Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-22 / 12. szám
HELYZETKÉPEK ÉS LEVELEK A lelesziek ünnepe A kultúrház sima parkettjén a tánczene pattogó ritmusára táncol a község népe. Vajon mit is ünnepelnek, hiszen a naptár szerint 1969. február 27-e hétköznap. A leleszi Május 1 Egységes Földműves Szövetkezet dolgozói, irányítói és vendégei az évzáró taggyűlésen a szövetkezet megalakulásának huszadik évfordulóját ünnepelték. — Húsz évvel ezelőtt, a szövetkezeti törvény kiadását jóval megelőzve, megkezdtük az ún. termelőszövetkezet szervezését — emlékezik vissza Dobos Imre elvtárs, a kelet-szlovákiai kerület, Illetve az ország első földműves szövetkezetének egykori könyvelője. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy nem volt könnyű dolog, bár Lelesz község népe mindig elöljárt a forradalmi tevékenységben. Sőt, azt is állíthatom, hogy a Horthy időszakban a bodrogközi munkásmozgalom egyik Jelentős központja éppen Lelesz volt. A község forradalmisága nem halt ki a felszabadulást követő években sem. A falu lakosságának egy kis csoportja: Cap István, Palágyi János, Qobos Imre, Papp Imre, ifj. Palágyi János, Bodnár Ferenc, Sápos bácsi és még néhányan már 1948-ban síkra szálltak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság létrehozásáért. Gépszövetkezetet alakítottak, amelyet az 1949-es év elején termelőszövetkezetté fejlesztettek. Az úttörők kis csoportjának, a 31 tagból álló földművesszövetkezetnek — Palágyi Jánossal az élen — csakhamar híre futott a falu gazdái között, akik eleinte képtelenségnek vették a szövetkezet megalakítását. A módosabb földművesek hamarosan belátták a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. 1951. márciusában készítettték el a közös gazdálkodás első mérlegét, amelyet a község lakossága nagy érdeklődéssel várt. Dobos Imre, az akkori könyvelő feszült figyelem közepette Ismertette a számadatokat. Néhányat idézünk belőlük. — Egy korszerű tehénistállót, Juhakolt építettünk. Az állattenyésztésben 180 tehén, 26 ló, 700 db juh, 180 db sertés és 260 tyúk képezte a szövetkezet vagyonát. A közös gazdálkodás összbevétele 4 millió 544 ezer korona, ebből a felosztás szerint 1 millió 804 ezer korona jutott a tagok részére. A következő évben már 14 millió korona jövedelemről számolt be Dobos Imre könyvelő. Hamarosan híressé vált a leleszi szövetkezet. Hozzájuk járt tanulni, érdeklődni a környék parasztsága. Nem véletlen volt tehát az sem, hogy éppen Leleszen nyflt meg a kerület, sőt Szlovákia első magyar tannyelvű mezőgazdasági iskolája. Egy-két év alatt az ezernyi apró dűlő, a bokrokkal és bogáncsokkal teli rét, Illetve a Latorca mentén húzódó mocsár termékeny főiddé változott. Persze, akadt üröm is a szövetkezet életében. Az országszerte közismert szövetkezetben rizst kezdtek termeszteni, ami nem is volt rossz dolog. Ugyanis a Latorca mentén, ahol valamikor csupa bozót nőtt, 180 hektáron termesztették, s évente több mint egymillió korona tiszta jövedelmet eredményezett a szövetkezetnek. A baj akkor kezdődött, amikor a helytelen árpolitika miatt be kellett szüntetni a rizstermesztést, amelyre a szövetkezet 7 millió koronát fordított, főleg kölcsönből, amit a kamatokkal együtt csupán három esztendővel ezelőtt törlesztettek le. Ez nagyon kellemetlenül hatott a leleszi EFSZ gazdasági helyzetére. A termelési problémák és a szövetkezeti dolgozók csökkenő munkakedve 1960-ban már megállította a leleszi szövetkezet fejlődését. A járás, a párt, illetve a község kérelmére Dobos Imre elvtárs került a szövetkezet élére, aki gazdag szervezési és irányítási tapasztalatokkal rendelkezett. Ezenkilencszázhatvanegyben ez megmutatkozott