Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-22 / 12. szám
A Varsói Szerződés tagállamainak Európa országaihoz intézett felhívásából BEL- ÉS KÜLPOLITIKA Európa népeinek Jelene és jövője elválaszthatatlan kontinensünk békéjének megőrzésétől és megszilárdításától. Az igazi biztonság és a szilárd béke akkor szavatolható, ha az európai államok szándékaikkal, tetteikkel és minden erejükkel a feszültség enyhítését szolgálják, a realitások figyelembevételével célul tűzik ki a megérett nemzetközi problémák megoldását a sokoldalú együttműködés kialakítását össz-európai alapon. A Jószomszédi viszonyhoz, a bizalom megteremtéséhez és az egymás megértéséhez vezető út valamennyi európai ország népeinek és kormányainak akaratától és erőfeszítéseitől függ. Napjaink Európája, ahogy a másik világháború után kialakult, több mint 30 nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekű országot Jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell élniük, s ezen a tényen senki sem változtathat. Egyre több kormány, parlament, párt, politikai és társadalmi személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék iránt azért, hogy ne kerülhessen sor újabb háborús konfliktusra Európában. Változatlanul hatnak azonban Európában olyan erők is, amelyek az európai fejlődéshez nem a vitás kérdések rendezésével és békés megállapodásokkal, hanem ehelyett évtizedekre kidolgozott új katonai programok alapján újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel. Egy gyékényen árulnak velük azok is, akik nem vonták le a kellő tanulságokat a második világháborúból, a német militartzmus és a nácizmus szétzúzásából. Fondorlataik fokozzák a feszültséget, bonyodalmakat idéznek elő a nemzetközi kapcsolatokban. Az ülésen résztvevő államok kötelességüknek tartják, hogy a Jövőben Is minden tőlük telhetőt megtegyenek annak érdekében, hogy Európát megóviák az új háborús konfliktusok veszélyétől, és a békés egymás mellett élés elvei alapján tág teret nyissanak az összes európai országok közötti együttműködés fejlesztése előtt, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. A Varsót Szerződés tagállamai közel három évvel ezelőtt Bukarestben Javaslatot tettek egy össz-európai értekezlet összehívására az európai biztonság és békés együttműködés kérdéseinek megvitatására. Az sazóta létrejött személyes találkozók arról tanúskodnak, hogy egyetlen európai kormány sem emel szót az össz-európai értekezlet gondolata ellen, hogy megtartására megvannak a reális lehetőségeik. A második világháború után az európai államok még egyszer sem Jöttek össze valamennyien, jóllehet egész sor kérdést kellene tárgyalóasztalnál megvizsgálniuk. Ha a béike megszilárdításának érdekeiből indulunk ki, semmilyen nyomós ok nem lehet az össz-európai értekezlet összehívásának (halogatására. A világban azonban vannak olyan erők, amelyek igyekeznek fenntartani kontinensünk megosztottságát oly módon, hogy a feszültség fokozásának A CSEMADOK rendkívüli X. országos közgyűléséről (Folytatás az 1. oldalról) zeit hetekben a kormány mellett Nemzetiségi Tanács létesül. A rugalmasabb, hatékonyabb ügyintézés érdekében Rózsa Ernő, a galántai járás küldötte hasonló nemzetiségi tanácsok létrehozását Javasolta a Járást nemzett bizottságok mellett. Javaslata nagy visszhangra talált. Ez érthető is, hiszen ezek a Járási nemzetiségi tanácsok a megoldásra váró nemzetiségi kérdések, s végeredményben az elfogadott új program gyakorlat! megvalósításához Is tevőlegesen járulhatnak íhozzá. Mács József író-újságíró tárgyilagos, bátor hangú felszólalásában párhuzamot vont a szavak és tettek között. „Sok szó. beszéd elhangzott már, de a tettek elmaradnak, késnek. A CSKP akcióprogramjának a nemzetiségekre vonatkozó részét megváltoztatják. Már huszonhárom év óta várunk a kétnyelvű ügyintézésre, még ma