Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-11 / 2. szám

ÁRMÓDOSÍTÁS Az alábbiakban azokat az AmMoattáaokat közöljük, Amelyeket a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium 1988. szeptember elejétől november végéiig terjedő idő­szakban hagyott Jóvá. MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK 1969. Január 1-től léptek életbe. A gümőkőros tenyészetekből beadott te) felvásárlási érából minden liter után 0,50 Kés levonást eszközölnek. E levonást azért vezették be, hogy a mezőgazdasági üzemeket és más tehéntenyésztőket hatékony intézkedé­sekre bírják a gümőkőr ellen. Feladata, hogy megaka­dályozza a gümőkőr további terjedését, amelyet az állat­orvosok és tehéntenyésztök nagy erőfeszítésével sikerült tavaly hazánkban felszámolni. A levonásokra vonatkozó részleteket a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium IV/1770/68. számú 1968. október 22-én kiadott irányelveiben találhatjuk meg. A 22 (22.—10.) Ez az ármódosítás a friss osztályozatlan tojás nagy­kereskedelmi és kiskereskedelmi áraira vonatkozik. A kiskereskedelmi árakat csupán tájékoztatásképpen említi meg, mivel ezeket a Belkereskedelmi Miniszté­rium hozza nyilvánosságra: Szavatoltan friss, osztályozatlan tojások: 0 a nyári időszakban 1 kg nagykereskedelmi áré 16,60 Kés 1 kg kiskereskedelmi ára 20,— Kés 0 a téli időszakban 1 kg nagykereskedelmi éra 20,25 Kés 1 kg kiskereskedelmi ára 25,— Kés Friss, osztályozatlan tojás; 0 a nyári Időszakban 1 kg nagykereskedelmi áré 16,10 Kés 1 kg kiskereskedelmi ára 18,— Kéé 0 a téli időszakban 1 kg nagykereskedelmi ára 10,70 Kés 1 kg kiskereskedelmi ára 23,— Kés A felsorolt árak ugyanarra az időszakra vonatkoznak, amelyre a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium a nyári és téli tojásfelvásárlást árakat érvényesíti, ame­lyek a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium 1/1967. számú árjegyzékének 35. bekezdése szerint a nyári időszakban 1 kg után 17,30 Kés-t, a téli időszak­ban pedig 18,90 Kés-t tesznek ki. A 23-0 1969. január 1-től A kormány gazdasági irányelvei alapján ebben az év­ben nem szabad nagyobb módosításokat eszközölni a mezőgazdasági termékek felvásárlási árában, valamint a mezőgazdaság irányítására szolgáld ökonómiai eszkö­zökben. 1969-ben ezért csupán néhány részleges módosí­tást eszközölnek a felvásárlási árakban és az árakat szabályozó eszközökben. 1. A vágósertések felvásárlási árához nagyobb felárat vezetnek be, amely a 70—85 kg-ig terjedő súlykategóriák minden 1 kg élősúlya után 1,30 Kés-t tesz ki. A 85 kg­­tól 115 kg-ig terjedő súlykategóriában az eddigi 0,50 Kés felárat helyettesit!, amelyet a tavalyi beadás után fizet­tek. A fokozott felárra való jogosultság minden földmű­vesre és egyénileg gazdálkodó parasztra vonatkozik, amennyiben sertésbeadásra nem kötött szerződést. A szerződéses sertéstenyésztők esetében csak akkor válik jogossá a felár kifizetése, ha teljesítették az 1968-as év­re kötött szerződéses leadásokat. Amennyiben leadási feladataikat szeptember 1-e előtt vagy 1968 szeptembe­rének folyamán teljesítették, akkor az 1968. december 1. után leadott vágósertések, illetve az 1968 szeptemberé­nek folyamán telejsített leadások időpontja után laadott vágósertések után jogosultak a felár kifizetésére. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek nem teljesítették az 1968-as évre- vonatkozó szerződéses feladataikat, csupán a szerződéses feladatok teljesítése után támaszthatnak Igényt a felár kifizetésére. Addig az időpontig csakis 0,50 Kés felárat kaphatnak minden 1 kg élősúly után. A felárat nem számítják be a differenciális (különbö­zeti) felárak kiszámítására szolgáló alapba. A növekedési prémiumok kiszámítására szolgáló alap­ba a felárat nem lehet beleszámítani, mivel ezeket az állandó, szabott árak alapján számítják kt. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a növekedési prémiu­mok kiszámítására szolgáló alapba beleszámítódik az illetékes években leadott vágósertések ( és más mező­­gazdasági termékek) mennyisége, tekintet nélkül arra, hogy a szerződésben lekötött mennyiségről vagy a szer­ződésen felül leadott mennyiségről van szó. 2. Leszállították a vágóbaromfi felvásárlási árát, még­hozzá az I. minőségi osztályba tartozókét 3,50 Kős-val, a II. minőségi osztályba tartozókét pedig 2,50 Kős-ra. Te­hát a felvásárlási árak 1 kg élősúly után így alakulnak: — I. minőségi osztály 14,50 KCs — II. minőségi osztály 11,50 Kis Ilyen felvásárlási árakon veszik át a Xaverovi Barom­fitenyésztő Ipar és a Bratíslaval Szakigazgatóság alá tartozó Baromfitenyésztő Ipar vállalataiban kitenyésztett baromfit. A többt szerződéses vágóbaromfi leadóknak ezekhez az árakhoz ideiglenes felárat fizetnek, amely 1 kg élősúly után 1,50 Kfcs-t tesz ki. Ez annyit jelent, hogy ezek számára 1969-ben a felvásárlási árak tényle­gesen csupán két koronával csökkennek az I. minőségi osztályba tartozó baromfi után, a II. minőségi osztályba tartozó baromfi esetében pedig csak 1 koronával. 3. 1 Kős-szel csökken a vágókacs« felvásárlási ára. Az új felvásárlási árak tehát 1969-ben 1 kg élősúly után így alakulnak. 0 az október 1-től április 30-ig terjedő időszakban I. minőségi osztály esetén 16,50 Kcs II. minőségi osztály esetén 13,50 Kés 0 május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban I. minősőégi osztály esetén 13,50 Kfis II. minőségi osztály esetén 10,50 Kős Mindezek a módosítások 1969. Január 1-vel lépnek életbe az 1. pont alatt feltüntetett esét kivételével, amely (•) Lapzártakor még nem volt a kormány áltál jóvá­hagyva. 4 SZABAD FÍIf DMOVES a vágósertések felvásárlási árához fizetett felárak kifi­zetésének kezdeti Időpontját Illeti. A vágósertések minden 1 kg élősúlya után fizetendő 1,30 Kős felár bevezetése « mezőgazdasági üzemek áru­bevételét az 1968-as évhez viszonyítva közel 400 millió koronával növeli. Az árubevétel színvonala azonban nem emelkedik, mivel az így szerzett bevételtöbbletet a vágó­baromfi felvásárlási árának csökkenése és az áruter­melés fokozásáért járó prémiumok csökkentése fel­emészti. Ez az intézkedés telhát csupán a pénzeszközök újraelosztását jelenti az árak érdekében, amely a mező­­gazdasági dolgozók kérése is, s egyúttal a mezőgazda­­sági dolgozókat érdekeltté teszi a vágósertések tenyész­tésében. TAKARMÁNYOK ÉS TAKARMÁNYKEVERÉKEK C 7 — az 1968-as évre. A broilerek számára készített komplett takarmányke­verékek (BR II) eladási ára, amely 100 kg-onként 223 Kés, abban az esetben, ha vitaminokkal és antibiotiku­mokkal (VAD) nem lesz dúsítva, s helyette kukoricával egészítik ki, 100 kg-onként 207 KCs-re csökken. Ez az ár az 1968-ban eladott takarmánykeverékekre vonatkozik, a takarmánykeverékekkel való