Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-05 / 14. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK. Hogyan gazdálkodjunk a szociális alap eszközeivel ? PRIEMSTAV, N. V. BRATISLAVA A Lévai Igyár építéséhez azonnal alkalmaz! • KŐMŰVESEKET • ÁCSOKAT • ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁSOKAT ' • MESTEREKET / kitűnő feltételek mellett. Nős és nőtlen alkalmazottainknak napi 20 korona távolsági pótlékot nyújtunk. Az alapkeresethez 12 százalékos pótlékot fizetünk. Órabérek a minősítés szerint 8.— Kős-től 12.— Kős-lg, Ingyenes lakás az építkezés munkásszállóiban. Étkezés a helybeli büffében. Az érdeklődők jelentkezzenek minél előbb a Textllgyár építkezésének személyzeti osztályán, ahol közelebbi felvilágosítást nyújtunk. Az öröklés és végrendelkezés FelUlvlzsgfilösalnk során sosem sm bed megfeledkeznünk a segélynyújtás kütelezettségéről a szövetkezetek számára a kulturális és szociális szükségletek kielégítését célzó feladataik teljesítése érdekében. Ezt a segélynyújtást a jelenlegi jogi helyzet alapján csak akkor tudjuk helyesen alkalmazni, ha előzőleg képet alkotunk magunknak arról, mi is a kulturális és szociális szükségletek alapja, mi a rendeltetése, milyen elvek alapján és mire használhatók fel eszközei a szociális biztosítás keretében. A választ ezekre a kérdésekre részben már magában foglalja a nevezett alap elnevezése, másrészt a 116/87 Tt. számú törvény 104-ik szakasza is kimondja, hogy az EFSZ-ek a kulturális és szociális alapok eszközeit alapszabályaiknak és munkarendjüknek megfelelően a szövetkezetesek szociális biztosításának kiegészítésére is fordíthatják. A kulturális és szociális szükségletek alapja ezért — az állami eszközökből nyújtott juttatások és járadékok mellett — jelentős szerepet játszik e szövetkezeti földművesek szociális biztosításának egész szerkezetében és — a szüntelenül több kiváltságot biztosító újítások, valamint a nyugdíjemelést célzó folyamatos akciók ellenére — továbbra is annak elválaszthatatlan tartozékát képezi. Az EFSZ-ek VI. kongresszusa után minden szövetkezetnek saját mintaalapszabályzatot kellett kidolgoznia vagy kiegészítenie annak tisztázására, milyen Juttatásokat, hozzájárulásokat és segélyeket szándékszik nyújtani, milyen feltételek mellett. Számolnia kell emellett pl. a katonai gyakorlatra behívott szövetkezetes családjának járó segély kötelező kifizetésével, bölcsődék, óvodák és egyéb szociális berendezések építési és üzemeltetési költségeivel stb. Az említett alapok pénzeszközeinek összege a szövetkezet összjövedelmétől és a szövetkezetesek szociális szükségleteitől függ. Mivel azonban a juttatások fedezésére a gazdaságilag elmaradt szövetkezetekben silányabb pénzeszközök állnak rendelkezésre, az érdességek részbeni kiküszöbölésére olyan állami támogatást javasolhatnak ez Illetékes szervek az alap feltöltésére az EFSZ számára, amelyből a szociális biztosítás valamennyi beütemezett juttatását kifizetheti. De szociális berendezések létesítését anyagilag gyenge szövetkezeteknek nem is szabad tervezniük, hanem növénytermesztési és állattenyésztési termékeiknek legalább egy részét természetben a kulturális és szociális szükségletek alapjának kell juttatniuk. A kulturális és szociális szükségletek pénzbeli és természetben! alapjá bél mindenekelőtt a szövetkezetesek és családjaik igényelt kell kielégíteni, amelyeknek rovására nem lehet kulturális követelményeket teljesíteni. A kötelező juttatások közül első helyen állanak a katonai gyakorlatot végző szövetkezetes családjának nyújtott segély, valamint az alacsony járadékot élvező szövetkezeteseknek fizetett pótlék stb. Egyes szövetkezetek — elég Ihélyte- ’ lenül — a kulturális és szociális, szükségletek alapjából fizetnek ki fáldalomdljat vagy kártalanítást tagjaik munkabalesete, foglalkozásból eredő betegsége esetén, mert ezek a rendszeresen nem ismétlődő kiadások a 379. számla terhére mennek, jóllehet még 1967-ben ezeket az egyszeri juttatásokat a szociális alapbői fizették. Ugyancsak helytelen a közös étkeztetés keretében a megvendégelés költségeit