a szövetkezet fejlődésében is. Az év végén az előleg kifizetésén kívül munkaegységenként már 6 korona osztalék is jutott a tagságnak. A siker hatására újból felébredt a nép optimizmusa s lelkiismeretes munka által tovább Javultak az eredmények. Egymás utón születtek a jobbnál jobb elképzeléseik a közös gazdaság továbbfejlesztésében. A növénytermesztésben akkor kezdtek gabonafélét vetni a herefélék és a pillangósok után. Ezeken a földeken húsz százalékkal emelkedet a hektárhozam. Ez a kísérlet adta meg a lendületet ahhoz, hogy a lelesziek Időben feltörjék és gabonafélékkel vessék be a régebbi lucernásokat. A HUSZADIK ÉV MÉRLEGE Dobos Imre elnök és Kiss József főkönyvelő beszámolója szerint jelenleg 22 millió korona értékű vagyonnal rendelkezik a szövetkezet, amely 1826 hektár mezőgazdasági, ebből 1100 hektár szántóterületen gazdálkodik. Hektáronként 8746 korona értékű nyerstermelést értek el. A 298 szövetkezeti tag egy-egy ledolgozott munkaegységre 30 koronát kapott, ami a természetbeniekkel 2000 koronás havi átlagkeresetnek felel meg. A növénytermesztésben főleg a dohány (10 hektáron 20 mázsás átlaghozam] és a zöldségfélék remekeltek. Persze, nem megvetnivaló a búza 35 mázsás, az árpa 32, a rozs 34 mázsás hektórhozama sem. A növénytermesztés jó eredményeit főleg a megfelelő talajelőikészítésnek, a Jő tápanyagellátásnak és a nagy hozamú vetőmagfajtáknak köszönhetik. Külön említést érdemel a dohánytermesztésben dolgozó szövetkezeti tagok példája, akik szerződésben kötelezték magukat a szövetkezettel szemben, hogy időben és minőségileg biztosítják a dohány egész évi növényápolását és betakarítását. Ez jelentősen növelte a szövetkezet, de főleg ez itt dolgozók jövedelmét (munkaegységenként 4 koronával kaptáik többet). Nem szégyenkeznek az állattenyésztés terén elért eredményekért sem, bár ezen a szakaszon nem kapták meg a járás által ígért támogatást. A tejtermelés, illetve a marhahús-termelés kivételével valamennyi mutatóban túlszárnyalták a tervet. A szövetkezeti zárómérleg részletesebb elemzéséből kitűnik, hogy az alapeszközök értéke Leleszen jelenleg 17 millió 846 ezer, a vásárolt készletek értéke pedig 740 ezer korona. Az elmúlt évben a tagságnak 5 millió 3369 ezer korona volt a jövedelme. A szövetkezet összbevétele tavaly elérte a 13 millió 702 ezer koronát, ebből a növénytermesztés 5 millió 923 ezer, az állattenyésztés pedig 5 millió 764 ezer korona jövedelmet hozott a közösnek. Röviden így fest a leleszi EFSZ húszéves mérlege, amely ugyan nem mondható a legjobbnak, de az említettek hűen tükrözik a fejlődést. Az egykori prépostság jobbágyai ma módos és boldog emberek. Lelesz már a kisebb városokkal vetekedik, sőt, talán azt is mondhatjuk, hogy bizonyos dolgokban egy-két kisvárost már felül is múl. Amíg a szövetkezet megalakulása előtt Lelesz csaknem el volt zárva a világtól, addig manapság jó az összeköttetés a környék falvaival, a járással és a kerülettel. A község arculata jelentősen megváltozott. Számos dolgot lehetne még felsorolni, ami az elmúlt húsz esztendőben született Leleszen, de a néhány felsorolt számadat mindennél ékesebben bizonyítja a fejlődést. Ezek alapján érthető, hogy örömmel ünnepelték február végén a szövetkezet megalakulásának huszadik évfordulóját. Kertész Pál, Kassa Több fiatal méhészt! KUNKA JÓZSEF három évvel ezelőtt hasonló probléma előtt állt, mint mostanában a tizenötéves fiatalok, akik az alapfokú kilencéves iskola végzős diákjai. Tudjuk, hogy szükség van mezőgazdasági szakemberre. Kétségkívül ezen a téren a Lévai Mezőgazdasági Szaktanintézet a mezőgazdasági üzemek részére jó szolgálatot tesz, mert a növénytermesztés és az állattenyésztés