Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-11 / 2. szám
CyAaliídiXm. A húsok házi tartósításáról Disznóölések időszakában a háziasszonyokat a húseltevés gondolata foglalkoztatja, hisz a többkllőnyl hús nem őrizhető meg csupán a tél hidegében vagy a jégszekrényben, tehát a lehetőségek szerint megfelelően kell raktározni hosszabb időre. Sőt a sonka, lapocka, oldalas a nyarat is megéri. A legelterjedtebb tartósítási forma a füstölés. Ez az eljárás vizet von el a húsból. A vízelvonás idézi elő részben a hús eltarthatóságát, másrészt a füst nagy mennyiségű kátránytermékeket (pl. fenol, formalin) és formaldehid fertőtlenítő anyagot tartalmaz, amelyek a hús sejtjei közé szívódva elpusztítják a romlást előidéző csírákat, baktériumokat. Mivel a füstölés bizonyos mértékben kiszárítja a húst, ezért csak a zsírosabb húsokat teszszük füstre. A kolbászon, disznósajton kívül a többi füstrevalót előzetesen pácoljuk. A friss húst, szalonnát először jól besózzuk, majd pácoljuk. Egy sertésből a füstölésre kerülő részekhez 30 g törött borsból, 300 g zúzott fokhagymából, 10 g fenyőmagból, ugyanannyi mustármagból és 20 g salétromból, — ennyi langyos vízzel hígítva, hogy a húst félig lepje el, — páclét készítünk. A sonkát, lapockát 20—26, az oldalast, szalonnát és egyéb részeket 12—14 napig pácban tartjuk. Naponta kétszer megforgatjuk, és Jónéhányszor a lével meglocsoljuk. A meghatározott idő elteltével füstölünk. Erre a célra füstölőket készítünk. A cserépkályhához hasonló, legalább két és fél méter magas építményt állítunk fel. Anyaga lehet tégla, panel vagy kombinált (a tűzhelyrész kőből, téglából és a felső rész deszkából). Alul a tűzrakáshoz megfelelő nyílás, és a felső részen jól zárható ajtó legyen. Keresztbe fektetett rudakra aggatjuk a füstölnivalót úgy, hogy a füst minden oldalról belephesse. De ügyelnünk kell arra, hogy a füst hőfoka 30—40 °C között legyen. Ennél magasabb hőmérsékletű füst ízváltozást okoz, ami nem előnyös. A sonkát, vastagabb húsokat 48—60, a kisebbeket, vékonyabbakat 18—24, a kolbászt, préssajtot (amelyet az ölés utáni napon füstölünk) 12 órán át füstöljük. A csemege szalonnának valót sok helyen ugyancsak sós, fokhagymás, borsos és édespaprikás lében 8—10 napig áztatják. (A paprikából 50 grammot használnak a már felsorolt anyagok fele értékéből készített páchoz.) A szalonna 24 órás füstölésénél különösen vigyázzunk a hőfok emelkedésre, 30 °C körül mozogjon. Füstölésnél csakis fát, forgácsot, száraz fürészport égetünk. A tűz sose lángoljon, hanem szunnyadozó, bőven füstöt árasztó Iegyenl A másik tartósítási eljárás a húsok befőzése. A húsokat tetszés szerint leszeleteljük, megsózzuk. Tepsiben bő zsírban köménymagosan, hagymával, esetleg fokhagymásán, kevés meleg víz hozzáadásával, előre felforrósított sütőben sütjük. (Legalkalmasabb erre a villany- vagy gázsütő, amely kemenceszerűen, minden oldalról egyformán árasztja a hőt.) Egynéhányszor a szeleteket megforgatjuk, s amikor megpirosodtak, máris sterilizált és felmelegített befőttes üvegekbe rakjuk. A tepsin levő zsíros levet elosztjuk üvegenként, és még zsírt adunk mindegyikbe, hogy a pecsenyét teljesen elborítsa, s légmentesen lezárjuk. Utána dunsztoljuk mint a gyümölcsbeföttet. Hűvös helyen