Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-12 / 15. szám
KERTÉSZET A korai dinnye termesztése házikertekben gást, és a felfogott vizet a növények hasznosíthatják. A dinnyét nem szükséges vlsszacslpnl, a további munkáik csak a fólia sávok közötti talaj tisztántartása és a Novozírral vagy Kuprikollal történd permetezés. A fóliát az elmúlt évben ml Is sikerrel alkalmaztuk. Talajtakarásnál Az utóbbi években a szabad idő megnövekedésével párhuzamosan egyre Inkább szélesedik a kertészkedik népes tábora. Az alábbiakban a kezdő kertészkedőket szeretnénk megismertetni a korai dinnye termesztésével. Ez azért is időszerű, mivel az utóbbi években az üzletekben csaik ritkán lehet dinnyét kapni — különösen sárgadinnyét — ami pedig nagyon közkedvelt csemege. Ugyanakkor a dinnyének mint gyümölcsnek Igen magas a véd-tápanyagtartalma. Hogy csak a legfontosabbat, a C-vítamin tartalmát említsük, pl. a sárgadinnye átlag 25—35 mg (100 g) C- vitamlnt tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy napi 15 dkg dinnye fogyasztása elegendő egy felnőtt C-vitamin szükségletére. Bár a görögdinnye kevesebb C-vitamint tartalmaz (7—10 mg 100 g), de ugyanakkor nagyon Jó a dietetikus hatása, vesebajosoknak, lábadozó betegeknek, kiváló orvosság. A sárgadinnyét sokkal könnyebb termeszteni, kisebb a melegigénye, a talajra sem olyan kényes, mint a görögdinnye, termesztése ezért biztonságosabb. Aránylag kis terület szükséges ahhoz, hogy pl. egy négytagú család sárgadinnye-szükségletét kitermeljük. Normális viszonyok között legalább 4—5 dinnyével számolhatunk tövenként, így ha 20 tövet ültetünk 20—30 négyzetméteren, vagyis egy szobanagyságú területen, fedezhetjük a család dinnyeszükségletét. Átlag számolhatunk a fenti területről 60— 80 dinnyeterméssel, de jó viszonyok között még többel Is. A dinnye szereti á tápanyagokban gazdag, melegfekvésű, napos helyet, fák alatt nem adhat jó termést. Nagy termést csak a korai dinnyétől várhatunk, ezért a lehetőségeinkhez mérten korán kell a dinnyét elvetni, ha palántáról termeljük, korán kiültetni. A palánta nevelését a következőképpen végezzük: Március végén, április elején elvetjük a magot a melegágyba, kis virágcserepekbe, tápkockába vagy gyepkockába. Egy centiméteres mélységbe 2 magot teszünk minden kockába és betakarjuk tőzeg és homok keverékével. Ezután Jól megöntözzük. Kelésig keveset levegözzük a melegágyat, csak erős meleg esetén. Kelés után a palántákat keveset öntözzük, és sokat levegözzük. Ha a palántáknak 2—3 valódi levelük van, már az üvegek is leszedhetök, de hűvös éjjeleken visszarakjuk. A kiültetés előtt legalább egy hétig üvegek nélkül kell hagyni a palántákat, hogy hozzáedződjenek a kinti levegőhöz. Ha korai dinnyét akarunk termelni, április végén, május elején a palántákat ki kell ültetni. A sárgadinnyét 1—2,5 m-es, a görögdinnyét pedig 1,5 m-es tő- és sortávolságra. Ha tápanyagokban gazdag, melegfekvésű a talajunk, nem szükséges a külön fészektrágyázás, azonban ha hidegebb jellegű talajon akarunk dinnyét termelni, ajánlatos jó érett istállótrágyával vagy komposzttal a fészkeket megtrágyázni (egy lapáttal fészkenként). A trágyát a fészekben keverjük össze a földdel. A kiültetést feltétlen azelőtt kell elvégezni, mielőtt a főgyökér (alul) át nem nőtt a táp- vagy gyepkockán, mert ellenkező esetben a palánta nehezen éled meg. Az ültetésnél a frissen kivágott gödörbe azonnal kiültetjük a palántát, éspedig úgy, hogy a földet oldalról Jól hozzányomjuk a táp, vagy gyepkockához és betakarjuk a szikleveléig friss földdel. Normális, nedves talajon nem szükséges az öntözés. Ha mégis öntözünk, akkor utána száraz földet húzunk a palánta köré, hogy a nedves talaj ne cserepesedjen. Ha a palánta neveléséhez nincs üvegünk, úgy fehér átlátszó fóliát is használhatunk. Azonban ajánlatos az erősebb, vastagabb fólia alkalmazása. Mivel nincs minden kertészkedőnek lehetősége palántanevelésre, ezért az alábbiakban leírjuk a korai dinnyetermesztést palántanevelés nélkül. A magot április 20-a körül elvetjük a kijelölt fészkekbe, legalább 5—6 magot fészkenként, 2 cm mélyre. Vetés után a sorokat letakarjuk 60— 100 cm széles fóliával. A fólia szélét földdel lefogatjuk, hogy a szél fel ne emelje. Ha fehér a fólia, és látjuk, hogy a dinnye kel, a fészkek felett ollóval kereszt alakban kivágjuk a fóliát. A növénykéket a fólia fölé helyezzük, a fóliát a földhöz nyomjuk és földet helyezünk ná a növények körül. Ha színes fóliát használunk, akkor már vetéskor pontosan az elvetett magvak felett kivágunk egy 10 cm-es átmérőjű kört és a kivágott hör helyére fehér fóliát helyezünk. Ugyanis a fekete vagy színes fólia alatt a palánták pár nap alatt tönkremennének, A fólia alatt a talaj jóval melegebb (4--5 C°-kal), elég nedves is, így a dinnye gyorsan kikel. Keléskor a fehér főliaiköröket leemeljük a növénykékről. Még jobban meggyorsíthatjuk a kelést és a kezdeti fejlődést, ha a sorok fölé feszítődrótból (3—5 mm vastag) vázat készítünk a mellékelt ábra szerint és azt fóliával bevonjuk. Ezzel egyúttal az esetleges májusi fagyoktól is megvédjük a dinynyét. A fólia alagutaket május végéig —június elejéig hagyjuk a dinnyesoroik felett. Ha a levélzet a fóliához ér, a takarót eltávolítjuk. A fólia alagutakat esős melegben a végein levegőzzüik. A talajra kifeszített fóliát az egész tenyészidő alatt a talajon hagyjuk. A palántáról nevelt dinnyénél is a fenti módon alkalmazzuk a talajtakarást és a fólia alagutakat. A fóliát kifeszíthetjük a talajra a palánta kiültetése előtt is, ebben az esetben a fólián nagyobb nyílásokat vágunk (legjobb a + alakú vágás), a földet óvatosan kiemeljük, elültetjük a palántát és körülötte a fóliát földdel lenyomatjuk. Ültethetjük úgy is a dinnyét, hogy előbb kiültetjük a palántákat, majd a palántákra virágcserepet borítunk, hogy a fólia le ne törje a palántát s csak ezután feszítjük ki a fóliát. A kifeszített fólián a virágcserepek felett kereszt alakú nyílásokat vágunk, kiemeljük a virágcserepeket, majd a palánták körül a fóliát földdel lefogatjuk. A fehér fóliának előnye, hogy alatta a talaj jobban fölmelegszik, de hátránya, hogy egyes gyom féleségek nem pusztulnak el alatta, esetleg megemelik a fóliát. A fekete vagy színes fóliák alatt egyáltalán nem fejlődnek a gyomok. Az alagutakat minden esetben fehér fóliából készítjük. Ha előnevelés nélkül termeljük a dinnyét és a talajtakaráson kívül az alagutakat is alkalmazzuk, akkor az elvetett dinnyemag felett már a vetés után azonnal felvághatjuk a fóliát. Ez esetben nem szükséges keléskor a fólia-alaguiakat felbontani. A fólia segítségével még kevésbé alkalmas körzetekben is sikerrel termeszthetünk dinnyét, amit bizonyít Braja mérnök kísérlete is, aki az elmúlt években ()RD Streüín) fólia alkalmazásával nagyon szép eredményt ért el a görög- és sárgadinnye termesztésénél. A fólia beszerezhető vasüzletekben és a járási felvásárlóüzemeik üzleteiben. A fenti módon termesztett dinnyét öntözni nem kell, mert a fólia megakadályozza a talajból a víz elpárolaz érés ikb. két héttel korábban kezdődött, mint a fólia nélkülinél, és a termés mennyisége is a kétszerese volt a takaratlannal szemben. Ami a termesztésre ajánlható fajtákat illeti, sajnos pillanatnyilag elég kicsi a választék. Görögdinnyéből rendelkezésünkre áll a hazai nemesítő Dunaj fajta, amely nagyon jó minőségű, piros húsú, apró fekete maggal, közepes tenyészidővel. Termőképessége jó. Az üzletekben található még a Skorospelika szovjet fajta is, amely tenyészidőre és termőképességre nagyjából megegyezik a Dunajjal, azonban minősége gyengébb. Sárgadinnyéből a Lednick^ fajta van forgalomban, közepes minőséggel és termőképességgel. További hazai fajtánk a zöldhúsú Solartúr, korai, bőtermű, kiváló minőséggel. Remélhető, hogy rövidesen újabb hazai fajtákkal ismerkedhetnek meg a termesztőink. Jelenleg két görögdinnye hibrid fajta jelöltünk van az állami kísérletekben. Az egyik kb. három héttel korábbi, mint a Dunaj, a másik kb. tíz nappal. Mindkettő bő-Balról talajtakarás fóliával, jobbról fólia nélkül. termő és kiváló minőségű. Sárgadinnyéből szintén van egy fajtajelöltünk, mely mind minőségre, mind termőképességre szintén fölülmúlja a Ledniciktf fajtát. A fenti fajtajelölteket már szaporítjuk és a termesztésben is kipróbáljuk. Rákóczi Lajos fk z elmúlt évben a Párkányi Állami ” Gazdaság saját címkével ellátott palackolt borait néhanapján megvásárolhatta a vevő. Az üvegek nemcsak felöltöztetve voltak szépek, hanem a borszerető ember a legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul, hogy a nedű kitűnő ízű, zamatos. Aki egyszer ivott belőle, minden bizonnyal mostanában is keresi a gazdaság borát. Sajnos hiába, mert sem az előkelő pozsonyi vendéglátóban, sem másutt nem kapható. A miért nem-re mentem választ keresni a Párkányi Állami Gazdaság garamkövesdi részlegére, ahol a szőlőt termelik. Cimbalik Mihály, a 340 hektáros részleg vezetője egyben szőlészeti szakember. A pirospozsgás férfi már húsz éve dolgozik a gazdaságban, és több mint másfél évtizede került a nem éppen ideális részleg élére. Az erősen dombos határban mindig nehéz volt a munka és csekélyek a termelési eredmények. Akkoriban már jó évnek számított, ha 12 mázsa rozs megtermett hektáronként. Ezért a garamkövesdi részleg. egyik legráfizetésesebb volt az állami gazdaságban, s úgy emleget tök az igazgatóságon: ,.Tó. 8 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. április 12. Cimbalik Mihály, a garamkövesdi szőlészet „atyja“-ttfajtákkal ők is tapogatóztak. Ma már biztosan tudják, hogy az ottani talajon legjobban bevált a Rajnai- és az Olaszrizling, Tramín, de jól megterem a Kékfrankos is. Jelenleg 30 hektár a termésszölőjük, és emellé még húszat telepítettek az utóbbi években. Természetesen ez nem a végleges terület, mivel a talajvizsgálat alapján mintegy 100 hektár alkalmas szőlőtelepítésre. Mi az oka, hogy különlegesen jóízűek a garamkövesdi borok? Ez elsősorban a talajon múlik. Az altalaj vulkanikus kőzet, s azért a szőlőcukor foka még az olyan mostoha években is, mint a tavalyi, magas volt, Kedvező időjárás esetén mindenfajta szőlő 20 cukormust fokon felüli, de egyeseknél eléri a 25—27 fokot is. Ez főleg azért van, mert a kőzet altalaja nappal alaposan felmelegszik, s így éjjelre sem hűl ki. A gazdasági részlegen különben a szőlő, gyümölcs mellett törzs szarvasmarha-állományt taranak. Ez azért szerencsés párosítás, mert így megoldódik a szervestrágya ellátás, melyből minden ötödik-hatodik évben 300 —350 mázsát adagolnak hektáronként. A szakemberek szerint ez elég, ha van elegendő műtrágya. Bizony ezen a téren tavaly gond volt, és nem tudtak elegendőt adagolni az egyes fajtákból. A szőlészetben öt erőgép dolgozik (4 hazai és 1 bolgár gyártmányú). Az állandó dolgozók száma aránylag magas. Például egy korszerű ausztriai szőlőgazdaságban az egy negyed része Is elég, igaz, hogy azok szakemberek, vagy sokoldalúan képzett szakmunkások. Természetesen ott a gépesítés is sokkal tökéletesebb, és a kézzel végzett munka elenyészően csekély. De ettől eltekintve Is a régebben sokat elmarasztalt részleg a sokoldalú szakember irányításával tavaly már a legjobb lett a Párkányt Állami Gazdaságban. Az elmúlt évben csak a szőlőből 2 mllliő 500 ezer korona volt a nyersbevételük. Már bemutattam a szőlőgazdaságot, de még nem adtam választ a cikkem elején felvetett kérdésre. Hogy hová tűntek el a gazdaság palackozott borai? — Egyszerűen nem palackozunk, mert rájöttünk, hogy nem kifizetődő — tájékoztatott a gazdaság részlegvezetője. — Jóformán kézi erővel palackoztunk, amely hatvan fillérért nagyon drága mulatság. Különben is a jelenlegi árak mellett legérdemesebb a szőlőt eladni. Nálunk a cukorfok magas, és így 8—10 korona körül kapunk kilónként. — Ezek szerint nem is ihatunk garamkövesdi bort?... — Dehogynem! Eddig Hodonínbe szállították tőlünk a bort, és onnan továbbították a népi fogyasztási szövetkezet vendéglátó üzemeibe. A bor utazgatása ebben az évben megváltozott és a járásban levő népi fogyasztási szövetkezet vásárolta fel. Aki az újvári járásban levő borozókba és egyes kijelölt vendéglőkbe vetődik, ihat a borainkból. Valóban a Duna-kanyarban levő kovácspatai halászcsárdában garamkövesdi bort mértek. Lehet, legközelebb a Járás más vendéglátóiban is kapunk „keresztelés nélkül“ a Párkányi Állami Gazdaság boraiból. De emellett minden bizonnyal azok is szeretnék megkóstolni a rangos nedűt, akik nem járnak az "újvári járásba. Lehet, ha majd néhány év múlva új pincét és korszerű palackozót létesítenek a gazdaságban, mind a fővárosban, mind másutt újbői vehetünk a Párkányi Állami Gazdaság ízléses címkéjével ellátott bórákból. Tóth Dezső ■jzleteinkben az utóbbi időben ^ hiánycikk az alma, és gyakran a többi gyümölcs is. A minap számos elárusítóhelyet bejártam Bratislavában, sajnos rossz tapasztalatokkal. Nincs alma, körte, de gyakran narancs, citrom és a banán Is hiánycikk. Igaz, a tárgyilagosság kedvéért meg kell mondanom, hogy néha-néha kapható alma is. De ilyenkor hosszú sor kígyózik az elárusítók előtt s nagyon nagy az időveszteség. Nem ártana, ha ezen a téren rendet teremtenénk. Éppen ezért örvendetes a csallóköziek kezdeményezése. Ok az utóbbi időben nagy figyelmet szentelnek a gyümölcstermesztésnek. Ma még merész lenne kijelenteni vagy megállapítani, hogy hazánkban a gyümölcshiányt ők oldják majd meg. Annyi azonban máris leszögezhető, ha országos méretben nem is, de a nyugatsziovákiai kerületben néhány éven belül megoldják a gyümölcsellátást. A dunaszerdahelyl járásban például a szövetkezetek é; az állami gazdaságok egyra nagyobb területeken telepítenek gyümölcsösöket. Tőth István sokáig irányította — nemrég ugyanis a csallőközkürtösi szövetkezet elnöke lett — ezt a munkát. Mikor lesz elegendő almánk? — A járási Mezőgazdasági Igazgatóság megalakulásakor vetődött fel az a gondolat, hogy érdemes lenne járásunkban gyümölcsösöket létesíteni — emlékszik vissza a szakember. — A kistermelők ugyanis annak ellenére, hogy nem a legjobb fákkal rendelkeztek, szép termést értek el. Az ötletet éppen ezért csakhamar tett követte, s először Nyárasdon létesítettünk mintegy 58 hektárnyi területen gyümölcsöst. Elképzeléseink helyességét bizonyítja az a tény, hogy ma már a nyárasdiak almáját járősunk határain túl is ismerik a fogyasztók, pedig a termelés csak kezdeti szakaszban van. jonathán almájukkal aranyérmet is nyertek a kiállításon. A nyárasdiak példáját csakhamar követte a vásárvámosi szövetkezet, a Dunatőkési Állami Gazdaság, a pozsonyeperjesi és a nagymagyari szövetkezet. Ma ezek a dunaszerdahelyl járásban a legnagyobb gyümölcstermelők. Üjabban Apácaszakállason, Sárréten és Várkonyban is megindult a termelés. A balonyiak és a csallóközkürtiek pedig most végzik a telepítést. — A gyümölcsfákkal telepített terület járásunkban jelenleg mintegy 1100 hektárnyi — mondja Tőth István. A mezőgazdasági üzemeknek negyon is kifizetődik a gyümölcstermesztés. Ám nem az a fő cél, hogv • szövetkezetek ebből érjék el bevételük nagy részét, hanem a téli hónapokban is jóízű alma kerüljön a fogyasztók asztalára. Hogy megőrizzük a gyümölcs frisseségét, illetve, hogy a téli és koratavaszi hónapokban is legyen alma, Vásárvámoson Ozswald mérnök igyekezetével egy 140 vagon befogadóképességű gyümölcs-tárolót építettünk. Az új, elsőéves tárolót be keli „futtatnunk“. Kíváncsiak vagyunk, hogy az alma milyen hosszú időn keresztül őrzi meg aromáját, ízét és frisseségét. A legjobban keresett alma kétségtelen a Jonathán. Ezért a terület csaknem ötven százalékán ezt telepítettek a járás mezőgazdasági üzemei. Ezenkívül nagyon ízletes, a termelő számára is kifizetődő a Golden-delicius, a Starting és általában a Spurfajták termesztése. Amint mondottuk már egy hűtőházzal rendelkeznek a dunaszerdahelyi járás gyümölcstermelői. Ez azonhan távolról sem elégíti ki az igényeket. — Erre is gondoltunk. Nagyon jő termés esetén sem vész kárba az alma, mert egyrészt nagy iránta az érdeklődés, másrészt pedig Dunaszerdahelyen kilenc szövetkezet társulásával a napokban kezdenek egy központi tárold építésébe, mintegy 300 vagonnyi gyümölcs befogadására. Ez lehetővé teszi majd, hogy a téli és a tavaszi hónapokban a jövőben jő minőségű alma lesz a piacon — mondotta Tőth elvtárs. Az első eredményekből ítélve a közeljövőben a csallóközi mezőgazdasági üzemek nagy mennyiségű gyümölcsöt adnak közellátásijuknak. Bátran állíthatjuk azt is, hogy a minőséggel sem lesz baj, mert aki már megízielte a vásárvámosiak vagy a nyárasdiak almáját, nagy elismeréssel beszélt róla. A lényeges és legfontosabb most az, hogy a terv mielőbb valósággá váljon. NAGY ÁRPÁD 1 rangos bor házatáján hogy van, de sokkal jobb lenne, ha nem lenne.“ Persze voltak olyanok Is, akik nem nyugodtak, s azon töprengtek, hogyan lelhetne többet kicsikarni a földből. Természetesen az is felmerült a vita során, hogy valamikor szőlőt, gyümölcsöt termeltek a vidéken. így kezdődtek el a talajvizsgálatok, s megállapították, hogy a föld nagyonis megfelelő szőlő és gyümölcstermesztésre. Még a múlt évtized elején el Is kezdték a szőlő ültetését, s később 46 hektáron gyümölcsöst is létesítettek. A szőlőt eleinte bakművelésre telepítették, de ez a termesztés nagyon költséges volt, ezért később, a külföldi tapasztalatok alapján, három méter köz- és 130 cm tőtávolságban ültették a szőlőt. Ezt tartották a legjobban bevált formának, mivel a gépek jól mozoghattak a sorok között. Természetesen a hagyományosan telepített szőlőt később szintén korszerűsítették gépi művelésre. Mint általában nálunk szokás, a
