Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-29 / 13. szám

CSALÁDI KÖR Szőnyegápolás A túlnyomó többségben gyapjúból és állati szőrből készült bolyhos sző­nyegeket vagy kézzel kötiik, vagy gépi erővel állítják elő. Ezek a szőnyegek rugalmasak és kellemes rajtuk a járás. Amíg újak, rövidke szálak szaba­dulnak el a bolyhokből — mintegy „szőrt engednek“ — amelyeket a rost­­hurkok elmetszésekor nem horgonyoztak le kellőiképpen a fonalréteg állagába. Oj, bolyhos szőnyeg tisztítására ezért körülbelül tizenkét hétig ne használjunk porszívó gépet, hanem várjuk meg, amíg a bolyhokat leta­possuk. Ezalatt a szálak megrögződnek, nemezszerűvé válnak, és rövidesen megszűnik a szálak elszabadulása. Eleinte tehát csupán cirokseprűvel söpörjük a bolyhos szőnyeget. Por­szívó gépet csak később szabad alkalmazni. A szőnyeg porolását is halasz­­szuk a negyedévenkénti nagytakarítás idejére, mosását pedig csak szük­ség esetén végezzük. A KOVRAL-SZÖNYEG SAJÁTOSSÁGAI A kovral-szőnyeg nagy népszerűségnek örvend. Alapanyaga juta, a boly­­hok vegyi úton előállított műrostokból készülnek, alja (alsó oldala) pedig latexból. Rendszerint az egész padlózat borítására használják, de teljesen egyenletes és száraz felületen 'kell nyugodnia. A kovral-szönyeget nem kell porolni, mert aljának áthatatlansága foly­tán magán a padlón is könnyen tisztítható porszívóval. Ennek ellenére gyakrabban kell tisztogatni, mert a vastagabb porréteg lerakódása rontja a szőnyeg minőségét. A kovral-szőnyegre ugyanaz az Íratlan szabály érvé­nyes, mint az ún. buklé-szőnyegre • néhány hétig ne porszívózzuk, hanem csak cirokseprűvel tisztítsuk! Ne használjunk továbbá szennyoldó vegysze­reket (benzint, triklóretilént stb.)l Ha már valóban elkerülhetetlen a sző­nyeg tisztítása, alkalmazzunk inkább valamelyin jól bevált szappan-oldatot (Persan-t, Rekord-ot vagy Tep-et). Ügyeljünk azonban ilyenkor a szappan­oldat használati utasításában foglaltakra. A kovral-szőnyeg tisztításánál keletkező szappanhabot mindig egy és ugyanabban az irányban kell töröl­ni. Ha a szőnyegen keletkezett szennyfoltot nem sikerül eltávolítanunk, egyszerűen „kiollózzuk“ a hibás helyet és új szőnyegdarabbal pótoljuk, amelyet ún. technikai ragasztószalaggal a szőnyeg aljáról könnyűszerrel beragaszthatunk. A MÜROSTSZÖNYEG KEZELÉSE A szennyes műrostszőnyeget beszappanozhatjuk, szappannal vagy szap­panos vízzel leöblíthetjük, esetleg kicsavarjuk és utána száradni hagyjuk. Ajánlatos a szőnyeget naponta felsöpörni vagy nedves ronggyal végigtöröl­ni. Kenőccsel (pasztával) viszont addig ne eresszük be a műrostszőnyeget, amíg nem mostuk meg alaposan KÖKUSZSZŰNYEGEK, SZALMA- ÉS GYÉKÉNYBURKOLATOK Ezeket porszívóval kezelhetjük, de ne hanyagoljuk el alattuk a padló feltörlését. Erős szennyezésük esetén langyos szappanos vízzel felmoshat­juk és megtöröllhetjük őket, mert a nedvesség nem árt nekik. Hasonló mó­don gondozzuk a vietnami szalma- Illetve gyékény fonatű ágyé löket stb. is. Ugyancsak langyos szappanos vízzel töröljük őket, amelybe