Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-12 / 15. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK. Hogy is van ■ az örökléssel Alkalmazotti viszony a szövetkezetben Szövetkezetünkben azt mérlegeltk, "Hogy az elnök alkalmazotti viszonyban legyen a szövetkezettel. Helyes ez? Ktk lehetnek a szövetkezet alkah mazottat?, R. ü, A szövetkezetek mintaalapszabályai 27. cikkelye 2. bekezdésének c) ponttá érthetően kimondja, hogy az EFSZ elnökét a szövetkezet taggyűlésén a tagság söréből választják. Ebből adódik, hogy a szövetkezet elnöke nem lehet a szövetkezettel alkalmazotti viszonyban, mint az olyan dolgozó, aki nem tagja a szövetkeztenek, Tehát az EFSZ-nek olyan eljárása, melylyel nem szövetkezeti tagot tenne meg elnöknek, aki csak alkalmazottja a szövetkezetnek, egyáltalán nem helyes. A mintaalapszabályok 18. cikkelye szerint tartós munkaviszonyban az olyan tisztségek betöltésére lehet dolgozókat alkalmazni, amely tisztségek bizonyos szakmai képzettséget követelnek és amelyeket saját tagjai sorából a szövetkezet nem tud betölteni. Bizonyos szakismereteket követelő tisztségek, amelyekre a szövetkezet alkalmazottakat vehet lel, például a mezőgazdász, az állattenyésztő, a gépesítő, az üzemgazdász és a könyvelő. Ide sorolhatók továbbá a gépjavítók, karbantartók, villanyszerelők, ácsok, esetleg más dolgozók, akik a szövetkezet segéd- illetve melléktermelési ágazatában tevékenykednek Minden esetben tekintetbe kel! venni * szövetkezet különleges feltételeit. Még az olyan esetekben, ha a szövetkezet az előbb említett tisztségekre szakembert is vett fel alkalmazotti viszonyba, és vele mint nem szövetkezeti taggal munkaszerződést kötött, olyan irányban kell rá hatni, hogy ő is belépjen a szövetkezet tagjai közé. Ezután megszüntethetik a szerződéses munkaviszonyt. A dolgozók egységes nyilvántartása 1970. január 1-án lép életbe az Állami Statisztikai Hivatal 186/1988 Zb, számú rendelete a dolgozók egységes nyilvántartásának bevezetéséről. A dolgozók egységes nyilvántartását minden szocialista szervezetnek és valamennyi olyan munkaadónak kell vezetnie, amelyekre a szociális- és nyugdíjbiztosítás céljait szolgáló feljegyzések köteles vezetése vonatkozik. Ezt a nyilvántartást a dolgozók következei kategóriái, csoportjai szerint kell felfektetni: állandó dolgozóik az állami mezőgazdasági szektorban (ide tartoznak az állami gazdaságok, valamint a többi állami mezőgazdasági üzem és Intézmény), az EFSZ-ek állandó dolgozói, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a földművelésen kívül más ágazatokban egyénileg dolgozók, iparosok, művészek, szabad foglalkozásúak, és mások, házi munkások, Idény- és kampánydolgozóik, Időszaki segédmunkások, tanóncok, az állami ős a szövetkezeti szektorban (az EFSZ-ek tanoncalt kivéve), az egységes földműves szövetkezetek tanoncal. A dolgozók egységes nyilvántartásának pontos vezetéséhez a következő adatok feljegyzése szükséges: a szervezet neve. a dolgozók személyazonossági nyilvántartási száma és születést adatai, iskolai végzettsége, munkabeosztása a szervezetben, a személyzeti ügyvitel többi belső adatai, a betegbiztosításra vonatkozó adatok, a bér- és a nyugdíjalap adatai, fizetés, egyéb jövedelem, levonások. A dolgozók egységes nyilvántartása a dolgozók számát, strukturális összetételét és képzettségét mutatja ki. Továbbá a jutalmazás céljait szolgálja, valamint a munkaerők mozgásának megfigyelését segíti elő és felhasználható lesz a szociális biztosítás céljaira Is A szervezetek kötelessége, hogy a dolgozókról készített eddigi nyilvántartásukba felvegyék mindazokat az adatokat és mutatókat, amelyeket a fent említett 186/1968 Zb. számú rendelet Ír e'ő. Tanácsadó A szövetkezet kötelessége-« nyugdíjas tagjának munkát adni, ha a nyug. díjas munkát kér? Könyvelőokkel felbontottuk a munkaviszonyt. A törvényes felmondási idő alatt mennyi szabadidőt kell neki adnunk, hogy új állást kereshessen? Az olyan alkalmazottnak, «kl legalább három hőnapja volt munkaviszonyban, annak az új állás kereséséhez a felmondási Idő alatt egy héten legföljebb egy félnap munikaszünetet kell biztosítani. Ezt a munkaszünetet, abhan az esetben, ha új állást távolabb fekvő községben, városban keres, úgy két naptári hét után összevonva a félnapokat, egy teljes nap szabadot Is kaphat egyszerre. Az ilyen munkaszünetért bértérltés Jár minden esetben, akár közös megegyezés alapján bontották fel a munkaviszonyt, akár az alkalmazottnak a munkaadó adott felmondást, Illetve az alkalmazott mondott fel a munkaadónak. Ha azonban a dolgozó a legutolsó 30 munkanap alatt, mielőtt az új állás keresésére szolgáló munkaszabadságra Igényt tarthatott volna a munkából Igazolatlanul mulasztott (egy műszakot vagy a műszaknak egy részét), vagy ha az állás keresésére adott munkaszünet letelte után Idejében nem tért vissza munkahelyére, ekkor az engedélyezett munkaszünetre nem jár bértérltés. (A Munkatörvénykönyv végrehajtó rendelkezéseit tartalmazó 66/1985 Zb. sz. kormányrendelet 29 és 30 §-e!.l m A szövetkezeti tag még aggkor) nyugdíjjogosultsága után Is a szövetkezet tagja marad, A Mlntaalapszabályok 10. cikkelyének la) bekezdése szerint a szövetkezett tagnak joga van a szövetkezetben dolgozni képességei és ismerete! szerint, a szövetkezet lehetőségeit szem előtt tartva. A nyugdíjas szövetkezeti tagnak Joga van a pihenésre, s ezért nem lehet a szövetkezetben végzendő munkára kényszeríteni, de ha dolgozni akar, ekkor abban a szövetkezetben kell dolgoznia, amely szövetkezethez tagsága fűzi. A szövetkezet lehetővé teszi nyugdíjas tagja számára, hogy munkaképességeinek megfelelő munkát végezzen, ha a nyugdíjas számára alkalmas munkahelye van. Nyugdíjas számára megfelelő munkahelyek: a mázsa (kezelése, telepőr, zsákok javítása, munkák az üvegházban, raktáros stb., de egyáltalán nem az állattenyésztésben, ahol a munka Igen megerőltető és nagy a balesetveszély. Ha a szövetkezet nem tud a nyugdíjás számára megfelelő munkahelyet biztosítani, akkor e nyugdíjas szövetkezeti tagnak nem kell elfogadnia a felkínált munkát, és ebben az esetben a szövetkezet kötelessége a tag olyan irányú kérésének eleget tenni, hogy más munkaadónál vállalhasson munkát. A szövetkezeti tagokat az egyes munkahelyekre a taggyűlés beleegyezésével a szövetkezet vezetősége osztja be. Kérvényezhető-« a mezőgazdasági földadó csökkentése, vagy az ilyen parcella teljes adómentessége az olöntött, illetve tartósan átvizenyősödött talaj után? Az átvizenyősödött talajok esetében, amelyeket nem lehet mezőgazdasági termelésre felhasználni, a mezőgazdasági adóról szóló 112/1966 sz. törvény 8. §-ta első bekezdésének a) pontja szerint a járási nemzeti bizottságon kérvényezni lehet a földadó összegének csökkentését.