Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-12 / 15. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK # Örökre száműzik az aszályt 9 Bácska és Bánát át­­szelője a Duna—Tisza—Duna főcsatorna % Hossza 380 kilométer £ A búzaterméstöbbletből: másfél millió ember évi kenyere 9 Mesterséges esőztető öntözés a legkifizető­dőbb £ Szikes talajokon — halastavak 9 Üdülőközpon­tok, saját erőből £ A csatorna hátán teherszállítás £ A grandiózus terv munkálatai 1972-hen fejeződnek be # Öntözés 360 000 hektáron Győzők KÖVÉR ÉS SOVÁNY ESZTENDŐK (Ja Ja Krajlnovlccsal, a Vajdasági Gazdasági Kamara tltkárlhelyettesével beszélgetünk. Szaval akarva-akaratla­­nul a bibliái hét szűk és hét kövér esztendőt Idézik emlékezetembe. — A jugoszláviai Vajdaság mező­gazdasági földterülete megközelítőleg akkora kiterjedésű, mint a Szlovák Szocialista Köztársasáig összesen. Köz­ismert, Bácska és Bánát talajai a leg­termékenyebbek Jugoszláviában. E földterület mintegy 10 százaléka azon­ban szikes. Mellesleg megemlíthetem, hogy a társas művelés előtt a talaj termőrétege 15—18 centiméter volt, s ma már eléri a negyvenet. Ennél­fogva hektárhozamaink megkétszere­ződtek, amelyhez a nagyfokú gépesí­tés és a bőhozamú gabonafajtáink széles skálája is lényegesen hozzájá­rult. Csapadékdús esztendőkben búzá­ból hektárátlagban 45 mázsát takarí­tunk be, esűcstermésként a 60—65 mázsa ser» ritka jelenség; kukoricából 100 q/W-t, cukorrépából pedig 600 q/ha-t. — Igenám, de a természet nem olyan nagylelkű, mint gondolnánk. Itt ez időjárás nagyon szélsőséges: a nyár perzselő, a tél viszont nagyon zord, s kevés hő esik. Az utóbbi évszázad évi csapadékátlagában igen nagy a ki­lengés. Egyszer hopp, máskor koppl Ugyanis a száz esztendőből huszon­nyolc katasztrofálisan aszályos volt. A többhónapos szárazságok következ­tében a föld annyira megrepedezett, hogy egy kis vigyázatlansággal a ha­ladékokban ember, állat akár a lábát törhette,. Szőval, kövér és sovány esztendők váltogatták egymást. HADÜZENET AZ ASZÁLYNAK A Vajdaság parasztsága végleg meg­elégelte a természetnek ezt a mos­toha Játékát, kiszolgáltatottságát. A belenyugvást elvetve a szívós harc útját választotta. Kilenc évvel ezelőtt üzentek hadat az aszálynak. Újvidék székhellyel megalakult a Duna—Tisza—Dune vállalat. Szákem­berei, mérnökök, nem mérnökök, tu­dományos dolgozók, sokszor rendkívül nehéz körülmények között dolgoztak, hogy a természetleigázás gigászi ter­vét időre elkészítsék. Bulatovics mérnök, a vállalat fő­igazgatója számunkra sok újat, érde­keset és érdemlegeset mondott: — Elemi csapások egész sorát szen­vedtük el az utóbbi száz esztendőben. Egyszer az aszály perzselte le a nö­vénykultúrákat. másszor az aránytala­nul sok csapadék tette tönkre a ter­mést. A legutóbbi katasztrofális nagy árvíz 233 700 hektár főidet árasztott él, s lerombolt 750 házat, gazdasági épületet A mezőgazdasági kombinátok és egyéni termelőik árvízkára elérte az egymllliárd százhetvenmilllő régi dinárt (kb, 6 millió Kis). A főigazgató szavalt a szemléltető térkép könnyen érthetővé teszi. A ki­lenc körzetet alkotó hatalmas vízrend­szer építése közben 128 millió köb­méter földet mozgattak meg. Illetve helyeztek ét, ami a Szuezi csatorna elmozdított földmennyiségének