kevés szalmiák­szeszt csöpögtetünk. HOGYAN JÄRNAK EL SPANYOLORSZÁGBAN? A Pireneusi-félsziget gazdaasszonyai egyszer évente vastag viaszkenőcs­­réteggel vonják be a szalma- és gyékényfonatú padlóburkolatot, ami idővel hatékony védőréteggé keményedík. Ezzel csaknem maradéktalanul elejét veszik a szennyeződésnek. Jól bevált továbbá az újságpapír-alátét, ami a kókuszszőnyegeket és gyékényfonatokat illeti. A szőnyegen netán keresz­tülható port, szemetet stb. az újságpapír kicserélésével > könnyen eltávolít­hatjuk. PLÜSS-, PERZSA- ÉS ÖSSZEKÖTŐ SZŐNYEGEK Porszívógép segítségével először a szőnyegek felszínéről, majd aljukról eltávolítjuk a port. „Jól nevelt“ gazdaasszony azonban még a legkisebb ágyelőt vagy összekötő szőnyeget sem porolja nyitott ablakon át az utcára. Mivel a heves „döngetés“ következtében gyakran elszakadnak a szőnyeg állagát képező rostok, a porolás eme szabadtéri módja nem válik sem a szőnyegek, sem az utcai járókelők javára. Az erre vonatkozó tilalomról és a bírságolásról nem is szóival A miikor a komáromi Szakszervezeti Ház egyik kisebb termébe lép­tem, szinte elkápráztatta a szememet a sok színes látnivaló. A Járási Nő­szövetség nőnapi kiállításán igazán megkapó látványt nyújtottak a szőtte­sek, a horgolt vagy szőtt asztalterítők, díszpárnák, népviseletes babák s más olyan tárgyak, amelyek a Nőszövet­ség tagjainak ügyességét dicsérik. KriSková Erzsébet, a komáromi já­rás Nőszövetség titkára csillogó szemmel mutogatta a szebbnél szebb holmikat. Egy kicsit drukkolt is, mert ez volt az első ilyen jellegű kiállításuk. A (kiállítás nagy sikernek örvendett, mely igazolta, hogy jő volt a válogatás. A komáromi járás asszo­nyai ügyes kezükkel olyan népművé­szeti remekeket alkottak, ami miatt nem kellett egy percig sem szégyen­kezni. A horgolt és szőtt asztalterítők Iga­zán szemkápráztatóaik voltak és bár­ki szívesen látna belőlük néhány da­rabot otthonában. Különösen a mar­­tosi és izsai asszonyok remekeltek, ezen a téren. A martosiak közül a Jóbáék tettek ki magukért. Nagyon értékes az izsai toledó asztalterítő, amiből jónéhányat még az Amerikai Egyesült Államokba is szállítanak. Á falvak népviseletét képviselő ba­bák bemutatták a régi fiatal lányok, asszonyok pompázó ruháit. Szeman Tisztelt szerkesztőség A húsvéti locsolás még nem ment ki a divatból, csak a régi köszöntők mentek feledésbe. Bántó, hogy újab ban a locsolók csupán a „Szabad-e locsolni?“ szavakkal állítanak be. Ez a körülmény késztetett arra. hogy a mai időknek is megfelelő kő szöntő versikét faragjak, amelyet azért juttatok el a T. Szerkesztőség­hez, ha helyesnek tartja, közölhetné a gyermekrovatban, hadd legyen a hagyományos húsvéti locsolási nép­szokás egy kissé hangulatosabb. Szalmásy Ágnes, oroszvári olvasónk kérésének szívesen teszünk eleget, s az alábbiakban közöljük locsoló ver­sét: ? Locsolási köszöntő Bekopogtunk szeretettel E kedves ház ajtaján. Megkérdezzük: van-e itten Jó asszony és szép leány? Üvegünkben illatos víz, Szép arcukra locsoljuk, Miután e