sem létezik a gyakorlatban — mondotta a többi között. Az érsekújvári tárást képviselő Sidó Szilveszter sokrétű felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a CSKP akcióprogramját — amelyet örömmel fogadott a csehszlovákiai magyarság — pontról pontra tartsák is he, Illetve valósítsák meg. Ügy tartaná helyesnek, ha a főiskolákon a felvételi vizsgákat a magyar nemzetiségűek anyanyelvűikén végezhetnék, s végre a komáromi Magyar Területi Színház méltő hajlékot kapjon. Dr. Zalaba Zoltán (Nyitnál e magyar pedagógusképzés helyzetével foglalkozott. Kifogásolta, hogy kevés a hallgatók száma, valamint azt ts, hogy az iskolák nem akarják a Pedagógiai Intézet végzettjeit alkalmazni, holott a pedagógiai képzettséggel nem rendelkező tanítók száma igen jelentős. A kétnapos tanácskozás során a CSEMADOK nevének megváltoztatását több küldött is szorgalmazta, tekintve, hogy küldetésében is változás következett be. A rendkívüli közgyűlés egyhangúan amellett szavazott, legyen a CSEMADOK új neve: Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetsége. Dobos László vitazáró beszédében több lényeges kérdésre válaszolt. Beszédében hangsúlyozta: „A elkövetkező időben a figyelmet a gyakorlati kérdések megvalósítására fordítsuk. Az együttműködés Jő légkörének kialakítása igen fontos. A szlovák-magyar viszálykodás, a kiéleződés mindenképpen csak árthatl 2 SZARArí FÖLDMŰVES 1969. március 22. Majd megválasztották a központi bizottságot. A központi bizottság elnökévé Dobos László minisztert, vezető titkárává Szőke Józsefet választották. A közgyűlés záróakkordjaként a küldöttek levelet küldtek Ludvik Svoboda köztársasági elnökünknek, megköszönték a Munkaérdemrendet, amelyet a CSEMADOK 20 éves áldozatkész munkájáért adományozott a csehszlovákiai magyarság ügyéért fáradozó szervezetnek (Balta — Kovács) politikáját folytatják, elutasítják az államok és a népek békés együttműködésének kialakítását, ellenzik egy Ilyen értekezlet összehívását és az európai biztonság megőrzését célzó egyéb intézkedéseket. A Jelenlegi tanácskozáson részt vevő államok meggyőződése, hogy az őssz-eurőpai együttműködés fejlesztése az egyetlen reális alternatíva volt és marad, ellentétben e veszélyes katonai szembenállással, n fegyverkezési versennyel, víszálvkodásokkal, amelyeket továbbra is igyekeznek rákényszeríteni Európára és a második világháború eredményeinek megsemmisítésére, Európa térképének átalakítására törekvő agresszív erők. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik a világ katonai tömbökre való felosztása elleni, a fegyverkezési hajsza ellen irányuló Javaslataikat, valamint azokat az egyéb intézkedéseket, amelyeket ez európai béke és biztonság megerősítéséről szőlő 1966. évi bukaresti nyilatkozat tartalmaz. Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok erősítése az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuverenitásának ttszteletbentartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer megteremti annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi- és légitér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának Jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsunk meg. Éppen ez az, ami közös és ez kell hogy legyen az európai együttműködés alapja. Európa biztonságának alapvető előfeltétele az Európában fennálló határok — köztük az Odera—Neisse határ. valamint az NDK és az NSZK közötti határok sértetlensége, az NDK és az NSZK létének elismerése, hogy az NSZK lemondjon az egész német nép képviseletének igényéről és az atomfegyver bármilyen formában történő birtoklásáról. Nyugat-Berlinnek különleges státusa van, és nem tartozik Nyugat-Németországhoz. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok azzal e felhívással fordulnak Európa országaihoz: működjenek együtt az össz-európai értekezlet összehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredményes legyen, és beváltsa a népek hozzáfűzött reményeit. R fontos kezdeményezés megvalósítása érdekében — amely a kontinens életében történelmi esemény lenne — az ülésen részt vevő államok azzal az ünnepélyes felhívással fordulnak az összes európai államhoz, hogy erősítsék a bizalom légkörét, azért tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely megmérgezheti az államok kapcsolatának légkörét. Feri Elemér Sáfárkodjunk jól a művelődési alappal Ott, ahol jól sáfárkodnak a művelődési alappal, nincs ts ba], A befektetett összeg aranyat érő tőke, s busásan visszatérül. Legszemhetfinőbben megmutatkozik a Jobb termelési eredményekben. Mert. ha a tagok zöme szakavatott, kevesebb a hiba, nagyobb a rend. Minimális a gépek Üzemzavara. Az öntudatosabb, műveltebb ember nemcsak magára, mások egészségére, életére is jobban vigyáz. Az ilyen szövetkezetekben a tagok tájékozottabbak. Vitakedvük nem a nézeteltérések szításában, hanem a helyes nézetek kialakításában, tudatformálásban, a közösség javának keresésében Jut kifejezésre. Ezért tisztelet, becsület azoknak a közös gazdaságoknak a vezetőinek, akik valóban küldetésüknek megfelelően a tagság egészének művelődésére fordítják ezeket az anyagi eszközöket. Am elégedettségre éppen nincs okunk! Számos szövetkezetben helytelen nézetek kaptak lábra. Óik nélkül halogatják az év másik felére a művelődési alap felhasználását, bizonyos takarékossági szempontokra hivatkozva. Egy másik nem kívánatos jelenség: az utóbbi években nagyon elharapózott „az olyan társasutazások száma — főleg küllőidre —, amelyeknek kevés a gyakorlati jelentőségük. A nagymegyeri szövetkezet vezetői idejében felismerték, hogy bizony drága mulatság az ilyen turizmus, amelynek a közös csak kárát vallja. Ettől függetlenül nem zárkóznak el az olyan kezdeményezés elől, ha a tagok saját pénzükön akarnak világot látni. Ez utóbbi társasutazás szervezési gondját szívesen vállalják. Jó példát szolgáltat — ami a tanulmányutak helyes szervezését illeti — a rimaszombati Járás simonyi, valamint az érsekújvári Járás muzslai szövetkezete. A simonyi szövetkezetben, mivel a baromfitenyésztés fellendítése a legközelebbi céljuk, ilyenirányú tapasztalatgyűjtő körutat szerveztek a szomszédos Magyar Népköztársaságba, s a többi között a tudományos megalapozottságú baromfitenyésztés fellegvárában, Gödöllőn is elidőztsk. A muzslai BÉKE új elnöke, Barusz mérnök ugyancsak azt tartja: tanulni sosem szégyen! Elsődlegesen Cserháton jártak, alhol tanulmányozhatták a kiváló kukoricatermés f72 mázsa átlaghozam morzsoltan, hetkáronkéntl ■' elérésében szerzett tapasztalataikat. Legközelebbi tervükként említették a muzslaiak a csallóközi tanulmányutat, melynek során a tejtermelésben kimagasló eredményeiket elérő és a leggyöngébb szövetkezeteket látogatják meg. S ezt a köbölkúti, majdpedig a szekszárdi szőlőtermesztési módszerek tanulmányozása követi. Arról nem ts beszélve, hogy nagyon tetszik, nekik a szekszárdiak munkadíjazási módszere, s minden remény megvan arra, hogy alapos megismerése után ki is próbálják azt. Az ilyen, nagyon hasznos tanulmányutak lebonyolítása nem követel nagy anyagi áldozatokat, hiszen csak nébányan kelnek útra, attól függően, melyik termelési ágazat részére gyűjtik a tapasztalatokat, mi a látogatás célja. Viszont ott, ahol mégis költségesnek tartják a külföldi tanulmányutat, megoldhatják másként is. Szlovákia-szerte elegendő mezőgazdasági üzem gazdálkodik olyan termelési szinten, amelynek gazdasági eredményeiért a külföld előtt sem kell szégyenkeznünk. Rangos helyet foglal el ebben a tekintetben a dunaszerdahelyi járás nyárasdi szövetkezete, ahol a tejtermelésben szinte egyedülálló eredményeket érnek el, s az állathigiénia igen magas szintű. Vagy ott a vásárvámosi szövetkezet, alhol