Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-12 / 15. szám

CSALÁDI KÖR „Lágyszívű" szülök boldogtalan gyermekei — Tudod-e Imre — magyarázta minap aliglegány (iának egyik bará­tom —, hogy valamikor bocskorban jártunk iskolába? — Valamikor, valamikor... Már megint ez a süket beszéd! — feleselt vissza a szépreményü ifjú méltatlankodva. — Pedig nekem csak az a háromszázhúsz koronás, lábra szabott cipő k e 111 Vagy tán azt akarja édesapám, hogy mezítláb járjak az iskolába? De minek szaporítsam a szót?! A párbeszédből Imre került ki győztesen. Megkapta a 320 koronás, parádés cipőt. Tellett rá apja keresetéből, aki őrömet akart szerezni egyetlen fiának. De vajon helyesen cselekedett-e az apa? Elgondolkodtam Lelkes Kázmér barátom és fia esetén... Kétségte­len, hogy a mai fiatalok bajosan tudnak elképzelni olyan időket, amikor egyes szülőknek bizony nem tellett gyermekük lábbelijére. Eltekintve a hetyke választól Imrének csupán abban volt igaza, hogy a szocialista tár­sadalomban a fiatalok már nem kényszerülnek a mezítlábjárásra. Ezt már szüleik sem kívánhatják vagy követelhetik meg tőlük, mert azóta nagyot fordult a világ... Viszont elitéltendő a fiú konok követelőzése: vagy drága cipő, vagy semmi! A szülők keresetéből a diáknak nincs joga követelőzni, sem apja intelmét prédikációnak ócsárolni. Lábbelijének árát csak azután szabhatja meg önkényesen, ha majd saját keresettel ren­delkezik ... Annál elgondolkoztatóbb a jószívű, de gyenge apa engedékenysége, aki a bőkezű szülő szerepében akar tetszelegni, akinek semmi sem drága. Aki képtelen elzárkózni fiának még képtelenebb kívánságai elől. Egy másik ismerősöm, Fabula Gergely pedig tranzisztoros rádiót vásárolt drága pén­zen négyéves fiának! Egyszerűen azért, mert az kellett a gyermek­nek. Ezek a szülők abban a gyermeteg hitben ringatóznak, hogy korlátlan engedékenységükkel boldoggá teszik gyermekeiket. Merő tévedés! Megfigyeléseim szerint az elégedetlen, összeférhetetlen, önmagukkal is meghasonló, sőt boldogtalanná váló emberek javarésze ép­pen az ilyen elkényeztetett gyermekek soraiból kerül ki. Amikor ugyanis már saját lábukon kell állniuk és nincs, aki kívánalmaikat teljesítse, ke­resetükből sem futja, gyakran nem átallanak idegen pénzhez nyúlni vagy egyéb bűncselekményre vetemedni. KQZICS EDE Marika férjhez megy Az esküvő május derekán lesz. Itt az ideje a menyasszonyi ruha kivá­lasztásának. Már összeült a családi kupaktanács, mindenkinek van egy­­egy jó ötlete. Engedtessék meg ne­künk, hogy a kedves olvasó családi ügyébe ezúttal beleszóljunk, s mutas­sunk egy-két modellt. Marilka rövid MENYASSZONYI RUHÁT szeretne. Csipkéből és — ez divatúj­­fehér tiszta selyem san­­tungból terveztük számára rajzunk bal oldali modell­jét. A hosszú ujjú, kabátszerű santung felső rész félempí­­re vonalban sza­bott és magasról nyílik. Alatta a csipkerész termé­szetesen alábélelt. (A modell hosszú változatban is gyö­nyörű.) Újszerű a fejdísz: Marika rö­vid hajához a rajzon póthajból Ikon­­tyot tűztünk, s azt fogja össze a rö­vid tüllfátyol. A divatos menyasszonyi csokor kerek, a virág alatt a ruha anyagából cakkozott fodorral. A Jobb oldali rajz: rövid ujjú meny­asszonyi ruha, bő, húzott szoknyával. Az anyag lehet fehér zsorzsett, 'mo­nofii vagy akár tüll is. A széles öv, a szoknya alján a széles virágpánt és a kézelő virágai organzából ké­szülnek. Olasz ötlet a modell fejdfsz megol­dása: a ruha kapucnis, a kapucnit szintén organza virágokkal díszítette a tervező. Hasonló, de horgolt virág­­díszítéssel láttunk hosszú menyasszo­nyi ruhát fehér düsesszből, lefelé erő­sen bővülő, trapéz vonalú szoknyával, horgolt virágokból, kis állógallérral. De mindenképpen a legérdekesebb modell a