Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-19 / 16. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK A NAGYOBB TERMÉSHOZAMOK ÉRDÉKÉBEN ^ ___________. Is, hogy háromvonalú hibridekből ősz­­szesen mintegy 25—30 százalékát ve­­tik majd a komáromi járásban. Hib­­vld-vetőmag termesztésével (főleg Ju­goszláv fajták jönnek majd számítás­ba!) kiválasztott gazdaságok foglal­koznak a legközelebbi jövőben. Ludmilla Valterová mérnöknő meg többek között arról beszélt, hogy a külföldi hibridek életképesebbek a mieinknél, vetőmagértékük nagyobb, csiraképességük eléri a 95—98—99 százalékot. J. Záborsky mérnök, a trnavai Ku­­korícatermesztési Kutató Intézet dol­gozója nehezményezte, hogy a kuko­rica kémiai és gépi ápolása nem ki­elégítő. Kevés hermicidet alkalmaz­nak a kukortcatermesztő üzemekben. A gyom és rovarkártevők elleni harc még sok kívánnivalót hagy maga után. így nem csoda, ha lecsökken a kuko­rica hektárhozama. S az öntözés le­hetőségeit sem aknázzák ki kellő­képpen a termelők. Mint mondotta, ar­ra kell törekedni mezőgazdasági üze­meink dolgozóinak, hogy bőtermő hib­ridvetőmag kerüljön a tápanyagban nem szűkölködő talajba. — Ha csupán egy éven át akarunk kukoricát termeszteni, akkor már az előző évben kell herbicidet juttatni a talajba. Ezt öntözés nélkül azonban semmiképpen sem ajánljuk. Záborsky mérnöktől J. Fortuntk, a rovinkai Gépkisérletl Intézet mérnöke vette át a szót, aki gyakorlati szem­­pontból magyarázta, mit jelent a ku­koricatermesztés komplex gépesítése, s ismertette a román gyártmányú SPC—6 kukoricavetőgép előnyeit. — Köztudott, a kukoricavetésnél a vetőmaggal való takarékoskodás fon­tos — válaszolt kérdésünkre a gép­szemle során Bartakovtcs István mér­nök, az alsópéteri szövetkezetből —, hiszen a hibrid-vetőmag nagyon drá­ga. Még nem dolgoztunk ezzel a gép­pel. Nagyon egyszerűnek látszik ez a román gép. A magyarok dicsérik. Kalibrálás nélkül vet, s olyan ponto­san, hogy a kikelt kukoricát ritkítani nem kell. Nagy előnye, hogy vethető vele napraforgó, bab, répa is. A Zselízi Állami Gazdaság Iontól üzemegységének mérnökagronómusa, Csák József megjegyezte: — Mezőgazdasági gépiparunk végre megoldhatná a gabonavetőgépek kér­dését is. Egyenlőtlenül vetnek ezek a gépek. A behozott magyar vetőgépek, főleg dombos vidéken, nem válnak be. • • • Ha a szlovákiai konferencián el­­hangzott jőtanácsokat megszívlelik, az értékes tapasztalatokat alkalmaz­zák saját viszonyaik közepette a me­zőgazdasági üzemekben, akkor a ku­korica termesztése ismét elfoglalja méltó helyét, s a hektárhozam is bő­ségesebb lesz. A bőhozamú hibrid­fajták termesztése kifizetődőbb, mint a búzatermesztés. Az idén a kukorica­­termesztők mázsánként 12 korona fel­árat kapnak, s a jövő évben a kukori­ca kedvezőbb, új ára lép érvénybe. Ez is serkenti majd a termelőket arra, hogy növeljék a kukorica vetésterü­letét. (kovács) Jugoszláv hibridek a szeminárium kiállításán MERRE TART KUKORICATERMESZTÉSÜNK HELYZETFELMÉRÉS ÉS ELÖREMUTATÄS AZ ÉLENJÁRD KUKORICATERMESZTÖK SZLOVÁKIÁI SZEMINÁRIUMÁN Őszintén szólva a kíváncsiság űzött Komáromba erre a szemináriumra. An­nak a járásnak a székhelyére, amely­nek mezőgazdasági irányító szervei s mezőgazdasági üzemei az országos méretben olyany­­nyira megvádolt, majd háttérbe szo­rult kukorica be­csületén esett csor­ba köszörülgetésé hez tavaly első­ként fogtak hoz­zá... Épp ideje volt, hiszen kukoricater­mesztésünk már­­már a mélypontra jutott. Míg a búza hektárhozama év­ről évre emelke­dett, a kukoricáé csökkent. A gabona világpiaci ára fel­szökkent, s ez ha­zai viszonylatban is kedvező árvi­szonyokat terem-1 tett a búza javára. Ugyanakkor a sok kézi munkát igénylő kukorica vetés­­területe ijesztően csökkent. Tibor Bohdanovsky, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter helyet­tesé számszerűen