köszöntőnket Ékes szóval elmondtuk. (Ha a locsoló egyedül jár házról házra, az esetben a köszöntőt egyes­számban mondja el.) A veréb és a róka (BOLGÁR NÉPMESE) Hajdanában a veréb és a róka ba­rátságban élt és jó szomszédokként segítették egymást. De a ravasz róka állandóan arra gondolt, hogyan is csapja be a verebet. Egyszer a róka felajánlotta: — Veréb koma, vessünk búzát. Kö­zösen elvetjük, learatjuk, majd kicsé­peljük, egyformán elosztjuk és nagy­szerűen élünk egész télen. A veréb beleegyezett és elment a rókával búzát vetni. De a róka nem akart dolgozni — lusta volt a koma. Ravaszkodni kezdett: — Veréb koma — mondja —, te csak dolgozz, én elmegyek az eget támasztani, hogy le ne essen a ve­tésre. Elment a ravasz róka, leült a mező szélére és ott volt egész nap. A veréb pedig elvetette a búzát. Elérkezett az aratás ideje. Űjra megszólal a róka: — Veréb koma, te arass, én elme­gyek támasztani a felhőt, nehogy az eső elverje a búzát. Igaz, ekkor felhőik úsztak a mező fölött. A róka a hátsó lábára állt és úgy tett, mintha a felhőt támasztaná, és nevetett magában. Eljött a cséplés ideje. A róka új­ból mondja: — Veréb koma, te dolgozz, én el­megyek elkergetni a szelet, hogy szét ne fújja a búzát. így ült a róka egész nap a mező szélén, sütkérezett, a veréb pedig ez­alatt kicsépelte az egész búzát. Végül eljött a termés elosztásának az ideje. Kérdi a veréb a rókától: — Róka koma, hogy osztjuk el? — A verébnek egy szem — a róká­nak kilenc. Ahogy mondta, úgy is osztotta: a verébnek egyet, magának kilencet. A szegény veréb elvetette, learatta, ikicsépelte a búzát, a róka pedig a mezőn pihent, s majdnem ez egész termést elvette magának. Bánatosan ment el a veréb. Találkozik vele a kutya. — Miért vagy olyan rosszkedvű, te veréb? Ki bántott? Mindent elmesélt a veréb a kutyá­nak: hogyan vetette el a búzát, a ró­ka pedig az eget támasztotta, hogyan aratta le a búzát, a róka pedig a fel­hőikre vigyázott, hogyan csépelt és a róka mint kergette a szelet. — Melyik munkája nehezebb? — kérdi a veréb. — Jaj, te butácska veréb! Hiszen az a róka rászedett. Híres naplopó és csaló. De sebaj, egyet se búsul). Majd megtanítjuk. Abban egyeztek meg, hogy e veréb visszarepül a rókához. Odarepül a ve­réb és kiáltja: — Menekülj gyorsanl Jön a kutya, nagyon dühös. Azzal fenyegetőzik, hogy széttép. Szaladj, ahogy tudsz, én vigyázok a házadra. Vissza se nézett, úgy menekült a róka. A veréb pedig egész télen át sze­­melgette a búzát, a kutya pedig főzte a ikását. A látogatókat mindig meg­vendégelte, mégse tudták mind meg­enni. A rókának viszont felkopott az álla. De a közmondás is azt tartja: „Ki mint vet, úgy arat.