Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-12 / 15. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK # Örökre száműzik az aszályt 9 Bácska és Bánát átszelője a Duna—Tisza—Duna főcsatorna % Hossza 380 kilométer £ A búzaterméstöbbletből: másfél millió ember évi kenyere 9 Mesterséges esőztető öntözés a legkifizetődőbb £ Szikes talajokon — halastavak 9 Üdülőközpontok, saját erőből £ A csatorna hátán teherszállítás £ A grandiózus terv munkálatai 1972-hen fejeződnek be # Öntözés 360 000 hektáron Győzők KÖVÉR ÉS SOVÁNY ESZTENDŐK (Ja Ja Krajlnovlccsal, a Vajdasági Gazdasági Kamara tltkárlhelyettesével beszélgetünk. Szaval akarva-akaratlanul a bibliái hét szűk és hét kövér esztendőt Idézik emlékezetembe. — A jugoszláviai Vajdaság mezőgazdasági földterülete megközelítőleg akkora kiterjedésű, mint a Szlovák Szocialista Köztársasáig összesen. Közismert, Bácska és Bánát talajai a legtermékenyebbek Jugoszláviában. E földterület mintegy 10 százaléka azonban szikes. Mellesleg megemlíthetem, hogy a társas művelés előtt a talaj termőrétege 15—18 centiméter volt, s ma már eléri a negyvenet. Ennélfogva hektárhozamaink megkétszereződtek, amelyhez a nagyfokú gépesítés és a bőhozamú gabonafajtáink széles skálája is lényegesen hozzájárult. Csapadékdús esztendőkben búzából hektárátlagban 45 mázsát takarítunk be, esűcstermésként a 60—65 mázsa ser» ritka jelenség; kukoricából 100 q/W-t, cukorrépából pedig 600 q/ha-t. — Igenám, de a természet nem olyan nagylelkű, mint gondolnánk. Itt ez időjárás nagyon szélsőséges: a nyár perzselő, a tél viszont nagyon zord, s kevés hő esik. Az utóbbi évszázad évi csapadékátlagában igen nagy a kilengés. Egyszer hopp, máskor koppl Ugyanis a száz esztendőből huszonnyolc katasztrofálisan aszályos volt. A többhónapos szárazságok következtében a föld annyira megrepedezett, hogy egy kis vigyázatlansággal a haladékokban ember, állat akár a lábát törhette,. Szőval, kövér és sovány esztendők váltogatták egymást. HADÜZENET AZ ASZÁLYNAK A Vajdaság parasztsága végleg megelégelte a természetnek ezt a mostoha Játékát, kiszolgáltatottságát. A belenyugvást elvetve a szívós harc útját választotta. Kilenc évvel ezelőtt üzentek hadat az aszálynak. Újvidék székhellyel megalakult a Duna—Tisza—Dune vállalat. Szákemberei, mérnökök, nem mérnökök, tudományos dolgozók, sokszor rendkívül nehéz körülmények között dolgoztak, hogy a természetleigázás gigászi tervét időre elkészítsék. Bulatovics mérnök, a vállalat főigazgatója számunkra sok újat, érdekeset és érdemlegeset mondott: — Elemi csapások egész sorát szenvedtük el az utóbbi száz esztendőben. Egyszer az aszály perzselte le a növénykultúrákat. másszor az aránytalanul sok csapadék tette tönkre a termést. A legutóbbi katasztrofális nagy árvíz 233 700 hektár főidet árasztott él, s lerombolt 750 házat, gazdasági épületet A mezőgazdasági kombinátok és egyéni termelőik árvízkára elérte az egymllliárd százhetvenmilllő régi dinárt (kb, 6 millió Kis). A főigazgató szavalt a szemléltető térkép könnyen érthetővé teszi. A kilenc körzetet alkotó hatalmas vízrendszer építése közben 128 millió köbméter földet mozgattak meg. Illetve helyeztek ét, ami a Szuezi csatorna elmozdított