- A Járási nemzeti bizottság az adó 50 százalékának ereiéig engedélyezhet kedvezményt, ha az átvizenyősödés állandó jellegű és a terület nagysága, terjedelme meghaladja a szövetkezet (mezőgazdasági szervezet) által ugyanazon község határában megművelt földterületéneik 5 százalékát. Az elárasztott földterületek esetében azonban nem lehet teljés adómentességét kérni s ezt elismerni Az ilyen földterületek adókedvezményét (adócsökkentést) minden évben kérvényezni szükséges és ki kel! mutatni, hogy a kedvezmény megadását .indokló feltételek nem változtak meg,; továbbra Is fennállnak. Az Ilyen kérvények elintézéseikor felülvizsgállak, milyen az át vizenyősöd és mértéke az utolsó öt év alatt és ez a tény mennyire nehezíti e földterület kellő megművelését, A tartósan elárasztott földterületek alábbi három kategóriáját ismerjük: olyan parcellák, amelyeken az átvizenyősödést sem a folyóvíz medrének ' szabályozásával, mélyítésével, sem egyéb meliorációs beavatkozással (lecsapolás. alagcsövezés) nem lehet megszüntetni, a második csoportba tartoznak az olyan földterületek, amelyeknél az átvizenyősödést a folyóvíz medrének mélyítésével, vagy szabályozásával meg lehet szüntetni hei.vrkioazítAs Lapunk 14. számának 3. oldalén közölt „A Párásztszövetség célkitűzése“ című cikk első bekezdésébe hiba csúszott. A helyes szöveg így hangzik: Már eíiis 24 ig Szlovákiában ... Szíves elnézésüket kéri a szerkesztőség. 10 SZABAD FÖLDMŰVES Jók Ilyen embert ismerünk. ® Csekélység — mondják —, nem érdemes rá szót vesztegetni Talán velünk Is megtörtént ehhez hasonló s csak azért nem emlékszünk rá, mert nem volt komolyabb következménye? Mondom, sokakat ismerünk, akiknél tegyük fel az orvos súlyos betegséget állapított meg. A gyógyszeres kezelésen kívül eltiltotta egyes ételek fogyasztásától, vagy megtiltotta a szeszes Italok élvezetét, esetleg a dohányzást. Könnyed kézlegyintéssel, vagy „kis adagban ne kém nem árthat" megjegyzéssel nyúl e. tiltott gyümölcs után. Az Ilyen ember bizonyára nem gondol arra, hogy ezzel gyógyulását késlelteti, vagy talán egészsége további rosszabbodását, esetleg ldö előtti halálát okozza. Dicséretes tulajdonság « derűlátás, de nem az ilyen eseteikben. Az olyan apróság Is, amit legyintéssel Intézünk el, beláthatatlan következménnyel lárhat. Még hagyján, ha csak magunkról van szó, de ha e kézlegyintés mások kárét okozza, már súlyosabb a helyzet. S ilyen a munkabiztonság kérdése, ahol a csekély gondatlanság is tragikus kimenetelű lehet. Az egyik földművesszővetkezetben, Inkább ne nevezzük meg melyükben, a vezetőség tagjai lói tudták, hogy 1968. Január elsejétől érvénybe lépett a mezőgazdaságban használt gépekkel és gépi berendezésekkel végzett munkára vonatkozó és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönyének 40/1967. sz. részlegében közzétett rendelkezés. A szövetkezet elnöke tudta, hogy e rendelkezések betartása kötelező, és mellőzésük komoly károkat okozhat. Azt akarta, hogy a szövetkezet minden dolgozója, különösen felelős vezetői és elsősorban a gépesítő ismerje ezeket az előírásokat. Vétetett is néhány brozsúrát, amelyekben felett, egy apróságot vállrándítással, könnyén Intézett el. A szőbanforgő szövetkezetben egy gazdasági épületet javítottak a kőművesek és a betonkeverő gépet Is üzemeltették. A keverőgéphez vezető vlllanykábel-huzalt. póznákon, oszlopokon kellett volna a gazdasági udvaron keresztül vezetni, esetleg a falra kellett volna felfüggeszteni, hogy senkit