gazdálkodásra vonatkozó Igények terjedelmében. C 8 — 1968. november 1-től december 31-ig 100 kg Mix zsiradék eladási ára, amennyiben ezt a borjak számára a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat szántja le, a következőképpen változik: — zsákokban vagy hordókban 1187 Kés — ciszternákban 1173 Kés Amennyiben a mezőgazdasági üzemek a borjak táplá­lására szolgáló Mix zsiradékot közvetlenül a gyártó cég­nél vásárolják meg, a készítményt nagykereskedelmi áron számlázzák ki, amely 7 koronával alacsonyabb az eladási árnál és a 0.5/7/1968nas számú bérhatározat alap­ján 1968. október 21-én lépett életbe. MEZŐGAZDASÁGI GÉPESÍTÉSI ESZKÖZÜK (1 db maximális nagykereskedelmi ára) D 19 — 1968. szeptember 1-től RK—80 Jegyű csiszológép. Főbb műszaki adatai: hosz­­szá 110 mm, szélessége 650 mm, magassága 1300 mm, súlya 120 kg; a gép meghajtása: 3 kW-os elektromotor 2800 percenkénti fordulatszám az anyagot 80 mm-ig csiszolja 5040,— Kés. D 20 — 1968. szeptember 23-től december 31-Ig Asztali kétkorongos csiszológép az olomoucí gépállo­más készítménye. Főbb műszaki adatai: hossza 540 mm, magassága 420 mm, szélessége 270 mm, súlya 38 kg; a gép meghajtása: 1,1 kW-os elektromotor. Percenkénti fordulatszáma 2825. Ära 1140,— Kés. D 21 — 1968. október 1-től 1969. március 31-ig SVP 4 A Jegyű, önfelszedő, nagy befogadó képességű pótkocsi a prunérovi gépállomás gyártmánya: főbb mű­szaki adatai: hossza a rúddal együtt 7790 mm, szélessége 2480 mm, magassága a felépítménnyel együtt 3570 mm, önsúlya 3210 kg, hasznos megterhelése 3500 kg, a rako­dófelület nagysága 36,6 m3, a gumiabroncsok [kerekek) száma 4 + 1, ára 45 500,— Kés. Ezenkívül ezzel az ármódosítással meghoszabbodik a D 11/1968 számú árhatározat érvényessége, amely meg­határozta az önfelszedő, önklrakodó, traktorral vontatott HORAL típusú pótkocsi nagykereskedelmi árát, s ezt 1968. december 31-ig 30 500 Kés-ben állapította meg. D 22 — 1968. október 1-től 1969. június 30-ig A kosicei gépállomáson gyártott BH—210 jegyű csil­lagos mérleg. Főbb műszaki adatai: Ihossza 1000 mm, szélessége 2100 mm, súlya 260 kg, ára 1440,— Kés. D 23 — 1968. október 10-től 1969. december 31-ig VL 120 — 10 jegyű, a robbanóanyagok tárolására hasz­nált hordozható raktár, az otrokovlcei gépállomás gyárt­mánya. Főbb műszaki adatai: mélysége 1080 mm, széles­sége 1010 mm, magassága 1130 mm, súlya 680 kg. ára 5970,— Kés. D 24 — 1968. november 15-től 1969. december 31-ig Acélszln, a boskovicei gépállomás gyártmánya. Főbb műszaki adatai: hossza 4X4,5 méter = 31,5 méter, szé­lessége 12 m, magassága 4,4 m, súlya 6646 kg, ára 34 000,— Kés. D 25 — 1968. november 1-től 1969. december 31-ig A Dvűr Králové nad Labem-i gépállomáson gyártott, a Z—35 és Z—50 S Jegyű traktorok számára gyártott védőkeret. Főbb műszaki adatai: hossza 2140 mm, szé­lessége 1510 mm, magassága 1900 mm, súlya 202 kg. A kerettel együtt az alábbi hozzávalót szállítják le: min­den csavarbőí, anyacsavarból és alátétből 4 darabot, az első és hátső konzolból és a hidakból két-két darabot. A keretet acetonos festékkel végzett alapmázzal látják el. Ára 200,— Kés. A gépállomások és járási javítóüzemek által végzett gépjavítások, szolgáltatások és munkálatok. (1 db pótalkatrész maximális nagykereskedelmi ára, 1 gépjavítás maximális ára.) G 8 — 1968. november 1-től Pótalkatrészek — a Staré Miesto u Uherského Hra­­disté-i gépállomás készítményei. Hordozható elektro instaláció, amely egy darab 7 pólusos konektorból, 10 m kábelből és két tartóból áll: — csoportos égőkkel 252,— Kés — 7 pólusos (3 m-es) átkapcsolásra szolgáló villanyvezeték 47,50 Kés — 5 pólusos (3 m-es) átkapcsolásra szolgáló villanyvezeték 44,— Kés G 9 — 1968. november 15-től 1969. december 31-ig A mezőgazdasági gépek generáljavításának nagyke­reskedelmi árai. — 3—OCZ jegyű cukorrépa fejezőgép 11 200,— Kés — 2—BCZ jegyű cukorrépa kiszántógép 12 902,— Kés — K—441 jegyű nagynyomású sajtó 9 400,— Kés Az említett árak keretén kívül pótalkatrészeket szám­láznak ki: — a 3—OCZ jegyű cukorrépa fejezőgépnél: gépkeret (0-508-8009 D) és a rakodó szállítógép kerete (1-508-8029 D), — a 2 BCZ jegyű cukorrépa kiszántögép esetében: gép­keret (0-508-6024 D) és az áttételi ház (0-508-6003), — K—441 jegyű nagy nyomású sajtó: Közön (HP 11) és • lendkerék rekonstrukciója (HP 162). Amire mezőgazdasági üzemeink várnak: az állattenyésztési munkákat könnyítő silőtornyok. Egymás mellett láthatjuk (balról jobbra) a Marysnn* Frencug, a Harvestore (NSZK) és a monolitikus (CSSR) silótornyokat. Aminek az építkezők örülnek Falvalnkban egyre nagyobb méreteket ölt a családi házak építése. Ennek ellenére az épít­kezés aránya még mindig nem elégíti ki polgáraink szükségle­teit, melynek okát több ténye­zőben kell keresnünk. Egyikük az építkezők anyagi eszközei­nek hiányában rejlik, jóllehet ezen a téren Is már lényeges javulás észlelhető. A családi házak építői idén már kölcsönt vehetnek fel az anyagi érdekeltségre alapított vállalatoktól, amennyiben azok­nak alkalmazottjai. A 25 000 koronáig terjedő kölcsönt nem kell visszafizetni, akár társa­dalmi munkában építi-e fel há­zát az alkalmazott, akár adás­vételi alapon. Az egyetlen fel­tétel, hogy elegendő anyagi eszközökkel rendelkezzen a kölcsönt nyújtó vállalat. Az említett vállalatok dolgo­zói az anyagi eszközökön kívül egyéb segítséget is kaphatnak családi ház építéséhez: gépi vagy szállítóeszközöket vehet­nek igénybe, amiért csupán a készkiadásokat tartoznak meg­téríteni, sőt a vállalat techni­kai segítséget (háztervezést stb.) is nyújthat az építkező­nek. A nem termelési szinten mű­ködő vállalatok dolgozói és más polgárok (például nyugdíjasok) ugyancsak kaphatnak 10 000 koronáig terjedő kölcsönt a nemzeti bizottságoktól, amelyet nem kell visszafizetniük. A hi­telnyújtás egyetlen feltétele, hogy ezek a polgárok hivatalo­san kijelölt községben vagy vi­déki városban építkezzenek. A kijelölt vidéki községek jellegét a kerületi nemzeti bizottság ha­tározza meg. Akik társadalmilag kívánatos, úgynevezett effektiv módon építkeznek (sor- vagy típushá­zakat), 5000 koronáig terjedő további kölcsönre tarthatnak igényt a nemzeti bizottságtól. Indokolt esetekben tehát össze­sen 15 000 koronát kitevő köl­csönt nyújthat a nemzeti bi­zottság. Sőt, annak, aki az em­lített effektiv módon építi fel családi házát, akkor is 5000 korona kölcsönt nyújthat a nemzeti bizottság, ha munka­adójától már megkapta a 25 000 koronás stabilizációs kölcsönt, így tehát összesen 30 000 koro­nára tehet szert az építkező. Aki családi házat szándéko­zik építeni, bizonyára örömmel üdvözli a különböző kedvezmé­nyek széles skáláját. (Ik) NDK gyártmányú nagy tcljcsilméuyü gallyazógép 1969. január 11,

Next

/
Thumbnails
Contents