minden ágazatába képez új szakembereket. Az új tanévben például a brnói traktorgyárban a mezőgazdasági gépek kezelésének elsajátítása céljából szakmai oktatáson vesznek részt a tanulók. Ilyen lehetőséget még egy szakiskola sem nyújtott ezidáig. Myjaván méhészeti szakiskola működik. Az Ipolyszakállasi Kilencéves Alapiskolából az utóbbi években három tanuló jelentkezett a méhészgyümölcsészeti szakiskolára, éspedig KUNKA József Lontóról, PAVKO Milan Ágotáról és SZLAMA Gyula Ipolypásztóról. Mindhárman nagy érdeklődést tanúsítanak a méhészet iránt. Kunka József ebben az évben már befejezi tanulmányait. Lélekben már otthon érzi magát a Lontói Állami Gazdaságban, ahol jelenleg 236 méhcsalád van. Kiskorától fúró-faragó fiú volt. Otthon már készített egy kaptárt a karácsonyi szünidő alatt. Az iskolában szerzett szaktudását szeretné gyümölcsöztetni a gyakorlati életben. A közelmúltban Kunka József meglátogatta az ipolyszakállasi iskola tanulóit, ahol lelkesedéssel és büszkeséggel beszélt iskolájáról. Bizonyára ismét követik majd őt jónéhányan. A fiatal méhészekre szükség van. A myjavai szakiskolán pedig minden feltétel megvan arra, hogy jó szakemberként kerüljenek a termelésbe. BELÁNYI JÁNOS A földművesek felkészültek Mezőgazdasági dolgozóinkat nem érte váratlanul a tavasz beköszöntése. Mindenütt jól felkészültek a tavaszi munkáikra és ahol a talaj állapota mór megengedte, teljes ütemben halad az árpa vetése, különösen Dél-Szlovákia járásaiban. Hamarosan munkához látnak a magasabb fekvésű gazdaságokban is a fontos tavaszi munkálatok elvégzéséhez. A losonci termelési Igazgatóságon a főagronómussal Stanislav Galbo mérnökkel beszélgettünk el az időszerű kérdésekről. — A mezőgazdasági üzemekben végzett ellenőrzések — mondotta a főagronómus, azt bizonyítják, hogy a gépek mindenütt üzemikészen állnak. A vetőmagot Idejében megkapták a szövetkezetek. A tavaszi árpából főleg Dvoran, Jantár és a Diamant fajtákat részesítjük előnyben, a Valticei és a Szlovák Dunavásár fajtákkal szemben. Tavaly 25,2 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el a járásban, de az idén ennél jobb eredményt szeretnénk elérni. — Mindent elkövetünk a kukoricatermesztés fellendítése érdekében — szőtte tovább a beszélgetés fonalát a főagronómus. — Köztudott, hogy a hazai kukoricahibridek az utóbbi években gyenge termést biztosítottak, ezért számos mezőgazdasági üzemben a kukorica helyett a búza termesztését részesítették előnyben. Az Idén 15 lugoszláv hibridkukorica fajtával akarjuk járásunkban a kukoricatermesztést fellendíteni. A tavaszi munkák kezdete előtt a mezőgazdasági üzemek agronómusainak részvételével a termelési igazgatóság dolgozói Losoncon értekezletet tartottak, ahol megvitatásra kerültek a legfontosabb tennivalók. * # • A nagykürtöst termelési igazgatóságon Nosko mérnök tájékoztatott a tavaszi munkák kezdetéről. — A gépek körül előreláthatólag nem lesznek problémák. Rosszabb a helyzet a műtrágyaellátásban. Főleg a foszfortartalmú trágyafélékből és a kénsavas ammóniából mutatkozik hiány. — Idén 6500 hektáron termesztünk tavaszi árpát és nálunk is főleg az új fajtákat részesítjük előnyben. A tavaszi munkák nem tűrnek halgotást. Ha az idő és a talaj állapota megengedi, igyekezzünk minél előbb földbe tenni a magot, mert csak így számíthatunk gazdag termésre. —kp— I* **♦ »*« *** «$* »*• «$» *** »$* «$♦ «J* «$♦ «$♦ «j* «J» *J* »J» «$♦ J'akab Sándor három évzáró taggyűlésről küldött tudósítást. A csicseri EFSZ elnöke részéről tetszett, hogy a beszámolóban rámutatott az egyes munkaszakaszokon elkövetett hibákra. Az ellenőrző bizottság elnöke sem volt szűkszavú a beszámolójában. Gazdag volt a tavalyi esztendő, hiszen búzából 34 mázsa, cukorrépából 571, és kukoricából 42 mázsa termett hektáronként. Az előző évhez viszonyítva a növénytermesztésből 973 ezerrel, az állattenyésztésből pedig 506 ezer koronával értek él nagyobb bevételt. Ennek alapján egy teljesítménynorma értékét a természetbenieken kívül 29 korona értékben sikerült kifizetni. A szirénfalvai EFSZ megalakulásának tizedik évfordulóját a tagság örömmel ünnepelte, mert a szövetkezet felsorakozott a jobb gazdaságok közé. A növénytermesztésnél például 379 ezer koronával, az állattenyésztésnél pedig 252 ezer koronával növekedett a bevétel az előző évhez viszonyítva. A kooperáció és a szakosítás kezdetét vette a szövetkezetben, ami jó hatással van a gazdaság fejlődésére. A kaposkelecsényi szövetkezetben az elnöki beszámoló alapján szintén gazdag évet zártak, a beszámolót követő vitában mindenki bátran mondta el saját véleményét az eredményekkel és a problémákkal kapcsolatban. Az évzáró taggyűléseken azt tapasztaltam, hogy ahol az egységes földművesszövetkezet jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt, a tagság meg volt elégedve a vezetőség muna termelést. Ezen a téren szép eredményekkel dicsekedhetnek, hiszen tavaly 22 anyasertéstől 419 malacot választottak el, 59 tehéntől pedig 57 -borjút neveltek fel. A malacnevelésben az egy anyára eső évi átlag 19 darab, ami főleg a gazdag tapasztalatokkal rendelkező Csáp József sertésgondozó érdeme. A szövetkezetben, az említett eredményeiken kívül, akadnak fogyatékosságok is. Jobban ki kell használni a helyi tartalékokat, a belterjesebb gazdálkodás érdekében. A föld termőképességének fokozása és a géppark költségeinek csökkentése a legfontosabb feladat. Az évzáró taggyűlésen, ahol értékelték az eredményeket, feltárták a hiányosságokat, a tagság megelégedéssel fogadta, hogy szövetkezetük a 16 éves fennállása óta elsőízben fizetett munkaegységenként 23 koronát és két korona prémiumot. • • • A domicai barlangszálló helyiségeiben tartotta meg évzáró taggyűlését a hosszúszói szövetkezet, írja levelében Mohr Gedeon. A gyűlést követő közös vacsora alkalmából a mintegy 120 tag kitűnően szórakozott, mert az elmúlt esztendőben szép sikereiket értek el. Munkanormánként 23 koronát fizettek ki. Ez az összeg a traktorosoknak 2500 koronás, a fejőnőknek pedig 1000 koronás havi átlagkeresetet jelentett. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés 40 ezer korona tiszta jövedelmet eredményezett a szövetkezetnek. A hízómarháknál napi egy kilogrammos súlygyarapodást értek el, a Az évzárókról röviden kájával, fejezi be tudósítását Jakab Sándor levelezőnk. • • • A vékei EFSZ (terebesi járás) tagsága február 18-án tartotta évzáró közgyűlését, írja Németh Zsuzsanna. Már reggeltől ünnepelt a falu. A mezőgazdasági dolgozók ünnepi ruhába öltözve vették át az EFSZ vezetőségétől az osztalékot. Igaz, munkaegységenként csak öt koronát, de a sok kicsi így is sokra megy. A legtöbbet, csaknem tízezer koronát Forgács István, a tehergépkocsi vezetője kapta. Három szövetkezeti tagnak húszezer korona értékű kölcsönt szavaztak meg, építkezés céljából. Este a kultúrház nagytermében a szórakoztató műsoron, az ezt követő közös vacsorán és táncmulatságon kitűnően szórakozott a szövetkezet tagsága. • • • A szövetkezeti gazdálkodás egyik legfontosabb határköve az évzáró taggyűlés, írja levelében Borcsik Sándor Kiskövesdrűl. A továbbiakban arról számol be, hogy szövetkezetük új elnököt választott, amit még két évvel ezelőtt szerettek volna megvalósítani. Nem volt könnyű az elmúlt esztendő és idén is meg kell dolgozni a Jó eredményekért. Szövetkezetük sorsát a tagság akarja intézni, mert