a két­szerese. A Bácskát és Bánátot átszelő Duna—Tisza—Duna főcsatorna hossza 380 kilométer, a mellékcsatornák szé­les hálózata meg húszezer kilométer, — A főcsatorna és a mellékcsator­­na-hálóaat hármas küldetésű — ma­gyarázza Bulatovics mérnök —, elő­ször a fölösleges vizeket vezeti le, másodszor a száraz, csapadék nélküli hőnapokra vizet tartalékol, harmad­szor pedig a rendelkezésre állő víz­mennyiség 360 000 hektér föld növény­kultúrájának a szomját oltja. A továbbiakban elmondja, hogy elő­deik hetven éven át csak beszéltek a főcsatorna szükségességéről, viszont a D. T, D. vállalat 12 év alatt meg­valósítja. A természetleigázás e tervé­nek munkálatai 1972-ben nyernek be­fejezést, S HONNÉT A BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG? Tudvalevő, hogy Ilyen nagy erőfe­szítéseket követelő, grandiózus terv megvalósításához nem elegendő em­berek százezreinek akarása, önzetlen fáradozása. Pénz kell hozzá, s nem Is kevés! — Mekkora összeget emészt fel a főcsatorna építése, s honnét kapták a hitelt? — kérdeztük. — A főcsatorna építőséhez szüksé­ges beruházási költség felét az állam nyújtotta, 4,5 százalékos kamat elle­nében, a többit a huszonnyolc mező­­gazdasági kombinát, ez egyéni terme­lők, s nemkülönben az Ipari üzemek eszközük. Ugyanis a főcsatorna és a mellőkcsatornák vize e vállalatunk tudajdonát képezi. Például az Ipari üzemek a víz köb­méteréért 9 dinárt fizetnek. Viszont az Ipart szennyvíz köbméterének el­vezetése — amelyet a csatornábajutás előtt filtrálnak — öt dinárba kerül. A főcsatorna gazdag halállománya ezt az ővórendszebályt megköveteli, mert nemcsak a víz, a ha! is a vállalat tulajdona, s az állami üzlethálózaton keresztül értékesül. a vártán Bár a főcsatorna egymagában nem oldja meg a mintegy 135 000 hektárnyi szikes talaj termővétételének problé­máját, közvetve mégis sietteti azt. Az Illetékesek azon törik a fejüket, miként lehetne hasznosítani Egyelőre halastavak létesítését látják helyén­valónak, amely előreláthatólag 6000 hektárnyi szikes talajt tenne Jövedel­mezővé. Mert nemcsak a haltenyész-A vízáteresztő zsilipek egyike ÉLTETŐ VÍZ - Bö TERMÉS A vízháztartást szabályozó főcsator­na és mellékcsatorna hálózata elegen­dő vizet szolgáltat az öntözéshez, és ezáltal nemcsak bőséges, hanem sza­vatolt Is a termés. Csupán búzából annyi a terméstöbblet, hogy közel másfél millió ember évi kenyérszük­ségletét fedezi — hektáronként négy mázsa. Kukoricából ugyancsak 4 má­zsa fmorzsolt állapotban) a termés­hozam-többlet, s cukorrépából pedig 30 mázsa, amely — 360 ezer (hektárt alapul véve — Igen jelentős mennyi­ség. Az öntözéses gazdálkodás kifejlesz­tése lényegesen meggyorsítja a mező­­gazdaság fejlődésének ütemét. tés lendülne fel. hanem a vlziszár­­nyastenyésztés Is Okos elgondolás, sőt már gyakorlat az is, hogy a szi­kesek egy részén gyógynövényeket termesztenek, amely ugyancsak szá­mottevően Jövedelmez. LEGKIFIZETŐDŐBB AZ FSÖZTETŐ ÖNTÖZÉS Nagy örömünkre szolgált, hogy a Duna—Tisza—Duna vállalat „FUT0G“ nevű termelőüzemébe 1$ elkísértek kedves Jugoszláv vendéglátóink. A hétszáz hektáros gazdaság kísér­leti célokat szolgál. Földterületének felén lucernát termesztenek, a többln meg kukoricát, búzát, konzervgyári zöldbabot és