raktározzuk. Az ilyen húsbefött megérheti a következő évi disznóölést, teljes zamatosságában. A harmadik, egyben a legegyszerűbb tartósítási mód a lesütés. Nagyobb darabokra vágott húst sótlanul zsírban sütjük. Amikor elég sültnek és puhának látjuk, a tárolásra kijelölt edénybe tesszük zsírostól. Ha a zsír, amiben sült nem fedi el, akkor még forró, tiszta zsírral felöntjük, hogy teljesen vastag rétegben befedje. E módon csak rövidebb időre tároljuk a húst. Ha hosszabbra hagynánk, a sültek veszítenének ízükből, kiszáradnának, s még az avasodás veszélye is fennáll. Ha disznóöléskor érvényre juttatjuk az ajánlott recepteket, a későbbi napokra is ízletes falatokat nyerhetünk. RÉTI T. KÁLMÁN Rendszeretetre nevelés Minden szülői házban többször előfordul a rendre nevelés problémája. Mikor? Hogyan kezdjék? Erre vonatkozólag a következőket ajánlom. A szülők gyermekeiket attól a pillanattól fogva, hogy folyamatosan beszélnek, tanítsák rendszeretetre. Ezt úgy kezdjék meg, hogy gyermekük holmiaira biztosítsanak helyet. A rendszeretetre nevelésnél nélkülözhetetlen, hogy minden gyermeknek legyen önálló kis helye, amivel ő rendelkezik. Ha a gyermek tudatában van annak, hogy egy kis hely az övé, kis szekrényke, vagy csak a szekrényben egy kis rész, amelyben saját holmiai vannak, ez tetteit felelősségteljesebbé teszi, és maga is igyekszik rendben tartani dolgait, játékainak, képeskönyveinek és később egyéb könyveinek is hely kell. Ogyszintén szükséges, hogy cipőinek, ruháinak, meglegyen a saját helye. Tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogy ha valamit elvisznek, azt saját helyére tegyék rendbe vissza. Természetesen, mint mindenütt, a nevelés széles területén itt is nélkülözhetetlen a jó példamutatás. Hiába adunk gyermekeink holmiéinak külön helyet, és követeljük tőlük, hogy dolgaikat tartsák rendben, ha mi magunk rossz példát mutatunk. Tanítsuk meg őket helyes cipőtisztításra és arra is, hogy ezt a lakásban hol végezhetik. Természetesen legyünk magunkkal szemben is következetesek és akkor ezt megkövetelhetjük gyermekünktől is. Időnként ellenőrizzük gyermekünk dolgait, és ha rendben találjuk, akkor dicsérjük meg őket, ellenkező A csúfolkodó virágcsokor Egy zord, fagyos téli napon történt. Tündöklő virágcsokrot hoztak a szobában sorakozó aszparáguszok, kaktuszok, hársak közé. Alig ültették azonban új helyére, a drága kristályvázába, tüstént csúfolni kezdte szobatársait, a szelíd zöldellő növényeket. — 0, ti egyszerű, igénytelen Jószágok! Nézzetek csak rám. Most tél van, kegyetlen tél, s az én szirmaim mégis milyen ékesek. Szebb vagyok valamennyiötöknél, úgy hogy jogosan irigykedhettek rám. Az egymás mellett békében éldegélő aszparáguszokat, kaktuszokat, hársokat bántotta ugyan a virágcsokor fecsegése, de műveltebbek voltak, mintsem veszekedésbe bocsátkozzanak. Többre becsülték inkább az ablakon belopakodó napsugarakat, vagy a kályha melegséget árasztó duruzsolását. A virágcsokor lassan megszokta, hogy szobatársai figyelmen kívül hagyják, de a csúfolkodósról mégsem szokott le. Sőt, önteltebbé változott, mint valaha is volt. Nagy hiúságában azt sem vette észre, hogy egyre jobban fonnyadozni kezd, s tündöklő szépsége is alábbhagy. A háziasszony figyelmét azonban mindez nem kerülhette el. Egy nap odament a kristályvázához, s a szemétkosárba hajította a magát olyan nagyra értékelő virágcsokrot. 