ezidáig náluk nem érvényesült teljes mértékben a szövetkezeti demokrácia. • • • A garamvölgyi egyesített szövetkezet kőhídgyarmati részlegének évzáró taggyűléséről Száraz Lászlóné küldött tudósítást. A számok sokaságából, amelyek a fejlődést mutatják, csak néhányat említek meg. Búzából a tervezett 28 mázsa helyett 31 mázsa termett, cukorrépából 383 mázsa helyett pedig 536,16 mázsát takarítottak be hektáronként. Ez főleg a helyes agrotechnikának és ez öntözésnek köszönhető. Retkes mérnök elvtárs, az egyesített szövetkezet ökonómusa ismertette a pénzügyi gazdálkodós eredményeit. Az 1967-es évhez viszonyítva tavaly a pénzügyi tervet 106 százalékra teljesítették. Abban a reményben kezdtük az 1969-es gazdasági évet, hogy egymás megbecsülésével, a munkafegyelem betartásával és szorgalmas munkával sikerekben még gazdagabb esztendőt zárhassunk majd, fejezte be Bandor elvtárs az egyesített garamvölgyi szövetkezet elnökhelyettese, az 1968-as évzáró taggyűlést. • • • A többtermelés gondolata hatotta át a sztárnyai EFSZ évzáró taggyűlését, számol be levelében Válent László, majd így folytatja: a szövetkezetre jellemző, hogy kis termelési egység, mivel csak 280 hektáron gazdálkodik. A termelésben elért eredményeik nem minden mutatóban közelítik meg a járási átlagot, de az utóbbi időben egészséges fejlődés tapasztalható, mert részben szakosították a termelést. A szarvasmarhatenyésztésben a tejtermelésre és a borjúnevelésre helyezik a fősúlyt. A sertéstenyésztésben a malacnevelésre szakosították tejtermelésben pedig tehenenként 460 literrel fejtek többet, mint az 1967-es esztendőben. Tavaly kezdtek foglalkozni a melléktermeléssel, amely Varga Árpád vezetése alatt 130 ezer korona tiszta jövedelmet jelentett a szövetkezetnek. A szövetkezet vezetésében a fiatalok érvényesülnek. A főkönyvelő Horváth László Beretikéről került ide. Az üzemgazdász tisztséget Ferdinánd Zoltán tölti be, aki a Mecenzéfi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán érettségizett. Ha az adott körülményeknek megfelelően szakosítják a növénytermesztést, még jobb eredményeket érhetnek el a hosszúszói szövetkezetesek. Eredményekben gazdag esztendőt ünnepeltek a mikulai szövetkezet évzáró taggyűlésén is. A tavalyi aszályos időjárás ellenére a tagság a terméseredményekkel bizonyos mértékig elégedett, hiszen árpából a tervezett 30 mázsás hektárhozam helyett 36 mázsát takarítottak be hektáronként, pedig a szélvihar mintegy két mázsával csökkentette a gabonafélék hektárhozamát. Búzából 35,9, cukorrépából pedig hektáronként 433 mázsa termett. A heterozis kukoricatermesztésben még ennél is jobb eredményt könyvelhettek el. Csupán 28 mázsát terveztek, de a valóságban hektáronként 42 mázsás termést takarítottak be. Az 1966-os évhez viszonyítva a gabonafélék hektárhozama 11,1 mázsával növekedett, ami Mikulán mintegy 50 vagon terméstöbbletet jelentett. A jó eredményeket nem a véletlen szülte. Egész évben minden munkát igyekeztek idejében és jó minőségben elvégezni. A fáradságos munka meghozta gyümölcsét, ami további jó munkára serkenti a szövetkezet tagságát. A levelek tartalma azt bizonyítja, hogy eredményekben gazdag volt az 1968-as esztendő. Földműveseink azonban a sikerekkel nem elégszenek meg, hanem szorgalmas munkával az idén még jobb eredményeket szeretnének elérni. Reméljük, hogy egy év múlva még gazdagabb évzárókról kapunk majd tudósításokat. (k) APRÓHIRDETÉSEK Skuter 175, jó állapotban eladó, Lancsarics, Bratislava, Radlinského 85-4-1 saraboló-eke szőlőre és kukoricára, és 1 lófogatos eke eladó, Achberger Ernő, Bratislava, Stromová 205 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. március 22. 3
