Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-10 / 19. szám
BEL- ES KÜLPOLITIKA Az élelmiszer-ellátás időszerű problémái Ha mezőgazdasági termelésünk és az élelmiszer ellátás a múlt években jelentősen is növekedett, napjainkban újra komoly hiányosságokra bukkantunk. Egyes mezőgazdasági árucikkekkel nem tudjuk ellátni kellő mértékben a fogyasztókat. Feszült, szinte kritikus a helyzet a tojás és a sertéshús ellátásban. A tojásellátás már az elmúlt évben Is jelentősen ingadozott. Az elmúlt évben a fogyasztók 1 millió 202 ezer 143 db tojást kaptak, ami azonban az 1967-es évvel összehasonlítva 8 millióval kevesebb. Ez a nem kívánatos mérleg csökkentette a konzerváló és tároló üzemek tartalékait, amelyek már a múlt évben Is alacsonyabbak voltak mint 1967-ben. Az ellátást tovább súlyosbította, hogy a múlt évben sem lett teljesítve teljes mértékben a tojás külföldről való behozatalai Ezek a fő okai a novemberben és főleg decemberben megnyilvánult tojáshiánynak. A tartósított és raktározott tojáskészletek sajhos hiányosak az idén is. Január elsején készített mérleg csak az előző év 58,8 százalékát mutatta ki. Ha ezen hiányosságok napjainkban közvetlen nem is érintik a fogyasztókat, a tojásellátás terén mégis igen feszült a helyzet. A tojás-hiány a felsorolt okok miatt ugyanis beállhat holnap, egy hónap múlva, esetleg később. A tojásellátás sajnos még nincs tökéletesen biztosítva az 1969-es évre sem. Még mindig nincs eldöntve a tojás behozatalának a kérdése. Kritikus a helyzet a tojástermelés terén is, mivel jelentősen csökkent a to jóstyúk állományunk. A tojóstyúkok száma csak az elmúlt évben 655 ezer darabbal csökkent. Az idén várható felvásárolt tojás mennyiség kb. 1 680 000 000 db. Ebből kifolyólag a különbséget a szükséglettel szemben (100—120 milliói külföldről kell bevásárolnunk. Ez ismét érzékenyen hat az amúgy is feszült külkereskedelmi viszonyokra. Az elmúlt évben jelentősen növekedett a húsfogyasztás is. A múlt évben a piaci fogyasztás országos méretben 574 600 tonna hústermék volt, az 1967-es évhez viszonyítva 28 600 tonnával, illetve 5,2 százalékkal több. A hiányosságok a húsellátás terén a múlt év utolsó negyedében kezdődtek. Legelőször a sertéshúsban és ígéretes volt Szép, örömtelies volt a május elseje a Dunával körülölelt Komáromban is. Bár a Járásban több helyütt rendeztek körzeti ünnepélyt, mégis mintegy 15 ezren vettek részt a város lakosaiból és a közvetlen környékről a felvonuláson. A nyugat-szlovákiai sütőipar komáromi dolgozói az igazgatóság udvarán sertéshús termékekben, de később veszélyeztetve volt általában a húsellátás. A nem kívánatos helyzet a hazai termelés és import hiányosságából ered. 1969. január 1-hez szarvasmarhaállományunk a múlt évhez viszonyítva 187 315 darabbal csökkent. A sertések terén a helyzet még szomorúbb, az állomány 465 172 darabbal alacsonyabb. A húsipar tartalékai kb. 21000 tonnával alacsonyabbak az elmúlt évhez viszonyítva. A sertéshús tehát újra komoly népgazdasági probléma. A hiányt külföldről lehet pótolni. A múlt év folyamán külföldről kb. 55 ezer tonna húst vásároltunk. Az Idán 81000 tonnát kell majd importálni. Sajnos, a hazai hústermelés kilátásai sem megnyugtatók. Az irányzat továbbra Is Inkább csökkenő. A termelők és a fogyasztók is jogosan feltehetik a kérdést, ki a hibás tulajdonképpen a súlyos helyzetért? Minden bizonnyal állíthatjuk, hogy a fogyasztók nem. Máig akkor sem, ha egyre több húst és egyéb konzervált ■húsárut fogyasztanak. Tehát a termelők a hibásak? Ezt sem állíthatjuk, mivel azok túlsúlyban teljesítették a termelési és beadási tervet, és a megkötött szerződéseket. Nézetem szerint a súlyos helyzetnek nagy részese a központi irányítási és tervezési szervek, melyek a modern piackutatási és prognosztikus módszerek segítségével sem tudták meghatározni és előrejelezni a fejleményeket. Habár erre valóban elégségesek a gazdasági elemzések legalapvetőbb mérleg számításai Is. Az élelmiszerhiány megoldásának kérdései érdeklik mind a fogyasztókat, mind a termelőket. A fogyasztókat ugyan csak annyira, hogy legyen mindig elegendő tojás és hús. A termelőknek ez azonban már nagyobb gondot okoz. Joggal is kíváncsiak, hogy fogjuk megoldani ezeket az égető gazdasági kérdéseket. Vajon újra áldozatai lesznek-e a már jól ismert direktív intézkedéseknek? Vajon rá lesznek-e kényszerülve újra tojóstyúkokat tenyészteni a nemrég kiselejtezett és leállított tyúktenyészetekben, fészerekben és a háztáji gazdaságokban? Vajon nem lesznek-e a szövetkezetek arra késztetve, hogy újra a rentábilis vágősúlyon értékesítsék a hízósertéseket? Minden bizonnyal állíthatjuk, hogy a kérdés saját mezőgazdaságunkat havi átlagbér már lassanként eléri a 2000 koronát. Kilenc óra előtt elindultak az üzemek, intézmények dolgozói, hogy a főutcán felsorakozva meghallgassák ' Varga Gyulának, az SZLKP Járási bizottság vezető titkárának ünnepi beszámolóját. A vezetőtitkár beszédében hangoztatta, hogy rendet, nyugalmat, békés építőmunkát akarnak a Járásban. Mindenkinek legyen példaképe a' parasztságunk, amely a rendkívüli A sütőipar dolgozói indulnak a május elsejei felvonulásra. gyülekeztek. Bár a pékség alkalmazottjai az ünnepek előtt éjt nappallá tettek, hogy bőségesen legyen a „mindennapiból“. Jókedvüek. vidámak voltak. Námestny Ián, az üzem igazgatója örömmel újságolta, hogy a sütőiparban a különböző nehézségek ellenére is mindig száz százalékon felül teljesítették tervüket, s így a kenyér, péksütemény ellátással nem volt semmi fennakadás. A sütőipar dolgozói szorgalmának az eredménye, hogy a 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. május 10. politikai helyzet ellenére is becsületesen megállta a helyét és ennek eredményeként a mezőgazdasági üzemek a leggazdagabb termést takarították be a tavalyt évben, s az őszi-tavaszi munkát is oly gondosan végezték el, hogy minden előfeltétele megvan az idei JÓ termésnek. A színpompás, ünnepélyes felvonulás után a Május 1. téren felállított sátrak előtt váltottak szót Ismerősök, barátok. A marcellházt szövetkezet kitüntetett elnöke boldogan beszélt a látottakról és így jellemezte a verőfényes május elsejét: — Örömteljes és ígéretes volt a dolgozók nagy seregszemléje. T. ű. fogja legjelentősebben érinteni. A valuta helyzetünk ugyanis jól ismeretes. Ezért nézetem szerint újra kell hangsúlyoznunk a mezőgazdaságunk kulcsszerü népgazdasági jelentőségét, és eszerint kell biztosítani a hiánytermékek termelésének a növelését. Ing Tóth Endre Nagy találkozó Ipolyságon A Szabad Földműves szerkesztősége és az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskola május 17—18-án rendezi meg a mezőgazdasági iskolák közti szakmai és irodalmi vetélkedőt. Emellett a korszerű ipolysági stadionban kerül sor a Szabad Földműves kupáért versengő labdarúgó csapatok közti elődöntőre és vasárnap a döntőre. SZOMBATON ESTE 17 órai kezdettel gazdag kultúrműsor lesz az ipolysági Amfiteátrumban. A műsorban fellépnek a mezőgazdasági Iskolák legjobb együttesei és szólistái. Az ipolysági Mozaik zenekara kíséretében közreműködnek az országos táncdalversenyen részt vett énekesek. A műsorban több neves budapesti művész is szerepel. Puskás Sándor, Szántai Ildikó, Ármos Amália, Harsányi Lilla és Szolnoki Gyula sokszínű műsora minden bizonynyal megnyeri a közönség tetszését. A műsor után az iskola udvarán tábortűz lesz és reggelig tartó táncmulatság. A széleskörű rendezvényre mindenkit szeretettel várunk. Jegyelővétel az Ipolysági Mezőgazdasági Technikumban. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa csúcsszervének moszkvai tanácskozásáról informálta a sajtót F. Hamouz, a föderatív kormány alelnöke, hazánk állandó képviselője a KGST-ben. Hamouz elvtárs magállapította, hogy a KGST fennállása óta először dolgozott ki egy olyan programot, amelynek a közös integráns és dinamikus fejlődés' elvi alapján ki kell emelnie a szocialista gazdasági rendszer és a szocialista ökonómia előnyeit. A moszkvai ülést az összes tagállamok egy év óta tartő előkészülete előzte meg, amely munka nagyban hozzájárult a konferencia sikeréhez. Mindegyik állam a saját adottságai és feltételei alapján kidolgozta javaslatait és elgondolásait. Ezeknek megvitatása és összehangolása folytán született meg az egységes program, amelyet aztán kötelezőleg elfogadtak az összes tagállamok. A program 25 pontból áll és magába foglalja a szocialista integráció, együttműködés, és specializáció szakaszait, az új, rugalmasabb kereskedelmi kapcsolatokat, az ármegállapítás elveit a világárakhoz viszonyítva, a KGST keretében történő árközelítést, a közös pénzügyi politikát, a hitelkérdéseket. a kamatok magasságát, a tudományos technikai együttműködést stb. ' A program tükrözi a mi hozzájárulásunkat is, főleg a valutapénzügy területén, a fizetési kapcsolatokban, a kooperációban, a szakosításban és a tudományos-technikai együtttműködés megjavításában. ,A szocialista integrációnak nem lesz befolyása pl. a tagállamok sajátos belső tervezésére, és a vállalatok önállóságára. A szocialista országok gazdasági tevékenységének fejlődése az összehangolt tervezés útján fog haladni, amely a KGST keretében folyó együttműködés alapvető módszere lesz. A beruházási építkezések biztosításánál a tagállamok a tudomány és a technika tervszerű fejlesztésére támaszkodnak. Minden tagállam önállóan dönt abban, hogy a közös tervezés melyik szakaszán kíván résztvenni. Számunkra például a kohászat fejlesztése, fejlett kohászatunk következtében, nem jöhet tekintetbe. Ezzel szemben az elektronika fejlesztésében jelentős részt vállalunk. A kereskedelmi kapcsolatok rugalmasabbá tétele érdekében többek közt lehetővé válik a partnerek közötti közvetlen kapcsolat és a szabad árucsere. A tudományos technikai együttműködés kiszélesül úgy, hogy fokozatosan nemzetközi tudományos-technikai intézményeket, laboratóriumokat és tudományos intézeteket építenek. A tudományos tapasztalatok cseréje tekintetében egyrészt érvényesítik a díjmentesség elvét, másrészt olyan esetekben, amikor jelentős tudományos-technikai műről van szó, amely nagy nemzeti részvételt és magas költségeket igényel, ezt anyagilag megtérítik. A KGST keretében egy kollektív szerződés készül, amely a közös, könyvelhető valuta szerepét szabályozza. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar komplex fejlesztése terén nemcsak az agrotechnikai és a gépipari egységeknek kell érvényesülniük, hanem a vegyiparnak és más rokonágazatoknak 'isi Nemzetközi-jogi szabályozás bevezetésével megoldódik a termelési védjegyek kérdése is, mely gyönge pont volt eddig az együttműködésben. A szocialista gazdasági rendszer fejlesztésének és, .megszilárdításának sok alapvető problémáját, valamint őzeknek megoldását tartalmazza az egyhangúlag elfogadott program. Mindamellett nem szabad azt hinnünk, hogy ez a program — amelynek a proklamáciős Időszak után a tevékeny működés! időszakba kell átmennie — azonnal vagy egy-két' éven belül látható eredményeket hoz. Gazdasági proqaléroáinkat magunknak kell megoldani saját alkotó munkánkkal és a szocialista, valamint a többi partnereinkkel folytatott- kétoldalú együttműködés segítségével. Új francia ELNÖKVÁLASZTÁS ELŐTT DE GAULLE CSATAVESZTÉSE Az ötödik francia köztársaságban, melyet tudva*** levöleg De Gaulle tábornok hívott híveivel életre, múlt hónap 27-én egy további — immár az ötödik — népszavazás zajlott le. Ezúttal az új közigaz.gatási beosztáshoz és a szenátus reformjához foglaltak állást a választópolgárok. Most azonban — annak ellenére, hogy De Gaulle lemondással fenyegetőzött, ha az alkotmánymódosító reformok nem kapnák meg a többséget — balul ütött ki reá nézve a szavazás. A választópolgáruk 53 százaléka nem-et mondott és így igazolódtak azok a közvéleménykutatók, akik figyelmeztették De Gaulle-t a kockázatra, és ismervén a hangulatot, távolról sem vették holtbiztosra, hogy a francia kispolgárság a köztársasági elnök távozása esetére politikai káoszt, anarchiát, polgárháborút, devalvációt várna és mindettől való félelmében mégiscsak kitart De Gaulle mellett. Minthogy a tábornok számítása ezúttal hibásnak bizonyult, nem maradt más hátra, mint az adott szó beváltása. De Gaulle tehát visszavonult Colombey-les-deux Église-i kastélyába és ott tűnődik Franciaország további sorsának alakulása felett, amelyre nem kis kihatással lesz a már előkészületben levő, június 1-re kitűzött elnökválasztás. Az alkotmány értelmében addig is a szenátus elnöke, Alain Poher tölti be a köztársasági elnök funkcióját. De Gaulle, aki a parlamentben meglehetősen jelentős többségre támaszkodhatott, alkotmány által biztosított jogai révén — melyek persze a legkevésbé sem gyöke- j reztek hiteles demokráciában — könnyűszerrel hajtathatta volna keresztül reakciós reformjait, melyek a szenátusból merő tanácsadó testületet csináltak volna és mit sem változtattak volna a kinevezett prefektusok — aféle főispánok — jogkörén, de ezt nyilván kevesellte. Nos a népszavazás megmutatta, hogy a parlamenti erőviszonyok korántsem tükrözik a széles néprétegek érzületét, amelybe a tavalyi májusi események hatása alatt — nem utolsó sorban a frankot ért megrázkódtatás cs a kispolgári életszínvonal növekvő veszélyeztetése miatt is — mindjobban elvegyült a bizonytalanság érzése. De Gaulle nacionalizmusa, nagyhatalmi politikájának túlfeszitése súlyos terheket rótt a francia dolgozó tömegekre és a gaullizmus nem egy pozitív vonása — mint pl. az atlanti szövetség katonai szervezeteiből való kilépés, és a vietnami amerikai intervenció ellenzése — nem feledtethette el velük a gaullista kül- és belpolitika közti ellentéteket. Az elégedetlenség hullámai egyébként az utóbbi hetekben a kiskereskedők köreiben is magasra csaptak; a gaullistáknak nem sikerült az alapvető belpolitikai problémákat legalábbis valamennyire megoldaniuk. AZ UTÖDLÄS körül már széles fronton bontakoznak ki az elnökválasztási csatározások. Legesélyesebb elnökjelöltnek Georges Pompidou volt miniszterelnök, De Gaulle egykori legközelebbi munkatársa mutatkozik, akit most Giscard d’ Estaing, a volt gaullista pénzügyminiszter híveinek tábora is támogat. Pompidout, mint a pénzvilág képviselőjét, tehetséges. De Gaulle-nál alkalmazkodóbb képességű, hajlékonyabb politikusként értékelik, akiről tudni vélik, hogy bizonyos megértést tanúsít Nagy-Britaniának az ún. közöspiacba való belépési óhaja és az atlanti szövetség iránt, és hogy a nyugat-keleti kapcsolatok elhanyagolása nélkül, bizonyos mértékig revideálni hajlandó a gaullista közel-keleti politikát. Biztosra vehető, hogy a Pompidou mögött (elzárkózó jobboldali erők mellett, az úgynevezett polgári középpárti irányzatok is porondra lépnek, nem szólván egyéb jelöltségre kivánkozókról, akik voksaikat igyekeznek a legtöbbet ígérőnek áruba bocsájtani, mint ahogyan ez az ilyen csábító alkalmaknál szokásos ... Sajnos, a jobboldal ereje alapvetőleg a baloldali tábor szétforgácsoltságában rejlő gyengeségben rejlik. Ennek tudatában igyekezett a francia kommunista párt úgyszólván még a legutolsó napokban is a szocialista párt kongresszusát arra bfrni, hogy a többi baloldali erőkkel egyetemben, közös program kialakításáról tárgyalva, közös elnökjelöltben egyezzen meg. Guy Mollet pártja azonban elvetette ezt a javaslatot, amivel csak Pompidouék vagy a centristák malmára hajtja a vizet. Ezzel szemben jóváhagyta Gaston Deferre marseille-i polgármesternek jelölését, akiről Ismeretes, hogy annak idején heves kommunistaellcnes magatartást tanúsított és a polgári középpártokkal szűrte össze a levet. Igaz, hasztalan! Hiszen csúfos vereséget szenvedett az 1963. évi elnökválasztásokon. Így érthető, hogy a kommunista pártnak rossz emlékei vannak az antikommunizmus e dicstelen lovagjáról... Deferre mellett, aki abban bízik, hogy a kommunista párt kirekesztésével sikerül a szocialistákat, centristákat, és különféle többé-kevésbé baloldali irányzatú republikánus csoportúkat megnyerni, a viszonylag kicsiny Egyesített Szocialista Pártnak is meg van a maga jelöltje, éspedig M. Rocard személyében. Amennyiben Pompidou nem nyerné el az abszolút többséget, második választási menetre kerülne sor, ahol már csak két jelölt közt folyna a versengés. Nehéz volna jóslatokba bocsátkozni, mi minden kombináció születhetnék meg erre az esetre, bizonyos azonban, hogy Deferre próbálkozása teljesen reménytelen. A kommunista párt kirekesztésére, amely mint a legszervezettebb és legnagyobb baloldali párt Jacques Duclos-t állította fel jelöltjeként. Minden esetre jellemző, hogy Deferre mögött távolról sem zárkózik fel az egész szocialista tábor. Mint a szocialista párt kongresszusa mutatta, ellenzékben nem volt hiánya, sokan tartózkodtak a szavazástól, ami csak aláhúzza Guy Mollet és pártvezetűségbeií társainak súlyos felelősségét. Szírt a © M *© >• D> © o * C/3 B* 1-"Ö > :o s .iá i *S & 8! aj 0 £ (/> to 5 N | :© a m g u | :© * E* 88 >• 8> WS