répamagot. Setyerov elvtárs, üsemlgazgatő na­gyon szíVesen válaszolgatott kérdé­seinkre (nem kevesebb, mint Ihúsz tollforgató ostromolta). — Milyen öntözési módszer vált be Önöknél a legjobban? — Saját tapasztalataink azt mutat­ják, hogy e mesterséges esőztető- ön­tözés fizetődik ki a legjobban, s leg­hamarabb visszatérőinek a költségek. Amellett ez a módszer a legegysze­rűbb, s a hidrantok kezelése sem kö­vetel nagy szakértelmet. E módszer gazdaságossága mellett szólnak a vi­lág számos országának tapasztalatai is., A barázdás öntözési módszer meg­követeli ez egyenes talajt s amellett rontja a talaj szerkezetét. Ezt tapasz­taltuk Szenttamáson — egy másik termelőüzemünkben —, ahol első íz­ben alkalmaztuk, s azóta már be Is szüntettük. Egyébként Ilyen félezer hektáros kísérleti termelőüzemünk működik még Verbászon. — Milyen eredményeket érnek el a többéves takarmányok, tgy a lucerna öntözésével? — Nagyon Jók az eredményeink. Hétszer, sőt nyolcszor Is kaszáljuk évente a lucernát, amelynek zöldtö­mege összesen mintegy 400—500 má­zsa. A 103 munkaerőt alkalmazó „FU­­TOG“ termelőüzem a lucernát saját erőtakarmánygyárában lisztté dolgoz­za fel. A holland gyártmányú, Bran­­denbruck típusú erőtakarmánygyár óránkénti teljesítménye: 40 vagon zöldtömegből 40 mázsa kitűnő minő­ségű takarmányliszt előállítása. — Milyen üzemanyagot használnak? — Üzemanyagunk a mazut, amelyre eddig semmi panaszunk. A futogl termelőüzem az istállő­­trágya-szükségletről is gondoskodik. Hatszázötven tehenet. Illetve növen­dékmarhát tart. Tehát, mint a fentiekből Is kitű­nik, a D. T. D, vállalat tudományos megalapozottsággal kísérletezi ki a legjobb öntözési módszereket, s Ilyen formán bátran ajánlhatja a mezőgaz­­gaságl kombinátoknak, egyéni terme­lőknek. ÜDÜLŐKÖZPONTOK, csatőrnahajőzAs Köztudott, a mai ember már nem­csak a munkában igényesebb elődei­nél, hanem a pihenés formájának megválasztásában is. A dolgozók száz­ezrei szabad idejüket aktív pihenésre, kikapcsolódásra fordítják. Erre Ideális lehetőségeket kínál a főcsatorna­­mente, a víz közelsége. Nos, a Jugo­szláv szervek nem maradnak adósak. Számolva az idegenforgalommal, a ha­zai természetrajongókkal, s a dolgo­zók pihenési, szórakozási Igényelnek kielégítésével, üdülőközpontok, ven­­déglátőüzemek, motelek építését teszi lehetővé a helyi közigazgatási szer­vek, tömegszervezetek, testnevelési egységek és más Intézmények számá­ra, saját anyagi eszközökből. S ez így helyes! A főcsatorna bőséges vize módfelett 16 alkalmat nyújt a teherszállítás ol­­csóbbátételére Is. A vízi energia Ilyen kihasználásával Is számolnak. Külön dicséretére válik a Dune— Tisza—Duna vállalatnak, hogy saját tervezőirodájának szakembereire bíz­ta Marokkő kormánya, a Szahara ön­tözőrendszere tervrajzának elkészíté­sét. ■úr Vajon nálunk nem kínálják magukat a szebbnél szebb, Jobbnál jobb ter­mészeti adottságok? De mennyire! — Csakhogy a tálcán kínált lehetősé­gekkel nem élünk, sutba dobjuk azo­kat. Kivételt képez a Kelet-Szlovákiai Síkság vízháztartásának megoldása. Szegényes erőfeszítéseket már tettünk Nyugat-Szlovákiában is, de... Tovább­ra is megoldatlan az Alső-Csallóköz, valamint a Mátyusföld rónáinak öntö­zése. Kár, hogy a Dunai Vízlépcső terve dugábadőlt. Pedig