14 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. január 11. Az aszparáguszok, kaktuszok, hársak boldogan lélegeztek fel. Egyikük sem sajnálta a csúfolkodó, pajkos virágcsokrot. Némethné Ollós Márta Találós kérdések Anyanyelvűnk megismerésére a népmesék, gyermekjátékok mellett hathatós segítőtársaink az óvodában a találós kérdések, szólás-mondások és közmondások is. A népalkotta kifejező szóképek, amelyekben a forma közös és szorosan összefügg a tartalommal, érthetők a gyermekek számára, és serkentik alkotó képzeletét. A találós kérdéseknek tömörségükön kívül nevelő hatásuk is van. Vagy megállapítják a tárgyak eredetét, vagy pedig rámutatnak a tárgyak szerepére. A találós kérdés megtanít arra, mi honnan ered, s mit miből csinálunk. Például: Négy foga van, mégsincs szája, Az ételt ő nem kívánja, Mégis az evést szolgálja. (Bit! A) A szobában szaladgál, a pad alatt, földön hál. (pjdas) Egy feje, egy lába, erdő a hazája, moha a párnája. Mi az? (nquroS) A találós kérdések segítségével a gyermek tökéletesíti az általa ismert tárgyak és jelenségek jellegzetes és alapvető tulajdonságaira vonatkozó elképzeléseit. Néni ül az ablakban, Ázik a szoknyája. Jön a kapitány úr, A fejét levágja. (eíjzsodpg) Télen nagy lakomát csap, nyáron egy falatotot sem kap. (epXipij) A gyermekek nagyon kedvelik a találós kérdéseket. Néha maguk is kigondolnak újakat, s gyarapítják ötletgazdagságukat. Ezért vegyük igénybe a szólás-mondásokat, közmondá sokat, találós kérdéseket. Gyűjtsük, Jegyezzük fel őket, hogy meghonosodjanak a köznyelvben, segítsék az ővődák pöttömnyi lakóinak alkotóképességét, képzelőerejét. Lengyel Magda, óvónő, Bögellő esetben mutassunk rá, hogy ha nem vigyáznak a dolgaikra, azok idő előtt tönkrementek, ami felesleges pénzkiadás. A rendszeretetre nevelés azért is fontos, mert ezzel együtt a gyermek önállósága is fejlődik. Kislányunk, kisfiúnk, ha kiskorától megtanulja a rendet, akkor később az iskolában, majd az iskola elvégzése után az életben, a munkahelyén is rendes, pontos lesz. Dolgaira vigyáz, műhelyekben, gyárakban, szerszámaikat rendben tartó, hivatalokban pontos lesz és olyan, aki vigyáz mindenre. Az ilyen gyermek felnőtt korban tudja értékelni a közös vagyon megvédését, rendbentartását és ennek nemcsak szocialista társadalmunk, hanem mindnyájan hasznát vesszük. Az ilyen embert a vezetők és a munkatársak mindenféle munkahelyen egyaránt szeretik, s szüleiknek ezzel pedig örömet szereznek. Dr. Hofer Lajos TASNÄDI VARGA ÉVA: Alszik az őzike Alszik most a kis őzike, nem megy óvódába, Űzi mama reggelijét nem teszi az áigra. — Megfázott a kicsi fiam, mit szól szomszédasszony? — El kell hívni Bagoly doktort, majd meggyógyul akkori DIVAT Téli ruhatárunk alapdarabja a kabát Fiatal nő áll az autóbuszmegállónál; látom megnézik, de nincs ebben a „megnézésben“ semmi kétértelmű, vagy sértő. Főleg nők figyelik lopva, vagy nyíltan érdeklődő pillantással. Rájövök, miről van szó. A kabát. Sima és puha szövetből készült. Igen, de a szabás! Rajta az új divat minden szokatlan Jegye — széles kihajtó, amit hidegben föl is lehet csukni, részekből