Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-11 / 2. szám

Hütotárolók építése Magyarországon rámutatott ezek fontosságára. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy az elégtelen talajápolás, növényvédelem csökkenti a termés tárolhatóságának mértékét. Szükséges megjegyezni, hogy nem minden almafajta tárolható azonos eredménnyel. Általában a pi­ros fajták jobban tárolhatók. A Jo­­nathán, mely Magyarországon a táro­lás zömét teszi ki, jól bírja a hűtött teret. Tárolásra csak ép, egészséges ter­mények alkalmasak, mivel a sérült gyümölcsnél hamarosan megindul a romlási folyamat. A szedés, beszállí­tás és manipulálás során a tárolásra szánt terményeknek mintegy 30 szá­zaléka szenved sérülést, Így a pára­­tartalomtól függően a gyümölcs rot­hadásnak indul. Alacsonyabb tárolási hőmérséklet mellett, valamint relatív páratartalomnál a rothadási folyamat később indul meg. A termények érettségi állapota a tárolhatóság időtartamát határozza meg. A fiziológiai érettségi állapot­ban tárolhatók a legjobb eredmény­nyel a termények. A túl érett termény még átmeneti tárolásra sem alkal­mas. Az optimális érettségi állapot a legfontosabb, mert ettől függ a tá­rolás eredményessége. Huzamos tárolásra a középnagysá­gú termények a legmegfelelőbbek. A fiziológiailag éretlen gyümölcsök lehűtés alkalmával hajlamosak táro­láskor húsbarnulásra. Az éretlenül le­szedett termények az utóérésnél nem színesednek meg, zamatanyagaik nem fejlődnek ki. A tájolás veszteségeit befolyásolja a gyümölcsszedéstől a betakarításig eltelt idő is. Számos kísérletből ki­derült, hogy minél több idő telik el a szedéstől a betakarításig, annál na­gyobbak a betárolási veszteségek. A tárolás előtt, illetve után, na­gyon fontos azok fertőtlenítése. Ez általában 4 százalékos Pentaklórfenol­­nátriummal vagy 2 százalékos rézgá­­liccal történik. A padlót 2 százalékos formalinoldattal fertőtlenítik. A HÜTÖTÁROLÖ-FELDOLGOZÖK ÉPÍTÉSÉNEK FEJLŐDÉSE Kezdetben kisebb tárolóegységek készültek, hagyományos szerkezetek­kel, alacsony gépesítés és technoló­giai igény nélkül. Az 1960—61-es években úgynevezett holland rend­szerű szellőzéses technológián alapu­ló raktárak épültek fel. További fej­lődést jelentett a Kecskeméten és Gyöngyösön épült hűtőtárolő-feldol­­gozó telep. Később Szegeden épült tárolóépület, amely elsősorban gyü­mölcsféleségek hűtött tartós tárolá­sára alkalmas. Az újabb tároló épü­letek ezután már előregyártott szerke­zetűek, helyszíni vagy gyári elemek felhasználásával. A fejlődés követke­ző fázisát képviseli a zalaszentgrőti 600 vagonos almatárolő. Az alkalma­Nyugat-Szlovákia vízügyi problémái zott hűtőberendezés ammónieüzemfi, közvetlen elpárologtatásű, recirkulá­­ciós rendszerű. Az 1960-as évek elején elkészült a 450 vagonos nyíregyházi almatároló, amelyet egy 1400 vagonos hűtőtároló­feldolgozó létesítménnyel bővítettek. Az egyes tárolótermek már 250 vagon befogadóképességűek és 8 méteres tárolási magasságot tesznek lehetővé. Hasonló rendszerű és megoldású a Mátészalkán épülő 1400 vagonos hűtő­­tároló feldolgozó létesítmény, mely­nek első üteme, egy nagy feldolgozó csarnok száraz tárolóval és a láda­­üzemgyártó csarnok, közvetlen befe­jezés alatt áll. AMI MINKET IS ÉRDEKEL Jánoshalmán 120 vagonos hűtőtá­­rolő készült, mely alaprajzi elrende­zésben megfelel annak a megoldás­nak, melyet Magyarország tervezett és kivitelez Csehszlovákia részére Kassán, Stupaván, Prievidzán és má­sutt. A 4X25 vagon befogadóképességű tárolóból álló létesítmény vasbeton szerkezetű elemekből került össze­állításra, minimális helyszíni építési munkákkal. Az 1,5 m széles teljes épületmagasságban egy darabban elö­­regyártott falpaneleken 12 m hosszú, 1,5 m széles födélpanelek fekszenek fel. A fal és tetőpanelek kapcsolatát részben hegesztés, részben helyszíni betonozás képezi. Az épületelemek együttdolgozását monolitikus szerke­zetű vasbeton koszorúk biztosítják. A hűtőkamrák oldalfalának hőszige­telése polisztirol alapanyagú tűzálló műanyaghabbal történik. A hőszige­telés védelmét farácsozat biztosítja. A hőberendezés arra a célra készült, hogy a négy tárolóhelyiségben zöld­ség és gyümölcsfélék tárolására al­kalmas mínusz 2 és 8 °C közé eső tetszőleges értékű egyenletes hőmér­sékletet biztosítson az időjárási vi­szonyoktól függetlenül. A hűtőberen­dezés ammóniahűtőközeggel dolgo­zik, a hűtés rendszere közvetlen el­­párologtatású, úgynevezett kényszer­cirkulációs megoldású. A hűtőkom­presszorok és egyéb központi hűtő­­berendezések külön hűtőgépházban vannak elhelyezve, így a tároló és manipuláló helyiségekben csak a lég­ihűtők és hozzájuk tartozó vezetékek vannak. A hűtőberendezés a beterve­zett tárolási hőmérsékletet automati­kusan tartja fenn. A tárolásra kerülő áruknál minőség szerinti válogatás, ládázás és egalizá­lás szükséges. E műveletek elvégzé­séhez kitűnő segítséget nyújt az UNI­­FRUCT-SUPER minőségi osztályozó, melynek feldolgozó kapacitása 3 t/ó. A hűtőkamrákban háromszintes tá­rolás történik, egy rakomány magas­sága 1700 mm. A harmadik szint be­emeléséhez magas emelőképességű elektromos emelővillás targoncákat terveztek be. —KP.— A mezőgazdasági vízügy igen jelen­tős részét képezi komplex terveink­nek. Az első ciklusban megfelelő víz­tárolási kapacitást kell felépítenünk. Ebből a célból már 1962-től kisebb, majd nagyobb víztárolókat készítet­tünk Szlovákiában. Ezeknek építése még ma is tart. Terv szerint a nyugat­­szlnvákiai kerületben mintegy 354 000 hektáron szükséges az öntözéses gaz­dálkodás bevezetése. Ez a Szlovákiá­ban tervezett öntözött terület 41,30 százaléka. Jelenleg mintegy 40 ezer hektáron öntözhetünk. Ez azonban kevés. Az 1970-es év végére körülbelül 70 ezer hektáron kell öntözőműveket létesí­tenünk. A 110 ezer hektár öntözéses gazdálkodás létrehozásával befejező­dik a művesítés első szakasza, a komplex megavlósítás pedig 1980-ban ér véget. Várható a legszükségesebb vízrend­szerek, talajjavítások, rekultiválások, erdősávosítások és az erózió elleni védelem megvalósítása. Továbbá a régebbi létesítmények szükség szerin­ti bővítése, karbantartása és korsze­rűsítése. Ez a folyamat a teljes bel­terjesség, a legmagasab szintű köz­művesítés felé irányítja majd a ter­melési lehetőségeket. Számottevő beruházásokat fordí­tunk majd a talaj minőségének foko­zatos javítására. A dombvidéken a teraszos művelés lehetőségeivel is számolunk, továbbá mezei és erdei vadállományunk rezervációs