Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-26 / 17. szám
CSALÁDI KÖR MAGYAR SZÜLÖK FIGYELMÉBE! Milyen iskolába...? Senkinek sem lehet utasítást adni arra, milyen tannyelvű iskolába járassa gyermekét, mert ez a szülő joga. Ám a magyar szülők legtöbbjének nem volt rá lehetősége, hogy megismerkedjen a pedagógiával, didaktikával, logikával és lélektannal, amely ismeretek birtokában ilyen, vagy amolyan tanács nélkül is könnyen döntene. De ki végezze ezt a tanácsadást, Iha nem a tanító? Az ilyen tanácsadást egy kis rosszmájúsággal aknamunkának is lehet bélyegezni. Ettől függetlenül ideje, hogy rádöbbenjenek a szülők: nem magánügy az, hogy gyermekeink sok esetben csak üres szavakat tanulnak. Társadalmunknak sem mindegy, hogy a köztársaságunkban élő magyar szülők gyermekei megtanulnak-e szlovákul, vagy részesülnek-e értelmi nevelésben. Legtöbb esetben vagy ez egyik, vagy a másik érvényesül. Ám aránylag kevés azoknak a magyar szülőknek a száma, akik a szlovák iskolába járó gyermeküknek otthon megtudják magyarázni a kötelező iskolalátogatás Ideje alatt átvett anyagot, Ez a hátrány még súlyosabb, amikor a tanító a magyar nyelvismeret hiányában még a lényegesebb fogalmakat sem tudja megértetni rábízottjaival. Az efféle tanulási módnak van közös vonása a feudalista társadalomban létező kolostori iskolák tanulási módjával, ahol anyanyelvi tanítás htján a gépies emlékezet érvényesül. Hasonló az eset a szlovák tannyelvű iskolákba járó magyar gyerekeknél Is, akik, ha meg Is tanulják gépiesen a feladott anyagot, elmarad számukra a belőle származó értelem, tapaszta-Bosztoni burgonya (lehet maradékburgonyapürét is felhasználni hozzá): Egy kiló burgonyából a szokásos módon, tejjel és vajjal közepesen sűrű burgonyapürét készítünk. Belereszelünk egy fél fej vöröshagymát, habverővel beleverünk két egész tojást; alaposan kivajazott, tűzálló tálba öntjük. Tetejét megöntözzük olvasztott vajjal, meghintjük kevés édesnemes pirospaprikával és a sütőben, felső latlevonás, következtetés, nehezebb a gondolatuk rendszerezése, az elvont fogalmakkal való birkózás és elmarad az anyag nevelő hatása is. Természetes, hogy a nem anyanyelven tanult anyag jobban és hamarabb kifárasztja a gyereket, ezért csökken az érdeklődése a tanulás iránt, elkedvetlenedik és a kényszerített tanulásnak formaiság, magolás (szószerinti tanulás) lesz az eredménye. Konkrét értelem nélkül e megtanult szavaknak nincs semmi gyakorlati jelentőségük. Tudom, sok szülőben felvetődik a gyereke főiskolára bejutásának gondolata. Ezt csak úgy tudja elképzelni, ha gyermeke szlovák tannyelvű iskolába Jár. Véleményem szerint az olyan tanuló, aki főiskolára készül és ehhez megvan a szellemi alapja, képes arra is, hogy nyolc év alatt megtanuljon szlovákul. Sokkal könnyebb egy nyelvben tökéletesítenie magát (mert a magyar tannyelvű iskolákban is tanítanak szlovák nyelvet), mint megtanulni vagy csak bepótolni a 11 éven át a hiányos nyelvismeret miatt meg nem értett és átvett anyagot. Tartós tudást szerezni csak úgy lehet, ha a tanuló megérti azt, amit tanul és kellőképp összefüggésbe is tudja hozni a megtanultakat. Az átlagról beszélek. Természetesen, vannak kivételek, de ha még nem is lennének, akkor sincs okunk a csüggedésre, mert államunk törvényei minden polgárnak lehetőséget nyújtanak a saját enyanyelvén történő művelődésre. A másik szélsőséges eset az, amikor a szülő azt vallja, hogy „úgy sem akarok én a gyerekemből urat nevelni, hát legalább szlovákul tanuljon lángon szép aranybarna kérget sütünk rá. Kolbászos virsliragú spanyol módra. Hozzávaló négy személy részére: két fej hagyma, két paprikahüvely, négy evőkanál olaj, két teáskanál édespaprika, paradicsom, pecsenyelé, fél liter meleg víz, négy pár virsli, tejföl. A hagymát és a paprikát kockára vágva olajban megpároljuk, a piros paprikát és a paradicsomot, a feldarabolt virslit és a pecsenyelevet hozzáadjuk és tíz percig pároljuk. Végül néhány evőkanál tejfölt adunk hozzá. Krumplipürével, rizzsel, esetleg főtt tésztával és salátával tálaljuk. meg egy kicsit“. Ilyen szülő legyen tudatában annak, milyen szellemi tehetség kifejlődését akadályozhatja meg a gyereknél. S az sem lehet mindegy a szülőnek, sem a társadalomnak, hogy gyermeke széleskörű tudással rendelkezik-e majd, vagy esetleg a szlovák nyelvtudás rovására gyér tudással lép az életbe. A nyelv gondolataink kifejezésére szolgál, tehát csak eszköze gondolatainknak. Ebből adódik az, hogy törekvésünk fő célja az értelem, a megértés, a tudat és a gondolkodás minőségének fejlesztése, mert hiába tudunk majd beszélni több nyelven, ha annak értelme és tartalma színvonalon aluli lesz. Nem utolsósorban gondolnunk kell azoknak a szlovák tanítóknak a „hatásfokára“ ts. akik szlovákul nem tudó magyaraikú gyerekeket tanítanak. Vajon megtérül-e az államnak az a befektetés, amit ezekre a tanítókra fordít? Végezetül még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nem volt célom a túlzott általánosítás. Csak öröm töltene el, ha minden alapfokú iskolát végzett tanuló hazánk bármely részén megtudná magát értetni és megértene másokat. A megértésre és megértetésre vannak azonban más lehetőségek is, de a tudás, az értelem, a tapasztalatszerzés, a következtetések levonásának módjában nem olyan nagv a választék. Ezt minden gverek anyanyelvén sajátíthatja el a legiobban! Pankovics László mérnök Lelesz Hangulatos asztalterítések Nem kell drága porcelán, kristályüveg, ezüst étkészlet ahhoz, hogy az asztal ízléses, sőt egyéni hangulatú legyen. Ma, a színes szettek, tarka műanyagikészletek korszakában, amikor a fehér damaszt, a porcelán és minden csillogás már csak az ünnepi terítékekhez maradt — erre minden háziasszonynak bőséges lehetősége nyílik. Lássuk az első példát. 1. Olcsó, sima, legfeljebb szélén keskeny csíkkal mintázott porcelánvagy fajansz tányér, modern vonalú, rozsdamentes evőeszköz. A zömök, széles szájú poharakat vissza nem váltható, zöld, barna, fehér sörös és boros palackokból lehet lecsiszoltatni üvegesnél. Az asztalterítő és a szalvéta azonos: kockás (esetleg virágos, csíkos, pettyes) karton, farkasfoggal szegélyezve. Akárcsak az öltözködésben, az asztal terítésénél is az a szabály: ha a tányérok minta nélküliek, akkor az abrosz mintás. Ha pedig a tányérok díszítettek, abban az esetben csak az egyszínű, sima abrosz illik hozzá. 2. Erre itt van éppen a példa. A levesestányér sárga cserép, népi díszítésű virággal megfestve. Ugyanolyan a nagy bögre is, mely most söröskancsóvá alakult át az ebéd alkalmával. A mintás levesestányér alatt a lapos tányér zöld, egyszínű cserép. Mindkét fajta igen olcsón kapható az edényüzletekben. Fonott kosárban kap helyet a kenyér, péksütemény. Az abrosz és a szalvéta a színes, tarka terítékhez fehér — és ugyanazzal a mintával hímzett, mint amilyen minta szerepel a tányérokon. Titka egyszerű: selyempapírral átrajzolják valamelyik szép virágmotívumot, a hozzá tartozó levelekkel, bimbókkal együtt, és színes fonállal, ugyanolyan színekkel, mint a tányéron, lapos öltéssel A kis Józsi felnevelte a fészkéből kiesett csókafiókát, mely úgy megszelídült, hogy mihelyt gazdája hazatér az iskolából, kedvenc fájáról rögtön vállára száll. (ordódy) A falu legszegényebb gyereke, a kis Pekali, hetedhét faluban arról volt htres, hogy ügyesen tudta megvlecelnl az embereket. A kis Pekali egy szép nyári napon, erdei sétája közben, leheveredett egy bokor árnyékába és azon gondolkozott, milyen új viccekkel tudná az embereket felvidítani. Gondolatait hirtelen kocslnyikorgás szakította meg. Felállt és megpillantotta, hogy a környék leggonoszabb földesura közeledik hintával feléje. Pekali kiállt az útra, botját a földbe szúrta, felső végét pedig két kézzel magragadta. Amikor a hintó Pekalihoz ért, a földesúr megálljt parancsolt kocsisának: — Jó napot, kisfiú! — Jó napot, földesuraml — Hát te mit csinálsz itt? — kérdezte a földesúr. — Állok és kezemben tartom a botomat — felelte a kisfiú, majd megkérdezte, hogy a földesúr mi járatban van? — En biz azt a kisfiút keresem, aki olyan sok viccet tud, hogy mások felvidítására is jut belőle — mondotta a földesúr. — No, akkor helyben van, mert az a kisfiú én vagyok, de