Csekélység végzetes következménnyel 10 A munkabiztonsági intézkedések mellőzése megbosszulja magát 0 Kis gondatlanság jővátehetetlen következménye 0 Halál a RazdasáRi udvarban ez új rendelkezéseket tárgyalják, magyarázzák és szövetkezetükbe meghívta a szakszervezet járási előadóját, hogy közérthetően megmagyarázza és Ismertesse a munkabiztonság új rendelkezéseit. De megtették a többi szükséges Intézkedést Is, a traktorokat és a gépeket biztonsági berendezésekkel látták el. A gépek kezelőit Is kioktatták és megfelelő biztonsági segédeszközökkel szerelték fel. Egyszóval úgy tűnt, hogy mindent megtették, amit tehettek — ha nem történnének olyan csekélységek, amelyek beláthatatlan károkat okozhatnak. S éppen n gépesítő, akinek elsősorban kell éberen őrködnie a biztonsági .szabályok betartása se veszélyeztessen. A gépesítő irányította az előkészület munkálatait. „KI a csoda fog ezzel bíbelődni, fektessétek a kábelvezetéket a földre, emberek, semmi baj sem történhet“ — döntött a gépesítő, és így Is történt. Minek erőlködni, amikor egyszerűbben, könnyebben is el lehet végezni a munkát. De valamelyiküknek eszébe lutott, ha már a földre fektették a villanykábelt, legalább deszkákkal kellene letakarni. „Honnan vegyünk deszkákat a kábel letakarására?“ — kérdezték a munkások, akik nem először dolgoztak a betonkeverővel. „Nincs Itt nekem kéznél semmiféle deszkáin, de sebaj, a kábelvezeték amúgy Is szigetelt. Hagyják csak úgy a földön, ahogy van, csekélység az egész" ■— Így a gépesítő. És a munkások szót Is fogadtak, hiszen így hamarább elkészültek feladatukkal. És ki ne akarná kisebb megerőltetéssel, könynyebben elvégezni munkáját? Csakhogy a gazdasági épület másik végében tárolták a takarmányt. Éppen ezen a napon járt ide szalmáért az etető fém targoncával. Néhányszor áthaladt a lefektetett kábelhuzalon, és valőban nem történt semmi. De a kábel szigetelése az egyik helyen, Ihogy-hogynem, megsérült, és az etetőt, amikor a következő alkalommal targoncáiéval áthaladt a keresztben fekvő vlllanyhuzalon, áramütés érte Az eset tragikusan végződött. Az etetőt már nem tudták életre kelteni — két kisgyerek maradt utána árván. Az esetet kivizsgálták, minden körülményét összegezték, és a gépesítő a büntetőbíróság elé került. Az eset a kábellel olyan apróságnak tűnt — ez volt minden, amit védelmére fel tudott hozni. Valóban csekélység volt, ami emberéletet követelt s a gépesítő száméra a bírósági végzés a sokezer koronás kártérítés megfizetését Jelentette, amit gondatlansága következtében szerencsétlenül járt etető árváinak kell kifizetnie. Késő volt a bánat és az okulás Igen drága. 1969. április 12. nem voltak házastársak), továbbá azok, akik az örökhagyóval ennek halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek és akikről az örökhagyó gondoskodott, illetve akiknek megélhetését közös háztartásban biztosította. Az örökhagyó házastársa az örökösöknek ebben a csoportjában mindig a hagyatéknak legalább felét kapja, míg a többi örökös s fennmaradó részt egyenlő arányban. Az örökösök harmadik csoportjába tartoznak az örökhagyó testvérei (vér- és féltestvérei) és ugyancsak azok is, akik az örökhagyóval halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek, akik a közös háztartást vezették, illetve megélhetésüket az örökhagyó biztosította. Az örökösöknek e harmadik csoportjában minden örökös egyenlő részt örököl. E harmadik csoport örököseiről csupán az esetben beszélhetünk, he az örökhagyónak nincsenek egyenes leszármazottal (az első csoport), nem él házastársa, sem szülei (második csoport) A törvény szerint más örökösök nincsenek. Eszerint tehát nem örökölhetnek az örökhagyó nagyszülei, sem má3 rokonai, mint például nagynénje, nagybátyja, unokaöccse, unokatestvérei stb. Az olyan hagyaték, «melyre nincsen örökös (akár végrendelkezés, akár törvényes végzés alapján) az állam Javára száll. Az örökös ez örökhagyó halála után Jogosult a hagyatékra, (törvény szerinti örökösödés) és nem szükséges, hogy az örökséget bármilyen formában kérvényezze. Örökölhet minden állampolgár, aki az örökhagyó háláiénak pillanatában életben van, és aki az örökhagyót túlélte (tehát örökös lehet az örökhagyó által fogant gyermek, ha az örökhagyó halála után élve születik meg], A polgár szempontjából az öröklés előfeltétele, hogy nem állnak fenn olyan okok, amelyek öröklésre alkalmatlanná tennék. Öröklésre alkalmatlan a törvény szerint az olyan örökös, aki szándékos törvényellenes cselekedetet követett el az örökhagyóval, ennek házastársával szemben, valamint az, aki elítélendő módon nyilatkozott az örökhagyó végakaratáról (tehát pl. aki a végrendeletet meghamisította volna, megsemmisítette stb.). Az Ilyen örökös nem örökölhet, és e hagyatékra csupán az esetben jogosult, ha ezt a tettét ez örökhagyó megbocsátotta, —en— Lapunk múlt heti számában Ismertettük a végrendelkezés szerint! öröklés egyes problémáit. Most a törvényes végzés szerinti örökléssel szeretnénk foglalkozni, amelyre akkor kerül sor, ha az örökhagyó jogerős végrendeletet nem hagyott hátra, esetleg a végrendelet szerinti öröklés valamilyen okból nem valósítható meg. A polgári törvénykönyv szerint a törvény szerinti örökösöket három csoportba sorolják. Az első csoportban az örökösök az örökhagyó gyermekei és házastársa, akik a hagyatékból egyenlő részt kapnak. Ha az örökhagyó gyermekeinek egyike valamilyen okból nem örököl, úgy a fennmaradó részt ennek gyermekei (az örökhagyó unokái) kapják felosztva egyenlő arányban. (Ez például akkor következhet be, ha az örökhagyó gyermeke hamarabb halt meg, mint az örökhagyó, illetve a törvény szerinti örökös nem örökölhet, esetleg örökrészéről lemondott, vagy Ismeretlen helyen tartózkodik.) Ha az örökhagyó unokái vágy közülük egyesek nem örökölnek, úgy részüket az ő utódaik, tehát az örökhagyó dédunokái kapják. Az örökhagyó unokái és ezek utódai mindig csak arra az örökrészre tarthatnak Igényt, amit szüleik örököltek volna. Az örökösök másik csoportja csupán abban az esetben jogosult az örökségre, ha az örökhagyónak nem maradtak élő utódai. Ebbe a csoportba tartoznak az örökhagyó házastársa, szülei (abban az esetben is, ha Adócsökkentés az átvizenyősödött talaj címén (ez esetben adócsökkentést ismerhetnek el addig az Időpontig, amíg a földterület elárasztása fennáll). Végül az olyan földterületek, amelyekről döntés útján mondták ki, hogy a mezőgazdasági üzem Jóváhagyott meliorációs tervébe sorolják (és a meliorációs munkák elvégzéséig, befejezéséig ez adókedvezményt elismerik). Az olyan földterületekre, amelyek az év nogyobb részében víz alatt állnak, vagy amelyeken vlzgazdaságl rendezést hajtanak végre, a nemzeti bizottság az áradás, Illetve a vízgazdasági intézkedés megvalósításának esztendejében az adót nemcsak csökkentheti, hanem teljes adómentességet Is adhat.