földmennyiségének a kétszerese. A Bácskát és Bánátot átszelő Duna—Tisza—Duna főcsatorna hossza 380 kilométer, a mellékcsatornák széles hálózata meg húszezer kilométer, — A főcsatorna és a mellékcsatorna-hálóaat hármas küldetésű — magyarázza Bulatovics mérnök —, először a fölösleges vizeket vezeti le, másodszor a száraz, csapadék nélküli hőnapokra vizet tartalékol, harmadszor pedig a rendelkezésre állő vízmennyiség 360 000 hektér föld növénykultúrájának a szomját oltja. A továbbiakban elmondja, hogy elődeik hetven éven át csak beszéltek a főcsatorna szükségességéről, viszont a D. T, D. vállalat 12 év alatt megvalósítja. A természetleigázás e tervének munkálatai 1972-ben nyernek befejezést, S HONNÉT A BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG? Tudvalevő, hogy Ilyen nagy erőfeszítéseket követelő, grandiózus terv megvalósításához nem elegendő emberek százezreinek akarása, önzetlen fáradozása. Pénz kell hozzá, s nem Is kevés! — Mekkora összeget emészt fel a főcsatorna építése, s honnét kapták a hitelt? — kérdeztük. — A főcsatorna építőséhez szükséges beruházási költség felét az állam nyújtotta, 4,5 százalékos kamat ellenében, a többit a huszonnyolc mezőgazdasági kombinát, ez egyéni termelők, s nemkülönben az Ipari üzemek eszközük. Ugyanis a főcsatorna és a mellőkcsatornák vize e vállalatunk tudajdonát képezi. Például az Ipari üzemek a víz köbméteréért 9 dinárt fizetnek. Viszont az Ipart szennyvíz köbméterének elvezetése — amelyet a csatornábajutás előtt filtrálnak — öt dinárba kerül. A főcsatorna gazdag halállománya ezt az ővórendszebályt megköveteli, mert nemcsak a víz, a ha! is a vállalat tulajdona, s az állami üzlethálózaton keresztül értékesül. a vártán Bár a főcsatorna egymagában nem oldja meg a mintegy 135 000 hektárnyi szikes talaj termővétételének problémáját, közvetve mégis sietteti azt. Az Illetékesek azon törik a fejüket, miként lehetne hasznosítani Egyelőre halastavak létesítését látják helyénvalónak, amely előreláthatólag 6000 hektárnyi szikes talajt tenne Jövedelmezővé. Mert nemcsak a haltenyész-A vízáteresztő zsilipek egyike ÉLTETŐ VÍZ - Bö TERMÉS A vízháztartást szabályozó főcsatorna és mellékcsatorna hálózata elegendő vizet szolgáltat az öntözéshez, és ezáltal nemcsak bőséges, hanem szavatolt Is a termés. Csupán búzából annyi a terméstöbblet, hogy közel másfél millió ember évi kenyérszükségletét fedezi — hektáronként négy mázsa. Kukoricából ugyancsak 4 mázsa fmorzsolt állapotban) a terméshozam-többlet, s cukorrépából pedig 30 mázsa, amely — 360 ezer (hektárt alapul véve — Igen jelentős mennyiség. Az öntözéses gazdálkodás kifejlesztése lényegesen meggyorsítja a mezőgazdaság fejlődésének ütemét. tés lendülne fel. hanem a vlziszárnyastenyésztés Is Okos elgondolás, sőt már gyakorlat az is, hogy a szikesek egy részén gyógynövényeket termesztenek, amely ugyancsak számottevően Jövedelmez. LEGKIFIZETŐDŐBB AZ FSÖZTETŐ ÖNTÖZÉS Nagy örömünkre szolgált, hogy a Duna—Tisza—Duna vállalat „FUT0G“ nevű termelőüzemébe 1$ elkísértek kedves Jugoszláv vendéglátóink. A hétszáz hektáros gazdaság kísérleti célokat szolgál. Földterületének felén lucernát termesztenek, a többln meg kukoricát, búzát, konzervgyári zöldbabot és répamagot. Setyerov elvtárs, üsemlgazgatő nagyon szíVesen válaszolgatott kérdéseinkre (nem kevesebb, mint Ihúsz tollforgató ostromolta). — Milyen öntözési módszer vált be Önöknél a legjobban? — Saját tapasztalataink azt mutatják, hogy e mesterséges esőztető- öntözés fizetődik ki a legjobban, s leghamarabb visszatérőinek a költségek. Amellett ez a módszer a legegyszerűbb, s a hidrantok kezelése sem követel nagy szakértelmet. E módszer gazdaságossága mellett szólnak a világ számos országának tapasztalatai is., A barázdás öntözési módszer megköveteli ez egyenes talajt s amellett rontja a talaj szerkezetét. Ezt tapasztaltuk Szenttamáson — egy másik termelőüzemünkben —, ahol első ízben alkalmaztuk, s azóta már be Is szüntettük. Egyébként Ilyen félezer hektáros kísérleti termelőüzemünk működik még Verbászon. — Milyen eredményeket érnek el a többéves takarmányok, tgy a lucerna öntözésével? — Nagyon Jók az eredményeink. Hétszer, sőt nyolcszor Is kaszáljuk évente a lucernát, amelynek zöldtömege összesen mintegy 400—500 mázsa. A 103 munkaerőt alkalmazó „FUTOG“ termelőüzem a lucernát saját erőtakarmánygyárában lisztté dolgozza fel. A holland gyártmányú, Brandenbruck típusú erőtakarmánygyár óránkénti teljesítménye: 40 vagon zöldtömegből 40 mázsa kitűnő minőségű takarmányliszt előállítása. — Milyen üzemanyagot használnak? — Üzemanyagunk a mazut, amelyre eddig semmi panaszunk. A futogl termelőüzem az istállőtrágya-szükségletről is gondoskodik. Hatszázötven tehenet. Illetve növendékmarhát tart. Tehát, mint a fentiekből Is kitűnik, a D. T. D, vállalat tudományos megalapozottsággal kísérletezi ki a legjobb öntözési módszereket, s Ilyen formán bátran ajánlhatja a mezőgazgaságl kombinátoknak, egyéni termelőknek. ÜDÜLŐKÖZPONTOK, csatőrnahajőzAs Köztudott, a mai ember már nemcsak a munkában igényesebb elődeinél, hanem a pihenés formájának megválasztásában is. A dolgozók százezrei szabad idejüket aktív pihenésre, kikapcsolódásra fordítják. Erre Ideális lehetőségeket kínál a főcsatornamente, a víz közelsége. Nos, a Jugoszláv szervek nem maradnak adósak. Számolva az idegenforgalommal, a hazai természetrajongókkal, s a dolgozók pihenési, szórakozási Igényelnek kielégítésével, üdülőközpontok, vendéglátőüzemek, motelek építését teszi lehetővé a helyi közigazgatási szervek, tömegszervezetek, testnevelési egységek és más Intézmények számára, saját anyagi eszközökből. S ez így helyes! A főcsatorna bőséges vize módfelett 16 alkalmat nyújt a teherszállítás olcsóbbátételére Is. A vízi energia Ilyen kihasználásával Is számolnak. Külön dicséretére válik a Dune— Tisza—Duna vállalatnak, hogy saját tervezőirodájának szakembereire bízta Marokkő kormánya, a Szahara öntözőrendszere tervrajzának elkészítését. ■úr Vajon nálunk nem kínálják magukat a szebbnél szebb, Jobbnál jobb természeti adottságok? De mennyire! — Csakhogy a tálcán kínált lehetőségekkel nem élünk, sutba dobjuk azokat. Kivételt képez a Kelet-Szlovákiai Síkság vízháztartásának megoldása. Szegényes erőfeszítéseket már tettünk Nyugat-Szlovákiában is, de... Továbbra is megoldatlan az Alső-Csallóköz, valamint a Mátyusföld rónáinak öntözése. Kár, hogy a Dunai Vízlépcső terve