virágmintával horgolt rövid menyasszonyi ruha, derékig érő tüll fejdísszel. Ennek az ötletnek sokan örülnek majd. A rövid menyasszonyi ruhánál a MILYEN MUNKAHELYEN FONTOS A GYAKORI MUNKARUHA­­ÉS FEHÉRNEMŰ VÁLTÁS? A bőr az emberi szervezet „kapuja“ legújabb divat szerint a hagyományos hófehér színt gyaikran felváltja a pasztellrózsaszín és az égszínkék, ab­ból az elgondolásból, hogy esküvő után betöltse a kisestélyi ruha szere­pét. S még egy TANÄCS Marika esküvőjéhez, Zsuzsi, a meny­asszony még fiatal mamája szintén szeretne szép lenni. Neki sötétkék tiszta selyem santung, vagy /könnyű szövet redingot szabású kabátruhát ajánlunk, fehér piké paszpólozással. Elegáns lesz. (f. b.) A bőr természetes védekezőképes­ségének pangását külső és belső be­hatások idézhetik elő. A normális bő­rön nagyszámú baktériumféleségek találhatók. Számuk a bőr higiéniája és a külső környezet feltételei szerint ingadozik, amelyek között az ember él és dolgozik. Egészséges bőrön a gennyképző baktériumok a szőrtü­szőkben, a faggyú- és verejtókmlri­­gyek vezetékében helyezkednek el. Fedetlen helyeken nagyobb számban találhatóik, mint a ruházat alatti bőr­részeken. Ámbár a betegségek keletkezése a kórokozó csírák számától függ, döntő tényezőül mégis a szervezet védké­­peségét, valamint az Idegrendszer kifogástalan működését, a helyes táplálkozást és a test higiéniáját (kell tekintenünk. Ezért a gennyes bőrbe­tegséget többnyire a szervezet le­­gyengülése, a hiányos táplálkozás, vitaminhiány, ragályos betegség (pl. tuberkulózis) vagy anyagcserebántal­­mak, mint amilyen a cukorbetegség, továbbá májbajok, neurotikus és el­mebetegségek váltják ki. A bőrfelület sérülése bekövetkez­het állandó kaparás-vakarás, borot­válkozás, érdes vagy éles tárgyakkal végzett munka, savas vagy lúgos vegyszerek, valamint szennyezett ke­nőolaj hatása folytán, amelyek mind megkönnyítik a baktériumoknak a szőrtüszőkön és mirigyeken történő beszüremlését a bőr mélyebb rétegei­be. Fertőzést idézhet elő továbbá a munka közben beálló hőemelkedés, a munkahely nyirkossága stb., mert nagymérvű izzadás következtében a bőr kipállik, és könnyebben fogadja be a baktériumokat. A kórkép aszerint változik, milyen mélyen éri károsodás a bőrt. Meg­különböztetünk felületi gennyes bőr­betegségeket, amelyek sebhely nélkül gyógyulnak, és mélybenyúlókat, ame­lyek után forradás marad vissza. A bőr, a ruházat vagy a munkahely hiányos higiéniája folytán gyakran előforduló bőrbetegségek egyike a szőrtüszőfelület gennyes gyulladása. Ha ez első tünetek felismerése után elhanyagoljuk a bajt, egyre mélyebb­re hatol a gyulladás. A fertőzés be­­hurcolása a mélyebb rétegekbe a gennyes bőrbetegségek kellemetlen alakját öltheti, amely néha a páj ciens munkaképtelenségét eredmé­nyezi. A szőrtüszőgyulladás terjedése a népiesen kelés néven ismert furun-MÖRA FI*EN^ ti m -j r~\ 7 7 r • r • Ior öcsikraíko csizmái Azt a kts suhancot Töröcsik Palkó­nak hívták, aki az újságot szokta míhozzánk hordani reggelenként, jó­kedvű fiú volt, néha tréfálgattam ve­le. Egyszer azonban semennyiért se lehetett szavát venni. Sebesen letette az újságot az asztalra, s úgy kisza­ladt, mintha kergették volna. Másnap aztán vallatóra fogtam a kis legényt: — No, Palkó, ml bajod volt tegnap? Tán megette a tyúk a kenyeredet? Palkó lesütötte a buksi fejét: — Magunk ts megettük volna, ha lett volna. De nem volt a háznál egy falat harapnivaló se. Mindjárt a markába adtunk egy vajas kiflit. A gyerek nekivldulva dug­ta zsebébe a süteményt: — Hazaviszem. Kis húgom még úgyse evett Ilyent életében. jól benne jártunk már a télben, amikor meqlnt megesett a szívünk a Palkó qyereken. Mérges szelek majd elvitték a háztetőt, szitált a hó, s még az ablakon kinézni is fázott az em­ber. mégis mezítláb hordta az újságot a kis Töröcsik. Olyan is volt a lába, mint a kék posztó. Akadt a kamrában valami viselt csizmácska. Odaadtuk neki. A király bársony­­csizmájának nem örült volna úgy meg Töröcsik Palkó, mint ennek. Olyan boldogan szorongatta szívéhez, hogy öröm volt nézni. — Inkább a lábadra húznád, Palkó — biztattam a gyereket. — Majd odakint, most sietek, mert sok még a széthordani való újságom. MÁSNAP a rendes időben megint beállított Palkó, megint csak mezít­láb. Mikor azt kérdeztem tőle, hova tette a csizmát, fülig pirulva felelte: — Odaadtam a testvéremnek. Szerencsére bírtunk még egy pár ócska csizmát keríteni, s ott nyomban föl ts huzattuk Palkóval. Harmadnap megint csak mezítláb kocogott be hoz­zánk. Ugyancsak verte a sarkát a föld­höz, hogy fölmelegedjék egy kicsit. Most már haragosan kiáltottam rá: — Hát már megint ntncs csizmád? — Nekiadtam a másik testvéremnek — rebeqte tjedten. — Hány testvéred van? — Hat. Nem szóltam semmit. Hanem meg­fogtam a Palkó kezét, s elvezettem a csizmásboltba. Vettem neki egy pár új csizmát, s a lelkére kötöttem, hogy ezt már el ne merje ajándékozni. De­hogy merte, úgy megbecsülte, hogy tán még a feje alá is tette éjszakára. Örült a lelkünk, mikor hallotuk Palkó csizmáinak kopogását. — Legalább a lába nem fázik sze­gény gyereknek — mondogattuk bol­dogan. EGYSZER, úgy tél vége felé, ahogy kinézek az ablakon, látom, hogy két gyerek áll a kapuban. Két egyforma Töröcstk-gyerek. Csakhogy az egyik­nek csizma van a lábán, a másiknak meg nincs csizma a lábán, de nagy csomó újság van a hóna alatt. Uram Isten, ml lesz ebből? Hát az lett, hogy az egyik levetette a csizmát, a másik meg, a mi Törö­csik Palink fölhúzta, s fölszaladt se­besen a lépcsőn. — Siess, hé — kiáltott a másik —, mert mindjárt nyolcat üt az órag Palkó csak benyitott az újsággal, s már szaladt is kifelé. — Gyere vissza, Palkó — kiáltottam utána —, mondani akarok valamit! — Majd holnap, kérem szépen — szólt vissza futtából —, ma nagyon sietős a dolgom. Megfordultam és utána ballagtam. Mire kiértem a kapuba, már a mástk fiú lábán volt a csizma. Palkó sápad­tan hebegett: — Ne tessék rám haragudni, kérem szépen. Imre testvérem a dohánygyár­­ba jár dolgozni, oda pedig nem eresz­tik be mezítláb. Azért adtam neki a csizmát. En csak addig szoktam fel­húzni, míg az úrékhoz fölszaladok. ILYEN gyerek volt ez a ml Töröcsik Palkónk. Mezítláb húzta ki a telet, pedig három pár csizmája is volt. Nem tudom, hányán tennétek meg ilyet a tfituérutekúetZ-... ........ KIS BICIKLIS Kis biciklis fut az utcán, — Hatéves lehet. Aki látja, megcsodálja: Mily bátor gyerek. Bátorsága addig tart, míg Jön egy autó. S nem tudja, hogy merre térjen Az ügyes futó. Ott kanyarog jobbra-balra Az út közepén. Az autó állt meg előbb, hogy Múljon a veszély. ■ ii ■■ '8— ŰRHAJÓSOK VÍZSZINTES: 1. Ételízesítő. 3. Esz­tendő. 5. Jókai Mór is ez volt. 6. Sze­mélyes névmás. 7. Olasz névelő (IL). 8. Jelt ad. 9. Paripa. 11. Izomkötő. 12. Ölöm fele. 13. Görög betű (RO). 17. Szovjet űrhajó neve. FÜGGŐLEGES: 10. Tyúklakás. 11. Betűt vet. 14. Állóvíz. 15. Zamat. 16. N-betűvel a végén: folyó a Szovjet­unióban. Beküldendő a függőleges 1., 2. és 4. számú sorok megfejtése. kulust is kiválthatja, több kelés egye­süléséből pedig karbunkulus szárma­zik. Kelés esetében a gyulladás nem szorítkozik csupán a szőrtüszőre, ha­nem megtámadja a környező bőr szö­veteit is. Ha a baktériumos fertőzés a bőrfelületről behatol a verejtékml­­rigyek csatornáiba, beáll a hónaljt ve­­rejtékmirlgyek gennyes gyulladása. A test tisztántartásának elhanyago­lásától eltekintve azok az emberek is hajlamosak az említett bőrbeteg­ségekre, akik nagyon