megtar­tására is felkészülünk. Például a jó hírű palárikovói rezervációban évente a modernizálásra és a karbantartás­ra a földmunkák elvégzésénél mintegy félmillió koronát fordítanak. A tervek számba veszik a lakótele­pek, a falvak, a városok és az ipari létesítmények fejlesztését is. Kidol­gozás alatt áll az új radikális vízjogi törvény, valamint azon területek ki­jelölése, ahol egyes ipari létesítmé­nyeket — főleg a termesztésre igen káros befolyásúakat, — nem lehet a természeti viszonyok miatt engedé­lyezni. Demeter István, Garamkálna A vegyszeres gyomlrtószerek hasz­­** nálatának lehetőségével és ez zel összefüggő kérdések tisztázásával kutató és kísérleti intézeteink a cu­korrépában — más növényekkel szemben — aránylag későn, csak vagy tíz éve kezdtek foglalkozni. En­nek ellenére Csehszlovákia répater­mesztői 1963-ban 2400 hektáron, 1966- ban már csaknem 100 000 hektáron használtak gyomirtószerepet a cukor­répában. következik. Egy esetben 35 C fok hő­mérsékletnél ugyancsak levélelválto­zásokat tapasztaltak, ezek azonban egy nap múltán eltűntek. Normális időjárás esetén a Bétánál kiváló sze­lektivitása révén még négyszeres, túl­adagolás esetében sem károsítja a répanövénykéket. A permetezés Idejét lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy azt követően legalább hat órán belül ne essen az eső. A reggeli órák­ban csak a harmat felszáradása után, „BÉTÁNÁL" egy kontakt répagyomirtószer A termelésben nálunk ezidáig főleg két gyomirtószer, mégpedig az Alipur és a Pyramin, került alkalmazásra. Mindkét gyomirtószer felhasználása a vetéssel egyidőben, illetve három nappal a cukorrépa vetését követően történik. Sajnos, ezeknek a herbici­­deknek hatékonyságát a csapadékvi­szonyok nagyban befolyásolták, s így Dél-Szlovákia déli, szárazabb körze­teiben gyakran megtörtént, hogy a gyomirtószerek hatóanyaga eső híján nem juthatott a talajba, s így hasz­nálatuk végeredményben nem hozta meg a kívánt eredményt. Néhány éve a felhasználást illetően egy új répagyomirtószerrel kísérle­teznek. Ennek a gyomirtószernek nagy előnye, hogy a cukorrépa vetése és a gyomok kikelése után kell alkal­mazni. Az új phosmedipham (ható­anyagú gyomirtószer a kísérletekben erdetileg Sch 4072 és Sch 4075 meg­jelöléssel, később pedig Bétánál ke­reskedelmi elnevezéssel került forga­lomba. A Bétánál kontakt, vagyis érin­tésre ható gyomirtószer, amely a csa­padék, illetve időjárási vizonyoktól — a gyökéren keresztül ható gyomirtó­­szerekkel szemben — függetlenebb. A Betanalból 6 litert kell hektáron­ként használni. Ezzel a mennyiséggel kb. X kg hatóanyag kerül 1 ha réna­­területre. A megadott mennyiségű Be­­tanalt 3—400 liter vízzel kell hígítani. Csupán répasorok kezelése esetén a fenti mennyiség egyharmada is ele­gendő. Mivel a Bétánál nem preemergens gyomirtószer, akkor kell alkalmazni, amikor a gyomnövények már kikeltek, kizöldülltek. A gyomnövényeket 2—4 leveles állapotban károsítja a legjob­ban. Az egyszikű és mélyen gyöke­redző évelő gyomnövényekre ez a ké­szítmény hatástalan. A cukorrépa-növénykék a Betanal­­lal helyesen végzett gyomritó perme­tezést minden károsodás nélkül vise­lik el. Kisebb nekrózis jelenséget vagy növekedés stagnációt csak ab­ban az esetben tapasztalhatunk, ha a permetezést követően nagyon ked­vezőtlen — havas-, esős — időjárás tehát már száraz levélzetre permete­zünk. A permetezés után a gyomirtó ha­tás 4—10 nap elteltével következik be. Melegebb időjárás a hatást meg­gyorsítja, ellenkezőleg borús, hideg idő, lassítja azt. A hatásspektrum bővítése céljából kísérletképpen a Betanalhoz TCA-t, illetve Dalapont is kevertek. Ezidáig a Dalapon kombináció bizonyult jobb­nak. Mivel az ezirányú kísérletek szá­ma ezidáig csekély volt, s ezeket csak egynéhány helyen végezték, en­nek a felhasználási módnak tisztázása céljából további kísérletek szüksége­sek. Renczés Vilmos A REKORDER TEHENEK ANYAGCSERÉJE Az egyik vizsgált rekorder tehén 305 nap alatt 8709 kg korrigált tejet termelt. A laktáció első 89 napján termelt tej előállítása 15 000 kcal-val többet igényelt, mint amennyit a te­hén a takarmányából fedezhetett. A hiányzó kalóriát 148 kg testsúly veszteségéből pótolta. Ez a veszteség 1250 kg-mal több tej termelését tette lehetővé, ahhoz viszonyítva, ha a tehénnek nem lett volna zsírtartalé­ka. A laktáció 90—175 napja között a tehén súlyállandóságzan volt, az utolsó 130 nap alatt azonban sokkal több kalóriát vett fel a szükségesnél. Ekkor pótolta leadott testsúlyát. Ez a jelenség a takarmányozási gyakorlat olyan értelmű megváltoztatására utal, hogy nemcsak a szárazon álláskor, hanem már a laktáció utolsó szaka­szában kezdjék az előkészítést. ^ y y y y y y y y y y y y y y Y ^ y Y y Y y y y y y y y y y y V V W4T >* V V V V V V A szarvasmarhák téli karotinellátása A téli karotinellátás hiánya miatt következik be — többek között — a tehenészetekben az időszakos vem­hesülés és ellés. Nem szükséges kitérni arra, hogy az időszakos ellések milyen hatással vannak tehenészetünk produktivitá­sára, a tejtermelésre, a borjak életké­pességére stb. Mindezek az okok arra késztettek bennünket, hogy figyeljük a tehenek szérum karotinszintjének alakulását, és igyekezzünk a téli tartási viszo­nyok mellett a szükséges karotin­­szintet biztosítani. Tapasztalataink szerint a nyári zöldetetés után (szeptembertől) a te­henek vérének karotintartalma foko­zatosan csökkent úgy, hogy március­április hónapokban már 40—60 gam­ma százalék volt. Ősszel és tél elején még nem jelent­kezett funkciózavar az egyes szervek részéről, mert a májban raktározott A-vitaminból a szervezet igyekezett pótolni a szükségletet. A téli és a kora tavaszi hónapokban azonban elsősorban a nemi szervekben lépnek fel működési zavarok. Az ivarzások intenzitása csökken, rendszertelen. A fogamzások száma szintén csökkent és gyakori volt a 4—8 hetes vemhes­­ségfi tehenek elvetélése, negatív bak­­teorológiai lelet mellett. A született borjak gyenge vitalitásúak voltak, sok volt a coli sepsisben történő elhullás, az életben maradottak fejlődésben visszamaradtak, súlygyarapodásuk alig volt. A szérum karotinszintjének roha­mos emelkedése májusban kezdődik újra, a zöldtakarmány etetésének kez­detekor. Ezzel egyidejűleg csökken­nek a nemi szervek rendellenességei, a vemhesülések Időben bekövetkez­nek, a borjak fflegbsí^geMsa, megszű­nik. Mesterséges A-vitamin készítmé­nyekkel nehezen és drágán elégíthető ki az