Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-11 / 2. szám
problémákra Is, többek között Közel- Keletre és Vietnamra. Az AFP tájékoztatási iroda szerint a francia kormány továbbra is hű marad a francia—szovjet barátsághoz, amely különösen 1966 Júniusa után szilárdult meg, amikor De Gaulle a Szovjetunióban járt. A tárgyalások egyik jelentős eredménye, hogy mindkét ország a világ problémáinak békés rendezését tűzte ki célul. A Szovjetunió és Franciaország együttesen szilárdítja békés kapcsolatait és törekvéseit. Ezt erősítette meg De Gaulle polhárköszöntöjében is. A politikai tárgyalásokon kívül a két ország kereskedelmi kapcsolataira is sor került. Előzetes jelentések szerint 1970 és 1975 között a szovjetfrancia kereskedelmi kapcsolatok lényegesen megszilárdulnak és az árucsere gyors ütemben fokozódik. Hogy csak egy tételt említsünk, a Szovjetunió több mint 5,5 milliárd frank értékű gépi berendezést vásárol Franciaországtól. HAZÁNK A KÜLFÖLDI SAJTÓBAN Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának múlt heti szombati felhívását számos külföldi lap kommentálja. A szocialista sajtóban általában megnyugvást kelt az a tény, hogy a felhívást a különböző pártszervek és pártszervezetek támogatják. A külföldi lapok megjegyzik, hogy Csehszlovákiában egyre erősebb á törekvés a teljes konszolidáció felé. Ügy látják, hogy a lakosság többsége már megúnta a bizonytalanságot és türelmes, de emellett határozott politikát vár, hogy teljes mértékben kibontakozhasson az alkotó-teremtő munka. Általában külföldön az a vélemény alakult ki, hogy a CSKP KB elnökségének szombati felhívása megnyugtatta az egyébként meglehetősen feszült hangulatú közvéleményt. A világsajtó élénken foglalkozik a csehszlovák határok közelében rendezett amerikai hadgyakorlattal is. Az olasz lapok nagy figyelmet szenteltek az amerikai egységeknek a Német Szövetségi Köztársaságba való megérkezésének, valamint a közelgő amerikai hadgyakorlatnak. Olyan hangokat is megütnek, hogy a hadgyakorlat célja, hogy „feltartóztassák a szovjet seregek Csehszlovákiából és Kelet-Németországból jövő támadásait“. A tudósítók megállapítják, hogy az amerikai hadgyakorlatot csak néhány kilométerre tartják a csehszlovák határtól. Az Unita hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlatnak kimondottan provokációs jellege van. A szovjet lapok is részletesen foglalkoznak a hadgyakorlat előkészítésével és megállapítják, hogy a hadgyakorlat emlékeztet Nixon gyakran hangoztatott fő külpolitikai céljára, aki gyakran leszögezte, hogy egyik fő külpolitikai célja a NATO megerősítése lesz. A Trud kommentátora megállapítja, hogy ennek itt van az első bizonyítéka. Nixon hivatalba lépése előtt gyakran hangoztatta, hogy az USA külpolitikai tevékenységét Ázsiából Nyugat-Európába helyezi át, és valószínű, hogy a Ihadgyakorlat tényleg ezt igazolja. Amerikai „angyal-problémák‘‘ Az OKP viharos kongresszusa hEtvEgi iegyzet kEt problémához Az asztalformák háttere Külpolitikai kommentárunkban annakidején megemlítettük, hogy a párizsi Kiéber sugárúton folyó amerikai—vietnami tárgyalások a megegyezés reményének fényét jelentik. Azonban már akkor kifejeztük aggályainkat a végeredménnyel szemben. Sajnos, a helyzet úgy alakult, hogy a jelenlegi időszakban nem sok optimizmussal tekinthetünk a Kiéber sugárút felé. Mégpedig az asztalforma miatt, helyesebben az asztal-problémák háttere miatt. Mint ismeretes, a párizsi tárgyalások megkezdésére sok huzavona után került sor, míg végül az amerikai nagybácsi intelmére a saigoni rezsim is elküldte képviselőit Párizsba, azonban ez a küldöttség azóta sem ült le, mert nincs megfelelő asztal. A közelmúltban még hatfajta asztalforma volt a tárgyalások résztvevőinek számára. Volt köztük