Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-11 / 2. szám
Hütotárolók építése Magyarországon rámutatott ezek fontosságára. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az elégtelen talajápolás, növényvédelem csökkenti a termés tárolhatóságának mértékét. Szükséges megjegyezni, hogy nem minden almafajta tárolható azonos eredménnyel. Általában a piros fajták jobban tárolhatók. A Jonathán, mely Magyarországon a tárolás zömét teszi ki, jól bírja a hűtött teret. Tárolásra csak ép, egészséges termények alkalmasak, mivel a sérült gyümölcsnél hamarosan megindul a romlási folyamat. A szedés, beszállítás és manipulálás során a tárolásra szánt terményeknek mintegy 30 százaléka szenved sérülést, Így a páratartalomtól függően a gyümölcs rothadásnak indul. Alacsonyabb tárolási hőmérséklet mellett, valamint relatív páratartalomnál a rothadási folyamat később indul meg. A termények érettségi állapota a tárolhatóság időtartamát határozza meg. A fiziológiai érettségi állapotban tárolhatók a legjobb eredménynyel a termények. A túl érett termény még átmeneti tárolásra sem alkalmas. Az optimális érettségi állapot a legfontosabb, mert ettől függ a tárolás eredményessége. Huzamos tárolásra a középnagyságú termények a legmegfelelőbbek. A fiziológiailag éretlen gyümölcsök lehűtés alkalmával hajlamosak tároláskor húsbarnulásra. Az éretlenül leszedett termények az utóérésnél nem színesednek meg, zamatanyagaik nem fejlődnek ki. A tájolás veszteségeit befolyásolja a gyümölcsszedéstől a betakarításig eltelt idő is. Számos kísérletből kiderült, hogy minél több idő telik el a szedéstől a betakarításig, annál nagyobbak a betárolási veszteségek. A tárolás előtt, illetve után, nagyon fontos azok fertőtlenítése. Ez általában 4 százalékos Pentaklórfenolnátriummal vagy 2 százalékos rézgáliccal történik. A padlót 2 százalékos formalinoldattal fertőtlenítik. A HÜTÖTÁROLÖ-FELDOLGOZÖK ÉPÍTÉSÉNEK FEJLŐDÉSE Kezdetben kisebb tárolóegységek készültek, hagyományos szerkezetekkel, alacsony gépesítés és technológiai igény nélkül. Az 1960—61-es években úgynevezett holland rendszerű szellőzéses technológián alapuló raktárak épültek fel. További fejlődést jelentett a Kecskeméten és Gyöngyösön épült hűtőtárolő-feldolgozó telep. Később Szegeden épült tárolóépület, amely elsősorban gyümölcsféleségek hűtött tartós tárolására alkalmas. Az újabb tároló épületek ezután már előregyártott szerkezetűek, helyszíni vagy gyári elemek felhasználásával. A fejlődés következő fázisát képviseli a zalaszentgrőti 600 vagonos almatárolő. Az alkalmaNyugat-Szlovákia vízügyi problémái zott hűtőberendezés ammónieüzemfi, közvetlen elpárologtatásű, recirkulációs rendszerű. Az 1960-as évek elején elkészült a 450 vagonos nyíregyházi almatároló, amelyet egy 1400 vagonos hűtőtárolófeldolgozó létesítménnyel bővítettek. Az egyes tárolótermek már 250 vagon befogadóképességűek és 8 méteres tárolási magasságot tesznek lehetővé. Hasonló rendszerű és megoldású a Mátészalkán épülő 1400 vagonos hűtőtároló feldolgozó létesítmény, melynek első üteme, egy nagy feldolgozó csarnok száraz tárolóval és a ládaüzemgyártó csarnok, közvetlen befejezés alatt áll. AMI MINKET IS ÉRDEKEL Jánoshalmán 120 vagonos hűtőtárolő készült, mely alaprajzi elrendezésben megfelel annak a megoldásnak, melyet Magyarország tervezett és kivitelez Csehszlovákia részére Kassán, Stupaván, Prievidzán és másutt. A 4X25 vagon befogadóképességű tárolóból álló létesítmény vasbeton szerkezetű elemekből került összeállításra, minimális helyszíni építési munkákkal. Az 1,5 m széles teljes épületmagasságban egy darabban elöregyártott falpaneleken 12 m hosszú, 1,5 m széles födélpanelek fekszenek fel. A fal és tetőpanelek kapcsolatát részben hegesztés, részben helyszíni betonozás képezi. Az épületelemek