is érzékeltette: — Míg a kukorica felhasználása világviszonylatban 37 százalékos emel­­kedést mutat, addig nálunk alig éri el a 13 százalékot. — S még egy szám-» adat: — A tavalyelőtti 165 000 hektár kukorica a múlt évben 43 000 hektár­ral volt kevesebb. Mélyen elgondolkoztatnak e szá­­mok. Hová jutottunk volna néhány év múltával, ha ez így megy tovább? ... Végtére búzával nem takarmányozha­­tunk ... Előbb-utóbb igen súlyos ta­­karmányhiány következett volna be. A komáromi járás illetékes szervei a válságos helyzetből kiutat kerestek. S találtak is. Harmincnvolcféle kuko­rica-hibridet hoztunk be külföldről. A trnavai Kukoricatermesztési Kutató Intézet irányításával Szlovákia és A román vetőgépet szemlélők egy csoporttá Morvaország 99 mezőgazdasági üze­mében folytattak kísérleteket. A leg­jobb eredményeket a komáromi járás­ban érték el: a legkiemelkedőbbeket sorrendben a szilasl, cserháti és a nemesócsai szövetkezetben. M. Janeéka mérnök, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás főag­­ronómusa beszámolt arról, mennyire váltották be a külföldi hibridek a hoz­zájuk fűzött reményeket. Megemlítette, hogy a Magyarországról behozott hib­ridek sorrendben a 16., 19., 24. és a 40. helyet foglalták el. A legjobb csehszlovák hibridek: a KC-3 (44,1 q), a CE-339 (42 q/ha) és a CE-IV, amely 40,24 mázsával fizetett hektáronként, májusi morzsoltban számítva. A kül­földi bőtermésű hibridek közül az első helyet a jugoszláv Eszéki 317-es kö­zép korai tartja (72,8 q/ha), második a csehszlovák LSP négyvonalú hibrid, s harmadik helyezett az amerikai DXL-362-es , Szó esett még a többi között arról I Hogyan hasznosítsuk a belvízkárt szenvedett területeket? Az egyik legfontosabb feladat most, a jelenleg még vízzel borított terüle­tek sürgős víztelenítése. Helyes, ha ezt a mezőgazdasági üzemek és a víz­ügyi szervek együtt oldják meg. Hogy minél kisebb terület essen ki a termelésből, nem ajánlatos megvár­ni, amíg mindenütt megszikkad a ta­laj. Ahol egyes táblákon vagy tábla­részeken a vízállás megszűnt, s a területre már rá lehet menni, hala­déktalanul hozzá kell fogni a talaj­előkészítéshez és a vetéshez. Foga­tokkal és fogatos talajművelő eszkö­zökkel, a víz levonulása után gyor­san, viszonylag jó munkát lehet vé­gezni. Számolni kell azonban azzal, hogy a huzamosabb ideig vízzel bo­rított. eliszapolódott és megtömődött területek több munkát és jelentős vo­nóerőt igényelnek. Gondolni kell a vízkárt szenvedett területeken a fokozottabb tápanyag­­utánpótlásra is. Erre a mezőgazdasági üzemeknek általában lehetőségük van több nitrogénműtrágya felhasználásá­val. A kipusztult őszi gabonák vagy egyéb növények helyett — a talaj­munka és a vetés elvégzésének lehe­tőségei szerint — elsősorban kuko­ricát vagy egynyári takarmánynö­vényt ajánlatos vetni. A napraforgó például nedves talajba vetve nagy tömegű és jó minőségű silótakar­mányt ad. A kukoricacsalamádé zöld­etetésre, de silótakarmánynak is ki­válóan alkalmas. A köles magtermesz­tésre is megfelelő, de nagy tömegű zöldtakarmányt is ad. Az olyan nehe­zebben száradó, mély területeken, ahol a talajt április-május közepéig, végéig sem lehet előkészíteni, csak másodvetésre is alkalmas, rövid te­nyészidejű növények vetése ajánlatos. Az idei kitavaszodás bár késett, az ár- és belvízmentes helyeken kedvező az idő a mezőgazdasági munkákhoz. A növényzet számottevő károsodása nélkül múltak el a kora tavaszi fa­gyok. A mérsékelten meleg és csapa­dékos tavaszi időjárásban az őszi és a tavaszi vetésű növények fejlődése egyaránt erőteljes. A gazdaságok a kedvező jelenségek mellett töreked­jenek a lehetőségekhez képest min­den talpalatnyi terület bevetésének és az állatállomány takarmányszük­séglete fedezésének biztosítására. JA Perlit mezőgazdasági felhasz­” nálásáról és a felhasználást előkészítő