a szociális alap eszközeiből fedezni. Nemsokára különben új mlntaalapsaabályzat és az EFSZ-ekről szélé új törvény lép életbe, amelynek kidolgozása folyamatban van az EFSZ-ek legutóbbi VII. kongresszusának határozatai értelmében. Minden szövetkezet tehát Ismét új alapszabályokat állíthat össze magának, de addig Is ajánlatos azokat az egyes Juttatások kötelező nyújtására vonatkozó elvekkel kiegészíteni. Ennek a kiegészítésnek fontossága abban rejlik, hogy ha a taggyűlés például Jóváhagyta alapszabályaiban az alacsony Járadékot élvező szövetkezetesek kötelező támogatását, de bizonyos okokból kifolyólag mégsem Ismeri el a nyugdíjas szövetkezetes igényét pótlékra, úgy az igazság a megkárosított járadékos mellett van, mert a taggyűlés megsértette alapszabályait. ÖNKÉNTES JUTTATÁSOK Ezek közé tartozik elsősorban az alacsony járadékon felül megszavazott, fent említett pótlék, amelyet a szövetkezet csak akkor köteles kifizetni, ha erre alapszabályaiban kötelezte magát. Ez a hozzájárulás havonként, negyedévenként vagy évenként rendszeresen nyújtható akár készpénzben, akár természetbeni járandóságokban azoknak a szövetkezeteseknek, akik kizárólag alacsony nyugdíjukra szorulnak és saját munkájuk révén képtelenek jövedelmüket növelni. A pótlék összegét esetről esetre, egyénileg állapítják meg — különös tekintettel a járadékos és családja szociális viszonyaira, de ajánlatos, hogy a szövetkezet tárgyalási ügyrendjében egyúttal meghatározza a járadék és a pótlék legalsó határát. Ugyancsak ajánlatos, hogy ez EFSZ a háztájit meghagyja vagy kiutalja a nyugdíjasnak, természetbeni járandóságokat nyújtson térítésmentesen vagy lényegesen alacsonyabb áron, olcsóbb vagy ingyenebédeket biztosítson a közös étkezés keretében stb., végül pedig ne feledkezzen meg emellett az érdemes és alapító tagokról. Az önkéntes juttatások közé tartozik továbbá a bölcsődék, óvodák és egyéb szociális berendezések üzemeltetését szolgáié hozzájárulás. Feltétele a kulturális és szociális szükségletek alapjának aránylag magas dotációja. A szövetkezet azonban pl. a lakásépítési és a szövetkezeten belüli akkumulációt, valamint az üzemeltetést biztosító alapot is felhasználhatja erre a célra. A szociális berendezések létesítésével és üzemeltetésével járó tetemesebb költségek többnyire megkövetelik az említett alapok eszközeinek kapcsolását, Illetve egyik alapból a másikba történő átruházását. A gyakorlat bebizonyította, hogy szociális berendezések létesítése, a szolgáltatások bevezetése nemcsak emelik a szövetkezetesek életszínvonalát, hanem egyúttal fokozzák anyagi érdekeltségüket és fiatal munkaerőket toboroznak. Az egykori Szociális Biztosítás Állami Hivatala elnökének javaslatára az önkéntes Juttatások sorába Iktatták végül az ún. szociálisan indokolt esetekben nyújtott segélyt, amelyre valóban támogatásra szoruló szövetkezetesek és családjaik tarthatnak — nem törvényes alapon — Igényt, mert megszavazásáról és az összeg nagyságáról esetről esetre a szövetkezet dönt legjobb belátása, mérlegelése és tehetsége szerint anélkül, hogy arra valaki kötelezhetné. Az említett Juttatások folyósításáért, valamint a kulturális és szociális szükségletek alapjának helyes kezeléséért a szövetkezet vezetősége felelős. A szociális biztosítás céljaira fordított valamennyi Juttatás megszavazására vonatkozólag az EFSZ mellett működő szociális bizottság mondja ki az utolsó szót a taggyűlés megbízásából és a szövetkezeti földművesek szociális biztosításáról szóló hirdetmény 82. szakaszának 1/e pontja alapján. Tevékenységében ennek a bizottságnak az érvényes törvényes rendelkezésekhez, a szövetkezet tárgyalási ügyrendjéhez és a taggyűlés határozataihoz kell Igazodnia. Ugyanez a bizottság köteles segédkezet nyújtani a szövetkezet elnökségének az alapszabálytervezet és a tárgyalási ügyrend kidolgozásánál. Az évzáré taggyűlés beszámolója számára szintén a szociális bizottság dolgozza ki az egész évi gazdálkodás taglalását és a szóban forgó alap eszközeinek hováfordltását. Jelentősét az illetékes járási nemzeti bizottság szociális ügyosztálya hagyja Jóvá. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kulturális és szociális szükségletek alapja eszközeinek felhasználását mindenkor egybe kell hangolni ezen alap célirányos rendeltetésével. A szövetkezeti földművesek szociális biztosításáról szóié törvény 104. szakaszának 2. bekezdése és 115. szakaszának 3. bekezdése értelmében ezért a helyi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok szociális ügyosztályai hatékony segítséget tartoznak nyújtani a szövetkezeteknek említett feladataik teljesítésében. Abból a tényből kell ugyanis kiindulni, hogy a kulturális és szociális szükségletek alapja olyan szövetkezeti intézmény, amely rendeltetésére való tekintettel egyelőre az állam által a szövetkezeteseknek nyújtott szociális biztosítás oszthatatlan tartozékát képezi. Ebből pedig szükségszerűen következik, hogy az alap eszközeinek elosztását mindenkor a törvényes előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. Régente lehetséges volt, hogy a hagyatékot — a végrendeletet — nem az örökhagyó, hanem valaki a szomszédok közül — megírta az örökhagyó végrendeletét és ezt vele együtt a tanúk aláírták. Mivel az öröklés kérdései nem jelentéktelen ügyek, erről legalább a legszükségesebbet mondjuk el. Elsősorban azt, hogy az előbbiekben vázolt végrendeletet, amit például a szomszéd írt le, annak ellenére, hogy a tanúk is aláírták, ma már nem lehet Ilyen formáhan megírni, mivel az Ilyen végakarat érvénytelen. Ma a polgári törvénykönyv szerint, amely 1904. április 1-től van érvényben, a törvényes végrendeletnek két formáját ismerjük. Ez egyrészt az örökhagyó saját kezűleg Irt végrendelete. másrészt pedig az olyan végrendelet, amelyet az örökhagyó rendelkezései szerint jegyzői okiratban rögzítenek. A végrendelet egyéb formája érvénytelen lenne. A saját kézzel írt végrendelet érvényeségéhez szükséges, hogy ezt az örökhagyó sajátkezűig aláírja és feltüntesse az aláírás évét, hónapját és napját. A törvény csupán egyéni végrendeletet ismer el, ami azt jelenti, hogy két örökhagyó (például házastársak) vagy több örökhagyó közös végrendeletet nem készíthet, Ilyen végrendelet szintén érvénytelen lenne. Ha az örökhagyó az örökösöknek bárminemű feltételeket szab meg, úgy ezeknek a feltételeknek nincs semminemű jogi következményei. A törvény ugyanis abbéi Indul ki, hogy az örököst az örökhagyó semmivel sem befolyásolja abban, hogy az örökölt vagyonnal saját belátása szerint és legcélszerűbb felhasználását tartva szem előtt gazdálkodjék. E feltételek alól kivételt képez a végrendelkezónek az örökös számára adott olyan utasítása, hogy örökségébe be kell számítania mindazt, amit az örökhagyótól ennek életében kapott (azonban a szokásos ajándékozást Ide nem számítják). Az örökhagyó rendelkezési szabadságát a törvény korlátozza, amennyiben az ún. természetes örököseiről van szó. Ezek a természetes örökösök a végrendelkező utódai (de nem az örökhagyó szülei, házastársa, nagyszülei —■ hanem természetes leszármazottai). Ez azt jelenti, hogy ha az örökhagyó végrendeletet ír, akkor a természetes örökösöknek az örökség egy bizonyos részét kell kapniuk. A kiskorú utódóknak legalább annyi maradjon, amennyi a törvény szerint örökrészük, a felnőtt utódóiknak pedig legalább törvény szerinti örökrészük egy negyede.. Ha a végrendeletben az örökhagyó megfeledkezett volna a kiskorú utódokról akkor a végrendeletnek ez a része érvénytelen: gyakorlatilag azt jelenti, hogy a végrendeletben említett többi örökösök csupán a vagyonnak azt a részét örökölnék, amely a természetes örökösök kielégítése után fennmarad. Az örökhagyó végrendeletét visszavonhatja, ez azonban ugyanolyan formát követel, mint a végrendelet. A végrendeletet az örökhagyó érvénytelenítheti azáltal is, hogy a megírt végrendeletet megsemmisíti. Ha az örökhagyó végrendeletet ír és ezen felül később új végrendeletet készít, úgy érvénytelenné válik az előző, régebbi. A végrendelkező nem mondhat le a végrendelet érvénytelenítésére, esetleg megváltoztatására, illetve új végrendelet megírására vonatkozó jogáról. A végrendeletre vonatkozó fontosabb tudnivalókat ismertettük az olyan végrendelkezésnél, amelyet az örökhagyó maga készít el. Természetes, hogy ha az örökhagyó jegyző előtt végrendelkezik, úgy a közjegyző megadja neki a végrendelkezésre vonatkozó összes szükséges tájékoztatást. Ha az örökhagyó nem készített érvényes végrendeletet, úgy halála után örökségét bírósági végzéssel ruházzák át örököseire. Ugyanez a helyzet, ha a végrendelet szerint ez örökösök csupán egy részét kapnák az örökségnek s ezáltal a fennmaradó vagyonrészt ismét bírósági eljárás útján a törvény szerinti örökösök között osztják fel. -en-A Szabad Földműves válaszol AZ EFSZ HASZNÁLJA MAGTÁRÁT Szalay Miklós, Kamenné Kosihy-i olvasónk levelében Írja, hogy annakidején édesapja szövetkezeti tag volt, aki belépésekor társította az általa használt földeket és gazdasági épületeket. Olvasónk írja, hogy a kérdéses gazdasági épületek között van egy magtár is, amely felerészben az ő tulajdona a nagyszülők utáni öröklés címén. Ezt az épületet szeretné átalakíttatni lakóházzá, de'az EFSZ egyelőre nem hajlandó az épületet kiüríteni. A termés betakarítása után a magtárban gyakran nagy a por és az udvarban nagy a forgalom, ami bizony zavarólag I hat. Olvasónk nem EFSZ tag, kérdi, kit illet a kérdéses épület. Az EFSZ tag a szövetkezetbe való belépésekor a mintaalapszabályok szerint, a gazdasági közül azokat adja át az EFSZ- nek. amelyekre a szövetkezetnek a közös gazdálkodás érdeké- j ben szüksége van. Az ilyen gazdasági épületet fel kell becsül- 1 ni, a becsérték 20 százaléka a feloszthatatlan alapba tartozik, a becsérték többi részét az élő és holt leltárral együtt az EFSZ taggyűlésének határozata alapján a szövetkezet anyagi helyzete szerint fokozatosan kifizeti. — Ha a szövetkezetnek idővel nincs már szüksége a gazdasági épületre, ezt természetesen visszajuttathatja. Mivel a kérdéses magtár tulajdonjogának a fele önt illeti meg, ezt a tulajdonrészt a szövetkezet az említett társítás útján nem’ szerezhette meg. — A használat kérdését, idejét, a bér összegét szerződéssel kellene tisztázniok. Mivel eddig a használat kérdését szerződésben nem tisztázták, térítést legfeljebb egy évre visszamenően igényelhet (jogtalan anyagi előny címén) a járásbíróságon beadott keresettel, ha nem sikerülne megegyezniük. A bérösszeget a rt. 1967/98 sz. rendelet alapján lehetne megállapítani. Ha a felek nem tudnának megegyezni, akkor a bér összegét valamelyikük kérelmére az említett rendelet értelmében a HNB határozza meg. MEHET-E DOLGOZNI AZ IPARBA? Egyik olvasónk levelében írja, hogy nem szövetkezeti tag, de már hosszabb ideje állandóan a szövetkezetben dolgozik. Szeretne valamilyen ipari üzemben munkát vállalni, de az EFSZ nem akarja elengedni. Olvasónk nem szövetkezett tag és ahogy soraiból kitűnik, nincs a szövetkezettel munkaviszonyban sem. Ha olvasónk munkaviszonyban van a szövetkezettel, akkor a munkatörvényben előírt feltételek szerint írásbeli felmondással szüntethetné meg munkaviszonyát, a törvényes felmondási idő — egy. kettő, illetve három hónap, aszerint, hogy a dolgozó 30, 40 éves, illetve ennél Idősebb. Ha olvasónk nem tud a munkatörvénykönyv 51. §-a 1. bek. felsorolt felmondási ok valamelyikére hivatkozni [toborzás utáni munkavállalás, munkavállalás pályázat alapján, ha az orvosi véleményezés alapján nem szabad foglalkozását folytatnia, ha a munkaadó nem tartotta be az egyéni, vagy kollektív szerződésben, vagy a törvényben megállapított feltételeket, vagy az utolsó 12 hónapban legalább hat hónapon keresztül nem használták ki minősítését, vagy ha a házastársát ill. mint fiatal korú dolgozó szüleit követi más lakóhelyre), akkor az előbb említett egy, kettő, illetve háromhónapos felmondási határidő hat hónappal meghosszabbodik. A harmadik lehetőség az, hogy olvasónk sem nem tag, sem munkaviszonyban nem dolgozó, ebben az esetben munkatevékenységét az EFSZ-ben bármikor megszüntetheti, és állást vállalhat valamilyen ipari üzemben. NYUGDÍJ ÜGY Farkas Ferenc, Érsekújvár. Alacsony nyugdija rendezését a HNB n keresztül a JNB járadék osztályán szorgalmazhatja. Dr. F. J.