a gyümölcstermesztés és a gyümölcs hűtőházi tárolásának Iskolapéldájával találkozhatnak. Ne sajnálják a fáradtságot, azt a csekély költséget, amely ezzel Járl Az útrakelóknek — máris előrebocsáthatjuik — nagy meglepetésekben lesz részük. De a művelődési alap célszerű kihasználásának nemcsak ez az egyedüli mődja. A szövetkezeti munkaiskolák működése az utóbbi Időben úgymond, ellaposodott, egyhangúvá vált. Jó lenne, ha efölött mind a szövetkezetek vezetői, mind az illetékes minisztérium felelős dolgozói elgondolkoznának, hogyan lehetne a szövetkezeti tagak tömeges szakoktatását érdekfeszítőbbé, színvonalasabbá tenni. S még valami: március a könyv hónapja. Vajon hány mezőgazdasági üzemben, szövetkezetben rendeztek könyvkiállltást? Hány helyütt teremtették meg a könyvekkel — szakkönyvekkel — való barátkozás ilyen lehetőségét? Holott tudván tudjuk, hogy a Jő szakkönyv termelőeszköznek számít. A szakkönyvtár elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szaktudást menetközben is gyarapítsák szövetkezeti tagjaink N, Kovács István Az ún. 18-hatalml leszerelési bi** zottság — majdnem héthónapos szünet után — újbői felvette az ülésezések fonalát Genfben. Franciaország azonban ezúttal sem képviselteti magát a tanácskozásokon, ezért a velőságban csak 17 küldöttség vesz részt a tárgyalásokon, amelyek száma csakhamar eléri a félezret. Hosszú időn át kifejezetten meddőnek tűntek az ülések. Am éppen tavaly újból megtört a Jég. Sikerült végre megegyezni az atorazáregyezmény végleges megszövegezésében és azt már 84 tagállammal aláíratni. Ez kétségtelenül egy további eredmény a légköri atomrobbantások tilalmáról szóló részleges szerződés után. Ahhoz azonban, hogy az atomzár-egyezmény hatályba lépjen, szükséges, hogy azt a három atomnagyhatalmat (az USA-t, a Szovjetuniót és Nagy-Britannlátj beleértve, legalább 43 ország parlamentje jóváhagyja. Újabban az USA Kongresszusának (parlamentjének) szenátusa Is hozzájárult a ratifikációhoz, amelyhez még Nixon elnök aláírása Is szükséges, hogy Jogerőre emelkedjék. Nixon elnököt e tekintetben nem köti határidő és nyílván előbb bevárja, míg a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyja az egyezményt, amelyet eddig egyébként csupán 10 ország ratifikált. A sietség tehát nem lázas .. Szépséghibák Ha a ratifikációk körül mutatkozik Is huza-vona, nem indokolatlan az a remény, hogy a három atomnagyhatalom Jóváhagyása után meggyorsulnak a további ratifikációk és hogy n részleges atomzár-egyezmény belátható időn belül hatályba lép. Igaz, ez önmagában még nem leszerelési mozzanat, és egyelőre inkább rögzíti a két szuper-atomnagyhatalom kizárólagos jogi állását, mégis a leszerelés Irányába hat. Súlya és hatékonysága minden esetre sokkal nagyobb volna, ha Franciaország és a Kínai Népköztársaság is (hozzájárulna az atomzáregyezményhez, amire azonban az GENFI KÉRDŐJELEK adott helyzetben éppenséggel nincs remény Jőnéhány más állam is vonakodik az egyezményt aláírni. így többek közt az 500 millió lakosú India, a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael. Egyesek nem tartják elegendőnek az atomnagyhatalmak garanciáját, mások nem hajlandók magukat alávetni az ellenőrzésnek, amellyel „vissza lehetne élni“, meg lehetne pl. állítólag akadályozni a nukleáris erő békés célokra való kihasználását Is. Közre Játszik persze az a tény ts, hogy egyik-másik atomfegyverrel nem rendelkező országnek mind műszaki fejlettség, mind nyersanyag szempontjából nem okoz különös nehézséget az atomfegyverek előállítása. Am nem egy Ilyen állam nem zárkózna el az atomzáregyezmény aláírásától, ha a nagyhatalmak utat-mődot találnának a nukleáris fegyverkezési verseny megakasztására és az Igazi átom-leszerelés útjára lépnének. A Szovjetunió elgondolása szerint elsősorban a rakétahordozők számának csökkentését kellene a tárgyalásokon előtérbe tolni és általában a nukleáris fegyverek eltiltását célzó intézkedéseket volna szükséges szorgalmazni. Az USA viszont eredetileg inkább annak lett volna híve, hogy a két szupernagyhatalom a rakétaelhárító rendszer építésének befagyasztásáról tárgyaljon. A Szovjetunió nem mutatkozott merevnek e kérdésben sem, de az USA az augusztust események ürügyén nem firtatta tovább ez ügyet. Egyídelg úgy látszott, mintha mag* Nixon tétovázna e kérdésben. Az USA kongresszusának számos tagja ugyanis kételkedett a rakétaelhárító rendszer katona! hatékonysága és politikai célszerűsége tekintetében. Nem egy honatya úgy vélte, hogy a rakétaelhárító rendszert felölelő Sentinel (őrszem) program, amelynek tudományos és műszaki kidolgozására az utóbbi években több mint 4 milliárd dollárt szavaztak meg, végeredményben nem megoldás, és a Sentinel-rendszer építése méltán telhetné bizalmatlanná a Szovjetuniót és megakadályozhatná a tervezett amerikaiszovjet párbeszédet. Egyes bírálók szerint 50 sőt 100 milliard dollárt is elnyelhetne egy Igazi rakétaelhárltó rendszer kiépítése, és problematikus maradna, tud-e ez valóban a növekvő fegyverkezési hajszában tényleges védelmet biztosítani és nem veszélyeztetné-e éppen a kilövő állásokhoz közel eső amerikai városokat... Kistiakowsky professzor szerint, aki elismert amerikai tudományos szaktekintély, a Sentinel, amely állítólag a Kínai Népköztársaság esetleges rakétáit volna hivatott elhárítani, alapjában véve édeskeveset növelné az USA védelmét, annál inkább járulhatna hozzá a támadó Jellegű rakéták kapacitásának növeléséhez. Ám sem ez az érvelés, sem más megfontolás nem bírta rá Nixont, hogy lemondjon a Sentinelről, Illetve hogy ne járuljon hozzá egyelőre egy még csak Kínára beállított, korlátozott rakétaelhárító rendszer építéséhez, Minthogy azonban a kivitelezés még nem beütemezett, Nixon — mint rugalmas taktikus — nem zárta klánnak lehetőségét, hogy szögre akasztja elhatározását, ha bizonyos előrehaladást ér el a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásoknál. Körültekintésre annál inkább lehet oka, mert a Kongresszus — mint az U. S. News and World Report megállapítja — már amúgyis sürgeti a mostani 84 milliárd dolláros katonai program csökkentését. A Sentinel-rendszer megvalósítása még az annyira tőkeerős USA-t is súlyos válságba sodorhatná. A fegyverkezés egyébként világviszonylatban már tavaly hozzávetőleg 200 milliárd dollárt emésztett fel, aminek oroszlánrésze a szupernagyhatalmakra esett. Igaz ugyan, hogy sikerült nekik afféle nukleáris pat-helyzetet elérni, melyben egyik fél sem elég erős, iletve kockázatmentes, hogy harcképtelenné tegye a másikat, de a további fegyverkezés! verseny útjait járva, rnit sem lehetne várni a leszerelési tárgyalásoktól, amely különben legalább fontos részkérdések megoldásával enyhíthetné a feszültségeket és a nyomasztó pénzügyi terheket. Mint ismeretes, a Szovjetunió kilenc pontban összegezte a leszerelés kulcskérdéseit. Közülük előtérbe tolta a nukleáris fegyverek használatának eltiltását, javasolja továbbá, hogy az atomhatalmak késedelem nélkül tárgyaljanak a magfegyverek gyártásának beszüntetéséről, a készletek csökkentéséről, majd pedig a nukleáris fegyverek teljes felszámoláséról. Nem hagyta a szovjet kormány figyelmen kívül az atomfegyverek hordozói számának csökkentését és a földalatti atomrobbantasok eltiltását sem, nem szólván a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról, az atommentes övezetek létesítéséről stb. Sajnos az adott veszélyterhes nemzetközi helyzet, amelyet nem kismértékben bonyolít az elfajuló kínai — szovjet viszály, nem Jogosít vérmes reményeikre, annál kevésbé mentesítheti a vezető nagyhatalmakat, hogy legalább egyik-másik kérdésben találjanak megoldást a leszerelés tövises útján ... szírt
