Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-29 / 13. szám
.HASZNOS TUDNIVALÓK. A részleges rokkantsági járadékról A részleges rokkantsági láradék megadásának illetve további kifizetésének igényjogosultságával kapcsolatban sokan tájékozatlanok, amint orréi a beérkezett kérdések tanúskodnak. Sztlkségesnek tartjuk ezért kimerítőbben foglalkozni az e kérdésre vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel. A szociális ellátásról szóló 101/1964 Zb, számú törvény előírásai 20. §ának 4. bekezdése meghatározza, hogy a dolgozó részlegesen rokkant, ha keresete azért csökkent lényeges mértékben, mivel leromlott egészségi állapota miatt az eddig végzett — vagy az ugyanolyan képzettséget igénylő más munkát — csak különleges könnyítés mellett tudja elvégezni, illetve csak alacsonyabb képesítést igénylő egyéb munkát végezhet. Az előzőekből kitűnik, hogy a jövedelem lényeges csökkenésének közvetlen kapcsolatban kell állnia a leromlott egészségi állapot következtében a dolgozó munkakörében előálló változással. A dolgozó keresetének lényeges csökkenését jelenti rendszerint, ha a legutóbbi hat hónapban bruttó keresetének átlaga egy harmaddal kevesebb, mint annak a havi keresetének átlaga volt, amelyből a járadékot számítják fa szociális ellátásról szóló 102/1964 Zb. sz. végrehajtó rendelet — a továbbiakban csak rendelet — 18. íjának 1. bekezdése]. Annak elbírálása, hogy a dolgozó részleges rokkant-e, a szociális ellátás illetékes járási véleményező albizottságának hatáskörébe tartozik, amely bizottság a dolgozó egészségi állapotának elbírálása mellett azt a kérdést Is vizsgálja, vajon keresete valóban lényegesen csőkkent-e. A nyugdíj- Illetve Jéradékellátás céljaira, tehát annak elbírálására, hogy a bruttó kereset lényeges csökkenésének követelménye valóban fennáll-e, az ósszkereset alatt minden olyan bér (bevétel) értendő, amelyet az alkalmazásban, vagy alkalmazásával kapcsolatban etért, ha ez a Jövedelem kereseti adó alá esett. Mivel mindezt a jövedelmet be lehet számítani az átlagos havi keresetbe, amelyből a Járadékot számítják, nem lehet ezt, vagy egyes tételeit kizárni abból a jövedelemből, amely döntő a kereset lényeges csökkentésének elbírálásakor. Ellenkező esetben megbontanánk a törvényes rendelkezések kölcsönös összefüggését. Ennyit tehát a jövedelmek beszámításáról a legutolsó hat hónap bruttó keresetébe. Más kérdés a részleges rokkantság elbírálása a szociális ellátás járási véleményező albizottsága által. Ez az albizottság, mint a nemzeti bizottság választott szerve, véleményezéskor minden egyes esetet gondosan mérlegel és tekintetbe kell vennie a konkrét eset összes körülményeit. Pontosan be kell tartant azt az elvet, hogy amit beszámítanak a Járadékösszeg alapját képező havi jövedelem átlagába, be kell számítani a kereset csökkenésének elbírálásakor Is a bruttó keresetbe, mivel ennek be nem tartása sok esetben kedvezőtlenül befolyásolná a részleges rokkantság elbírálását és nem tenne összhangban a részleges rokkantsági járadék értelmével és céljával, de a dolgozóik anyagi érdekeltségének elvével sem. A Munka- és Szociális Ügyek Minisztériuma olyan Intézkedéseket tett, hogy a kereset egyes tételeit nem veszik figyelembe, még ha ezeket a nyugdíjellátás céljaira be is számítják. Ilyen például a tervgazdálkodás új rendszerének alkalmazása óta bevezetett juttatás a gazdasági eredmények összegéből (nyereségrészesedés). Ugyanez vonatkozik a ki nem merített felmondási időre járó bér értékére a 88/1967 Zb. számú rendelet 9. §-ának 4. bekezdése értelmében, amely rendezi a dolgozók elbocsájtását, áthelyezését, valamint anyagi ellátásukat a nem kifizetődő üzemrészlegek felszámolásával és egyéb racionalizációs intézkedéssel kapcsolatban. Továbbá nem veszik figyelembe a ki nem merített szabadság ellenértékét, a nyugdíjasok jövedelmét, ha a munkatevékenységről szőlő megegyezés alapján van alkalmazásban, ha szolgáltatásokat vagy javításokat végez a nemzeti bizottság engedélyével. A szociális ellátás véleményező albizottsága a kereset lényeges csökkentésének elbírálásakor nem veszi figyelembe a Jövedelemnek azokat a tételeit, amelyek rendkívüli és véletlen jellegűek, s ahol a jövedelem növekedése Illetve csökkenése nem a részleges rokkantsági Járadékot élvező egészségi állapotának rosszabbodásától Illetve Javulásától, hanem más tényezőktől függ (például e munka minőségéért, az anyagmegtakarításért adott Jutalom), A kereset, Jövedelem lényeges csökkenésének elbírálásakor a véleményező albizottság nem veszi alapul az átlagos havi keresetet általában, mivel a kereset, amelyből a dolgozó járadékát kiszámította, különösen a néhány évvel ezelőtti, az ekkori bérviszonyoknak megfelelő kereset, a bérek állandó emelkedése következtében ma már nem felelne meg a jelenlegi állapotoknak. Ilyen eseteikben a szociális ellátás véleményező albizottsága a rendelet 18 §-ánaik 1. bekezdése szerint jár el, amely meghatározza, hogy ha a Járadék megítélése után lényeges változás állna be a dolgozók bérviszonyaiba, úgy összehasonlítja a dolgozó (a részleges rokkantsági járadék élvezője) bruttó keresetének átlagát a legutolsó hat hónap alatt munkahelyén a járadékigény jogosultságának létrejöttekor rendszerint elért bérének átlagával. A szociális ellátás véleményező albizottsága összehasonlítja a döntő hat hónap időszakában elért bruttó kereset átlagát az ugyanazon munkahely vagy a vele rokon munkaágazat egészséges dolgozójának átlagával, amely munkakörben a jéradékélveaő Igénye létrejöttének idején dolgozott. Ha tehát egy lakatos részleges rokkantsági járadékát 1958-ban 1500 koronás havi átlagkeresetből számították és ma egy lakatos átlagos havi jövedelme 2000 korona, úgy a részleges rokkantsági járadékot élvező nyugdíjas mai jövedelmét a havi 2000 koronás keresettel hasonlítják össze. Továbbá figyelmeztetni kell még az érdekelteket arra, hogy ez 1964. június 30-a éta érvényben levő előírások szerint a kereset lényeges csökkenésének tekintették, ha 30 százalékkal lett kisebb (a mai előírások szerint egy harmaddal). Ha az ellenőrző orvosi vizsgálat alkalmával megállapítják, hogy a részleges rokkantsági járadékot élvező egészségi állapotában és keresetében semmi sem változott, úgy a véleményező albizottság a kereset lényeges csökkenése követelményének teljesítését elismerheti, ha ez a csökkenés nem teszi ki a jövedelem egy harmadát sem. A munkahétnek 42 és fél órára történt leszállításával kapcsolatosan a könnyített munkafeltételek — rövidebb munkaidő — mellett dolgozó részleges rokkantsági járadékosok esetében az eddigi járadék arányos emelésére került sor. Természetes, hogy ez a körülmény sem lehet döntő befolyással a kereset lényeges csökkentésének megítélésekor, mivel erre az emelésre nem a járadékélvező egészségi álapotának javulása következtében került sör. A rendelet 18. §-ának 2. bekezdése gondol az alacsony keresetű dolgozók eseteire Is; ha a részleges rokkantsági járadék élvezőjének havi bruttó jövedelme nem haladja meg az 1090 koronát, akkor a kereset lényeges csökkenésének követelményét mindig teljesítettnek tekintik. Azonban az ilyen esetekben is a részleges rokkantság elismerésének legfontosabb feltétele a dolgozó kedvezőtlen egészségi állapota, amely miatt állást, munkát vagy munkakört kell változtatnia, amint azt a 101/1964 Zb. számú törvény 20. §-ának 4, bekezdése értelmezi. A takarmányhiány pótlása A gépesítés fejlődése során az új műszaki eszközök és technológiák lel váltják a korábban alkalmazottakat, * előfordul, hogy egy-egy jó újszerű technológia még meg sem honosodik, máris fölváltja azt egy egyszerűbb nek. termelékenyebbnek és olcsóbb nak látszó megoldás. Ez történt 1987 augusztusában a karbamid-adagolás gépesítésénél. Repülőgépeket vetettünk be ennek az éltető — de túladagolás esetén mérgező —, kérődző állatoknál fehérjepótló vegyületnek egyenletes és iiy módon teljesen veszélytelen, végtelenül egyszerű és termelékeny és gazdaságos adagolására. Az alkalmazott karhamíd n zöldtő-Tudnivalók Ha kisebb sérelmek érik polgártársainkat, a nemzeti bizottságokhoz kell fordulniuk az ügy létárgyalása végett. Ha az említett tárgyalás nem vezet javuláshoz, abban az esetben a nemzeti bizottság a kihágás elkövetőjét figyelmeztetheti, nyilvánosan megrőhatja és 500 koronáig terjedő büntetésben részesítheti. Ha valaki megsérti a szocialista együttélés normáit, az ügy a helyi népbírőságotkra tartozik a 38/1961-es törvénygyűjtemény értelmében. Ilyen helyi jellegű népbíróságokat létesíthetnek talvatnkban, városainkban, üzemeinkben, hívatásos döntőbírók nélkül Ezek a népbírőságok figyelmeztethetik. nyilvánosan megróhatják és 500 koronáig terjedő büntetést róhatnak a kihágások elkövetőire. (ve) megek 0,4 százaléka, vagyis 35 kg dúsított szilázs etetése esetén 140 g jut egy-egy számosállatra. A repülőgép negyedóránként 7— 7 l/t. kh dúsítására alkalmas, ami 28—30 kh nak fele) meg óránként, illetve 230—240 kh-nak naponként (2500 -3000 tonna) A lábonálló silókukorica egy-egy holdjára rávitt tömény karbamidoldat pl. 35 kg karhamidtartalom esetén 850 literes tejtöbblethez nyújt tápláló anyagot a dúsított szilázsban. A karbamiddal dúsított silókukoricát kombájnnal le kell vágni, s igen gondosan be kel) silózni. Silózáskor a kukoricaszecska minden tonnáját négy percig kell lánctalpassal tömöríteni. Ily módon egy 80 vagonná silókazal tömítéséhez két lánctalpas traktorral 3 nap, vagyis a silókészftés egész időtartama szükséges. Az erősen tömöritett silókazalban a karhamidot clhnntő uraazt a kialakult savanyúság foka hatástalanítja, s a karbadid zöme az etetésig konzerválódik. Ennek ellenére az idő tavaszra forduláséig, március elsejéig a dúsított silokazalt lehetőleg fel kell etetni, mert nagy táplálóértáke miatt melegben rnmlékonyahb. 1983-ban az állattenyésztést sújtó PRIEMSTAV, N. V. BRATISLAVA A Lévai textilgyár építéséhez azonnal alkalmaz; • KŐMŰVESEKET • ÁCSOKAT • ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁSOKAT • MESTEREKET kitűnő feltételek mellett. Nős és nőtlen alkalmazottainknak napi 20 koron? távolsági pótlékot nyújtunk. Az alapkeresethez 12 százalékos pótlékot fizetünk. Órabérek a minősítés szerint 8.— Kős-tól 12.— Kős-ig. Ingyenes lakás az építkezés munkásszállóiban. Étkezés a helybeli bűffében. Az érdeklődők jelentkezzenek minél előbb a Texttlgyár építkezésének személyzeti osztályán, ahol közelebbi felvilágosítást nyújtunk. aszály okozta fehérjehiány miatt a lilekukorica repülőgépei karhamidot dúsításának különösen nagy jelentő, séget tulajdonítunk. Közöljök a 100 q/kh zöldhozam esetén alkalmazandó karbamid—víz arányt, amiből a kisebb, illetve nagyobb silókukorica-hozamok esetén könnyűszerrel kiszámítható az alkalmazandó mennyiség a víz hőmérsékletének függvényében. Karbamld-víz arány 100 q/kh zöldtömegtermés esetén A vtz hőfoka C° 12 20 40 Bn Karbamid kg 40,0 4n,0 40,0 40,0 Víz litor 93,7 77,8 53,0 47,0 Az oldat töménysége súly %-ban 30,0 34,0 43,0 48,0 Kristályos karbamid alkalmazása esetén, ennél töményebb permetlé I» készíthető. Az AN-2M repülőgép terítési széles ségo 38 m. átfedésekkel a munkaszé lesség 30—32 m. Folyamatos üzemeltetéséhez üzemóránként 8000 liter víz és 18—24 q karbamid szükséges, A szüksége* munkaerő összesen hét fő. M. M. Mikor csökkenthető a házadó? Kérdés: 1988-ban átalakítottam a családi házamat olyan értelemben, hogy a kamrából fürdőszobát, éléskamrát és konyhát csináltam. Az átalakítást a helyi nemzeti bizottság engedélyével végeztem Kérdezem, hogy ennek alapján jogot fnrmálhatnk-e arra, hogy a házadé alól mentesítsenek? Válaszukat „Házadé" jeligére várom. A levél tartalmából arra a következtetésre jutottunk, hogy a járást nemzeti bizottság illetékes végrehajtó szerve az építésügyi hivatal hatáskörének egy részét átruházta a helyi nemzeti bizottságra. Az adott esetben tehát a helyi nemzeti bizottság dönthet a kisebb laikásátalakításl kérelmek ügyében, melyek következtében bár megváltozik a lakás beosztása, de az épület területe és magassága nem változik. Olvasónk tehát ebben az értelemben kapott engedélyt a helyt nemzeti bizottságtól lakása átalakítására. Ilyen átalakítások következtében lehetősége nyílik a tulajdonosnak arra, hogy az adót kivető nemzeti bizottságtól ikérje a házadó kivetésénél szerepet játszó alaptétel csökkentését az átalakításra fordított összeg 50 százalékával. Ez a lehetőség azonban csak olyan átalakítások esetében áll fenn, ha az átalakítások 1967. január 1-e után történtek. A házadő kivetésénél számításba vett alaptétel csökkentésére csak az átalakítást követő két évben kerülhet sor. Átalakításnak, illetve építészeti beavatkozásnak tekinthető; a lakáson eszközölt javítás, a belső átalakítás, a nem lakóterületeik átalakítása abban az esetben, ha ezekre az átalakításokra az összes építkezési előírások betartása mellett került sor. Az átalakítási munkálatokat — a 14/1968 számú törvénygyűjtemény 2. bekezdésének 4. paragrafusa értelmében — a szocialista szervezetek közreműködésével, önsegéllyel, kisegítőkkel végezhetik, vagy olyan személyekre bízhatják, akiknek a nemzeti bizottságtői munkavállalásra engedélyük van. A házadé kivetésénél kiindulópontként szereplő alaptétel összegének csökkentését szorgalmazó kérvény mellé a kérvényező köteles csatolni azokat a bizonylatokat, amelyek igazolják, hogy milyen átalakítások történtek, hogy ezek az átalakítások és javítások építkezési engedély alapján valósultak meg, továbbá, amelyek Ismertetik az átalakítási munkálatok befejezésének időpontját, s végül azt, hogy ezek a munkák mennyi kiadással jártak. J- B. Munkabalesetek a háztájin Megtörténik, vagy esetleg megtörténhet, hogy az EFSZ-tagot a háztáji gazdaságban végzett tevékenység közben baleset éri. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy ez munkabaleset-e és a baleset kapcsán milyen következmények hárulnak egyrészt a károsult szövetkezeti tagra, másrészt az EFSZ-re, A szövetkezeti földművesek társadalmi biztosításának céljaira (ellátottság a betegség Idején és nyugdíjellátás) a 103/1984 Zb. számú törvény 53. §-a értelmében az olyan haleset, amelyet ez EFSZ tagja a háztéjl gaz-Vegyszeres juhnyírás Szártépőkkel a vírusok ellen Magyarország legnagyobb burgonyatermelő vidékén, Szabolcs-Szatmár megyében sóik gondot okozott az utóbbi években a vírusfertőzés, amely általában húsz-harminc százalékkal rontotta az étkezési fajták minőségét. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet javaslatára ezt a problémát az idén mechanikai eszközökkel oldották meg. A középérésű burgonyák lombozatát a gumók párás érést állapotában távolították el, s így akadályozták meg a vírusok telepedését. A módszert korábban csak a kisebb-nagyobb kísérleti telepeken alkalmazták, viszont tavaly nagyüzemi kereteket öltött a szértalanftás: mintegy 15 000 holdon állították munkába a szártépő gépeket. (fi As egyik rákellenes gyógyszer kikísérletezése nem várt irányú felfsdaséssel járt. As derült ki ugyanis, hogy n kérdéses szer hatóanyagával olló nélkül lehet „megnylrni" a juhokat. As Egyesült Államokban a Nemsati Rákkutató Intézet kísérletezte ki azt az új gyógyszert a többi között a illőnkön is. Meglepetést okozott, hogy az anyag adagolását követő hatodik vagy hetedik napon a juhok elhullatták a gyapjúkat. Kiderült, hogy a gyapjúszálak gyökérhagymái elvéknnyodnak és mikor ez az elvékonyodott rész a bőr felszínére kerül, könynyen le lehet húzni — egyetlen darabban — a juh teljes gyapjút. daságban szenved el (akár közösen, akár egyedileg művelik meg a háztáji földet) munkabalesetnek minősítik. Ezt a tényt figyelembe kell venni a táppénz, illetve a rokkantsági járadék, esetleg a részleges rokkantsági járadék megítélésekor. Az EFSZ-nek a kárért tartozó felelőssége mértékének elbírálása szempontjából, amely kárt a szövetkezeti tag a mumkabaleset alkalmával szenvedett, különbséget tesznek, hogy a baleset egyedileg vagy közösen megművelt háztájin történt-e. Ha a szövetkezeti tag munkabalesete a közösen megművelt háztájin történt, akkor munkahalesetnek minősítik és az EFSZ a Munka Törvénykönyv 190~ 203. §-ai értelmében felel a létrejött kárért és köteles tagjának e kárt megtéríteni, amennyiben nem bizonyítható, hogy a balesetért részben vagy teljes egészében a károsult szövetkezeti tag felelős. A szövetkezeti tag részleges felelőssége esetében a szövetkezet kártérítési kötelezettsége a felelősség mértéke .szerint csökken. Ha a szövetkezeti tag balesete az egyénileg megművelt háztáji gazdaságban történt, úgy az ilyen balesetet nem tekintik munkahalesetnek, mivel ezt a tevékenységet a 66/1965 Zb. sz. kormányrendelet 41. §-ának ,2. bekezdése értelmében (a Munka Törvénykönyv végrehajtó rendelkezései) nem tekintik az EFSZ munkafeladatai teljesítésének. Ilyen esetekben az EFSZ nem felel a tagoknak az elszenvedett kárért és ezek szerint kártérítést sem ad.