dugábadőlt. Pedig hírére felujjongott s remélt Csallóköz népe. S Jogosan remélt, hiszen a felismerhetetlenségig megváltoztatta volna a száz kilométer hosszú sziget arculatát, Kánaánt, Igazi bőséget teremthetett volna. Dél-Szlovákla folyóvizeinek mérhetetlen energiája még hasznosításra vár... De vajon meddig? ... N. Kovács István oral tavaszt vártunk és hosszú tél lett belőle. Ez természetesen új helyzetet teremtett, melyhez alkalmazkodnunk kell. Milyen hátrányai lehetnek az elkésett tavasznak mezőgazdasági szempontból ég hogyan tud|uk ellensúlyozni a hátrányokat? Első hátrányként a tenyészidn rövidülését kell említenünk, mely az aránylag rövidebb tenyészidejű növényeknél, Így a tavaszi gabonaféléknél, Igen veszélye* lehet Oél-Szlovéklában. Természetes, hogy a tenyészidő alatt uralkodó időjárás e téren még sokat javíthat a helyzeten, da ha a szélsőséges Időjárás tovább tart, úgy az lényegesen ronthatja a termés kilátásait, A hűvös tavaszi időjárás, ha a tavasziak már a földben vannak, a termés szempontjából nem hátrányos, mert hűvösebb időben erősebb a bokrosa dás és sűrűbb lesz a növényállomány. Viszont a meleg tavasz nem kedvező a tavaszi gabonáknak, mert a növekedési fázisok igen gyorsan követik egymást, s Így a növényállomány gyenge bokrosodás folytán ritka marad, sokszor gyenge szalmájú és könynyen megdűlő. A kései vetés tehát niár magával hozza mindazokat a hátrányokat és veszélyeket, melyeket csakis az Igen kedvező időjárás tud helyrepótolnt. Ezt pedig előre tudni nem lehet. A gyengébb bokrosodás révén várható ritkább növényállomány lehetőségét már most kellene fokozottabb mennyiségű vetőmag felhasználásával kiegyensúlyozni, s e téren csakis a védőnövényként vetett tavaszi kalászos képezhet kivételt. Ezeknél a sűrű vetés nagymérvű beárnyékoiést okoz, ami az alávetett pillangósvirágú takarmánynövények létét veszélyeztetheti. A kései vetés másik komoly veszélye, hogy a kalászosok nem érnek be időben és a Dél-Szlovákiában gyakran beálló június végi, július elejei hőség és aszály a tejes érésben levő szemeket megaszal|a, ami mennyiségi és minőségi értékben kisebb termést eredményez. Ez ellen a nitrogén tenyészidőt meghosszabbító hatásának ellensúlyozáséval, Illetve fokozottabb mérvű foszfor- és kálitrágyázássol tudunk többé-kevesbé védekezni. Az elmondottakból következik, hogy az elvetett tavaszi gabonáink fejlődékeveriük újra össze a vetőmagot, mivel az aprőszemű heremagok vetés közben lerázédnak, a vetőszekrény alfára a fgy hibás vetést kapunk. A kikelt árpába történő utólagos herevetésről már lekéstünk, mivel az előhaladt időjárás miatt a talaj felső rétege vetésidőre kiszárad és nem biztosítja a csírázáshoz, keléshez szükséges tenyészfeltételeket. Az a veszély fenyegetne, hogy a közben elbokrosodő és árnyékoló árpa erősen, hátrál-Elkésett tavasz és annak hátrányai sét fokozott figyelemben kell részesítenünk. és azonnal közbelépünk, ha azt látjuk, hogy orra szükség mutatkozik Akik tavaszi búzát akartak vetni, azoknak tanácsoljuk, vetésáről mondjanak le. A tavaszi búza igen korai vetést igényel (lehetőleg februárban), legkésőbb március első napjaiban, mivel lassú fejlődésfi. gyengén bokrosodé és későn érő