együttdolgozását monolitikus szerkezetű vasbeton koszorúk biztosítják. A hűtőkamrák oldalfalának hőszigetelése polisztirol alapanyagú tűzálló műanyaghabbal történik. A hőszigetelés védelmét farácsozat biztosítja. A hőberendezés arra a célra készült, hogy a négy tárolóhelyiségben zöldség és gyümölcsfélék tárolására alkalmas mínusz 2 és 8 °C közé eső tetszőleges értékű egyenletes hőmérsékletet biztosítson az időjárási viszonyoktól függetlenül. A hűtőberendezés ammóniahűtőközeggel dolgozik, a hűtés rendszere közvetlen elpárologtatású, úgynevezett kényszercirkulációs megoldású. A hűtőkompresszorok és egyéb központi hűtőberendezések külön hűtőgépházban vannak elhelyezve, így a tároló és manipuláló helyiségekben csak a légihűtők és hozzájuk tartozó vezetékek vannak. A hűtőberendezés a betervezett tárolási hőmérsékletet automatikusan tartja fenn. A tárolásra kerülő áruknál minőség szerinti válogatás, ládázás és egalizálás szükséges. E műveletek elvégzéséhez kitűnő segítséget nyújt az UNIFRUCT-SUPER minőségi osztályozó, melynek feldolgozó kapacitása 3 t/ó. A hűtőkamrákban háromszintes tárolás történik, egy rakomány magassága 1700 mm. A harmadik szint beemeléséhez magas emelőképességű elektromos emelővillás targoncákat terveztek be. —KP.— A mezőgazdasági vízügy igen jelentős részét képezi komplex terveinknek. Az első ciklusban megfelelő víztárolási kapacitást kell felépítenünk. Ebből a célból már 1962-től kisebb, majd nagyobb víztárolókat készítettünk Szlovákiában. Ezeknek építése még ma is tart. Terv szerint a nyugatszlnvákiai kerületben mintegy 354 000 hektáron szükséges az öntözéses gazdálkodás bevezetése. Ez a Szlovákiában tervezett öntözött terület 41,30 százaléka. Jelenleg mintegy 40 ezer hektáron öntözhetünk. Ez azonban kevés. Az 1970-es év végére körülbelül 70 ezer hektáron kell öntözőműveket létesítenünk. A 110 ezer hektár öntözéses gazdálkodás létrehozásával befejeződik a művesítés első szakasza, a komplex megavlósítás pedig 1980-ban ér véget. Várható a legszükségesebb vízrendszerek, talajjavítások, rekultiválások, erdősávosítások és az erózió elleni védelem megvalósítása. Továbbá a régebbi létesítmények szükség szerinti bővítése, karbantartása és korszerűsítése. Ez a folyamat a teljes belterjesség, a legmagasab szintű közművesítés felé irányítja majd a termelési lehetőségeket. Számottevő beruházásokat fordítunk majd a talaj minőségének fokozatos javítására. A dombvidéken a teraszos művelés lehetőségeivel is számolunk, továbbá mezei és erdei vadállományunk rezervációs megtartására is felkészülünk. Például a jó hírű palárikovói rezervációban évente a modernizálásra és a karbantartásra a földmunkák elvégzésénél mintegy félmillió koronát fordítanak. A tervek számba veszik a lakótelepek, a falvak, a városok és az ipari létesítmények fejlesztését is. Kidolgozás alatt áll az új radikális vízjogi törvény, valamint azon területek kijelölése, ahol egyes ipari létesítményeket — főleg a termesztésre igen káros befolyásúakat, — nem lehet a természeti viszonyok miatt engedélyezni. Demeter István, Garamkálna A vegyszeres gyomlrtószerek hasz** nálatának lehetőségével és ez zel összefüggő kérdések tisztázásával kutató és kísérleti intézeteink a cukorrépában — más növényekkel szemben — aránylag későn, csak vagy tíz éve kezdtek foglalkozni. Ennek ellenére Csehszlovákia répatermesztői 1963-ban 2400 hektáron, 1966- ban már csaknem 100 000 hektáron használtak gyomirtószerepet a cukorrépában. következik. Egy esetben 35 C fok hőmérsékletnél ugyancsak levélelváltozásokat tapasztaltak, ezek azonban egy nap múltán eltűntek. Normális időjárás esetén a Bétánál kiváló szelektivitása révén még négyszeres, túladagolás esetében sem károsítja a répanövénykéket. A permetezés Idejét lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy azt követően legalább hat órán belül ne essen az eső. A reggeli órákban csak a harmat felszáradása után, „BÉTÁNÁL" egy kontakt répagyomirtószer A termelésben nálunk ezidáig főleg két gyomirtószer, mégpedig az Alipur és a Pyramin, került alkalmazásra. Mindkét gyomirtószer felhasználása a vetéssel egyidőben, illetve három nappal a cukorrépa vetését követően történik. Sajnos, ezeknek a herbicideknek hatékonyságát a csapadékviszonyok nagyban befolyásolták, s így Dél-Szlovákia déli, szárazabb körzeteiben gyakran megtörtént, hogy a gyomirtószerek hatóanyaga eső híján nem juthatott a talajba, s így használatuk végeredményben nem hozta meg a kívánt eredményt. Néhány éve a felhasználást illetően egy új répagyomirtószerrel kísérleteznek. Ennek a gyomirtószernek nagy előnye, hogy a cukorrépa vetése és a gyomok kikelése után kell alkalmazni. Az új phosmedipham (hatóanyagú gyomirtószer a kísérletekben erdetileg Sch 4072 és Sch 4075 megjelöléssel, később pedig Bétánál kereskedelmi elnevezéssel került forgalomba. A Bétánál kontakt, vagyis érintésre ható gyomirtószer, amely a csapadék, illetve időjárási vizonyoktól — a gyökéren keresztül ható gyomirtószerekkel szemben — függetlenebb. A Betanalból 6 litert kell hektáronként használni. Ezzel a mennyiséggel kb. X kg hatóanyag kerül 1 ha rénaterületre. A megadott mennyiségű Betanalt 3—400 liter vízzel kell hígítani. Csupán répasorok kezelése esetén a fenti mennyiség egyharmada is elegendő. Mivel a Bétánál nem preemergens gyomirtószer, akkor kell alkalmazni, amikor a gyomnövények már kikeltek, kizöldülltek. A gyomnövényeket 2—4 leveles állapotban károsítja a legjobban. Az egyszikű és mélyen gyökeredző évelő gyomnövényekre ez a készítmény hatástalan. A cukorrépa-növénykék a Betanallal helyesen végzett gyomritó permetezést minden károsodás nélkül viselik el. Kisebb nekrózis jelenséget vagy növekedés stagnációt csak abban az esetben tapasztalhatunk, ha a permetezést követően nagyon kedvezőtlen — havas-, esős — időjárás tehát már száraz levélzetre permetezünk. A permetezés után a gyomirtó hatás 4—10 nap elteltével következik be. Melegebb időjárás a hatást meggyorsítja, ellenkezőleg borús, hideg idő, lassítja azt. A hatásspektrum bővítése céljából kísérletképpen a Betanalhoz TCA-t, illetve Dalapont is kevertek. Ezidáig a Dalapon kombináció bizonyult jobbnak. Mivel az ezirányú kísérletek száma ezidáig csekély volt, s ezeket csak egynéhány helyen végezték, ennek a felhasználási módnak tisztázása céljából további kísérletek szükségesek. Renczés Vilmos A REKORDER TEHENEK ANYAGCSERÉJE Az egyik vizsgált rekorder tehén 305 nap alatt 8709 kg korrigált tejet termelt. A laktáció első 89 napján termelt tej előállítása 15 000 kcal-val többet igényelt, mint amennyit a tehén a takarmányából fedezhetett. A hiányzó kalóriát 148 kg testsúly veszteségéből pótolta. Ez a veszteség 1250 kg-mal több tej termelését tette lehetővé, ahhoz viszonyítva, ha a tehénnek nem lett volna zsírtartaléka. A laktáció 90—175 napja között a tehén súlyállandóságzan volt, az utolsó 130 nap alatt azonban sokkal több kalóriát vett fel a szükségesnél. Ekkor pótolta leadott testsúlyát. Ez a jelenség a takarmányozási gyakorlat olyan értelmű megváltoztatására utal, hogy nemcsak a szárazon álláskor, hanem már a laktáció utolsó szakaszában kezdjék az előkészítést. ^ y y y y y y y y y y y y y y Y ^ y Y y Y y y y y y y y y y y V V W4T >* V V V V V V A szarvasmarhák téli karotinellátása A téli karotinellátás hiánya miatt következik be — többek között — a tehenészetekben az időszakos vemhesülés és ellés. Nem szükséges kitérni arra, hogy az időszakos ellések milyen hatással vannak tehenészetünk produktivitására, a tejtermelésre, a borjak életképességére stb. Mindezek az okok arra késztettek bennünket, hogy figyeljük a tehenek szérum karotinszintjének alakulását, és igyekezzünk a téli tartási viszonyok mellett a szükséges karotinszintet biztosítani. Tapasztalataink szerint a nyári zöldetetés után (szeptembertől) a tehenek vérének karotintartalma fokozatosan csökkent úgy, hogy márciusáprilis hónapokban már 40—60 gamma százalék volt. Ősszel és tél elején még nem jelentkezett funkciózavar az egyes szervek részéről, mert a májban raktározott A-vitaminból a szervezet igyekezett pótolni a szükségletet. A téli és a kora tavaszi hónapokban azonban elsősorban a nemi szervekben lépnek fel működési zavarok. Az ivarzások intenzitása csökken, rendszertelen. A fogamzások száma szintén csökkent és gyakori volt a 4—8 hetes vemhességfi tehenek elvetélése, negatív bakteorológiai lelet mellett. A született borjak gyenge vitalitásúak voltak, sok volt a coli sepsisben történő elhullás, az életben maradottak fejlődésben visszamaradtak, súlygyarapodásuk alig volt. A szérum karotinszintjének rohamos emelkedése májusban kezdődik újra, a zöldtakarmány etetésének kezdetekor. Ezzel egyidejűleg csökkennek a nemi szervek rendellenességei, a vemhesülések Időben bekövetkeznek, a borjak fflegbsí^geMsa, megszűnik. Mesterséges A-vitamin készítményekkel nehezen és drágán elégíthető ki az A-vitamin szükséglet, ezért véleményünk szerint karotindús takarmányok etetését kell szorgalmazni a téli hónapokban is. Korábban ősszel és télen vizsgáltuk a gazdaságunkban rendelkezésünkre álló takarmányoknak a tehenek vérszérum karotintartalmára gyakorolt hatását. Vizsgálataink A silókukoricának nyomokban alig kimutatható volt a karotinja, de a lucernaszéna november-december hónapokban 10 mg/kg körüli karotintartalma sem tudta fedezni az állatok karotinszükségletét. A havonként végzett vérvizsgálatok állandóan csökkenő tendenciát mutattak a karotinből az állatok vérében. A gazdaság kertészetéből nagyobb mennyiségű sárgarépa került a szarvasmarhák takarmányozására. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a sárgarépa között két fajta volt. Az egyikben — Daucus carota Nantes — az eredeti nedvesség mellett 42,60 mg/kg, a másikban — Dane us carota rothers — 85,78 mg'kg karotint lehetett kimutatni. A két sárgarépaféleség szemre is erősen elütött egymástól. Az egyik gyengén narancssárga, a másik sötétvöröses-sárga színű volt. Tehenenként 4 kg sárgarépa etetése után 5—6 napra 80—140 gamma átlagos szintről 300—400 gamma százalékra emelkedett a vérszérum karotintartalma. A sárgarépa-etetés megszűnése után rohamosan csökkent a karotínszint. A sárgarépa takarmányozási értékét csökkenti az, hogy gyorsan romlik, nehezen és nagy veszteség mellett tárolható bosa&abb ideig. A tehenészetben a későbbiek során takarmánydinnye etetését kezdték meg. Fokozatosan napi 15 kg/db mennyiséget etettek a tehenekkel a szilázs és széna mellett. A takarmánydinnye nem karotinforrás és etetése idején a vérszérum karotinszintje csökkent. A takarmánydinnye etetése november 9-től 20-ig tartott. Elég rosszul tárolható. Kísérlet a bimbóskellel November 25-től kezdve az állatok fokozatos szoktatással 10 kg/db bimbóskel-levelet és torzsát kaptak a tömegtakarmányok mellett. A bimbóskel etetésének nagyon jó eredményét tapasztaltuk. Az állatok jóízűen ették és tejtermelésük is istállóátlagban 0,2—0,3 literrel emelkedett. A bimbóskel termesztéséről rövidesen annyit, hogy újburgonya után, július 10—15 között, palántáltuk ki. A palántálást követő öntözés után, augusztusban még egy alkalommal kapott vizet. November 25-én kezdték meg a betakarítást és a kelbimbófeldolgozás ütemében folytatták. A kelbimbó leszedése után a takarmányozásra maradó részt a szabad ég alatt halomra rakták és a napi etetéshez szükséges mennyiséget innen hordták a takarmány-előkészítőbe. Még ilyen tárolás mellett sem ment tönkre a bimbóskel és március elején még az utolsó rész feletethető volt. A levél egy része elfogyott, de az apró bimbók és a torzsa kifogástalan volt. Célszerű 100—120 cm széles prizmában tárolni, gyengén szalmával lefedni. A levél és torzsa béltartalma a novemberi betakarításkor á következő volt: 1 kg takarmányban: Szárazanyag-tartalom 147,0 g Nyersfehérje-tartalom 29,8 g Nyersrost 18,0 g Nyerszsír 4,0 g Nitrogénmentes kivonat 88.0 g Nyershamu 9,2 g CaO 2,1 g MgO 0,5 g P2O5 1,0 g Karotin 21,1 mg/kg Emészthető nyersfehérje 20,0 g Keményítőérték 9,2 kg/q A bimbóskel etetése során a takarmánydinnye etetése alatt leesett karotinszint emelkedni kezdett és az első hónapokban 250—300, de még márciusban is 200—250 gamma százalék karotin-átlagértéket lehetett kimutatni az állatok vérszérumában. A jobb karotínszint állandósulása révén az ivarzások kifejlettebb tünetekben jelentkeztek, a vemhesítési arányszám a bimbóskel etetés időszakában javult. A takarmányozási megfigyeléseink során a tehenek téli karotinszükségletének biztosítására a sárgarépa éa a bimbóskel etetése bizonyult jónak. A sárgarépa hátránya, hogy roszszul tárolható, elég gyorsan romlik, továbbá drága. A bimbóskel nem biztosít ugyan olyan magas karotinszlntét, mint a sárgarépa, azonban előnye, hogy kedvezőtlen körülmények között is tárolható. Prizmában 10—15 C fok hideget még a földön is kibírt. Közvetlenül betakarítva is takarmányozható. Dr. Böné László állatorvos és Széli Jenő laboráns SZABAD FÖLDMŰVES 11 1969. januá; 11, A gyümölcstermesztés céltudatos fejlesztésével egyre inkább felmerül 0 gyümölcs tárolásának a kérdése, hiszen a termés helyes betakarítása és főleg a szakszerű tárolás nagymértékben csökkenti a veszteségeket. Az említettekből kiindulva haladéktalanul meg kell oldani a gyümölcs- és zöldségfélék korszerű tárolását, ami megfelelő befogadóképességű hűtőtárolók építésével valósítható meg. Hogy mennyire fontos a nagy befogadóképességű tároló, ahová időben, azonnal a szedés után berakható a gyümölcs, erről a magyarországi kertészeti kutatóintézet tárolási kísérleteinek az eredményei adnak számot. A múlt év végén Bratislavában országos gyümölcstárolási szimpóziumot rendeztek, ahol számos külföldi és hazai szakember beszámolt a tárolók és a tárolás technológiájának legújabb ismereteiről. Magyarországról Lehoczky Pál, a SZÖVTERV technológiai osztályának vezetője tartott érdekes előadást a hűtőtárolók tervezésével és építésével kapcsolatban. Felszólalása bevezető részében a gyümölcstermesztés rohamos fejlődésével és az ezzel járó problémákkal foglalkozott. Magyarországon elsődleges problémaként jelentkezett az alma feldolgozásának és tárolásának kérdése. Az 1980-as év végére mintegy 55 ezer vagon almatermés várható. A felmérések szerint minimálisan 15 ezer vagon almára kell 0 C°-os hűtőtárolókat építeni. A fajlagos területfelhasználást figyelembe véve körülbelül 100—120 ezer négyzetméter hűtőtároló építését kell Magyarországon megvalósítani. A 15 ezer vagon befogadóképességű tároló és a hozzá tartozó feldolgozó csarnokok mintegy 67 százalékát a termőtáj körzetekben, a többit pedig az ország különböző részein építik fel a felvásárló központok telepein. Az exportra szánt alma tárolására a termőtáj körzetében kerül sor. A fogyasztási bázisra pedig az ország különböző helyein kisebb tárolókapacitású telepek épülnek, melyek egyben lebonyolítják a nyári zöldséggyümölcsféleségek exportját is. Mindkét telepítés más és más technológiai és építészeti kialakítású létesítmény tervezését teszi szükségessé. A TÁROLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ TECHNOLÓGIÁI KÍVÁNALMAK Lehoczky Pál a tartósítást befolyásoló tényezőket (éghajlat, talaj, alanytípus, a fa életkora és a termelési eljárások) aprólékosan elemezte és