A-vitamin szükséglet, ezért vé­leményünk szerint karotindús takar­mányok etetését kell szorgalmazni a téli hónapokban is. Korábban ősszel és télen vizsgáltuk a gazdaságunkban rendelkezésünkre álló takarmányok­nak a tehenek vérszérum karotintar­­talmára gyakorolt hatását. Vizsgálataink A silókukoricának nyomokban alig kimutatható volt a karotinja, de a lucernaszéna november-december hó­napokban 10 mg/kg körüli karotintar­talma sem tudta fedezni az állatok karotinszükségletét. A havonként vég­zett vérvizsgálatok állandóan csök­kenő tendenciát mutattak a karotin­­ből az állatok vérében. A gazdaság kertészetéből nagyobb mennyiségű sárgarépa került a szarvasmarhák takarmányozására. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a sárgarépa között két fajta volt. Az egyikben — Daucus carota Nantes — az eredeti nedvesség mellett 42,60 mg/kg, a másikban — Dane us carota rothers — 85,78 mg'kg karotint lehe­tett kimutatni. A két sárgarépaféleség szemre is erősen elütött egymástól. Az egyik gyengén narancssárga, a másik sötétvöröses-sárga színű volt. Tehenenként 4 kg sárgarépa etetése után 5—6 napra 80—140 gamma átla­gos szintről 300—400 gamma száza­lékra emelkedett a vérszérum karo­tintartalma. A sárgarépa-etetés meg­szűnése után rohamosan csökkent a karotínszint. A sárgarépa takarmányozási érté­két csökkenti az, hogy gyorsan rom­lik, nehezen és nagy veszteség mel­lett tárolható bosa&abb ideig. A tehe­nészetben a későbbiek során takar­mánydinnye etetését kezdték meg. Fokozatosan napi 15 kg/db mennyi­séget etettek a tehenekkel a szilázs és széna mellett. A takarmánydinnye nem karotinforrás és etetése idején a vérszérum karotinszintje csökkent. A takarmánydinnye etetése novem­ber 9-től 20-ig tartott. Elég rosszul tárolható. Kísérlet a bimbóskellel November 25-től kezdve az állatok fokozatos szoktatással 10 kg/db bim­bóskel-levelet és torzsát kaptak a tö­megtakarmányok mellett. A bimbóskel etetésének nagyon jó eredményét ta­pasztaltuk. Az állatok jóízűen ették és tejtermelésük is istállóátlagban 0,2—0,3 literrel emelkedett. A bimbóskel termesztéséről rövide­sen annyit, hogy újburgonya után, július 10—15 között, palántáltuk ki. A palántálást követő öntözés után, augusztusban még egy alkalommal kapott vizet. November 25-én kezdték meg a betakarítást és a kelbimbó­feldolgozás ütemében folytatták. A kelbimbó leszedése után a takar­mányozásra maradó részt a szabad ég alatt halomra rakták és a napi etetéshez szükséges mennyiséget in­nen hordták a takarmány-előkészítő­be. Még ilyen tárolás mellett sem ment tönkre a bimbóskel és március elején még az utolsó rész feletethető volt. A levél egy része elfogyott, de az apró bimbók és a torzsa kifogásta­lan volt. Célszerű 100—120 cm széles prizmában tárolni, gyengén szalmá­val lefedni. A levél és torzsa béltar­talma a novemberi betakarításkor á következő volt: 1 kg takarmányban: Szárazanyag-tartalom 147,0 g Nyersfehérje-tartalom 29,8 g Nyersrost 18,0 g Nyerszsír 4,0 g Nitrogénmentes kivonat 88.0 g Nyershamu 9,2 g CaO 2,1 g MgO 0,5 g P2O5 1,0 g Karotin 21,1 mg/kg Emészthető nyersfehérje 20,0 g Keményítőérték 9,2 kg/q A bimbóskel etetése során a takar­mánydinnye etetése alatt leesett ka­­rotinszint emelkedni kezdett és az első hónapokban 250—300, de még márciusban is 200—250 gamma száza­lék karotin-átlagértéket lehetett ki­mutatni az állatok vérszérumában. A jobb karotínszint állandósulása ré­vén az ivarzások kifejlettebb tünetek­ben jelentkeztek, a vemhesítési arány­­szám a bimbóskel etetés időszakában javult. A takarmányozási megfigyeléseink során a tehenek téli karotinszükség­­letének biztosítására a sárgarépa éa a bimbóskel etetése bizonyult jónak. A sárgarépa hátránya, hogy rosz­­szul tárolható, elég gyorsan romlik, továbbá drága. A bimbóskel nem biz­tosít ugyan olyan magas karotinszln­­tét, mint a sárgarépa, azonban előnye, hogy kedvezőtlen körülmények között is tárolható. Prizmában 10—15 C fok hideget még a földön is kibírt. Köz­vetlenül betakarítva is takarmányoz­­ható. Dr. Böné László állatorvos és Széli Jenő laboráns SZABAD FÖLDMŰVES 11 1969. januá; 11, A gyümölcstermesztés céltudatos fejlesztésével egyre inkább felmerül 0 gyümölcs tárolásának a kérdése, hiszen a termés helyes betakarítása és főleg a szakszerű tárolás nagymér­tékben csökkenti a veszteségeket. Az említettekből kiindulva haladéktala­nul meg kell oldani a gyümölcs- és zöldségfélék korszerű tárolását, ami megfelelő befogadóképességű hűtőtá­rolók építésével valósítható meg. Hogy mennyire fontos a nagy befoga­dóképességű tároló, ahová időben, azonnal a szedés után berakható a gyümölcs, erről a magyarországi ker­tészeti kutatóintézet tárolási kísérle­teinek az eredményei adnak számot. A múlt év végén Bratislavában or­szágos gyümölcstárolási szimpóziumot rendeztek, ahol számos külföldi és hazai szakember beszámolt a tárolók és a tárolás technológiájának leg­újabb ismereteiről. Magyarországról Lehoczky Pál, a SZÖVTERV technoló­giai osztályának vezetője tartott ér­dekes előadást a hűtőtárolók tervezé­sével és építésével kapcsolatban. Felszólalása bevezető részében a gyümölcstermesztés rohamos fejlődé­sével és az ezzel járó problémákkal foglalkozott. Magyarországon elsődle­ges problémaként jelentkezett az al­ma feldolgozásának és tárolásának kérdése. Az 1980-as év végére mint­egy 55 ezer vagon almatermés vár­ható. A felmérések szerint minimáli­san 15 ezer vagon almára kell 0 C°-os hűtőtárolókat építeni. A fajlagos te­rületfelhasználást figyelembe véve körülbelül 100—120 ezer négyzetmé­ter hűtőtároló építését kell Magyar­­országon megvalósítani. A 15 ezer vagon befogadóképességű tároló és a hozzá tartozó feldolgozó csarnokok mintegy 67 százalékát a termőtáj körzetekben, a többit pedig az ország különböző részein építik fel a felvásárló központok telepein. Az exportra szánt alma tárolására a termőtáj körzetében kerül sor. A fo­gyasztási bázisra pedig az ország különböző helyein kisebb tárolókapa­citású telepek épülnek, melyek egy­ben lebonyolítják a nyári zöldség­gyümölcsféleségek exportját is. Mind­két telepítés más és más technológiai és építészeti kialakítású létesítmény tervezését teszi szükségessé. A TÁROLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ TECHNOLÓGIÁI KÍVÁNALMAK Lehoczky Pál a tartósítást befolyá­soló tényezőket (éghajlat, talaj, alany­típus, a fa életkora és a termelési eljárások) aprólékosan elemezte és

Next

/
Thumbnails
Contents