gabona. Március második felében vetve csak ritkán ad jó termést és növekedik a besülési veszély Is javasoljuk tehát, hogy a tavaszi búza helyett árpát vagy zabot vessen a termelő. Ami az alátelepltett pillangósvirágú növények vetését illeti azt javasoljuk, hogy most már feltétlenül egyidőben vessék a tavaszi árpával, mégpedig csökkentett vetőmagmennyiség felhasználásával. Erre legjobban bevált vetési mőd az, ha a lucerna vagy vörösheremagot összekeverjük a vetendő tavaszi árpa magjável és együtt vetjük. A vetés mélysége legyen valamivel sekélyebb és ne haladja meg a 3—5 cm-t. Ilyen vetésnél fontos, hogy minden tábla végén, fordulásnál tatná alátelepltett herefélék fejlődését. Magasabb talajhőmérséklet mellett mind a csírázás, mind a kelés ideje lerövidül, de a növekedés is gyorsabb lesz. Ha tehát azt kívánjuk a növénytől, hogy csökkentett tenyészidő alatt hozza meg változatlan nagyságú termését, olyan tápanyagbőséget kell részükre biztosítanunk a talajban, hogy a tápanyagfelvétel akadálytalanul, folyamatosan és a kívánt mennyiségben mehessen végbe minden növekedési szakaszon. Ezért van szükség bő és könnyen felvehető növényi tápanyagokra, melyekét vetés előtt ipari műtrágyák formájában felületi bekeveréssel (borona) juttatunk a talajba akkor is, ha az alapmfitrágyák zömét őszi mélyszántással juttattuk a talaj mélyebb rétegeibe. A tavasziak vetés utáni hengerezésének rendes körülmények között nincs létjogosultsága. Kivételt csakis e könnyű jellegű homoktalajok képeznek. melyek természetes adottságuknál fogva lazák levegődúsak és hengerezésükkel a felesleges levegő kiszorítását tesszük lehetővé. Elkésett vetésnél a talaj nedvességi állapota határozza meg a vetés ntánt hengerezést. Lehetőleg nélkülözzük a hengert, mert hatása káros és amit nyerünk a vámon, elveszítjük a réven Nehezebb talajoknál, amelyeket őszi mélyszántáskor indokolatlanul mélyebben porhanyltottunk, sokszor a túlporhanyősság megakadályozása céljából nem nélkülözhetjük a vetés utáni hengert tavaszi árpák vetésénél. Ez azonban helytelen tavaszi következménye egy helytelen őszi agrotechnikai műveletnek, a kisebb rossz alva alapján. A tavaszi hengerezés nemcsak kiszárítja a talajt, jelentős szerkezeti romlással Is jár, s a téren a később következő fogasolás sem hoz javulást. Az' Ilyen talajok a fellépő melegek és szárazság hatására megrepednek és a bennük levő nedvességet semmiféle agrotechnikai művelettel sem tudjuk megőrizni. Az elkésett tavaszi vetés további veszélye, hogy időközben felnőnek a gyökértörzsekkel vegetativ úton szaporodó gyomok és könnyen elhatalmasodnak a kultúrnövény rovására. Ezeket a gyomokat többé elnyomni nem lehet és így a növényzetet komolyan veszélyeztetik. Ugyanez vonatkozik az állati kártevőkre. Elkésett vetésnél mindig fokozottabb károsodással kell számolnunk. Végül komoly hátrányt jelent termelés szempontjából a rosszabb minőségű munka is, mely a csúcsmunkék torlódásából következik. Itt tehát tökéletes Időkihasználásra és a teendők sorrendiségének pontos megállapítására lesz szükség, hogy a munkákat a legkisebb minőségi romlással és leggyorsabban elvégezhessük. Dr. Frldeckjf Ákos mérnök SZABAD FÖLDMŰVES 1969. április 12. \
