Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-22 / 12. szám

.HASZNOS TUDNIVALÓK. Változások a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó állami költségvetési szervezetek rendszerében Köztársaságunkban az állami szer­vek föderatív rendezése során Szlová­kiában, mint az országos szervek fiókjaként működő szervezetekből ön­álló egységeiket, szlovákiai szerveket alakítottak. Ennek keretében Szlová­kiára kiterjedő hatáskörrel önálló szervezet lett: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi ökonómia Kutatóintézete Bratislavá-ban (Vyskumny ústav ekonomiky pof­­nohospodárstva a vyzlvy v Bratisla­va). Élelmiszeripari Kutatóintézet Bra­­tlslaváhan (VyskumnJ? ústav potravi­­nársky v Bratislava), Mezőgazdasági Technika Kutatóintézete Rovinkában (Vyskumny ústav potnohospodárskej techniky v Rovinike), Gazdálkodás Tu­dományos Rendszerének Intézete Bra­­tislavában (Ústav pre vedeckű sústa­­vu hospodárenia v Bratlslave), Méhé­szeti Kutatóintézet Liptovsky Hrádn­­kon (Vyskumny ústav vőeiársky v Llp­­tovskom Hrádku), Halászati Laborató­rium Bratíslavában (Laboratórium rybárstva v Bratislave). A mezőgazdaság és az élelmezés­­ügy terén folytatott tudományos-kuta­tó munka előmozdítására a köztársa­ság föderatív rendezése során létre­hozták a Szlovák Mezőgazdasági Aka­démiát Bratíslavában (Slovenská pol­­nohospodárska akadémia v Bratisla­ve), A megalakult Szlovák Mezőgazdasá­gi Akadémia hatáskörébe tartoznak a Borászati és Szőlészeti Kutatóinté­zet Bratíslavában IVyskumny ústav vinársky a vinoihradnícky v Bratlsla­ve), Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet Bratíslavában (Vyskumny ústav zá­­vlahového hospodárstva v Bratislave), Talajtani és Növénytáplálási Kutató- Intézet (Vyskum. ústav pődoznalectva a v^zivy rastlín v Bratislave), Barom­fitenyésztési Kutatóintézet Ivanka pri Dunají-ban (Vyskumny ústav pre chov hydiny v Ivanke prt Dunaji), Növény-termesztési Kutatóintézet PieSfanyban (Vyskumny ústav rastllnne) vyroby v Pleätanoch), Juhtenyésztésl Kutató­intézet Trenőínben (Vyskumny ústav pre chov oviec v Trenőine), Állatte­nyésztési Kutatóintézet Nyitrán (Vy­skumny ústav zivoőíénej vyroby v Nit­re 1, Kukoricatermesztést Kutatóinté­zet Trnaván (Vyskumny ústav kuku­­rice v Trnave), Rétek és Legelők Ku­tatóintézete Banská Bystricában (Vy­skumny ústav lük a paslenkov v Ban­­skej Bystrlci), Komplex Mezőgazda­­sági Kutatóállomás Nagymihályon (Komplexná vyskumná polnohospo­­dárska stanica v Michalovciachl, Me­zőgazdasági Technika Kutatóintézete Rovinkán (Vyskumny ústav pofno­­hospodárskej techniky v Rovinke), Élelmiszeripart Kutatóintézet Bratisla­va ban (Vyskumny ústav pótra vinár­­skv v Bratislava), Gazdálkodás Tudo­mányos Rendszerének Intézete Bratt­­slavóban (Ústav pre vedeckű sústavu hospodárenia v Bratislave). A Szlovákia fővárosiában Bratlstavá­­ban az eddigi Körzeti Állategészség­ügyi Igazgatóság elnevezését a. Szlo­vák Szocialista Köztársaság Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­mának Állami Állategészségügyi Igaz­gatósága Bratislavában (Státna vete­­rinárna správa Ministerstva polnohos­­podárstva a vyzivy Slovenskej socla- Ustickej republiky v Bratislave) elne­vezésre változtatták és önálló köz­ponti szerv lett. Alárendelt végrehajtó szervezete a Központi Állami Állat­egészségügyi Intézet Bratislavában (Ústredny étátny veterinárny ústav v Bratislave). Megalakították az Állat­egészségügyi Asszanációs Intézetek Szlovákiai Központját is Bratislava