hírére felujjongott s remélt Csallóköz népe. S Jogosan remélt, hiszen a felismerhetetlenségig megváltoztatta volna a száz kilomé­ter hosszú sziget arculatát, Kánaánt, Igazi bőséget teremthetett volna. Dél-Szlovákla folyóvizeinek mérhe­tetlen energiája még hasznosításra vár... De vajon meddig? ... N. Kovács István oral tavaszt vártunk és hosszú tél lett belőle. Ez természetesen új helyzetet teremtett, melyhez alkal­mazkodnunk kell. Milyen hátrányai lehetnek az elkésett tavasznak mező­­gazdasági szempontból ég hogyan tud|uk ellensúlyozni a hátrányokat? Első hátrányként a tenyészidn rövi­dülését kell említenünk, mely az aránylag rövidebb tenyészidejű növé­nyeknél, Így a tavaszi gabonafélék­nél, Igen veszélye* lehet Oél-Szlové­­klában. Természetes, hogy a tenyészidő alatt uralkodó időjárás e téren még sokat javíthat a helyzeten, da ha a szélső­séges Időjárás tovább tart, úgy az lényegesen ronthatja a termés kilátá­sait, A hűvös tavaszi időjárás, ha a tava­sziak már a földben vannak, a termés szempontjából nem hátrányos, mert hűvösebb időben erősebb a bokrosa dás és sűrűbb lesz a növényállomány. Viszont a meleg tavasz nem kedvező a tavaszi gabonáknak, mert a növeke­dési fázisok igen gyorsan követik egymást, s Így a növényállomány gyenge bokrosodás folytán ritka ma­rad, sokszor gyenge szalmájú és köny­­nyen megdűlő. A kései vetés tehát niár magával hozza mindazokat a hátrányokat és veszélyeket, melyeket csakis az Igen kedvező időjárás tud helyrepótolnt. Ezt pedig előre tudni nem lehet. A gyengébb bokrosodás révén vár­ható ritkább növényállomány lehető­ségét már most kellene fokozottabb mennyiségű vetőmag felhasználásával kiegyensúlyozni, s e téren csakis a védőnövényként vetett tavaszi kalá­szos képezhet kivételt. Ezeknél a sűrű vetés nagymérvű beárnyékoiést okoz, ami az alávetett pillangósvirágú ta­karmánynövények létét veszélyeztet­heti. A kései vetés másik komoly veszé­lye, hogy a kalászosok nem érnek be időben és a Dél-Szlovákiában gyakran beálló június végi, július elejei hőség és aszály a tejes érésben levő szeme­ket megaszal|a, ami mennyiségi és minőségi értékben kisebb termést eredményez. Ez ellen a nitrogén te­­nyészidőt meghosszabbító hatásának ellensúlyozáséval, Illetve fokozottabb mérvű foszfor- és kálitrágyázássol tudunk többé-kevesbé védekezni. Az elmondottakból következik, hogy az elvetett tavaszi gabonáink fejlődé­keveriük újra össze a vetőmagot, mi­vel az aprőszemű heremagok vetés közben lerázédnak, a vetőszekrény alfára a fgy hibás vetést kapunk. A ki­kelt árpába történő utólagos hereve­­tésről már lekéstünk, mivel az elő­haladt időjárás miatt a talaj felső ré­tege vetésidőre kiszárad és nem biz­tosítja a csírázáshoz, keléshez szüksé­ges tenyészfeltételeket. Az a veszély fenyegetne, hogy a közben elbokroso­­dő és árnyékoló árpa erősen, hátrál-Elkésett tavasz és annak hátrányai sét fokozott figyelemben kell részesí­tenünk. és azonnal közbelépünk, ha azt látjuk, hogy orra szükség mutat­kozik Akik tavaszi búzát akartak vetni, azoknak tanácsoljuk, vetésáről mond­janak le. A tavaszi búza igen korai vetést igényel (lehetőleg februárban), legkésőbb március első napjaiban, mivel lassú fejlődésfi. gyengén bokro­sodé és későn érő gabona. Március második felében