“ Kis csibe Csupasz még a kis csibe, altg van rajta pihe. Most bújt ki csak a tojásból, körültekint, ámul-bámul, nyújtogatja a nyakát, tetszik neki a világ. Pttypíritty, pitypiritty, éhes is már egy kicsit, felcsippent egy kis magot, s el is ejti, ejnye, hopp, jaj, de sok mag elgurul, amíg enni megtanul. Dénes György Megfejtés - nyertesek Bábl Tibor két verseskötetének el­rejtett címe: Vándormadár, A forrás éneke. Nyertesek: Sefcsik Beáta, Tany — Borzi Irén, Tornaija — Gyenes Gyula, Jablonca — Szabó Jolán, Ifjúságfalva Nyilvános dicséretben részesülnek: Szlizs Lídia, Vága — Berecz Mária és Zsuzsa, Berencs — Vitéz László, Vaj­ka — Nagy Natália, Málas — Becse Tibor, Muzsla — Bősza Zoltán, Ma­dár — Nagy Feren, Szímő — Ifj. Nagy László, Nagykürtös — Budai Márta, Múlyad — Erdélyi Éva, Ke­­szegfalva — Szládicsek Magdolna. Nagykér — Borsányi Antal, Hidaskürt — Kétyi Katalin, Búcs — Dudák Alica, Kovácsi — Szuperák Ágnes, Lelesz — Szüllő András, Csicsó — Goda Ilona Bátorikeszi — Potháczky Beáta, Nagy keszi — Rákóczi Gusztáv, Gúta —' Me lisek Henrietta, Érsekújvár — Ádám Agnes, IpolynyitM — Zsélyi Erzsébet, Galsa — Világi Erzsébet, Pólyán és sokan mások. Ügyes kezek dicsérete Júlia martos! babája igazi remekmű. De sokan megcsodálták Keszegi Er­zsébet szintén népviseletes martosl vőlegényét és menyasszonyát. Ott lát­tuk Jóba Erzsébet martosi babáját is A kurta szoknyás izsai baba a csinos izsai lányokra emlékeztet. A bábuk bemutatásról a gútaiaik sem marad­tak le. Igazán jól tették, hogy ők is beneveztek a kiállításra, mert amint láttuk, van a községben elég népmű­vészeti hagyomány, mégpedig olyan, ami napjainkban is lépést tart a fej­lődéssel. A gútaiak díszpárnál akár­melyik városi lakást is díszíthetnék. Szépek, képviselik a régi hagyomá­nyokat, de emellett megfelelnek a modern ízlésnek is. A kiállításon megkapóak voltak Vavrik Erzsébet komáromi fogtech­nikus illusztrációs gobelinféleségei, és az ötletes újságtartó, ami szintén a modern élet egyik tartozéka. A Járási Nőszövetség komáromi ki­állítása az ügyes kezek által előállí­tott népművészeti remekművek sereg­szemléje volt, és a látogatókat felejt­hetetlen élménnyel gazdagította. (bállá) m£í2- tanácsadó A FOGAK TISZTÍTÁSÁRÓL A fogak tisztításának célja a szuva­sodás megelőzése és a száj tisztántar­tása. A rendszeres fogtisztítást a tej­fogak kinövése után, körülbelül a harmadik életévben kell elkezdeni. A helyes fogápolás tanítása első­sorban a fogorvos feladata, akinek ebben a szülőknek, az óvónőknek és a nevelőnőknek kell segíteniük. A fogtisztítást naponta legalább há­romszor kell végezni: reggel, a mosa­kodásnál és minden étkezés után. A reggeli fogmosás eltávolítja az éj­szaka folyamán keletkezett lepedéket és az ennek folytán fellépő kellemet­len szájízt és szagot. Az étkezések utáni fogmosás a fogakon, a fog­­közökbe és az ínyzugokba tapadó étel­maradékokat hivatott eltávolítani. Ez igen fontos, mert az étkezés után a szájban maradó ételmaradékok már 20—30 perc múlva bomlásnak indul­nak, és a képződő savak megtámadják a fogakat és a nyálkahártyát. Külö­nösen fontos, hogy az esti fogmosás után semmit se együnk. Cukorka az elalvás előtt szigorúan tilos! SZABÚ BÉLA VÍZSZINTES: 2. Pici ikerszava. 5. Alumínium vegyjele. 7. Francia név­elő (LA). 8. Fedd. 9. Sértetlen. 10. Lírai költemény. 11. Európai nép. 13. Kötőszó. 14. Angolna — németül (AAL). 16. Hangtalan da). 