székhellyel (Üstredie veterinárny eh asanaCnych ústavov na Slovensku), amelyhez a szenei, nyítrai, Mojáová Lúcka-i, lieskovcei és a drieftovái Állategészségügyi Asszanációs Intéze­teik tartoznak. önálló költségvetési szervezet lett a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző ás Vizsgáló Intézet Bratislavában (Ústredny kontrolny a skúőobny ústav polnohospodársky v Bratislava 1, mely­nek fióklntézetel vannak Zólyomban és Kassán. Ugyanígy önállósult a Me­zőgazdasági Termékek Állami Minő­ségi Felügyelősége (Státna inépekcla akosti pofnohospodárskych vyrobkov v Bratislave) és az Élelmiszeripari Termékek Állami Minőségi Felügyelő­sége (Státna inäpekcia akosti vyrob­­kov potravinársikeho priemyslu v Bra­­tlslavel és hatáskörük egész Szlová­kiára kiterjed. A Munka Szabványosításának és ökonomtkájának Praha-Repy-i köz­pontjától elszakadtak a bratislavai, nyltral és a kassai munkahelyek és belőlük önálló költségvetési szervezet alakult, melynek neve: A Mezőgazda­ságban és az Élelmiszeriparban Vég­zett Munka Intézete Bratislavában (Ústav práce v polnohospodárstve a potravinárskom priemysle v Bratisla­ve), mely intézet munkatartalmát és szervezeti felépítését később fogják meghatározni. Válasz egy kérdésre Ismétlődő anyagi juttatások Kérdés: Szociális járadékunk össze­ge havunta 790 Kés, mindketten, tehát feleségem és én is cukorbetegek va­gyunk. A közelmúltban kérvényeztük járadékunk emelését, de a szociális bizottság kérelmünket elutasította azzal az indoklással, hogy támasz­kodjunk fiunk anyagi segítségére. A fiunk özvegy ember, 3 gyerekről gondoskodik és havonta 1500 korona jövedelme van. Kérjük a szerkesztő­séget, adjon tanácsot, kihez fordul­junk anyagi támogatásért. Válaszukat „Gondoskodás az öregekről“ jeligére várjuk. A 101/1964. sz. törvény 5-ik bekez­dése és a 161/1968 sz. törvény értel­mében tekintettel arr.a, hogy a kettő­jük szociális járadéka havonta meg­haladja a 750 Kős-t, jelenleg nincs olyan törvény, amely lehetővé tenné szociális járadékuk emelését. Levelükben azonban arra hivatkoz­nak, hogy mindketten cukorbetegek. Azok, akik ilyen betegségben szen­vednek, igényt tarthatnak megismét­lődő anyagi támogatásra. A szociális biztosításról szóló irányelvek (4/1968) 12-ik cikkelye lehetővé teszi megis­métlődő pénzsegély nyújtását azolk részére, akik olyan betegségben szen­vednek, mely megköveteli a nagyobb költséggel járó diétás étkezést, de csak abban az esetben, ha ezt a több­letkiadást képtelenek saját jövedel­mükből fedezni, s ha nem támaszkod­hatnak családtagjaik anyagi támoga­tására. Ezt az anyagi támogatást az illeté­kes egészségügyi intézmény javaslata alapján Ítélik meg. A cukorbetegek részére az anyagi támogatás összege havi 490 koronában van megállapít­va. Javasoljuk, hogy nyújtsanak be kér­vényt a járási nemzeti bizottság szo­ciális ügyosztályára és hivatkozzanak a fént említett törvényre. Az ismertetett szociális támogatásra igényt tarthatnak azok az egyedül élő betegek, akiknek havi tiszta jövedel­me nem haladja meg az 500 koronát, vagy azok a beteg házaspárok akik­nek havi tiszta jövedelme nem halad­ja meg a 870 koronát. A támogatás­­nyújtásra képes családtagnak azt te­kintik, akinek havi jövedelme meg haladja az 1200 koronát, mimellett családja minden tagjára 6on -600 ko­rona létfenntartási összeg jut. Milyen előírások érvényesek e mezőgazdasági földedé fizeté­sének kérdésében a rekultivált, újra művelésbe vett földterüle­tek után? S. M. A mezőigazdasági földadóról szóló 112/1966 Zb. számú törvény 3. §-ában olyan meghatározást is tartalmaz, amely szerint a földadó fizetésétől mentesítik a rekultivált földterülete­ket. Ez az adókedvezmény, adómen­tesség 5 év tartamára érvényes azzal az esztendővel kezdődően, amelyben a földterületet ismét mezőgazdasági művelésbe vették. Feltehetjük azon­ban a kérdést, mely területek számí­tanak rekultivált földterületnek? Rekultivált területnek minősítik azokat, amelyeket olyan mezőgazda­sági földként tartanak nyilván, ame­lyeken régebben homokot, kavicsot nyertek, követ bányásztak, illetve használaton kívül helyezett utak, me­zei utak, mezsgyék stb. voltak s ezek rekulttválásuk után ismét a mezőgaz­dasági termelést szolgálják. Továbbá olyan területek is lehetnek ezek, amelyek bombatámadás, a háborús cselekmények stb, által elértéktele­nedtek, használhatatlanná .váltak, és ennek következtében egyáltalán nem művelték meg s csak rekultiválásuk után váltak a mezőgazdasági termelés céljaira alkalmassá. Kérdésekre válaszolunk KIT TERHEL A KÄR? A múlt évben vásároltam az egységes földművesszövetkezettől két vá­lasztási-malacot. Rövid időn belül mindkettő elhullott, s az EFSZ helyettük kőterítésként újabb két választási-malacot adott. Ezek közül az egyik a he­tedik oapra elhullott. Ennek árát munkaegységemből a szövetkezet nem vonta le. A másik ugyancsak elbulott a huszadik napon, ezért a szövetke­zettől járó munkadíjamből 330.— Kős-t levontak, s ezt azzal indokolták, hogy csak 8 napig vállalnak felelősséget az eladott malacokért. Azzat a kérdéssel fordulok e szerkesztőséghez, hogy helyes volt-e * szövetkezet eljárása? U. i. egyszer valamelyik újságban azt olvastam, hogy a választási-malacokért az eladó 42 napig felelős. Válaszukat „Kártérítés1' jeligére várom. A jótállási Idő terjedelme az esetek jellegétől függően különböző. A pol­gári törvény 248-iik §-a a jótállást időt általában hat hőnapban határozza meg. Persze a jótállási idő egyes esetekben ennél rövidebb. Például az élelmiszercikkek esetében 8 nap, takarmányoknál 3 hét, állatok esetében pedig 6 hét. A jótállási idő azzal a nappal kezdődik, amikor a vásárlő a bizonyos árut az eladótól átvette. Amennyiben az ön által vásárolt válasz­tási-malac az átvételt követő 20-iik napon hullott el, így megállapíthatjuk, hogy a jótállási Idő alatt, s azért, tnég az eladó, vagyis aZ EFSZ felelős. Az eladó szervezet felelősségéből a vásárló polgárnak különböző jogai származnak, függően attól, hogy a károk elikerülhetőknek, vagy elkerülhe­tetleneknek tekinthetők!? Amennyiben elkerülhetetlen kárról van szó, ami lehetetlenné teszi, hogy a vevő a vásárolt árut hasznosítsa, a vásárlónak jogában áll a káros, illetve hibás árút kicserélni, vagy az adás-vételi szer­ződést semmisnek nyilvánítani. Az ön esetében elkerülhetetlen jellegű ká­rosodásról van szó, tehát olyan esetről, amikor előre nem tudta megálla­pítani, hogy betegséget hordozó állatot vásárolt, s (gy nem állt módjában a beteg állatot egészségessel kicserélni, ezért a második alternatíva alikal mazható. vagyis fel kell bontani ez adás-vételi szerződést. A polgárjogi törvény 457-es paragrafusa értelmében, ha a szerződés érvénytelen, vagy fel van bontva, úgy a felek kötelesek visszaadni egymásnak azt az árut. Illetve értéket, amit a szerződés értelmében egymástól kaptak. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet köteles az elhullott malac ellenértékét önnek visszatéríteni. Persze arról is lehet szó, hogy az Ön beleegyezésével egy újabb választási-malacot ad és az elhullott malacért kifizetett vételárat átkönyvelt ez újonnan vásárolt malac vételáraként, Ez azonban csak új adás-vételt szerződés alapján lehetséges. A munkabérből egyoldalúan levonásokat eszközölni nem lehet A polgár­jogi törvény 57-ik paragrafusa kimondja, hogy a munkabérből csak a hite­lező és ez adós l.ásbell megegyezése alapján lehet levonásokat eszközölni. Megjegyezzük azonban, hogy a munkatörvényikönyv 122-ik paragrafusának első bekezdése a) és h) por1 ja feljogosítja a szervezeteket, hogv a béradót, bíróságtlag megítélt kártérítéseket, büntetéseket, stb. a dolgozó írásbeli hozzájárulása nélkül is levonhatják. FIGYELEM!!! Előnyös áron felvásároljuk az 1969 évi termésből beérett Makói és VSetatskái fajta vöröshagymát! Kérjük azokat a mezőgazdasági üzemeket, ame­lyek kedvező árajánlatunk mellett akarják vörös­hagyma-termésüket értékesíteni, szándékukat — szerződéskötés céljából — Írásban közöljék „Vörös­hagyma“ jeligével szerkesztőségünkkel! Felvásárolunk nagyobb mennyiségben — kedvező áron — 1969-es termésű fekete ribizlit! A szerződéseket már most, tehát előre megkötjük! Ajánlatokat kérjük „Fekete ribizli" jeligével a szerkesztőségünkbe! PRIEMSTAV, N. V. BRATISLAVA A Lévai textilgyár építéséhez azonnal alkalmaz! • KŐMŰVESEKET • ÁCSOKAT • ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁSOKAT • MESTEREKET kitűnő feltételek mellett. Nős és nőtlen alkalmazottainknak napi 20 korona távol­sági pótlékot nyújtunk. Az alapkeresethez 12 százalékos pótlékot fizetünk. Órabérek a minősítés szerint 8 — Kcs-tól 12.— Kős-ig. Ingyenes lakás az építkezés munkásszállóiban. Étkezés a helybeli büffében. Az érdeklődők jelentkezzenek minél előbb a Textilgyár építkezésének személyzeti osztályán, ahol közelebbi fel­világosítást nyújtunk. A nyugdíjak kiegészítéséről Kérdés: Édesanyám, aki havi 378 korona özvegyi nyugdijat kap. az agg­hajlékban van, s ezért az intézetnek az ellátási költségek kiegészítése cél­jából havonta 299 KCs-t fizetek. Kér­dezem a nyugdijkiegészltés vonatko­zik e édesanyámra, s ennek alapján igényt tarthatok-e arra, hogy az ál­talam befizetett összeg csökken? Vá­laszt „Támogatás" jeligére várok. A szociális biztosításról szóló 161/ 1968 sz. törvény első cikkelye értel­mében nyugdíjkiegészítésre az összes nyugdíjasok, tehát azok is igényt tart­hatnak. akik agglhajlékban élnek. A havi 799 korona nyugdíj után 45 Kős kiegészítés Jár. Tehát édesanyja ha­vonta 45 korona nyugdíjkiegésztítésre tarthat igényt. Természetes, hogy ez kedvezően befolyásolhatja az Ön irá­nyában támasztott hozzájárulási ösz­­szeg alakulását is, tehát kérheti csök­kentését Figyelmeztetjük azonban arra. hogv az agighajléki ellátásért megállapított összeg, amely a múltban kerületen­ként különböző volt, 1969 jan. 1-ével egységesítve lett és havonta 660 Kés­ben van megállapítva és a gondozott­nak járó havi zsebpénzt 50-röl 70 ko­ronára emelték. A nemzeti bizottság egyes esetekben az intézeti ellátásra előirányzott összeget csökkeníheti 660 korona alá, függően attól, hogy az intézet milyen ellátást nyújt. Részle­tes ismeretek hiányában sajnos nem áll módunkban pontosan megállapí­tani, hogy a nyugdíjikiegészítés ösz­­szege mennyiben befolyásolja az ön­nel szemben támasztott követelmé­nyek alakulását, illetve azt, hogy a jövőben hozzájárulás címen mennyit kell befizetnie édesanyja eltartási költségeinek kiegészítése céljából.

Next

/
Thumbnails
Contents