vetve csak ritkán ad jó termést és növekedik a besülési veszély Is javasoljuk tehát, hogy a ta­vaszi búza helyett árpát vagy zabot vessen a termelő. Ami az alátelepltett pillangósvirá­gú növények vetését illeti azt javasol­juk, hogy most már feltétlenül egy­­időben vessék a tavaszi árpával, még­pedig csökkentett vetőmagmennyiség felhasználásával. Erre legjobban be­vált vetési mőd az, ha a lucerna vagy vörösheremagot összekeverjük a ve­tendő tavaszi árpa magjável és együtt vetjük. A vetés mélysége legyen vala­mivel sekélyebb és ne haladja meg a 3—5 cm-t. Ilyen vetésnél fontos, hogy minden tábla végén, fordulásnál tatná alátelepltett herefélék fejlődé­sét. Magasabb talajhőmérséklet mel­lett mind a csírázás, mind a kelés ideje lerövidül, de a növekedés is gyorsabb lesz. Ha tehát azt kívánjuk a növénytől, hogy csökkentett tenyész­idő alatt hozza meg változatlan nagy­ságú termését, olyan tápanyagbőséget kell részükre biztosítanunk a talaj­ban, hogy a tápanyagfelvétel aka­dálytalanul, folyamatosan és a kívánt mennyiségben mehessen végbe min­den növekedési szakaszon. Ezért van szükség bő és könnyen felvehető nö­vényi tápanyagokra, melyekét vetés előtt ipari műtrágyák formájában fe­lületi bekeveréssel (borona) juttatunk a talajba akkor is, ha az alapmfitrá­­gyák zömét őszi mélyszántással juttat­tuk a talaj mélyebb rétegeibe. A tavasziak vetés utáni hengerezé­­sének rendes körülmények között nincs létjogosultsága. Kivételt csakis e könnyű jellegű homoktalajok képez­nek. melyek természetes adottságuk­nál fogva lazák levegődúsak és hen­­gerezésükkel a felesleges levegő ki­szorítását tesszük lehetővé. Elkésett vetésnél a talaj nedvességi állapota határozza meg a vetés ntánt hengerezést. Lehetőleg nélkülözzük a hengert, mert hatása káros és amit nyerünk a vámon, elveszítjük a réven Nehezebb talajoknál, amelyeket őszi mélyszántáskor indokolatlanul mé­lyebben porhanyltottunk, sokszor a túlporhanyősság megakadályozása céljából nem nélkülözhetjük a vetés utáni hengert tavaszi árpák vetésé­nél. Ez azonban helytelen tavaszi kö­vetkezménye egy helytelen őszi agro­technikai műveletnek, a kisebb rossz alva alapján. A tavaszi hengerezés nemcsak kiszárítja a talajt, jelentős szerkezeti romlással Is jár, s a téren a később következő fogasolás sem hoz javulást. Az' Ilyen talajok a fellépő melegek és szárazság hatására meg­repednek és a bennük levő nedvessé­get semmiféle agrotechnikai művelet­tel sem tudjuk megőrizni. Az elkésett tavaszi vetés további veszélye, hogy időközben felnőnek a gyökértörzsekkel vegetativ úton sza­porodó gyomok és könnyen elhatal­masodnak a kultúrnövény rovására. Ezeket a gyomokat többé elnyomni nem lehet és így a növényzetet komo­lyan veszélyeztetik. Ugyanez vonatkozik az állati kár­tevőkre. Elkésett vetésnél mindig fo­kozottabb károsodással kell számol­nunk. Végül komoly hátrányt jelent termelés szempontjából a rosszabb minőségű munka is, mely a csúcsmun­­kék torlódásából következik. Itt tehát tökéletes Időkihasználásra és a teen­dők sorrendiségének pontos megálla­pítására lesz szükség, hogy a munká­kat a legkisebb minőségi romlással és leggyorsabban elvégezhessük. Dr. Frldeckjf Ákos mérnök SZABAD FÖLDMŰVES 1969. április 12. \

Next

/
Thumbnails
Contents