nemcsak mesélem a vicceket, hanem néha egy-egy embert ts megviccelek, sőt, be is csapom, ha megérdemli, ha olyan, akt rossz az embertársaihoz. De, be kell vallanom, mos egy viccet sem tudok, mert mindet otthonfelejtettem, de ha az úr viccet akar hallani, fogja meg két kézzel a botom végét és tartsa addig, míg vissza nem érek a viccekkel. De, hogy ne kelljen soká várnia, míg otthonról a viccekkel visszatérek, adja kölcsön a hintáját — ajánlotta Pekali. A földesúr feleségével és kocsisával leszállt a htntóról és átadta a fiúnak, aki azonnal elhajtott a lovakkal. A földesúr és kísérete ott állt az erdő közepén és türelmetlenül várta a fiú visszatérését, hiszen már lassan este lett és megéheztek, sőt, kicsit fázni is kezdtek. Közben hajnal lett, aztán másnap dél, de Pekali még sehol. Végül egy arra járó vándor megkérdezte tőlük, mit csinálnak az erdőben, és a nagyúr mért markolja olyan görcsösen a botot. A földesúr elmondotta Pekaltval való találkozását és erősködött, hogy megvárja míg a ftú megjön a tréfákkal. — Ide figyelj, nagy földesúr — mondotta a vándor —, milyen tréfára vársz te még? Hát ez, amit veled tett a ftú, nem elég neked? Majd egy napja szorongatsz egy botot, itt állsz éhesen, fázva, kocsi és lovak nélkül, becsapva, kigúnyolva, egy erdő közepén, és még te vársz viccre? Hát nem érted meg, hogy ezen a viccen, ezen a tréfán nem te fogsz nevetni, hanem az egész környék mulcd majd a te balgaságodon? Oroszból fordította: Kovács Lenke Körtefa Nézd a kedves körtefát, fehér csokor .minden ág, selyem-szirom, zöld levél, ringatja a lenge szél, simogatja, ringatja, talán el is altatja. Nézd a kedves körtefát, hogy mosolyog minden ág, csupa derű, csupa fény, friss virág és friss remény, szívem is csupa öröm, kis körtefa, köszönöm. Dénes György kihímezik. A terítő szélét a most újra divatos „slingelés“ —■ magyarul: cak>kos szegélyhímzés — díszíti. 3. Ehhez a terítékhez is egyszínű — lehetőleg sárga vagy halványzöld mázas cseréptányérok illenek és ugyanolyan színű műanyagpoharak. A terítő és a szalvéta fehér, színes keresztöltéses hímzés díszíti, a széleket pedig huroköltés szegi. A hímzéshez olyan színeket használjanak, amelyek illenek a tányér, pohár színéhez. Például, ha a készlet színe kék, akkor válasszák a piros-kék, vagy lilarózsaszín összeállítást. 4. A keresztöltéses minta, amely az abroszon és szalvétán szerepel, sok másra is felhasználható, például női vtagy gyermekruhák díszítésére, hiszen nagy divat a népi motívumok felhasználása az öltözködésben. Végül: az egyszemélyes terítékek nemcsak divatosak, hanem praktikusak is. Hiszen nem mindig ül 4 vagy 6 ember az asztalnál egyszerre. Ha egyszemélyes terítéket (hosszúkás, szögletes vagy akár kerek „szetteket“) készítenek, többféle színből is összeállíthatjuk a garnitúrát. A keresztöltéses szett pedig különböző színösszetételekben szerepelhet, különösen ha tányérjaik is különböző színűek. Szép lenne például kék tányér, pohár alatt kékkel-pirossal hímzett abrosz, sárga alatt zölddel-sárgával, piros alatt pirossal-feketével stb. Tehát a teríték színe mindig szerepeljen az abrosz, a szalvéta mintájában is- M. VÍZSZINTES: 2. Izomkötő. 5. Áer. 8. Nem rossz. 9. Mesefilm. 10. A jelszó befejező része. 13. Mássalhangzó kiejtve. FÜGGŐLEGES: 1. Jelszavunk 1. része a nyíl irányában folytatva. 2. Papírmérték. 3. Tiltószó. 4. Fiatal szénfajta. 6. Szélihárfa. 7. Fordított jog. 11............-haj — indulatszó. 12. Ausztráliai strucc. Beküldendő a függőleges 1. és a vízszintes 10. sorok megfejtése. M ü X g £ s ■ m CB :o a :0 X 3" tí 2 *5 u ‘Se >s os KtJNVVBARAT (Józsa Erzsébet ceruzarajza, V. oszt tanuló, Ipolyszalkaj MEGFEJTÉS — NYERTESEK A Szabad Földműves 15. száma minírejtvényének helyes megfejtése: Satalov, Hrunov, Volinov. Nyertesek: Borzi György, Tornaija — ifj. Nagy László, Nagykürtös — Metti Zsuzsanna, Szína — Erdélyi Eve, Keszegfalu. Nyilvános dicséretben részesülnek: Melisek Henrietta, Érsekújvár — Borsányi Antal, Hidaskürt — Borzi László, Tornaija — Szlamenka Erzsébet, Érsekújvár — Maszlák István, Kassa — Décsi Zoltán, Nagymegyer.