izzadnak, vagy nyirkos és párás környezetben dol­goznak. A betegség hosszas és fájdal­mas lefolyása hosszabb ideig tartó munkakiesést válthat ki. A felületi gennyes bőrbetegségek közé sorolhatjuk még a — főleg gyermekeket megtámadó — rühesség egyik fajtáját, amely ragályos és néha járványszerOen terjed. TANÁCSADÓ A gennyes bőrbetegségek leggyak­rabban a szénnel, vasérccel, kőolaj­jal, kohászati, textil- és üvegipari ter­mékekkel dolgozó munkások soraiban keletkeznek, de ugyanúgy előfordul­nak a mezőgazdasági dolgozóknál is. Megelőzésük érdekében az egyes munkarészlegek legjellegzetesebb kór­okozó tényezőire kell összpontosíta­nunk figyelmünket. A fertőzés a leg­apróbb, szabad szemmel néha alig észlelhető nyíláson hatol be, amely a védő felhám lényegtelen sérüléséből keletkezhet. Forró és nedves munka­helyeken, ahol nem gondoskodnak elegendő szellőztetésről, felpállik a dolgozók bőre és ezáltal elveszti vé­dőrétegét. Ásványi és kenőolajok fő­leg a szőrtüszőket sértik fel. Lúgos és savas oldatok is ártanak a bőrnek, pedig sokan — elég helytelenül — mosakodásra használják őket, munka­végeztével. Bőrünk munka utáni tisztogatására legalkalmasabb a hideg vagy meleg víz, erős szennyezés esetién az Indu­­lona vagy Solvina nevű tisztítószer, utána pedig az Indulona A/B4 védje­gyű felújító kenőcs. Fontos szerepet játszik a munkaruha tisztántartása és az alsónemű gyakori váltása. Ez­zel megelőzhetjük az ártalmas anya­gok hosszantartó, káros behatását a bőrre. A mezőgazdaságban főleg a traktorosoknál, kombájnvezetőknél és egyéb gépjárművek vezetőinél fontos a munkaruha gyakori tisztítása és a fehérnemű váltása. Kisebb sérülések elkerülése céljából a szerszámok, la­pátok, csákányok, fejszék stb., fogan­tyújának, illetve nyelének simaságára: is kell ügyelnünk. Védőkesztyű hasz­nálata ajánlatos azoknál, akik éles, hegyes vagy törékeny eszközökkel kénytelenek dolgozni. Ha minden óv­intézkedés ellenére mégis — bármi­lyen jelentéktelennek tűnő — sérü­lés ért bőrünket, gondoskodjunk ha­ladéktalanul fertőtlenítő oldatok (pl. Jódtlnktúra 2 százalékos oldatának) alkalmazásáról. Magas hőfokú, párás üzemrészlegeken ne mulasszuk el a helyiségek gyakori szellőztetését.­Kívánatos lenne, hogy valamennyi munkahelyen a Csehszlovák Vörös­kereszt egészségügyi dolgozói végez­nék a kisebb bőrsérüléseknél az első­segélynyújtást. Gennyes bőrbetegsé­gek „házi kezelésével“ ne próbálkoz­zunk, ezek gyógyítását bízzulk szak­orvosra. MUDr. JOZEF ANTOSOVSK?, a Kerületi Népegészségügyi Intézet bőrgyógyásza A 13. szám mini-rejtvényének he­lyes megfejtése: Marci a csodakapus. Nyertesek: Takáts Ilonka, Vajka — Becse Tibor, Muzsla — ifj. Nagy Gá­bor, Nagymegyer — Győző István, Karva. Nyilvános dicséretben részesülnek: Csépe Aliz, Vérgede — Miklós István, Nagylég — Czakő Magdolna, Libád — Szabó Jolán és Varga Ottó, Ifjúság­falva — ifj. Piszton Boldizsár, Sző­­gyén, Kétyi Katalin, Laml Lívia, Búcs — Dobosi Mária, Naszvad — Maszlák Attila, Izsa — Kutrucz Edit, Szimő — Zsélyi Erzsébet, Galsa — Torna Gi­zella, Megyercs — Fél Katalin, Csicsó — Rákóczi Gusztáv, Gúta — Mészáros Matild, Muzsla — és sokan mások. Hongkongi influenza? Az egészségügyi világszerve­zet legújabb jelentései szerint az európai országok egész so­rában fordul élő a hongkongi influenza. Nagyobb számmal fő­leg Angliában és Csehszlová­kiában jelentkezett, de Magyar­­ország, Svájc, Franciaország, Dánia és Románia is az érin­tett országok közé tartozik. Eddigi jelentések szerint a betegség nagyon enyhe lefolyá­sú, általános járvány helyett inkább gócokban és elszórt ese­tekben jelentkezik. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1969. április 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents