Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-22 / 12. szám

IPAR-KERESKEDELEM Áruértékesítés és ami a minőséggel összefügg A Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Társulás fő állattenyésztője M A N D Ä K József áruértékesítési, kereskedelmi szempontból lényegesen rendezettebbnek látja a helyzetet, mint tavaly. Véleménye szerint — az elmúlt év utolsó negyedéhez viszonyítva nagyon sokat javult a helyzet a járásban. A felvásárló szer­vek dolgozói is azon vannak, hogy minél jobban, gördülékenyebben men­jen az áruátvétel. Fennakadások ugyan vannak Itt-ott, de panaszkodni jelenleg nem lenne Indokolt. Nagyobb fennakadás a növendékmarhák eladá­sával kapcsolatban van, amelyeket a felvásárló szervek bekapcsolásán kí­vül szerettünk volna Olaszországba szállítani, amit azonban a száj- és körömfájás elleni védekezéssel össze­függő szállítási zárlat miatt nem va­lósíthatunk meg. — Mit szól ehhez a külföldi üzlet­fél? — érdeklődöm. — Már itt járt a cég kiküldöttje és ezt megértéssel fogadta. Mivel a zár­lat remélhetőleg hamarosan feloldó­dik, február végén már ki Is jelölték az átvételre alkalmas állatokat. — Régebben gyakori volt viszályko­dás a felvásárló vállalat és az eladók között, mert eladás előtt a mezőgaz­dasági üzemben túlságosan megetet­ték az állatokat. Milyen jelenleg a helyzet a járásban ezen a téren? — Tudomásom szerint az utóbbi Időben Ilyen Irányú súrlódások már jóformán nincsenek, mert mindkét fél a szabályihoz Igazodik. Eszerint öt­­százalékos élősúly levonást lehet esz­közölni, ha a gazdaságban egyébként is szokásos módon van például a szarvasmarha megetetve, viszont ha túletetik az állatot, úgy a levonás nyolcszázalékos Is lehet. Ilyen eset azonban csaik elvétve fordul elő, vi­szont sok esetben nem tartják dogmá­dnak a felvásárlók az ötszázalékos le­vonás betartását és két-három száza­lék levonásban egyeznek meg. — Az élősertés átvétel milyen irányt vett ebben az évben? — A nagyhizlalda az állategészség­ügyi zárlat végett, amellyel kapcso­latban több mint tízezer sertést le kellett vágni, nem tudta a részükre előkészített malacokat befogadni. Ezért érintkezésbe léptünk más járá­sokkal, hogy növendék-marha, vagy hizlalásra alkalmas marha ellenében átadjuk nekik ezeket a malacokat. A helyzet közben úgy alakult, hogy a malacok átvételét február végén megkezdték a nagyhizlalda részére és nekünk le kellett mondani a Járásközi cseréről. Most jó lenne, toa az eredeti­nél még több malacunk lenne feles­legben, hiszen a 23,50 koronás kilón­kénti ár sem megvetendő. — A piaci termelés fokozása össze­függ az állatállomány genetikai tu­lajdonságaival is. Milyen a helyzet a tenyészállat utánpótlással és a törzs­könyvezéssel kapcsolatban, s vannak-e komolyabb problémák ezen a téren? — A törzskönyvezéssel meg va­gyunk elégedve, de az elmúlt év má­jusától problémák merültek fel a mű­fedeztetés, vagyis az tnszemtnáctó területén. Nagyon sok mezőgazdasági üzem panaszkodott, — különösen az ekecsl körzetből —, hogy a tehenek, valamint az üszők több mint 50 szá­zaléka „visszaüzekszik“. Ezzel a kér­déssel alaposan foglalkoztunk, s az állatorvosi szolgálaton keresztül meg­próbáltuk megállapítani az állatok vérsztntjét, s arra a megállapításra jutottunk, hogy tavaly a nyári idő­szakban, de még ősszel is, a vérszint­ben a foszfor és a mészanány eléggé kiegyenlített volt. Tehát eszerint első meglátásra a hibának az inszeminá­­ciós állomásból kellett erednie. Vi­szont más a helyzet most, amikor a legújabb vizsgálatok eredményét néz­zük. Jelenleg a foszforsztnt alacso­nyabb és így nem kielégítő, a kal­ciumszint viszont magasabb a megen­gedettnél és Így a foszfort a szerve­zet nem tudja kellőképpen kihasznál­ni. Ami az inszeminálás nem közvet­len hiányosságait illeti, ennek legfőbb oka a karotinhiány. A legutóbbi ala­posabb vizsgálatok alapján sok eset­ben csak lelentéktelen nyomai van­nak száz gamma körüli karotinmenv­­nyiségben a szükséges anyagnak ez állatok szervezetében, ami kevés arra, hogy biztosítsa az egészséges nemi ciklust. A felvásárló üzetnből Vágó mérnökkel megegyeztünk, hogy a te­henek részére készülő DO és DOG jel­zésű takarmánykeverékekben két szá­zaléknyi szódapiroszulfátot juttatnak. Érdeklődéssel várjuk a vizsgálatok eredményét, melyekből megtudjuk, hogy mennyire ligazodott helyre a foszfor és a mészarány. Mindez fékezi a jól értékesíthető tenyészállatok ela­dását, valamint a tej- és húshaszno­sítású állatok piaci termelését. Ha kisebb a fogamzóképesség, akkor a tehenek létszámát kellene emelni, ami nem kifizetődő, ezért Is Igyek­szünk a termékenységet, vagyis az állatok szaporodóképességét fokozni. Régebben a mészhiányban kerestük a hibát, de bebizonyosodott, hogy mészfelesleg és foszforhiány áll fenn, ami szintén rachitiszt, csontlágyulást Idéz elő, mint a mészhlány, aminek következtében az állat „leesik a lábá­ról“. A karotint a felvásárló üzemmel történő megegyezés alapján lucerna­liszt formájában juttatjuk a tápokba, s reméljük, ezzel minden rendbejön. — Ezt az Angliából behozott Atri­­tor is elősegíti majd. Mikor állítják üzembe ezt a korszerű terményszárí­tót? — Tudomásom szerint ősszel kez­dődik az üzemelés. A gép többféle termény szárítására lesz alkalmas, sőt a dunatőkésí baromfinevelő üzemből az almot fogjuk szárítani, amit azután a szarvasmarha-hizlalásnál takar­mánykiegészítőként használnánk fel. Továbbá a lucernán kívül főleg a répa melléktermékeit szárítanánk és a csöveskukoricát, mert szárított álla­potban könnyebb a tárolás és kisebb a veszteség. — A jó eredmények sohasem szü­letnek a semmiből. Érdekelne, hogy a takarmányrépa „rehabilitációját“ hogyan végzik és mennyit adnak a maháknak? A cukorrépából, mint is­meretes, nyolc-kilenc kiló a maximá­lis napi adag, míg a takarmányrépá­ból napi 30 kilót is megehet az állat egészsége veszélyeztetése nélkül. — Mi már két-három évvel ezelőtt merészkedtünk az azelőtt központilag tiltott, majd fékezett takarmányrépa termesztését előmozdítani. Jelenleg már az etetett répamennyiség negy­ven százaléka takarmányrépából áll. Mi a vegetatív vizet akarjuk kihasz­nálni, az állatok étvágyának és emész­tésének elősegítésére. A betervezett hektáronkénti hatszáz mázsa helyett nyolc-kilencszáz mázsa is termett, és egyes szövetkezeteiknek felesleges ré­pájuk van, s bizonyára el Is adnának belőle. A napi adag takarmány- és cukorrépából együttesen gazdaságon­ként tíz-huszonöt kiló közötti, amit silókukoricával egészítenek ki. A na­gyon fontos lucernából idén sajnos csak a szükséglet felével rendelke­zünk. — Piacra kerülő tej termelésében így is élvonalban áll a járás. — Tavalyelőtt az EFSZ-ek és állami gazdaságok tejtermelésének járási átlaga 3030 liter volt, fejőstehenen­ként. Tavaly az évet 3080 literrel zár­tuk. — Importált keletfrfz teihaszrrasílá­­sú marhafajtával nem végeznek ki­sebb arányú vérfelfrissltést a szimen­táli eredetű hús-tej hasznosítású szlovák-tarka fajtánál? — Nyárasdon a Szlovák tarkával 520 tehén átlagában 3950 litert értek el. Régebben itt volt bizonyos keletfrlz fajtával történő vérfelfrissí­tés. Most a Csallóköz északi községei­nek gondját próbáljuk ilyen módon megoldani, amihez keletfríz vörös­­tarka és feiketetarka bikákat alkalma­zunk. Kismértékű vérfelfrissítéssel az utódoknál emelkedik a tejtermelés, de megmarad a szlovák-tarka jelleg­zetes márványozott, jó minőségű húsa Is. Kereskedelmi szempontból remény van arra, hogy idén a járásban egy­millió liter tejjel többet adunk el a múlt évi negyvenegy millióhoz, mér­ten, s marhahúsból pedig ötven va­gonnal többet adunk el, mint tavaly, amikor hétszázharminc vagon volt az eladás. Sertéshúsból nyolcszázhúsz vagonra valót adtunk el tavaly, ezt is emelni szeretnénk, s ha sikerülne szerződéses sertéshizlalást megvaló­sítani, akikor száz vagon sertéshússal fokozhatnánk a termelést. Ehhez per­sze az állami készletekből négyszáz vagon mennyiségű szemestakarmány­ra lenne szükségünk. — A külföldi piacon keresett hús­féleségek újabb állattenyésztési ága­zatok bevezetését nem vetették fel­színre? — De igen. Ez év augusztusában készül el a Dunatőkési Állami Gazda­ságban az az istállócsoport, ahol 500 anyanyúllal kezdenénk meg a nagy­üzemi nyúltenyésztést, amit több más helyen is megismételnénk, tekintettel arra, hogy a nyúlhús kitűnő kiviteli cikk. A baromfitenyésztést ugyan nem lehet újnak nevezni, mivel azonban igen jövedelmező, a két év előtti ter­melési szintet a tízszeresére, a tavalyi fél millió pecsenyecsirkét pedig idén háromszorosára, tehát másfél millió­ra akarjuk emelni, főleg a szövetke­zetek hozzájárulásával. A májra tör­ténő lúdtenyésztést harminc-harminc­ötezer darabbal szeretnénk megkezde­ni. Hat szövetkezetben végzett kísér­let alapján megállapítottuk, hogy az olasz lúdfajta mája kicsi, ezért erre a célra nem megfelelő. — Magyarországon a nagy- de puha májú landesi fajtát keresztezték a kisebb, de kemény, elsőrendű kon­­zisztenciájú májjal rendelkező Rajna­­menti lóddal és így ötven dekás első­rendű, kemény májat érnek el az utó­doknál. Cjabban a francia tulúzi lúd­fajta került előtérbe, amely kereszte­zés nélkül is nagy és kemény májat produkál. Szerintem ezen az úton kel­lene folytatni az akciót. — Mi a landesi és a Rajna-menti keresztezésére gondoltunk, de a tu­­lúzival kapcsolatos ötleten is úgy látszik érdemes lesz elgondolkozni. Ma már a piacon egyre jobban elő­térbe kerülnek a minőségi követelmé­nyek és ezzel kapcsolatban az állat­­tenyésztésben is bizonyos intézkedé­seket szükséges tenni, különben az áruértékesítés sok gondot okozhat a közeljövőben a mezőgazdasági üze­mek vezetőinek. KUCSERA SZILÁRD Prágai AGROSZALON képekben Az elmúlt évben egy újságíró csoporttal megtekintettük a Párizsban min­den évben megrendezésre kerülő mezőgazdasági gépkiállítást, amelyet a nyugati államokban szokásossá vált kifejezéssel röviden agroszalonnak neveznek. A kiállításról annak idején beszámoltunk, most csupán azért teszek említést róla, mivel ez a tanulmányút adta az ötletet egy ennél sokkal szerényebb kiállítás megredezésére. A mezőgazdasági üzemek vezetői kellő tájékozottság nélkül képtelenek lennének a lehető legjobb munkamódszerek bevezetését, valamint a leg­megfelelőbb gépek beszerzését végrehajtani, de a mezőgazdasági nagy nyilvánosság is kíváncsi a mezőgazdaságban alkalmazható műszaki újdon­ságokra. Egy nemzetközi gépkiállítás megrendezése nagy költséggel jár, melynek fedezését jelenleg az állam nem veheti magára, ezért a cél érde­kében, vagyis a tájékozottság elmélyítését szem előtt tartva a Mezőgazda­­sági Újságírók Klubja fényképekből és a mezőgazdasági gépek prospektu­saiból rendez kiállítást. Aki teheti és akit érdekel a téma, tekintse meg ezt a rendezvényt Prágában, március 31. és április 4. közötti időben, a Cseh szlovák újságírók Parízská 9. szám alatti kiállítási termében. Több mint négyszáz külföldi cég küldött szemléltető képanyagot a kiállítás rendező­ségének. Egyes cégek kereskedelmi képviselőiket is elküldik a kiállításra. Április 4-én a kiállításon záróaktusként kerül sor a tárgyi nyeremény­sorsjegyek szerencsés számainak kisorsolására. Az első dij egy 29 000 ko­rona értékű T-4K-12-1 Jelzésű kistraktor, amelyet a Prostéjovi Agrostroj gyárt - —ksz— A diószegi cukorgyár konzervipari részlegének csomagoló helyiségében, ahol Svoren Mária is dolgozik, nemcsak a szállításra való áruelőkészités, de a tárolt konzervek átnézése is munkát ad. —ksz— BRAN KO néven létesült az első mezőgazdasági üzemközi feldolgozóipari vállalat Az utóbbi időben a nyugat-szlová­kiai kerületben mind nagyobb mére­teket ölt néhány újnak mondható tenyésztési ágazat. A mezőgazdasági üzemekben kezdenek foglalkozni a gyöngytyúk-, a házinyúl- és a .pulyka­tenyésztéssel, az állami erdészetekben pedig a fácán és a fogoly műkelteté­sével. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szö­vetségébe tömörült háztáji tenyésztők körében nagy az érdeklődés a pecse­nyelibák és a pecsenyenyulaík tenyész­tése iránt, exportra. A gazdasági kisállatok tenyésztése terén jelentős kihasználatlan tartalék áll népgazdaságunk rendelkezésére. Éppen e lehetőségek értékesítése ér­dekében alaikult meg Nyitrán a BRAN­­KO üzemközi vállalat. Hivatalos meg­fogalmazásban azt mondhatnánk, hogy ez a vállalat a mezőgazdasági termelés fokozása, továbbá a termelő­­eszközök hatékonyabb kihasználása céljából alaikult, nagyobbarányú gaz­dasági tevékenység közös folytatására iparosítás alapján. Ez az üzemközi vállalat gyöngy­­tyúk-, pulyka-, liba-, házinyúltenyész­­téssel, valamint egyéb gazdasági kis­állatod tenyésztésével, vásárlásával, élelmiszeripari, feldolgozásával, eladá­sával és mindezen tevékenységekkel összefüggő tanácsadói szolgálattal fog­lalkozik majd. A BRANKO szocialista üzemközi gazdasági érdekvédelmi szervezet, amelyet a mezőgazdasági üzemek iközötti kooperáció elveiből kiindulva valósítottak meg. Tevékeny­ségét a mezőgazdasági tagüzemek termelési feladataival és a termény­­eladási előírásokkal összhangban vég­zi. Az áruértékesítés saját marketing alapján a belföldi piacon és külföl­dön történik. A tenyészetek fejlesztése érdekében külföldről tenyészállatokat hoznak be. A tagüzemek részére bel­földről és külföldről gépeiket szerez be a cég. Tagnak jelentkezhetnek mindazon Mezőgazdasági gépsziikságiet - piackutatás 1970-re A Központi Mezőgazdasági Mű­szaki Ellátóvállalat elárusító rész­legeinek dolgozói sorralátogatják a mezőgazdasági üzemeket, hogy azok vezetőivel megbeszéljék a következő évre mutatkozó gép­szükségletet. A látogatásokat már­cius végéig szeretnék befejezni. A piackutatást végzők figyelme nemcsak a nagyüzemi termelés felé irányul, de áttekintést alkar­nak szerezni a magángazdálkodók és a háztáji telken kertészkedők /kívánságait illetően is, mivel a rá­juk vonatkozó adók idei csökke­nése következtében egyéneknek is ikifizetődővé vált a gépvásárlás. A magánosok esetében az igények felmérése alapján készülő áttekin­tést a leghamarabb kívánják ösz­­szeállítani, ezért ajánlatos lenne, ha az érdeklődők maguk keresnék fel a gépárusító részlegeket. Ez évben a következő évre vo­natkozó kereskedelmi szerződése­ket is a piackutatás alapján kö­tik meg a belföldi és a külföldi partnerekkel, ezért azt tanácsoljuk, hogy az érdeklődők szenteljenek ennek az akciónak kellő figyelmet. M. VeselJ EFSZ-ek, állami gazdaságok, más álla­mi mezőgazdasági üzemek, élelmiszer­ipari üzemek, szövetségek, intézmé­nyek stb., amelyek tevékenysége össz­hangban áll a vállalat alapszabályza­tával. A BRANKO vállalat tagüzemei a kö­vetkezők: Az alsóköröskényi EFSZ, nyitrai já­rás, A Dunalvánkal Baromfitenyésztési Kutatóintézet, bratislavai járás, A Szenei Állami Gazdaság, bratisla­vai járás, A Galántai Állami Gazdaság, galán,­­tai járás, Az Orföldi Állami Gazdaság, galán­­tai járás A komáromi EFSZ, komáromi járás A Komáromi Állami Gazdaság, ko­máromi járás A Voderady-i Tangazdaság, trnaval járás A púchovi Május 9 EFSZ, Povafeká Bystrica-1 járás A Zilinai Tangazdaság, ílllnal járás Az újbodval EFSZ, kassal járás A perényí EFSZ, kassai járás A Nagyidai Állami Gazdaság, kassal járás A hrobicei EFSZ, gottwaldovl járás A Depiátei EFSZ, Frydek-Místek-i já­rás, valamint további mezőgazdasági üze­mek, amelyek az utóbbi időben nyúj­tották be a jelentkezési kérelmüket. Ez az üzemközi vállalat teljes mér­tékben kíván együttműködni a Cseh­szlovák Kereskedelmi Kamarával, á Koospollal, az Unicooppal, a Trans­­aktával és ezek gazdag tapasztalatait akarja érvényesíteni. A vállalat szoros kapcsolatot tart fenn majd a külke­reskedelem terén az áprilistól Agro­­exporta néven működő vállalattal is, és előnybe azokat a vállalatokat he­lyezi majd, amelyek kereskedelmi fel­tételei előnyösebbnek mutatkoznak. A jelenlegi koncepció szerint kezdet­ben az egyes külföldi cégekkel köt­nek eladási, illetve vásárlási szerző­déseket és egy személyt megbíznak Bécsben a vállalat képviseletével. Szoros együttműködést szeretnének kialakítani a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola ökonómiai fakultásának tu-, dományos tervezési és programozásig katedrájával, fel szeretnék a gyakor­latban használni elméleti-kereskedel­mi módszereiket és technikai felsze­relésüket. A vállalat létrehozására az alsó­köröskényi EFSZ elnökének, Vrba Ká­roly mérnöknek, elképzelései szerint került sor. A feldolgozást a külföld­ről beszerzett gépsoron végzik. Az el­múlt évben például 129 188 gyöngy­tyúkot dolgoztak föl és exportáltak a Bratislavai Áruértékesítést Társulás közreműködésével. Céljuk az állami hozzájárulás csök­kentése volt, amellyel az exportot igyekszik társadalmunk elősegíteni. Ezért javították szervezési módsze­reiket, munkatermelékenységüket. Reméljük, hogy a BRANKO vezető­sége eddigi kezdeményezőképességét latbavetve kihasználja a kisállatte­nyésztési termékekben mutatkozó nagyarányú keresletet, s leküzdve a pillanatnyilag még mindig előforduló akadályokat, sikeresen viszi tovább a maga egészében egészséges vállal­kozást. Maínr« bugán mérnök, a Mezőgazdasági és Közélelmezési Minisztérium nyugat-szlovákiai kerületi osztályának munkatársa SZABAD FÖLDMŰVES 11 2,969, március 22,

Next

/
Thumbnails
Contents