17. A világ legnépesebb országa. 21. Anna Irma. 22. Énekhang. 23. Sertéslak. 24. Hegy Palesztinában. FÜGGŐLEGES: 1. Szabó Béla ismert ifjúsági regényének címét rejtettük el, folytatva a függőleges 3. és 4. szá­mú sorban. 6. Paripa. 7. Folyadék. 12. Tesz. 13. Lélegzik. 15. Becézett nőt név. 16. Igen Moszkvában. 18. Város Jugoszláviában. 19. Uralkodó herceg a mongol népeknél. 20. Fontos ásvány. 22. Háziállat. Beküldendő a függőleges 1., 3. és 4. számú sorok megfejtése. A fogtisztítás módja és gyakorlása egyénenként és életkoronként válta­kozó. Az ép fogazató embernek he­lyes táplálkozás mellett, ha a kellő szilárdságú ételt jól megrágja — ke­vesebbet kell tisztítania a fogait, mint különben. A mai étlapok azonban a darált búsneműek, pástétomok, kon­­zervek és krémek sokaságával, a siető emberek gyors és hanyag rágása szükségessé teszik a gyakori és ala­pos fogtisztítást. A fogmosáshoz szükséges eszközök: a fogkefe, a fogpaszta vagy fogpor és a szájvíz. A fogkefe legyen lehetőleg kicsi, hogy jól hozzáférhessünk a fo­gak valamennyi felületéhez. Ne hasz­náljunk műanyagból, hanem kizárólag sörtéből készült keféket. Legalkalma­sabb a dísznósörte. A műanyagkefék túl keményeik és erősen koptatják a fogakat. A fogkefe feje legyen rövid és ritkacsomózású, sörtéi ne legyenek hosszabbak 1 centiméternél, hogy a fogakhok és fogközökhöz hozzáférhes­sünk. Használat után a fogkefét szá­rítsuk meg, hogy a sörték a követke­ző fogmosásig újra rugalmassá válja­nak. Ajánlatos két fogkefét váltakozva használni. A fogpaszták dörzsölő hatású anya­gokon kívül szappant tartalmaznak, és a használat közben keletkező habból emulgeálják a lepedéket és lehetővé teszik eltávolítását. ízesítő, illatosító és szagtalanító hatású szerek üdítővé teszik. Számottevő fogkőoldó hatása nincs a fogpasztáknak. Különféle gyógyszerek hozzáadásával gyógyfog­­paszták készülnek egyes szájbetegsé­gek gyógyítására. A fogporok hasonló hatóanyagokat tartalmaznak, előnyük, hogy olcsóbbak a pasztáknál, de ke­vésbé alkalmasak a használatra. A fogtisztítás módja: a langyos fog­mosóvízhez néhány csepp szájvizet adunk, a fogkefét megnedvesítjük és fogpasztát teszünk ró. A fogkefét a fogak arc-felőli oldalához illesztjük, néhány vízszintes mozdulattal habot verünk és utána a fogakat a fognyak­tól a fogkoronák felé — tehát függő­leges mozdulatokkal — erőteljesen dörzsöljük. Ezáltal a fogakat, a fog­közöket és az ínyzugokat is megtisz­títjuk. Vízszintes dörzsöléssel az étel­­maradékokat és a lepedéket a fog­­közöikbe nyomnánk és a tisztítás hiá­nyos volna. Mosás utón szájvízzel bő­ven kiöblítjük a szánkat, de nem úgy, hogy a szájvizet a szájban tartva a fejünket mozgatjuk, hanem a szájvizet a száj üregéből erőteljes nyomással a fpgközökön keresztül az arc felé préseljük. Dr. Barger Ferenc SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1969. március 29. «S 8 X o = s _ 03 ■fi Ä — '03 _ N o ö S3 X ca So — « CB aj X -n a V) U s *35 « CB >0) <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents