Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-03 / 18. szám

ÉLETÉBŐL

Jobbról balra Mrózik Stefan elnök, Pápai József főagronómus és Fiilöp János ökonómus.

ÉDES LETT

A KÖZÖS GYÜMÖLCSE

kedését segíti, illetve munkaköréihez tartozik. Elmondja például, szívesen jár külföldön, hogy tapasztalatait bővítse, azután ittihon kamatoztassa. így került sor a szovjet búzafajták, majd a Jugoszláv, román és magyar ikukoricafajták alkalmazására.

Ottlétünkkor az agronómust Illetően érdekes Jelenetnek voltunk szemtanúi. Mint vérbeli szakember melegen ajánlotta, menjünk a határba, tekintsük meg a traktorosok munkáját. Éppen Jugoszláviából származó hibridkukoricát vetnek, mégpedig román vetőgépekkel. A földre érve mi lett volna fontosabb, mint a vetőgép munkájának ellenőrzése. Elnök, agronómus térdenállva kaparták a bevetett sorokat. Centiméterről centiméterre ellenőrizték, a gép milyen távolságra dobta a magot a földbe. Mindaddig kutattak, kerestek, amíg mindketten meggyőződtek, hogy az előre meghatározott távolsíágban fekszenek a fehérszínű kukoricaszemek.

Munkánk végeztével újabb szokatlan eseménynek voltam szemtanúja, ami az agronómus igényességét, földszeretetét példázza. Pápai elvtárs megkérte sofőrünket, amott, a kazalnál forduljon meg a kocsival, hogy e kerekek ne gyúrják feleslegesen a kukoricaföldet. Pályafutásom alatt hasonlót nem tapasztaltam.

Az eléggé alapos eszmecsere és helyzetfelmérés után arra a megállapításra Jutottam, hogy az eddigi eredmények főképpen a vezetők odaadó munkája, szaktudása s a jő irányítás következményeként születtek. Tények igazolják, hogy minden feltétel megvan a további fejlődésre, a belterjes gazdálkodás tökéletesítésére. Ez annál inkább lehetséges, mivel elegendő szerves és ipari trágyával rendelkeznek, emellett a Sellye—Gúta öntözőrendszer Jóvoltából 600 hektárnyi területet a kívánalmaknak megfelelően öntözhetnek.

Az utóbbi években történt gazdasági fellendülés láttán számos fiatal kérte felvételét a közösbe, akik most a gépesítésben és a kertészetben dolgoznak. A szövetkezet jelenleg három — egyenként négy család számára — lakóházat épít a fiatalok és a nagycsaládú tagok számára. Ebből is látható, hogy a vezetőség messzemenően gondoskodik a szövetkezet tagjairól, közöttük a fiatalokról.

Az elmondottak alapján nem kétséges, hogy a zsigárdi szövetkezet dolgozói, vezetői emelt fővel ünnepelhetik a közös megalakulásának 20. évfordulóját. Bár az első évtizedben rögös, nehéz volt az út, sok türelmet és önfeláldozást követelt, de a második évtized alatt annál édesebbre érett a közös gyümölcse.

SÁNDOR GÁBOR

A szövetkezet vezetői, közöttük Dóra Jenő gépesítő megállapítják, hogy jó munkát vegez a román kukorica-vetőgáp. Fotó: Sándor

évtized jegyzeteiben

sorsuk. Bürokratizmust elsöprő politikai hullámoknak kellett Jönni, hogy a remény valóra váljon és ime, a reálisabb mezőgazdasági politika és a parasztság végtelen szorgalma meghozta az eredményt.

Ma gazdag szövetkezeti parasztjaink vannak, siránkozó, tévelygő barátaim! Még akkor is, ha ti mást állítotok, és nem látjátok, hogy milyen óriást forradalmi, humánus átalakulás ment végbe a mezőgazdaságban.

Aranycsillagos, munkaérdentrendes szövetkezeteink vannak, amelyek legtöbbjében már a havi kereset 1800—2000, sőt 3000 korona között mozog. Igaz, sok verejték hullott a földre, míg ez az eredmény létrejött, de csak úgy érhettünk fel a csúcsra, a sokat emlegetett világszint megközelítésére, hogy voltak önfeláldozó szövetkezeti tagjaink és funkcionáriusaink. Csak néhány adatot Idézek legújabb Jegyzeteimből, amelyek ez ugrásszerű fejlődésről tesznek tanúságot.

Nemcsok László nyényei szövetkezeti elnök vezetése alatt a közös gazdaságban az évi összbevétel 4,5 millióról 10 millióra emelkedett, és ma olyan csúcseredményeik vannak, hogy megállják a helyüket világszínvonalon is. Hogy csak egy példát említsek, a múlt évben már 216 tojást termeltek tyúkonként. Nemrég Mengyán Mátyással, az lzsai szövetkezet főkönyvelőjével beszélgettem a tagok keresetéről. Bevezetőül csak ennyit mondott: „Nem Is tartjuk rendes szövetkezeti tagnak azt, aki 'havonta legalább 2000 koronát nem keres.“ De hasonló adatokkal találkozók a vásárvámosi, a kissallói és más szövetkezetekről Irt Jegyzeteimben is. Az ipolynyékiek például Csinger Sándor agronómus szerint már 30 százalékos bérrészesedést is adtak, ami azt Jelenti, hogy többek között a traktorosok és a kocsisok az év végén 5000— 5000 koronát Is kaptak személyenként. Persze, ezek az eredmények nem véletlenek. Egyre magasabb a termelés szintje. A kissallói szövetkezetben már 17 000 korona nyerstermelést érnek el hektáronként. A termelés magas szintje mellett pedig nagyon örvendetes tény, hogy a tartalékalapokat anynyira feltöltötték a szövetkezetek, hagy már akkor is tudnák a béreket fizetni, ha fél évig egy fillér bevételük sem lenne.

A göröngyös úton induló szövetkezeti mozgalom tehát ország-világ előtt megmutatta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A múlt évben remekelt a termelésben. Hogy csak egy példát említsek, 1936-hoz viszonyítva megkétszereződött a búzatermelés mennyisége. Nagyot haladt tehát a forradalmi parasztság, amely már 1948-ban a szlovákiai földművesek egységes szövetkezetébe lépve követelte a földreform befejezését, mégpedig a párt hradeci programja alapján, amely bátran kimondotta, hogy a föld végre azé legyen, aki megdolgozza. És bár a hradeci program még nem beszél a mezőgazdaság kollektivizálásáról, a fejlettebb földművesek már 1948-49- ben megalakították az első gépszövetkezeteket, majd később az első típusú termelőszövetkezeteket. A parasztság öntudatosabb része tehát még a párt politikáját is megelőzte, és amikor a párt kitűzte a mezőgazdaság kollektivizálásának programját, már némi szövetkezeti tapasztalatokból indulhatott ki.

Két évtized Jegyzetfüzeteiben böngészgetve az utolsó lapokhoz érve, a sok önviaskodás után, arra végkövetkeztetésre Jutok, hogy a húszéves küzdelem, a parasztsággal való drukikolás nem volt hiábavaló, mert íme az eredmény, amely bizonyítja az elméletet. Igenis, száz meg száz önfeláldozó harcosa volt a szövetkezeti mozgalomnak és megemelhetjük kalapunkat a szövetkezeti parasztság osztálya előtt, mert megelőzve Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot, Belgiumot, Ausztriát — ahol a Mansholt-terv alapján csak most akarják nagyüzemi útra átállítani a mezőgazdaságot — a mi parasztságunk már húsz évvel ezelőtt a forradalmi szövetkezeti útra lépett és olyan művet alkotott, amelyre méltón büszkék lehetünk. Bállá József

A szőgyéni EFSZ egyike az érsekújvári Járás legnagyobb szövetkezeteinek. A bartiakkal való egyesülés óta a szántóföldi terület közel 5000 hektárra növekedett. Tehát törvényszerű volt a fokozottabb gépesítés. Legutóbb is több új traktort vásárolt a szövetkezet a legújabb 5511-es Majorok unifikált sorozatából.

Érthető, hogy a szőgyéniek szerelőműhelye „kiöregedett“. Ma az agrotechnikai követelmények egyre nagyobbak, és ez maga után hozza a bonyolult és univerzális géprendszerek alkalmazását. Ezek javításához, karban-Szőgyéni

tartásához, ú] és Jól felszerelt Javítóműhelyek szükségesek. A szőgyéniek nem sokat teketóriáztak, hozzáláttak egy modern műhely felépítéséhez.

Az építkezést még 1966 nyarán megkezdte a szövetkezet segédüzemágaként fenntartott kőműves brigád. Néhány hét múlva átadják rendeltetésének.

Az új műhely a régitől mintegy kőhajításnyira épült. Nagysága a réginek többszöröse minden tekintetben. A középső, hangárszerű szerelőcsarnok tetejét vasbeton konstrukció képezi. Az épületnek két bejárata van, amelyeket csaknem öt méter magas, görgőkön mozgatható vaslemez ajtók zárnak. Még a legnagyobb gépek és kombájnok is könnyűszerrel bejuthatnak majd a „járművek kórházába“.

A csarnokokból mellékhelyiségek nyílnak, ahol speciális Javításokat végeznek. Az egyikben történik a szelepköszörülés, valamint a befecskendező szelepek nyomásának beállítása a gép típusának megfelelően. A másikban nafta-próbapadot állítanak üzembe. Itt történik majd a fogyasztás beállítása. És külön helyiségben Javítják a járművek elektromos berendezéseit.

A szövetkezet mechanizátora, Sümeg elvtérs lelkesen beszél az új műhely üzembeállításáról:

— Ebben az ú] műhelyben ml magunk végezzük a gépek generáljavítását. Eddig a szállítási költségek nagyban megdrágították a Javításokkal kapcsolatos kiadásokat.

Nem titkolta Sümeg elvtárs azt a körülményt sem, hogy jelenleg az emelők és a modern esztergapadok megvásárlása kiadást Jelent, de számításokkal bizonyította: a befektetés nyomán a jövőben mérséklődnek majd a Javítási költségek.

A műhely hatalmas ablakain keresztül friss tavaszi napfény árad, tehát az ablakok kellő fényt biztosítanak a sokszor ezredmilliméternyl pontosságú munkákhoz. De a szőgyéniek a nagyobb biztonság kedvéért nagy teljesítményű neónlámpákkal is felszerelték az épületet. A helyiségek klímáját pedig központi fűtéssel biztosítják majd.

Akaratlanul is kétkedés fogja el az embert, Ismerve az építők gyengéit és ezért meg is kérdezem Sümeg elvtársat:

— És ennek a nagyszerű épületnek nincs semmi hibája?

— Az épület nagyszerű, annyi bizonyos, a beruházási értékek meghaladják a 955 ezer koronát. Hiba azonban itt is akad. Úgy lett volna Jó, ha fából készült kockák képezik a padlózatot. A fa Jobb szigetelő anyag, mint a beton. De reméljük, ha kielégítő fűtés lesz, akkor a beton nem veszélyezteti felfázással az itt dolgozó szerelőket. Igaz, hogy a központi fűtéssel még baj van, mert a galántai szerelők nem láttok munkához, de reméljük, hogy hamarosan elvégzik a beszerelést. És különben is, tavasz van ...

Még Sümeg elvtárssal végignéztük, megvlzsgálgattuk a ventillátorokat, amelyekkel az állandó levegőcserét biztosítják, s elindultunk a régi műhely felé. A két mű hely közötti teret betonlapok lerakásával próbálják sármentesftenl. Ennek a tavaszi olvadások Idején lesz nagy Jelentősége. Egyébként a régi műhelyt raktárrá alakítják át.

A raktárnoktól megtudtam, hogy a raktári készletet szüntelenül növelik. Hamarosan 1 millió 200 ezer koronára emelkedik a készlet értéke. Ugyancsak tőle tudtam meg, hogy az 50 Super típusú traktorokba való dugattyú hiánycikknek számít ugyan, de nekik még van néhány darab raktáron.

A szövetkezeti műhely, mint önálló segédüzemág fog dolgozni. Az alkalmazottak száma jelenleg 30 körül mozog, de hamarosan ú) munkaerőkkel bővítik a létszámot. Ha az új műhely teljes kapacitással fog dolgozni, még két adminisztratív dolgozójuk is lesz.

építkezések

Az érsekújvári Járásban máshol is épültek már hasonló Javítóműhelyek. Udvardon a szövetkezetben, valamint az Érsekújvár közelében levő Mikulási Állami Gazdaság telepén. A szőgyéniek semmiben sem maradnak el ezektől.

Ám másféle építkezés is „akad“ Szőgyénben. Ez egyelőre szociális intézmény néven szerepel. Ebben az épületben kap elhelyezést a szövetkezeti konyha és a zuhanyozó. Ennek az épületnek az átadását a nyári hónapokra tervezik.

A szőgyéni EFSZ állandóan gyarapítja állóeszközeinek értékét és számát. Most is két új intézménnyel, két új „családtaggal" növekedik a szövetkezet vagyona. Ha így haladnak, biztosra vehetjük, hagy még előkelőbb helyet kapnak majd Járásuk élenjáró mezőgazdasági üzemei között. Moncz László, Ipolyság

hektárhozama 260 mázsáról 503-ra, míg a búza 24,80 mázsáról 48,42 mázsára emelkedett. Az állattenyésztés területén szintén ugrásszerű emelkedés mutatkozik. Például, amíg az említett évben 621 mázsa húst értékesített a szövetkezet, addig tavaly kétezer mázsát. Tejből pedig kereken 400 ezer literrel értékesítettek többet, mint 1961-ben.

Ezek után nézzük meg az eltelt idő alatt mennyivel emelkedett a tagok bevétele. A sok közül csupán néhány nevet említünk, s főleg az idősebb tagok névsorából. Tóth Béla traktoros keresete például 9421 koronáról 33 483 koronára emelkedett. Félix Michalé 8668-ról 28 356-ra, Rybánsiká Rozália fejőnőé 4690-ről 18 460-ra,

míg Takács Alajos gépjavítómester 1961-ben 10 653 koronát, 1968-ban pedig 34 759 ezer koronát keresett.

Természetes, hogy a felsorolt pénzösszegek, illetve a gazdálkodás felAz első lépést az újdonsült elnök tette meg. Mivel senki sem akart néhány koronáért dolgozni a földeken, a részes művelést helyezte előnybe. Igenám, de akkoriban ezt nagy bün-Dég készültem, hogy meglátagatom a galántai járásban gazdálkodó zsigárdi szövetkezetét. Gondoltam, megnézem ml az oka, hogy évek óta nem hallok felőle. Jóllehet az ötvenes években többet tudtunk róla a kelleténél, de ebben nem volt köszönet. Nem állítom, de valószínű, hogy a sereghajtó szerepét Játszotta a Járás szövetkezetei között. Körülbelül egy vonalban haladt a királyrévl szövetkezettel, amelyet Időközben felszippantott az Úrföldi Állami Gazdaság.

— Hajszálon múlott, hogy a zsigárdi szövetkezet nem Jutott szomszédja sorsára — emlékezik vissza Mrázik Stefan elnök — aki 1961-ben került a közös élére. Jóformán csak papíron létezett a szövetkezet. Nem volt pénze, terménye. A tönk szélén állt. Igaz, akadt év, amikor Zsigárdon „kétszer“ termett a kukorica. Ugyanis Januárban, februárban történt a szedése. A tagok egymás közt zsörtölődtek, e vezetőkkel veszekedtek a gyűléseken, a határban. Ilyen körülmények között szó sem lehetett munkaerkölcsről.

Az akkori és a mostani helyzetet összehasonlítva érthető a tagok akkori állásfoglalása, keserűsége; 1961- ben például ötmillió korona bevétellel számoltak, tavaly pedig tizenhat millióval. A munkaegységekre hét évvel ezelőtt csupán másfél millió Jutott, míg az elmúlt évben 6 millió 855 ezer korona.

Bár ezeik a számok önmagukért beszélnek, mégsem érzékeltetik méltóképpen ezt a fejlődést, amit a szövetkezet Jelenleg felmutat, hiszen az utóbbi néhány esztendőben a nagyüzemi gazdálkodás szilárd alapjait rakták le Zsigárdon.

A régi idők terhes napjairól nem is beszélnek szívesen a közös vezetői, de annál inkább a fellendülés éveiről.

nek tekintette a felsőbb vezetés. Volt is futikosás, kilincselés, amikor a tagok megérdemelt részüket hazaszállították. Nehéz volt az elnök dolga, pedig aránylag Jó viszonyban állt a járásiakkal, a felsőbb szervekkel.

— írja meg — mondotta felcsillanó szemmel az elnök —, hogy a részes művelés miatt majdnem rácsok mögé kerültem, pedig ez Indította helyes irányba szekerünket. Nem maradt határban a termés, ugyanakkor a hektárhozam is emelkedett. Ahogyan növekedett a termés, úgy Javultak az eredmények az istállókban, a sertésólakban. Egyre több és több terméket értékesíthettünk, több pénz állt a házhoz, jobban fizethettünk. Megjött a tagok munkakedve, sőt újak is Jelentkeztek.

Mialatt ez elnök a múlt eseményeit idézi, Fülöp János ökonómus a régi és a tavalyi terméseredmények összehasonlításán fáradozik. Nem árt, ha papírra vetünk belőle néhányat.

A kimutatások szerint a pangás éveiben, konkrétan 1961-ben csupán 18 mázsa kukoricát, míg 1968-ban 43 mázsát takarítottak be hektáronként a szövetkezet tagjai. A cukorrépa

lendülése mögött szorgalmas tagok és előrelátó, tapasztalt szakemberek állnak. Itt van például Pápai József főagronómus. Rövid ismeretség és eszmecsere után meggyőződtem róla, hogy szakmájának igazi mestere.

— Ogy van az ember a földdel, á növénnyel, mint hozzáértő orvos a beteggel. Ha ránéz, tudja mi a baja — mondja többek között az agronómus. A mi földjeink alacsony fekvésűek, így fontos a növények megválasztása, de még fontosabb a munkák idejének helyes meghatározása. Az egyes agrotechnikai műveletek végzése nagy körültekintést, talajismeretet követel. Például egyetlen hengerezés avagy idő előtti talajelőkészítés helyrehozhatatlan károkkal Járhat. Például a talajvíz a tavaszon is sokat rontott ez őszi vetéseken. Ám ezeket a természet-csinálta hibákat mindenképpen Igyekszünk kiküszöbölni, helyrehozni. Ebből következik például, hogy a búza fejtrágyázását egyrészt a laboratóriumi, másrészt a helyi adottságok és többéves tapasztalataink szerint végezzük.

Pápai elvtárs még sok mindent felsorolt, ami a hektárhoaamok nőve-