az elmúlt év statisztikája azt mutatja, hogy a mezőgazdaságban összesen 439 tűzesettel volt több. mint 1967-ben, tehát összesen 2375. A tűz mintegy 51 millió 381 ezer 917 korona értéket emésztett fel, ami több mint 12 millió koronával lépte túl az 1967-es évi szintet. Sokszor a kár olyan, hogy pénzértékben nem is lehet kifejezni, mert ha elég a szálastakarmány vagy gabona, ezt nagyon nehéz beszerezni. A múlt évben 14 253 tonna széna, 52 720 tonna szalma, 169 tonna szemestakarinány, 3843 tonna gabonaféle lett a lángok martaléka, de emellett leégett 529 pajta, 196 istálló, 107 mezőgazdasági lakóház és 1043 más mezőgazdasági épület, vagy berendezés. A mezőgazdaságnak igen jelentős károkat okoznak a szénfűtésű gőzüzemeitetési vasúti mnzdunyuk is. Az 1968-as évben a mozdonyok 591 tűzesetet idéztek elő és ennek következtében jelentős károkat szenvedett a mezőgazdaság. De a 3—14 éves korú gyerekek is nagy károkat okoznak a mezőgazdaságnak. Sokszor játék közben gyújtják fel a széna vagy szalmakazlakat, esetleg épületeket. A gondatlan gyerekek 466 tűzesetet okoztak. A tüzesetek föiiilvizsgáiása azt mutatja, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a mezőgazdasági épületek villanyberendezéseire és vezetékeire is. A rossz karban tartott gépek 139 tűzesetet okoztak. A rosszul szigetelt villanyvezetékek pedig 142 t. A villámcsapások következtében is jelentős károkat szenvedett a mezőgazdaság, mert 123 tűzesetet okoztak. A tiltott helyen történő dohányzás 69, a különböző fűtőtestek 66, hibás kémények 64, a szénával, szalmával befújatott villanykörték 25 tűzesetet okoztak. A tűz jelentős károkat okozott, és amellett 21 ember lelte halálát a lángokban és 122 szenvedett súlyos égési sebeket. S. L. Mozgalmasabbá válik az élet Bátkán Bátka községben is mozgalmasabbá válik az élet, mert a (kiszélesített országút megnyitásával lényegesen megváltozott a falu arculata. Igazán tetszetős az új út, de amikor Gaál Istvánnal, a HNB titkárával beszélgetünk, megtudjuk, hogy még sok olyan újdonság van a faluban, ami tolira kívánkozik. Megkezdték a járdahálózat építését, amelyen a polgárok már több mint 3000 munkaórát dolgoztak le. Különösen dicséretet érdemelnek a tömegszerveztek, amelyeknek tagjai a munkálatoknak csaknem egyharmadát végezték el. Az állami gazdaság pedig térítés nélküli szállítással járult hozzá a munkákhoz. A faluban komolyabb beruházási építkezések valósulnak meg. Az első szakaszban tfizoltószertár és posta épül, a másikban pedig 1971 körül kultúrház. Az utóbbira Igen nagy szükség van, mert a kulturális tevékenység nem a legkedvezőbb körülmények között folyik. Azonban ennek ellenére elég élénk a kulturális élet. A fiataloknak megfelelő helyiség áll rendelkezésükre, és oda hetenként kétszer, háromszor Is eljárhatnak. Hetenként kétszer vetítenek filmet és a kulturális helyiségben a televízió adását is megnézik. A legtöbbször Budapestet, mert sajnos, a bratlslavai televízió még mindig nem sugároz magyar adást. Később a foglalkoztatottságra terelődik a szó. Az itt élő lakosok főleg az állami gazdaságban dolgoznak, azonban még újabb munkalehetőségekre van szükség. Ezért a helyi nemzeti bizottság egy nagyobb autójavító műhelyt akar létesíteni, amely sok munkaerőt foglalkoztathat és munka is lenne bőven, mert a műhely a főút mellett lenne felépítve. Bátka a tervek szerint a jövőben lényegesen fellendül és ha a tervek megvalósulnak, lesz lehetőség a kulturális életre, és megoldják a foglalkoztatottság problémáját is. —hacsi — A szövetkezetek alakulásának 20. évfordulójára rendezett nyitral értekezleten találkoztam velük. Igaz, többel Is beszélgettem a veterán szövetkezet alakítók közül, de úgy gondoltam épp erről a háromról illene néhány sort papírra vetni. Már csak azért is, mert különböző szakaszokon dolgoztak a szövetkezetekben és így több szempontból világíthatják meg a két évtizedes küzdelmes munkát. Az elnök ez esetben Nemcsok László a nyényei szövetkezet elnöke. Régi ismerősként üdvözöltük egymást, hisz sokszor találkoztunk a szövetkezeti mozgalom első éveiben és később is amikor nehézségekkel kellett küzdeni, de akkor is amikor kisebb-nagyobb eredményeket ért el a szövetkezet. Most amikor az elnök visszatekint a múltra a kilenc éves sok gonddal, bajjal telitüzdelt tevékenységre, kissé elfogődik, de aztán felélénkül. Amint maga mondja, a nehézségek, a problémák edziik az embert. Még az volt a szerencséje, hogy nem tapasztalat nélkül került a közös gazdaság élére. A gép- és traktorállomáson működött mint brigádvezető, és amikor 1960- ban a nyényei szövetkezet kormánykerekéhez jutott, már voltak termelési tapasztalatai, amit a közösség érdekében kamatoztatott. És tényleg kamatoztatta tudását, ami abból Is látszik, hogy a többi vezető kádereikkel és a tagsággal együtt az akkori 4,5 milliós szövetkezeti összbevételt 10 millióra emelték. Tehát a bevétel megkétszereződött és ennek arányában gyarapodnak, gazdagodnak a tagok is. A havi átlag kereset mint a legtöbb szövetkezetben már 1400--1600 korona körül mozog. A fejlődés tehát a nyényei szövetkezetben felfelé ível, de keressük, kutatjuk, vajon mi a legsikeresebb a szövetkezetben, miből van a legtöbb haszon. Nemcsok elvtárs azt mondja, hogy a baromfitenyésztésben kiváló eredményeket érnek el a hízó baromfi tenyésztés terén is, azonban országos méretben csúcseredménynek számít a tojáshozam, ami már tyúkonként 215 db. A baromfitenyésztés igen gazdaságos és ezért a jövőben még tovább fejlesztik. Huszonháromezer tyúkot akarnak tartani és nyolcvanezer hízott baromfit értékesíteni. Erre minden lehetőség megvan. Jó a munkaerő is és az épületek is megfelelőek. A termelési eredmények után egy két politikai hullámról, kérdésről is váltunk néhány szót. Nemcsok elvtárs kissé felháborodik amikor arról beszél, hogy egyes felelőtlen újságírók be akarják bizonyítani, hogy a mezőgazdaság kollektivizálása nem volt helyes. Saját tapasztalatai alapján és a nyényei tagság nevében bátran kijelenti, hogy eddig egyetlen rendszer sem adott ennyi jót a földműveseiknek és a szocialista rendszer legádázabb ellensége sem mondhatja a nyényei szövetkezeti tagoknak, hogy rosszul megy a soruk. Mert aki ezt mondaná az hazudik, a tények bizonyítják, hogy a földművesek még sohasem éltek ilyen lói. mint napjainkban. A bujtogatókat. a felelőtlen uszítókat bizony elüldöznék a faluból. Az elnök után szóljon az öknnömus. Mengyán Mátyás főkönyvelő már húsz éve dolgozik az izsa! szövetkezetben. Ott volt az alakulásnál Is. Még 1947-ben megalakították a szövetkezetét, majd 1949- ben az T. típusú szövetkezetét. Mengyán Mátyás is beadta 5,5 hektár földjét. Amikor felteszem neki a kérdést, hogy .érdemes volt-e, nem bánta-e meg azóta, megnyugtató mosollyá! mondja: „Már hogy bántam volna meg? jól kijövök én a szövetkezetben. Annak örülök a legjobban, hogy azt vethettem papírra, hogy a munkaegység értéke már 41 korona. Az 1400 hektáros földterületről a múlt évben 18 millió koronát vettünk be és ma a tartalék alapon 2 millió 600 ezer koronánk van, ami azt jelenti, hogy háromnegyedévig akkor is fizethetnénk a tagok bérét, ha egy fillért sem vételeznénk be. Hogy mit szólok a szövetkezeteik aktívájához? Azt hiszem a mezőgazdasági politika kezd jő úton haladni“. A jő útat a főkönyvelő úgy érti, hogy egyre jobban érvényesülhet a szövetkezetekben a vállalkozó szellem. Pár évvel ezelőtt még például minden szövetkezeti melléktermelést elítéltek. Pedig az ő szövetkezetüknek is sokat segít a melléktermelés. A javító és kőműves csoport, valamint a fuvarozóik egyrészt kielégítik a lakosság szolgáltatási igényeit, másrészt komoly jövedelmet biztosítanak a szövetkezetnek. Az összbevételhez jelentősen hozzájárulnak. És emellett még a rendszeres foglalkoztatottságot Is biztosítják, mert a melléktermelési ág télen nyáron dolgozik. Nemcsok László, a nyényei szövetkezet elnöke. Mengyán elvtársnak feltettük a ravasz kérdést, vajon a melléktermelés nem megy-e a mezőgazdasági termelés rovására? Amikor erre kellett válaszolnia, egyáltalán nem jött zavarba. A növénytermesztés hektárhozamai magasak és az állattenyésztés sem marad le. A tehenenkénti fejésl átlag meghaladja az évi 3000 litert. Amint a beszélgetés későbbi részében megtudtuk, az lzsai szövetkezetben nem véletlenek az eredmények. Elsősorban is a jó munkaszervezésnek és a munkafegyelmet elősegítő Intézkedéseknek köszönhető. A szövetkezet vezetősége a tagok szorgalmát állandóan figyelemmel kíséri és jutalmazza. Az a célja, hogy a tagok minél több munkaegységet teljesítsenek, ’ ezért ha a tag havonta 35 munkaegységet teljesít, 200 korona prémiumot kap. Minden további 10 munkaegységért még a rendes béren felül, 100 koronát kapnak. A gépeikkel dolgozó tagoknak 50 munkaegységet kell teljesíteni havonta és ha ezt elérik, akkor 300 korona prémiumot kapnak és minden további 10 munkaegység után 100 koronát. Mengyán elvtárs és a szövetkezet vezetősége Is elsősorban annak örül, hogy az annakidején elnyomott szövetkezeti üzleti szellem most újra teret kap és nemcsak a termelés, hanem a 'kereskedés Is hozzájárul a bevétel emelkedéséhez. A tagot a többszáz részvevő forgatagából halásztam ki, Idős, cserzett arcú, bajuszos bácsira esett a választásom, úgy gondoltam ilyen korral ott lehetett a szövetkezet bölcsőjénél, ringatásánál. Nem tévedtem. Amikor leültünk a kis asztalkához, megeredt a nyelve. Udvari Mihály az ekeexi szövetkezet egyik alapító tagja, kicsit lihegve beszél, mert nehezére esik már a lépcsőn járás. Meg aztán a 73. életévét tapossa, az sem mindegy. A haja is megfehéredett mér a valamikori uradalmi cselédnek, majd a cukorgyári munkásnak. Meg aztán a szövetkezetben eltöltött évek is egész embert követel, tek, nem volt mindig fenékig tejfel az élete. 1949-ben benne volt az előkészítő bizottságban, és amint visszaemlékezve mondja, 230 földhöz ragadt magyar koldus alakította meg a szövetkezetei a papi és a jegyzői földeken Jóformán semmijük sem volt. Csak 1950 júnlu: sában rendeltek egy traktort. Ö maga is azt mondja, hogy szinte hihetetlen hogyan lehetett olyan gépesítéssel dolgozni. De fáradtságot, izzadtságot nem kímélve dolgoztak a saját szövetkezetükben. Mert nem tizedikért arattak többé a földesurak vagy a nagygazdák földjén. Nekik termett az ekecsl határ és habár eleinte kisebb gyümölcsöt is hozott, mégis felemelkedtek. Az alakulás után csak egy év múlva rendeltek traktort. Nem volt gép. De a tudás Is kevés volt. Udvari Mihálynak TrenC. Teplicén kellett iskolába járni, hogy eltudja látni a posztját. Négy évig működött mint zootechnikus. Lelkiismeretesen, tudásához mérten helyt állt. Voltak eredményei is. Amikor búcsút mondot a funkciónak már 8 liter volt a tehenek napi átlagos tejhozama. De nem bírta volna tovább erővel és átadta helyét az iskolázott új szakembereknek. Jómaga pedig nyugalomba vonult. Igaz nem sok a nyugdíja, mindöszsze csak 640 koronát kap havonta, de azért elégedetten élvezi az életet. Örül anpak, hogy megérhette a szövetkezetek alakulásának 20. évfordulóját és egy kis büszkeség feszíti a mellét amikor arra gondol, hogy a semmiből Induló ekecsi szövetkezet ma már milliomos. Ilyen tudat után a 73. életévében jól esik a pihenés. * Elnök, ökonómus, tag, életútja, munkája, nézete bizonyítja, hogy nem volt egyszerű a kezdés. De mégis elégedettek, habár volt részük elmarasztalásban, megnem értésben, mert úigy látják a küzdelem nem volt hiábavaló és ország világ előtt bebizonyították, amint Nemcsok elvtárs Is mondotta, hogy a földműveseknek még egyetlen rendszer sem adott enynyit. BÁLLÁ JŐZSEF AZ ELNÖK AZ ÖKONÓMUS ÉS A TAG A vörös kakas jelentős károkat okozott TM ® >• 3* 2 '03 53 _Í5 ^ B "cd 'CB rn - N E V5 CB a z, oo <5 U N «A 'CB fi N 3 V) X e^r a .2 C/5 . 3 fa sí 2 « * ° 3 Z •s 03 2 s *03 ““ 03 aü '» a ^ NJ CA U 0 _ CB Q 3 u a '«a 03 >-a _ 1 s S CB Sí iC Q '3 N . cfl 3 *«• 00 3 CB 03 Sh 111