szabott alj, tűzéssel és szoknyaszerű hajtásokkal, nagy zsebek, fémgombok, bőröv... és az összhatás nagyon ízléses. Ezért tűnik fel, vagy azért, mert még kevesen hordják? A divatot elfogadjuk, igazodunk hozzá, de a kabátot, a téli öltözködés alapdarabját valahogy nehezen tudjuk elképzelni nem a klasszikus, sima vonalakkal. Persze, tettünk már engedményeket: elfogadtuk a redingot vonalat, valahogy megszoktuk a melltől bővülő, fenn szűk szabást is, de ezt, ezt a drága, jó szövetnek pazarlóan „miszlikbe szabásiát“!? Ez már olyan extravagánclának látszik, amire még a divatot gondosan követő nők is nehezen szánják rá magukat. Hiszen még átalakítani sem lehet majd, ha Jövőre megint más divat jön ... Mindez igaz és mégis: a kabátdívatnak igazodnia kell a divat általános vonaliához. Tájékoztatásul, kötelességünknek érezzük az alapvető tudnivalók ismertetését. Nyilván ebben a kérdésben is van az általános vonalvezetésnek határa. Az egészen fiataloknak sokminden, az eddigi kabátoknál szokatlan nem csak hogy megengedett, de ajánlatos is: szabott öv — derékon felül, vagy épp fordítva, lejjebb csúsztatva — elütő színű műanyag, vagy bőröv, részekbe szabott alj, tűzések, rátűzött, nagy zsebek stb. S az ő számukra ez a divatos Plwh- TANÁCSADÓ Talán egyetlen egészségügyi kérdés sem okoz olyan sok gondot, mint a megfázás, illetve a meghűlés után természetszerűen Jelentkező rosszullét, láz, hurutos betegség. Ha a test valamelyik részét hirtelen hőmérséklet-csökkenés éri, ez a károsodás reflektorikus úton, tehát a kapcsolt idegrendszer segítségével az orr-garat nyálkahártyájának bizonyos részén vérszegénységet idéz elő. Melegben a bőr alatti hajszálerek kitágulnak, hogy az odaáramló vér a fölös hőmennyiséget könnyebben leadhassa. Hidegben viszont ezek az erek összeszűkülnek, hogy minél kevesebb hő Jusson a test felületére. A hideg tehát változtat a szervezet vérellátásán, hiszen azzal, hogy a felületi rétegek erei összehúzódnak, a vérnek az eddiginél is nagyobb része préselődik a belső szervekbe. Az így vértelenné váló nyálkahártyák, amelyek a szervezetet a kórokozók behatolása ellen védik, ziláltakká, átjárhatókká válnak, és könnyebben átbocsátják a rájuk került kórokozókat. A megfázás tehát még önmagában nem jelent betegséget, ám mégis veszedelmes az egészségre, mivel a meghűlés következtében a hurutossá vált, folytonosságukban megzavart sejtrétegek ellenállása károsodik és könnyebben fertőződhet az ember. — JÄRÄSOK — VÍZSZINTES: 4. Dal. 7. Irány. 8. Leányom férje. 9. A középkort megelőző kor. 11. Vonatkozó névmás. 12. Repül. 14. Literátus. 15. Tejtermék. 17. Megszólítás. 18. Argon vegyjele. 19. Római ezeregy. FÜGGŐLEGES: 2. Kötőszó. 3. Igavonó állat — névelővel. 5. Szlovákiai magyar képes hetilap. 10. Ezer gramm. 11. Két szó: névelő és betűt vet. 13. A bor, sör is az. 16. Burok közepe. 