kísérletekről Írásos ismer­tetéseket az Amerikai Perlit Intézet adott ki. Ebben például behatóan fog­lalkozik a Perlit mezőgazdasági és kertészeti felhasználásával, amely az USA-piacon „Perl—Lom" néven kerül forgalomba. A tudományos beszán.jló szerint kiválóan alkalmazható a duz­zasztott Perlit a mezőgazdaságban, mert kemény, szervetlen anyag, nem ázik át, nem penészedik, nem bomlik, évekig tartja szerkezetét a talajban. Nagy mértékben veszít el vizet s a növény ezt könnyű szerrel felveheti. Vízfelvevőképessége súlyának 3-4- szerese; kémhatása semleges, pH ér-* téke 7—7,5. A kötött, nehezen meg' munkálható talajokat könnyű, mor­­zsalékos. szerkezetűvé teszi. Javítja a talaj légzési viszonyait és vízgazdál­kodását. Túlöntözéssel szemben is megvédi a növényt ennek káros beha­tásától, gyűjti a szükséges tápanyago­kat és azokat a növény gyökérzeté­nek közelébe vonja. Felhasználható a talajba bedolgoz­va úgy, hogy a talaj felületére elterít­jük, majd boronával, vagy tárcsával a kívánt mélységbe (13—í8 cm) be­dolgozzuk. Kertészetben a palánta­nevelésnél, vagy cserepes virágoknál a talajjal el kell keverni, az egyes növényeknek megfelelő arányban. Fontos azonban, hogy a megfelelő műtrágyázást sem hanyagoljuk el, mert a Perlit nem műtrágya. Sikere­sen használjuk a Perlitet a kertészet­ben, főleg a dugványozásnál, vegeta­tív szaporítási módoknál, mert erős gyökérfejlődést eredményez. Parkokban és díszkertekben a pá­zsitok megújításánál a kérgesedés megszüntetése érdekében terítik a föld felületére, majd boronákkal dol­gozzák be a földbe. Használják fák, bokrok, rózsatövek alá. Cserepes vi­rágok talajába a tőzeg mellett Perlitet is alkalmaznak. Amennyiben a sava­nyú kémhatású talajt kedveli a nö­vény, úgy két rész tőzeg, két rész duz­zasztott Perlit az arány. Ha alkálikus kémhatású talajra van szükség, az arány egy rész tőzeg, három rész Per­lit. Az eddig felsorolt jó tulajdonsá­gok mellett további, a növényre ked­vező fizikai tulajdonságai: steril, gyom' és kórokozómentes, tiszta, szagtalan, nem mérgező, könnyű hő­­szigetelő és ezért a talajhőmérséklet ingadozásokat kiküszöböli. Franciaországban, Olaszországban, Németországban és főleg Hollandiá­ban elsősorban virágtermesztésnél használnak nagyüzemileg Perlitet. Ha' sonlő célra, de még csak kisebb meny­­nyiségben használnak fel Japánban és a levantei országokban. USA-ban, Bulgáriában, a Szovjet' unióban, Magyarországon és másutt Perlitet a tudományos kikísérletezé­sek alapján már a szabad földi mező­­gazdaságban, zöldségkertészetben és a szőlészetben nagy mértékben hasz­nálnak. Bemunkálása a termőtalajba csak egyszeri befektetés, de hatása több évtizeden keresztül érvényesül a magasabb terméshozamoknál. Hazai viszonyaink között a jövő' ben kevés lehetősége van a mező­gazdasági-kertészeti művelés alá vont termőterületek bővítésére. Extenzlv jellegű fejlesztés helyett nagyobb mértékben leszünk ráutalva meglevő gazdasági adottságaink hatékonyabb kihasználására. A mezőgazdaságban alkalmazott termeléstechnika még igen 'sok olyan lehetőséget nem tárt fel, mely elősegíthetné fejlődését, kü­lönösen a nagyobb hozamok elérése tekintetében. A duzzasztott Perlitet a világ számos országának korszerű me' zőgazdaságában már sikerrel alkal­mazzák. Hazánkban 1961-től gyártanak duz­zasztott Perlitet. Jelenleg két nagy teljesítményű üzem működik Szlová­kiában, az egyik Kassán, a másik Bra­­ttslavában. A gyártó vállalat a Kera­­mické závody, kassai székhellyel. A Perlit mezőgazdasági hasznosítá­sára a gyártás megkezdése óta foly-* nak kutatások hazánkban. Ezek a Ru' tatások, más felhasználási területek­kel összehasonlítva, lényegesen hosz­­szabb időtartamúak, s ennek ered­ménye, hogy az elmúlt években csak minimális mennyiségű duzzasztott Perlitet használt fel a mezőgazdaság. De ebből is főleg a Morva' és cseh' országi mezőgazdasági üzemek. Tíz­szer annyi Perlit mennyiséget, ameny­­nyit nálunk felhasználtak eddig, ex­portálunk évente a Német Demokra­tikus Köztársaságba, pedig ők a Per­­litet az Olomouci virágkiállításon is' merték meg. Nálunk a mezőgazdaság részére gyártott Perlit „Agroperlit" névéi kerül a piacra. Kapható bármely mennyiségben a gyártóvállalatnál a vlrágkertészek részére, kis csomagO' lásban pedig a magkereskedésekben. A duzzasztott Perlit fizikai sajátos­ságai (pl. az erőteljes gyökérképzésre gyakorolt jó hatása), valamint a ké­miai és élettani szempontból tapasz­talható pozitív hatásai (tápanyag és vízgazdálkodás, kataláz-enzim-aktivi' tás, légzés fokozásaT lehetőséget ad' tak és adnak nemcsak kísérleti, ha* nem félüzemt és üzemi felhasználásra is. Az eddigi kísérletek tapasztalatait összefoglalva megállapítható, hogy a Perlit jelenléte a talajban egyenle' tessé teszi a műtrágyák hasznosulását az egész vegetációban. Mindenhol, ahol Perlit kapható a világon, roha­mosan elterjed használata. Hazánkban a mezőgazdasági fejlesztés kissé von' tátottán halad, de most, az új gazda' sági reform bevezetése után remélhe' tő, hogy a Perlit kertészeti-mezőgaz' dasági felhasználására nagyobb mér' tékben sor kerül. Elsősorban a dísznövény, kert' építés, tájrendezés, talajkondiclo­­nálás területén. A Perlit hosszú időre biztosítani tudja a jó tenyész­­közeget. Jól kiegészíti továbbá a hazai tőzegeket, valamint az egy­re nehezebben beszerezhető erdei lombföldeket, végül az egyes kör' zetekben hiányzó homokot. Feltehetően nagyobb mértékben fog­ják alkalmazni a Perlitet kötött tala­­jú házikertben, parkok, házkörüli pá­zsitok és kiállítások talajkeverékeinél. Az ipari, konzervipari és kerté­szeti növények termesztésénél a Perlit használata sokszorosan ki­fizetődik. Főleg a kötött talajon gazdálkodó zöldségtermelő üzemek körzetében, elsősorban ott, ahol nincs megfelelő minőségű és meny' nyiségfl nevelőtőzeg. A közeljövőben több új konzerv* gyár létesül, némelyik olyan terű' létén, amely nem rendelkezik zöld* ségkertészeti hagyományokkal. Ezek termelési munkáját elősegí' tik a különböző Perlites földkeve* rékek. Kertészeti üzemeknél, gyümölcs, szőlő és más bogyósok telepítésé' nél és gyökereztetésénél várható el a felhasználás. A Perlit szántó' földi, nagyüzemi felhasználása vár* ható, mert a nehezen csírázó, ke* ményhéjú vetőmagoknál (somkórő, cirok, mák stb.J, elősegíti a csírá' zást és a fiatalkorú fejlődést. A duzzasztott Perlit legnagyobb tere eddig nálunk az építészeti felhaszná' lásban, mint hő- és hangszigetelő' anyag talált alkalmazásra. A gyár' épületek és lakóházak falait és tető' szerkezetét izolálják sikeresen. A me' zőgazdaságban az istállókra és mag' tárakra is ráférne ilyen izoláció. A tudományos irodalomban adató* kát találhatunk a Perlit csomagoló' anyagként! felhasználásáról is. Mint vegyileg és biológiailag semleges, szá* ráz, könnyű, lágy, rugalmas anyag, minden olyan csomagolási célra alkal' más, ahol a szállított árut ütődés, ráz­kódásokozta sérüléstől való védelem miatt beágyazva kell csomagolni. He' lyettesíti a fűrészport, a faforgácsot, a papírforgácsot, vattát stb. Előnye, hogy átnedvesedett állapotban nem gombásodik vagy rothad. Növények (hagyma, burgonya, zöldség) tárolá' sára és szállítására is kedvező anyag, mert jó hőszigetelő is. A Perlit felhasználási tapasztalatai' nak megismerése még nem hoz pénzt a házhoz. Alkalmazni kell. Az új se­gédanyag bevezetése biztos haszonnal jár. Aki átveszi mások tapasztalatait és tudását, jobban termel ás újabbnál újabb pénzforrást talál. KYSACK? LÁSZLÓ SZABAD FÖLDMŰVES "J 1969. április 19. A duzzasztott Perlit \ mezőgazdasági - kertészeti felhasználásának helyzete külföldön és hazánkban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents