Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-11 / 2. szám
A SZLOVÁKIÁI EGYSÉGES PARASZTSZÖVETSÉG FÓRUMA Ne csak neve legyen a gyereknek Egyesek talán azt mondhatnák, hogy ez — mármint én — ismételten azt feszegeti, milyen legyen az Egységes Parasztszövetség szervezeti élete, társadalmi tevékenysége, munkaköre. Azt is mondhatnák, hogy erre útbaigazítást ad a szervezeti mintaszabályzat. Igenám, de van itt egy lényegbevágó bökkenő. Felsőbb — állami — szinten elismerték a Parasztszövetség létezését, hanem amikor a jogok megadásáról van szó, nem éppen mondhatnánk, hogy bőkezűsködnek a szövetséggel szemben. Való tény, hogy az Egységes Parasztszövetség központi szervének még valamire való irodahelyiségei sincsenek, márpedig egy jóval 100 ezeren felüli szervezetnek szüksége lenne ilyesmire is, hogy megfelelő szervezői munkát fejthessen ki tagjai körében. Egyelőre az a helyzet, hogy a Parasztszövetség vezetői kilincselgetnek; s az eredmény majdnem mindig ugyanaz, mint kezdetben. Ogy látszik, mintha ott valahol feljebb valamiféle szükséges rossznak tekintenék az Egységes Parasztszövetséget, holott, ha azt vesszük, dolgozó parasztságunk felbecsülhetetlen értékű, népünk élelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges termékeket bocsát népgazdaságunk rendelkezésére. Másrészt pedig köztudott, hogy parasztságunk szocialista társadalmunkkal szembeni erkölcsi alapállása makulátlan, s ezzel egyidejűleg társadalmunknak éppen a parasztság adta a legnagyobb értékeket. Miért hát a huza-vona? Hinni szeretnénk, hogy a szervezeti élet kibontakoztatását gátló okokat az illetékesek hamarosan eltávolítják, s tág teret nyitnak a szövetség számára, hogy végre a hosszú vajúdás után megalkothassa önönmagát. Vagyis arról van szó, hogy necsak neve legyen a gyereknek, hanem legyén gondviselője, pártfogója is. A napokban az alapszervezeti élet és tevékenység kifejtésére vonatkozóan eszmecserét folytattam Retkes Lajos elvtárssal, a búcsi szövetkezet elnökével. Retkes elvtárs világosan és nyíltan ecsetelte elképzeléseit. Több alkalommal hangsúlyozta, hogy az Egységes Parasztszövetség csak abban az esetben válhat igazán a szövetkezetek és azok tagjai védelmezőjévé, ha társadalmi és gazdasági szinten megfelelő módon harcolni fog az érdekekért. Legyen tehát a Parasztszövetség kimondottan érdekvédelmi szervezet. Emellett a járási szerv segítse az alapszervezeteket, mint gazdasági egységeket a termelési módszerek tökéletesítésében, s nyújtson védelmet a kereskedelmi és szolgáltató szervezetekkel szemben. Amikor konkrétan az alapszervezeti társadalmi életre terelődött a beszélgetés, Retkes elvtárs elmondta, hogy a búcsi szövetkezet tagjai számára ez már nem újdonság. A szövetkezetnek ugyanis már évek óta van saját kultúrháza. A dolgozók üdültetése is megoldódott s most, a helyi nemzeti bizottsággal közösen óvodát építenek. A szövetkezet erre a célra, nem kevesebb, mint 200 ezer koronát áldozott. Ebből is nyilvánvaló, hogy a búcsi szövetkezet gazdasági helyzetéhez mérten, vagyis kellő módon hozzájárul a falu fejlesztéséhez, s emellett a belutak rendbehozásánál is hatékony segítséget nyújt. Az sem újdonság, hogy a szövetkezet a labdarúgócsapat fenntartására évente 10 ezer koronát áldoz, s teljes mértékben fedezi a kultúrház kiadásait. Természetes az is, hogy a szövetkezet rátermett dolgozói aktív részt vállalnak a helyi és felsőbb szinten az állami ügyek intézésében. Retkes elvtárs például a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. Beszélhetnénk persze arról is, hogy helyi szinten nagyon fontos a gyűlések 'és más összejövetelek megtartása is, hanem véleményem szerint nem az a lényeges, hogy szám szerint hány gyűlést vagy megbeszélést tartanak, hanem az, hogy egy-egy összejövetelen mit intéztek. Tehát a gyűlések és összejövetelek tartalma a lényeges. Végeredményben mindig és minden a szövetkezet gazdasági helyzetén múlik. Mert hát hiába ábrándoznának például valamilyen szociális jellegű beruházásról ott, ahol a munkaegységekre sem futja teljes mértékben. Ebből pedig az következik, hogy végeredményben mindent módjával kell intézni. Tudni kell, meddig ér a takaró, mert majdnem minden egyes szövetkezet más és más módon fejlődik, s ez nagyon is befolyásolhatja a szervezeti élet ilyen vagy olyan kibontakozását. Itt tehát végtelenül türelmes, aprólékos szervezői tevékenységre lesz szükség mind a központi, mind pedig a járási szervek dolgozói részéről Segítséget kell nyújtaniuk az alapszervezeteknek a program kidolgozásánál. S az alulról jövő javaslatokat nemcsak regisztrálniuk, hanem Intézniük is kell, úgy mint eddig. Vagy még jobban. Mostanában végtelenül nagy óvatosságra s annál nagyobb aktivitásra van szükség. Óvatosságra azért, nehogy tagjai körében tekintélyét veszítse az Egységes Parasztszövetség. Aktivitásra pedig azért, hogy a tagság a lehető legnagyobb mértékben támogathassa a Központi Bizottság szervezeti élet kibontakozására vonatkozó erőfeszítéseit. Tény, hogy amit az Egységes Parasztszövetség napjainkig tett, nem kevés, de ennél is többre van szükség. Kell, hogy fussa az erőből. Ugyanis a már beváltak mellé további aktív munkavállaló emberekre van szükség. Az embereket persze a Parasztszövetség minden szervében úgy kell értékelni, amilyen szolgálatot tettek vagy tesznek a szövetség érdekében. Például ahány alapszervezet megalakításánál közbenjártak, milyen ügyeket intéztek kedvezően a földművesek javára stb. Hisszük, hogy a közeljövőben összehívásra kerülő kongresszus s a járási konferenciák is felvehetik ezeket a kérdéseket. HOKSZA ISTVÁN Épül a hű tő tároló, (cikk a 11. oldalon). Talán majd az ú| esztendő E hó második felében Az Egységes Parasztszövetség lévai Járási előkészítő bizottsága a közelmúltban számos fontos kérdéssel foglalkozott. Milan Smolka mérnök a bizottság elnöke tájékoztatta munkatársait az alapszervezetek megalakításának kedvező körülményeiről. Az alakuló gyűléseken megválasztották a küldötteket a január második felében megtartásra kerülő járási konferenciára. Több községben küldötteket jelöltek a Nemzeti Front helyi szerveibe, ugyanezt tették a Járási előkészítő bizottságból is. Természetesen helyi szinten elsősorban a központi jelleggel bíró községekben történt meg a jelölés. Mérés Cyril a járási bizottság alelnöke azzal a kérdéssel fordult a vezetőséghez, hogy a járási konferenciát milyen időben kellene megtartani, vagyis még a szövetkezeti évzáró gyűlések előtt vagy azután. Végezetül úgy döntöttek, hogy a konferenciát mélg a közgyűlések előtt, vagyis a föntebb meghatározott időszakban egybehívják. Varga András bizottsági tag megjegyezte, hogy kezdetben arról volt szó, hogy az évi tagdíjat 30—50 koronában szabják meg, most pedig arról, A képen látható hegyi fűkaszáló szabadalmát Franciaországból szerezték be. Ez év második felében a jiőíni és a prostéjovi Agrostroj gyártja együttműködésben. —h— hogy a nyersjövedelem 0,5 százalékát fizessék be a taggazdaságok. Kihangsúlyozta, szeretné tudni, hogyan változott meg az eredeti javaslat. Kifogásolta továbbá, hogy a 120 kg-on felüli hízósertések kilójáért a termelő 2 koronával kevesebbet kaphat, mint a 120 kg-on aluli kilójáért. Állítólag az említett sertés húsának minősége nem megfelelő. De hogyan lehetséges mégis, hogy a húsipar ezt az árut is ugyanolyan áron értékesíti, akárcsak a 120 kg-on aluli sertések húsát? Gombos György helyteleníti, hogy az utóbbi időben már áremelkedés tapasztalható a szövetkezeteknek nyújtott szolgáltatás terén. Véleménye szerint ezt meg kellene akadályozni. Zsigari József pedig a dohány átvételével elégedetlen. Jelen volt a lévai dohánybeváltóban, amikor átvették tőlük az árut. Nagyon bosszús hangulatban jött el onnan, mert a dolgozók apró hibákat keresve osztályozták a dohányt. Persze az ő rovásukra. Ha továbbra is így meg, jövőre nem hajlandók dohánytermesztéssel foglalkozni. Akadt azonban olyan felszólaló is, aki kifogást emelt az Állami Biztosító munkájával szemben. Mezőgazdasági dohánytermesztő körökben köztudott, hogy az R—3-as dohányfajta termesztése nem előnyös, mert egyrészt alacsony hektárhozamot ad, másrészt minőségre nézve is kifogásolható. A biztosító mégis nyomást gyakorolt a termelőkre, hogy ezt a fajtát válaszszák, mert ellenáll a peronoszpórának. Tény, hogy helytelen cselekedet az olyan, amely figyelmen kívül hagyja a termelők érdekeit. Végül a bizottság úgy határozott, hogy ebben az esztendőben azokban a gazdaságokban, amelyekben nem rendelkeznek beépített szárító berendezésekkel, csökkenteni kell a dohánytermesztést.-h-A mezőgazdasági üzemek, amelyek már csatlakoztak a szövetséghez, arra törekednek, hogy mindjobban teljesítsék társadalmi és termelői feladataikat. De az is fontos lenne, hogy mielőbb tág lehetőség nyíljék arra, hogy a Központi Bizottság zökkenőmentesen tevékenykedhessen. Tomaskovics Károly elvtárs, a sókszelőcei szövetkezet elnöke így nyilatkozik: — Szövetkezetünk tagsága rég csatlakozott az Egységes Parasztszövetséghez. Nem tudom elképzelni, hogy ezzel befejeződtek volna a dolgok. Véleményem szérint, valamit tenni kellene a szervezeti élet körül is. Természetesen ehhez kellő előfeltételekre van szükség. Egyelőre sajnos a központi szervnek nincs megfelelő székhelye, nem is beszélve a járási előkészítő bizottságok helyzetéről. Helyesnek tartom, hogy a szövetkezetekben az alapszervezet munkaköre egyezzék a szövetkezet és annak vezetősége munkakörével. Tán mondanom sem kell, hogy nagyon nevetséges lenne, ha a tagság külön szövetkezeti és külön alapszervezeti szövetségi vezetőséget választana. Erre semmi szükség nincs. Tény, hogy a szövetség az elmúlt hónapokban nagy tekintélyre tesz szert, s hogy a tekintélyét megőrizze, tagjai számára teljes jogvédelmet kell nyújtania, hogy azok a partnerekkel szemben egyenlőknek legyenek elismerve, hogy azok a szövetkezeteket jogtalan követelésekkel ne károsíthassák. Nagyon kézenfekvő lenne az is, ha a szövetségnek kellő áttekintése lenne a mezőgazdasági termékek kereslete és kínálata tekintetében. S ezzel együtt beleszólása lenne a piackutatásba, valamint a külföldről történő árubehozatalba. Módot kell keresni arra, hogy továbbra is megőrizzük a Parasztszövetség tekintélyét. Puchovsky Sándor a gímesi szövetkezet elnöke így vélekedik: — Építeni szeretnénk. De a dolog nem ilyen egyszerű, még akkor sem, ha erre saját pénzeszközökkel rendelkezünk. Ugyanis először kérnünk kell az építkezési engedélyt, s az illetékes hivatal a pecséten kívül semmi más hozzájárulást nem nyújt, s az engedélyért mégis fizetnünk kell. Legfeljebb a fizetség fejében annyit tesz, hogy az engedélyt elküldi a kivitelezőnek, mintha erre mi képtelenek lennénk. Hiszen az építőanyagokat magunknak kell beszerezni. Ján NemCko a roátári szövetkezet elnöke ezeket mondotta: — Figyelemmel kísérem a szövetkezetek vezetőinek a szövetség tevékenységére vonatkozó megjegyzéseit, észrevételeit. Magam is úgy vélekedem, hogy fokozatosan el kellene távolítani a közbeeső szerveket, s ehelyett egyenes kapcsolatot kellene teremtenünk a fogyasztókkal, a feldolgozókkal és a szolgáltatókkal. Járásunkban a termelési igazgatóság sokat tett a szövetkezetek gazdasági fölemelkedéséért. Emellett persze kellő teret kell kapnia az Egységes Parasztszövetségnek iS: Jó lenne, ha az új esztendő ténylegesen kellő támogatást hozna az Egységes Parasztszövetség szervezeti és gazdasági érdekvédelmi tevékenységének kibontakozásában. —jmi— Teljes lelkesedéssel a Szövetség mellett A nagykürtösi járási előkészítő bizottság valóban gazdag programmal lépett a jelenlévő elé. Kanát mérnök azt javasolta, hogy a járási konferenciát legalább január első felében hívják egybe. Hangsúlyozta, hogy az 1988. november 11-i kormányhatározat értelmében a szövetség küldetése főleg a társadalmi érdekekre irányul, vagyis megmaradnak a termelési igazgatóságok és a járási társulások is. Felolvasta a földművelés- és élelmezési miniszternek a járási szervekhez intézett ezirányú levelét is. A vitában több fontos kérdést megtárgyaltak. Az előkészítő bizottság tagjai megegyeztek abban, hogy egységes szervezetet létesítsenek, mely egyformán védeni fogja a szövetkezetek és az egyéniek érdekeit s irányítója lesz termelői tevékenységüknek. A legközelebbi feladatként a járási előkészítő szerv a programtervezet kidolgozását, valamint más fontos szervezeti intézkedések megtételét vette tervbe, hogy teljes mértékben felkészülhessenek a járási konferenciára. —jn^