négyzet, téglalap, rombusz, elipszis, kör, aztán kettévágott kör, azóta pedig újabb asztalformák jelentek meg, de mind megbuktak, főleg akkor, ha az asztalhoz a négy küldöttségnek úgy kellett volna leülnie, hogy az kifelé azt jelentette volna, hogy a dél-vietnami saigoni rezsim ezzel elismeri a dél-vietnami Nemzeti Frontot. Ebből világosan látszik, hogy az asztalforma körül elsősorban azért folyik annyi vita, hogy a Dél-Vietnami Nemzeti Frontot továbbra is kizárják Dél-Vietnam irányításából és az egyedüli uralkodó kormány továbbra is a mostani báb-rezsim képviselőiből kerüljön ki. Áz asztalforma-vita második oka pedig nem más, mint a tárgyalások valamilyen módon való elodázása, elhúzása, tehát a végső megegyezés időpontjának eltolása. A dél-vietnami rezsimnek ugyanis nem sürgős a megegyezés, és inkább szeretne tovább háborúzni az USA támogatását Igénybe véve. Azonban Dél-Vietnamban egyre romlik a helyzet. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy megölték Le Minh Tri közoktatásügyi minisztert. Állítólag az elégedetlen diákok keze van benne, de olyan hírek is vannak, hogy egy kormány-katona ölte meg. Tehát a bábkormány helyzete egy cseppet sem rózsás, és nem túl szilárd. Amint látjuk tehát, az asztalprobléma komoly politikai probléma, és sajnos a helyzet úgy néz ki, hogy az is marad, mert a párizsi tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség élére Henry Cabott Lodget nevezték ki, akit sok amerikai szenátor a háborús héják közé sorolt. Miért mondott le Apdullah Jafi libanoni miniszterelnök Az új évbe nem valami bizakodva léptünk át. Az egész világ békeszerető embereit aggasztotta a közel-keleti helyzet alakulása. Rontotta a karácsonyi ünnepek békés hangulatát az izraeliak beiruti merénylete, amely azóta sok következményt hozott maga után. Egyrészt hozzájárult az arab egység kialakulásához, másrészt megerősítette azt a tényt, hogy az arab országok vezető helyein még sok áruló van, akiknek jó részük van abban, hogy a maroknyi Izrael büntetlenül garázdálkodhasson az óriási arab tömbön. Ismeretes, hogy izraeli helikopterek a beiruti nemzetközi repülőtéren, amely a Közel-Kelet legnagyobb repülőtere, 13 utasszállító gépet semmisítettek meg. Az akció 45 percig tartott. Izraeli és más reakciós katonai körök „huszárbravúrnak“ tartják a beiruti repülőtér ellen intézett orvtámadást. Csakhogy a másik oldalon más szemszögből néznek a dolgokra. A mai napig is rejtély, hogy hogyan gazdálkodhatott 45 percig az izraeli légierő helikopter csoportja büntetlenül. Hisz (ha értesítik a védelmi légierőt, sugárhajtású gépek szinte percek alatt odaérhettek volna. Ma már világos, hogy mulasztás történt, és nem biztos, hogy nem szándékosan-e. Ezt látja a libanoni diákság is, amely követelte, ha a kormány nem képes biztosítani az ország védelmét, mondjon le. Tény, hogy ma Libanonban tovább mozognak azok az erők, amelyek követelik az ország védelmi erejének megerősítését, többek között a katonakötelesség bevezetését. Abdullah Jafi libanoni miniszterelnök tehát lényegében tehetetlensége miatt nyújtotta be lemondását. De az is lehet, hogy olyan bizonyítékok vannak a háttérben, amelyek miatt távozni kellett a porondról. Végezetül meg kell mondanunk, hogy a beiruti huszárbravúr és a júniusi (hatnapos vilíámháború nagyon is összefügg. Mindkét harci siker csakis azért vált lehetővé, mert nincs meg az arab egység, és az arab országokban is léteznek olyan személyek, akik árulásokkal hozzájárulnak az izraeli fegyverek győzelméhez. Azonban egyre több szó esik egy újabb arab csúcstalálkozóról, tehát az arab egység megteremtéséről és Izrael jó lenne, ha idejében gondolna arra, hogy egy erős arab tömb majd kamatostul megfizetheti a „bravúrokért“ a kölcsönt. Bállá József Jelentős évforduló C3SBM]f°Xs)[]gfMGsg>tt TÖBB MINT EZER INCIDENS Bár a közel-keleti helyzettel külön kommentárban is foglalkozunk, külpolitikai szemlénkben meg kell még említenünk újabb, frisseb eseményeket. Külpolitikai kommentátorok szerint Közel-Keleten tovább fokozódik a robbanás-veszély. Ezzel kapcsolatban Moszkva és Párizs között egyre sűrűbben folynak az eszmecserék és értekezletek. Azonban, míg az egyik oldalon a békés tárgyalásokra törekednek, a másik oldalon Izrael Nixonnak olyan követelményeket nyújtott be, hogy Amerika tovább folytassa a fegyverszállítást Izraelnek, Amerika tartsa távol a Szovjetuniót Közel- Kelettől és az új amerikai kormány értsen egyet azzal, hogy Izrael a megszállt arab területeket továbbra is magáénak tarthassa meg. A Csehszlovák Távirati Iroda Tel Avlv-i jelentése szerint az 1967. június 12. óta (amikor befejeződött Izrael és az arab országok közti hatnapos háború) 1287 határincidens történt a palesztinéi partizánok és az Izraeli katonai egységek között. Ebből 921 Incidens az Izrael—jordániai határon, 166 az egyiptomi, 37 a Szíriái, 35 a libanoni határon és 130 Incidens pedig a gazzai övezetben történt. A közel-keleti (helyzet éleződésére Jellemző, hogy Jordániában minden 18 évet betöltő diákot katonai szolgálatra hívnak. A francia kormány pedig korlátozza a francia fegyverek Izraelbe való szállítását a beiruti események miatt. SZOVJET—FRANCIA TÁRGYALÁSOK Charles de Gaulle fogadta párizsi hivatali székhelyén Vlagyimir Kirillenkőt, a Szovjetunió Minisztertanácsának elelnökét és S. P. Kozirevet, a külügyminiszter helyettesét. Kirillenko már hosszabb ideje Párizsban tartózkodik mint a francia—szovjet nagybizottság delegációjának vezetőle. A tárgyalások körül sok találgatás folyik. Több lap megemlíti, hogy francia-szovjet tárgyalásokra a csehszlovákiai augusztus 21-i események óta első ízben került sor. A 40 perces értekezleten a kiszivárgó hírek szerint elsősorban politikai kérdésekre került sor, de ezek nemcsak a francia—szovjet kapcsolatokra vonatkoztak, hanem az aktuális nemzetközi — Mielőtt a washingtoni Postamtnisztérium foraglomba bocsátotta öt cent névértékű új karácsonyi levélbélyegét, egy Connectitut szövetségi állambeli magánlap-kiadóvállalat ismertette olvasóival a vallásos tárgykörű bélyeg tervezetét. A karácsonyi bélyeg az „égi hírnököt és az isteni kinyilatkoztatások tolmácsolóját", — vagyis Gábor arkangyalt ábrázolja — női kivttelbenl — írja a LIFE. Ebből a vallástörténelmi tévmagyarázatból parázs vita keletkezett az amerikai angyal-szakértők berkeiben. — Milyen nembeli lények tulajdonképpen az angyalok? Fiúk vagy leányok, férfiak vagy nők? — hangzottak a kérdések, jóllehet a világ hittudósai már réges-régen megegyeztek, azaz nem egyeztek meg ebben a kérdésben. Elsőnek egy Morris Gordon nevű polgár intézett válogatott gorombaságoktól hemzsegő levelet a postamtnisztériumhoz, hogyan merészelik dús keblű leányzónak ábrázolni a tisztes föangyalt, akiről — úgymond — minden kisdiák tudja, hogy jóképű fiatalember volt. Legalábbis akkor, amikor még tényleges hírközlő szolgálatot teljesített. Levele végén Gordon a tények elferdítésével vádolja a minisztériumot és a biblia kitételeire hivatkozik, amelyekben még az ördöggé lefokozott bukott angyalok is daliás férfiakként szerepelnek, akiket földi asszonyok bűnre csábítottak. Gábor „nőisítése“ tehát kegyeletsértési Válaszában a Postaminisztérium a washingtoni katolikus egyetem bibliatudósaira hivatkozott, akik szerint maga Fra Angelico domonkosrendi szerzetes és világhírű templomfestő művész is lenge női lényeknek ábrázolta oltárképein az angyalok népes seregét. Lapzártakor a „létfontosságú“ eszmecsere még nem ért véget. Feldolgozta: K. E. Ausztria politikai és gazdasági jellegzetességei + Az OKP viharos XX. kongresszusa + Egyhangú határozat az egység megőrzésére -k Mint ismeretes, Ausztriában az Osztrák Néppárt egyeduralmi állást tölt be. Klaus kormánya ugyan tiszteletben tartja a parlamenti játékszabályokat, felfigyel az ellenzékre, de az osztrák politikai és gazdasági élet alakítására végeredményben a néppárti célkitűzések nyomják rá bélyegüket. A legerősebb ellenzék, az osztrák szociáldemokrata párt, alapjában véve bíráló és ellenőrző szerepre szorítkozik és végeredményben lojális partner. Még kevesebb veszélyt jelentenek a kormányra nézve a parlamentben ülő szabad demokraták, akikről ismert, hogy nyugat-német befolyás alatt állnak. Kétségtelen, hogy a lagymatag szociáldemokrata politika magyarázata Ausztria viszonylag konszolidált — ha távolról sem felhőtlen-gazdasági helyzetében rejlik. Ausztria fizetési mérlegét kedvezően befolyásolja az idegenforgalomból származó jelentős bevétel, pozitív mozzanat, a nagyipar aránylag jó foglalkoztatottsága is, nyomasztó teher azonban a tetemes költségvetési hiány, Ausztria nehezülő versenyképessége, gazdasági struktúrájának komoly fogyatékosságai, amelyek kérdésessé teszik, sikerül-e tartósan biztosítani a konszolidációt. A Klaus kormány a Néppárt régi célkitűzéseinek megfelelően szüntelen erőfeszítéseket tesz, hogy Ausztriát valamiképpen betársítsa az Európai Gazdasági Közösségbe és ezzel szélesebb piacot biztosítson, de még mindig csak előszobázik ... Ilyen körülmények közt nem kis tér kínálkozik az Osztrák Kommunista Párt számára, hogy az ország munkásságát, parasztságát, haladó értelmiségét eszméileg felvértezve, a szocialista demokrácia útján a társadalom megújhodása felé vezesse. Az Osztrák Kommunista Pártnak mindössze 36 000 tagja van, jelentősége azonban korántsem mérhető csupán a tagok számával. Erre vall már önmagában azon, érdeklődés, amellyel az osztrák burzsoázia saltója, televíziója és rádiója a közelmúltban lezajlott XX. pártkongresszus lefolyását követte. Nem becsülte le nyilván az OKP harcos erejét, amelynek kibontakozását azonban mindjobban gátolták a párton belül dúló áramlatok közti villongások, a dogmatikus és a progresszív elemek közti harc, amely különösen az augusztusi cáehszlovák események hatása alatt éleződött ki. Nos, a burzsoázia abban reménykedett, hogy az OKP XX. kongresszusa valósággal a szétesést eredményezi. A „konzervatívok“ éles támadásokat intéztek a „progresszívek“ ellen, akik elítélték a varsói szerződés öt tagállamának magatartását, beavatkozását és Csehszlovákia szuverenitásának követelése mellett rokonszenvvel értékelték hazánk január utáni fejlődését és az áprilisi Akcióprogramot anélkül, hogy azt Ausztriára nézve üdvözítő modellként akarnák beállítani. A kongresszusi vita viharos, hogy ne mondjuk, elkeseredett volt. Ernst Fischer, a párt még nemrégiben legprominensebb progresszív ideológusa, aki egyébként nem vett részt a kong resszuson, különösen Iheves támadások célpontja volt. Már-már úgy látszott, hogy a leghaladóbb csoport vezetőit, Kodiceket, Marguliest, Mareket, Pragert, az ismert közgazdászt is sikerül kiszorítani a párt Központi Bizottságából. Ám az újonnan beválasztott 25 bizottsági tag, a fiatalok erélyes fellépése és Muhri főtitkárnak az egység megmentésére irányuló nagyvonalú közbelépése újabb szavazást kényszerített ki, amelynek eredménye azután az lett, Kodicek, Margulies, Marek és Prager továbbra- is benn maradnak a KB-ban, és Ernst Fischer ellen nem érvényesítenek szankciókat. Az egyhangúan elfogadott határozat véget vetett az akút válságnak és ha általa út nyílik ahhoz, hogy a javarészt kiöregedő tagságtól egyre több a korszerű fejlődés és az egészséges kommunista internacionalizmus követelményeivel számoló fiatal vegye át a zászlót, akkor Ausztria dolgozói minden bizonnyal nagy lépéssel jutnak közelebb a szocializmushoz. Szíri Kerek tíz esztendő telt el azóta, hogy 1959. január elsején győzött Kubában a forradalom. Latin-Amerika történelmében új fejezet vette kezdetét. A történelem teljesen új útjára indította el Kubát, amely néhány nappal ezelőtt szabad és független életének 11. esztendejébe lépett. Felmérve a megtett utat, a hős kubai nép munkájának eredményeit nem könnyű feladat értékelni, mert egy ország életében, és különösen Kuba esetében, tíz esztendő nem sok Idő, — mégis eredményekben gazdag az első évtized. Nem volt könnyű a hatalom megszerzése után a forradalmi erőknek a félgyarmati múlt súlyos hagyatékainak eltávolítása, az új társadalmi rendszer kialakítása. Nehéz körülmények között először a mezőgazdaság égetően sürgős társadalmi és termelési problémáit kellett megoldani. Hogy milyen is volt a (helyzet a felszabadulás előtt? Az alábbi rövid statisztika mindent elárul: A felszabadulás előtt 894 latifundium-tulajdonos és 28 észak-amerikai vállalat a megművelhető földterület 46 százalékát birtokolta,- ugyanakkor 200 ezer parasztcsaládnak egyáltalán nem volt földje. Mintegy 400 ezer mezőgazdasági munkás teljes nyomorban élt. Ma a megművelhető földterületnek több mint 70 százaléka az állam kezében van. A mezőgazdasági munkások százezrei állandó munkához jutottak, míg a régi rendszerben évente csak három hónapi munkalehetőségük volt. Több mint 100 ezer parasztcsalád földet is kapott. A felsorolt néhány számadat szinte önmagáért beszél. Az utolsó tíz év alatt nagyon sokat fejlődött Kuba mezőgazdasága. Kezdetben a termelés szakaszán mindenekelőtt a cukortermelés növelését helyezték előtérbe. Azonban ez nem azt jelentette, hogy Kuba meg akarta tartani a valamikor rákényszerített monokulturális termelési jelleget. Ennek az ellenkezője történt. Kubában megkezdődött az Ipari termelés alapjainak megteremtése. Gyors ütemű fejlődés tapasztalható a hazai építőiparban. Erőteljesen növekszik a cementgyártás és az áramtermelés. A kubai nép kerek tíz esztendős küzdelmes és fáradtságos munkájának eredményei arról tanúskodnak, hogy az amerikai monopóliumok gazdasági blokádja ellenére a latin-amerikai szigetország biztos úton halad és erőteljesen fejleszti szocialista gazdaságát. Ehhez az igényes munkáihoz hathatós segítséget kap a szocialista tábor országaitól, főleg a Szovjetuniótól. Csupán egy példa ennek bizonyítására: Kuba 1960-ban 100 millió, — 1968-ban pedig további 295 millió rubel értékű szovjet hitelt kapott. Kubát a közoktatás, az egészségvédelem és a lakásépítés fejlesztése terén a munkanélküliség felszámolásának tekintetében az elmúlt tíz év alatt elért eredményei alapján nagyon nehéz összehasonlítani egyetlen latinamerikai országgal is. Főleg azért, mert a hős kubai nép fegyverrel és szerszámmal, nem kevés áldozatkészséggel és forró elszántsággal védi szabad, független hazáját az ellenségannyian jól emlékszünk a kubai esegel szemben. Bizonyára még mindményekre, az akkoriban oly sokat használt jelszóra: „El a kezeket Kubátóll“ Az amerikai földrészen nem könnyű létezni egy olyan államnak, ahol először villant fel a szocializmus eszméje, és végérvényesen diadalmaskodott is. A megtett út eredményeinek mérlegelése alapján az tapasztalható, hogy még sok megoldatlan kérdés, nehézség merül fel Kubában, mert nem olyan egyszerű dolog az útkeresés, az eddigi tapasztalatok általánosítása. Ez azonban vajmi keveset változtat a valóságon, hogy Kuba tíz év óta szabadon alkotja, építi országát, Amerikában pedig létrehozta a szocializmus szigetét, amivel meggátolihatatlanul előrelendítette a szocializmus ügyét az egész világon. Ezek alapján bátran állíthatjuk, hogy a tíz évvel ezelőtti kubai forradalom jelentős évforduló. K. P. SZABAD FÖLDMŰVES 3 1969. január 11.