Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-26 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES A mezőgazdasági dolgozók hetilapja Bratislava, 1969. április 26. Ara: L— Kis XX. évfolyam, 17. szám. A proletár nemzetköziség jegyében Irta: PATHÖ KAROLY — ■ —ÜWM ":ait- -----■*■■■ ■ . i.. ii ■..... ■" ■■ = A világ dolgozói pár nap múlva ünnepük má]us elsejét, a szocializmus győzelméért küzdő népmilliók nemzetközi összefogásának és az egész világra kiterjedő seregszemléjének harcos ünnepét. A hazai események egész sora és a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi határozatai arra figyelmeztetnek bennünket, hogy elmélyült felelősséggel vizsgáljuk: vajon mennyiben maradtunk hűek május elseje szelleméhez, a proletár nemzetköziség eszméihez. Kétségtelen, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja — annak ellenére, hogy soraiban mindig akadtak Jobboldali egységbontók, akik tagadták a proletariátus nemzetiközi összefogásának szükségességét és a szocialista országok kölcsönös egymásra utaltságának tényét — lényegében mindenkor bizonyította, hogy hű a proletár nemzetköziség eszméihez. Tehát több évtizeden keresztül vallhatta, hagy hazánk munkásmozgalma és a szocializmust építő társadalmunk a nemzetközi proletár és szocialista frontnak szilárd láncszemét képezi. Most, amikor a pártonbelüli opportunista és revizionista elemek és az általuk támogatott ellenforradalmi csoportok megzavarták pártunknak és népünknek a testvéri szocialista országok népeihez fűződő gyümölcsöző internacionalista kapcsolatait, egyebek mellett a történelmi hagyományaink, melyeknek nyomán több évtizeden keresztül élveztük a világ forradalmi erőinek őszinte elismerését és bizalmát — tehát ezek a hagyományok is köteleznek bennünket arra, hogy az utóbbi években kifejtett eszmei és gyakorlati aktivitásunkat átértékeljük. Köteleznek bennünket arra is, hogy a nacionalista és revizionista irányzatok által előidézett eszmei zűrzavarból levonluk a helves következtetéseket és társadalmi életünk minden szakaszán következetesen szolgáliuk pártunk központi bizottsága novemberi és legutóbbi határozatainak teljesítését. Ezeknek a határozatoknak teliesítése egvér-TM telmű pártunk eszmei egységének, a párt és a nép akcióegységének megújhodásával, a világ forradalmi erőihez, főleg a testvéri szocialista országok népeihez fűződő politikai, gazdasági és kulturális, vagyis sokrétű elvtársi kapcsolatainak elmélyülésével. A pártonbelüli opportunista, revizionista és nacionalista elemek által támogatott és ösztönzött reakciós ellenforradalmi megnyilvánulások tehát határozott cselekvésre köteleznek bennünket. Elsősorban is a marxizmus-leninizmus eszméihez hű kommunistákat kötelezik arra, hogy a pártszervezeteken belül — s persze azokon kívül is — olyan munkát végezzenek, amely a Január utáni politikának csak a pozitív vonásait, vagyis csak a szocialista demokrácia vívmányait gyarapítja, s ez a sokrétű politikai munka nem az ellenzékkel való látszólagos, tehát átmeneti Jellegű megegyezéshez vezet, hanem amely fokozatosan, de egyszer s mindenkorra lehetetlenné teszi, hogy a reformátorokként tetszelgő anarchista elemek zavart keltsenek szocialista építő munkánkban és gátolják a szocialista országokhoz fűződő szövetségi és sokrétű kapcsolatainknak, mint a szocialista társadalmunk további fejlődése egyik legfontosabb előfeltételének kibontakozását. A huszadik század szocialista forradalmárainak' harcait általában a bevált lenini harci módszerekhez való ragaszkodás Jellemzi. Mint Ismeretes, Lenin a hatalomért folyó harc és a kivívott hatalom megszilárdításáért folyó küzdelem időszakában a legnagyobb veszélyt az opportunista és revizionista erők egységbontó törekvéseiben és azokban a káros irányzatokban látta, amelyek a kommunista párt vezető szerepének aláásását, tekintélyének rombolását szolgálták. Ezért Lenin és a nemzetközi kommunista mozgalomnak a lenini eszmékhez hű harci csoportjai, engesztelhetetlen harcot folytattak és folytatnak ma is, a marxizmus-leninizmusnak idegen eszmei áramlatok ellen, a kommunista párt tényleges eszmei és akcióegységének megvalósításáért és a nemzetközi kommunista mozgalomban előforduló egységbontó, nacionalista irányzatok felszámolásáért. Tehát minden szempontból nagy hibát követnénk el, ha a pártélet és az egész társadalmi életünk konszolidálását a megalkuvásra és kényelemre ösztönző „borítsunk fátylat a múltra“ Jelszó Jegyében akarnánk elérni. A jelenlegi helyzetben arra van szükség, hogy ” mielőbb „kenyértörésre“ vigyük a dolgot. Hogy saját cselekedeteink átértékelése mellett határozott véleményt alkossunk mások munkájáról is. Vagyis, hogy marxistákhoz-leninistákhoz méltó nyíltsággal leplezzük le a párt és szocializmusellenes eszmei áramlatok szócsöveit, tehát hogy következetes harcot folytassunk a Jobboldali, burzsoá ideológia ellen. Persze hiba lenne, ha továbbra is csupán annak alapján ítélnénk meg embertársaink és a párt tagjainak hovatartozását, hogy ki milyen lelkesedéssel fogadta a CSKP Január utáni politikáját. Ugyanis a központi vezetőség munkájában érvényesülő nagyfokú határozatlanság és az a tény, hogy egyes vezető személyiségek a párthatározatoktól lényegesen eltérő egyéni véleményeket hangoztattak, előidézték, illetve lehetővé tették, hogy a Január utáni pártpolitikát ki-ki a maga módján politikai fejlettsége, vagy az éveken keresztül eltitkolt érzelmei, esetleg az erőviszonyok alakulásához igazodva, tehát karrierhajhászástól vezetve, magyarázza. Ezért embertársaink megítélésében akkor járunk el helyesen, ha a mércét az képezi, hogy a kinyilvánított politikai nézetei és cselekedetei alapján ítélve — ki milyen küldetést szánt a Január utáni politikának: azt-e, hogy általa a szocialista demokráciánkat fejlesszük; hogy nemzeteink és nemzeti kisebbségeink kapcsolatait a Jogegyenlőség szellemében rendezzük; hogy a szocialista országokhoz fűződő internacionalista kapcsolatainkat elmélyítsük; avagy azt vallotta és szorgalmazta, hogy a Január utáni politikának a burzsoá demokráciáról alkotott hamis illúziók gyakorlati megvalósulásához, a kapitalizmus és a szocializmus „keresztezése“ folytán létrejövő álszocializmus, vagyis az osztályjelleget tagadó demokratikus szocializmushoz, mint új társadalmi modellhez —, a nemzeti kisebbségeik Jogi megkülönböztetéséhez, a testvéri szocialista országokkal való együvétartozásunk tagadásához, vagyis a nyugati orientáció gyakorlati érvényesítéséhez, a szocializmus fokozatos felszámolásához kell vezetnie?! A párttagoknak már a múlt év tavaszán — amikor különböző reakciós, ellenforradalmi csoportok alakultak és napról-napra növelték tömegbefolyásukat látniuk kellett, hogy az ellenség frontális támadásra készül a szocializmus ellen. Erre figyelmeztetett bennünket a CSKP Központi Bizottságának májusi határozata is. S mi történt? — Az, hogy a párttagok egy része — a január utáni politikához való ragaszkodás ürügyén — továbbra is azoknak az ellenséges csoportoknak malmára hajtotta a vizet, akik szocialista vívmányaink felszámolására törekedtek. Tehát a párton belüli opportunisták és revizionistáik hatékonyan elősegítették a szocializmusellenes irányzatok erősödését és azt, hogy hazánk a polgárháború felé sodródott. Nyíltan, tehát kertelés nélkül állíthatjuk, hogy a szövetséges szocialista országok — az internacionalista kötelességeik teljesítésével — társadalmi katasztrófát hárítottak el fejünk fölül. S éppen ezért megdöbbentő, hogy a nacionalista irányzatok szócsövei és a társadalmi anarchia hívei — hosszú hónapokon keresztül — büntetlenül fokozhatták tevékenységüket. ^agától értetődik, hogy a pártonbelüli jobboldali elemek nehezen nyugszanak meg abban, hogy ebben a küzdelemben, amely lényegében pártunk bolsevizálásáért, a párt vezető szerepének megszilárdításáért folyik, tehát hogy ebben a törvényszerűen kibontakozó eszmei küzdelemben vereséget szenvedjenek. Egy azonban biztos; bármennyire erőlködjenek s bármennyire szeretnék is elodázni a nyílt eszmei harc kibontakozását, a politikai felelősségrevonás nem maradihat el. Másként nem lesz, mert nem lehet rend ebben az országban! A marxizmus-leninizmus eszméihez hű kommunistáik végzetes hibát követnének el akkor, ha nem vonnák felelősségre azokat a párttagokat akik élesztgették és segítették a szocializmus ellen küzdő erők csoportosulását; azokat, akik mint népszerűséghajhászók hamis progresszivitásukkal a Jelenlegi politikai válság okozói voltak; tehát főleg azokat, akik nem politikai tudatlanságból, hanem egyéni számításból és jó adag nagyképűségből — nyíltan vagy burkoltan — becsmérelték a testvéri szocialista országok népeinek alkotóképességeit, tudatosan számításon kívül hagyták azok érdekeit, s Így érdekellentéteket szítottak hazánk és a többi szocialista országok között. ^^zokról van tehát szó, akik szavaikkal és tetteikkel érlelték a nacionalizmus mérges magvát, akiknek az augusztusi események kapóra Jöttek ahhoz, hogy álhazafiságukat fitogtathassák, a szovjet és a többi szocialista országokkal szembeni bizalmatlanságot és gyűlöletet még hatékonyabban szíthassák. Persze aioknak a politikai felelősségrevonása sem maradhat el, akik visszaélve társadalmi beosztásukkal a szocializmusellenes és nacionalista irányzatok szócsöveit —, mint példás hazafiakat — elismerésben részesítették, s ügy a párthatározatokkal ellentétben, de a valóságban hivatalos színezettel segítették a nacionalista, szovjetellenes propaganda kibontakozását. A CSKP Központi Bizottságának április 17-1 határozata és a legfelsőbb pártvezetésben eszközölt személyi változások kedvező irányt szabnak további fejlődésünknek. A marxizmus-leninizmus eszméihez hű kommunistákra hárul a feladat, hogy az említett határozatok szellemében, a párt eszmei és akcióegységének megteremtéséért és népünk jövője iránt érzett felelősségtudattól áthatva, következetes és megalkuvást nem tűrő harcot indítsanak a pártonbelüli opportunisták és revizionisták, valamint a politikai és gazdasági anarchia tényleges, vagyis tevékeny képviselői ellen. Ur. Gustav Husák a CSKP KB első titkára A póri programjának megvalósításáért A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSÉRŐL Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága április 17-én a prágai vár Spanyoltermében plenáris ülést tartott. Az ülésen a CSKP KB tagjaival és póttagjaival együtt részt vettek a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága vezetőségének tagjai, a CSKP KB, az SZLKP KB, a CSKP KB cseh irodája titkárai és osztályvezetői, valamint a szövetségi kormány kommunista miniszterei. Az ülés bevezető részében felszólalt Alexander Dubéek elvtárs. Röviden elemezte a jelenlegi politikai válságot, annak okait és megjelölte a kivezető utat — a párt vezető szerepének megszilárdítását a társadalmi élet valamennyi szakaszán, mindenütt a szavakról a tettekre való áttérést, a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolatok mielőbbi rendezését. Dubéek elvtárs olyan változásokat javasolt a CSKP KB végrehajtó szerveinek összetételében, amelyek c szervek és az egész párt akcióképességének „ növeléséhez vezetnek. Végül felmentését kérte az első titkár tisztsége alól. A Központi Bizottságnak dr. Husák elvtárs, a CSKP KB elnöksége tagjának megválasztását javasolta e tisztségbe. A CSKP KB tagjai túlnyomó többségükben támogatták a beterjesztett javaslatokat. A plénum elhatározta, hogy eleget tesz Dubéek elvtárs kérelmének azzal, hogy vezető állami tisztséget vállal. Egyúttal megválasztotta őt a CSKP KB új elnöksége tagjává. Köszönetét fejezte ki Dubéek elvtársnak eddigi tevékenységéért, amelyet tavaly január óta napjainkig fejtett ki. A CSKP KB plénuma ezután titkos szavazással, a szavazatok nagy többségével megválasztotta dr. Gustáv Husákot, a CSKP KB első titkárává és megválasztotta az új elnökséget. A CSKP KB plenáris ülése egyértelműen megerősítette elszánt akaratát a január utáni politika folytatására, amint azt a tavalyi áprilisi, májusi és novemberi üléseken jóváhagyott alapvető dokumentumok tartalmazzák. Dubéek elvtárssal egyetértésben hangsúlyozta, hogy feltétlenül szükséges alapvető fordulatot elérni e politika gyakorlati megvalósításában, főként a párt vezető szerepének érvényesítésében, gazdasági és politikai életünk következetes konszolidálásában, valamint a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink rendezésében. A CSKP KB elnökségének javaslatára a Központi Bizottság elhatározta a CSKP KB elnöksége eddigi végrehajtó bizottságának feloszlatását és 11 tagú elnökséget választott. A CSKP KB elnökségének tagjaivá a következő elvtársakat választották meg: Vasil Bifak, Peter Colotka, Oldfich Cerník, Alexander Dubéek, Ev2en Erban, Gustáv Husák, ján Pillér, Stefan Sádovsky, Ludvík Svoboda, Lubnmír Strougal és Karel Poláéek. A Központi Bizottság a tanácskozás folyamán levont következtetésekhez igazodott, amelyek szerint cáfolhatatlan tény, hogy a pártszervek gyakorlati munkájában valamennyi fokon nagymérékben gyengült a párttevékenység alapelveinek érvényesítése — kezdve a párt vezetőségétől. A CSKP KB plénuma úgy határozott, hogy e tényre teljesen konkrét döntéssel válaszol — a CSKP KB új elnökségének összetételével, amelyben olyan elvtársak foglalnak helyet, akik elkötelezték magukat a január előtti időszak hibáinak és fogyatékosságainak kiküszöböléséért és leküzdéséért vívott harcra, s hűek maradtak a marxi-lenini eszmékhez, a szocialista internacionalizmus elveihez. GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS CSÜTÖRTÖKI TELEVÍZIÖBESZÉDÉBÖL Amint már Svoboda elvtárs, köztársaságunk elnöke tájékoztatta önöket, ma összeült Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, hogy kiutat keressen az államunkban már hosszabb ideje uralkodó súlyos válságos helyzetből. E pillanatban a Központi Bizottság ülése még tart. Közvéleményünket részletesen tájékoztatni fogjuk a Központi Bizottság tárgyalásáról és tárgyalásának eredményeiről. Szükségesnek tartottuk legalább így, röviden tájékoztatni közvéleményünket egyes kérdésekről, hogy ne keletkezzenek fölösleges pánikhíreik, szóbeszédek, ill. hogy az ellenséges propaganda ne élhessen vissza a legfelsőbb pártszerv safát ügyeinkről folytatott tárgyalásával. Azt mondottam, és erről beszélt már az elnök elvtárs is, hogy lassan egy éve nem tudunk kikerülni a súlyos válságos helyzetekből. Pártunk és államunk legfelsőbb szervei az utóbbi időben is több ízben a közvéleményhez fordultak, megmagyarázták e válságos helyzet okait, s azt, milyen kiutat vártunk, hogy hazánk élete megnyugodjék, hogy hozzáláthassunk dolgozóink legégetőbb problémáinak megoldásához, hogy államunk normális belső és külső kapcsolatok közepette élhessen. A Központi Bizottság mai ülésén az egyik feladat a párt új vezetőségének, a CSKP KB új elnökségének és az ú] első titkárnak a megválasztása volt. Mindezek az Intézkedések Dubőek elvtársnak, a CSKP KB eddigi első titkárának a javaslatára történtek. Egyetértésben vele, és egyetértésben (Folytatás a 2. oldalon.J,