20. Izomkötő. E rejtvényünkben négy szlovákiai járás nevét rejtettük el a vízszintes 2., 21. és a függőleges 1. és 6. számú sorokban. Beküldendő e sorok megfejtése. Halló-halló Tölgy rendelő? — Itt az Özi néne, kérem, hogy a doktor bácsi őzikét megnézze! — Ejnye — mondja Bagoly doktor, pápaszeme villan. — Szaladgáltál kint a réten, most a nátha itt van! Forró tea, orvosságok, a torkodra kendő, három napig ágyban fekszel, s meggyógyulsz, egy-kettő! modell készülhet éppen — átalakításból ... Lényegében ugyanaz Jellemzi a „harmincon felülieknek“ ajánlott kabátokat is, némi szelídítéssel. A kabát rövidségének, a tűzések alkalmazásának, a szabásvonal „fantáziásságának“ tompításával követhetik a divatot a nem éppen „huszonévesek“ is, úgy, hogy azért senki se mondhassa róluk, hogy bakfisoknak szeretnének látszani... Nem érzi Jól magát egyetlen fiatal nő sem, ha elavultnak hat, s ezért talán mégis meg fogunk barátkozni az új divat kabátjaival is. M. E. Dr. BUGA LÁSZLÓ: MEGFÁZÁS A szervezet elsősorban az orr-garat, tehát a felső légutak nyálkahártyája, a meghűlés következtében hasonlatossá válik a felszántott vagy felásott, kellően előkészített talajhoz, amelyben otthonra talál és hamarosan kikel az elvetett mag. Az ellentétek szembeállítása végett, hadd mondjam el azt is, hogy a kellően megedzett, meg nem fázott egészséges egyén nyálkahártyája viszont olyan, mint a Jól letaposott, legyúrt, kijárt kemény talaj, amire hiába hull a mag, semmiképpen sem kel ki benne. Mit Jelent a gyakorlatban a nyálkahártya károsodása? Azt, hogy folyamatossága megszűnik, a sejtek közötti hézagokon át a kórokozók a szervezetbe befurakodnak; a kisebb vérellátás következtében ezen a területen természetesen kevesebb a fehér vérsejt, afagocita, a falósejt, a szervezet rendőre és nincs aki elbánjon a betolakodott kórokozókkal. ... és mit Jelent a szervezet ellenállóképességének csökkenése? Azt, hogy a vérszegény, a C-vitamin hiányában szenvedő, gyenge, edzetlen, vagy bármilyen egyéb ártalom miatt amúgy is megviselt szervezet nem tudja a kórokozók rohamát azonnal elszigetelni és kialakul a hurutos betegség kórképe. A garathurut, a felsőlégúti bántalmak esetében bárki nyomban kész a magyarázattal; hideg vizet ivott, beszívta a reggeli friss levegőt, tehát a lehűlt testrészt és a hurut megjelenési helyét — számos tapasztalat nyomán — azonosította. Hasonlóképpen azon sem csodálkoznánk soha, hogy az átázott, nedves cipőben elszenvedett lábfázás miért okoz náthát, amikor a felsőlégutat ezúttal semmilyen közvetlen hidegártalom nem érte. Közvetlenül nem, közvetve azonban igen, hiszen az idegkapcsolat következtében a test bármely részének hirtelen hőmérséklet-csökkenése az orrgarat nyálkahártya károsodását okozhatja. Honnan kerülnek elő megfázáskor a fertőzéses kórokozók? A felelet egyszerű: vagy „vannak“, vagy „szerzi“ őket az ember. Környezetünk, sőt sokszor saját felső légutaink is teli lehetnek kórokozókkal, a betegek köhögés, tüsszentés, hangos beszéd sarán a szétszórt nyál és nyálkacseppeken százezer számra ürítik a környezetbe, ahogy azt a cseppfertőzésről már többször elmondtuk, ezek mindaddig ártalmatlanok maradnak, amíg megfázással, vagy a szervezet ellenállóképességének más, ma még kevésbé ismert módon létrejött hirtelen csökkenésével „talajt nem teremtünk“ szaporodásukra. Csak így magyarázható az a tény, hogy egyik napról a másik ezrek betegednek meg, hogy a légzőszerveket megbetegítő vírusok Jellemző képviselője, az influenzavírus néha csak kis területekre vagy egy-egy országra, máskor akár egy-egy földrészre sőt esetleg több földrészre is kiterjedő járványokat okoz.
